Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

XXXIV. évf. 59. szám Ára! 1,20 forint 1979. március 11. vasárnap VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A szovjet miniszterelnök tárgyalásai Új-Delhiben Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szombaton Üj- Delhiben látogatást tett Nilam Szandzsiva Reddi indiai köz- társasági elnöknél. A forró, baráti légkörű találkozón a felek véleményt cseréltek a szovjet—indiai kapcsolatok további fejlesztéséről és a nemzetközi helyzet időszerű, kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdéseiről. A megbeszélésen jelen voltak Koszigin kíséretének tagjai. Ugyancsak szombaton Koszigin baráti légkörű tárgyalást folyta­tott Csaran Szingh miniszterel­nök-helyettessel, pénzügyminisz­terrel, valamint Dzsagzsivan Ram miniszterelnök-helyettessel, had­ügyminiszterrel. Folytatódtak a tárgyalások a szovjet kormányfő és Morardzsl Deszai indiai miniszterelnök kö­zött is. A baráti és tárgyszerű lég­körben lezajlott megbeszéléseken a felek a kétoldalú kapcsolatok je­lenét és jövőjét érintő kérdések széles körét tekintették át. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy az 1971-ben kötött szovjet—indiai béke-, barátsági és együttműködé­si szerződés alapján eredményesen fejlődnek a két ország kapcsola­tai. A felek kölcsönösen kifejezés­re juttatták azt a törekvésüket, hogy további erőfeszítéseket kí­vánnak tenni a szovjet—indiai kapcsolatok kiszélesítése és erősí­tése érdekében. A nemzetközi helyzetet elemez­ve a felek áttekintették a nemzet­közi béke és^, biztonság, a fegyver­kezési hajsza megfékezésének és a leszerelésnek a problémakörét, va­lamint a világ különböző térségei­ben kialakult helyzetet. Különös figyelmet szenteltek a kínai ag­resszió következtében kialakult helyzetnek. A felek annak a meg­győződésüknek adtak hangot, hogy a térség békéjének és biztonságá­nak helyreállítása megköveteli a kínai csapatok teljes és feltétel nélküli kivonását a VSZK terüle­téről, és a kínai agressziós cselek­mények beszüntetését a szomszé­dos országokkal szemben. * Alekszej Koszigin szombaton megkoszorúzta az indiai nép nagy fia, Mahatma Gandhi elhamvasz­tásának helyét. Felkereste India szabadságáért és függetlenségéért vívott harc szellemi irányítójának emlékmúzeumát, beírta nevét a vendégkönyvbe, s facsemetét ül- tett Mahatma Gandhi emlékére. A szovjet miniszterelnök elhe­lyezte koszorúját Dzsavaharlal Nehru, az indiai állam létrehozója elhamvasztási helyénél is. (TASZSZ) Heti világhíradó 2, oldal Megemlékezés a szegedi árvízről s. oldal Közérdekű bejelentések és panaszok 3. oldal A második évtized küszöbén 4, oldal Közművelődésünk 5. oldal Orosz János kiállítása S. oldal Sport 7. oldal Lehetőség kétszáz új telefonra i S. oldal ISMERKEDÉS A VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEIVEL A francia kulturális miniszter Kecskeméten • Jean-Philippe Lecat francia kulturális cs tájékoztatási miniszter cs kísérete a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium énekóráján. (Pásztor Zoltán felvétele) A csütörtöktől vasárnapig ha­zánkban tartózkodó Jean-Phi­lippe Lecat, francia kulturális és tájékoztatási miniszter és kí­sérete tegnap délelőtt Bács-Kis- kun megye székhelyére látoga­tott. A Pozsgay Imre kulturális miniszter meghívására Magyar- országra érkezett francia kultu­rális delegáció neves művelődés- politikai szakemberekből áll, így többek között ismert fesztivál­igazgató, zeneszerző, zenekonzer- vatóriumi igazgató és más fran­cia közéleti személyiség kapott alkalmat arra, hogy megismer­kedhessen Kecskemét kulturális életével. A küldöttséget elkísérte Francois-Xavier Thiollier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, illetve kulturális ta­nácsosa és a Kulturális Miniszté­rium több vezető beosztású mun­katársa. A francia vendégeket a me­gyei tanács székházában dr. Ma­jor Imre elnökhelyettes fogadta és rövid tájékoztatót adott szá­mukra Bács-Kiskun megyéről. Megismertette őket a Duna—Ti­sza közi táj múltjával, gazdasá­gi és társadalmi fejlődésével és jelenével. Közoktatási kérdések­ről szólva az elnökhelyettes vá­zolta az általános iskolai neve­lés eredményeit, különös tekin­tettel az audiovizuális oktatás­technikai eszközök és a külterü­leti iskolákban sikerrel alkalma­zott magnetofonos vezérlésű, feladatlapos rendszerű oktatás hatásosságára. A közművelődés és a kultúra hétköznapjait is­mertetve szólt a megyei művé­szeti műhelyek, így a Katona Jó­zsef Színház, a kecskeméti Ke­rámia Stúdió, a Zománcművé­szeti Alkotótábor, a Forrás iro­dalmi folyóirat, és a Kodály-in- tézet tevékenységéről. A beszélgetést követően Jean- Philippe Lecat miniszter és kí­sérete a város közművelődési in­tézményeivel ismerkedett. A kecskeméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskola és Gim­náziumban Rozgonyi Éva igaz­gató fogadta a vendégeket, akik egy bemutató énekórát látogat­tak meg. Innen a Naiv Művé­szek Múzeumába vezetett útjuk, ahol tárlatvezetésen vettek részt. A városközpontban tett rövid sétájuk során felkeresték a Me­gyei Művelődési Központot, majd ebéd után a Kodály Zoltán Ze­nepedagógiai Intézetben Erdei Péter igazgatónak az intézmény munkásságáról szóló tájékoztató­ját hallgatták meg. Megyei tar­tózkodásuk utolsó programjaként Bugacra látogattak. A miniszter a búcsúzás alkal­mával elmondta, hogy Bács-Kis­kun megyei látogatásuk élmény­dús és tartalmas volt, s az itt töltött órák is hozzájárultak ah­hoz, hogy teljesebb, reális képet alkothassanak a magyarországi kulturális élet mindennapjairól. P. M. Aktív pihenő a Szaljuton Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Aktív pihenőt tartottak szom­baton a Szál jut—8 űrállomáson az új — és most már végleges „letelepedési engedélyt” kapott — lakók: Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin. A két űrhajós ezen a napon elsősorban testgya­korlással, kötetlen megfigyelés­sel foglalkozott, a dokumentációt rendezte és televíziós közvetítést is adott a földi központnak. A második hét végén már minden rendeződött: 'az űrállo­más legfontosabb alkatrészeinek átvizsgálását befejezték s az akklimatizálódásnak is végére értek az új űrexpedíció tagjai. A két űrhajós fokozatosan áttér a kísérleti program végrehajtásá­ra, a szükséges megfigyelések el­végzésére. Ljahov és Rjumin számára nagyjából hasonló fel­adatokat irányoztak elő, mint az első két tartós űrexpedíció tagjainak. Vlagyimir Ljahov neve ezek­ben a napokban nemcsak az űr­hajósok listáján szerepel. A bá­nyászcsaládból származó űrha­jóst tiszteletbeli tagjává válasz­totta szülővárosa, Antracit egyik legkiválóbb szénbányászbrigádja. A bányászok azonban nemcsak formálisan adják tanújelét an­nak, hogy megbecsülik az űr­hajóst. Kérésükre a bánya veze­tősége szabályos normát szabott meg a brigádtagnak: a brigád többi tagja viszont vállalta, hogy a számára előirányzott mennyi­ségű szenet terven felül termeli meg. Vállalásuknak az első hé­ten maradéktalanul eleget tettek: a brigád tagjai eggyel több főre számítva teljesítik a normát. (MTI) Vasútbiztosító berendezések • Evek óta készítenek különböző típusú vasútbiztosító berendezése­ket Baján a Ganz Készülékek Gyárában. Az idén először a vasút, szakembereivel közösen a komplett berendezést, az új állványsort és a vele összekapcsolt rendelkezőasztalt az üzemi viszonyoknak meg­felelő körülmények között ellenőrzik a gyár próbatermében. így lé­nyegesen rövidebb lesz a helyszíni szerelés. Ebben az évben öt Ilyen berendezést