Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-10 / 83. szám

2 • PETŐFI NÉPE 9 1979. április 10. események sorokban BERLIN _________________________ D r. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a hét végén lebonyolí­tott drezdai programjával befe­jezte négynapos hivatalos látoga­tását a Német Demokratikus Köztársaságban, s Drezdából ✓ Svájcon keresztül New Yorkba repült. DAMASZKUSZ __________________ A PFSZ központi tanácsa va­sárnap Damaszkuszban megtar­tott hatórás ülésén elhatározta, hogy Jordániával közösen meg­hiúsítják a ciszjordániai és a Gázai övezeti, „önkormányzatra” vonatkozó egyiptomi terveket. A PFSZ magasrangú vezetőiből álló küldöttsége hétfőn Ammanba utazott, hogy Badran jordániai miniszterelnökkel tárgyaljon. TUNISZ Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke egynapos hivatalos látogatásra Líbiába érkezett. (AFP) MOSZKVA ~ Április 7-én befejeződött a Kárpátok keleti részén elhelyez­kedő katonai körzet csapatainak Rovno, Ivano—Frankovszk és Zsitomir térségében végrehajtott hadgyakorlata — jelentette be a Szovjetunió honvédelmi minisz­tériuma. (TASZSZ) NAIROBI Ugandában vasárnap sem szü­neteltek a harcok. A tanzániai csapatok elfoglalták Fort Portai városát, és így teljes mértékben ellenőrzésük alá került Uganda déli része. Az Amin-ellenes ugandai erők és az őket támogató tanzániai csapatok (ovább foly-. tatták Kampala ostrómát. (ÜPI) KUWAIT Az egyiptomi kormány memo­randumban tájékoztatta Kuvaitot arról, hogy nem hajlandó bele­egyezni az Arab Liga székhelyé­nek Tuniszba történő áthelyezé­sébe — közölte vasárnap Abdel Aziz Husszein kuvaiti állammi­niszter a kabinetülés után. A mi­niszter felszólította Egypitomot, hogy ne akadályozza meg a már­ciusi bagdadi tanácskozáson az Arab Liga székhelyének áthelye­zéséről hozott döntés végrehajtá­sát. (AFP, UPI) KABUL A BAKHTAR afgán hírügy­nökség közleménye szerint április 7-én jelentős számú, jellegzetes afgán öltözéket viselő pakisztáni katona hatolt be Afganisztán te­rültére, s támadást intézett Pa- kita határmenti tartomány négy katonai őrhelye ellen. A határ­sértőket afganisztáni területről kiűzték. Az összecsapás során hét afgán határőr is életét vesz­tette. RAWALPINDI A pakisztáni kormány szomba­ton a tüntetések beszüntetésére szólította fel az ország lakossá­gát. A tüntetők Bhutto volt mi­niszterelnök kivégzése miatt til­takoztak A leg;'többi, szombati tüntetés nyomán támadt össze­csapásokban négy ember vesz­tette életét. A kivégzés elleni til­takozás új módozataként szom­baton Bhutto két követője Iszlá­mábádban nyilvánosan elégette magát. GENF A hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról tár­gyaló szovjet és amerikai kül­döttségek vezetői hétfőn, Géni­ben újabb találkozót tartottak. (TASZSZ) Megvételre ajánlunk üzemképes • fa- és vasipari szerszámgépet, • villanymotorokat, • vízszivattyúkat, • hegesztődinamókat, • robbanómotorokat, • áramfejlesztőket. ■ ■ ■■ | ,j* gépeket, j§ műszereket. MAGÉV 6000 Kecskemét, Szalvai M. krt. 4. Telefon: 12-934 Telex: 26-513 244 „SZABADSÁGRA MENT” A DIKTÁTOR Újabb harcok robbantak ki Nicaraguában Nicaraguában újból heves har­cok robbantak ki vasárnap a diktatúra felszámolására törekvő sandinisták és a Somoza ural­mát fenntartó nemzeti gárda ala­kulatai között. Az összecsapások­kal egyidőben jelentették be, hogy a diktátor „szabadságra” az Egyesült Államokba utazott. A Sandinista Felszabadítási Front száz főből álló egysége va­sárnapra virradóan elfoglalta a Leon és Esteli között félúton fekvő El Sauce kisvárost. Hír- ügynökségi jelentések szerint a nemzeti gárda röviddel ezután légierővel támogatott ellentáma­dást indított a sandinisták ellen és ismét birtokba vette a várost. A harcokban tíz frontkatona és három gárdista vesatette életét. A hírügynökségek felhívják a figyelmet a managuai katonai köröknek arra a bejelentésére, hogy az El Sauce birtoklásáért vívott összecsapásokban a sandi­nisták lelőtték a nemzeti gárda két harci gépét. Ez az első eset — jegyzik meg a hírügynökségi jelentésben —, hogy a front lég­elhárító fegyvereket vetett be. A hírhez kapcsolódik, hogy az észa­ki körzetben eddig nem tisztá­zott körülmények között lezu­hant egy C—47-es jelzésű kato­nai szállítógép is. 'Helyi megfi­gyelők nem tartják kizártnak, hogy szintén a front katonai ak­ciójáról van szó. Kemény tűzpárbajokról érkez­tek jelentések Leon, Condega, Jinotega, Ducali városokból és a hondurasi határhoz közel eső vidékekről is. Szemtanúk szerint Esteli tartományi székhely fon­tos pontjait még mindig a san­dinisták tartják ellenőrzésük alatt. Magában a fővárosban 20 házi gyártmányú pokolgép rob­bant. Ami Somoza diktátor amerikai útját illeti, hivatalosan csak any- nyit közöltek, hogy a nicaraguai elnök „szabadságát” óhajtja az Egyesült Államokban tölteni. Az úttal összefüggésben meg­jegyzendő, hogy hírek szerint So­moza már külföldre menekítette vagyona nagy részét. A diktátor vasárnap reggel in­dult el magánrepülőgépén. Egy helyi rádióadó közlése szerint a délutáni órákban megérkezett a Texas állambeli Brownsville-be. (AP) A francia szocialisták kongresszusa Baracs Dénes, az MTI tudósí­tója jelenti: A késő délutánig tartó heves vita, alkudozás, viharos kongresz- szusi jelenetek után a küldöttek zömének nagy csalódására a kü­lönböző irányzatok közötti meg­egyezés nélkül ért véget a Fran­cia Szocialista Párt metzi kongresszusának tanácskozása. Nemhogy szintézis nem jött létre, hanem ellenkezőleg, összesen négy különböző szövegről, határozati javaslatról kellett szavaznia a kongresszusnak — ennyi irány­zatra oszlik tehát hivatalosan is a párt a metzi kongresszus nyomán. A kongresszusi küldötteknek csak relatív többségét tudta moz­gósítani Francois Mitterrand első titkár határozati javaslata — tűnt ki a kongresszus szavazatai­nak összeszámlálása után vasár­nap este. Ez az.t jelenti, hogy a 131 tagú igazgatóbizottságban (ez a központi bizottságnak felel meg), Mitterrand csak 62 hely- lyel rendelkezik, azaz „kisebbsé­gi” alapon irányítja a , metzi kongresszus után a szocialista pártot. TÜNTETÉSEK ÉS ZAVARGÁSOK IRÁNBAN Kommentárok Hoveida kivégzéséről A teheráni lapok vasárnap hosszan kommentál­ták Amír Ab'basz Hoveida. volt császári minisz­terelnök szombat esti kivégzését. Az Etelaat című iszlám napilap, az egyetlen melynek tudósítója részt vehetett Hoveida tárgyalásán, a vádbeszédet idézve így írt: , „ön Irán nevében behódolt az amerikaiaknak, ön hagyta, hogy a CIA irányítsa országunkat, ön meg­engedte. hogy Iránt amerikai támaszponttá alakít­sák át, ön az Egyesült Államok nyomására elküld­te fiataljainkat Dhufarba ölni, és azt mondja, hogy része volt ennek a rendszernek, ön ennek a rend­szernek a jelképe volt, holott harcolnia kellett vol­na ellene, de nem tette. Ezért most elítélik.” Az amerikai külügyminisztérium szombaton óva­tos formában elítélte Hoveida kivégzését. A külügy- nhóiisatórium szóvivője szerint „Hoveidának nem volt módja a megfelelő védekezésre”. A francia kormány hevében Jean Francois-Poncet külügyminiszter rosszallotta a volt iráni minisz­terelnök halálos ítéletének végrehajtását, s • Ray­mond Barre miniszterelnök is sajnálkozásának adott kifejezést Hoveida kivégzése miatt. Vasárnap sajnálkozását fejezte ki Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár, Francois Mitterand, a Francia Szocialista Párt vezetője és a belga kormány is. * Egy iszlám forradalmi bíróság ítélete alapján Teheránban hétfőre virradóra kivégezték Amir Husszein Rabii tábornokot, az iráni légierő koráb­bi vezérkari főnökét, Ali Mohammad Khadzseh Nuri tábornokot, Manuser Aamun volt munkaügyi minisztert és egy alacsonyabb rangú rendőrt — je­lentette az iráni rádió. Szombaton Teheránban ismeretlen támadók fel­robbantották Khomeini ajatollah iszlám forradalmi gárdájának egyik őrállását. A támadás során — amely feltételezhetően Hoveida híveinek bosszúak­ciója volt — hat ember életét vesztette. • A politikai problémák mellett nehézségeket okoz Iránban az ország gazdasági helyzete is. Képünkön: Teheránban több ezer felvonuló követelte a mun­kalehetőségek bővítését. Ha valaki hirtelen megkérdez­né bármelyikünktől: tudjuk-e, hol húzódnak Európa határai, csodálkozva néznénk rá, s ezt mondanánk: természetesen az Atlanti-óceánnál és az Ural tá­jain. így is van. Néha azonban nyugati politikusok beszédeit hallgatva, kommentárokat olvas­va, zavart érzek. Rosszul emlé­keznék az iskolában tanultakra? Nézzünk egy-két példát. Mond­ják, júniusban „Európa-választá- sok” lesznek, létrehozzák a közös „Európa-parlamentet”. De hát sem mi magyarok nem veszünk ebben részt, sem a spanyolok, svédek, a portugálok. Valójában a készülő nyugat-európai parla­mentről van szó, ez is csak né­hány országot, a Közös Piac tag­jait foglalja majd magába. Más példa. Bírálják vagy dicsérik en­nek vagy annak a kormánynak az „Európa-politikáját”, pedig saját köreiken belüli ügyekről beszél­nek ez esetben is. Szóhasználat kérdése ez? Ha így volna, nem vesztegetnénk rá több szót. Va­lójában mélyebb indulatok rejle­nek a forma mögött, hol csak ne­vetségesen bosszantó, máskor bántó, sőt fölényesen sértő indí­tékok. E nyugati szokás egyik oka visszanyúlik a történelmi időkbe. Valaha jó néhány kelet-európai nép valóban árnyékban, idegen uralom alatt élt. s nem, vagy ke­véssé szólt bele a nagy erők játé­kába. Maga Oroszország azonban Nagy Péter cár nyitása óta az európai színtér egyik döntő té­nyezője lett, majd a Szovjetunió szerepe világméretűvé nőtt. Ez utóbbi megállapítás átvezet ok­nyomozásunkban a mához, a nyu­gati névkisajátítás döntőbb oká­hoz. Szómágiájukkal azt akarják sugalmazni (ki szándékosan, ki a dolgot végig sem gondolva), hogy Európát, a hagyományosat, és valódjt, csak a polgári rend­szerek képviselik, a kommunisták vezette országok elkanyarodtak, nem „igazi” európaiak ... Tény, hogy a történelmi okok következtében a szocializmusnak és a kapitalizmusnak északról délre húzódó, a földrészt átszelő határa van. Nem törvényszerű az ilyesmi, de ekként alakult, s a nyugatiak bizonyos hátrányos megkülönböztetésre szeretnék föl­használni ezt a helyzetet. Lehet, túlzónak hangzik amit mondok, de az a bizonyos Európa, ame­lyet emlegetnek, burkolt kiközö­sítést rejt magában. Igaz ma már ennek csak gyenge maradványait. Nem kell túl sokat bizonygat­nom, hogy e megkülönböztetés (amelyet nem mondanak ki, in­kább szóhasználattal jeleznek) alaptalan. Európa földrajzi, kul­turális és politikai egységet al­kot. Európa Tolsztojtól Balzacon át Dickensig terjed. Bármi törté­nik e tájakon az éppúgy érinti Moszkvát mint Rómát vagy Lon­dont. Nagyon sokszor mondták és írták le a Nyugaton ezt a kifeje­zést: Európa — valójában a há­ború befejezése óta egyetlen iga­zi átfogó értekezlet zajlott csak le: 1975-ben Helsinkiben, ahol harmincöt ország képviselői je­lentek meg. Nem véletlen, hogy a nyugatiakat kezdetben kötéllel kellett az asztalhoz húzni. Itt is­merték el voltaképpen először, hogy Európa Londontól Moszkvá­ig terjed. A vezető nyugati tőkés orszá­gok csak önmagukat látó fölény­érzetének szenvedő alanyai lettek a nyugati kicsik is. Ez a fölisme­rés ösztönözte a magyar kor­mányt, hogy a tavalyi belgádi Európa-értekezleten javaslatot terjesszen elő és felhívja a részt­vevőket, tegyenek közös erőfeszí­téseket a kevéssé ismert nyelvek és irodalmak jobb megismerésé­re. Ez ha nem is a legfontosabb, de igazi „Európa-gondolat”, egy­más jobb megismerését, a biza­lom erősítését szolgálja. Nem tagadjuk az ideológiai különbségeket. Vannak szocialis­ta és tőkés rendszerű államok, közöttük tényleges határok hú­zódnak. De Európa szülte mind­két társadalmi rendszert, ha az egyik múlóban van is, a másik fölemelkedőben. S hadd hívjam fel ezzel kapcsolatban a figyel­met valamire: bár soha ilyen nagy különbségek nem feszültek a világnézetek között mint most — annyi szál sem kötötte össze gazdaságilag, emberileg a föld­rész országait, soha ennyire nem voltak nyilvánvalóak a közös ér­dekek, az együttes tennivalók, mint korunkban. Tatár Imre NAPI KOMMENTÁR Zöld fény Hanoiból Ez már konkrétum: a világsajtó vezető helyen isméi teti a vietna­mi külügyminisztérium jegyzékét, amely szerint Hanoi április 14-én kész fogadni a Kínai Népköztár­saság kormányküldöttségét. A hír fényében érdemes egy pillantást vetnünk az előzményekre. A Viet­nami Szocialista Köztársaság leg­utóbb április 10-Ye javasolta a tárgyalások megkezdését, mire Peking azt válaszolta, hogy a Han Nien-lung vezette delegáció ápri­lis 14-én érkezne a vietnami fővá­rosba. Erre mondott most igent a VSZK külügyminisztéi iuma. Ez emberi számítás szerint any- rvit jelent, hogy majdnem két hó­nappal a világszerte felháboro­dást kiváltott kínai agresszió után — Vietnam tárgyalási készségé­nek köszönhétően valóban meg­kezdődhetnek a megbeszélések a két szomszédos ország között a kapcsolatok normalizálásáról, a határtérség biztonságának és bé­kéjének megteremtéséről. A tény önmagában is jelentős, de természetesen minden attól függ, hogy a kínai magatartás nyomán mennyire lesznek kiak­názhatok a megbeszélések megin­dulásával létrejött lehetőségek. Ha ugyanis igaz, hogy a háború a politika folytatása más eszkö­zökkel, akkor az is igaz, hogy — agresszív tárgyalópartner esetén — a tanácskozás is lehet a hábo­rú folytatása más eszközökkel... A dolgok mostanra meglehető­sen leegyszerűsödtek. Ha a kí­nai fél elismeri felelősségét, és levon ebből bizonyos elkerülhe­tetlen konzekvenciákat, s ha a logikus minimumként valamiféle garanciákat ad arra, hogy nem ismétlődnek meg a véres kalan­dok, akkor egy zaklatott térség­ben valóban békésebb korszak köszönthet be. De ha Peking a zöld asztalnál szeretné elérni, amit katonai eszközökkel képtelen volt megszerezni — tehát vietnami te­rületeket és a saját szempontjá­ból valamiféle vietnami „enge­dékenységet” — akkor nincs esély a megegyezésre. Pekingben és egyes nyugati fő­városokban szívesen szónokolnak arról, hogy „Vietnam hamar fegy­verhez nyúl”. Nincs ennél ciniku- sabb rágalom. Nem Vietnam te­het róla, hogy az elmúlt évtize­dekben a franciáktól kezdve a ja­pánokon át az amerikaiakig, a Pel Pot-féle kambodzsaiakig és a kínaiakig szinte folyamatosan ar­ra kényszerítették, hogy fegyver­hez nyúljon. Egyértelműen és ki­zárólag védekezésként, elkerülhe­tetlen önvédelmi reflexként. Viet­nam boldogan foglalkozna egye­dül és csakis a sokat szenvedett ország újjáépítésével, ha ellensé­gei hagynák. És — mint most is bebizonyosodott — azonnal kész tárgyalóasztalhoz ülni, ha a leg­kisebb esélyt látja az értelmes dialógus megkezdésére. De a pár­beszédhez ketten kellenek. H. E. Todor Zsivkov Havannában Fort Péter, az MTI tudósítója jelenti: A Bolgár Népköztársaságnak, a szocialista Kuba gazdasága fej­lesztéséhez adott önzetlen támo­gatását méltatta Fidel Castro ku­bai államfő. A Kubai KP KB el­ső titkára vasárnap azon a ba­rátsági nagygyűlésen, amelyet az ország keleti megyéjének székhe­lyén, HoLguinban rendeztek a kubai látogatáson tartózkodó To­dor Zsivkov tiszteletére. A nagygyűlés- színhelyéül .vá­lasztott. épülő mezőgazdasági gép­gyárat — amely bolgár szakem­berek közreműködésével készül — a kubai államfő példaként emlí­tette az együttműködésre, kiemel­ve a létesítmény országos jelen­tőségét. Todor Zsivkov — aki Fidel Castro meghívására — szomba­ton délután érkezett hivatalos •látogatásra a Kubai Köztársaság­ba —, vasárnap vendéglátója kí­séretében ellátogatott Cieníuegos városba is, ahol részt vett egy, ugyancsak közös együttműködés­sel épített, öntözőbe.rendezáseket gyártó üzem felavatásán. (MTI) * Magasrangú kitüntetésben ré­szesítették Havannában Todor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkárát, ä Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának elnökét: A bolgár államfőnek Fidel Cast­ro, a Kubai Kommunista Párt' KB első titkára, a Kubai Köztár­saság elnöke, kubai miniszterel­nök nyújtotta át a Jósé Marti- érdemrendet. (TASZSZ) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Árvíz Lengyelországban Lengyelországban változatlanul súlyos problémákat okoz az árvíz. A gátak védelméért folytatott küzdelmet rendkívül megnehezíti az időjárás is. Vasárnap csaknem az egész országban havazott, illetve havas eső esett. A legveszélyesebb helyzet Pultusknál alakult ki: a Narew a város területének egyharmadát árasztotta el, alig húsz perc alatt. A fenyegetett körzetből több mint háromezer embert mentettek ki a néphadsereg kétéltű járművei. Már több mint 12 ezer lakost ré­szesítették védőoltásban. Megkezdődött a gátszakadás helyének el­zárása is. (MTI) • Tanácstag-választások Kubában Vasárnap Kuba-szerte közel hatmillió, 16 évesnél idősebb, válasz­tásra jogosult állampolgár járult a szavazóurnákhoz, hogy — az al­kotmány értelmében — megválassza a népi hatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak tagjait. A vasárnap éjjel kiadott első országos összesí­tés szerint délutánig a szavazásra jogosultaknak több mint kilencven százaléka adta le voksát. A választási törvény értelmében a helyi választókörzetekben legkevesebb kettő, legfeljebb nyolc jelölt állít­ható. Azokban a körzetekben, ahol a tanácstagjelöltek egyike sem kai pott többet a szavazatok ötven százalékánál, ott április 15-én pótsza- vazásokat tartanak. (MTI) húsvéti väsAr Április 9-töl Április h-ig üveg-porcelán szaküzletekben KECSKEMÉTEN: Arany János u. 10—12. Petőfi Sándor u. 5—7. BAJÁN: Vörösmarty u. 4. KALOCSÁN: Csupó Imre u. 5. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN: Kossuth u. 5—7. KISKUNHALASON: Köztársaság u. 11. és Lenin tér 1. VIZES-, BOROS-, LIKŐRÖS KÉSZLETEK ÉS POHARAK BŐSÉGES VÁLASZTÉKÁVAL VÄRJÄK A VÁSÁRLÓKAT! 475. Európa határai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents