Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-19 / 90. szám
i • PETŐFI NÉPE • 1979. április 19. TUDOMÁNY-TECHNIKA Nők a munkahelyen Napjainkban világszerte sok szó esik a nőkről, és sok történik a nőknek a férfiakkal való tényleges egyenjogúsításáról. S ha ezért valóban minden lehetőt meg is kell tenni, nem szabad figyelmen kívül hagyni a férfiak és a nők között levő objektív — testi és lelki — különbségeket. A nők a férfiaknál finomabb csontozatúak és gyengébb izom- zatúak. A nőkben az ízületeket rögzítő szalagok gyengébbek, emellett kevesehb izomzatúk van, mint a férfiaknak. Egy közepesen fejlett európai férfi izomzata 35, egy nőé viszont csak 23 kilogramm. Korlátozza a nők fizikai teherbíróképességét az is, hogy szívük és tüdejük teljesítő- képessége alatta marad a férfiakénak. Svéd kutatók ‘kimutatták, hogy míg a 30 év körüli férfiak általában 3 liter oxigént lélegeznek be egy perc alatt, a nők csak 2,23 liternyit. Mindezekből is következik, hogy a férfi számára is megerőltető nehéz fizikai munkát nem szabad végeztetni nőkkel. A munkavégzés szempontjából különleges helyet foglalnak el a terhes anyák. A terhesség nagy többletterhet jelent a szívnek, hiszen ilyenkor nemcsak a saját szervezetet kell ellátnia vérrel, hanem a magzat vérkeringését is biztosítania kell. Különösen a terhesség két utolsó hónapjában fontos, hogy a terhes anya ne kényszerüljön súlyos terheket emelni, vagy cipelni. A dolgozó terhes anyákat, ha munkájuk végzése közben sokat kell állniuk (fodrászok, bolti eladók) a visszéntágulás veszélye is fenyegeti. Ez is kivédhető, ha az állómunkát végző terhes anya rendszeresen pihenteti lábait és ha munka köziben vérkeringést javító tornát végez. Bár a férfiak szervezetében is előfordulnak hormonális ingadozások, ez mégis elsősorban a női szervezetre jellemző. Ennek legszembetűnőbb időszaka a menstruáció; ebben az időszakban a nők fizikai és szellemi teljesítőképessége csökken. A fizikai teljesítőképesség csökkenése természetesen nem akadályozza a könnyű munka elvégzését, de figyelmeztet arra, hogy ezekben a napokban sem a munkahelyen, sem otthon nem tanácsos nehezebb fizikai munkát végezni (nehéz tárgyak emelése, nagymosás, nagytakarítás). Szembetűnő ilyenkor a kedélyállapot romlása is. Ez azonban általában nem befolyásolja sem a munkavégzést, sem a döntési képességet, hiszen lelki ingadozások a férfiaknál is elfordulnak. Szellemi munkavégzés szempontjából a nő teljesen egyenrangú a férfival; a legbonyolultabb lélektani vizsgáló módszerekkel sem sikerül a nő és a férfi intellektusa között eltérést kimutatni. Lélektani megfigyelések szerint a nők kézügyessége, megfigyelésének élessége jobb a férfiakénál. A kézimunkában vagy a finommechanikában megmutatkozó ügyességük valószínűleg ennek köszönhető. • Váknnm- forrasztást végző nők a szófiai elektronikus konverter- gyárban. A finom, nagy türelmet és kézügyességet igénylő mnnkát a nők megbízhatóbban végzik. (MTI Külföldi Képszolgálat —KS) A repülés-tömegközlekedés A polgári légiközlekedés visszavonhatatlanul tömegközlekedéssé vált, a szakemberek ezt az 1978-as év utazási statisztikái alapján állapították meg: ebben az évben rekordforgalmat bonyolítottak le a világ légitársaságai. Ez a tény legalább akkora forradalmi változást jelent, mint amilyen a sugárhajtóműves repülőgépek bevezetése volt. A légitársaságoknak problémát jelent, hogy alkalmazkodniuk kell a tömegközlekedési eszközök új szerepéhez, és újfajta gépekkel kell szállítaniuk az utasok nagy tömegét. A sugárhajtású