Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-23 / 118. szám
r 4 1979. május 23. PETŐFI NÉPE • 3 INDUL A KIRÁNDULÓSZEZON! * Mire ébred a Szelidi-tó? Az időjárás jelt. adott a vízre, levegőre, zöldre szomjazok nagy rohamára. A Szelidi-tó is felébredt álmából, itt is megjelent a kirándulók első hulláma. », Most még csak hagyján • •. >» — Amikor csak tehetjük, ide jövünk — mondja dr. Titkos Ervin, budapesti meteorológus, aki feleségével és a fiával elsők között kereste fel a tavat. — Szép és kellemes ez a környék, nincs nagy tömeg. Itt jobban lehet pihenni, mint a Balatonnál. — Az ellátással is elégedettek? — Főszezonban talán egy kicsit többet kell várni, amíg kiszolgálják az embert, de az élelmezés kielégítő. Három helyen is kapható meleg étel. Több fabódé is van, ahol kolbászt, lángost, vagy palacsintát sütnek. Mi is csak sült bolbászt ettünk ma, finom volt. Őszintén szólva nem számítottunk még erre sem. Országszerte az a helyzet, hogy az üdülőhelyek vendéglátó gépezete lassan és csikorogva indul be. Itt legalább lehet harapni valamit. Koczó Béláné, a Lugas vendéglő üzletvezetője sajnálkozik, hogy még nem szolgálhatnak meleg étellel. — Ha tudtuk volna, hogy ilyen nagy lesz a kereslet, már főztünk volna. Gulyást, pörköltet, nálunk az ilyen tájjellegű ételek mennek. Idáig kevesen jöttek, az időjárás sem kedvezett a kirándulóknak. Most kezd megélénkülni a forgalom. Később mozdulni sem lehet majd, annyian jönnek, főleg a hétvégeken. Nagyon felkapták. Szelídet. Most legalább nyugodtan beszélgethetünk. A Lugas elé kirakott asztalok üresek, csak az egyiknél sörözget négy férfi. A szemközti büfé forgalma is gyér, Bélák Ibolya boltvezető nyugodtan otthagyhatja a pultot. A két „főnökasszony" közrefogva terelget a telep .szégyenfoltjához”. Ki tudja milyen meggondolásból, de pontosan a két falatozóhely közé építették azt az illatosnak éppen nem nevezhető helyet, ahová mint tudjuk, a király is gyalog jár. Itt, főszezonban kirándulók, fürdőzők hosszú sora várakozik a bejutásra. És amit bent talál, attól tartósan elmegy az étvágya. öt férfi és öt női árnyékszéken osztoznak a vendégek és a környékbeli vendéglátóhelyek dolgozói. Kinyitom az egyik ajtót és visszahőkölök a látványtól. — Pedig most még csak hagyján — „vigasztalnak” kísérőim. — Látná, hogyan fest nyáron? Ellepik a legyek és a melegben a bűz is elviselhetetlenebb. Nem beszélve arról, hogy pár lépésnyire esznek. A hely sem a legalkalmasabban lett megválasztva, meg kevés is ennyi embernek. Hiszen sokan öltözésre is ezt használják. Kénytelenek, mert kabin sincs elegendő. Lényegében már egyik sem felel meg azoknak az igényeknek, amelyeket egy ilyen népszerű és kedvelt üdülőhelyen jogosan támaszthatnak az emberek. Gondozatlan terep — szeméthalmokkal Elvadult, gondozatlan az egész környék. A vadul burjánzó gyepet kikopaszodott foltok éktelenítik. Tájrendezésnek, parkosításnak nyoma sincs. A büfék körül felhalmozódó szemétkupacok is arról árulkodnak, hogy a tó köztisztaságáért feledjek még nem ébredtek fel téli álmukból. — Nyáron sem sokkal különb a helyzet — száll le a kerékpárjáról Szabó József budapesti lakos. Egyébként „idevalósi”, tíz éve építette a nyaralóját és azóta minden szabad idejét itt tölti. — Azért is választottam ezt a helyet, mert romantikus. Ennél ideá- lisabb környezet nincs a pihenésre. Csak ez a szemét-ügy ne keserítené az életünket! Egész nyáron zsonganak a legyek, mivel a szemetet sokan az utca végébe döntik. — Ezen könnyen lehet segíteni! Akinek nyaralóra telik, kukára se sajnálja azt a 150 i^intot! — Mit gondol, nekem nincs? A szemételtakarításra megállapított összeget is befizetem. A du- napataji tanács ki is küldi az embereket, csak annak nem néz utána, hogy rendesen elvégzik-e a dolgukat? A főbb Ínyeken össze- kgpkodják, a melleBitcákat kikerülik. Több kocsit, vagy több dolgozót kellene beállítani? Nagyon beépült ez a part. és ezzel együtt jár, hogy töEb a szemét is. Az eltakarítás pedig