Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-31 / 125. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. május 31. ®Í^ÁNY-TECHNIKÁ Földgáztárolás kimerült gázmezőben MEGERŐSÍTIK AZ ALAPFALAKAT — JÖNNEK AZ ÁCSOK, TETŐFEDŐK Felújítják S' az Uj kollégiumot A kecskeméti Űjkollégium építkezésén 1910-ben tették az első kapavágást. A szorgos munka eredményeként a következő esztendőben elkészültek az akkor még csak a Cifra palota felőli szárnyból álló épület alapfalai. A talajszintből éppen csak kilátszó épületkezdeményt rázta meg — a sző szoros értelmében — alapjaiban az 1911-es földrengés. Ez az építkezést lelassította ugyan — meg kellett erősíteni a már elkészült falrészeket —, de 1913-ban mégis átadták a mai Űjkollégium egyik részét. A teljes befejezés már tovább tartott, de 1927-ben az épület készen állt. • Fekete László, Fischer István és Zima Tibor az épület udvarán. (Pásztor Zoltán felvételei) Az energiahordozó anyagok felhasználására jellemző az ingadozás: télen nagyobb, nyáron kisebb, de napi és havi ingadozás is lehetséges. Különösen nagy a földgázfogyasztás ddényszerű ingadozása. Kitermelése azonban nem lehet idényszerü, mert legtöbbször a kőolajjal együtt jön a felszínre, tehát termelésének a csökkenésekor kevesebb lenne a kőolajtermelés is. Ha viszont önálló gáztelepekről történik a kitermelés, de csővezetéken nagy távolságira kell szállítani, a szállított mennyiség csökkentésével romlik a szállítás gazdaságossága. A gáznak acéltartályokban való tárolása szintén rendkívül drága. Ez adta az ötletet a földgáz tárolására már kiürült gázmezőben. A föld alatti gáztárolás gondolata 1906-iban vetődött fel először, de csak 10 évvel később valósult meg az USA-iban. A kis fogyasztású időszakokban a távoli gázmezőikről odaszállított földgázt a mező ‘kimerült gázrétegeibe nyomták' be kompresszorokkal, hogy csúcsfogyasztás idején ismét kivegyék onnan. A módszer rohamosan terjedt, s az olajipar fennállásának századik évében, 1959-ben sok gázértékesítési vállalat már a szállított A kémiai vegyipar egyik legfontosabb terméke a kénsav, amely egyben más anyagok előállításának is a nyersanyaga. Világszerte igen nagy mennyiségben 'gyártják, Valamely ország vegyiparának fejlettségét a gyártott és felhasznált kénsav meny- nyiségével szokták jellemezni. A kénsavgyártás alapanyaga tulajdoniképpen a 'kéndioxidgáz, amelyet iparilag szulfidok, többnyire a pirít levegő jelenlétében végzett pörkölésével, illetve elemi kén elégetésével állítanak elő. A szulfidokat többnyire mechanikai forgókaros kemencékben pörkölik. A pörkölőkemencében termelt kéndioxidot tartalmazó ún. parkgázt porkamrákban, ciklonokban, vagy elektromos porleválasztó berendezésekben, majd mosótornyokban portalanítják. A tiszta kéndioxidot ezután a pörk- gázban levő levegő oxigénje kéndioxiddá oxidálja, amely folyamatot rendszerint bizonyos anyagok jelenléte elősegít. A keletkezett kéndioxidot tömény kénmennyiség felét tárolta ily módon. Nem kell attól tartaná, hogy a gáz „megszökik” a kőzeteken keresztül, hiszen a telep sok millió éven át megőrizte a benne képződött földgázt mindaddig, amíg fúrt kútjaimkkal meg nem nyitottuk. Természetesen a tárolt gáz is a kőzetet felépítő ásván yszemcsék közötti hézagokban, pórusokban helyezkedik el. A nagy nyomáson a kútfejszerel,vény esetleges megsérülése vad gázkitörést okozhat, ennek megelőzésére egy biztonsági szelepet építenek minden kútba, mintegy 30 méter mélységben. A szelepet acélcső köti össze a felszínen levő hidraulikus szivaity- tyiúval. A hidraulikus nyomás a szelepet nyitva tartja, veszély esetén azonban a nyomás távvezérléssel, vagy kézi szabályozással megszüntethető, és a szelep a kutat lezárja. A tároiókő- zetekbe a tartalékolandó gázt tavasztól őszig préselik be. Ma már számos föld alatti gáztároló működik a Szovjetunióban, de hazánkban is. Szlovákiában, Pozsony közelében most létesítenek egy 200 millió köbméteres föld alatti gáztárolót, ahol a Szovjetunióból érkező gáat tárolják a csúcsfogyasztás időszakára. savban nyeletik el. Régebben az ún. ólomkamrás eljárással gyártották a kénsavat, ma pedig inkább a kontakt kénsavgyártás terjedt el. A kénsav a legnagyobb meny- nyiségtoen gyártott tiszta vegyszer. Legnagyobb részét szuper- foszfát műtrágya előállítására, valamint ammóniumszulfát gyártására használják, általában a termelt kénsav 40 százalékát. Használják ezenkívül más savak, valamint szulfátok előállítására. A tömény kénsavak kőolaj és növényi olajok finomítására, akkumulátorok töltésére, robbanószereik gyártására használják. Nagy mennyiségben alkalmazzák a szerves vegyiparban is. Jelentős mennyiségű kénsavát használnak a műselyem gyártásához, a fémfeldolgozó és textilkémiai iparban is, de felhasználási területe egyre szélesedik. Közvetve a vegyipar szinte minden gyártmányának a készítésében szereVáratlan akadályok Két méter magas deszka-palánk állja útját a kíváncsi tekinteteknek. Nem azért, mintha a BÁCS- ÉPSZiER Vállalat munkásai félnének ezektől a szemektől. A kerítésen belül a szivattyú csőkígyójából halkan csörgedezik a víz, az épület másik oldalán, az udvaron dolgozik a motor, mellette kis betonkeverő csikorgatja a lapátjai közé keveredett sódert. Miközben keresztülmegyün'k az egykori iskolán, látjuk, hogy a pincefödém „eltűnt”. Egyik helyen keresztbe fektetett pallók pótolják, másutt egyelőre semmi. Lent dolgoznak az építők. A régi téglafalban nemrég ki zsaluzott, méter magas vasbeton gerenda viseli már a roppant terheket, mert a földrengés nem múlt el nyomtalanul, gondot okoz a ma építőinek is. — Elkészült a felújítás tervdokumentációja, nekiláttunk a munkának, amikor a pincefeltárásnál kiderült, hogy bizonyos pillérek, falszakaszok állapota, teherbírása nem mégfelélő — mondja egyik kalauzunk, Fekete Sándor, a BACSBER csoportvezetője. — Mivel a pincébe kerül a hőközpont, s közbejött ez a kellemetlen adottság — mutat a pincefalra Turkus József, a BÁCS- ÉPS2ER építésvezetője, az itteni munkálatok felelőse —, új terveket kellett készíteni. A statikai vizsgálatok már elkészültek, május végére várjuk a teljes dokumentációt. Felújítási munka négy ütemben Az épület teljes felújítását négy ütemben végzik el a BÁCSÉP- SZER dolgozói. Elsőként a hőköziKiESEREG a főkönyvelő, aztán támadásba megy át: „Nem értem, miért kell a vállalatokat tönkre tenni, kiszorítani belőlük a nehezen összegyűjtögetett anyagi erőt. Ez így itfem lesz jó! Az állam csak rosszabbul járhat az elszegényedett gazdálkodókkal — neki kell őket talpra segíteni. Előbb vagy utóbb, s az többe kerül majd.” A KÖZEPiES könnyűipari vállalat, nem is olyan régen derűsen nyilatkozó gazdasági szakembere most kötelességtudóan borúlátó. Hogyne lenne az, hiszen hosszú évek után először nem számolt ki nyereségrészesedést — s először tért haza üres kézzel felettes szervétől. Nem kapott támogatást a vállalat, sem bérkedvezményt; örülhet annak a sovány 3 százalékos béremelési lehetőségnek, amit kifizethetnek. De ha az idén sem szedik össze magukat, mi lesz? Minden reményük az exportban van — állítja. Némi dotációt szereznek majd hozzá, s ez kihúzza a céget a bajból. Mondom a főkönyvelőnek: nem jó az irány. Nem érti — hogy, hogy nem jó? Az állam, ha exportra volt szüksége, eddig is mindig megfizette az árát. Elvégre a jobb minőség, a szabványtól eltérő szortiment nincs ingyen. S különben is, most aztán igazán szükség van a kivitel gyarapítására! Valóban. De nem minden áron! NÉZZÜK PÉLDÁUL az említett vállalati esetét, ahol a termelésnek mintegy 30—35 százalékát külföldre szállítják. Nagyobbrészt a szocialista országokba, kisebb részt a tőkés piacokra. E cég lényegében két évtized óta (amikor is teljesen átépítették, kapacitását megnövelték) ugyanazit a terméket készíti. Időnként a mintázatot, a színeket variálják ugyan, ám ez nem változtat hagyományos kínálatán. Amint az évek múltak, megöregedtek a gépek, a tervek, s mintha a vállalat külvilágról alkotott képe is elavult volna. pontot és a Villám István utcai szárnyat vették munkába. Megerősítik az alapfalakat, már lebontották a régi, s fölhúzták az új válaszfalakat. Fölverték — s majd cserélik — a régi, elavult burkolatot, s formálódnak az úgynevezett vizes helyiségek is. A teljes tetőcseréhez előkészítették, méretre vágták a faanyagokat, s csak a különleges cserépnek kell megérkeznie, és munkához látnak az ácsok, tetőfedők. Szerelik a homlokzat felújításához szükséges állványzatot is. A második szakaszban kerül sorra a tornaterem, a díszterem és a főlépcsőház, a harmadikban a mostani közgazdasági szakközép- iskolában dolgoznak majd az építők, és a befejező fázisban újítják fel a kollégiumi részt. — Az első ütem befejezésének határideje 1981. július 30. — tájékoztat Zima Tibor, a kivitelező vállalat főmérnöke. — Szerettük volna 1980 szeptemberében átadni az épületet, de a munkálatok közben felfedezett hibák ezt megkérdőjelezik. Vajon elkészül 1980-ra? — Minél hamarabb készüljön el az épületi Mi ezt kértük az építőktől — ismétli meg a kérést az újságírónak Fekete László, a városi pártbizottság titkára, aki Fischer István városi tanácselnökhelyettes társaságában a közelmúltban alapos terepszemlét végzett az építkezésen. Pincétől a padlásig bejárták az épületet. — SAJÍNOS, ezt a veszélyes folyamatot éppen a vállalatnál nem látták világosan, még tavaly, tavalyelőtti küldföldi események riasztó jelzései sem jutottak el illetékesei tudatáig — noha ezek a jelzések nem voltak félre ismerhetők. A külkereskedelmi .partner határozottan visszautasított több szállítmányt, mert azt nem lehetett eladni külföldön; itthon tele volt a nagykereskedelem raktára, s a termékek egy része csak nehezen kelt el az év végi kiárusításokon. Dehát úgy tartotta a vállalat a problémákról: határozott utasítást nem kaptak felülről a termelés korlátozására, ezért gyártanak. Vártak még azután is, hogy a hivatalos közlönyök, a terv- zsűrizések szigorú figyelmeztetéseket tartalmaztak. Sőt, nem hagytak kétséget afelől, hogy az idei esztendőben a költségvetés nem fogja a külpiaci hatásokat a vállalatok testére, illetve kedvére átszabni — azoknak ugyanazt kell jelenteniük a vállalatnak, mint amit a népgazdaság érzékel a nemzetközi munkamegosztásban. FŐKÖNYVELŐM nem mondja, de gondolja: nem eszik olyan forrón a kását. Ám rossz a hasonlata, meggyőződésem. Az idei terv nem ad szabad utat a minden áron való exportnak cáakúgy, mint a túlságosan ráfizetéses termelésnek. A népgazdaság exportnövelési igénye a gazdaságosan termelhető cikkekre vonatkozik. A nemzeti teljesítményt rontaná, ha rossz gazdaságosságé termékeket, a valójában nem hatékony munkát, látszólag jövedelmezővé varázsolnánk az állami támogatásokkal. Így a termékkel együtt exportálnánk a nemzeti jövedelmet is, ami a végelszámolásnál népgazdasági veszteségeket okozna, — hiába mutatna a vállalati mérleg nyereséget. CSAK EGYETLEN út járható — a népgazdaságnak és a vállalatVáltozatlanul azt szeretnénk, ha a felújított intézményben jövő szeptemberiben megkezdődne a tanítás. Ehhez minden támogatást megadunk az építőknek. A tervek szerint zenei központot alakítanak ki a patinás, szép épületben. Ide költözik majd az ének-zenei iskola, és itt kap helyet az Állami Zenéiskola is. Az elképzelések között szerepel zenei óvoda létrehozása, és nem lehetetlen, hogy zeneművészeti nak: a nemzetközi összehasonlítást műszakilag és gazdaságilag egyaránt kibíró termelés. Az útjelző táblák — az 1979-es szabályozók — már erre kalauzolják a vállalatokat, minisztériumokat, hatóságokat — minden résztvevőt. És még. valami, amiről nem feledkezhetünk meg a kérdés tárgyalásánál. Az év eltelt hónapjai, a munka hétköznapjai azt bizonyítják, hogy a korábbi esztendőkhöz képest lényeges a változás. Ha úgy tetszik — forrón is enni kell a kását. Hiszen a tervhez, a nép- gazdasági érdekhez való igazodást mind szigorúbb törvényként tisztelik — és követelik meg ezt a tiszteletet. Kivétel nélkül. A terv megvalósításában egységesebb az értelmezés a szabályozók betartását, a támogatások csökkentését tekintve — és egyértelműbb a gazdálkodók felelőssége a teendők iránt, mint korábban. Erre mutat egyebek mellett az is, hogy ahol nem képződött, ott nem fizettek nyereségrészesedést; megszűnt a jótékonykodás, a megalapozatlan jövedelemkifizetés. HOGY MI LESZ a gyengélkedő vállalattal? Mit szólnak munkásai a megszokott jövedelememelkedés elmaradásához? Nos, bizonyára elgondolkodnak. Mert azt világosan tudják-érzékelik, hogy a fonónő, a szövő, a gépkezelő, az adminisztrátor, a segédművezető, a lakatos stib., sokat tehet ugyan a tartalékok feltárásáért — de abban, hogy mit készítsenek a gépeken, kinek szállítson a gyár, milyen üzleteket fogadjon el, miként szervezze a kooperációt és saját munkáját, milyen legyen a gyártmányfejlesztés — abban a döntő szót nem nekik, hanem a vállalat felelős vezetőinek kell ki- mondaniok. Velük együtt, a tervekbe beavatva és ahhoz egyetértést szerezve, természetesen. M. I. szakközépiskolai osztályokat is indítanak. — E tervek megvalósításához a Villám István utcai szárny bővítésére is szükség lesz, ami már a VI. ötéves terv idején sorra karülhet — fűzi hozzá a pártbizottság titkára. Előbb azonban be kell fejezni a jelenlegi felújítási munkákat.' Mégpedig — Fekete László szavaival élve — minél hamarabb. V. T. Sugárutak a tajgában Uszty-Ilimszktoen, az újonnaa épült Béke sugárúton ezekben a hetekben gyakran látni bútorokkal, háztartási gépekkel, különböző ruhaneművel felpakolt teherautókat, aminek a magyarázata: száz és száz csalóid költözik be új otthonába. A lakásavatók valamennyien a város cellulózgyárának építői és dolgozói. A gyár a KGST-országok együttes összefogásával épül, a szocialista integráció Komplex Programjának keretében, s a tervek szerint már az idén termelni fog. Feladata, hogy a beruházásban részt vevő testvérországok papírigényét kielégítse. Három éve sincs még, hogy a város kinőtte a hatalmas víztároló bal partját, és megjelentek az első házak a villamos erőmű gátjának másik oldalán is, de a jobb parton azóta elkészült lakások máris 20 000 embernek nyújtanak korszerű, kényelmes otthont. (BU-. DAPRESS—APN) Takarmány a sivatagban Rendkívül gyér a mongóliai Góbi-sivatag növényzete, helyenként a két fűszál közötti távolság eléri az egy métert. A sivatag növényzete a helyi takarmányigényeknek csak-mintegy 12 százalékát képes kielégíteni. Az állattartás fejlesztését tehát csak az öntözéses gazdálkodás bővítésével lehet elérni.' Már megtették az első lépéseket ebben az irányban: a mongol vízügyi intézet munkatársai elvégezték a talajminták elemzését, felmérték a vízkészleteket, és kijelölték az öntözés alá vonható területeket. A tervek szerint kezdetben három öntözőrendszer létesül — ezek segítségével körülbelül 20 000 hektárnyi terület kap vizet.' (BUDAPRESS—-MONCAME) pe van. • Képünkön:: Az Ukrán SZSZK-ban, a Ivovi területen új kénsav- gyár épül, első egysége már megkezdte a termelést. Az üzem építésének a befejezése után évente 450 000 tonna kénsavat fognak itt gyártani Ukrajna és a többi szovjetköztársaság gyorsan fejlődő műtrágyagyártása. műszál- és műanyagipara számára. (MTI Külföldi Képszolgálat) • A mérő- és jelzőberendezések szerelése. (MTI Külföldi Képszolgálat) A vegyipar mindenese, a kénsav Jövedelmet ne exportáljunk!
