Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

T TT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 93. szám Ára: 1,20 forint 1979. április 22. vasárnap Propagandisták kitüntetése Lenin születésének 109. évfor­dulója alkalmából Bács-Kiskun megyében a megyei, városi és já­rási pártbizottságok több mint kétszáz 10, 15, 20, illetve 25 éve kiemelkedő munkát végző pro­pagandista tevékenységét ismerik el oklevelekkel és jutalmakkal. Budapesten, az MSZMP Központi Bizottsága székházában pénteken délelőtt rendezték megemlékezést és kormánykitüntetéseket, illetve Lenin-emlékplaketteket adtak át a tudományos szocialista világné­zet legeredményesebb terjesztői­nek, előadóinak. Horváth Ferencné, a Soltvad- kerti Általános Iskola pedagógusa, a marxista—leninista esti közép­fokú iskola tanára a Munka Ér­demrend ezüst fokozatában része­sült. Ugyancsak a fővárosi ün­nepségen vették át a Központi Bizottság által alapított Lenin- emlékplakettet dr. Csernyus Ist­ván, a kecskeméti városi-járási ügyészség vezetője, a kecskeméti járási pártbizottság propagandis­tája, Tóth Imre, a megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet igaz­gatója, a Kecskemét városi párt- bizottság propagandistája, Bá- nóczky Zoltán, a Kunbaja-bács- szőlősi Állami Gazdaság fejlesz­tési főmérnöke, a marxizmus—le- ninizmus esti középfokú iskola ta­nára, Kukucska János, a Kiskun­félegyházi Húsipari Vállalat dol­gozója, a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskola tanára és Balaton László, a hajósi József Attila Termelőszövetkezet ágazat­vezetője, a marxizmus—leniniz­mus esti középfokú iskola tanára. Lenin nemcsak az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeinek legjelentősebb ve­zéralakja volt, hanem Marx és Engels mellett a munkásmozga­lom és a tudományos materialista filozófia klasszikus gondolkodója is. Születésének évfordulói éppen ezért adnak alkalmat arra, hogy immár hagyományosan, az élet­művére való emlékezéssel együtt, azt kiegészítve, elismerést kap­janak azok, akik kiemelkedő munkát végeznek a marxista— leninista világnézet oktatásában, terjesztésében. Ezeknek a gondolatoknak a je­gyében nyitotta meg Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, azt az ünnepséget, ame­lyet az MSZMP megyei székhá­zában a legrégebben dolgozó pro­pagandisták köszöntésének céljá­ból rendeztek tegnap délelőtt. A megemlékezésen Horváth Ist­ván, az MSZMP megyei bizottsá­gának első titkára adta át az el­ismeréseket. A Szocialista Kul­túráért kitüntetést kapta Gulyás Mátyás, a mélykúti Lenin Ter­melőszövetkezet párttitkára, az oktatási miniszter Kiváló Mun­káért kitüntetésében pedig Sehr auf József, a MEZŐGÉP Vállalat kerekegyházi üzemének főimérnöke, járási vezető propa­gandista részesült. A megyei pártbizottság első titkára ezt követően okleveleket és jutalmakat adott át számos, több évtizede dolgozó megyei propagandistának. P. M. • Schrauf József főmérnök, vezető­propagandista átveszi a Kiváló Munkáért kitüntetést a megyei pártbizottság első titkárától. Kommunista műszak a Kecskeméti Konzervgyárban Tegnap a Kecskeméti Konzerv­gyár dolgozói kommunista mű­szakot tartottak. Nemcsak a két kecskeméti gyártelep, hanem a tiszakürti, orgoványi, bugaci és szabadszállási kihelyezett üzemek is benépesedtek. A kecskeméti 1-es telepen szárítmányokat, pa­radicsompürét készítettek, teljes műszakot tartott a dobozüzem is és a raktárakból folyamatos volt a készáru-kiszállítás. A 2-es te­lepen a paradicsomporító beren­dezések működtek, a vegyes­befőttüzemben pedig a kiszere­lést végezték kereskedelmi célra kisebb üvegekbe. A konzervgyár dolgozói szomba­ti keresetük egyharmadát a nem­zetközi gyermekév csekkszámlájá­ra fizetik be, kétharmad részét pedig vállalatuk gyermekintézmé­nyeinek fejlesztésére ajánlották fel. A vidéki kihelyezett üzemek kollektívái természetesen a helyi tanácsoknak utalják át keresetük kétharmadát, a községi bölcsődék, óvodák bővítésére. Ukí LENIN SZÜLETÉSÉNEK ÉVFORDULÓJÁN Koszorúzási ünnepség Vlagyimir Iljics Lenin születé­sének 109. évfordulója alkalmá­ból tegnap délelőtt Kecskeméten, a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb vezérének leninvárosi szobránál koszorúzási ünnepséget tartottak. A magyar és a szovjet him­nusz hangjai után az ünnepség úttörő- és pioníravatással kezdő­dött. A leninvárosi és a szovjet iskola több száz ifjú úttörője és pionírja tett fogadalmat, s ezzel a mozgalom tagjaivá váltak. Eb­ből az alkalomból Barta Károly •városi úttörőelnök köszöntötte a piros nyakkendős diákokat. Szavalatok után Lenin szobrá­nak talapzatára elsőként Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Weither Dániel, a mc-gj'ei pártbizottság tagja, a Petőfi Népe főszerkesztője helye­zett el koszorút. Őket követte a koszorúzási ünnepségen dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára és Fekete László, a városi pártbizottság titkára. Az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet egységek pa­rancsnoksága és politikai osztá­lya képviseletében Alekszandr Mihdjlovics Szircov és Artur Pav- lovics Szemjonov gárdaezredesek koszorúztak. A megyei tanács nevében dr. Major Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese és Szendrei Sándor, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának tagja, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója helyezett el koszorút. 'A városi ta­nács képviseletében Gádor József, a városi tanács elnöke és Fischer István, a városi tanács elnökhe­lyettese koszorúzott. Ezután a tár­sadalmi és tömegszervezetek me­gyei és városi képviselői helyez­ték el a tisztelet koszorúját. Az ünnepség az Internacionálé- val fejeződött be. 19 A_ megyei pártbizottság nevében Katanics Sándor és dr. Weither Dániel koszorúzott. (Pásztor Zoltán felvételei) és barátsági hónapra Tanzániai pártküldöttség látogatása a megyében A városokban és a falvakban, a gyárakban és az iskolákban a társadalom legkülönbözőbb ré­tegei készülnek ezekben a na­pokban politikai közéletünk ha­gyományosan nagy tavaszi ak­ciójára, a béke- és barátsági hó­napra. Az akció céljáról Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munka­társának. — Azt szeretnénk, hogy a május 7-én induló rendezvény- sorozat — az elmúlt évekhez ha­sonlóan — az idén is a magyar társadalom békevágyának nagy demonstrációja legyen. A fasiz­mus felett aratott győzelem év­fordulójához kapcsolódó meg­emlékezések jó alkalmat kínál­nak arra, hogy lakosságunkkal ismét megvitassuk a maii életün­ket és a jövőt egyaránt meg­határozó legfontosabb kül- és belpolitikai kérdéseket. A béke- és szolidaritási gyűlésekre, a külpolitikai fórumokra, a tudo­mányos előadásokra és a réteg­találkozókra 1979-ben is több százezer résztvevőt várunk. — Az Országos Béketanács le­szerelési bizottsága számos me­gyében leszerelési akciókra, fó­rumokra invitálja a lakosságot. Salgótarjánban a Természettudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lattal karöltve leszerelési aktívát tartunk a fegyverkezési hajsza elleni küzdelem társadalmi és módszertani kérdéseiről. A baráti országokból májusban hazánkba érkező vendégek a megyeközpon­tokban és nagyvárosokban meg­rendezendő barátsági heteken, napokon találkoznak a szocialis­ta brigádokkal, a szövetkezeti mozgalom képviselőivel, valamint értelmiségiekkel. A főtitkár a továbbiakban rá­mutatott: — A kínai agresszió sújtotta Vietnam melletti szolidaritással, valamint más népek forradalmi ügye melletti hitvallással társa­dalmunk a közelmúltban is több­ször tanújelét adta annak, hogy cselekvőén támogatja a ’ párt és a kormány következetes békepo­litikáját. A májusi szolidaritási gyűléseken, a lakó- és munka­helyi. valamint az iskolai talál­kozókon, mindenekelőtt a kínai agresszió következményeinek fel­számolásáról, az indokínai népek melletti szolidaritás további erő­sítéséről lesz szó. A béke- és ba­rátsági hónap során megemléke­zünk a nemzetközi békemozga­lom zászlóbontásának 30. évfor­dulójáról, ismertetjük a BVT április 25—26-án Prágában meg­tartandó elnökségi ülésének do­kumentumait. A tavaszi akció záróakkordjaként méltatjuk majd a magyar békemozgalom három évtizedének eredményeit is. Bács-Kiskun megyében tett egynapos látogatást tegnap az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hazáinkban tartózko­dó tanzániai pártküldöttség. A Kigoma Malima professzorral, a Tanzániai Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottsága tagjának vezeté­sével érkezett öttagú delegációt a megyei pártszékházban Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Majd a magyar gazdasági élet tanulmányozására érkezett vendégek érdeklődésének megfelelően, áttekintést adott a megyéről, különös tekintettel a gazdaságára, gazdaságpolitikai életére. Programjuk további részében a kerekegyházi Kossuth Szakszövet­kezetbe vezetett a küldöttség út­ja. Itt Farkas Jánosné elnök és Kelemen Benedek párttitkár üzemlátogatás keretében adtak tájékoztatást a szakszövetkezet életéről, munkájáról. Ezt követő­en Bugacon, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz üzemegységét látogat­ták meg, melynek munkájába Laczkó Gyula elnök és Bozsó La­jos párttikár avatták be a ven­dégeket, majd megtekintették Bugac nevezetességeit. A délutáni városnézésen a me­gyeszékhellyel ismerkedett a tan­zániai pártküldöttség, Budapestre visszatérőben pedig megtekintet­ték a lajosmizsei Tanyacsárdát. Jobb kifejezés híján állí­tom egy furcsa tagadással, hogy jól szervezett, tudomá­nyos igényű, azaz nem falu­sias tanácskozásra kerül sor a napokban Szabadszálláson. Több intézmény tartós együtt­működésének eredményeként országos szérűkön is számon tartott néprajzi vizsgálódás eredményeit összegezik pén­teken a nagyközségben. Mú­zeumigazgatók és egyetemi hallgatók, tapasztalt kutatók és a szakmai nyilvánossággal most ismerkedő pályakezdők előadásaiból rajzolódik ki a kiskun település arculata. Megállapításaik feltehetően új szempontokkal, adalékokkal gazdagítják a táj múltjával foglalkozókat, országos össze- függésekre irányíthatják a fi­gyelmet. A résztvevők névso­ra, az átgondolt tematika egy­aránt sejteti, hogy ez a fó­rum mentes lesz a „vidéki- ségtől” (ismét egy rosszízű, vitathatóan értelmezett szó). vmmmmmsam Bármely nagyváros büszkén hivalkodhatna vele. Nem véletlen, hogy éppen ide utaznak tekintélyes szak­emberek. A nagyközségi párt- bizottság és a helyi tanács többször volt már partner hasonló ügyekben, többször tanúsították igényességüket, többször fogtak össze tudó­sokkal, tekintélyes szakembe­rekkel a társadalmi jelensé­gek, a gazdasági élet egy-egy területének mindenütt elvár­ható, megkövetelhető színvo­nalú felmérésére, a valóság feltárására. Mindez az ötlet- szerűség, a felszínesség, a — mondjuk ki — diletantizmus veszélyeit csökkenti. A szűklátókörűség, a mara- diság, a „falusiasság” vissza­szorulásának egyre több je­lét rögzítheti a szemlélő. Mindinkább meghatározza egy-egy község szellemi szín­vonalát az ottani értelmiség felkészültsége, aktivitása, be­leszólási lehetőségeik mértéke. A korszerű mezőgazdasági és ipari üzemek puszta léte pa- rancsolóan gyorsítja a köz- gondolkodás, a helyi közélet modernizálását, a tágabb lá­tókört, a megalapozottabb, körültekintőbb döntéseket. A külföldi üzleti kapcsolatokat kialakító állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gyár­egységek, ipari szövetkezetek számára csak a világszínvo­nal, a kor követelményrend­szere lehet a mérce. Meg­nézhetik magukat ott, ahol ma sem látnak messzebb a falu határánál, ahol netán a „falusias” szemlélet gátolja a fejlődést. A körültekintés, a kapcso­latteremtési szándék, a város és falu közötti közeledés je­gyében „mutatkozott be” a közelmúltban Lajosmizse Nagykőrösön és várja a vi- szontlátogatást. Már senkit sem lep meg, ha egy falu országos kezde­ményezéssel rukkol ki és el­gondolása tudományos meg­alapozásához fővárosi intéz­ményekkel fog össze. A kece­li nevelési központ tervéről jónevű szakemberek fejtették ki véleményüket és méltatták a helyiek előrelátását. A mecénást szerepkör vál­lalásánál igazolhatná-e fénye­sebben valami a falusi ér­tékrend változását. Történel­mi, gazdasági, társadalmi szükségszerűségből régebben csak a pénzt fiadzó, a meg­élhetést közvetlenül szolgáló célokra jutott korona, pengő, forint — mikor mi —, és energia. Márpedig a kultúra mikénti megbecsülésében a közállapotok, a közgondolko­dás színvonala is megnyilvá­nul. A tiszakécskei, a hajósi, kiskunmajsai képzőművészeti alkotótáborok tudatos előké­szítése, körültekintő megren­dezése, a vendéglátás szívé­lyessége így örvendetes kö­vetkeztetésekre buzdít. Megérjük-e, hogy az ilyen tények, napról napra sűrűb­ben érkező jó hírek felszip­pantják a falusias jelző le­kicsinylő hangulatát? Az ér­dekeltektől is függ, hogy ez a szó mikor veszti el vég­képp minősítő jellegét, mert a köznapi nyelvhasználat, olykor késve, olykor torzítva — a meglevő viszonyokat tükrözi. Ezért számit még némelyek szemében dicséret­nek, ha valamiről azt Írják, hogy nem falusias. H. N.

Next

/
Thumbnails
Contents