Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

2 • PETŐFI NÉPE # 1979. március 11 HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÖNIKÄJA HÉTFŐ: Vietnam elrendeli az általános mozgósítást, Peking nyilat­kozatában bejelenti a kínai agressziós csapatok visszavonását, de továbbra is jelentenek harcokat a hét folyamán. — Nemzetközi Vietnam-konferencia Helsinkiben. — Tanácskoznak az afrikai frontországok. KEDD: Kádár János és Leonyid Brezsnyev megkezdi moszkvai tár­gyalásait. — Észak-Jemen megszegi a fegyverszünetet, újra fel­élénkülnek a harcok az Arab-félszigeten. — Botrány Luns NATO- főtitkár náci múltja miatt. SZERDA: Ismét Andreotti próbálkozik kormányalakítással Olaszor­szágban. — Carter Kairóba, közel-keleti körútjánák első állomá­sára utazik. CSÜTÖRTÖK: Hírek és cáfolatok Bazargan iráni kormányfő le­mondásáról. — A francia elnök Romániában. Nem sikerült áthidalni a belga kormányválságot. — Bonnban megkezdődik a parlament leszerelési vitája. PÉNTEK: Növekvő kínai nyomás Laoszra. — Amerikai nyilatkozatok a SALT-egyezményről. — A Biztonsági Tanács elítéli a rhodesiai rezsim akcióit. SZOMBAT: Koszigin szovjet kormányfő indiai megbeszélései. — He­ves, fegyveres összeütközések Uganda és Tanzánia között. Hétfőn, a kínai agresszió tizen­hatodik napján, Peking hivatalos nyilatkozatban jelentette be csa­patai visszavonását. Egyelőre azonban nem lehet túlzottan gyors ütemről beszélni, hiszen a hét vé­gén még mindig hadijelentések érkeznek Vietnam északi tarto­mányaiból. Pedig a vietnami erők, hogy elkerüljék a háború elhúzó­dását, s elejét vegyék a további vérontásnak, szabad utat enged­nek a kivonulásnak, csakhogy ez az ésszerű ajánlat természetesen nem vonatkozhat a fosztogató és pusztító, távozási szándékot nem mutató kínai alakulatokra. Befejeződött-e a kínai agresszió Vietnam ellen? A nemzetközi politikában is gyakran előfordul, hogy valaki a szükségből igyekszik erényt ko­vácsolni. Peking agressziója Viet­nam ellen — egyértelműen ku­darcot vallott. A kínai támadók­nak rendkívül magas veszteségek­kel kellett fizetni a 20—40 kilo­méter mélységű behatolásért, jól­lehet vietnami oldalon nem a tényleges főerők, hanem csak a különböző helyi és területi mili- cista egységek vették fel a har­cot. Ugyanakkor a kínai vezetés érezhette a nemzetközi tiltakozás súlyát, s kénytelen volt tudomá­sul venni, hogy provokációjával nem ingathatta meg a nemzetkö­zi viszonyokat. (Erre utalt a moszkvai tárgyalások kapcsán po­hárköszöntőjében Leonyid Brezs- í yev és Kádár János, amikor a f :ocialista közösség további erő­feszítéseit helyezte kilátásba az enyhülés érdekében.) Minden jel szerint Peking belső vitái és a hatalmi harcok is felélénkülhet­nek a balsikert követően. Mindezek a tényezők alapve­tően hozzájárultak ahhoz, hogy miután Teng Hsziao-ping 33 na­pos háborút, sőt hosszabb lehető­ségeket említett, végül is kénytele­nek voltak a visszavonulás mel­lett dönteni. Figyelmeztető lehe­tett az a vietnami lépés is, amely elrendelte az általános mozgósí­tást, s ezzel jelentősen fokozta az ország védelmi készenlétét. A nagy kínai roham tehát nem érte el célját, de Pekingben szemmel- láthatóan nem tettek le agresszív szándékaikról. Ezért nem lehet múlt időt használni. A kínai ag­resszió nemcsak abban az érte­lemben nem fejeződött be, hogy folynak a harcok, hanem reájísan számolni lehet újabb, változatos módszerekkel történő próbálkozá­saikkal. Erre vall, hogy a vissza­vonulást bejelentő nyilatkozat is hemzsegett a fenyegetőzésektől, s kínai csapatösszevonásokról érke­zik hír a Laosszal szomszédos tér­ségekből. Vietnam kész tárgyalni Kíná­val, de ennek természetesen van három alapfeltétele:'a támadó csa­patok teljes kivonulása, a lemon­dás a további fenyegetésekről, s Vietnam szuverenitásának tiszte­letben tartása. Vietnam rendezett és békés állapotokat kíván Dél- kelet-Ázsiában, de a közelmúlt eseményei bebizonyították, hogy nem hagyja magát megfélemlíte­ni, barátai szolidaritását élvezve, képes megvédeni magát. Az ese­mények alakulása most elsősor­ban attól függ, hogy a megleckéz­tetett leckéztetők, a kínai vezetők mikor és mennyiben hajlandók felismerni a kérlelhetetlen reali­tásokat. Mi áll Carter közel-keleti kőrútjának hátterében ? A szokásos „hideg-meleg kúra” tanúi lehetünk Carter, meglepe­tést keltő módon létrejött közel- keleti körútja kapcsán. Egyik órában arról szólnak a jelenté­sek, hogy a különbéke már alá­írásra .kész, a másik órában el­hangzanak a cáfolatok, s előtér­be kerülnek az ellentétek. A tu­dósítók egyrésze azzal érvel, hogy nyilván megtörtént a nagy alku, különben Carter aligha vállalná az újjáválasztási esélyeit is érin­tő kudarc kockázatát. Ugyanők a szokásos túldramatizálással ma­gyarázzák a hírek és hangulatok hullámzását. Néhány vélemény viszont arra hivatkozik: ki hitte volna szeptemberben, Camp Da- vidben, hogy egy fél év múltán még mindig csak itt fognak tar­tani? A különút-vdszonyok tehát vál­tozatlanul bonyolultak. A három érdekelt vezető, Szadat, Begin és Carter személyszerint messzeme­nően érdekelt abban, hogy a szerződést aláírják. Am időköz­ben olyan események zajlottak — a bagdadi csúcstalálkozó, az iráni fordulat, a palesztin mozga­lom sorainak rendezése —, ame­lyeket nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. A különbéke-szerző- dés számára kedvezőtlenebbé vált külső körülmények azt eredményezték, hogy előkerültek a megoldatlan, szőnyeg alá sö­pört problémák is. (Főként négy vitapont: a palesztin önkormány­zat — nem önrendelkezés! — pontos időbeni menetrendjének meghatározása; a békeszerződés viszonya egyiptomi arabközi szerződéseivel; a nagykövet-cse­re megvalósítása; s magának a békeszerződésnek bizonyos idő elteltével történő felülvizsgálata.) Ügy tűnik, megint nagy a haj­lam; a szerződéshez csatolt kü­• Kádár János a Szovjetunióba látogatott. KépUnkön: az MSZMP első titkára és Leonyid Brezsnyev a Kremlben folytatott tárgyaláson. (Fotó: TASZSZ—MTI—KS) • Nem csökken a világméretű tiltakozás a kínai hadsereg vietnami támadása miatt. Képünkön: a Helsinkiben tartott nemzetközi szoli­daritási konferencián Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke vá­laszol az újságírók kérdéseire. (Fotó: AP—MTI—KS) • Franciaországban több iparág dolgozói folytatták tiltakozó meg­mozdulásaikat. Képünkön: metzi acélipari munkások megállítottak egy Hollandiából érkező