Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-15 / 88. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1»79. április 15. • Hajóútvonal-kijelölés. (MTI-foló) A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i ha­tározata óta még inkább figye­lemmel kíséri a termőföld vé­delmét. Ezt a célt szolgálta a közelmúltban a szövetség terv- és közgazdasági bizottságának vizsgálata, majd a földtörvény végrehajtása tapasztalatainak összegezése a körzet 60 szövetke­zetében, mezőgazdasági közös vállalatában. örvendetes, hogy a bácskai és a Duna melléki szövetkezetek a föld védelmével, ésszerű haszno­sításával foglalkozó rendelet meg­jelenésének első évében mind a 1P8 hektár — azelőtt parlagon heverő — szántót bevetették. Több mint 600 hektár elhanya­golt szőlőnek csaknem a felét is­mét művelésbe fogták és kellően gondozták. Korántsem ilyen egy­• A Bácska és a Duna mellék egyik neves, cukorrépa-termesztő gaz-., daságává válik a kisszállási szövetkezet. Több éves megszakítás után az arra legalkalmasabb földjén 150 hektár répát iparszerűen termeszt. Képünkön Horváth Géza, a' HÉKI Cukorrépa Termelési Rendszer ve­zetője és munkatársai segítik a Bácska Tsz szakembereit a répavetés kényes műveletében. (Pásztor Zoltán felvétele.) szerű a sorsa annak a 6400 hek­tár mezőgazdasági területnek, amelyet legelőként tartanak nyil­ván, de nem hasznosítanak meg­felelő színvonalon. □ □ □ A szakbizottság borotai ülésé­nek állásfoglalása szerint, a kör­zet szövetkezetei a megyei föld­hivatallal egyeztetett terv alap­ján közép- és hosszú távú prog­ramot dolgoznak ki. Ebben rész­letezik a 6400 hektáros közös terület ésszerű hasznosításának irányát, a rendezés időpontját, módját. Addig is, amíg ez a mun­ka megkezdődik, és a gyepterület több évre ütemezett javítása megvalósul, a közös gazdaságok rendszeresen legeltetnek. A szarvasmarhákra, juhokra bíz­zák a gyep fűtermésének leg­gazdaságosabb betakarítását. Az ily módon sem művelhető terü­leteken pedig megkezdik az er­dősítést, mint a nemzeti vagyon gyarapításának eddig is jól be­vált módszerét Bács-Kiskun me-, gyében. K. A. • Leeresztik * bolyát. A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK TAPASZTALATAIRÓL A Magyar Szocia­lista Munkáspárt te­vékenységében az el­múlt kilenc év alatt jó gyakorlattá vált, hogy a párt alapszer­vezetei éves munká­jukat év végi beszá­moló taggyűléseken értékelik. Az 1978. évi beszámoló tag­gyűlések szerepüket betöltötték; megvitatták a veze­tőség beszámolóját az éves tevé­kenységről, cselekvési programok­ban, munkatervekben megfogal­mazták az 1979-es év legfonto­sabb feladatait. Az 1978-as év értékeléséhez és az 1979-es fel­adatok megfogalmazásához jó alapot adott az alapszervezetek számára is a Központi Bizottság nagy jelentőségű, december 6-i határozata népgazdaságunk tevé­kenységéről, ezzel összefüggésben a politikai munka helyzetéről és feladatairól. Az irányító pártbizottságok a központi utasításokat, értékelése­ket és saját tapasztalataikat fel­használták az alapszervezeti tit­károk felkészítéséhez. A járási és városi szinten összevont alap­szervezeti titkárok értekezletén az adott járás vagy város terü­letén folyó gazdasági, politikai, ideológiai kérdések konkrét elem­zéséről és tennivalóiról volt szó. Kollektív és körültekintő előkészületek Bevált, hogy a pártvezetőségek az összevont taggyűléseket az alapszervezétek beszámoló tag­gyűlései előtt tartsák meg. Ez jól szolgálta az alapszervezeti tag­gyűlések előkészítését. Segítette az alapszervezetek vezetőségeit a konkrét helyi feladatok egysége­sebb kidolgozásában. Ez a mód­szer egyúttal növelte a pártveze­tőségek tekintélyét, feladatkörük­nek jobb megértését. A titkárok felkészítése mellett a taggyűlések előkészítésének je­lentős fórumai voltak a pártcso- port-értekezletek. Ezeken az