Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-10 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE • >■ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 83. szám Ára: 1,20 forint 1979. április 10. kedd Huszár István Moszkvába utazott A jövőt teremtő ifjú nemzedék érdekében munkálkodunk Megkezdte tanácskozását Kecskeméten az Úttörővezetők VII. országos konferenciája Tegnap reggel a zászlódísz­be öltöztetett, üdvözlő feli­ratokkal, transzparensekkel dekorált megyeszékhelyünk központjában a . szokásosnál is nagyobb volt a forgalom. Az ország minden tájáról Kecskemétre érkezett vendé­geket a Május 1. téren zene­szó fogadta. Kilenc órakor a Megyei Művelődési Központ színháztermében megkezdő­dött az Üttörővezetők VII. országos konferenciája. A Himnusz hangjai után Nemes Péter, a Magyar Út­törők Szövetségének titkára üdvözölte a konferencián részt vevő háromszázhuszon­Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal el­nökének vezetésével hétfőn küldöttség utazott Moszkvába, a KGST Tervezési Együttműködési Bizottság XIX. ülésére. A küldöttség búcsúztatásén a Ferihegyi repülőtéren jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. (MTI) KÖZEL A KILENCEZREDIK FORDULATHOZ Jó állapotban van a Szaljut űrállomás • Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára köszönti az úttörővezelök konferenciáját. Horváth István köszöntője A nyolcezer-nyolcszázadik Föld körüli fordulatot tett! meg hét­tőn a Szaljut—6 szovjet tudomá­nyos űrállomás — ennek több mint felét űrhajósokkal a fedél­zetén. A Szaljut—6-ot 1977. szep­tember 29-én bocsátották Föld körüli pályára, és azóta immár a harmadik állandó személyzet ott­honául szolgál. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a Ljahov és Rjumin által aprólékosan meg­vizsgált űrlaboratórium jó álla­potban van és még hosszú ideig alkalmas az eddiginél is összetet­tebb feladatok elvégzésére. Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin hétfőn, a heti munka­rendnek megfelelően elsősorban orvosi vizsgálatokkal volt elfog­lalva. A repülésirányító központ orvosainak véleménye szerint szervezetük teljesen alkalmazko­dott a súlytalanság állapotához, és mindketten kiváló egészségi állapotnak örvendenek. A Moszkva környéki Jurij Ga­garin Ürhajósképző Központban hétfőn megkezdődött az a hagyo­mányos előadás-sorozat, amelyet az űrhajózás napjának, Jurij Ga­garin első űrrepülése emlékének szentelnek. Előadások hangzanak el a „Szo­juz—Szaljut—Progressz” űrkutató egységről és az Interkozmosz- program keretében végrehajtott űrrepülésekről. Szó lesz még a korszerű űrkutatásról, a földfel­szín kozmikus fényképezéssel történő tanulmányozásáról és a hosszabb ideig tartó űrrepülések orvosbiológiai problémáiról. (TASZSZ) három küldöttet, s a meghívott vendégeket. Az úttörőszövetség titkára külön köszöntötte Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, dr. Ma- róthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkárát, Hor­váth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a megyei pártbizottság első titkárát, Erdei Lászlónét, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét, dr. Gosztonyi János oktatási államtitkárt, dr. Pozsgai Imre kulturális mi­nisztert. . A konferencia elnökségé­ben foglalt helyet dr. Gajdó- csi István, a megyei tanács elnöke, _Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Kisné Csányi Anikó megyei úttörőelnök. Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára kö­szöntötte az úttörővezetők konferenciáját. — Örömmel teszek eleget meg­tisztelő megbízatásomnak, s a há­zigazdák, Bács-Kiskun megye, va­lamint Kecskemét város párt-, KISZ-, társadalmi és állami szer­vei nevében köszöntőm a VII. országos úttörővezetői konferen­cia valamennyi résztvevőjét — mondta Horváth István, majd így folytatta: — Az úttörővezetői konferen­ciák a szövetség életének mindig is jeles eseményei, kiemelkedő ál­lomásai voltak. Úgy véljük — s ezt meggyőződéssel és nem a ta­nácskozásnak otthont adók elfo­gultságával mondjuk —, hogy ki­emelkedő szerepet fog betölteni a szövetség történetében ez a mos­tani konferencia is. Azt is ki­mondjuk: a KISZ- és az úttörő­szövetség itteni tagjai és vezetői a konferencia Kecskeméten tör­ténő megrendezésében az úttörő- mozgalom eredményes megyei munkájának elismerését is látják. Ezért* örömmel vállaltuk e ran­gos tanácskozás házigazdájának a tisztét. Köszöntőjének további részében a megyei pártbizottság első tit­kára Bács-Kiskun megye múltjá­tól, a történelmileg örökölt el­maradottság fokozatos leküzdésé­ről, a dinamikus fejlődésről, a munkások, parasztok, értelmisé­giek szorgalmas, áldozatos és tu­datos munkájáról beszélt, majd így folytatta: — Önök néhány napig a me­gyeszékhely, az Alföld „hírős vá­rosa”, Kecskemét vendégei lesz­nek, és itt végzik majd munká­jukat. Erről a jellegzetesen ma­gyar alföldi városról Erdei Ferenc azt írta: „Színekkel és ízekkel ékes ez a Kecskemét, amit a ma­gyar Alföld csak nyújtani tud, azt mind adja ízesen, csábítóan és hivalkodva, virító színekben ragyogtatja azt is, ami másutt nem ragyog.” Kecskemét jó hí­rét — joggal mondhatjuk — nem­csak a történelmi múltra visszate­kintő kertészete és a mind job­ban ki terebélyesedő iparának ter­melése, hanem nagy szülötteinek, a legnagyobb értékű nemzeti drá­maírónak, Katona Józsefnek, a nép évszázadok alatt csaknem fe­ledésbe merülő dalait újraélesztő és terjesztő Kodály Zoltánnak, az itt élt és ma is élő szőlő-gyü- rnölcs- és zöldségnemesítő kiváló­ságoknak szellemi termékei egy­aránt sokfelé viszik a világban. — A konferencia felelősségtel­jes munkáját figyelemmel kíséri az ország. Érezni fogják Bács-Kis­kun megye, Kecskemét város út­törőcsapatainak kisdobos- és út­törőközösségeinek, a megye lakos­ságának támogató, segítő figyel­mét is. — Meggyőződésem, hogy a ta­nácskozásuk eredményes és hasz­nos lesz, amelynek biztosítéka a küldöttek és a meghívottak fel- készültsége, hozzáértése, eddigi lelkes, odaadó munkájuk, mozgal­mi elkötelezettségük, hivatássze- retetük. — Kívánom, hogy afc úttörőve­zetői konferenciák hagyományai­nak megfelelően vidám, jó han­gulatban tanácskozzanak, ismer­jenek meg minél többet a külön­böző programok során megyénk­ből és Kecskemét városából. Kí­vánom, hogy az Úttörővezetők VII. országos konferenciája ered­ményesen járuljon hozzá az úttö­rőmozgalom és á magyar neve­lésügy időszerű feladatainak a megoidásához, valamennyiünk kö­zös ügyéhez, a békéért, a demok­ráciáért, a szocializmusért vívott harchoz — mondta Horváth Ist­ván köszöntőjének befejezéseként. A köszöntő elhangzása után Nemes Péter felkérte Szűcs Ist- vánnét, a Magyar Úttörők Szövet­ségének főtitkárát szóbeli beszá­molójának megtartására. ÜLÉST TARTOTT A KIOSZ VÁLASZTMÁNYA Nyolcmillió forint értékű társadalmi munka Meg kell felelnünk a bizalomnak, az elismerésnek A Kisiparosok Országos Szer­vezetének megyei választmánya tegnap Kecskeméten ülést tartott, amelyen több fontos téma került napirendre. Rehák László, a KIOSZ megyei titkára az elmúlt évben végzett munka eredmé­nyeiről számolt be. Hangsúlyoz­ta, hogy a legutóbbi választmá­nyi ülésen elfogadott cselekvési program jó alapot nyújt az idei feladatok sikeres elvégzéséhez is. Hatékonyabbá vált a KIOSZ vá­lasztott testületéinek irányító, el­lenőrző tevékenysége, eredmé­nyesebbé a megye kisiparosainak szakmai, politikai, kulturális to­vábbképzése. Bács-Kiskunban tavaly a kis­iparosok létszáma 5631-ről 5847- re növekedett. Emelkedett a nyugdíj, valamint a munkavi­szony mellett ipart gyakorlók száma is. Baján és Kecskeméten a telefonmegrendelésre házhoz menő központi ügyeleti szolgálat­ban 111 kisiparos vesz részt, het­vennyolcán járnak át kisebb köz­ségekbe szolgáltatásokat végezni. A KIOSZ megyei szervezete a korszerű technológiák alkalmazá­sára, az új anyagok megismeré­sére tavaly 208 szakmai tanfo­lyamot rendezett, amelyen 3270 kisiparos vett részt. Jórészt ennek is köszönhető, hogy közülük het­venegyen műhelyük korszerűsíté­sére, gépek vásárlására 2,8 millió forint kisipari kölcsönt igényel­tek. A szolgáltatások színvonalának emelésében jelentős előrelépést jelentett, hogy a kisipar és a szo­cialista szektor között először jött létre együttműködési megál­lapodás. A KIOSZ Bács-Kiskun megyei titkársága és a Kecske­méti Épületkarbantartó Szolgál­tató Ipari Szövetkezet a lakás­karbantartásra költött szerződést. Ennek nyomán már 33 kisiparos működik együtt az ÉPSZISZ-szel lakóházak külső és belső felújí­tásában. Az előadó ezután a KIOSZ-ta- gok világnézeti nevelésével fog­lalkozott. Elmondta, hogy a me­gyében 312 kisiparos kapcsolódott be szervezett politikai oktatásba. Emellett a TIT ismeretterjesztő előadásait több ezren hallgatták meg a helyi KlOSZ-csoportok szervezésében. Ezután a megyei titkár a ver­senyvállalások teljesítéséről szá­molt be. A munkaverseny a nagy nyilvánosság előtt zajlott oly mó­don, hogy a kisiparosok műhe­lyeik, üzleteik kirakatába függesz­tették ki egyéni felajánlásaikat. A szolgáltatások színvonalát ja­vító „Kulturált, korszerű mű­hely, minőségi munka” verseny­ben 5112 kisiparos vett részt. Ez a mozgalom Bács-Kiskunból in­dult, s országos jellegűvé vált. A „30 év 30 szolgáltató egység” vál­lalás keretében 16 új szolgáltató egységet létesítettünk eddig, a megye két városi lakótelepén, amelyhez a megyei tanács 500 ezer forint támogatást nyújtott. Ezenkívül 43 új szolgáltató egy­séget a kisiparosok társadalmi munkájának segítségével alakítot­tunk ki. Becsülettel hajtják végre szervezetünk tagjai egyéb válla­lásaikat is. Az V. ötéves terv idő­szakára felajánlott 8 millió fo­rint értékű társadalmi munkából eddig 6 millió forintot teljesítet­tek. A KIOSZ Bács-Kiskun megyei választmánya a beszámoló el­hangzása után felhívást fogadott el, amelynek keretében nemes vetélkedőre szólítják az ország kisiparosait. A verseny szempont­jai: A szolgáltatások magasabb színvonalon, jobb minőségben, a munkakörülmények korszerűsíté­se útján való elvégzése. N. O. Szűcs Istvánná beszámolója — Közös érdek és közös fele­lősség fűz össze bennünket, akik most részt veszünk az Üttörő­vezetők VII. országos konferen­ciájának munkájában — mondta szóbeli kiegészítője elején Szűcs Istvánné. — Űttörőszövetségünk- nek megalakulásától napjainkig világos és egyértelmű célja az volt és az ma is, hogy részt vál­laljunk a gyermekek szocialista neveléséből. A párt, a nép leg­nagyobb értékét, legféltettebb kincsét, a gyermekek nevelését bízta ránk. Lehet-e ennél na­gyobb közös érdek és közös fe­lelősség? Űttörővezető társaink is megbíztak bennünket, s ránk bízták javaslataikat úttörőszövet­ségünk jövőjéért, az úttörőélet, a gyermekek életének tartalmasab­bá, szebbé tételéért. Országos konferenciánknak most az a feladata, hogy a meg­előző országos vitát folytatva, felelősen elemezze az eltelt idő­szak tapasztalatait és megfogal­mazza szövetségünk továbbfej­lesztésének tennivalóit. Felelősségtudatra, önállóságra nevelni — Egyik alapvető feladatunk megvalósításakor abból kell ki­indulni, ami talán a legfonto­sabb, hogy az emberiség olyan helyzetben lépett évszázadunk utolsó harmadába, amelyben a béke, a haladás erői egyre na­gyobb tért hódítanak. Ügyanak- kor a nemzetközi helyzet bonyo­lult, érződik a szocializmus és az imperializmus erőinek történelmi párharca. E történelmi párharc­ban a haladó, a szocialista erők hatásának fokozódása, a békés fejlődés perspektíváinak megerő­södése a jellemző még akkor is, ha napjainkban az enyhülés el­lenzői újabb és újabb támadáso­kat indítanak a béke, az emberi­ség, a haladás erői ellen. Nekünk, felnőtteknek a békés jövőt nemcsak megteremtenünk kell, hanem a gyerekeket is alt kalmassá kell tenni arra, hogy életkoruknak megfelelően meg­értsék a béke szükségességét, s azt, hogy ők maguk is tehetnek érte valamit. Társadalmi fejlődésünk most érkezett el ahhoz a szakaszhoz, amikor a társadalmi aktivitás, a munkához való öntudatosaibb szo­cialista viszony a továbbfejlődés kulcskérdéseként jelentkezik. Ezért kerültek napirendre olyan feladatok, mint a munkára való nevelés, a szocialista együttélési viszonyok, a közéletiség, a szocia­lista demokratizmus, az erkölcsi- ség, a világnézeti tudatosság fej­lesztése, a szocialista életmód alakítása, formálása. Konferen­ciánknak is egyik legfontosabb feladata, hogy ráirányítsa a fi­gyelmet, miként lehet még job­ban bevonni a gyermekeket a társadalom napi gyakorlatába, a feladatok megoldásába, gondjaink megértésébe. Azt kell biztosíta­nunk, hogy a gyerekek saját gyakorlati tevékenységük révén tegyenek szert társadalmi tapasz­talatokra.' Ennek érdekében kell felelősségtudatra, önállóságra ne­velni őket. Mindez csak úgy ala­kítható ki, ha a társadalom, a család, az iskola és a mozgalom hatásai kiegészítik, támogatják egymást és ha a gyermekeket fe­lelősségteljes feladatokkal bízzák meg. Milyenek a mai gyerekek? Mint azt szóbeli kiegészítőjé­ben Szűcs Istvánné megjegyezte, á konferencia természetesen nem vállalkozhat arra, hogy teljes ké­pet alkosson korunk gyermekéről, mégis számba kell venni néhány olyan sajátosságot, amely össze­függésben van az úttörőszövetség munkájának fejlesztésével, fel­adataival. A főtitkár elsőként említette meg azt a tényt, hogy a gyerekek sokat tudnak a világról. S azt is tapasztaljuk, hogy néha a tö­megkommunikáció által kapott sok információ a kellő ellenőr­zés, rendszerezés, magyarázat hiányában éppen nem a megér­tést, hanem a félreértést szolgál­ja. Ezért arra kell törekedni, hogy az iskola és a mozgalom ne csupán a megtanulásra kész végeredményeket, pusztán fogal­makat nyújtson, hanem igényelje a gyermekek tapasztalatait, él­ményeit, kíváncsi legyen, s adjon választ a gyerekek nehéz, néha talán furcsa, vagy „illetlen” kér­dései íe. Szűcs Istvánné a továbbiakban megemlítette, hogy korunkban a gyerekek fejlődésük általános fel- gyorsulásának eredményeként ko­rábban érnek, ugyanakkor az ön­álló munkatevékenység kezdete későbbre tolódik, hiszen lényege­sen megnőtt az általános és szakképzés időtartama. Ennek következtében meghosszabbodik a gyermek és ifjúkor szakasza. Ezáital a gyerekeknek kevesebb alkalmuk van arra, hogy olyan élményekre tegyenek szert, ame­lyek közvetlenül a munkával, az iskolában ki nem próbálható készségeik, képességeik megisme­résével, az önmegismeréssel van­nak kapcsolatban, — Mindezeket figyelembe véve az a feladatunk — hangsúlyoz­ta —, hogy olyan életközeget, nevelési helyzetet teremtsünk, amelyben a gyorsabban fejlődő gyermekek lehetőséget kapnak a társadalmi tapasztalatszerzésre, képességeik sokoldalú kibontakoz­tatására és ennek következtében ismerjék és találják meg jobban önmagukat. Nevelő partner, nevelő társ Szóbeli kiegészítőjének további részében Szűcs Istvánné a szü­lők és az úttörőmozgalom kap­csolatáról beszélt. Mint azt egyebek között mond­ta, a kapcsolat legfontosabb tar­talmi meghatározója a szülő, az úttörőmozgalom számára: nevelő partner, nevelő társ. Az úttörő- mozgalom számára a család, a szülő azért lehet nevelő társ, mert a mindennapi életben ők a meg­valósítói a társadalom előtt álló politikai, gazdasági, kulturális feladatoknak. A család életmód­ja, szokásai meghatározzák a (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents