Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

2 • PETŐFI NÉPE 1979. április ZZ. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Iránban tovább folytatódik a belső küzdelem, Teleghani fő­pap átmenetileg illegalitásba vonul. — Az Interparlamentáris Unió ülésszaka Prágában. — A jugoszláviai földrengés után foly­tatódik a mentés. KEDD: AZ SZKP Központi Bizottságának plenáris ülése. — Phnom Penh-ben megemlékeznek Kambodzsa nemzeti ünnepéről. — Harcok Nicaraguában. — Rhodesiában megkezdődik Smithék vá­lasztási komédiájának újabb szakasza. SZERDA: Hanoiban megkezdődnek a vietnami—kínai tárgyalások, a VSZK hárompontos indítványt terjeszt elő. — Szovjet jegyzék Kínához, a kapcsolatok normalizálása céljából. — Az indiai kor­mányfő Bangladesben. CSÜTÖRTÖK: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán is­mét Brezsnyevet választják meg az elnökség elnökévé, s Koszigin, változatlan összetételben, újjáalakítja a kormányt. — Különbéke- népszavazás Egyiptomban. PÉNTEK: A szovjet—afgán barátsági szerződés ratifikálása. — Üjabb Vance—Dobrinvin-eszmecsere a SALT-kérdésekről. — Bonyolódik a libanoni helyzet, miután Haddad őrnagy kikiáltja „független” államát. SZOMBAT: Kommunista szombat a Szovjetunióban, Vietnam javára. — Választási kampány Nagy-Britanniában. — Üjabb terrorcse­lekmények Észak-írországban. A hét három kérdése Az elmúlt héten ismét szembe kellett néznünk a pusztító ele­mekkel: lélegzetvisszafojtva fi­gyeltük a jugoszláv tengerpart földrengés-drámáját. Felmérhet­tük azonban azokat a pusztításo­kat is, amelyeket nem a termé­szet féktelen erői idéztek elő, hi­szen földünk nemcsak szeizmi­kus, hanem politikai értelemben is nyugtalan. Robbanások soroza­ta a brüsszeli repülőtéren, a ró­mai városháza főbejáratánál, s az észak-ír városokban; a szokásos hadijelentések mellett a dél-liba­noni ENSZ-csapatok növekvő veszteségeiről érkező tudósítások; válsághírek nem kis mennyiség­ben. Ilyen körülmények között jogosan vetődik fel a kérdés, va­jon tovább tudunk-e haladni azon az ígéretes úton, amelyet minden gond ellenére a nemzetközi kap­csolatok javulása, az enyhülés,- a kibontakozás jobb lehetősége jel­lemzett. Mi a jelentősége a,Szovjetunió H1I11RJ|RV1V Legfelsőbb Tanácsa ülésszakának Moszk vában ? A moszkvai jelentések, ame­lyek beszámoltak a március 4-én újjáválasztott Legfelsőbb Tanács első ülésszakáról, egy határozott és világos elvi politika folyama­tosságát tükrözhették. A rövid, programadó beszédek azt tanúsí­tották, hogy a Szovjetunió követ­kezetesen halad a maga útján, s ez egyúttal békepolitikájánák még teljesebb érvényre juttatását je­lenti. Űj tényezőként említhet­jük, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a gaz­dasági hatékonyság növelése, a belső tartalékok jobb kihasználá­sa, s a szocialista demokrácia még magasabb szintre történő emelése. A folyamatosság tehát alkotó ér­telemben az: a legnagyobb ered­mények sem vezethetnek önelé­gültségre. Természetesnek tűnik az is, hogy amikor a szovjet parlament — az alkotmányos előírások ér­telmében — a Központi Bizott­ság előzetes javaslatai alapján újjáválasztotta az államvezetést, megerősítette Leonyid Brezsnye­vet az államfői és Alekszej Ko­szigint a kormányfői tisztségben. Minden jel szerint a következő hónap mozgalmas lesz — csúcs­szinten is — a szovjet diplomá­ciában. A francia elnök még áp­rilis folyamán pótolja elmaradt márciusi látogatását. A SALT- egyezmény most már két-három héten belül készen állhat az alá­írásra, s az esedékes szovjet— amerikai csúcstalálkozó színhelye „félúton” Európában lesz, a leg­újabb feltevések szerint Svédor­szág fővárosában. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének döntése a szovjet—afgán szerződések ratifi­kálásáról. valamint az össznépi mozgalom, amely a Lenin-évfor- duló kommunista szombatján Vi­etnamért kibontakozott — a töret­len szovjet szolidaritásról tanús­kodik a nem mindig könnyű hely­zetben levő ázsiai barátok iránt. S válasznak kellene érkeznie Pe- kingből — képletesen szólva a kí­nai térfélen van a labda — arra a szovjet jegyzékre, amelyet Gro- miko adott át á moszkvai kínai nagykövetnek. Emlékezetes ugyanis, hogy a kétoldalú barát­sági szerződés felbontása során kínai részről olyan érv hangzott el: Peking nem zárkózna el az ál­lamközi problémákról folytatan­dó tárgyalás elől. Szovjet részről most egyenesen javasolták: kezd­jenek megbeszéléseket a békés egymás mellett élés szellemében. Ehhez kölcsönös jóindulat kell. s a kínai válaszból majd kiderül, vajon Peking kész-e komoly pár­beszédre, vagy csupán alibiként emlegetett tárgyalási szándékot — éppen szerződésbontásnál.. . Miről tárgyalnak Hanoiban VietMbi és ’ Kíná'kép viselői ? Kínai és ifi'tárgyáTásbk viszo­nya — ez az igazi kérdés Hanoi­ban is, ahol megkezdődtek a két ország külügyminiszter-helyettesi szintű megbeszélései. Régi igaz­ság, hogy jobb akár hosszabban tárgyalni, mint bármilyen röviden háborúzni. Ez különösképpen vo­natkozhat a hanoi nemzetközi klub asztalánál helyet foglaló kül­döttségekre, hjszen február—már­ciusban még a fegyverek felesel­tek a kínai—vietnami határvidé­ken. Vietnam komolyan készült a tárgyalásokra, s ennek jegyében fogant hárompontos rendezési ter­ve is. Először: fel kell számolni a kínai agresszió közvetlen kö­vetkezményeit, kezdve attól, hogy demilitarizált ütközőzónát ala­kítanak ki a határon, egészen a fogolycseréig. Másodszor: a szuve­renitás, a be nem avatkozás, a te­rületi sérthetetlenség alapján ren­dezni kell az összes vitás kérdé­seket, beleértve a posta, a közle­kedés, a gazdasági kapcsolatok stb. újraindítását. Harmadszor: a korábbi kétoldalú megállapodáso­kat alapnak véve, véglegesen tisz­tázni kell a határvonalakat, nem­csak a szárazföldön’ hanem a vi­tát képező szigetek esetében is. Vietnam tehát hajlandó megbe­széléseket folytatni a kétoldalú kérdések minden vitás eleméről, de eleve kizárja olyan problémák napirendre kerülését, amelyek Hanoi és harmadik országok kap­csolatait érintenék. (Például Vi­etnam szerződései a Szovjetunió­val, Laosszal, Kambodzsával.) Kínai részről egyelőre sejnmi érdemlegeset nem tettek a tár­gyalóasztalra. Viszont változatla­nul megszállva tartanak a hatá­ron Vietnamhoz tartozó magasla­tokat. s a- találkozót megelőzően 4» Hanoitól 100 kilométerre délre lezuhant a kínai légierő egy Viet­namba behatolt repülőgépe. Képünkön: a gép roncsai és a halott pilóta. H Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta az Egyesült Ál­lamok Képviselőházának hazánkban tartózkodó küldöttségét. Képün­kön: Kádár János a küldöttség vezetőjét, Thomas O’Neillt üdvözli. (MTI-fotó — Tóth István felvétele — KS) Több ezres rokonszenv-tüntetések voltak Teheránban a baloldali szervezetek bizalmát élvező Taleghani ajatoliah mellett, akinek csa­ládtagjait az iszlám forradalmi bizottságok pár napra őrizetbe vették. Képünkön: az egyik felvonulás résztvevői a vallási vezető képével. « A libanoni nemzeti hadsereg egységei a jobboldali erők és az izra­eli tüzérség provokációi ellenére megkezdték kijelölt állásaik elfogla­lását Dél-Libanonban. Képünkön: a lakosok köszöntik a bevonuló katonákat. (Fotó: AP—MTI—KS) egy súlyos tengeri és légi provo­kációt követtek el. (Egy kínai ka­tonai gép behatolt Vietnam terü­lete fölé, s nem messze a főváros­tól, lezuhant.) Ezért egyértelműen az a központi kérdés: vajon Pe­king ezúttal igazán tárgyalni akar-e, vagy csupán két fegyve­res összetűzés közötti diplomáciai közjátékra törekszik? Mi az oka az iráni bonyodalmaknak ? A történelmi párhuzamokat fel­elevenítve, divatba jött kettős ha­talomról cikkezni Iránnal kapcso­latban. Hitelesebbnek tűnik azon­ban egy olyan meghatározás, hogy az országban heves vita folyik a hogyan továbbról, s több döntés­központ alakult ki. Maga az ideiglenes kormány; az iszlám forradalmi tanács, amelynek ösz- szetételét még mindig titokban tartják; a számottevő fegyveres erővel rendelkező modzsahid és fedajin szervezetek, s akkor még nem is szóltunk a kétharmad ré­szében érintetlennek tűnő hadse­regről. A „többközpontúság” azt jelenti, hogy nem egyszerűen vi­táznak, de külön ítélkeznek, s adott esetben a halálos ítéleteket végre is hajtják, akcióik nehezen hangolódnak össze. A Taleghani-ügy jól mutatta a lehetséges bonyodalmakat. A te- heráni ajatollah-ot Khomeinivel és Shariatmadarival együtt a há­rom legbefolyásosabb főpapnak tartják a síiták között. Ismeretes, hogy Taleghani csökkentette a fe­szültséget a kurd és tiirkmén tar­tományokban folytatott tárgya­lásai során. Nos, bizonyos „isz­lám rendfenntartó közegek” hoz­zányúltak a főpap családjához, s az általában baloldali véleményt valló fiait, meg az egyik menyét letartóztatták. Az ajatoliah erre illegalitásba vonult, igaz, nem sokáig, mert ismét feltűnt a fő­városban. A forradalmi konszolidációnak lényeges eleme lenne Iránban, hogy kidolgozzák a közvetlen fel­adatok programját, kialakítsák az egységes cselekvés lehetőségét a népi erők bevonásával (ebben a szellemben nyilatkozott a kommu­nista Tudeh párt hosszú száműze­tés után hazatért első titkára), s lejárják az önkényes értelmezé­sek időszakát. Az iráni fordulat nyílt és magukat leplező ellensé­gei nyilván csak arra várnak, hogy a sah rendszerével nagyjá- ból-egészéből egységesen szembe­szálló erők a terméketlen belső harcokban, s anarchisztikus qieg- nyilvánulásokban őrlődjenek fel. Réti Ervin JUGOSZLÁVIA Meggyorsultak a romeltakarítási munkák A Crna Gora-i (Montenegro) tengermellék városaiban és fal­vaiban — amelyeket a múlt va­sárnap katasztrofális földrengés sújtott — szombaton meleg nap­sütésben folytatódtak a romelta­karító és helyreállító munkála­tok. A villany- és telefonhálóza­tot a hegyi falvak kivételével ki­javították. A hajléktalanokat sát­rakban helyezték el. Az egészségügyi, a gyógy- és az élelmiszerellátás biztosított. Sát­rakban egyre több elárusítóhely és intézmény működik. A hadse­reg alakulatai fokozott erőfeszíté­seket tesznek a belgrád—bari vas­útvonal sérült szakaszainak újjá­építésére és a sziklaomlás veszé­lyének megszüntetésére. Rendkívül nagy forgalmat bo­nyolít le a titográdi repülőtér, ahova az ország különböző váro­saiból és külföldről éjjel-nappal szakadatlanul érkeznek a segély­szállító különrepülőgépek. Az árukat önkéntes ifjúsági brigádok rakják ki, majd pedig helikopte­reken és tehergépkocsikon juttat­ják el a kárt szenvedett vidé­kekre. A Jugoszláv Szakszervezeti Szö­vetség Országos Tanácsa felhí­vással fordult a társadalmi szek­tor 5.3 millió dolgozójához, hogy májusban egynapi (a nagyobb jö­vedelműek kétnapi) keresetüket ajánlják fel a földrengés károsult­jainak megsegítésére. Ez több mint 1 milliárd dináros segélyt jelentene. (MTI) Üjabb fegyveres összetűzések robbantak ki Iránban Ismét fegyveres összecsapások törtek ki az Irán nyugati részén fekvő Kurdisztán ’tartományban. A teheráni rádió jelentése szerint Nagadeh városában ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a Kurd Demokrata Párt nagygyűlésének részvevőire. Emlékezetes, hogy a párt a tartomány lakossága által az autonómiáért indított küzde­lem élharcosa. A rádió beszámolt arról, hogy az „első lövéseket hamarosan több is követte” és az összetűzések az egész városra is átterjedtek. Fegyveres incidens robbant ki az ország déli részén fekvő Aba­dan városában is, ahol — nyugati hírügynökségi jelentések szerint — mintegy kétezer jobboldali isz­lám gerillatámadást indított a fe- dajinok helyi főhadiszállása ellen. Az iszlám szélsőségesek a fedaji- nok szervezetének huszonöt tagját letartóztatták. Egyelőre nincs hír arról, mi volt az akció közvetlen kiváltó oka. (UPI) KAMBODZSA ÜGYÉBEN1 Szovjet szóbeli jegyzék az ENSZ főtitkárságához A Szovjetunió állandó ENSZ- képviselete szóbeli jegyzéket in­tézett a világszervezet főtitkár­ságához. Ebben felhívja a figyel­met arra a rendellenes és tartha­tatlan helyzetre, hogy az ENSZ- ben továbbra is jelen van egy személy, aki magát „a demok­ratikus Kambodzsa képviselőjé­nek" nevezi. vk, if-v a Kambodzsai Népköztár'' jsagág ;inegpíj^kulásával a hata- - lom teljes mértékűén ä'népi föh- radalmi tanács kezébe került, A kambodzsai nép ezáltal olyan kormányra lelt, amely az ő ér­dekeit képviseli, s az országot a függetlenség, a demokrácia és a társadalmi haladás irányába ve­zeti. A jegyzék rámutat: — Teljesen nyilvánvaló, hogy a kambodzsai nép egyetlen tör­vényes képviselője a népi forra­dalmi tanács, s csak ez léphet fel Kambodzsa és népe nevében. pere igényt tartó személy jelen­létét az ENSZ-űen az egész" vi­lág megbélyegzi. Ez megenged­hetetlen, törvénytelen és súlyos károkat okoz a nemzetközi szer­vezet tekintélyének. PEKINGITACEPAÓK Növekvő feszültség Kínában Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Bár — nem hivatalos becslések szerint — eddig a kínai veze­tést bíráló demokratikus mozga­lom több mint negyven .részt­vevőjét tartóztatták le Peking- ben, az úgynevezett demokrati­kus falon továbbra is nfegjelen- nek olyan nagybetűs faliújságok, amelyek dacolva a pekingi köz- biztonsági hivatal utasításaival, élesen bírálják a pártvezetést és annak politikáját. Az MTI érte­sülése szerint a kínai vezetés arra készül, hogy szigorú rende­letben szabályozza: mit szabad és mit nem szabad megírni a nagybetűs faliújságokon. Egy nagybetűs faliújság szer­zője rámutat, hogy a kínai gaz­daság helyzete távolról sem mondható ideálisnak. A kísérlet­képpen bevezetett jutalmazási rendszer nem hozta meg a re­mélt eredményit és nem hatott serkentően sem a termelésre, sem a termelékenységre. Egyes nagyvállalatokba százmilliókat öl­tek bele, hogy nyereségessé tegyék őket. A siker elmaradt és szá­mos ilyen nagyvállalatot be kel­lett zárni. A hatalmas költség­gel megépített vuhani acélhen­germű nem üzemel, mert a ter­vezők megfeledkeztek arról az egyszerű tényről, hogy az üze­meltetéshez villamos energia is szükséges. A kínai külkereskede­lem súlyos veszteségeket szen­vedett amiatt, hogy olyan em­bereket küldtek a kapitalista or­szágokba vásárolni és kölcsönö­ket szerezni, akiknek kevés fo­galmuk van arról, hogy hogyan kell a kapitalistákkal üzletet köt­ni. Egy másik nagybetűs faliújság írója nyílt levélben szólítja fel Teng Hsziao-ping miniszterel­nök-helyettest, akit Kína első számú vezetőjének neyez, hogy a demokratikus mozgalom letö­rése helyett inkább próbálja be­látni: veszélyes illúziókban rin­gatja magát, ha azt hiszi, hogy minden kínai fejbólintó jános. Ez ma már a Kínai Kommunista Párt tagsága körében sem igaz. Kínában jelenleg két áramlat észlelhető. Az egyik teljes mér­tékben negatívnak ítéli Mao Ce- tung személyét, elméletét és zászlaját. A másik minden esz­közzel meg akarja akadályozni, hogy az emberek nemet mond­janak arra, amivel nem értenek egyet. A vezetés eközben arról beszél, hogy fel kell szabadítani az embergk gondolkodását és szóra kell bírni a tömegeket. A legveszélyesebb és a legreakció- sabb ellenáramlat azonban vál­tozatlanul az elmúlt években ha­talomra jutott szélsőséges balol- daliság. Ha ezt az irányzatot nem számolják fel időben, ak­kor Kínának ismét katasztrofá­lis következményekkel kell szembenéznie — mutat rá a szerző. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Elhunyt Diószegi András Diószegi András. József Attila-díjas író. kritikus, április 20-án, 50 eves korában váratlanul elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Ismert kritikus, irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidá­tusa volt. tanárként kezdte pályáját. Tanulmányai, kritikái 1952-től jelentek meg. Munkássága során társszerkesztője volt az Űj Hang című ii odaírni folyóiratnak, munkatársa a Szabad Népnek, helyettes szerkesztője és kritikai rovatvezetője a Kortársnak. Tudományos munkatársként az MTA irodalomtörténeti intézetében, majd később — haláláig — az MTA irodalomtudományi intézetében tevékenyke­dett. Munkásságát több díjjal, kitüntetéssel ismerték el. megkapta kétszer a József Attila-díjat, valamint a Gábor Andor-díjat.

Next

/
Thumbnails
Contents