ér­tekezleteken a párttagok személy­re szóló pártmegbízatásait érté­kelték. Szóltak a csoport egész tevékenységéről, a pártonkívüli- ekkel való viszonyukról, lénye­gében a párt és a tömegek kap­csolatáról. Helyes volt, hogy a pártcsoportok ülésein az alap- szervezetek vezetőségei képvisel­tették magukat és aktívan részt vettek a megbeszéléseken. A taggyűlési beszámolót elké­szítő vezetőségi ülésekre jellem­ző volt a kollektív munka, a konkrét elemzés és feladatmeg­határozás. Nagyon sok alapszer­vezet vezetősége bevonta a be­számoló elkészítésébe a pártcso- port-bizalmiakat többek között azzal a céllal is, hogy a tagság előzetes felkészítéséhez a veze­tőségi üléseken hallottakat már fel tudják használni. Az irányító pártbizottságok segítő, ellenőrző munkája a beszámolók elkészíté­se során folyamatos volt. A párt- bizottságok tagjai — és munka­társai — jelen voltak a vezetősé­gi üléseken és ismertették az irá­nyító pártszerv értékelését a végzett munkáról. Erősödő. egység, növekvő bizalom A beszámoló taggyűléseken a párttagságnak 80—85 százaléka je­lent meg, a részt vevő kommunis­táknak mintegy 20 százaléka mondott véleményt a pártszerve­zet munkájáról. A résztvevők száma és a felszólalók aránya va­lamivel kisebb az előző évi át­laghoz képest. Ez a taggyűlések előkészítésében tapasztalható ru­tinszerűséggel magyarázható, amely esetenként fellelhető volt a pártszervek által készített mi­nősítésekben is. Beszámolók és felszólalások A taggyűléseken a párttagság elsősorban a párt gazdaságpoli­tikájának helyi végrehajtásával foglalkozott. A vezetőségek be­számolói és a felszólalások kife­jezték egyetértésüket a párt gaz­dasági intézkedéseivel és a KB 1978. decemberi határozatával kapcsolatban. Az alapszervezetek nagy többsége — a pártszerveze­tek jellegétől függően — e tag­gyűlésen visszatért a korábban tárgyalt gazdasági jellegű párt- határozatok végrehajtásának ér­tékelésére.; a termékszerkezet, az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének kér­déseire. A tapasztalatok azt bi­zonyították, hogy a taggyűlések tovább segítették a párttagok kö­zött népgazdaságunk helyzetének reálisabb megítélését. Számtalan érdemi észrevétel és javaslat hangzott el a pártfórumokon a termelés hatékonyságának és mi­nőségének fokozása érdekében. A párttagok a gazdasági vezetőktől konkrét szakszerű intézkedések megtételét kérték: a termékszer­kezet fejlesztése, a takarékosabb gazdálkodás, az exportképes áru­alap növelése érdekében. ' A taggyűléseken mind a veze­tőségek beszámolói, mind a párt­tagok felszólalásai egyértelműen és élesen tettek szóvá néhány olyan negatív jelenséget, melyek megítélésük szerint a párt gaz­daságpolitikai törekvéseivel ellen­tétesek. A leggyakrabban elhang­zó, igény, hogy az üzemek vezetői az alkatrész- és szerszámhiányt megszüntetve teremtsék meg a termelés folyamatosságának fel­tételeit. Következetesebben lép­jenek fel az illetékesek a munka- fegyelem megsértőivel, a hanyag munkát végzőkkel szemben. Ké­rik a bérezésben az egyenlősdi ■megszüntetését, a szocialista mun­kaverseny- és brigádmozgalom­ban pedig a követelmények job­ban igazodjanak az új minőségi elvárásokhoz. A párttaggyűléseken elhangzott a párttagoknak az az igénye, hogy a gazdasági vezetők, de a pártszervezetek is konkrétabban fogalmazzák meg a jövőben az egyes kommunisták, illetve az adott kommunista kollektíva fel­adatait a termelés javítására vo­natkozóan. A tennivalóknak csu­pán jelszószerű hangoztatása, pl. a takarékosság stb., nem mozgó­sító, hanem inkább irritáló hatá­sú. A felszólalók sürgették, hogy a párt minden területen és min­den szinten következetesebben lépjen fel a gazdaságban fellel­hető hibákkal szemben. A pártszervezetek belső életé­vel kapcsolatban a vezetőségek számot adtak a taggyűlések, ve­zetőségi ülések napirendjeiről, döntéseiről és a pártcsoportok munkájáról, összegezték a párt- csoport-értekezleten elhangzotta­kat, mindenekelőtt a pártmegbí­zatások teljesítéséről. Az esetek többségében elismerően szóltak a párttagfelvételi munkáról és a pártoktatásról. Eredmények, feladatok a szervezeti életben A pártalapszervezetek működé­sének gyengeségeit elemezve ki­emelték, hogy a párttaggyűlések még nem mindig fórumai a kom­munisták politizálásának, szerep­körüket leegyszerűsítik sok eset­ben a tájékoztatásra. Budapesten és a megyékben is bírálták a ve­zetőségek azon beszámolóit, ame­lyek ugyan elismerően szóltak a jól dolgozó párttagokról, de sze­mély szerint nem merték kriti­zálni a pártmegbízatásokat nem vállalókat. A tömegszervezetek pártirányításának témakörében a legtöbbet a KISZ-szel foglalkoz­tak. A pártszervezetek egy része önkritikusan megállapította, hogy a dolgozó fiatalok ‘között a KISZ tömegbefolyása, szervezeti hatása nem elég kielégítő. Az elmúlt év­ben a KISZ megerősítésére átirá­nyított párttagok egy része nem váltotta be a reményeket. A beszámolót, a cselekvési programot az elhangzott javasla­tokat a taggyűlések — néhány ki­vételtől eltekintve — mindenütt, egyhangúlag elfogadták. Előfor­dult, hogy a cselekvési program átdolgozásával bízták meg a ve­zetőséget. összegezve az 1978. évi beszá­moló taggyűlések tapasztalatait megállapítható, hogy e taggyűlé­sek erősítették a párt politikája iránti bizalmat, a párttagság egy­ségét. A párttagságnak a taggyű­léseken kinyilvánított elkötele­zettsége, a pártonkívüliek széles körében megnyilvánuló érdeklő­dés'jó alapot biztosít az 1979-es év feladatainak jobb, eredmé­nyesebb megoldásához. Czank János az MSZMP KB munkatársa KITŰZŐ HAJÓK A DRÁVÁN Nemzetközi egyezmény ér­telmében, Ma­gyarország, a Dráva mintegy kilencven kilo­méteres szaka­szán jelöli ki a biztonságos ha­jóútvonalat. A Zaláta térségé­től a Mura tor­kolatáig húzó­dó folyószaka­szon a Dél- Dunántúli Víz­ügyi Igazgató­ság két hajója, a Dráva és a Vízvédelem dolgozik. A tervezettnél több áru várható Beszélgetés a megyei ZÖLDÉRT Vállalat gazgat ójával Dr. Laczkó Tiborral, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatójával a zöldségpiac jelenlegi helyzetéről beszélgettünk. — Az elmúlt esztendőben keve­sebb árut vásároltunk fel. mint az előző évben. Burgonyából ennek ellenére túlkínálat jelentkezeti. Most is jelentős készleteink van­nak. A vállalat 85 boltjában ta­valy egyes gyümölcsféleségekből a tervezettnél többet tudtunk érté­kesíteni. számos zöldségféléből azonban kevesebb volt, mint a szükséglet. Az idén 13 ezer vagon áru felvásárlását terveztük, de a mezőgazdasági üzemek az álta­lunk elképzelt mennyiségnél töb­bet kívánnak termelni. Ügy tűnik, hogy ebben az esztendőben szá­mottevően növekszik a zöldség- és gyümölcstermelés, ezt mutatják a számok is. Burgonyából a terve­zett 1900 vagonnal szemben 2200 vagon, zöldségfélékből 5800 he­lyett 6700 vagon, gyümölcsfélékből 5300 helyett 6500 vagon átvételére kötöttünk megállapodást. Arra a kérdésre, hogy mit tett a vállalat az ellátás javítása érde­kében. s hogy olyan cikkeket ter­meljenek az üzemek, amelyeket keresnek is a vevők, az igazgató ezt válaszolta: 0 • Az Alföld Szakszövetkezetben ifjú Rekettye! Gergely és Hetényl József mossa tisztára a frissen szedett spárgát, amelyet méret sze­rint válogatva szállítanak a ZÖLDÉRT kecskeméti hűtőházába. (Stra- szer András felvétele.) — Az elmúlt ősszel megindult szerződéskötések előtt sikerült szót értenünk a gazdaságok veze­tőivel. Általában megértették, hogy javítaniok kell a termés- szerkezeten. Vagyis azt kell ter­melni, amire a lakosságnak és a tartósítóiparnak szüksége van, il­letve amit kedvezően tudunk ex­portálni. Ismételten rögzítettük a szerző­déses fegyelem megszilárdításával kapcsolatos tennivalóinkat. Ezek szerint