korszak régi gépei kezdenek kiöregedni. A tőkés országok légitársaságainak óvatos becslése szerint 1993-ig legalább 4600 új repülőgépre lesz szükségünk, összesen 138 milliárd dollár értékében. Az ^új igényeket az amerikai és európai repülő- gépgyárak új típusú, nagy hasú, vékony szárnyú sugárhajtású gépekkel igyekeznek kielégíteni, amelyek sok utas szállítására alkalmasak, és jóval kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a mostani gépek. De az új repülőgépek olyan drágák (darabja 20—30 millió dollár), hogy a légitársaságok csak alapos megfontolás után vásárolhatják meg őket. “ Az új típusú utasszállító gépek gyártásában Európa nagy vetély- társa az amerikai repülőgépiparnak. A francia—német—spanyol konzorcium által gyártott „légibusz” a világ első széles törzsű, kétmotoros sugárhajtású gépe, amely 310 utast szállíthat majdnem fele akkora költséggel, mint a hasonló meghajtású, módosított Boeing—727. A legnagyobb megrendelése egyelőre mégiscsak a Eoeingnek van: 1,6 milliárd dolláros megrendelése az United Airlinestől. Az utasok száma a szakemberek szerint nem növekedhet a jövőben is olyan gyorsan, mint 1378-ban (23 százalékkal). A következő évekre 6—10 százalékos növekedést várnak, hiszen az eddigi sokéves átlag 6 százalék volt. A japán légitársaságok legújabban új szolgáltatást vezettek be: interkontinentális járatain a Boeing—747 típusú gépen ágyakat helyeznek el az első osztályon, amelyek külön díj ellenében vehetők igénybe. • Ágyban fekvő utast szolgál ki a légikisasszony. Takarmány szállítás exportra • A Hosszúhegy! Állami Gazdaság fajszi dunai rakodóján folyamatos a munka. Nemcsak az állami gazdaság, hanem a társgazdaságok is szállítanak innen különböző árukat exportra, legnagyobbrészt szárított takarmányt. Képünkön a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet préselt takarmánya érkezett. • A Lim nevű hajóba kerül a rakomány, amely az NSZK-ba. Re* gensburgba szállítja az árut. Márciusban hét hajórakomány indult magyar takarmányféleségekkel külföldre. (Szabó Ferenc felvételei) A „zöld patika” kincsei NAPJAINK GAZDASÁGPOLITIKAI TÉMÁI A harkovi gyógyszerészek elkészítették a vadon termő gyógy? növények atlaszát. Az összeállítás 200 gyógynövény és gyökérféle törzslapját tartalmazza, amelyekkel a természet bőkezűen megajándékozta az Ukrajna északkeleti övezetében a sztyeppés réteket és erdőket. Az atlasz felsorolja a különféle füvek ismertetőjeleit, elterjedésük helyét, gyűjtésük módjait. Részletezi a növények gyógyhatását, ismerteti szárításuk, feldolgozásuk és tárolásuk technológiáját. Segítséget nyújt a gyógyszerészeknek abban, hogy jobban eligazodjanak a „zöld patikában”, ésszerűen végezzék a növény gyűjtést. Az atlaszhoz naptárat is mellékeltek, amely közli, mikor legalkalmasabb a gyógynövények gyűjtése. A természeti kincsek törzskönyvezése megmutatta, hogy az 'értékes gyógyfüveket sok helyütt a kipusztulás veszélye fenyegeti. Megfelelő intézkedések rendszerét dolgozták ki e növényállo- .mány helyreállítására és pótlásé; ra. A poltavai, a szúrni és a harkovi területen ideiglenes rezervátumokat hoznak létre, ahol bizonyos' növények gyűjtését átmenetileg megszüntetik vagy korlátozzák. (BUDAPRESS — APN) Kivitel Hazánkban a nemzeti jövedelem minden száz forintjából ötven a külkereskedelem közreműködésével jön létre. Vannak országok, ahpl ez az arány 10—12 százalék. A különbség minden részletezést mellőzhetően indokolja, miért döntő tényező a kivitel gazdasági fejlődésünkben, s miért alapvető feladat az export gazdaságosságának növelése. Tavaly a nem rubel elszámolású országokban lebonyolított eladásaink nem a tervezettnek megfelelően bővültek, emiatt a hiány g számítottnál lényegesen nagyobb. Idén 10—11 százalék a program szerinti gyarapodás, s az átlagosnál jóval gyorsabb növekedést vár a népgazdaság a gépipartól. Például szellemi javak A kivitel a gazdaságfejlesztésnek — a mai, intenzív szakaszban különösen — szerves része lett, s fokozásában gyorsan növekszik a kooperáció, a szakosodás, általában a nemzetközi termelési együttműködés minden módjának szerepe. A kivitel: áruk, szolgáltatások, szellemi javak országhatáron túlra történő eladása, értékesítése. Lebonyolítása lehet közvetlen jellegű — amikor maga a gyártó cég a piaci munka gazdája, s ennek fejében azonnal érzékeli is az ott kialakult értékítéletet —, s közvetett. Ez utóbbi akkor látszik célravezetőnek, amikor sokféle termelő vagy termék egy kézben történő összefogására van szükség, az egységes piaci fellépés ér-’ dekében; ilyenkor egy-egy külkereskedelmi vállalat a piaci műn?, ka gazdája. A kivitel formát ölthet áruk eladásában (nyersanyagokban éppúgy, mint gépekben, élelmiszerekben), úgynevezett láthatatlan exportban (szolgáltatások, vízlelőhelyek kutatásától a szállodaépítésig), s a kettő ötvözetében (például amikor csirkenevelő telepeket értékesítünk a tartási technológiával, a személy? zet betanításával együtt.) Szükséges rangsorolni Túl az előzőeken, új formák is ismeretessé váltak számunkra a legutóbbi években. így a kivitelben elszámolandó eredmény — bár nem kellett kivinni semmit a határon túlra — a bérmunka, az idegenforgalom bevétele. Te„- hát az, amikor a határon belül kereskedünk olyasmivel, ami máskülönben többletkiadások árán — például csomagolási, hűtési, szállítási stb. költségek — lenne értékesíthető, vagy még úgy sem, gondoljunk csak a turisták által igénybe vett vendéglátóipari szolgáltatásokra. A formák sokfélesége egyben annak is kifejezője, hogy többféle út, mód kínálkozik a külföldről származó bevételek gyarapítására; az ésszerűség szabta kereteken belüj mindegyiket föl kell használnunk. Közhellyé koptatott igazság, hogy korszerű berendezéseken kizárólag a nagy sorozatú termelés a kifizetődő, ám az árutömegnek csupán egy részét veszi meg a belföldi felhasználó, fogyasztó (például autóbuszok). Ugyanakkor létrehozhatók olyan szellemi, gyártó stb. kapacitások, melyek eleve a kivitelre épülnek, mert jók hozzá a hazai adottságok, s mert a kelendő áru fejében szintén kelendő termékeket vásárolhatunk, olyasmit, amire nagy a szükségünk, de különféle okok miatt előállításukra nem vagyunk képesek, vagy nem rendezkedünk be (például személygépkocsi-gyártás). Szó sincs tehát a minden áron történő kivitel erőltetéséről. Hatékonysági mércék alapján szükséges rangsorolni, hogy mihez vannak — teremthetők — meg adottságaink, feltételeink, s azok milyen exporthozamot ígérnek. Központi irányítás Az állam, az össztársadalmi érdekből kiindulva, sokoldalúan segíti a kivitel fejlesztését. (Egyebek között központi fejlesztési programok kijelölésével, a gyorsan megtérülő vállalati exportfejlesztésekre adható 45 milliárd forintos beruházási célhitellel.) Ennek fejében viszont nemcsak elvárja, hanem meg is kell követelnie: a lépések ésszerűek légyenek, a vállalati programok a népgazdaság kívánatos haladási irányába illeszkedjenek. S megfordítva: a vállalatnak is biztosnak kell lennie abban, hogy a központi irányítás megfelelően értékeli, elismeri a népgazdaságig is hatékony teljesítményeket, törekvéseket Idén 66 millió rubel értékű számítógépet, részegységet adunk el a KGST-országokban; ez a hazai központi fejlesztési program mellett a nemzetközi kooperáció eredményeit is jelzi, hiszen míg 1971- ben e termékeket 264 millió forint értékben készítettük, tavaly termelésük már túllépett a 4,5 milliárdos határon. A KGST-or- szágokba irányuló kivitelnek egy- harmada már kooperációs és szakosodási egyezmények alapján történik, de például a gépeknél, berendezéseknél ez az arány 53 százalék volt 1978-ban. ízelítő ez csupán abból, miként alakítják át a kivitel jellemzőit a célszerű, ésszerű lépések, amikre — ezt hiba lenne elhallgatni — hosszú időn át a szükségesnél csak kisebb figyelem jutptt. A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben az V. ötéves terv időszakában 380, 1982-ig összesen 600 hektáron telepítenek szőlőt. A napokban fejezik be a tavaszi telepítéseket, s így 227 hektáron kerülnek földbe a szőlővesszők. A VI. ötéves terv időszakában meggyfákat is ültetnek, mintegy 140 hektáron, ahol a szedést is majd gépek segítségével végzik. Szőlőiskolát is létrehozott a szakszövetkezet 15 hektáron, ahol évente másfél millió dugványt gyökereztetnek. Nemcsak a meny- nyiség, hanem a fajtaösszetétel is kielégíti a szövetkezeti telepítéseket. Az idén a KFT Vállalatnak is tagja lett a közös gazdaság, s ezen keresztül értékesítenek gyökeres szőlőt. Rizlingszilváni, saszla, kékfrankos és opportó fajtákat telepítettek eddig. A vörösbort adó szőlőfajták aránya majd az idei őszi telepítésekkel lesz a terveknek megfelelő, ugyanis ekkor 53 hektáron ültetnek opportó fajtákat és az 55 hektáros, úgynevezett tagsági nagyüzemi ültetvényen, ugyancsak vörösbort adó gyökeres szőlőt telepítenek. Ősszel 132 hektáron kerül földbe a szaporítóanyag. A MÉM műszaki intézetével együttműködve fejlesztik ki a telepítésekhez szükséges gépeket. A hidrofúró helyett sűrített levegővel meghajtott, a talajszerkezetnek megfelelő, különböző méretű fúróspirállal készítenek ültetőgödröket, amelyekbe a gyökeres vesszőket beiszapolással helyezik el. Elsősorban korai és középkorai fajtákat telepítenek, ugyanis a jelenlegi 580 hektáros nagyüzemi termőszőlőjükben jobbára későn érő fajták vannak. A koraiaknak nagyobb a termésbiztonsága, s emellett még az is fontos, hogy a szüretet hamarább megkezdhe• A tavasz végére már 227 hektár új telepítésű nagyüzemi szőlőültetvény lesz a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben. (Straszer András felvétele) tik, s ez a munkaszervezést megkönnyíti. A következő években még rajnai rizlinget, Jubileum 75 és zalagyöngye fajtákat is telepítenek. Az új nagyüzemi ültetvényeken egysíkú függősátort alakítanak ki, 180 centiméterre viszik fel a termőalapot, s így a kora tavaszi fagyzónából szinte kiemelik a szőlővesszőket. Ez a művelési mód a telepítési költségek némi csökkentéséhez is hozzájárul, de ennél jelentősebb, hogy a metszés élőmunkaigénye 30—50 százalékkal kevesebb, mint a klasz- szikus magasművelésű ültetvényeken. Egy hektár telepítési költsége így is 220 ezer forint körüli. A szakszövetkezet a telepítésekben nemcsak a műszaki intézettel, hanem a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel és a kertészeti egyetemmel is együttműködik. A legújabb tudományos eredményeket valósítják meg a gyakorlati munkák során. Az év végéig csaknem teljesítik az V. ötéves terv időszakára elhatározott telepítési tervet, jövőre pedig az újabb feladatok megvalósításához kezdenek. Teljesítik a telepítési tervet