acélszállítmányt, azután, hogy a francia kor­mány jóváhagyta sokezrük elbocsátását. lönböző levelekkel úgy oldják hieg a vitákat, hogy azok ne ol­dódjanak meg. Ebijén az esetben viszont nem lenne meglepő, ha az újabb események következté­ben (máris szóba került egy arab külügyminiszteri találkozó, vagy csúcsértekezlet lehetősége) az el­lentétek megint felújulnának. Akármilyen egyezség is születik tehát a „Carter-ingázás” kapcsán, a különbéke változatlanul töré­kenynek Ígérkezik — egy átfogó és tartós rendezés továbbra is várat magára a Közel-Keleten. Milyen új fejlemények jelentkeznek a nyugat-európai politikában ? Olaszországban Andreotti má­sodik kísérletet tesz a kormány- váltság áthidalására. Belgiumban harmadik hónapja nincs állandó kabinet, Londonban — a skót és walesi népszavazás fiaskója nyo­mán — bizonytalanná vált a Callaghan-kormányzat utolsó né­hány hónapja is. (Októberben ugyanis mindenképpen választá­sokra kerül sor Nagy-Bri'tanniá­ban.) Ha mindehhez hozzávesz- szük a társadalmi feszültségek fokozódását Franciaországban, ak­kor a kora nyárra esedékes úgy­nevezett európai parlamenti vá­lasztások, s az áprilisban ünnep­lésre váró NATO-jubileum előtt nem tűnik valami rózsásnak a „kilencek” képe. Ráadásul a jelen és a jövő gondjai mellett — a múlt is ki­sért. A magyarázkodások ellené­re ma már nem lehet tagadni, hogy a NATO főtitkára, a hideg- háborús hangjairól híres és hír­hedt Joseph Luns-ről bebizonyo­sodott: három éven keresztül a holland náci párt tagja volt. A holland parlamentben a többség ugyan megakadályozta az erre vonatkozó részletesebb vitát, de a munkáspártiak most vizsgáló­bizottság felállítását javasolják. S az egyes tagállamok belső bajai mellett ezért erősödnek a híresz­telések: személyi változások vár­hatók az atlanti apparátusban. Konkrét nevek ugyan nem hang­zottak el, de a cserék magas posztokon is történhetnek, a fő­titkár múltban viselt dolgai ke­véssé szolgálhatnak vonzó cégé­rül. Réti Ervin • A kínai csapatok bejelentett kivonása ellenére Vietnam északi határ­vidékének több részén tovább folytatódtak a harcok. KépUnkön: vietnami erősítés útban Lang Son tartományi székhely felé. Az OKP nem hajlandó mindenáron részt venni a parlamenti többségben Az olaszországi független bal­oldali parlamenti csoport Andre­otti kijelölt kormányfővel folyta­tott szombati 'tanácskozása után bejelentette, hogy Andreottitől nem kapott hivatalos és konkrét javaslatot az új kormány meg­alakításával kapcsolatban. Andreotti csupán az iránt pu­hatolózott, vajon a független bal- • oldaliak hajlandók lennének-e olyan ötpárti kormánykoalícióra (az OKP nélkül), amely hatpár­ti parlamenti összefogásra tá­maszkodna, így az OKP-ra is. Spinelli független baloldali képviselő kijelentette: a függet­len baloldaliak azzal a feltétellel készek részt venni az új kor­mányban, hogy a kabinetet mind­azon pártok támogassák a parla­mentben, amelyek az előző And- reotti-körmányt is támogatták tavaly március óta, tehát az OKP is. Másrészt elutasítanak minden olyan kísérletet, amely arra irá­nyulna, hogy továbbra is megkü­lönböztetést gyakoroljanak bizo­nyos erőkkel, tehát az OKP-val szemben is. További feltételként szabta a kormány személyi ösz- szetételével összefüggő követelé­seit. Berlinguer, az OKP főtitkára, Andreottival folytatott péntek esti megbeszélése után kijelentet­te, hogy pártja nem hajlandó mindenáron részt venni a par­lamenti többségben. Az új kor­mányt anélkül is meg lehet ala­kítani, hogy élvezné az OKP tá­mogatását. Az OKP ebben az esetben is „konstruktív ellenzéki magatartást” tanúsítana — mond­ta. Berlinguer négy feltételhez kö­tötte azt, hogy az OKP újra el­foglalja helyét a parlamenti többségben: 1. bevonják a kor­mányba a független baloldalia­kat, 2. hogy kikből tevődik ösz- sze a kormány? 3. szigorú kor­mányprogram, 4. a diszkriminá­ció megszüntetése az OKP-val szemben a tartományi végrehaj­tó szervekben. (Konkrétan meg­említette Trieszt kérdését). Az olasz kormányválság lég­körét újabb politikai merényle­tek tették feszültebbé. A szicí­liai Palermóban pénteken este terroristák agyonlőtték a keresz­ténydemokrata párt megyei tit­kárát. Michele Reinát. Előző nap Rómában élraboltak egy helyi kereszténydemokrata vezetőt. A római merényletért a „vörös brigádok”, az utóbbiért pedig egyik „leányvállalatuk”, az „el­ső vonal” vállalt felelősséget. (MTI) Tüntetnek a teheráni nők TEHERAN Az iráni nők szombaton újabb tiltakozó megmozdulást rendez­tek Khomeini ajatollahnak, a nők jogait az iszlám szellemében korlátozni kívánó kampánya el­len. A Khomeini-ellenes jelszavakat hangoztató, modern nyugati ru­hákba öltözött asszonyok Teherán egyik templomában ülősztrájkot kezdtek, s bejelentették: tiltako­zó akciójukat mindaddig folytat­ják, amíg a szabadságukat kor­látozni igyekvő kampány folyta­tódik. AZ „iszlám brigádok” elnevezé­sű iráni fanatikus csoport tagjai késekkel támadtak a tüntető asz- szonyokra. Az akció tömegmére­tűvé szélesedett: mintegy tizenöt­ezer nő csatlakozott az igazság­ügyminisztérium elé vonuló tün­tető menethez. A jelentések szerint Khomeini elítélően nyilatkozott a felvonuló .asszonyokat ért.támadásokról, Az MTI kiküldött tudósítója be­számolt arról, hogy Khomeini pén­tek esti, a tv által sugárzott be­szédében bizalmáról és támogatá­sáról biztosította ugyan a Bazar- gan-kormányt, de egyidejűleg 'hangsúlyozottan síkra szállt az iszlám köztársaság mielőbbi és feltétlen megteremtése mellett. Khomeini beszédét követően az esti órákban az iráni tv meglepe­téssel is szolgált. Egy amerikai dokumentumtilm keretében ép­pen egy szőke, napsütötte, bikinis hölgy vitorlázott a tv-nézők sze­mei előtt, amikor hirtelen elsöté­tült a képernyő. A program rövid szünet után zenével folytatódott. A műsorvezető ugyan nem adotj, a történtekre magyarázatot, de bi­zonyosra vehető, hogy a hiba nem az adásban, hanem a hölgy öltö­zékében volt. Akkor, amikor a jelek szerint Iránban kötelezővé akarják tennj a nők számára a hagyományos mohamedán csador, vagy leg­alábbis az iszlám erkölcsöknek jobban megfelelő ruházat viselé­sét, úgy látszik egy bikinit még a tv sem bír el. Szintén az iszlám szellemében, az alkoholfogyasztást tiltó tör­vénynek megfelelően került sor arra, hogy az egyik Khomeini-bi- zottság. Rezaiyehben, az ismert azerbajdzsáni bortermő vidéken, 1 200 000 üveg bort semmisített meg. (MTI, Reuter, AFP) KAIRÓ—JERUZSÁLEM Carter nem akar „ingázni” KAIRÓ „Karnyújtásnyi távolságra” van az egyiptomi—izraeli megállapo­dás — mondta az egyiptomi par­lament előtt szombaton Jimmy Carter amerikai elnök. Az egyiptomi népi gyűlésben Carter közölte, hogy az egyez­ményért az Egyesült Államok „hajlandó átvállalni az egyipto­mi nép terheinek egy részét”. Ugyanakkor sürgette, hogy Egyiptom — Szadat elnök ko­rábbi ígéretének megfelelően — vállaljon csendőr-szerepet a tér­ségben. Carter szólt arról, hogy a meg­kötendő szerződés „nem tudja a két fél minden vágyát teljesíte­ni”, de „védelmezi mindkettőnek alapvető érdekeit”. — Az ame­rikai elnök felhívta a nemzet- gyűlést, hogy ha a szerződést ratifikálás végett elébe terjesz­tik, akkor fogadja azt el. * Abban az esetben, ha Carter elnök megbeszélései Jeruzsálem­ben „sikeresek” lesznek a főkér­désekről, akkor hétfőn nem uta­zik haza Izraelből, ahogyan azt eredetileg tervezte, hanem való­színűleg kedden visszatér Kairóba — értesült hivatalos amerikai forrásból az MTI tudósítója. Ha viszont a helyzet „biztató­nak tűnik”, de még egy kis mun­kára lesz szükség, Carter izraeli tartózkodását egy vagy két nap­pal meghosszabbítja, és valószí­nűleg Vance külügyminisztert visszaküldi Kairóba. Amerikai források szerint Carter el kívánja kerülni azt, hogy útja Kissinger- féle ingázássá váljék Kairó és Je­ruzsálem között. Nem hosszabbítja meg közel- keleti útját Carter akkor, ha a főkérdésekben nincs megegyezés. Az elnök kijelentette, hogy eb­ben az esetben az eredeti terv szerint tér vissza Washingtonba, és az ügyet nem kell „tragikusan felfogni”, kudarcként értékelni. KÖLCSÖNVETT KÍNAI ANYAGOK Az Egyesült Államok fokozza külföldi propagandáját MOSZKVA Az Egyesült Államok kormánya arra készül, hogy ismét növelje a külföldi propagandára szánt ösz- szegeket. Ezzel kapcsolatban Vla­gyimir Bolsakov a moszkvai Prav­dában megjelent kommentárjában emlékeztet rá, hogy 1978 áprilisa óta, amikor a hírhedt tájékoztatá­si hivatal (USIA) helyett létre­hozták a nemzetközi kapcsolatok hivatalát, Washington erőteljesen fokozta külföldi propagandatevé­kenységét. A nemzetközi kapcsola­tok hivatalának 205 külföldi rész­lete van, ezek összesen több mint 5000 embert foglalkoztatnak. Növelik a nemzetközi kapcsola­tok hivatalának felügyelete mel­lett működő Amerika Hangja rá­dió kapacitását is. A vele szorosan együttműködő Szabad Európa és Szabadság rádióállomásoknak, amelyek a központi hírszerző hi­vatal (CIA) felforgató tevékenysé­gének szolgálatában állnak, az új pénzügyi évben pótlólagos anyagi támogatást készülnek nyújtani. A nemzetközi kapcsolatok hiva­tal tevékenységének homlokteré­ben a szocialista országokba irá­nyuló propaganda áll, továbbá az amerikai kormány álszent az „em­beri jogok védelmében” folytatott kampánynak népszerűsítése — mutat rá a Pravda kommentárja.' Végezetül a Pravda felhívja rá a figyelmet, hogy a nemzetközi kapcsolatok hivatala a szocialista országok felé sugárzott rádióadá­saiban nemegyszer kínai eredetű propagandaanyagokat használ fel.’ A hivatal tervei közt az is szere­pel, hogy fokozza együttműködését Kínával. (TASZSZ) A hét három kérdése

Next

/
Thumbnails
Contents