a jövőben is kötelesek va­gyunk a nagyüzemektől átvenni mindazokat a termékeket, ame­lyekre szerződést kötöttünk. A kis­termelőktől a megállapodáson fe­lüli mennyiségben is veszünk át árut, de csak akkor, ha az megfe­lel a szabvány előírásainak. Ugyancsak a nagyüzemeknek is figyelembe kell venni, hogy a le­szerződött burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt csakis a szerződés feltételeinek megfelelően adhatják át. Abban az esetben pedig, ha akár az áru átadója, akár az át­vevője a szerződéses kötelezettsé­gének nem tenne eleget, helye van kötbérigények érvényesítésének is. A ZÖLDÉRT Vállalat gyorsan romló termékeket vesz "át, tehát szükséges, hogy az áru mielőbb és a legrövidebb úton jusson el a fo­gyasztóhoz. — Ennek érdekében sokat te­szünk — hangoztatja az igazgató. — Az áru válogatását, osztályozá­sát, a termelőknek kellene végez­ni. Ennek azonban számos gazda­ság még nem tud eleget tenni. Pe­dig a válogatott, jobb minőségű termékért magasabb árat kapná­nak. Így aztán kénytelenek va­gyunk az áru egy részét válogatás nélkül átvenni, Az osztályozáshoz és az azonnali továbbításhoz azon­ban nincs elegendő munkaerőnk. A technikai felszerelésünk sem felel meg a követelményeknek. Nincs elegendő csomagolóeszkö­zünk, időnként pedig megfelelő szállítóeszköz sem áll rendelkezé­sünkre. Csúcsidényben mintegy ezer diák szokott segíteni vállala­tunknak a csomagolásban, a szál­lítás előkészítésében. Sajnos, a műszaki fejlesztéshez kevés anyagi eszköz áll rendelke­zésre. Az idén mintegy 2 millióda- rintot tudunk költeni anyagmoz­gató gépekre. A párt megyei végrehajtó bi­zottsága ez év februárjában több fontos határozatot hozott a ZÖL­DÉRT Vállalat munkájának javí­tása érdekében. Többek között fel­hívta a Zöldség-Gyümölcs Keres­kedelmi Központot, hogy nagyobb figyelmet fordítson a megyei ZÖL­DÉRT Vállalat támogatására. A határozatban szerepel az is, hogy lépéseket kell tenni korszerű cso­magológépek beszerzése, a megle­vő hűtőtároló rekonstrukciója és az ezervagonos hűtőtároló meg­építése érdekében. Dr. Laczkó Tibor elmondta, hogy már történtek tárgyalások az em­lített hűtőtároló megépítésének előkészítésére. Jövőre és a követ­kező esztendőben a vállalat jégJ gyárának rekonstrukcióját is el­végzik. — Az igazi zöldség- és gyü­mölcsszezon még messze van, de már intézkedtünk, hogy kijelöljék azokat az üzleteket, ahol a kis­kert-tulajdonosoktól minden idő­ben átvesszük az árut. Az ellátást igyekszünk jól megszervezni, hogy a fogyasztók lehetőleg mindig friss gyümölcshöz és zöldségféléhez jus­sanak. A koraiak felvásárlását már megkezdtük. Naponta mint­egy 100 ezer csomó retket, 50—60 ezer fej salátát vásárolunk fel. Növekszik a felhozatal zöldpapri­kából is. Paradicsomból pédtg most még bolgár importból elé­gítjük ki az igényeket mondta végezetül a megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója. K. S. BÁCSKAI ÉS DUNA MELLÉKI KEZDEMÉNYEZÉS Hosszú távú program a termőföld hasznosítására A kedvezőtlen talajadottság, az üzemi terület szétszórtsága, az ár-, vagy a belvíz pusztítása kö­vetkeztében az állami, szövetke­zeti gazdaságok földjének egy ré­sze minden évben megművelet- len marad. A tulajdonosok előre­haladott kora, a gépi és fogat­erő hiánya, a termelési költség gyors növekedése miatt viszont számos kisgazdaság kertje, sző­lője, gyümölcsöse válik parlaggá főként a homokhátsági körzetben. Ásványi nyersanyagokban, energiahordozókban szegény or­szágnak a termőtalaj a nemzeti kincse. Azzal kell úgy gazdál­kodni. a helyi adottságoknak megfelelően hasznosítani, hogy mmél inkább csökkenjen a par­lagterület. A bajai, a kalocsai járásban, valamint a kiskunha­lasi járás nyugati felében jobb a természeti adottság a megyei állagnál. Műveletlenül maradt mezőgazdasági terület azonban Ü

Next

/
Thumbnails
Contents