Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
4 • PETŐFI NÉPE 1* 1919. március 15. NY - TECHNIKA Térbeli képek a gyomorból Gábor Dénes, a magyar származású Nobel-díjas tudós jutott először arra a felismerésre, hogy a fényhullámok úgy verődnek visz- sza egy megvilágított tárgyról, mint a tóba dobott kavicsról a vízhullámok. Minél bonyolultabb alakú a kő, annál szeszélyesebb hullámokat vet. Ha valaki elég gyorsan mozgatná a tó színén ezt a követ, akkor a hullámok is folyamatosan válnának le róla. Tulajdonképpen ugyanez történik akkor is, amikor egyszínű fénnyel világítunk meg egy tárgyat. A visszaverődő hullámok elveszítik rendezettségüket, és a tárgy alakjáról „hírt vivő” hullámok sokasága tölti be a teret. Ezeket úgy lehet „szóra bírni”, ha ismét találkoz- tatják őket a megvilágításra szánt, rendezett hullámokkal. Nagyon röviden és tömören ez lenne az elve a tárgyak térbeliségéről árulkodó hologramok készítésének. Az elméletet a gyakorlati kísérletek is jól igazolták, s nemsokára megvalósult a régi álom, hogy tüdőátvilágításkor az orvos egy hologram segítségével valódi térbeli képet vehetett szemügyre. A tudósok nem győzik hangsúlyozni a lézereknek a holográfiában betöltött szerepét. A lézer nélkül a holográfia csupán érdekes elmélet maradt volna, legfeljebb szűk alkalmazási területtel néhány különleges tudományos vizsgálatban. • A holoszkóp nevű szovjet gyo- morvizsgáló készülék szemléltető modellje, amely kétszer nagyobb az eredeti műszernél. Míg a hagyományos gasztrokamera csak sík képet közvetít a beteg szervezetéből, a fénykábellal kombinált lézersugaras holoszkóppal a betegségfelismerést jobban elősegítő térbeli képek nyerhetők a gyomorfalról. Természetesen máshova is be lehet pillantani vele. pl. egy működő motor belsejébe. (Fotó: APN — KS.) A lézerek azonban új életre keltették a holográfiát. Ennek köszönhető tehát, hogy a világ minden tájáról egyre újabb alkalmazási példákról érkeznek hírek. „Mindentudó” mikroszkóp Az utóbbi években mind jobban elterjedtek a nagy pontosságú, kontrasztos, ibolyántúli sugárzóval felszerelt és így különlegesen jól áttekinthető színes képet mutató fénymikroszkópok. Felmerült az az igény is, hogy a mikroszkópokkal ne csak megtekinthetők • legyenek az egyes preparátumok, tárgyak, hanem azok biológiai fejlődése, változása, olvadása vagy dermedése fotográfiai úton is követhető és rögzíthető legyen. Ez alapvetően elősegíti a vizsgált eljárás dokumentálását és más kísérletekkel, eljárásokkal való objektív összehasonlítását. A természetes világítás a mik- roszkópi felvételek készítéséhez elégtelen. Az izzólámpás megvilágítás koncentrált fénysugarai pedig sokszor olyan hőt fejlesztenek, amely káros a preparátumra. Mindamellett mind a természetes, mind az izzólámpás világítással viszonylag hosszú expozíciós időre volt szükség, és ez a képek elmozdulás okozta életlenségét vonta maga után. E nehézségeken azáltal lettek úrrá, hogy olyan kis méretű villanófény-berendezést konstruáltak, amely a mikroszkópba beépíthető, és fényét az optikai útba beillesztve sugározza a vizsgált tárgyra. E „mikroblitz” készülékkel már megoldható a mikrovilágban élő és mozgó tárgyak, kristályok növekedésének, átalakulásának tetszés szerinti mozgásszakaszokban való lefényképezése. A beépített villanófény megvilágítási ideje kb. egy ezred másodperc, ami elegendő ahhoz, hogy 0,001 milliméter nagyságrendű részleteket megörökíthetővé tegyen. A villanások — tehát az egyes felvételek is — kb. 3 másodpercenként követhetik egymást. Ennél nagyobb felbontóképességet nem is várnak el a fény- mikroszkópoktól, annál inkább a más elven működő elektronmikroszkópoktól. • Angol gyártmányú „mindentudó”, igen egyszerűen kezelhető fénymikroszkóp, amely a legkülönfélébb objektumok vizsgálatára használható. (KS) Az élő szervezet A szervezet működését, életfolyamatait az idegrendszer szabályozza, de mi határozza meg az idegrendszer felépítését, az idegsejtek kapcsolatait, térbeli elrendezésüket? E kérdésekre már régen keresik a választ a kutatók, de jelentős előrehaladást csak a legutóbbi idők elektronmikroszkópos vizsgálatai révén értek el. Kiderült ugyanis, hogy az ideghálózat működése csak úgy válhat érthetővé, ha feltárják az idegsejten belüli mechanizmusokat. Elektronmikroszkóppal fedezték fel a fénymiikroszikóppal láthatatlan fonalas képződményeket, a 180—250 angstrom átmérőjű mikrotubulusokat és a 40—50 angstrom átmérőjű miikrofilamen- tumokat. E fontos képződményeiknek nemcsak a szerkezetét, hanem a vegyi összetételét is sikerült meghatározni. A kutatók airra a következtetésre jutottak, hogy á miíkrotubulusoknak a különböző nagyságú sejtnyúlványok vázszerkezetének kialakításában van alapvető szerepük, míg a mikrofilamentumok a sejtek különböző mozgási jelenségeinek létrehozásában működnek közre. Arról azonban még ma is keveset tudunk, hogy a sejt időben és térben miként programozza a sejtformákat és a sejtek együttműködését, a mozgást szabályozó mechanizmusokat. Egyes kutatók az idegrendszeri folyamatok vizsgálatában az idegrendszer rétitkai nyomában • Műanyag csövekből összeállított térbeli modell: angol kutatók így képzelik el és ekként ábrázolják az idegsejt-filamentu- mok kötegelt. A kémiában és a biológiában az utóbbi Időben egyre nagyobb mértékben alkalmazzák az újszerű eszközökkel létrehozható térbeli modelleket. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) szeit bonyolult, hálózatos „huzalozott” rendszereknek fogják fel és a bennük végbemenő villamos jelenségeiket figyelik meg. Természetesen ők sem tekinthetnek el a rendszer legapróbb alkotóelemeinek feltárástól, működésük megismerésétől. Háztáji állattenyésztési AZ Í CYKSZ TOI.I.ÁIÍÓI, A jnbileumi jutalom Több mint másfél millió portán szorgoskodnak emberek, hogy családi fogyasztásra sertést hizlaljanak, tejet fejhessenek, tojást kaphassanak tyúkjaiktól, mások jelentős mennyiségben értékesítik e fontos élelmiszereket, valamint a vágónyulat, a galambot, a bárányt, a hízott libát és hízómarhát, a gyapjút, a mézet. Kis- tenyésztők néven emlegetik őket, munkájuk eredménye azonban nem kicsi: a kertészkedést is folytatókkal együtt ők állítják elő a mezőgazdaság termelési értékének egyharmad részét. Különösen néhány állatfaj tartásában igen jelentős a kistenyésztőik szerepe. 1978-ban például 2 580 000 sertést értékesítettek az állami húsiparnak — többet, mint a termelőszövetkezetek. ök állítják elő a májliba teljes mennyiségét, ők nevelik a vágónyúl és galamb óriási többségét, a mézről is a kistenyésztők gondoskodnak. Miért csinálják? Talán, mert nem tudják tétlenül nézni, hogy üresen álljon óljuk, góréjuk, műveletlen maradjon a kertjük, tanyaikörnyékük. Állatot tart az alacsony nyugdíjú ember, mert kell a pénz, és értelmet, örömet ad napjainak, ha látja munkája eredményét. A napi munka után sok tisztviselő, munkás, tsz-tag szorgoskodik állatai körül, mert keresetét hasznos tevékenységgel akarja kiegészíteni, mert kívánja a más jellegű foglalatosságot, ami ráadásul sikert, tapasztalatot ad. Csak a szabad idejükkel kezdeni semmit sem tudók, a kocsmapultot támasztok nem fogják soha megérteni, mi jó van abban, hogy valaki nyár elején füvet kaszál, szénát gyűjt tehenének, nyulának, sertésnek való apró burgonyával tölti meg vermét, a terményboltba jár takarmányt vásárolni, a felvásárlóhoz szerződést kötni, új szakkönyvet vásárolni. Ösztönző segítség Napjainkban a portájukon állatot tartók nem magukra hagyott közömbösen kezelt emberek. Az áfész-ek által létesített több mint kétezer szakcsoport munkájuk könnyítésére hivatott, csaknem ezer termelőszövetkezetben dolgozik háztáji agronómus. A nagyüzemek többsége nétnesak tagjainak, hanem a neki értékesítő .egyéb .foglakozásé, kistermelők takarmánygondjait is igyekszik könnyíteni. Lehetővé teszi a kaszálást, segíti a szállítást. Az országban több mint ötezer takarmányt, takarmánykiegészítőt forgalmazó bolt működik, ahol abrakfélék, tápok vásárolhatók. Egyre több nagyüzem teszi lehetővé, hogy felszabaduló tarlóin takarmányozásra alkalmas melléktermékeket gyűjtsenek az állattartók, alomszalmát pedig szinte valamennyi ad, haza is szállít. Ugyancsak sok nagyüzem és fogyasztási szövetkezet rendezkedett be már arra, hogy tenyészállatokkal segítse tagjait, olykor jobb fajtájúakkal, a korábban tartottaknál. Vemhes kocát és üszőt, tojó- és húshibrid csibét, tenyész- nyulat ma könnyebb szerezni, mint bármikor ezelőtt. Állami intézkedések is egyengették a ház körüli állattartás ügyét. Több száz községben, városi kerületben módosították az állattartást korlátozó rendelkezést, s egyértelművé tették az állatot, az állati terméket rendszeresen értékesítők adózását. Az állattartás után ma az a tenyésztő fizet adót, akinek évi bevétele eléri vagy túlhaladja a 150 ezer forintot. A szarvasmarhatartás jövedelme teljesen adómentes. Az OTP-fiókok és takarékszövetkezetek 5 ezer forinttól ötvenezerig adhatnak kölcsönt állattartást szolgáló beruházásokra, állat- és takarmányvásárlásra. Biztonságosabbá vált az állatok értékesítése is. A húsipar — a szerződésben foglaltak szerint — időben átveszi a vágósúlyt elérő állatokat. A hízott sertés nagy részét már több éves szerződés alapján állítják elő a falusi, városi emberek, s részesülnek e szerződés alapján adható, valamint a mennyiségi felárban is. Igazodni a piachoz A kistenyésztők viszonylag könnyen képesek igazodni a piac igényeihez. 1977-ben kétmillió sertést hizlaltak meg eladásra — s mert észrevették, hogy szükség van rá — tavaly már több mint félmillióval értékesítettek többet. Mostanában hallják, olvassák, hogy több vágógalamb, nyúl, pecsenyebárány mehetne exportra, s máris észlelhető a tenyésztő kedv javulása. A libamájról azt hallják, hogy nem több, hanem jobb minőségű kell; olyat fognak előállítani. A manapság állattartással foglalkozók között sokan vannak, akik nem apjuktól, nagyszüleik- től tanulták a mesterséget. A szakcsoportokban egymástól, a .szaklapokból és .-könyvekből szerzik tudományukat. Nerh azért jelenik .meg az legalább egymillió szakkönyv, mert a kiadók így határoztak, hanem mert keresik, vásárolni akarják a kistermelők. Kedv és lehetőség is van a saját portán történő állattartáshoz. Hasznos tevékenység ez az egyén, s a népgazdaság számára egyaránt. Évenként nem kevés azoknak az általános felügyeleti vizsgálatoknak a száma, amelyeket abból a célból tartanak az ügyészek a különböző gazdálkodó szerveknél (vállalatoknál, szövetkezeteknél), hogy ellenőrizzék e szervek munkajogi ügyintézésének törvényességét és megtegyék a szükséges intézkedéseket a dolgozókat, vagy a vállalatot ért jogsérelmek orvoslása, a törvényesség biztosítása érdekében. Bár a dolgozók a széles körű és egyre hatásosabb jogi felvilágosító munka (jogpropaganda-előadások, a rádió és a tv jogi műsorai) eredményeként ma már jobban tisztában vannak a munkaviszonyukkal összefüggő jogokkal és kötelességekkel, az ügyészi vizsgálatok tapasztalatai szerint azonban a felmerülő problémák, egyéni sérelmek jelentős .százaléka még mindig a tájékozatlanságra,' a megbízható és pontos információ hiányára vezethető visz- sza Legutóbb egy megyei vállalatnál végzett munkaügyi tárgyú főügyészségi vizsgálat során az veit megállapítható, hogy a dolgozók, de a vállalat vezetői sem ismerik megfelelően a jubileumi jutalom kifizetésére vonatkozó joggyakorlatot, s ennek következtében többen — anélkül, hogy erről tudomással bírtak volna — sérelmet szenvedtek. E vizsgálat során szerzett tapasztalatokra tekintettel indokolt röviden áttekinteni azokat a fontosabb tudnivalókat, amelyeket á jogszabályok, vagy az ezek egységes értelmezése és helyes alkalmazása érdekében kialakított legfelsőbb bírósági állásfoglalások rögzítenek a jubileumi jutalommal kapcsolatban. A Munka Törvénykönyvének 48. paragrafusa (2) bekezdése kimondja, hogy a huszonöt, a negyven. illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom a társadalom megbecsülését fejezi ki a hosszú — huszonöt, negyven-, illetőleg ötvenéves — munkaviszonnyal rendelkező dolgozók irányában. Ebből következik, hogy a jubileumi jutalom kifizetését az előbb említett időnek munkaviszonyban töltése esetén a dolgozó munkájával, magatartásával kapcsolatos, vagy egyéb ok miatt nem lehet megtagadni.-Á jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi munkabére, ami külön kérelem nélkül is megilleti. Tapasztalataink szerint a legtöbb probléma ez utóbbi vonatkozásban jelentkezik. A vállalatok ugyanis — ha a dolgozó azt kéri — általában nem zárkóznak el a jubileumi jutalom kifizetése elől, a baj azonban az, hogy megvárják ezt. A dolgozónak a jubileumi jutalomra ugyanúgy, mint pl. a munkabérre, vagy az évi rendes szabadságra, alanyi joga van és azt — attól függetlenül, hogy kéri-e, vagy sem — „hivatalból” kell kifizetni számára. Éppen ezért annál a vállalatnál járnak el helyesen, ahol nyilvántartást vezetnek arról, hogy a dolgozók közül kinek, mikor esedékes a juttatás és haladéktalanul intéz~ keilnek az igényjogosultságnak megfelelő kifizetésről. Abból, hogy a jubileumi jutalom munkabér jellegű követelés, következik az is, hogy amennyiben a dolgozó a jogosultság megszerzése után meghal, azt az örökösnek kell kifizetni. A követelés érvényesítése a munkaügyi viták szabályai szerint történik, amelyről a későbbiekben még szó lesz, A jubileumi jutalom szempontjából munkaviszonyban töltött idő számítása az általános munkajogi szabályok szerint történik. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma egyik állásfoglalásában rámutatott arra, hogy a munkaviszonyban töltött időket a munkaviszony fennállását hitelt érdemlően tanúsító bármely okirat, vagy egyéb bizonyíték alapján figyelembe kell venni. Ilyen elsősorban a munkakönyv okiraton alapuló bejegyzése, de hasonló bizonyító erővel bír a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján kiállított igazolás, a munkaviszonyról kiállított egyéb eredeti okirat, valamint a hitelt érdemlő tanúvallomás is. Erre azért indokolt felhívni a figyelmet, mert a vállalat csak a dolgozók által igazolt munkaviszonyban töltött idő alapján köteles a jubileumi jutalmat folyósítani. Ha tehát a dolgozó a jogosultságát csak később, a jubileumi jutalom esedékessége utón igazolja, a kifizetésre is csak ekkor kerülhet sor. Az ebből, vagyis a késedelmes igazolásból eredő esetleges hátrány még akkor is a .dóig020 terhére esik, ha a késedelemben vétlen. Így például ha valaki a nyugdíjazása után szerez megfelelő igazolást bizonyos munkaviszonyban töltött időről, s ha ennek alapján már a nyugdíjazás előtt is esedékes lett volna a számára a jubileumi jutalom az akkori munkáltatójától, az akkori alapbérének megfelelő összegben már nem követelheti a jubileumi jutalom kifizetését. A pontatlan nyilvántartás, adminisztrációs tévedés stb.v miatt előfordulhat, hogy a jubileumi jutalmat a kifizetési feltételek beállta után fizeti ki a vállalat. Ez esetben a kifizetés időpontjában megállapított személyi alapbért kell folyósítani, kivéve, ha ez kevesebb, mint ami a dolgozót az esedékesség időpontjában megillette volna. Ha pedig a dolgozó a jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzését követően változtat munkahelyet, akár a régi. ákár az új vállalattól kérheti ennek kifizetését, feltéve terméG. I. MEGKÉTSZEREZTE NYERESÉGÉT Állami kedvezmények Céltudatos fejlesztés a kerekegyházi Kossuth Szakszövetkezetben • Jól felszerelt alkatrészraktárt tart a kerekegyházi Kossuth Szak- szövetkezet, hogy késedelem nélkül lehessen javítani a hibás gépeket. (Straszer András felvétele.) Január elején volt négy esztendeje annak, hogy Kerekegyházán egy tsz és két szakszövetkezet egyesülésével megalakult a Kossuth Szakszövetkezet. Jóllehet évek óta elemi károk tizedelik a nagyüzemi szőlő és gyümölcsös terméséit, a kerekegyházi a Kiskunság legdinamikusabban fejlődő szakszövetkezetei közé tartozik. Jellemző, hogy az V. ötéves terv kezdete óta megkétszerezte a nyereségét. Az alapító közös gazdaságok a második és a harmadik ötéves terv időszakában, az akkor kialakult művelésmódnak megfelelő üzemi szőlőt, gyümölcsöst telepítettek. Ezeket folyamatosan korszerűsíti a kerekegyházi gazdaság, s a felújításon kívül új telepítésre is vállalkozott. A szakszövetkezet nagyüzemi ültetvényei és tagsági gazdaságai a közös közvetítésével évente jelentős mennyiségű kertészeti terméket adnak a népgazdaság számára. A szakszövetkezet céltudatosan fejleszti a közös gazdálkodást és magas színvonalú szolgáltató tevékenységet fejt ki a tagság kisüzemi gazdálkodásának segítésére is. Huszonötmillió forintos beruházással épült fel a mai követelményeknek megfelelő berendezéssel felszerelt javítóműhely, gép- és alkatrészraktár. Ennek segítségével az ott dolgozók képesek arra, hogy mindig üzemkész állapotban tartsák a szövetkezet erő- és munkagépeit, szántóföldi növénytermesztő és kertészeti eszközeit. Elkészült az üzemanyagtöltő-állomás, a közeljövőben felépül a minden követelménynek megfelelő vegyszerraktár, amelynek a nagyüzem és a tagsági gazdaságok egyaránt hasznát látják. A közös gazdaság megnövekedett feladatainak ellátására nemcsak műszakirag készül fel. Háromszáznégyen dolgoznak a Kossuth Szakszövetkezet közös művelésű területén és üzemeiben. Közülük az utóbbi két évben hatvanan vettek részt iskolarendszerű oktatásban, alap- és középfokon. A közös gazdaságban dolgozók átlag életkora 37 év, és sok közöttük az ifjú, családalapító. Számukra önköltségi áron 20 telket juttatott a Kossuth Szakszövetkezet, és kedvezményes fuvarral segíti az építkezést, hogy minél hamarabb tető alá kerüljön a családi otthonuk. K. A. szetesen, hogy az a régi munkahelyen még nem történt meg. A Legfelsőbb Bíróság az egyik eseti határozatában iránymutatást adott arra is, hogy a munkaviszony megszűnése után is igényelhető a jubileumi jutalom, ha annak feltételei a munkaviszony fennállása idején már bekövetkeztek. Ilyen esetben a dolgozót munkaviszonyának megszűnését közvetlenül megelőző alapbér illeti meg. Az igény ilyen esetben a munkaviszony megszűnését követő 3 éven belül, tehát az általános elévülési időn belül érvényesíthető. Sokan vannak olyanok, akik mint öregségi nyugdíjasok rész- munkaidőben tovább dolgoznak. A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából ez esetben a nyugdíj megállapítása előtt munkaviszonyban töltött idő is beszámít, vagyis részükre — huszonöt, negyven, illetőleg ötven év munkaviszony után — a részidejű foglalkoztatás keretében megállapított alapbér jár jubileumi jutalom címén. Végül indokolt szólni arról is, hogy a dolgozó, illetőleg a jogutódja (örököse) és a vállalat között a kifizetés elmulasztásából eredő, vagy a jubileumi jutalom összegszerűsége, a kifizetés feltételei stb. tekintetében felmerült vita eldöntése — a magasabb vezető állású dolgozók vitáinak kivételével — a munkaügyi döntő- bizottság hatáskörébe tartozik. A vita eldöntésére irányuló felülvizsgálati kérelmet 3 éven belül lehet előterjeszteni. Dr. Bódog János csoportvezető ügyész /
