Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-20 / 91. szám
p,vl * • PETŐFI NÉPE • 197». április 29. Ill, M HÁZUNK TÁJA A háztáji állatok a legelőn Az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet egyike azoknak a közös gazdaságoknak, amelyek a legtöbb szőlőt és gyümölcsöst telepítik ezekben az esztendőkben. A több mint hétezer hektáron gazdálkodó nagyüzem adottságai, elsősorban a kertészeti ágazatok fejlesztését teszik lehetővé. Csontos László üzemegységvezetővel gyönyörködtünk az idei tavaszon telepített 70 hektárnyi almáskertben, amelyet a legkorszerűbb ismeretek alapján művelnek. A telepítésnél figyelembe vették a piaci igényeket, a legújabb starking- és goldenvál- tozatokat, spurokat ültették. Az üzemegység-vezető elmondja: Ne legyen vonalszakadás A VÁLLALATI szakszervezeti szervek tevékenyen vettek részt a tervcélok megvalósítását szolgáló intézkedések kidolgozásában, a feladatokra való mozgósításban. Negyven vállalatnál a helyszínen szerzett tapasztalatokból vonta le ezt a következtetést az SZMT közgazdasági osztálya. Többségében jól készítették elő az együttes üléseket a tervek megvitatására. Ezt megelőzően került sor a vállalati szb-ülésekre, ahol előzetesen véleményezték a tervjavaslatokat, kialakították a vszb-állásfoglalást. Ennek lényeges eleme volt a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak összegezése, beépítése. Ez is elősegítette, hogy a tervegyeztetésnél a realitások érvényesüljenek, s a célok a rendelkezésre álló eszközökkel összhangban legyenek. Gyáregységeknél — ahol ez nem volt biztosítva — jelezték észrevételeiket, javaslataikat, felkészítették a küldötteket a vállalati tanácskozáson való érdemi hozzászólásra, azaz a gyár tevőleges képviseletére (ZIM, SZIM). A szakszervezeti bizottságok vezetői külön ügyeltek arra, hogy a tervjavaslatot és az állásfoglalást az együttes ülés résztvevői idejében megkapják. Helyenként előfordult, hogy az írásos anyag csak az együttes ülés előtt két- három nappal állt rendelkezésre (FÉKON, Reszelőgyár), vagy például az szb előzetes állásfoglalása hiányzott. Az EGYÜTTES ÜLÉSEKET valamennyi vállalatnál megtartották; legkorábban az építőipari és mezőgazdasági üzemek. Néhány vállalatnál úgy tapasztalták, hogy az üzemi demokrácia e fontos fórumának megrendezését az illetékes gazdasági vezetők még mindig nem tartják lényeges feladatuknak. A Petőfi Nyomda Vállalatnál pl. a tanácskozás tervezett időpontját módosítani kellett, mivel a vállalat vezetői nem prezentálták — biztosították — a résztvevők számára a vállalati tervet. A Volán 9. sz. Vállalatnál még kidolgozatlan tervet terjesztettek az együttes tanácskozás elé, ezért ezt meg kellett ismételni. Annál a vállalatnál sem kezelték még kellő súllyal az együttes ülésnek az üzemi demokrácia fórumai közt betöltött fontos szerepét, ahol az előterjesztett terv- javaslat két számoszlopból állt. Teljesen érthető, hogy hozzászólás sem esett. Az is egyik tapasztalat volt, hogy bár az első három gazdasági vezetőről előterjesztett véleményezés általában jó, korrektül tárgyilagos volt, ezek megvitatására még nem alakult ki megfelelő gyakorlat. Pedig így lenne igazán elvárható, hogy a vezetők minősítésénél felsőbb szervek a kollektíva véleményét a maga lóbbrétűségében vegyék figyelembe. S HA MAR ILYEN erőteljesen hangsúlyozzuk a közösségi véleményeket, álláfoglalásokat, hadd irányítsuk a figyelmet egy — ma még sokhelyütt esedékes — pótolni valóra. Már csak annak az itt-ott felbukkanó torz nézetnek a visszaszorítására, felszámolására való tekintettel is, amely szerint, mivel 1979-ben a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek eléréséért, „célszerű lenne alábbhagyni a szocialista demokrácia érvényesítésével”. Teljesen fals ez a szemlélet, s jelentkezéseinek csíráját is el kell fojtani. Mert éppen a ránk váró keményebb tennivalók, bonyolultabb feladatok, próbára te- vőbb erőfeszítések miatt egyenesen létkérdés, hogy a kollektív tudás, képesség, bölcsesség erejével éljünk. De hogy a közösség együttes akarata, közreműködése ennek a várakozásnak megfelelően ott legyen minden jelentős vállalati ténykedésben, rendkívül fontos, hogy az együttes ülések állásfoglalásait, az ott elhangzott véleményeket a küldöttek, a bizalmiak — ahogy mondani szoktuk — levigyék a hozzájuk tartozó csoportokhoz. Azaz továbbítsák, ismertessék, beszéljék meg az együttes ülésen hallottakat a munkahelyeken. Azokkal, akik küldték őket, akiket képviseltek azon a fórumon. Nos — az ezzel kapcsolatos tapasztalatok azt „tanácsolják”, hogy nem árt menet közben, tehát év közben — erre is odafigyelni. MAGYAR AN: ELLENŐRIZNI; hogy a közös fejtöréssel, okossággal, bölcsességgel kialakított elhatározások „közvetítő vonalában” sehol ne legyen „vonalszakadás”. Tóth István — Kilencvenhat hektárnyi régebbi telepítésünk van, 19 hektár terület nemsokára termőre fordul, tavaly 46 hektáron telepítettünk almát. A terveinkben ütemezett programot végre akarjuk hajtani és 1982-re ötszáz hektárnyi almáskertünk lesz. A termelőszövetkezetben egyéb gyümölcsfajok termesztésével is foglalkoznak, körtével, kajszival, őszibarackkal, meggyel és cseresznyével. Ezek összterülete 151 hektár. A szőlőtelepítési program megvalósítását szintén fontosnak tartják. A hagyományos szőlőterület mintegy 550, a nagyüzemi pedig 290 hektár. Az üzemegység-vezető arról tájékoztat, hogy az ősszel 60 hektáron újabb szőlőt telepítenek, jövőre pedig 95 hektárral nő az ültetvény területe. Az összes nagyüzemi szőlő — ha a program befejeződik — ötszáz hektárnyi lesz. A' terület lényegében nem sokat növekszik, mert a telepítésekkel egy időben kipusztulnak, vagy kivágják a régi hagyományos ültetvényeket. A korszerű művelési módszerekkel viszont a terméseredmények évről évre emelhetők. A nagyüzemi szőlő a hagyományosnak többszörösét termi. A harmadik kertészeti ágazat a zöldségtermesztés. Hatvan hektáron pritaminpaprika kerül a földbe. Különböző zöldségnövényekből 116 hektárnyi lesz a vetés és mintegy 31 ezer mázsa paprikaféle, paradicsom, káposzta és dinnye termesztését tervezik ebben az esztendőben. Izsák István, a termelőszövetkezet közgazdásza elmondja, hogy elsősorban a kertészeti termesztés fejlesztése a döntő, de foglalkoznak, ha kisebb mértékben is, állattenyésztéssel. — Csaknem 140 hízott marhát is kívánunk értékesíteni és megközelítően 2 millió 600 ezer darab tojást. A baromfit a sasadi • Növényvédelem az idei tavaszon telepített hetven hektáros almáskertben. (Straszer András (elvétele) termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján szerezzük be. Ügy számítjuk, hogy a háztáji gazdaságok is kitesznek magukért. Az idei tervek szerint növénytermesztésből, állattartásból és borértékesítésből több mint ötvenmillió forint értékű árut adnak el a közös gazdaság közvetítésével. Mint kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetben, az izsáki Sárfehér programjában fontos szerepe van a gazdaságosságra való törekvésnek. Tavaly például három borozójukat szüntették meg, mert nem volt értelme nyitvatartásuknak. Az idén változatlanul számottevő jövedelemre tettek szert az ipari tevékenységből. Három cipőgyárral kötöttek megállapodást felsőrísz- készítésre. A várható árbevétel a tervezet szerint megközelíti a 33 és fél millió forintot. Szállítási üzemáguk, építési tevékenységük, a göngyölegelőállítás és a palackozó üzem árbevétele 37 millió forint körül lesz. A kereskedelmi tevékenység 41 millió forintot hoz a szövetkezeti gazdaságának. Ezekből a jövedelmekből tudják pótolni azokat a kieséseket, amelyek a mezőgazdasági termelésben jelentkeznek és egyúttal segíti a termelőszövetkezetet az alaptevékenység fejlesztésében. Az idén befejezik a baromfitelep építését. Gépvásárlásra több mint nyolcmillió forintot fordítanak. A már említett telepítésekre több mint 12 millió 300 ezer forintot. A meliorációs munkákra 6 millió 800 ezer forintot költenek. Az ipari tevékenységnek másik nagy előnye, hogy az itt dolgozók csúcsmunkák idején besegítenek a mezőgazdasági termelésbe. Izsák István elmondja azt is, hogy erre az esztendőre megközelítőleg 26 és fél millió forint gazdasági eredményre számítanak. K. S. A néhány évvel ezelőtti legeltetési gondok lassan megszűnnek. Talán mégis érdemes felhívni a figyelmet néhány fontos tényre, hiszen innen-onnan még mindig érkezik panasz. A tíz évvel ezelőtt nagy számban megszűnt le- . geltetési bizottságok szerepét a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vették át. Külön legelőszakasz A rendelkezés egyértelmű és világos: legelőterületet kell kijelölni a háztáji és kisegítő gazdaságok jószágainak. így is segíti a nagyüzem a szerves részévé, mintegy üzemágává vált kisüzem termelését. Egyszerű volna a dolog ha a közössel együtt legelhetne a háztáji állat. Erre azonban — helyesen — az állategészségügyi rendszabályok nem adnak lehetőséget. A háztáji állatok számára tehát külön legelőszakaszt kell kijelölni. Tudjuk, a nagyüzemeinkben telepített, s korszerűen hasznosított gyepterületekből ilyen csak nagy nehézségek árán különíthető el. Ezért célszerű, ha nem az ilyen legelőt, hanem elsősorban az ősgyepet és a szórványgyepet hasznosítják a háztáji és a kisegítő gazdaságok. Az ország több vidékén arra is van példa, hogy a nagyüzemileg már nem hasznosítható (beékelődött) néhány száz négyszögöles gyepet a tagok állatai kipányvázva — őrző nélkül — legelik le. Azért is célszerű az őrző nélküli megoldás, mert ma már nem egy faluban gondot okoz a pásztorok fogadása. Kevesen vállalják ezt a munkát, hiszen idényszerű tevékenységről van szó, olyan munkakörről, amely az évnek csak egy bizonyos időszakában nyújt megélhetést. A gondokat csak fokozza, hogy nagy figyelmet, lelkiismeretességet és nem utolsósorban megbízhatóságot igénylő munkáról van szó. Számos községben akadna őrző, ám azt a falu közössége, éppen mert a jelentkező nem rendelkezik a fenti tulajdonságokkal, nem fogadja el. Váltott pásztorok Megoldásként említhetjük, ami több községben gyakorlattá vált, hogy a háztáji gazdák maguk őrzik állataikat. Több helyen a családtagként otthon tevékenykedő asszonyok hetenként váltva egymást, látják el ezt a' fontos feladatot. Ilyenkor azonban meg kell oldani az itatás problémáját. Az aszonyok ugyanis nem tudják a legelők kútjaiból vödrözve megitatni az állatokat. Célzerű, ha a kutakból valamilyen motorral (villany vagy benzinüzemű) emelik a vályúba a vizet. Arra is akad példa, hogy a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság ember híján körülkerített karámot vagy villanypásztorral elkerített legelőszakaszt jelöl ki a háztáji állatok részére. Annak érdekében, hogy a megtermett fűből minél kevesebb vesszen el, az utak, árokpartok, s árvízvédelmi töltések fűtermését is betakaríthatják az állattartók. Az itt megtermett jelentős mennyiségű füvet a szarvasmarhatartók ingyenesen megkaphatják. Célszerű lenne, ha — ahol a gazdák nem hasznosítják ezeket — a területek kezelői a termést betakarítanák és a bálázott szénát értékesítenék az állattartók részére. Az ilyen kapcsolatok megteremtésében a nagyüzemek mellett a tanácsok vállalhatnák magukra az eddiginél nagyobb szerepet. Az idő sürget, mielőbb cselekedni kell ahhoz, hogy a kihajtás előtt, a hagyományos György- naphoz közeledvén, mindenütt megoldódjanak a háztáji állatok legeltetésének gondjai. Gy. Gy. • A kunadacsi Barátság Termelőszövetkezet központi épülete előtti dús fű termését kaszálás után szintén felelet ik.Felvételünk tavaly tavasszal készült. Mérleg és egyensúly Az idén ismét kiadja a posta a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyei telefonkönyvet Amennyiben címadatait a megjelenő telefonkönyvben módosítani kívánja, kérjUk, hogy ezt a helybeli postahivatalnál, április 30-ig szíveskedjék bejelenteni. Későbbi időpontban közölt változást a nyomdába adás miatt nem tudunk figyelembe venni. A népgazdasági tervezés során sokféle mérleg készül. A kőolajmérleg például az egyik oldalán felsorolja és összegzi az 1979. évi szükségleteket (a petrolkémiai ipar, a lakosság, az üzemek, a közületek benzin-, gázolaj- stb. igényeit normatívák alapján számolják át kőolajra.) A mérleg másik oldalán találjuk a forrásokat, így a 2 millió tonnás hazai termelést, a 7 és fél millió tonna szovjet importot, illetve az 1 millió tonna közel-keleti olajat. A mérlegrendszer megteremti a különböző területek, az egyes részek összhangját. Segítségével szűk keretmetszeteket és tartalékokat tárnak fel, különböző összefüggéseket elemeznek. Az ágazati kapcsplatok mérlege matematikai módszer és számítógép felhasználásával már nem csupán két-, hanem sokoldalúan végzi ugyanezt. A mérlegek egy másik típusa pedig kétoldalas marad ugyan, de mind magasabb szinten, mind átfogóbb "s-zefüggésekre világít rá. Az úgynevezett szintetikus mérlegek az újratermelés különböző ke- icsztmetszeteiről adnak képet, így például mérlegszerűen elemezhető és megtervezhető a nemzeti jövedelem termelése és elosztása. Az állami költségvetés, mint átfogó jellegű mérleg a nemzeti jövedelem újraelosztásának eszköze. Az egyik oldal felsorolja az állami bevételeket, a másik oldal a kiadásokat. Ha két oldal nincs egyensúlyban, akkor költségvetési hiányról, deficitről beszélünk. Három átfogó területen van különösen nagy jelentősége az egyensúly megtermelésének: — a vásárlóerő és az árualapok összehangolásában; — a beruházási összegek és eszközök (kapacitások) arányosításában; — a nemzetközi külkereskedelmi forgalom, illetve pénzügyi elszámolások terén. Közülük az első kettő a belső, a harmadik a külső egyensúlyi viszonyokat jelzi. A belső és a külső egyensúly között nincs merev határ, kölcsönösen hatnak egymásra. Belső egyensúly A lakosságot közvetlenül az érinti hátrányosan, ha jövedelmét és megtakarításait nem tudja a számára szükséges termékek, vagy szolgáltatások vásárlására elkölteni, vagyis, ha a vásárlóerő és az árualap között nincs kellő összhang. Napjainkban, amikor a lakosság reáljövedelme viszonylag magas, és csak szerény mértékben növekszik, különösen megnő az életkörülmények, a társadalmi közérzet alakulására ható nem anyagi tényezők szerepe. Köztük is kiemelkedő, hogy kellemes, avagy kellemetlen feltétel között — sorban- állással, hiánycikkek után futkosva, avagy gazdag választási lehetőség, udvarias kiszolgálás mellett — költhetjük el pénzjövedelmünket. Nem véletlen tehát, hogy a párt és a kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a lakosság áruellátására. Nem volt ez mindig így. A szocializmus építésének első időszakában minden gazdasági feszültség lecsapódott a lakosság áruellátásában. A külkereskedelmi mérleg javítása, az export megelőzte a hazai szükségleteket, a belföldi ellátást. Pult alatti kiszolgálás esetén például azzal emelték az áru ázsióját, hogy az „exportból visszamaradt”. A fogyasztási cikkek importja pedig jelentéktelen volt. Minden erőt, eszközt a szocialista iparosításnak, a termelőeszköz-gyártás fejlesztésének, a jövő megalapozásának rendeltünk alá. Ezért az egyensúlyhiány is a legszélesebben a beruházási javak piacán jelentkezett. A feszültségek innen transzportál ódtak a külkereskedelmi szférába és a fogyasztási javak piacára egyaránt. Külső egyensúly Jelenleg a nemzetközi fizetési mérleg hiánya feszítő. A párt és a kormány arra törekszik, hogy a külső egyensúlyhiány, az ország gazdasági nehézségeit határozottan érzékeljék a vállalatok, de a fogyasztók minél kedvezőbb feltételek között költhessék el jövedelmeiket. A nemzetközi fizetési mérleg hazánk és más országok pénzügyi elszámolásainak végeredményét mutatja. Alakulásában a külkereskedelmi forgalom egyenlege játszik döntő szerepet. De nem lebecsülhető hatást gyakorolnak az ország nemzetközi fizetési mérlegére a fuvarozás devizabevételei és — kiadásai, a turistaforgalom, a különböző pénzügyi műveletek (pl. kamatfizetés, hiteltörlesztés). Amikor jelenleg a gazdasági egyensúly javításáról beszélünk, akkor ezen a nemzetközi fizetési mérleghiány növekedésének lefékezését, il«et* ve megállítását értjük. Hazánk nemzetközi fizetési mér? leghiánya a dollárelszámolású területen jelentős. Döntő oka a nemzetközi cserearányok változása. Az import áruk (főleg nyersanyagok, energiahordozók és műszakilag igényes alkatrészek, berendezések) világpiaci drágulásával nem tartott lépést exporttermékeink áremelkedése. Ezért országunkat jelentős külgazdasági veszteségek érték és érik. E veszteségeket külföldi hitelek felvételével pótoltuk. Az ország hitelállományát — nemzetközi fizetési mérleghiányát — növelte a vállalatok túlköltekezése a beruházásokban és készletezésben. A külgazdasági egyensúly javításának három módja lehetséges: 1. Több árut exportálunk, (2. Csökkentjük az importot, 3. Növeljük az elérhető exportárakat (piaci munkával, rugalmassággal, az előnyösen értékesíthető termékek kiviteli arányának nőve? lésével.) Jelenleg mindhárom módszerrel élünk, közülük az első megoldás egyértelmű levonás a belső felhasználásból (a felhalmozásból, fogyasztásból.) A második módszer lehet egyértelműen előnyös (ésszerű importta- karékosság), de lehet kényszer- megoldás is (importkorlátozás, az az ipari termelés növekedési ütemének mérséklése.) A harmadik megoldás az egyértelműen előnyös, hasznos és tartósan alkalmazható. Más összefüggésben arról is beszélünk, hogy a hatékonyság fokozásával ellensúlyozzuk külgazdasági veszteségeinket., Ezzel a módszerrel, erőforrásaink jobb hasznosításával, többletimport, eszköz és munkaerő felhasználása nélkül növeljük nemzeti jövedelmünket. K. J. Telepítések Izsákon
