Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-12 / 109. szám
1979. május 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Szilárd gazdálkodási fegyelem Beszélgetés Sándor Miklóssal, a Bevételi Főigazgatóság megyei hivatalának vezetőjével x A pénzügyi, számviteli szakemberek tudják a legjobban, hogy a gazdálkodás területén különösen nagy jelentősége van a fegyelmezettségnek, rendezettségnek, mert ennek hiányában nem lehet eredményes munkát végezni. A vállalatoknál, szövetkezeteknél tehát igen nagy szükség van a pénzügyi, számviteli munka ellenőrzésére. egyebek között azért is, mert a vizsgálatok tapasztalatai segítséget adnak a terveket előkészítő pénzügyi döntések meghozatalához. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Bács-Kiskun megyei hivatala rendszeresen ellenőrzi a vállalatok, szövetkezetek pénzügyi, gazdasági munkáját. Erről, illetve a gazdálkodási fegyelem Bács-Kiskun megyei tapasztalatairól Sándor Miklós hivatalvezetővel beszélgettünk. — Kérjük ismertesse, hogy a pénzügyi, gazdasági ellenőrzésnek mi a konkrét célja? — , Mupkánk alapvető célja, feladata annak megállapítása, hogy a gazdálkodó szervezet mérlege és eredménykimutatása a valóságnak megfelelően tartalmazza-e a vagyonát és a gazdasági tevékenység eredményét, szabályszerűen teljesítette-e az állammal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit, szabályszerűen járt-e el a költségvetési juttatások igénybevételénél és felhasználásánál, a számviteli, bizonylati rendje és fegyelme megfelel-e az előírásoknak. — A pénzügyi', gazdasági ellenőrzésnek nagy felelőssége van abban, hogy az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására hozott intézkedések szabályszerű és hatékony érvényesülését vizsgálja és egy olyan jelzőrendszer szerepét is vállalja, amelynek információi segíthetik a VI. ötéves tervet előkészítő pénzügyi döntések megalapozottságát. — Vizsgálataik alapján milyen tapasztalataik vannak? — A vállalatoknál, szövetkezeteknél elvégzett pénzügyi, gazdasági ellenőrzés megállapításai alapján elmondható, hogy fokozatosan csökkent azoknak a revízióknak a száma, ahol az ellenőrzések elmarasztaló megállapítást nem tesznek. Ez a jelenség azt mutatja, hogy a gazdálkodó egységek pénzügyi, gazdasági fegyelme nem javul. Nem csökken azoknak a megállapításoknak a száma és összege sem. amelyek az államot megillető befizetések hibáira, az eredményelszámolá- sök helytelenségére, az alapképzések korrekciójára vonatkoznak. — A vállalatok és szövetkezetek jelentős részének számviteli rendje és bizonylati fegyelme nem felel meg az előírásoknak. A nyilvántartások rendezettsége, vagy hibája tükörképe a gazdálkodásnak. , — Említsen néhány kritikus jelenséget. — A gazdálkodó’ egységek többsége — nem mindig valós indokkal — foggal-körömmel harcol a juttatásokért. így nem csoda, ha az állami támogatások, preferenciák, dotációk összege évről évre növekedik. A mélykúti UNIVEREXPO Szövetkezet külön engedéllyel még 1977-ben 231 ezer forint összegű olyan exportáru-értékesítés utáni állami visszatérítést vett igénybe, mely értékesítésre még a mai napig sem került sor. Másik példaként megemlítem a kunpeszéri Paraszt becsű let Termelőszövetkezetet, amely 2 millió 682 ezer forint értékű támogatásban részesült állóeszközt selejtezett ki. A selejtezés vonzataként 432 ezer forint beruházási állami támogatást nem fizetett vissza és nagy összegű számszaki tévedések következtében 1976—77-re mintegy 3,6 millió forint jogtalan- árkiegészítést vett igénybe. — Ellenőrzéseik során e területen hol tapasztaltak más jellegű példát? — Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál az évi mintegy 37 millió forintos fogyasztói árkiegészítés fenntartása a vízügyi alap mintegy 43 millió forintos jelenlegi elvonási rendszere miatt indokolt, ugyanis enélkül alaptevékenysége veszteséges lenne. A jó példák közé sorolható a katymári Egyetértés Termelőszövetkezet. A közös gazdaság 14 százalékkal növelte tejtermelését és az ezután járó 1 millió 127 ezer forint prémium összegét nem vette igénybe, amely utólag kifizetésre került. — Tavalyi tapasztalataink alapján úgy tűnik, hogy a gazdálkodó egységek többségét nem érdekli a termelési költségek alakulása. Ez azt eredményezi, hogy a gazdálkodó egységek költséggazdálkodása nem javult számottevően. Gyakran találkoztunk azzal a jelenséggel is, hogy a gazdaságos termékszerkezet kialakítása, a gazdaságos termelés és export részarányának fokozása igen lassan és alig észrevehetően halad előre. E téren is ismét a mélykúti UNIVEREXPO Szövetkezetét említem. A fatelítő üzemének évi mintegy 100 millió forintos tőkésexport-előirányzatával szemben évi mintegy 10 millió forint teljesítést tudott csak elérni a szervezetlenség és a nem megfelelő előkészítés miatt. — A szerződéses fegyelem terén is sok még a tennivaló. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a vállalatok és szövetkezetek eredményes, vagy éppen gazdaságtalan működése sokszor az egymás iránt tanúsított fegyelmezett szállításon múlik. Á solti Vegyes- és Építőipari Szövetkezet 192 ezer forint értékű, méretre vágott műbőrt nem vételezett be, mérlegében nem mutatta ki, azt könyvelési bizonylat kiállítása nélkül általános költségként elszámolta, anélkül, hogy a műbőr tényleges felhasználásra került volna. — A bérgazdálkodás vizsgálata arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodók egy része nagyobb mértékben akar részesülni a megtermelt jayakból, mint amennyi számára az elosztás során járna. Vannak olyan jelenségek is. hogy a ..jó bázis" megteremtésén munkálkodnak és előfordul az indokolatlan bér- .preferenciák igénybevételére való törekvés. — Véleménye szerint mi a biztosítéka annak, hogy a jövőben csökken a kiskapukat keresők száma? — A pénzügyi, gazdasági ellenőrzések során — a negatív jelenségek mellett — nap mint nap tapasztaljuk, hogy gazdálkodó egységeinket korrekt, színvonalas gazdasági és politikai felkészültséggel rendelkező vezetők irányítják. Ezért minden lehetőség adott ahhoz, hogy fegyelmezett, a népgazdasági érdekeket a csoportérdekkel szemben előnyben részesítő gazdálkodás legyen. — A hivatalnak milyen feladatai vannak? — A jövőben tovább mélyítjük a pénzügyi, gazdasági ellenőrzés szocialista vonásait. nyíltságát. Az ellenőrzés segítő jellegét kívánjuk fokozni számos eszközzel, például azzal, hogy a vállalatokat, szövetkezeteket kellő időben tájékoztatjuk a jogszabályokról, közérdekű állásfoglalásokról, bármikor tanácsot adunk problémáik megoldásához. Rendszeresen megtartjuk a gazdasági vezetők tájékoztató értekezleteit és a különböző társadalmi szervezetek szakosztályainak rendezvényeit is felhasználjuk arra. hogy a pénzügyi, számviteli területen dolgozók kérdéseire válaszoljunk. A szabálytalanságok, hiányosságok, helytelen intézkedések feltárásával, a megszüntetésükre irányuló javaslatainkkal, a kedvező tapasztalatok széles körű ismertetésével segítjük a hibák kijavítását, a színvonalas, fegyelmezett gazdálkodást. — Köszönjük a beszélgetési. Tárnái László Krími vendégeink Hét napon át voltak vendégeink a testvéri Krim terület küldöttei. Bejárták Bács-Kiskun szinte minden szögletét. Elismerően nyilatkoztak a megye dolgozóinak munkájáról, velünk együtt örültek eredményeinknek. Képeink látogatásuk néhány eseményét villantják fel. • Természetesen ők is csak fehér köpenyben mehettek be a kecs kemeti Baromfifeldolgozó Vállalat különböző üzemeibe. • Baján meglátogatták a Kismotor- és Gépgyárat, amely jelentős exportszállítmányokat küld a Szovjetunióba. Bács-Kiskunban • Sokáig gyönyörködtek a kecskeméti Városi Tanács dísztermének freskóiban, bútorzatában. • Kedves színfoltja volt megyebeli kőrútjuknak a tiszakécskei tanyai kollégiumban tett látogatás. (Tóth Sándor felvételei.) Az ősök nadrágjában 'C' hol ni ... Lassan derékig bent járunk május havában, és még egy jót nem izzadt az ember. S nem elég. hogy többször didergőnk, mint nem. a hivatalos, valatmint maszek meteorológusok is köd- mönös nyárral ijesztgetnek bennünket. Mindennek tetejébe bizonyos fűtő közegek — nyilvánvalóan amolyan kalendáriumra beállt felfogástól vezettetve — rajtunk akarnak takarékoskodni. No de van ennek a vissza-visszatérőnek beharangozott hideg időjárásnak kellemesebb, s egyben praktikusabb velejárójaí is: a divat ehhez való alkalmazkodása. Most az egyszer kiváltképp áldani illik a divattervezők fürge észjárását. Már csak ama óva intő tanácsukért is. hogy haf ilyen bolond-szeszélyesen hűvös lesz a nyarunk is, mint amilyen a tavaszunk — ajánlatos nőinknek nadrágkészle- letük felfrissítésével felkészülniük eljövendő vacogósok ellen. Divatról lévén szó, most sem olyan pofon egyszerű ez. Mert amiképpen klímafronton kiszámíthatatlan hűvösöknek vagyunk kitéve kedves nőtársainkkal egyetemben, azonképpen a női nadrágfronton Is lényeges vonalváltozásokat kell elszenvedni. Mert hiába dúskálnak nőink bő szárú nadrág- kollekciókban. azok fölött már ez év elején eljárt az idő. A divattervezők tudniillik amellett tették le a garast, hogy igazán divatos női nadrágnak csak csípő viszonylatban „illik” bőnek lenni. De e tájékon aztán olyan bugy- gyosnak, mintha a nadrágot viselő divathölgy kifogyott volna belőle. S hogy ezt a benyomást a folytatás se rontsa le, lefele egészen el kell szűkülnie a nadrágnak, amelynek hosz- sta éppen ezért csupán a bokával elvágólag terjed. Bizonyos mérvű szociális szempont is érvényesül azonban a női nadrágdivatban. Akiknek mégiscsak bő szárú darabjuk viselésére lesz módjuk, annak úgy adnak divatos fazont, hogy nadrágjuk bő alsó szárát összekötik. Am ezt csak igen fiataloknak ajánlják az ízlés védnökei. A női nadrág csípőtáji buggyosodása a divat olyan minőségi változását sejteti, ami arra késztet, hogy a maga történetiségében nézzünk a nadrág, mint ruhadarab mélyére. Egyéni búvárkodásom kiinduló bázisát ama ismeretem jelentette, hogy a görögök és rómaiak nem használtak nadrágot. Ennek egyik emberközeli bizonyítéka, hogy arra a bizonyos agresz- szív gesztusra1 ők ázt mondták: „Na. most már tágulj innen, mert úgv tunikán (tunica-n) rúglak, hogy elszállsz, mint...!” — A római hadserégben a galliai és germán légiók honosították meg a térdig érő nadrágot, a bracca-t. Ez volt az akkori Nyugat divatja. Ugyanakkor Keleten a hosszú nadrágra esküdtek. VI— VIII—X. századbeli domborképen, kaukázusi emlékeken, dél-olaszországi kun szobrokon, középkori orosz képeken csizmába gyűrt nadrágot lát az utókor. Ilyen nadrágban jártak a magyarok is. A perzsáknál viszont az álul megkötött salavóri volt a divat azidőtt. Lámcsak, milyen rezonanciát — összecsen- gést — fogott a mai divattervezők képzelete az ősök ízlésvilágával! Hiszen ugye a nagyon fiataloknak az alul összekötött bő nadrágszárat kommendálják most. (Avagy az iráni helyzet is besúgott?) S miért is volna hiba, ha divatösztöneinkbe az elődök szépérzékéből is visszamosolyognak motívumok? Egytes elemeik már eddig is tért nyertek. A XIL. századbeli nyugati nadrág két részből állt; az első, harisnyaszerű, térden leiül, a combközépig ért, s ehhez csatlakozott fűzőszíjakkal ^ mai úszónadrághoz hasonlított felső darab. Nemde mindjárt félrémlik előttünk ez utóbbi, mint monokinivé önállósodott nadrágocs- ka? A harisnyaszerű pedig csakugyan a későbbi harisnyákban folytatta pályafutását. Változott bizony a nadrágdivat,' s ha időnként túl soká maradt egy-egy darab a maga formájában, az menten bevonult a népi szólásmondásba. Lásd: „Egy állapotban van. mint a Samu nadrágja”. A XVI. századi francia nadrágok még térdig se értek, éppencsak az ágyékot födték el. Másfelől a női viselethez alkalmazkodtak a naHrá- gok. Az Erzsébet-kori Angliában, midőn a nők a krinolint kezdték hordani, a férfiak kitömték nadrágjaikat. Idővel olyan arányokat öltött e tömésmánia, hogy a parlament ülőhelyeit ki kellett bővíteni XIV. Lajos korában alakult ki az a nadrágforma, amelyet a XVIII. század vége felé • pantalló szorított ki... No de ne matassunk most már eleink nadrágjainak rejtekeiben. Ilyen-olyan formációkban máig is kísérőink azok, mint amilyen a plundranadrág — bu- gyogó—, vagy a lapp és grönlandi asszonyok nadrágviselete, melytől — érthetően — éjszakára sem váltak meg. S mint alsóruhát, a krino- linok divatjával egyidő- ben, elsőként az olasz kurtizánok „harcolták” ki a nőutódok üdvére. Ki gondolná, hogy az ugyancsak olasz Medici Katalin kezdeményezésére kapták föl Francia- országban is a női alsónadrágot ... Most már azonban elég. Reméljük, hogy idei nyarunk nem lesz annyira hűvös, hogy ellene már a csípőn bugy- gyos női nadrág sem ad biztonságot. Tóth István Magyarországon vizsgáztak tizenegy ország meteorológusai A légszennyeződés vizsgálatának korszerű megoldásaival tog- lalkoztak az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkör- fizikai Intézetében pénteken befejeződött nemzetközi tanfolyamon, amelynek végeztével 11 ország meteorológusai tettek sikeres vizsgát a mérési módszerekből és a műszerek kezelési ismereteiből. A háromhetes tanfolyamot a meteorológiai világszervezet megbízásából szervezte az intézet, főként a fejlődő országok meteorológiai szakemberei részére, a többi között indonéz, thaiföldi, jor- dániai, etiópiai, szudáni és mexikói meteorológusok bővítették ismereteiket. A Meteorológiai Világszervezet keretében a légkör szennyeződésének vizsgálatára nagyarányú, kutatómunka folyik. Ebben a magyar szakemberek is aktívan részt vesznek. Munkájuk el Ismerését jelzi, hogy a tanfolyamok szervezésére éppen az országos meteorológiai szolgálatot kérte fel a világszervezet. A légkör szennyezésének vizsgálata azért idősze- tű, tudományos feladat, mert a számítások szerint az ipari forradalom kezdete óta megközelítően 15 százalékkal növekedett a légkörbe kerülő szennyező anyagok, részecskék, gázok mennyisége, s további nagyarányú szennyeződés az éghajlati viszonyok nagyobb változását idézheti elő Megnőtt a földet körülvevő légrétegekben a széndioxid-koncentráció, ez 3 folyamat Ti hőmérséklet növekedéséhez vezethet bolygónkon. A meteorológusok folyamatosan figyelemmel kísérik a légszennyeződés alakulását, ezzel segítve kritikus helyzetek megelőzését. (MTI)