nincs megoldva. Tőlünk megkérik az árát, a községfejlesztési alapot is fizetjük, ezért már várhatunk valamit. A parkosítást is mióta felvetettük, semmi foganatja.Több nyaralótulajdonos megáll mellettünk, ők is ezen a véleményen vannak. Társadalmi munkában vállalnák a köroyék csinosítását, csak valaki kézbevenné az ügyet. — A pénzt, azt mindenért elkérik — zúgolódnak —, mással nincs törődés. A strandra is szedik a belépőjegyet, és a letaposott füvön kívül egyebet nem tudnak nyújtani. Aztán itt van ez a parkolási história. Kitették a táblát: fizető parkolóhely, és mindenkitől bevasalják az 5 forintot. Akár 5 percre áll meg, akár egész napra. Itt van a Közért, és ha valaki a telep túlsó végéből átugrik kocsival egy kiló kenyérért, fizethet. Többet, mint amibe a kenyér került. Dudaszóra ugranak a szomszédok segíteni ínycsiklandó illatok szállnak a palacsintasütő bódéja felől. A tulajdonos Berger Jánosné, Budapesten él. de tavasztól őszig családostól leköltöznek. Házat is építettek. a VI-os utcában. — A házak már elkészültek, de utca, az nincs — panaszkodik a férj —, csak szántóföld. Ha esik az eső, nem lehet kocsival behajtani. Elnyeli a sár. Négy éve költöztünk be és azóta, rossz időben toljuk a kocsit. Gyalog is csak gumicsizmában lehet oda bemenni. Sűrűn előfordul, hogy az agyagba beleragadnak a kerekek, meg sem tudjuk mozdítani az autót. Ilyenkor a bajbajutott megnyomja a dudát. Erre a jelre rögtön kiszaladnak a szomszédok. Hiszen legközelebb lehet, hogy rajtuk kell segíteni. Szóval, így állunk az új településen. Két éve <*r. ■ • Most még gyér a forgalom, de állítólag enni- és innivalóból később nem lesz hiány. Hurrikántérkép, forró drót és űrkohászat Dr. Ferencz Csaba nyilatkozata az űrkutatás műszaki és gazdasági hasznáró.l Műholdak, űrhajók keringenek, emberküldte televízió- és fényképezögépszemeikkel, érzékelő műszereikkel tapogatva, kutatgatva a világűrt, más égitestek birodalmát. Rádiójelek, hőfényképek és ezernyi másféle információ hullámzik át a számítógépagyakon, a természet rejtelmeibe vezetve a mindig ismeretlent kutató embert. A már harmadik évtizedében járó űrkutatás műszaki, gazdasági hasznáról dr. Ferencz Csaba, a' Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának tudományos munkatársa adott nyilatkozatot a Magyar Távirati Iroda munkatársának. • Szemétkupac a vendéglő tövében. (Fényképezte: Radó Gyula.) ígérik az aszfaltozást. Ki tudja, mikor teljesítik? Ami azt illeti, a többi út se sokkal különb, de legalább homokos. A Tóvendéglőhöz behajtó kocsikra alattomos gödrök csapdái leselkednek. A tó persze feledteti a bosszúságokat, kárpótol sok kellemetlenségért, de ez mégsem lehet mentség arra, hogy sorsára hagyják. Azzal a jelszóval, hogy a turisták úgy is jönnek, akkor is felkeresik, ha a szolgáltatás nem tart lépést sem az igényekkel, sem az évről évre növekvő létszámmal. Tapasztalatból tudjuk, hogy amit ma elhanyagolunk, azt holnapra pótolni kell. és dupla áron. Egy szépen gondozott, jól karbantartott üdülőhely több pénzt hoz, mint a kirándulók megvámolása a valójában nem létező, ám fizetőnek nyilvánított parkolóhellyel. Zsúfoltság, rendetlenség, összevisszaság jelzi a terület értékeivel okosan gazdálkodni tudó. felelős intézmény hiányát. Nagy kincs a Szelidi-tó. De kellő foglalat híján csak a felét éri. És annál többet veszít az értékéből, mennél jobban elhanyagolják. A nyaralási főszezon még csak ezután kezdődik Sok idő ugyan már nincs, de arra elegendő, hogy a legsürgetőbb szépséghibákat eltüntessék'. Egyrészt az ide érkező vendégek, másrészt a megye idegenforgalmának fellendítése, sőt, jövője érdekében. Vadai Zsuzsa — A tudományos kutatásban az egyik legfontosabb eredményként az űrkutatás révén új és egységes világkép bontakozott ki. A műholdak méréseiből megismertük a Földünket körülvevő légkör szerkezetét, az ionoszférát, s a legfelső részt, amely a „keresztelőn” a magnetoszféra nevet kapta. Már több mint egy évtizede az űrhajósok és