adnak át a MÁV-nak. ÁPRILIS ELEJÉIG KISZÁLLÍTJÁK A VETŐMAGOT A bácsalmási n apraforgó-termelési rendszer sikerei Szakmai körökben gyakran vetődik fel a kérdés, hogy mi a termelési rendszerek jövője. A választ megadta erre az MSZMP Központi Bizottságának 1978. március 15-i határozata. Eszerint a növekvő követelményeknek megfelelően gondoskodni kell a termelési rendszerek folyamatos megújulásáról, amelynek feltétele a biológiai, a technikai, a ké­miai. a személyi tényezők összhangjának követ­kezetesebb megteremtése, a ráfordítások hatékony­ságának növelése, a technológiai fegyelem megszi­lárdítása, a tudományos eredmények gyorsabb, gya­korlati hasznosítása, a korszerű üzem- és munka- szervezési megoldások elterjesztése, a rendszer- gazdák felelősségének növelése. ■4 Franciskovics Lajos vetőmagüzem-vezető osztá­lyozásra készíti elő a napraforgóhibridet az üze-j mi laboratóriumban. (Straszer András felvétele) Bács-Kiskun mezőgazdasági nagyüzemei gyakor­latilag teljes egészében tagjai valamelyik termelési rendszernek, amelyek törekedtek az iparszerű mű­velésbe vont földterületek bővítésére, a termésho­zamok növelése mellett a fajlagos ráfordítás csök­kentésére. A megye mezőgazdasági üzemeiben a szántóföldi növénytermesztés hozamai 1978-ban meghaladták a tervezettet, sőt az előző esztendei eredményt is. Mindezekhez nagymértékben hozzá­járult a termelési rendszerek tevékenysége, szol­gáltatásaik bővülése. 1978-ban az állami és a szö­vetkezeti gazdaságok a mintegy 300 ezer hektár szántóföldjüknek egyharmadán termelnek valame­lyik rendszergazda irányításával kalászos gabonát, takarmány-, vagy ipari nyersanyagnövényt. A Bácsalmási Állami Gazdaságban kidolgozott napraforgó-termelési rendszer mind" jelentősebb szerepet tölt be a szántóföldi növénytermesztés 21 hazai rendszere között. A BNR a növényolajipari vállalat közreműködésével fejleszti vetőmagüze­mét, fokozza a vetőmag-termesztést, hogy elegendő nyersanyaghoz jusson a feldolgozóipar. A martfűi beruházás ugyanis megkétszerezi a növényolaj­ipar teljesítőképességét. A bácsalmási napraforgó-termelési rendszerhez hét megyében nyolc állami gazdaság és 21 ter­melőszövetkezet társult. Ezek 1978-ban csaknem 10 ezer hektáron alkalmazták a BNR technológiá­ját és vették igénybe a termelési rendszer szol­gáltatásait. Az idén 12 ezer hektárra nő a BNR érdekeltségi területe, a vetésterület gyarapodásánál azonban sokkal jelentősebb az agrotechnika fej­lesztésére, a biológiai alap növelésére irányuló te­vékenység. A termelési rendszer kezdeményezése­kor 1975-ben mindössze egyetlen napraforgófajtát alkalmaztak a BNR-hez társult gazdaságok. Az idén 157 hektár üzemi területen 11 hazai és kül­földi fajtát, valamint hibridet termesztenek. Kü­lönösen a hibridek széles körű elterjesztésének van nagy jelentősége, amelyet jugoszláv napraforgóhib- íidek felhasználásával kezdeményezett a BNR.’ Francia napraforgóhibridek honosításával és itteni előállításávail is kísérletezik a Bácsalmási Állami Gazdaság. A munka eddigi eredményei biztatóak, az állami gazdaságban előállított hibrid minősége jobb lett a külföldi eredetűnél, és a francia part­ner nagyobb mennyiséget visszavásárol a Bácsal­máson előállított vetőmagból ottani felhasználásra.’ Tavaly a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium megbízásából az ország napraforgóhib- rid-termesztésének vizsgálatában is közreműködött a Bácsalmási Állami Gazdaság. Szakemberei a töb­bi mezőgazdasági nagyüzemmel közösen értékelték a nagy jelentőségű napraforgóhibrid-termesztés ta­pasztalatait. önmagában a korszerű biológiai alap is olyan tartalék, amit ki kell használni. A hib­ridek alkalmazásával azonos technológiai és egyéb feltételek mellett 21 százalékkal magasabb termést, jobb minőségű olajipari nyersanyagot takaríthat­tak be 1978-ban a mezőgazdasági üzemek; bár a napraforgó-termesztés számára a múlt év nem volt a legkedvezőbb. K. A. Előszállítások A szállítás mindig fontos szerepet töltött be a gazdasá­gi életben. Az anyag, az áru idejében való továbbítása a termelés, a kereskedelem egyik legdöntőbb tényezője. Ha nincs anyag, leáll a gyár, a feldolgozó üzem, ám a kész­áru értékesítése is akadályok­ba ütközik, ha nem érkezik meg idejében a megrendelő­höz. Amilyen fontos része a gazdasági életnek a szállítás, olyan drága is. Az utak, vas­utak, kikötők, repülőterek építése horribilis összegekbe kerül, s nem olcsó a jármű­vek megvásárlása és üzemben tartása sem. A szállítókapa­citás bővítése állandó tétele népgazdaságunk költségveté­sének, mégis csak lassan, öt­éves tervről ötéves tervre ha­ladva tudunk némiképp előbbre haladni. Éppen ezért nincs a vilá­gon olyan országi, amelyik ál­landóan a csúcsforgalmi igé­nyek szintjén tudná tartani szállítóeszköz-állományát. E- miatt hozták létre a KGST-n belül a közös vagonparkot, vagy még a tőkés országok­ban is módszer, hogy a szál­lítási holtidényben díjkedvez­ményt adnak a fuvarozó vál­lalatok. A szállítási igény hazánk­ban is a gazdasági fejlődés­sel együtt növekszik. Különö­sen a nyári és az őszi hó­napokra jellemző ez. Mégis időnként úgy gazdálkodunk, mintha a szállítóeszközökben a leggazdagabb ország len­nénk. Elsősorban akkor cse­lekszünk így, amikor nem használjuk ki az előszállítá­si lehetőségeket. Márpedig a magyar szállítóvállalatok is adnak az év eleji holtszezon­ban díjkedvezményt. A megyei szállitási bizott­ság legutóbbi ülésén megálla­pította, hogy Bács-Kiskun közútjain és vasútjain az év első két hónapjában 8 száza­lékkal kevesebb árut szállí­tottak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Különö­sen vonatkozik ez az olyan tömegáruk fuvarozására, mint a sóder, a kavics, a cement, a tégla és egyéb építőanyagok, valamint a műtrágya. S nem­csak a MÁV és a Volán ka­pott kevesebb fuvarrendelést, hanem a vállalatok, gazdasá­gok, szövetkezetek tehergép­járművei is kevesebbet szál­lítottak. Márpedig az elma­radt fuvarokat is le kell még az idén bonyolítani. Ámde mivel és mikor? A megyei szállitási bizottság úgy határozott, hogy a janu­árban és februárban elmaradt fuvarokat március végéig pó­tolni kell. Máskülönben a csúcsforgalmi időszakban za­varná a sürgős szállítások rendjét. Ehhez természetesen megfelelő forgalomszervezésre van szükség, amelyre a bi­zottság az intézkedéseket meg is tette. A szállíttató vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek ré­széről erre mutatkozik is készség, s remélhetően a ka­vics- és kőbányák, az építő­anyag- és műtrágyagyárak is szívügyüknek tekintik a fo­lyamatos árufeladást. Rendkívül fontos tehát, hogy Bács-Kiskun megyében az előszállításokban mutatko­zó lemaradást pótolják. Eb­ben nagy szerep vár nemcsak a gazdasági vezetőkre, a gép­jármű-előadókra, hanem az árut ki- és berakó munkások­ra is. ' Ám az előszállítások még nem oldják meg az idei fu­varozási gondokat. A szállítás­ban egyre jobban érezteti ha­tását a munkaerőhiány. Igen fontos ezért, hogy az árut feladó cégek növeljék a ki- és berakodást megkönnyítő, illetve a gépi rakodást lehe­tővé tevő egységrakományok arányát. Vagyis, hogy konté­nerekben, rakodólapokon, zsu­gorfóliába csomagolva stb. módon adják fel szállítmá­nyaikat. A többi között pél­dául a Kecskeméti Volán Vállalat 18 millió forintot köl­tött a közelmúltban rakodás­gépesítésre. Ez azonban csak akkor hasznosítható, gyorsítja vagy könnyíti meg a munkát, ha egységrakományokat állí­tanak össze a szállíttató part­nerek. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents