Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

1979. április 7. • PETŐFI NÉPE • 3 A kiváló munka elismerése A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizott­sága az 1979. évi Forradalmi If­júsági Napok alkalmából az if­júság nevelésében kifejtett ered­ményes tevékenységéért Ifjúsá­gért Érdeméremmel tüntette ki Balta Józsefnét, az Alföldi Ci­pőgyár kiskunfélegyházi gyáregy­sége művezetőjét, Pákozdi Józse­fet, a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat szakoktatóját, Torma Lászlót, a lajosmizsei ál­talános iskola nyugdíjas pedagó­gusát. □ □ □ Az ifjúsági szövetségben hu­zamosabb ideje kimagasló mun­kát végzők közül KISZ Érdem­érem kitüntetést kapott Kertész Jánosné, a Kiskunfélegyháza vá­rosi Szakmaközi Bizottság titká­ra, Pál István, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat kőmű­ves szakoktatója, Aladics Fe­renc, a kalocsai Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat műveze­tője, Szolnoky Endre, az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegy­házi vegyipari gépgyára anyag- ellátási osztályvezető-helyettese, Domonics Vince, a Tiszakécske Nagyközségi KlSZ-bizottság tit­kára, dr. Adorján Mihály, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága titkára. □ □ □ Űttörővezető Érdemérem kitün­tetésben részesült Kiss Béláné, a tompái általános iskola csapat­vezető-helyettese, Mécs Erzsébet, a bajai József Attila Általános Iskola csapatvezetője, Egri Ist­vánná, a kecskeméti Béke téri Általános Iskola csapatvezetője, Radvánszki László, a keceli Arany János Általános Iskola tanára, Ázsóth Tamás, az izsá- ki általános iskola csapatvezető­je. □ □ □ Tizenöten kapták meg' a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának Kiváló Ifjúsági Ve­zető kitüntetését, egy személy pedig a Kiváló Űttörővezető kitüntetést vehette át. Az Arany­koszorús KISZ-jelvény kitünte­tésben heten részesültek, közülük öten a zsanai gázkitörés menté­si, tűzoltási munkálataiban ki­tűnt elvtársak. □ □ □ A Vám- és Pénzügyőrség me­gyei parancsnokságán hazánk fel- szabadulásának évfordulója al­kalmából Bódog Antal pénzügy­őr őrnagy nyújtott át kitüntetése­ket. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát dr. Tolnai Lajos pénzügyőr százados az országos parancsnokságon vet­te át. Szolgálati Érdemérem 25 éves fokozatát kapta: Opóczki László pénzügyőr százados, Papp János, Somogyi Ferenc pénzügy­őr főhadnagy, Balanyi Sándor pénzügyőr alhadnagy. Húszéves fokozatát Nagy György, Szaszkó Miklós pénzügyőr főhadnagy és Rácz F. Benő pénzügyőr zászlós. Tizenöt éves fokozatát Tölgyesi Sándor pénzügyőr törzsőrmester. Többen részesültek más elisme­résben. □ □ □ A Magyar Honvédelmi Szövet­ség megyei vezetőségének szék­házában Bognár Ferenc alezre­des, megyei titkár nyújtott át kitüntetéseket. Honvédelmi Ér­demérem 20 éves fokozatát kap­ta Fazekas Béla, Futó Antal, dr. Mariska György, Miski Sán­dor, 15 éves fokozatát dr. Gasz- ner István, Király Ernő, Termó- zes János. Tízéves fokozatát Gál Károly, Hirsch Imre, Kiss Csa­ba, Lehóczki József, Molnár Gyu­la, Posztobányi Sándor, Sáska István, Sörös István, Szeműk József, Szivák Gyula, Zimmer­mann János. MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany foikozatát Dancsó Ervin, Hajdú Kornél, Il­lés Dezső, Túri Endrp, ezüst fo­kozatát Szlavonits István, Vida Áron. A kitüntetés bronz foko­zatát huszonheten kapták. A kecskeméti Hajma András Munkásőr Egység parancsnokát, Cseri Józsefet a Magyar Úttörő- szövetség elnöksége Kiváló Üt- törővezető kitüntetésben részesí­tette. □ □ □ Hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából került sor a Zsana É—2 földgázkitörés elfojtásában kiemelkedő munkát végzők kitüntetésére, jutalmazá­sára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kiváló Szolgála­téit Érdemrenddel tüntette ki Vörös Imre tűzoltó őrnagyot, a Kiskunhalasi Városi-Járási Tűz- oltóparancsnokság vezetőjét. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Pólyák Sándor tűzoltó főhadnagy, meg­bízott megyei parancsnokhelyet­tes, Szilaj István tűzoltó főhad­nagy, csoportvezető. Huszonegyen részesültek a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatában, illetve a Tűzbiztonsági Érem ki­tüntetésben. A nehézipari mi­niszter Kiváló Munkáért kitün­tetést adományozta Daróczi Mi­hály tűzoltó főhadnagynak, mi­niszteri dicséretben hárman ré­szesültek. A BM Országos Tűz­oltóparancsnoksága négy Bács megyei tűzoltót részesített dicsé- rebben és jutalomban. A KISZ Központi Bizottsága öt tűzoltó­nak aranykoszorús KISZ-jelvényt adományozott. A kiemelkedő munka elismeréseképpen dr. Tarjány Lajos tűzoltó alezredes százhat tűzoltót részesített juta­lomban és dicséretben. □ □ n Az igazságügyi miniszter Ki­váló Munkáért kitüntetést ado­mányozott dr. Szájbei Istvánnak, a Kecskeméti Megyei Bíróság tanácselnökének és dr. Babay Ferencné kalocsai állami köz­jegyzőnek. Kiemelkedő munkája elismeréseként a miniszter bí­rósági főtanácsos címet adomá­nyozott dr. Kávássy Lorándnak, a megyei bíróság elnökhelyette­sének, Dobó Sándor osztályveze­tő-helyettes pedig bírósági taná­csos címet kapott. □ □ □ A kereskedelemben kiemelke­dően végzett munkájáért Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott: Balta Csaba, a Bács- Kiskun megyei Élelmiszerkeres- kedel.mi Vállalat boltvezetője, Balogh Antalné, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat pénztárosa, Benkő Im­re, a Bács-Kiskun megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat há­lózati ellenőre, Gilián Lajosné, a Bács-Kiskun megyei Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat pénz­tárosa, Gyurkó Sándorné, a Bács -Kiskun megyei Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat munkaügyi osztályvezetője, Homonnay Lászióné, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat könyvelője, Koller Tamás, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat boltveze­tője, Letanoczki Endre, a Bács- Kiskun megyei Vendéglátó Vál­lalat értékesítési osztályvezetője, Nóti László, a Bács-Kiskun me11"; gyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat kirendeltségvezetője. Rá-' dics Zoltán, a Bács-Kiskun me­gyei Iparcikk Kereskedelmi Vál­lalat boltvezetője. Solti Lászlóné, a Bács-nKiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat eladója,, R évi Jánosné, a Bács-Kiskun -megyei Vendéglátó Vállalat üz­letvezetője, Végh József, a Bács- Kiskun megyei Vendéglátó Vál­lalat üzletvezetője. □ □ □ A Bács-Kiskun megyében dol­gozó vasutasok közül Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Bu­rányi László kiskunhalasi vonat- vezető, Putnoki István kecske­méti kereskedelmi hivatalnok. □ □ □ A Kiváló Munkáért MÉM mi­niszteri kitüntetést kapott ter­melő- és szakszövetkezeti dolgo­zóknak, valamint a fogyasztási szövetkezetek és a közös vállal­kozások munkatársainak névso­rát a Bács-Kiskun megyei szö­vetkezetek lapja, a Szövetkezeti Élet következő száma közli. Rajtuk kívül a Kiváló Munkáért kitüntetést többen kapták meg. így: Farkas Gábor építési osz­tályvezető, Mayer Antal és Ma­yer Antalné, műszaki-gazdasági tanácsadók, a Bács-Kiskun me­gyei Tervező Vállalat dolgozói; Tóth Lászlóné pénzügyi főelő­adó és Glied Zoltán csoportve­zető, a Bács-Kiskun megyei Ta­karmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség dolgozói; Horváth Ferenc, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás csoport- vezetője; Tern’esz Ferenc főelő­adó és Gurabi Gyula főmunka­társ. a megyei földhivatal dol­gozói; Kocsó Jánosné, a Kiskun­félegyházi Városi Földhivatal hivatalvezető-helyettese; Dági János, a Kiskunhalasi Járási- Városi Földhivatal földhasználati csoportvezetője, valamint Szabó László, a megyei Élelmiszerellen - őrző és Vegyvizsgáló Intézet főelőadója. □ □ □ A Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült: Ács László, a Bács-Kiskun me­gyei Ipari Szövetkezetek Szövet­ségének gépkocsivezetője, Fekete János, a császártöltési Vegyes­ipari Szövetkezet dolgozója, Kiing István, a vaskúti Vegyes Építő­ipari Szövetkezet főkönyvelője, Müller József, a bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet csoportve­zetője, Nagy Mihály, a tompái Vegyesipari Szövetkezet elnöke, Szabó Zoltán, a katyimári Ve­gyes Építőipari Szövetkezet rak­tárosa. A kitüntetéseket Fekete László, a KISZÖV elnöke adta át. A NAGYKÖZSÉGI PÁRTIRÁNYÍTÁS GYAKORLATÁBÓL A káderpolitikai munka folyamatos feladat öt évvel ezelőtt a kiskunmajsai nagyközségi párt-végre­hajtóbizottság minden egyes érdekelttel és valamennyi párt- alapszervezeti vezetőséggel szót értve, mintegy tiszta lapot teremtett a Központi Bizottság 1973. novemberi — a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztésére vonatkozó — ha­tározata végrehajtásához. A pártbizottság ennek alapján meghatározta a helyi tennivalókat és intézkedési tervet fo­gadott el. Két évvel később áttekintette a terv addigi végre­hajtását. Megállapította, hogy a párt-végrehajtóbizottság és az alapszervezetek a határozat szellemében dolgoznak, érvé­nyesítik a káderpolitikái elveket. Feladatként az intézkedési tervben foglaltak további végrehajtását jelölte meg. Ugyan­akkor néhány konkrét döntést is hozott, olyan tennivalókra, amelyek elkerülték egy-egy alapszervezet, vagy egy-egy ve­zető figyelmét. FILMEK A TÉVÉBEN Mit láthatunk áprilistól júniusig? A legalkalmatlanabb időben képernyőre kerülő filmet is töb­ben nézik, mint ahány embert egy-egy film átlagosan a mozikba vonz. így a tévében vetített fil­mek egyáltalán nem tekinthetők egyfajta műsortölteléknek, he­tenként kistrigulázandó feladat teljesítésének, mint ezt korábban tapasztalhattuk. A második negyedévi kínálat úgy elégíti ki a különböző igé­nyeket, hogy a mércét — egy-két esetet kivéve — nem süllyeszti el­fogadhatatlanul alacsonyra és az úgynevezett művészfilmek is jog­gal számíthatnak szélesebb körű érdeklődésre. Az Amerikai Egyesült Államok filmgyártását képviseli a legna­gyobb választék. Nyilván sokan megnézik újra az Albee világhírű drámájából készült Nem lelünk a farkastól círpű filmet Richard Burton. Elisabeth Taylor, George Segal és Sandy Dennis főszerep­lésével. A „dühös fiatal”-ként in­duló Harold Pinter ma már ko­runk egyik legnépszerűbb dráma­írója. A születésnap-ban a lelki sivárságról az erőszakról valla­nak hősei. A kétrészes Funny Girk egy népszerű énekes-táncos színész sikereinek és szerelmei­nek könnyedén szőtt története. A Tiltott lépcső a nagy célokkal munkába álló fiatal tanítónő és a maradi környezet ellentéteinek sokszor megírt históriája. Stanley Kramer Áldd meg az állatokat és az embereket című alkotását a fia­talabb korosztályok is nagy izga­lommal nézik majd. Az Andromé- da törzs című — a mozikban agyonjátszott — film és a Kraka­tau más-más módon szolgálja a kalandkedvelőket. Az angol filmgyártást a Holt­szezon, a Modern Pimpernel (Leslie Howard kitűnő paródiája a hitleri fasizmusról), a Mária, a skótok királynője képviseli. Az immár világhírű A vörös kányafa gyönyörű regény méltó tolmácsolása a szovjet filmgyár­tás egyik büszkesége, míg a Vágta a völgyben klasszikus kaland­film. A francia Truffaut A két an­gol lány és a kontinens című al­kotása nagy szerelmek ürügyén mond el fontos dolgokat mai fia­talokról. Az olasz—francia együtt­működésben készült A kapitány főszereplője Jean Marais legyőz­hetetlen* Vívásban," r lovaglásban,** hősiességben .. . A rend gyilkosai a hatalom* * * őréinek ''‘■visszaélését' leplezi le. Társadalmi problémákat fesze­get a svéd Adélén 31, a jugoszláv Hatos számú kórterem, a török Bedrana, az olasz Tisztes honpol­gárok és az osztrák Falusi szere­lem. és „krimis feldolgozásban” a Krock és társai NSZK-film. Ismét láthatjuk a Lotte Wei­marban című NDK alkotást. A Fazekas Mihály Lúdas Matyijéből készült rajzfilm és a Hegyen-völ­gyön a magyar filmművészetet képviseli. A kanadai A. Pygmalion első előadása az emlékezetes színház- történeti eseményt dolgozza fel. —i —r Amellett, hogy a segítő, ellen­őrző tevékenységének állandó te­rülete a káder- és személyzeti munka, a nagyközségi pártbizott­ság nemrégiben ismét napirend­jére tűzte a témát, s az utóbbi csaknem háromévi munka ta­pasztalatait vette szemügyre. Tet­te ezt abból kiindulva, hogy a párt politikájának végrehajtása alapvetően a kádereken múlik, tehát a káderpolitikai feladatok­nak az élethez való igazítása fo­lyamatos tennivaló. Ennek fon­tosságát csak aláhúzza az a kö­vetelmény, hogy a párttagságnak napjainkban minden erőt a XI. kongresszus határozatainak vég­rehajtására kell fordítania. Megítélés nagyobb követelmények alapján Nem véletlen tehát, hogy az intézkedési terv végrehajtását vizsgálva, a vezetőkkel szemben támasztott, hármas követelmény érvényesülésének megítélésében néhány szempont különös figyel­met kapott. A politikai alkalmas­ság értékelésénél például, min­denekelőtt a párt- és kormányha­tározatok egységes értelmezését, s a népgazdasági érdek elsődleges­ségének érvényesítését vette fi­gyelembe a pártbizottság. A szak­mai felkészültség gyarapodásában az új iránti fogékonyság, a kezde- mény<e39k.észsé;gvs a munka szer­vezésében. a termelés hatékony­ságában mérhető előrehaladás ka­pott fokozott figyelmet. A vezetői készség fejlődésének számbavé­telénél pedig a demokratikus munkastílus, a demokrácia és a centralizmus összhangját, a veze­tőtársakkal, s a dolgozókkal való együttműködést, törődést vizsgál­ta megkülönböztetetten a nagy­község politikai irányító testü­leté. A vezetőkkel szemben támasz­tott követelmények mindegyikét tekintve, a fejlődés számos jelét regisztrálhatta, általában a poli-. tikai, szakmai alkalmasság és ve­zetői készség erősödését állapí­totta meg a pártbizottság. Az in­tézkedési tervben előirányzottak­nak megfelelően, tovább gyara­podott az első számú vezetők, s azok helyetteseinek politikai és szakmai felkészültsége. A közép­vezetők körében 18-ról 27 száza­lékra nőtt az egyetemet és főis­kolát végzettek aránya. (Ennél lé­nyegesen szerényebb viszont a politikai képzettségükben történt előrehaladás.) A növekvő szakmai hozzáértést nem egy kezdeményezés, új ter­melési eljárás bevezetése jelzi. Az is tanúsítja, hogy az áíész, a Jó- náthán Szakszövetkezet, a víz­gazdálkodási társulat többszörö- . sen birtokosa a kiváló címnek. Az iméntiek sorát pedig immár a MEZŐGÉP két helyi gyáregysége is gyarapítja. Hasonlóképpen figyelemre mél­tó, mindenekelőtt a demokratikus vezetési stílus térhódításában megmutatkozó fejlődést állapított meg a pártbizottság a vezetői készség erősödésében is. Az előbbrehaladás érdekében Minthogy az egy-egy időszak­ban végzett munka értékelése — az eredmények számbavétele mel­lett — főleg a tanulságok meg­vonása és hasznosítása, tehát az előbbrehaladás érdekében törté­nik, a pártbizottság néhány gond­ra, fogyatékosságra külön is fel­hívta a figyelmet. Arra például, hogy a gazdasági eredmények nem helyettesíthetik automatiku­san a tudati nevelőmunkát, aho­gyan azt néhány vezető feltétele­zi. Akad olyan gazdasági vezető, aki nem fordít kellő gondot a szo­cialista brigádmozgalomra, an­nak tartalmasságára, s olyan is, aki nem tudta a dolgozókat, s a termelési eszközöket hatékonyan mozgósítani. Helyenként a vezetői készség gyengeségével függ össze, hogy az elvárhatónál lassúbb a fejlődés a feladatmeghatározás, s még in­kább az ellenőrzés terén. A ter­melésben, a munka szervezésében, vagy például a munkahelyek, gép­parkok rendjében, tisztaságában sok a kifogásolni való, felelősség­re vonás azonban alig, vagy nem is történik. A káderpolitikai elvek egysé­ges értelmezése érdekében a to­vábbi tennivalóra utal az itt-ott még tapasztalható olyan osztályo­zás, miszerint: „ez párttagvezetö, ennek lehet és kell adni társa­dalmi megbízatást”. Holott a hár­mas követelmény differenciált al­kalmazása pártállásra való tekin­tet nélkül, minden vezetőre érvé­nyes. Mellesleg: a vizsgált idő­szakban az intézkedési tervnek megfelelően alakult a pártonkí- vüliek vezető funkcióba állítása; a nagyközség vezető beosztásai­nak 64 százalékát pártonkívüliek töltik be. Őszintén, igényesen, felelősséggel A hatáskör és a véleményezé­si jogkör gyakorlásának tapaszta­latait taglalva, a pártbizottság mindenekelőtt az illetékes párt­szervnek és alapszervezetnek a hatáskörébe tartozó káderek élet- útjáért, fejlődéséért való felelős­ségét hangsúlyozta. Ezzel kapcso­latban egyebek mellett, jólesően állapította meg, hogy a kitünte­tések 60 százalékának odaítélése az elmúlt öt évben történt. Mind­emellett az sem kerülte el a po­litikai irányító testület figyelmét, hogy egy-egy pártalapszervezet- ben olykor olyan javaslatot is megszavaznak, amely nem minden szempontból megalapozott. Ily módon csorbát szenved a vélemé­nyezési jogkör, s ez nem erősíti az adott alapszervezet tekintélyét. A kádermunka demokratizmu­sáról szólva, úgy értékelte a párt- bizottság, hogy a minősítések egy­re jobban szolgálják a nevelést. Helyenként még mindig előfordul azonban, hogy a vezetők minősí­tésekor a hibákra legfeljebb bur­kolt utalás történik. A kritikának a pártéletben, a káderek nevelé­sében való rendkívül fontos sze­repét hangsúlyozva, nem egy ve­zetőnek szolgál elgondolkoztató, megszívlelendő tanulságként a pártbizottság következő megálla­pítása: „A párton belüli okos. te­hetséges emberekről van szó, akik a bírálatban segítség helyett még­is az ellenség szócsövét vélik fel­fedezni ...” A káderpolitika érvényesítésé­re meghatározott helyi feladatok utóbbi három évi végrehajtásá­nak megannyi tapasztalatát ele­mezve, a nagyközségi pártbizott­ság megállapította: az 1974-ben elfogadott terv kiállta a gyakor­lat próbáját, s a továbbiakban is érvényes. Némely tekintetben azonban az abban foglaltak cél­tudatosabb, ütemesebb végrehaj­tására hívta fel a figyelmet. Ilyen feladat nem utolsósorban a nők, fiatalok, illetve a fizikai dolgozók vezetővé nevelése, bevonásukkal a közéletbe pedig az ebben való jártasságuk elősegítése. A párt­végrehajtóbizottság az alapszer­vezetek beszámoltatásakor, s a hatáskörébe tartozó vezetők meg­ítélésénél a jövőben is minden esetben értékeli a káder- és a személyzeti munkát. P. I. Barangolás Bács-Kiskunban Kiskunhalas 1366-ban már a kun kapi­tányok székhelye. Lakosainak száma 35 ezer 734. Területe; 22,8 ezer hek­tár. Járási székhely. Itt készül a világhírű halasi csipke. Űjjárendezett, átalakított múzeuma a tavasszal nyílik. Szép strandjától nem mesz- sze a megye legmodernebb kórháza magasodik. A városszéli Sóstó nádasa, horgászparadicsom. Falugyűlések, lakóbizottsági választások, társadalmi összefogás A városokban és a községekben ezekben a napokban érkezett el két fontos közéleti eseménysoro­zat — a falugyűlések és'a lakó­bizottsági választás — mérlege­lésének ideje. A falugyűlések ta­pasztalatai arról vallanak, hogy a községekben, a tanyákon élő mintegy ötmillió állampolgár többségében reálisan látja sző­kébb és tágabb környezetének eredményeit és gondjait. A népfront ■ és a tanácsi együtt­működés, valamint a közösségi gondolkodásmód erősödését pél­dázza a növekvő értékű társadal­mi munka is. A két éve várossá vált Marcaliban például 1978-ra, ?,7 millió forintnyi gyarapodás­sal számoltak, végül 9,3 milliós mérleggel zárták az évet. Országszerte munkálkodnak az olvasótáborok előkészítésén is. A népfront szervezésében, az állami és a társadalmi szervek anyagi hozzájárulásával 1979-ben mint­egy 100 táborba 4500 fiatalt vár­nak. A nehezebb családi körülmé­nyek között élő általános és kö­zépiskolások segítése egyik pél­dája a közművelődési munkának. Bács-Kiskun megyében a tanyai krllégiumépítési akció során öt új diákotthon épült. A gyárak, a téeszek és a szövetkezetek szo­cialista brigádjainak, valamint a lakosság összeadott forintjainak köszönhetően ma már több mint 2000 tanyai gyerek élvezheti a bentlakásos általános iskolai ok­tatás előnyeit. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents