Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-19 / 90. szám
1979. április 19. • PETŐFI NÉPE • 3 HATÁROZAT AZ ÉPÍTŐIPAR ELŐTT ÁLLÓ FELADATOKRÓL Újjászületik Pécs belvárosa (Folytatás az 1. oldalról.) Összességében elmondható: Az építési folyamatban részt vevő szervezetek javuló munkája, az építőipari dolgozók helytállása lehetővé tette, hogy a megye fejlesztési céljainak megvalósításában, a kivitelező építőipar kapacitásának bővítésében az elmúlt három évben jelentős előrehaladást érjünk el. A megyei párt- bizottság e munkáért, eredményekért köszönetét fejezi ki az építőipar minden dolgozójának. Az eredményekre támaszkodva lehetőség nyílik arra, hogy magasabb ■ felkészültséggel, az eddigieknél szervezettebb és nagyobb teljesítményekre képes építőszervezetekkel folytassuk az V. ötéves terv célkitűzéseinek tervszerű megvalósítását, a hosszabb távú feladatokra való felkészülést. Ehhez nagy segítséget jelent számunkra is az MSZMP Központi Bizottságának 1978. október 12-i határozata, amely hosszabb távra megszabja az előttünk álló feladatokat. 2. A megyei pártbizottság a megváltozott gazdasági körülményekből, a megye jelenlegi helyzetéből kiindulva, a tennivalókat számba véve, a megye építőiparának további feladatait is meghatározta. A határozat többek között megállapítja: Az építőipar további fejlesztését, a kivitelező szervezetek feladatait alapvetően a területfejlesztési célkitűzések és a népgazdasági egyensúly megteremtése érdekében hozott központi határozatoknak rpegfelelően kell elvégezni. A megye építőipara gyorsabban, hatékonyabban, jobb minőségben elégítse ki a gazdasági fejlesztést és az életkörülmények javítását szolgáló építési igényeket. Az építőipari fejlesztés segítse elő a struktúra szükség szerinti átrendezését, biztosítsa az épületfelújítási és karbantartási igények kielégítését, a szerkezetépítés és szakszerelőipari kapacitások összhangját, a termelés hatékonyságát. A területi tervezés színvonalának javításával, az építőipari feladatok időbeni jobb ütemezésével biztosítsák az építőipar egyenletesebb leterhelését, a beruházások koncentrálását. A tanácsok továbbra is támogassák a területükön működő építőipari szervezetek egymást kiegészítő fejlesztési tevékenységének összehangolását. Az építőipar további termelésbővítését, műszaki fejlesztését elsősorban a szervezetek hatékonyabb munkájával, a saját források növelésével kell megalapozni. Továbbra is szükség van- a pályázatokkal nyerhető állami támo- gr ásra, a vállalatok, szövetkezeU.v éljenek ezzel a lehetőséggel. A tanácsok pénzügyi alapok átadásával elsősorban saját vállalataik és a szövetkezeti építőipar fejlesztését segítsék elő. A beruházó és kivitelező szervezeteknek az V. ötéves tervben a reális pénzügyi fedezettel rendelkező létesítmények határidőre történő átadása mellett körültekintően fel kell készülniük a VI. ötéves tervidőszakra. Továbbra is kiemelt feladat: az országos programokhoz kapcsolódó,^ hatékonyságot javító termelő és infrastrukturális beruházások megvalósítása, a lakás- építési program tervszerű teljesítése, a járulékos és kapcsolódó beruházások kivitelezésénél jelentkező lemaradások pótlása, a lakásépítéssel és településfejlesztéssel összehangolt közművesítés, energiaellátás, valamint a közlekedési és kommuhális feladatok megoldása, a művelődési és egészségügyi létesítmények kivitelezése, az épületfelújítási és lakáskarbantartási igények kielégítése. Az építőipar teljesítőképességének fokozása megköveteli a beruházási folyamat szervezettségének és hatékonyságának javítását. Nagy gonddal és alapossággal kell a beruházásokat előkészíteni, ezzel a kivitelezés idejét rövidíteni. Törekedjenek az egyes szervezetek munkájának összehangolására, érdekeltségrendszerének javítására. Fontos feladat a VI. ötéves tervben megvalósuló lakótelepek komplex előkészítése, melyet 1979-ben meg kell kezdeni. Biztosítsák. hogy a beruházási programok jóváhagyásával párhuzamosan megkezdődjön az építési területek előkészítése, alapközművesítése. El kell érni, hogy a lakásokkal együtt tervszerűen épüljenek meg az alapfokú ellátás létesítményei. Ennek érdekében fokozatosan csökkentsék az egyedi szerkezetek, típusok sokféleségét, felszámolva a műszaki- technológiai elmaradást. Tovább kell javítani a megyében a tervezési kapacitás bővítésének feltételeit, a minisztériumi, területi és helyi tervező szervezetek együttműködését. A műszaki tervezés fontos feladata az építmények műszaki színvonalának emelése, új tech-' nológiai eljárások, energiatakarékos építészeti megoldások alkalmazása, anyagi lehetőségeinkkel összhangban álló, rendeltetésüknek jól megfelelő építmények tervezése, a beruházások építési hányadának csökkentése, mindezzel összhangban esztétikus, változatos települési kép kialakítása. A tervezők széles körben alkalmazzanak tipizált és szabványosított elemeket. A kivitelezésben kapjon nagyobb szerepet a tervezői művezetés. Az építmények tervezésénél nagy gondot kell fordítani a termőföld védelmére, a környezet károsodását megelőző műszaki megoldásokra. A megye építőiparában is fokozott mértékben alkalmazzák a könnyűszerkezetes építést. Ezen belül a „Bácska” könnyűszerkezet alkalmazását a rendszergazda megyei tervező vállalat és a gyártó ktsz fokozott együttműködésével, a tervszerű felhasználás kiszélesítésével biztosítsák. 3. A határozat további részében a megye építőipari szervezeteire vonatkozó közvetlen feladatokat tartalmazza, és leszögezi: Az építőipar tervszerű és összehangolt fejlesztése során egyes tevékenységi körökben és szakmákban differenciált igények és feladatok jelentkeznek. Ennek megfelelően folytatni kell az építés iparosítását, nagyobb arányban alkalmazva olyan gépeket, szerkezeteket és anyagokat, amelyek növelik a hatékonyságot, javítják a minőséget. A lakásépítés iparosítása összpontosuljon a kecskeméti házgyár folyamatos korszerűsítésére, a termékválaszték bővítésére, az épületalapozás technológiájának komplex gépesítésére és a befejező munkák műszaki-technikai fejlesztésére. Törekedjenek a házgyári kapacitás teljes kihasználására, a házgyári termékek egész megyében történő, szélesebb körű felhasználására. A társas és csoportos magánlakás-építésnél is korszerű szerkezetek alkalmazásával gyorsítsák az építési technológia fejlesztését. (Például házgyár, no-fines technológia stb.) Az építőipari szervezetek és a tanácsok tekintsék fontos feladatnak e technológiák mielőbbi bevezetését, elterjesztését. Az épületfenntartás növekvő feladatai megkövetelik a technológiák korszerűsítését, az iparosított módszerek elterjesztését, a szerelhető elemek nagyobb mértékű felhasználását, a felújítások gyorsabb ütemű gépesítését. Az új építkezéseknél a tartósabb anyagok és megoldások alkalmazásával a munka minőségének javításával is mérsékeljék a fenntartásban jelentkező feszültségeket. A felújítással kapcsolatosan a tanácsi és szövetkezeti építőipar feladatait hosszú távra is meg kell határozni. A lakosság építési, szolgáltatási igényeinek jobb kielégítését a szolgáltató hálózat fejlesztéséve] kell biztosítani. Kiemelt jelentőségű az anyag- mozgatás további, összehangolt gépesítése. A gépeket — különösen a nagy értékű, nagy teljesítményű berendezéseket — folyamatosan, több műszakban üzemeltessék. A gépek gyorsabb helyszíni javítása érdekében alakítsák ki az ÉPGÉP kecskeméti javító-karbantartó, gépkölcsönző ki- rendeltségét. 4. A munkaerő-gazdálkodásról szólva a határozat megállapítja: A megye építőiparának hosszabb távon a jelenlegi munkáslétszámmal kell feladatait teljesítenie. A létszámbővítés belső tartaléka a kisebb — alacsonyabb hatékonysággal dolgozó — építőipari szervezeteknél felszabaduló munkaerő átcsoportosítása a nagyobb hatékonysággal dolgozó építőipari szervezetekhez. Ezt a folyamatot tudatosan és tervszerűen kell befolyásolni anyagi ösztönzéssel, állami intézkedésekkel, munkaerő-közvetítés alkalmazásával. A munkaerő jobban igazodjék a korszerű technika alkalmazásának és fejlesztésének követelményeihez. Ennek megfelelően emelni kell a szakmai képzés és továbbképzés színvonalát. A mind nagybbb és bonyolultabb feladatok az építőipar dolgozóitól növekvő teljesítményt, jobb minőségű munkát követe!; nek. Ehhez javítani kell a munka- fegyelmet. A bérezés — műszaki munkanormákra és a minőségi követelményekre alapozva — fejezze ki jobban a teljesítményt, egyszersmind tegye lehetővé a keresetek erőteljesebb differenciálását és a munkafegyelem megszilárdítását. A keresetek tükrözzék a magasabb egyéni teljesítményt, a nagyobb szakmai tudást, ösztönözzék a hatékonyabb, jobb minőségű munkát. Ez teremtsen alapot a bérszínvonal folyamatos növeléséhez, az országos átlag eléréséhez. Javítani kell az építőipari dolgozók munkakörülményeit, szociális, kulturális ellátását, a munkásszállítás színvonalát. Megkülönböztetett figyelme] fordítsanak az üzem- és munka- szervezés színvonalának emelésére. A szervezettség és a technológiai fegyelem javítása megköveteli, hogy az építő szervezetek szélesebb körben alkalmazzák a korszerű munkarendet, tegyék tervszerűbbé a kivitelezés anyagi, műszaki előkészítését. Használják ki a korszerű építési módok kínálta lehetőségeket. Alapvető követelmény a vállalati vezetés színvonalának emelése, a művezetők hatáskörének és felelősségének kiterjesztése. A vezetők munkájának értékelésében jobban figyelembe kell venni a teljesítményt, az üzem- és munkaszervezés színvonalát. Az építőipar termelésének növekedése a munka termelékenységének gyors ütemű növelésével érhető el. Ennek elengedhetetlen feltétele a munka jobb szervezése, az eszközök koncentráltabb felhasználása, az építkezések, a befejezetlen beruházások számának és a kivitelezési időnek a csökkentése. Növeljék a kivitelezők felelősségét abban, hogy az építmények programszerűen, jó minőségben valósuljanak meg. Következetesen érvényesítsék az átadott építményekkel kapcsolatos garanciális kötelezettségeket, a vezetők felelősségét. Javítani kell az építőipari szervezetek költséggazdálkodását. A takarékosságnak a tervezésben és kivitelezésben egyaránt érvényt kell szerezni. Fokozottan támaszkodjanak az építőipari dolgozók kezdeményezésére, javaslataira, helytállására. Szélesítsék a versenymozgalmakat, a szocialista brigádmozgalmat. Hasznosítani kell az eszköz-, az anyag- és a munkaerő-takarékosság minden lehetséges forrását, támogassák az újítómozgalmat. 5. A megyei és helyi tanácsok feladatairól szólva, a határozat felhívja a figyelmet: segítsék az építési kapacitás tervszerű fejlesztését, az építési igények összehangoltabb, jobb kielégítését a megye egész területén. Meg kell teremteni a korszerű társas- és családiház-építés területbiztosítási, közmű és szervezett építőipari kapacitás feltételeit. A beruházó és tervező szervezetek, valamint a K1SZÖV, a tsz-ek területi szövetségei, a pénzintézetek és egyéb érdekelt, továbbá közreműködő szervek saját tevékenységükkel is segítsék az építőipar fejlesztését, a megye építési, beruházási feladatainak tervszerű njegvalósítását. A határozat befejező részében a pártbizottságok, pártszervezetek, a szakszervezetek és a KISZ feladataival foglalkozik. Felhívja a szákszervezetek figyelmét: Működjenek. közre a termelés szervezésében, segítsék az építőmunkások szakmai és általános műveltségének emelését, szociális helyzetük javítását. Karolják fel a dolgozók munkaverseny-kezde- ményezéseit. Segítsék az üzemi demokrácia továbbfejlesztésével a jó munkahelyi légkör kialakítását. Végül a határozat leszögezi: A megyei pártbizottság az előttünk álló feladatok megoldásában, a gazdasági fejlődést és az életkörülmények javítását szolgáló építési igények egyre teljesebb kielégítésében, a minőségi munka követelményeinek teljesítésében továbbra is számít az építőipari dolgozók lendületes, áldozatkész munkájára. Pécs közismert jelzője: a kétezer éves város. Ez annyiból igaz, hogy időszámításunk kezdetén a rómaiak alapítottak itt várost. De ennekelőtte a közeli Ja- kaibhegyen már virágzó kultúra volt, erről tanúskodik az illírpannon nép ma is meglevő földvára és a korábban itt élt ismeretlen nép háromszáznál több halomsírja. Tehát a honfoglaló magyaroknak nem kellett itt új várost építeniük. István király 1009-ben alapította meg a pécsi püspökséget, a település akkor került egyházi főhatóság alá. Sokáig úgy vélték: Pécs egyértelműen csak püspöki város volt. A legújabb régészeti kutatások azonban mind több lelettel igazolják: virágzó polgárváros is volt a középkorban. A várost akkoriban fallal övezték, de ez csaknem három évszázadig rejtve volt, s csak a közelmúltban kezdték feltárni. Sok emléket hagyott itt a török, ezek ma szinte jelképei Pécsnek: Gházi Kászim pasa dzsámija nélkül elképzelhetetlen lenne a Széchenyi tér, Jakováli Haszán minaretes dzsámija nélkül szegényebb lenne az egykori Szigeti kapu környéke, a mai Kórház tér. * Pécs legfőbb műemléke maga a belváros, ezért is nyilvánították védetté. Ez a páratlanul szép és értékes belváros ma meglehetősen lehangoló állapotban van. Hiányos öltözetű házak, szaporodó védőtetők jelzik, hogy tovább • Pécs háztetői fölött — egy új jelkép: — az ország legmagasabb lakóháza. • A Széchenyi tér madártávlatból. már nem lehet várni. A roppant költséges átfogó rekonstrukció helyett csak az egyes műemlék épületek felújítására tellett. Bár ezzel is lényegesen javították a belváros kópét. Ilyennek tekinthetjük a nagy dzsámi kupolafelújítását, ami teljes egészében visszahozta a templom eredeti török jellegét, elviselhetőbbé téve az 1939—40-ben készült félkör alaprajzú térbővítést. Hasonló jelentőségűnek tarthatjuk a püspökvár délnyugati sarokbástyájának, a Barbakánnak kiszabadítását és felújítását. A közelmúlt években szinte a katasztrófa szélére sodródott Pécs, a város történetével szinte egykorú pincék, pincerendszerek miatt. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején egy viharos gyorsaságú folyamat játszódott le: több száz pince szinte egyszerre omlott be a hirtelen megnövekedett forgalom terhe alatt. Hozzájárult a közművek rendezetlensége is. Még alig egy évtizede megszokott látvány volt felhőszakadások után az utcaszélesen hömpölygő csapadékvíz, ami a repedéseken beszivárgott a mélybe, s ott végzett pusztítása leszakadó úttestek, összeomlással fenyegető épületek sokaságával jelentkezett. Az immár öt éve rendszeresített állami támogatás segítségével a közvetlen veszély elhárult, most a széles körű tervszerű megelőző munka folyik, mellyel a csaknem egészében fennmaradt városfalat is kiszabadítják. A pincekár-elhárítás két fontos feltétele: a belváros forgalmi tehermentesítése, és a közműhálózat rekonstrukciója, ennek részeként a belváros körüli csapadékvíz-elvezetés rendezése. Az előbbi jegyében készül a belvárost övező nagy érintő utak rendszere, s a 80-as évek közepére várhatóan megszüntethető lesz a belvároson átmenő forgalom, s bizonyos utcák sétálóutcákká válhatnak. A nyugati és az északi érintő út építésével közel másfél kilométernyi városfal lesz szabaddá, ugyanis a fal külső oldalán levő, az öreg, elavult házacskák sokaságát le lehetett bontani. A fal folyamatos helyreállításán az Országos Műemléki Felügyelőség munkálkodik. A belváros rekonstrukciójával foglalkozó szakemberek abból indulnak ki, hogy a város nagy korszerűsítése elmaradt az újonnan épült lakóterületektől, a mai nagy ellentmondást feloldva összhangot kell teremteni a régi és az új között. Arról sem feledkeznek meg, hogy Pécs területén 184 védett objektum (53 műemlék, 103 műemlék jellegű, 28 városképi jelentőségű épület) van, amiből 146 a védett belvárosban található. Ezeknek az épületeknek a sorsa — felújítása — határozza meg a belváros jövőjét. Eddigi funkcióinak legtöbbjét megtartja a belváros; otthont ad bizonyos közintézményeknek, számottevő lakóterület marad korunknak megfelelő színvonalú lakásokkal, hangsúlyozottabb lesz a zöldterületi funkciója — a tömbbelsők kiszabadításával visz- szaadják a belváros hajdani kertes karakterét —, erősíteni kell a kereskedelmi ellátást és bizonyos korlátozott mértékben meg kell tartani a tömegközlekedést. Az ipari üzemek kitelepítése a belvárosból szintén a közeljövő feladata lesz. A rekonstrukció keretében valósul meg az a sajátosan pécsi koncepció, amely a belváros északnyugati negyedét — a püspökvárat és környezetét — mint múzeumi negyedet — a közművelődés szolgálatába állítja. Itt van már a Csontváry-múzeum, a Vasarely-gyűjtemény, az Uitz- múzeum (melynek otthont adó épületén láthatók az első megtalált középkori gótikus elemek), s itt lesz a régi barokk megyeházában a modern magyar képtár. ♦ A .tömbrekonstrukció előkészítése megkezdődött, a munka indítására azonban még egy-két évet várni kell. A közeljövőben legfontosabb pontokon egész utcákra terjed majd ki a homlok- zatfelújiítás. A Pécsi Tervező Vállalatnál most készülnek a Janus Pannonius ^iitca és a Széchenyi tér színtervei, s. még az idén hozzáfognak a sortatarozáshoz. Jövőre a Bem utca és a Kossuth Lajos utca következik. Ezek a felújítások összhangban lesznek a tömbrekonstrukcióval. H. 1. Barangolás Bács-Kiskunban Kiskunfélegyháza Először 1389-ben említik az okmányok a város nevét. A gyorsan fejlődő település 35 ezer 715 lakosnak nyújt otthont. A megye második legnagyobb területű városa, középfokú központ, összesen 25,6 ezer hektár. Műemlékei közül leglátogatottabb a múzeum — kun kapitányok háza — itt található az országban egyedülálló börtönmúzeum. Az idén megújul az író születésének 100. évfordulóját köszöntő Móra-ház is.
