Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

1979. április 19. • PETŐFI NÉPE • 3 HATÁROZAT AZ ÉPÍTŐIPAR ELŐTT ÁLLÓ FELADATOKRÓL Újjászületik Pécs belvárosa (Folytatás az 1. oldalról.) Összességében elmondható: Az építési folyamatban részt vevő szervezetek javuló munkája, az építőipari dolgozók helytállása lehetővé tette, hogy a megye fej­lesztési céljainak megvalósításá­ban, a kivitelező építőipar kapa­citásának bővítésében az elmúlt három évben jelentős előrehala­dást érjünk el. A megyei párt- bizottság e munkáért, eredmé­nyekért köszönetét fejezi ki az építőipar minden dolgozójának. Az eredményekre támaszkodva lehetőség nyílik arra, hogy ma­gasabb ■ felkészültséggel, az eddi­gieknél szervezettebb és nagyobb teljesítményekre képes építőszer­vezetekkel folytassuk az V. ötéves terv célkitűzéseinek tervszerű megvalósítását, a hosszabb távú feladatokra való felkészülést. Eh­hez nagy segítséget jelent szá­munkra is az MSZMP Központi Bizottságának 1978. október 12-i határozata, amely hosszabb távra megszabja az előttünk álló fel­adatokat. 2. A megyei pártbizottság a meg­változott gazdasági körülmények­ből, a megye jelenlegi helyzeté­ből kiindulva, a tennivalókat számba véve, a megye építőipa­rának további feladatait is meg­határozta. A határozat többek kö­zött megállapítja: Az építőipar további fejleszté­sét, a kivitelező szervezetek fel­adatait alapvetően a területfej­lesztési célkitűzések és a népgaz­dasági egyensúly megteremtése érdekében hozott központi hatá­rozatoknak rpegfelelően kell el­végezni. A megye építőipara gyorsab­ban, hatékonyabban, jobb minő­ségben elégítse ki a gazdasági fejlesztést és az életkörülmények javítását szolgáló építési igénye­ket. Az építőipari fejlesztés segítse elő a struktúra szükség szerinti átrendezését, biztosítsa az épü­letfelújítási és karbantartási igé­nyek kielégítését, a szerkezetépí­tés és szakszerelőipari kapacitá­sok összhangját, a termelés haté­konyságát. A területi tervezés színvonalá­nak javításával, az építőipari fel­adatok időbeni jobb ütemezésével biztosítsák az építőipar egyenlete­sebb leterhelését, a beruházások koncentrálását. A tanácsok to­vábbra is támogassák a területü­kön működő építőipari szerveze­tek egymást kiegészítő fejlesztési tevékenységének összehangolását. Az építőipar további termelés­bővítését, műszaki fejlesztését el­sősorban a szervezetek hatéko­nyabb munkájával, a saját forrá­sok növelésével kell megalapozni. Továbbra is szükség van- a pályá­zatokkal nyerhető állami támo- gr ásra, a vállalatok, szövetkeze­U.v éljenek ezzel a lehetőséggel. A tanácsok pénzügyi alapok át­adásával elsősorban saját válla­lataik és a szövetkezeti építőipar fejlesztését segítsék elő. A beruházó és kivitelező szer­vezeteknek az V. ötéves tervben a reális pénzügyi fedezettel ren­delkező létesítmények határidőre történő átadása mellett körülte­kintően fel kell készülniük a VI. ötéves tervidőszakra. Továbbra is kiemelt feladat: az országos programokhoz kapcso­lódó,^ hatékonyságot javító ter­melő és infrastrukturális beru­házások megvalósítása, a lakás- építési program tervszerű teljesí­tése, a járulékos és kapcsolódó beruházások kivitelezésénél je­lentkező lemaradások pótlása, a lakásépítéssel és településfejlesz­téssel összehangolt közművesítés, energiaellátás, valamint a közle­kedési és kommuhális feladatok megoldása, a művelődési és egész­ségügyi létesítmények kivitelezé­se, az épületfelújítási és lakás­karbantartási igények kielégítése. Az építőipar teljesítőképességé­nek fokozása megköveteli a beruházási folyamat szervezettsé­gének és hatékonyságának javí­tását. Nagy gonddal és alaposság­gal kell a beruházásokat előkészí­teni, ezzel a kivitelezés idejét rö­vidíteni. Törekedjenek az egyes szervezetek munkájának össze­hangolására, érdekeltségrendsze­rének javítására. Fontos feladat a VI. ötéves terv­ben megvalósuló lakótelepek komplex előkészítése, melyet 1979-ben meg kell kezdeni. Biz­tosítsák. hogy a beruházási prog­ramok jóváhagyásával párhuza­mosan megkezdődjön az építési területek előkészítése, alapköz­művesítése. El kell érni, hogy a lakásokkal együtt tervszerűen épüljenek meg az alapfokú ellá­tás létesítményei. Ennek érdeké­ben fokozatosan csökkentsék az egyedi szerkezetek, típusok sokfé­leségét, felszámolva a műszaki- technológiai elmaradást. Tovább kell javítani a megyé­ben a tervezési kapacitás bővíté­sének feltételeit, a minisztériumi, területi és helyi tervező szerve­zetek együttműködését. A műszaki tervezés fontos fel­adata az építmények műszaki színvonalának emelése, új tech-' nológiai eljárások, energiatakaré­kos építészeti megoldások alkal­mazása, anyagi lehetőségeinkkel összhangban álló, rendeltetésük­nek jól megfelelő építmények ter­vezése, a beruházások építési há­nyadának csökkentése, mindezzel összhangban esztétikus, változa­tos települési kép kialakítása. A tervezők széles körben alkalmaz­zanak tipizált és szabványosított elemeket. A kivitelezésben kap­jon nagyobb szerepet a tervezői művezetés. Az építmények terve­zésénél nagy gondot kell fordíta­ni a termőföld védelmére, a kör­nyezet károsodását megelőző mű­szaki megoldásokra. A megye építőiparában is foko­zott mértékben alkalmazzák a könnyűszerkezetes építést. Ezen belül a „Bácska” könnyűszerke­zet alkalmazását a rendszergazda megyei tervező vállalat és a gyártó ktsz fokozott együttműkö­désével, a tervszerű felhasználás kiszélesítésével biztosítsák. 3. A határozat további részében a megye építőipari szervezeteire vonatkozó közvetlen feladatokat tartalmazza, és leszögezi: Az építőipar tervszerű és össze­hangolt fejlesztése során egyes te­vékenységi körökben és szakmák­ban differenciált igények és fel­adatok jelentkeznek. Ennek meg­felelően folytatni kell az építés iparosítását, nagyobb arányban alkalmazva olyan gépeket, szer­kezeteket és anyagokat, amelyek növelik a hatékonyságot, javít­ják a minőséget. A lakásépítés iparosítása összpontosuljon a kecskeméti házgyár folyamatos korszerűsítésére, a termékválasz­ték bővítésére, az épületalapozás technológiájának komplex gépesí­tésére és a befejező munkák mű­szaki-technikai fejlesztésére. Tö­rekedjenek a házgyári kapacitás teljes kihasználására, a házgyári termékek egész megyében törté­nő, szélesebb körű felhasználá­sára. A társas és csoportos magánla­kás-építésnél is korszerű szerkeze­tek alkalmazásával gyorsítsák az építési technológia fejlesztését. (Például házgyár, no-fines tech­nológia stb.) Az építőipari szer­vezetek és a tanácsok tekintsék fontos feladatnak e technológiák mielőbbi bevezetését, elterjeszté­sét. Az épületfenntartás növekvő feladatai megkövetelik a techno­lógiák korszerűsítését, az iparosí­tott módszerek elterjesztését, a szerelhető elemek nagyobb mér­tékű felhasználását, a felújítások gyorsabb ütemű gépesítését. Az új építkezéseknél a tartósabb anya­gok és megoldások alkalmazásá­val a munka minőségének javí­tásával is mérsékeljék a fenn­tartásban jelentkező feszültsége­ket. A felújítással kapcsolatosan a tanácsi és szövetkezeti építő­ipar feladatait hosszú távra is meg kell határozni. A lakosság építési, szolgáltatási igényeinek jobb kielégítését a szolgáltató hálózat fejlesztéséve] kell biztosítani. Kiemelt jelentőségű az anyag- mozgatás további, összehangolt gépesítése. A gépeket — különö­sen a nagy értékű, nagy teljesít­ményű berendezéseket — folya­matosan, több műszakban üze­meltessék. A gépek gyorsabb hely­színi javítása érdekében alakít­sák ki az ÉPGÉP kecskeméti ja­vító-karbantartó, gépkölcsönző ki- rendeltségét. 4. A munkaerő-gazdálkodásról szólva a határozat megállapítja: A megye építőiparának hosszabb távon a jelenlegi munkáslétszám­mal kell feladatait teljesítenie. A létszámbővítés belső tartaléka a kisebb — alacsonyabb hatékony­sággal dolgozó — építőipari szer­vezeteknél felszabaduló munka­erő átcsoportosítása a nagyobb hatékonysággal dolgozó építőipa­ri szervezetekhez. Ezt a folyama­tot tudatosan és tervszerűen kell befolyásolni anyagi ösztönzéssel, állami intézkedésekkel, munka­erő-közvetítés alkalmazásával. A munkaerő jobban igazodjék a korszerű technika alkalmazásá­nak és fejlesztésének követelmé­nyeihez. Ennek megfelelően emel­ni kell a szakmai képzés és to­vábbképzés színvonalát. A mind nagybbb és bonyolul­tabb feladatok az építőipar dol­gozóitól növekvő teljesítményt, jobb minőségű munkát követe!; nek. Ehhez javítani kell a munka- fegyelmet. A bérezés — műszaki munkanormákra és a minőségi követelményekre alapozva — fe­jezze ki jobban a teljesítményt, egyszersmind tegye lehetővé a ke­resetek erőteljesebb differenciálá­sát és a munkafegyelem megszi­lárdítását. A keresetek tükrözzék a magasabb egyéni teljesítményt, a nagyobb szakmai tudást, ösztö­nözzék a hatékonyabb, jobb mi­nőségű munkát. Ez teremtsen ala­pot a bérszínvonal folyamatos növeléséhez, az országos átlag el­éréséhez. Javítani kell az építőipari dol­gozók munkakörülményeit, szo­ciális, kulturális ellátását, a mun­kásszállítás színvonalát. Megkülönböztetett figyelme] fordítsanak az üzem- és munka- szervezés színvonalának emelésé­re. A szervezettség és a technoló­giai fegyelem javítása megköve­teli, hogy az építő szervezetek szé­lesebb körben alkalmazzák a kor­szerű munkarendet, tegyék terv­szerűbbé a kivitelezés anyagi, műszaki előkészítését. Használják ki a korszerű építési módok kí­nálta lehetőségeket. Alapvető követelmény a válla­lati vezetés színvonalának eme­lése, a művezetők hatáskörének és felelősségének kiterjesztése. A vezetők munkájának értékelésé­ben jobban figyelembe kell ven­ni a teljesítményt, az üzem- és munkaszervezés színvonalát. Az építőipar termelésének nö­vekedése a munka termelékeny­ségének gyors ütemű növelésével érhető el. Ennek elengedhetetlen feltétele a munka jobb szervezé­se, az eszközök koncentráltabb felhasználása, az építkezések, a befejezetlen beruházások számá­nak és a kivitelezési időnek a csökkentése. Növeljék a kivitele­zők felelősségét abban, hogy az építmények programszerűen, jó minőségben valósuljanak meg. Következetesen érvényesítsék az átadott építményekkel kapcsola­tos garanciális kötelezettségeket, a vezetők felelősségét. Javítani kell az építőipari szer­vezetek költséggazdálkodását. A takarékosságnak a tervezésben és kivitelezésben egyaránt érvényt kell szerezni. Fokozottan támaszkodjanak az építőipari dolgozók kezdeménye­zésére, javaslataira, helytállására. Szélesítsék a versenymozgalma­kat, a szocialista brigádmozgal­mat. Hasznosítani kell az eszköz-, az anyag- és a munkaerő-takaré­kosság minden lehetséges forrá­sát, támogassák az újítómozgal­mat. 5. A megyei és helyi tanácsok fel­adatairól szólva, a határozat fel­hívja a figyelmet: segítsék az építési kapacitás tervszerű fejlesz­tését, az építési igények összehan­goltabb, jobb kielégítését a me­gye egész területén. Meg kell teremteni a korszerű társas- és családiház-építés terü­letbiztosítási, közmű és szerve­zett építőipari kapacitás feltéte­leit. A beruházó és tervező szerveze­tek, valamint a K1SZÖV, a tsz-ek területi szövetségei, a pénzintéze­tek és egyéb érdekelt, továbbá közreműködő szervek saját tevé­kenységükkel is segítsék az épí­tőipar fejlesztését, a megye épí­tési, beruházási feladatainak terv­szerű njegvalósítását. A határozat befejező részében a pártbizottságok, pártszerveze­tek, a szakszervezetek és a KISZ feladataival foglalkozik. Felhívja a szákszervezetek figyelmét: Mű­ködjenek. közre a termelés szer­vezésében, segítsék az építőmun­kások szakmai és általános mű­veltségének emelését, szociális helyzetük javítását. Karolják fel a dolgozók munkaverseny-kezde- ményezéseit. Segítsék az üzemi demokrácia továbbfejlesztésével a jó munkahelyi légkör kialakí­tását. Végül a határozat leszögezi: A megyei pártbizottság az előttünk álló feladatok megoldásában, a gazdasági fejlődést és az életkö­rülmények javítását szolgáló épí­tési igények egyre teljesebb ki­elégítésében, a minőségi munka követelményeinek teljesítésében továbbra is számít az építőipari dolgozók lendületes, áldozatkész munkájára. Pécs közismert jelzője: a két­ezer éves város. Ez annyiból igaz, hogy időszámításunk kezde­tén a rómaiak alapítottak itt vá­rost. De ennekelőtte a közeli Ja- kaibhegyen már virágzó kultúra volt, erről tanúskodik az illír­pannon nép ma is meglevő föld­vára és a korábban itt élt is­meretlen nép háromszáznál több halomsírja. Tehát a honfoglaló magyaroknak nem kellett itt új várost építeniük. István király 1009-ben alapí­totta meg a pécsi püspökséget, a település akkor került egyházi főhatóság alá. Sokáig úgy vél­ték: Pécs egyértelműen csak püspöki város volt. A legújabb régészeti kutatások azonban mind több lelettel igazolják: virágzó polgárváros is volt a középkor­ban. A várost akkoriban fallal övezték, de ez csaknem három évszázadig rejtve volt, s csak a közelmúltban kezdték feltárni. Sok emléket hagyott itt a tö­rök, ezek ma szinte jelképei Pécsnek: Gházi Kászim pasa dzsámija nélkül elképzelhetetlen lenne a Széchenyi tér, Jakováli Haszán minaretes dzsámija nél­kül szegényebb lenne az egyko­ri Szigeti kapu környéke, a mai Kórház tér. * Pécs legfőbb műemléke maga a belváros, ezért is nyilvánították védetté. Ez a páratlanul szép és érté­kes belváros ma meglehetősen lehangoló állapotban van. Hiá­nyos öltözetű házak, szaporodó védőtetők jelzik, hogy tovább • Pécs háztetői fölött — egy új jelkép: — az ország legmagasabb lakóháza. • A Széchenyi tér madártávlatból. már nem lehet várni. A roppant költséges átfogó rekonstrukció helyett csak az egyes műemlék épületek felújítására tellett. Bár ezzel is lényegesen javították a belváros kópét. Ilyennek tekint­hetjük a nagy dzsámi kupolafel­újítását, ami teljes egészében visszahozta a templom eredeti török jellegét, elviselhetőbbé té­ve az 1939—40-ben készült fél­kör alaprajzú térbővítést. Hason­ló jelentőségűnek tarthatjuk a püspökvár délnyugati sarokbás­tyájának, a Barbakánnak kisza­badítását és felújítását. A közelmúlt években szinte a katasztrófa szélére sodródott Pécs, a város történetével szin­te egykorú pincék, pincerendsze­rek miatt. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején egy viharos gyorsaságú folyamat játszódott le: több száz pince szinte egy­szerre omlott be a hirtelen meg­növekedett forgalom terhe alatt. Hozzájárult a közművek rende­zetlensége is. Még alig egy év­tizede megszokott látvány volt felhőszakadások után az utcaszé­lesen hömpölygő csapadékvíz, ami a repedéseken beszivárgott a mélybe, s ott végzett pusztítá­sa leszakadó úttestek, összeom­lással fenyegető épületek sokasá­gával jelentkezett. Az immár öt éve rendszeresített állami támo­gatás segítségével a közvetlen veszély elhárult, most a széles körű tervszerű megelőző munka folyik, mellyel a csaknem egé­szében fennmaradt városfalat is kiszabadítják. A pincekár-elhárítás két fon­tos feltétele: a belváros forgal­mi tehermentesítése, és a köz­műhálózat rekonstrukciója, ennek részeként a belváros körüli csa­padékvíz-elvezetés rendezése. Az előbbi jegyében készül a belvá­rost övező nagy érintő utak rendszere, s a 80-as évek köze­pére várhatóan megszüntethető lesz a belvároson átmenő forga­lom, s bizonyos utcák sétálóut­cákká válhatnak. A nyugati és az északi érintő út építésével közel másfél kilométernyi város­fal lesz szabaddá, ugyanis a fal külső oldalán levő, az öreg, el­avult házacskák sokaságát le le­hetett bontani. A fal folyamatos helyreállításán az Országos Mű­emléki Felügyelőség munkálko­dik. A belváros rekonstrukciójával foglalkozó szakemberek abból in­dulnak ki, hogy a város nagy korszerűsítése elmaradt az újon­nan épült lakóterületektől, a mai nagy ellentmondást feloldva össz­hangot kell teremteni a régi és az új között. Arról sem feled­keznek meg, hogy Pécs területén 184 védett objektum (53 műem­lék, 103 műemlék jellegű, 28 vá­rosképi jelentőségű épület) van, amiből 146 a védett belvárosban található. Ezeknek az épületek­nek a sorsa — felújítása — hatá­rozza meg a belváros jövőjét. Eddigi funkcióinak legtöbbjét megtartja a belváros; otthont ad bizonyos közintézményeknek, számottevő lakóterület marad korunknak megfelelő színvonalú lakásokkal, hangsúlyozottabb lesz a zöldterületi funkciója — a tömbbelsők kiszabadításával visz- szaadják a belváros hajdani ker­tes karakterét —, erősíteni kell a kereskedelmi ellátást és bizo­nyos korlátozott mértékben meg kell tartani a tömegközlekedést. Az ipari üzemek kitelepítése a belvárosból szintén a közeljövő feladata lesz. A rekonstrukció keretében va­lósul meg az a sajátosan pécsi koncepció, amely a belváros északnyugati negyedét — a püs­pökvárat és környezetét — mint múzeumi negyedet — a közmű­velődés szolgálatába állítja. Itt van már a Csontváry-múzeum, a Vasarely-gyűjtemény, az Uitz- múzeum (melynek otthont adó épületén láthatók az első meg­talált középkori gótikus elemek), s itt lesz a régi barokk megye­házában a modern magyar kép­tár. ♦ A .tömbrekonstrukció előkészí­tése megkezdődött, a munka in­dítására azonban még egy-két évet várni kell. A közeljövőben legfontosabb pontokon egész ut­cákra terjed majd ki a homlok- zatfelújiítás. A Pécsi Tervező Vállalatnál most készülnek a Janus Pannonius ^iitca és a Széchenyi tér színtervei, s. még az idén hozzáfognak a sortataro­záshoz. Jövőre a Bem utca és a Kossuth Lajos utca következik. Ezek a felújítások összhangban lesznek a tömbrekonstrukcióval. H. 1. Barangolás Bács-Kiskunban Kiskunfélegyháza Először 1389-ben említik az ok­mányok a város nevét. A gyor­san fejlődő település 35 ezer 715 lakosnak nyújt otthont. A megye második legnagyobb területű vá­rosa, középfokú központ, össze­sen 25,6 ezer hektár. Műemlékei közül leglátogatottabb a múzeum — kun kapitányok háza — itt található az országban egyedül­álló börtönmúzeum. Az idén meg­újul az író születésének 100. év­fordulóját köszöntő Móra-ház is.

Next

/
Thumbnails
Contents