az automaták rendszeresen, intenzíven kutatják a Napot, a naprendszer egészét, bolygóit és a bolygóközi teret, amely Földünk légkörének állapotát alapvetően befolyásolja. A Nap működése és hatása a földi légkörre, valamint a bioszférára meghatározó az életünkre, egyebek között az élelmiszer-termelésre. Megtudtuk: az élet — legalább is fejlett formában — csak a Földön, alakult ki a Nap körül, azért, mert bolygónk pályája éppen kellő távolságra van a Naptól, s mert a Föld geoló- giailag aktív, és mágneses tere van. A kutatások a Föld nehézségi erőterének, a világűr sugárzásaitól védő sűrű légkörnek és a mágneses térnek a megismerése mellett a csillagos ég, azaz az univerzum titkaira is fényt derítettek olyan fénytartományokban, amelyeket bolygónk légköre elnyel. Ilyképpen kezdődött meg az ultraibolya és infravörös csillagászat, s új hullámtartományokra is kiterjedt a rádiócsillagászat. — Mindemellett már a legelső műholdak között is sok olyan akadt, amely nem kutatási feladatot oldott meg, hanem valamilyen „napi” gazdasági-társadalmi célt szolgált. A hajózás „megbízottai” a navigációs mesterséges holdak, a térképészeté pedig a geodéziaiak. A földrészek közötti hírközlés zömében már a távközlési mesterséges holdakon keresztül zajlik, s lehetővé vált, a transzóceáni tévéátvitelen túl, a gazdasági—ipari globális hírrendszer kialakítása, amely a Föld legeldugottabb részét is közel hozza. Az „űrhírközlésnek” fontos szerepe van a „forró drót” részeként a világbéke megóvásában is. A meteorológiai űrholdak a különböző felhőképek elemzésével nemcsak az előrejelzések megbízhatóságát növelik, hanem sok ember életét közvetlenül is megóvták a hurrikánok pontos útjának „előtérképével”, s a repülőgépek útvonalain áttekinthetővé tették a pillanatnyi időjárási helyzetet. A naprendszer bolygóinak és Holdunknak a kutatása új műszerek kifejlesztését kívánta meg. A magasba küldött berendezésekkel visszapillantottunk, „megnéztük” Földünket is. Ma az űrhajósok mindennapi feladata bolygónk kutatása. Az eredményeket, a feldolgozott adatokat gazdaságilag alapvetően fontos területeken, a geológiában, a térképészetben, a vízkutatásban, a tengeri halászatban, a környezet- védelemben, a növényvédelemben é? az erdőgazdálkodásban, a sivatagok terjedésének felderítésében, s még számos más területen hasznosítják. — Az űrhajósok mindennapos munkájának másik részét az ipartechnológiai alapvető folyamatok — mint olvadás, ötvöződés, kristályosodás és az anyagok szétválasztása — vizsgálata jelenti. Az űrhajókon, űrállomásokén ezek a folyamatok sok esetben annyira ideálisan játszódnak le, hogy az elméleti számításoktól való eltérést — ha van egyáltalán — mérni sem tudjuk., Odaföht bem zavarja az ipartech:-*1 nológiai kutatásokat a földi nehézségi erőtér. Ezért ma már mindennapos, hogy az űrhajósok olvasztárok, ötvözök egyszemély- ben, s félvezetőket kristályosítanak, üveget gyártanak, gyógyszer-alapanyagokat választanak ki sok más anyag keverékéből. Néhány éve már így kezdődött meg a világűrben a jövő gyárai telepítésének előkészítése. Ezeknek a működéséhez az energiát a Nap korlátlanul biztosítja majd, s az üzemek nem szennyezik a Föld felszínét, vagy légkörét. A végtermékekhez a nyersanyagokat sem kell feltétlenül a Földön kibányászni. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az űrhajózással civilizációnk fejlődése új úton jár, nagy változás készül — mondotta befejezésül dr. Ferencz Csaba. (MTI) SÍS;: A barátságvonat utasai voltunk (2.) Nagyon kegyes volt hozzánk az időjárás, a ragyogó napsütésben szinte nem is éreztük hidegnek a mínusz 1—6 fokot. Amikor a Kreml falai között ismerkedtünk a történelmi nevezetességekkel, az egyik fiatalember megjegyezte: — Most szépen süt a nap, kellemes a séta, de jönnétek ide igazi télen ... A beszélgetés során kiderült, ho"” a fiatalember nem velünk, hanem már négy évvel ezelőtt érkezett Moszkvába. — Csernus Feri termelőszövetkezetünk ösztöndíjasa — mutatja be Botka László, a tiszakécs- kei Tiszagyöngye Tsz pártszervezetének titkára. — Már a pályaudvaron várt oennünket, előre megírtuk, hogy jövünk. Többen jöttünk Tiszakécsfcéről, s Feri most nehány órát velünk tud tölteni. örülünk a találkozásnak, s annak is, hogy még „külön” idegenvezetőnk is van. — A Tyimirjazev Akadémián tanulok már négy éve — mondja Csernus Ferenc. — Nagyon jó itt, de bizony már alig várom, hogy megkezdhessem a munkát a tsz-ben. A szakmai gyakorlatot különben hazánkban töltöm a nyáron, én leszek majd a csoport tolmácsa és idegenvezetője. Most végzem az ezzel kapcsolatos tanfolyamot. — Gyere csak Feri minél előbo. nagy szükség van a tudásodra — veszi át a szót Bállá Lajos, a tsz műhelyvezetője.; — Reméljük, ezután is jeles lesz minden vizsgád ... Moszkvai tartózkodásunK vége felé sajnálkozva vettem tudomásul, hogy „lemaradtam” egv érdekes eseményről. A moszkvai televízió munkatársai keresték fel a magyar vendégeket és két Bács megyeitől kértek interjút. 'Elmondták, hogy a televízióban új sorozat kezdődik „Moszkva a külföldiek szemével” címmel és elsőként magyarokat szólaltatnak meg. A tv-felvétel után sikerült csák beszélni a két szereplővel. — Bevallom, egy kicsit meglepődtem, amikor engem kértek, hogy a gyönyörű, hatalmas autóval menjek el az IBUSZ moszkvai kirendeltségére — mondja Bo- lomissza Ignácné, a szakmári Tsz • A moszkvai Vörös tér forgataga. tagja. — Külföldön sem voltam még, a tv sem kért fel szereplésre, most egyszerre mindkettőben részem lehet — teszi hozzá tréfásan. — Elmondtam én ott bizony, hogy milyen nagy élményben volt és van részem. Sokat hallottam már a Szovjetunió fővárosáról, képeket is láttam, de nem hittem volna el, hogy a valóságban minden milyen szép. Nagyon megható volt a Lenin- múzeum külön termében a pionírok eskütétele. A Lenin-hegyen pedig láttuk, hogy az esküvő után az ifjú házasok virággal keresik fel a hősök emlékművét. Megcsodáltuk a népgazdasági kiállítást, és a magunk szemével láttuk a • Csernus Ferenc moszkvai egyetemista (jobbról) tiszakécskei barátaival a cár harangja előtt. • Merre is menjünk? — nézik a térképet a Bács megyeiek. Bal szélen a Vajas házaspár. (Opauszky László felvételei.) szovjet tudomány hatalmas eredményeit. Szóval, mondtam én ami csak eszembe jutott, nem voltam lámpalázas a kamerák előtt. Amikor visszajátszották a felvételt, láttam, hogy a tévések is elégedettek. Sajnos, adásban nem láthatjuk, mert akkorra már Lenin- grádban leszünk ... — Én sem hittem volna, hogy első moszkvai utamon a tévében is szerepelni fogok — emlékezik a forgatásra Hegedűs Miklós, a la- josmizsei községi pártbizottság titkára. — Tizenheten jöttünk La- josmizséről, s azt hiszem, mindnyájunk nevében mondtam azt, hogy egy életre szóló élménysorozattal térhetünk haza. Nagyon tetszett, hogy a régi és új városrészek között milyen jó az összhang. Elmondtam, hogy nagyon tetszett a széles utcák tisztasága, a gyors közlekedés ... Ügy tűnt, a szokásosnál is gyorsabban telik az idő. A barátság- vonat utasai nem győztek betelni a rengeteg látnivalóval. Nagyon szép élményt jelentett számukra a többi között a Kreml Kongresszusi Palotájában rendezett operaelőadás. — Életemben először hallottam élőben operát — emlékezik Vajas Károly bácsi, a tabdi Szőlőskert Tsz dolgozója. — Nem hittem volna még nemrég, hogy a Pillangókisasszonyt feleségem jóvoltából Moszkvában nézhetem végig • • • — Április 4-én, kiváló dolgozó kitüntetést kaptam — mondja szerényen a férj „jótevője” — és ráadásul ezt a felejthetetlen kirándulást. Mondtam a papának, ha lehet, téged is befizetlek. így kerültünk ide, a nyugdíj előtt néhány hónappal életünkben először átléphettük hazánk határait. Mondanom sem kell, hogy külön megtiszteltetésnek vettük, hogy éppen a Szovjetunióba jöhettünk. Azt hiszem, sokáig lesz otthon mit mesélni a családnak és a munkatársaknak. No, meg a mini tv is emlékeztetni fog bennünket erre az útra ... O. L, A strand nyáron is ugyanilyen.
