Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-07 / 55. szám
1 4 • PETŐFI NÉPE • 1979. március 7. Nők a gépek mellett Gyermekgondozási segély, kismamaszalag, egyműszakos beosztás, munkaidőkedvezmény és ... nehogy túl szép legyen a menyasszony: — 12 ezernél is több gyermek a bölcsődékben, mint az eredetileg tervezett hely; 34 ezer állami gondozott, s bár minden száz aktív kereső nő közül 62 a fizikai foglalkozású, csak 11,1 százalékuk szakmunkás. Ezek a tények, a valóság egy-egy darabjának metszeteként magukban hordják a rész és egész közös jellemzőit. A tudományos szocializmus a nőkérdést a társadalom általános törvény- szerűségeivel együtt vizsgálja; a nők helyzete sem függetleníthető a gazdaság, a társadalom egészének helyzetétől. Balesetveszélyes kerékpározás áruvizsgálat Diavetítők Automatát, vagy nem automatát? A kérdés persze leegyszerűsödik, ha figyelembe vesszük az árakat is. Mert a kapható legsokoldalúbb automata diavetítő: a belga gyártmányú Gaf Roto- matic 12 ezer forintos árából több mint tíz Aspectar telne ki! De még ha eltekintünk is a csúcskészülék mindenképpen túlzottan magas árától: a legolcsóbb automata vetítő is kétszer annyiba kerül mint a legdrágább nem automata! Érdemes tehát mérlegelni igényeinket — és lehetőségeinket. A választáshoz kívánt segítséget nyújtani a Nagyító, amikor közreadta a diavetítők összehasonlító áruvizsgálatát, tesztjét. Mindenkelótt jó tudni: á legfontosabb műszaki, s néhány használati tulajdonság vonatkozásában (ilyen a képminőség is), nincsenek különösen nagy különbségek az automata és a nem automata diavetítők között. Amiben viszont lényeges az eltérés; az automata gépek általában lényegesen többet nyújtónak szolgáltatásokban, kényelemben, mint nem automata társaik. Automaták így a Nagyító tesztjében egyetlen kiváló, a már említett GAF Rotomatic 757 Zoom, nem is kizárólag műszaki jellemzői alapján érdemelte ki a kiváló minősítést, mint inkább sokoldalúságáért. Ezt a vetítőt valóban mindazzal felszerelték, ami a korszerű vetítőnél csak szóba jöhet. Most csupán néhány érdekességet említünk meg: a vetítőobjektív gyújtótávolsága változtatható (zoom objektív), így a vetítő- vászon és a gép közötti távolság nincs annyira megkötve, mint más gépeknél; önműködő éles- ség-utánállító szerkezet (autofó- kusz — azaz vetítés közben a gép korrigálja magát; a képváltást beépítő időzítő automatika (timer) is vezérelheti stb. Az automata vetítők csoportjában két másik gép is kapható: az „egyszerűbb” GAF, azaz a GAF 201-es típus (ára: 5800 Ft.), és az Aspectomat J 24 B. (a keletnémet gép ára: 4790 Ft.). Műszaki jellemzők szempontjából ezek a készülékek semmiben sem maradnak el az előbb említett géptől, „jó” minősítésük csupán azt fejezi ki, hogy ebben a kategóriában több szolgáltatást várunk el a gépektől. A GAF 201 típusnál a szakembereknek az sem tetszik különösen, hogy képváltáskor az izzó kikapcsolódik. Igaz, hogy ez a vetítés szempontjából „hangulatos” megoldás, viszont a gyakori ki- és bekapcsolás rövidíti az izzó élettartamát. Nem automaták A nem automata diavetítők között is akadnak érdekes újdonságok. Elsőként mindjárt egy nagyon hasznossal találkozhatunk: az újabb típusok már a nagyobb fényerejű és kevesebb hőt termelő halogénizzóval kerülnek forgalomba. Legjobbnak találtatott: a lengyel gyártmányú Diaprex B 11. (Igaz, ez a gép árban is majdnem a „legjobb”, 1960 Ft.) Minősítése: jó, de érdemes megjegyezni, hogy a fénytechnikai tulajdonságok (rnegvilágosítás erőssége, egyenletessége stb.) szempontjából ez a gép szerepelt a legjobban a Nagyító tesztjében szereplő valamennyi vetítő között! Ehhez a géphez is fel lehet használni — ha éppen kapható — azt a „félautomata” diaadagolót, amelyet egyébként a másik, jóval gyengébb, csak közepes minősítésű Profil S-hez (és 1260 Ft-os árához), mintegy mellékelve adnak. Az NDK gyártmányú Aspectar márkának egy újabb, módosított típusa is forgalomba kerül, a J 24 jelű, kb. 1920 Ft-ért. Az ún. szubjektív képminőség, (a bizottság értékelése, a vetített képek élvezhetősége, minősége alapján) ennél a gépnél volt a legjobb a vizsgált öt nem automata között. A régebbi, nálunk meglehetősen elterjedt Aspectar 150 A csak közepes minősítést kapott, főleg a gép nagy mértékű melegedése miatt. Mellette szól viszont — népszerűségét is ez magyarázza —, hogy ára a legkedvezőbb a vetítők között: 1120 Ft. A Nagyító tesztjében még egy, ugyancsak közepesnek ítélt dia-' vetjtő mutatkozott be: a japán gyártmányú Elmo S 300. Meglehetősen szokatlan: vetítőizzó nélkül kerül forgalomba! 2390 Ft-os ára tehát legalább is félrevezető, mert csak a 239 forintos izzóval lesz használható készülék - belőle. Egyébként a közepes és a jó minőség határán áll ez a gép; előnye, hogy hűtőventillátora igen csendesen működik, ami nem mondható el mindegyik vetítő ventillátoráról. Mindamellett ára nem annyira minőségével, mint inkább japán eredetével van összhangban. SZ. I. Arányok, kérdőjelekkel Hazánk népességének 51,5 százaléka nő, ezer férfire 1978-ban 1061 nő jutott. A „gyengébb nem” 55,7 százaléka van munkavállalási korban, ténylegesen aktív ke* reső minden száz nő közül 37. Száz aktív kereső nőből mindösz- sze három a műszaki foglalkozású, 29 betanított munkával, 21 pedig segédmunkával keresi meg kenyerét. Az aktív kereső nők ötven százaléka munkás, ám közvetlen termelésirányító csupán 0,6 százalékuk, arányuk a férfiakénál ötször kevesebb. Még kedvezőtlenebb az arány a szövetkezeti parasztságnál, ahol nyolc férfi után következhet egy nő a közvetlen termelésirányítók sorában. Nagy út áll mögöttünk. Majdnem ötven esztendeje, 1930-ban a tizennyolc éves és idősebb nők közül 2,1 százaléka érettségizett, 1960-ban 6,3, 1975-ben pedig már 17 százalék. A fizikai foglalkozású nők tábora meghaladja az 1,1 millió főt! Az aktív keresők száma gyakorlatilag évek óta a női foglalkoztatottak számának gyarapodása következtében növekszik. Tények és tévhitek Tíz megkérdezett közül tízen vágják rá gondolkodás nélkül, hogy a nők foglalkoztatásának fő területe a könnyűipar. Tévedés! A nehéziparban több lány, asszony dolgozik, mint a köny- nyűnek nevezett, s valójában korántsem könnyű iparokban. Még a kohászatban is 18 ezer fölött van a fizikai foglalkozású nők száma. Legtöbben egyébként — Elolvadt. Már aznap, hogy nekivágtunk a megyének, megjártunk két évszakot. Reggel még hó ropogott a talpunk alatt, délutánra kitavaszodott. Nem túl jó hozzánk mostanában az időjárás. Régen, ha azt írtuk egy cikk elejére, hogy vastag hótakaró borítja a tájat, akkor az havas is maradt hetekig, írásunk tehát nem évült el egyik napról a másikra. Most viszont itt van ez a kép, amelyhez a következő cím társult volna: „Asszonyok, a behavazott gyümölcsösben.” Lehet, hogy mire megjelenik, ismét hófelhők takarják el a Napot, de ez már nem ugyanaz a hó lesz, ami a fényképen látható. Ami változatlan és az időjárástól függetlenül is mindenkor érvényes, hogy a kunfehértói Előre Tsz kertészeti brigádjainak asszonyait nem menekíti fedél alá a hideg, de árnyékba sem a hőség. Amolyan mindenesei ők a szövetkezetnek, mindig ott erősítenek, ahol legtöbb a dolog és legkevesebb a munkaerő. — Január elsejétől január elsejéig meg sem állunk —, egyenesedik fel a rőzseszedésből Ben- dc Istvánná, brigádvezető. — Tudom, sokan irigyelnek bennünket, hogy a tsz-ben úri életünk van, átalusszuk a telet, mint a medvék, de jönnének csak ide egyszer is. — Ezért jöttünk. Láttuk, nagy a mozgás a gyümölcsösben, gondoltuk, ez már a tavasz jele? — Tudja, mikor jöttünk ki először? Januárban. Akkor kezdődött a metszés. Van itt minden 80 hektáron: alma, cseresznye, körte, meggy. Csak banán nincsen. Mostanra a metszéssel elkészültünk, csak az ágakat szedjük össze, aztán megyünk a csibeszállásra, meg a szőlőbe. — Csirkékkel is foglalkoznak? — Ki más foglalkozna velük? Kevesen vagyunk. A fiatalok meg, az egyik gyün, a másik mén. Legtöbb mén. Két csapat férfi és két csapat nő végzi a munka nehezét. Az erőviszonyok mégsem egyen- lőek. A férfiak harmincán van90,5 ezren — az élelmiszeriparban találhatók, arányát tekintve viszont a kézmű- és háziipar vezet, a nők 90 százalékos részesedésével. Még ott is, ahol jelenlétük a legszerényebb, a szén- bányászatban, minden száz foglalkoztatottból 15 a nő, a fizikaiakból pedig 11. Most már ennek ismeretében jogosnak tarthatunk-e bármiféle vitát arról, azon, fontos-e a női munka a népgazdaság bármely területén? Hódítanak asszonyaink így is, úgy is. Szíveket és munkahelyeket. Az iparban dolgozók 35 százaléka volt nő 1960-ban, 1978- ban részesedésük már 44,6 százalék. Az a kérdés: ilyen iramban javultak-e a gondoskodás, a törődés szellemi, tárgyi feltételei is? Hiszen csak az iparban 768 ezer a napról napra munkába álló lányok, asszonyok létszáma. Ügy vásárolhatnak, közlekedhetnek, helyezhetik el a gyermekeket, vehetik igénybe a szolgáltatásokat, ahogy az számukra — s munkájuk minél jobb ellátása érdekében — a legkedvezőbb lenne? A kérdés szónoki, mert hiszen a tapasztalatok figyelmeztetnek: rengeteg még a tennivaló. Közös kötelesség Ezer kockából biztató mozaikkép rakható össze: 1960 és 1978 között a textiliparban négyszeresére nőtt a kezelők fizikai igénybevételét jelentősen mérséklő'- automata szövőgépek aránya. Nagy iramban bővültek a gyermeki ntézmények, ” a "'korábbinál jóval magasabb színvonalú a vállalati szociális gondoskodás. Mindezt akkor értékelhetjük fontosságának megfelelően, ha nak, az asszonyok feleannyian. De azt még Gratz László is elismeri, hogy a 15 nő kitesz harminc férfit. — A munkában igen — élénkülnek meg az asszonyok —, csak az a baj, hogy ez a fizetésben nem látszik. A mi keresetünk 2500—3000 forint havonta, a férfiaknak ötezer is összejön. — Pusztán azért, mert ők a teremtés koronái? — Hát nem egészen — ismerik el őszintén, hogy az emberek is rászolgálnak a pénzükre. — A metszésben nincs különbség, aki egy fát megcsinál, 36 forintot kap érte. Ha egy asszony sok fát metsz, ugyanannyit kap, mint a férfi, de ez a munka bizony nagyon nehéz. JCülönösen a jonatánnal van sok vesződség, minden, ágát vissza kell metszeni. A Star- kingét csak ritkítani kell. Sokat számít, hogy, kinek melyik fajtából jut több, vagy kevesebb, de általában a férfiak jobban bírják. Így a pénzük is több. — Na és az a pénz ugyan kié lesz? — szólal meg a brigádvezető férje, Bende István. — Az tudjuk: az iparban foglalkoztatott nők legnagyobb csoportját — 275 ezer főt — az 1948 és 1961 között születettek alkotják, azok tehát, akik egyszerre viselik a munkakezdés, a beilleszkedés, a családalapítás, gyermek- nevelés terheit. Nekik minden apró könnyítés nagy segítség! A gépiparban a férfi szakmunkások átlagos havi bére ma is nyolcszáz forinttal magasabb, mint a nőké. Nem feledkezünk el a képzettségben, begyakorlottságban stb. mutatkozó eltérésről; de vajon indokolt-e ekkora különbség? És indokolt-e a gyógyszeriparban, ahol ezer forint a keresetkülönbség a férfi szakmunkások javára, vagy az olyan, nőinek tartott területen, mint a kötszövőipar, ahoil 1100! Ez utóbbinál a különbség megmarad a betanított munkásoknál is. A segédmunkásoknál is jelentős a különbség: 700 forint — természetesen — a férfiak javára. Kilenc esztendeje, 1970. február 18-i ülésén az MSZMP Központi Bizottsága határozatot fogadott el a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetéről és a további feladatokról. Ebben a dokumentumban olvashatjuk: „Figyelembe kell venni, hogy a társadalmi és gazdasági élet fejlődése, valamint a nőkérdésben meglevő problémák és ellentmondások jellege elsősorban helyi intézkedéseket követel. A központi döntések csak könnyít- hétik, de nem pótolhatják a nők érdekében teendő helyi állásfoglalásokat, intézkedéseket. A politikai, gazdasági feladatok nagyfokú önállóságot, szélesebb alapokra helyezett politikai és gazdasági tevékenységet igényelnek”. M. O. asszonyoké. Itt is ki parancsol nekem? A feleségem. Otthon is ő a pénzügyminiszter. — Te csak hallgass — inti le nevetve a főnökasszony. — még a képedre sem tudsz vigyázni úgy kilengtél a banketten. Egyszer van közgyűlés, tán búslakodtam volna? Egy kicsit meglocsoltam a torkomat, aztán pofára estem, mint a zsíroskenyér. Nehogy lefényképezzenek, azt nem szeretném. Az asszonyok kuncognak, de a kezük nem pihen. Szaporán szedegetik a lenyesett ágakat, sietni kell. Ha ezzel végeztek, kezdődik a szőlőmetszés. A baromfitelepen is rendszeresen segédkeznek a szállítmányok berakásánál; Ilyenkor fél kettőkor kelnek és talpon vannak egész nap. Rájuk mindig lehet számítani. Hóban, fagyban, esőben és kánikulában. Az időjárás kényelmetlenségeit megszokták. Felőlük fújhat, eshet, csak kárt ne tegyen a gyümölcsösben. Ne pusztítsa el egész évi kitartó fáradozásuk eredményét. Vadas Zsuzsa A praktikus járművekből, az egyszerűen működő és könnyen javítható kerékpárokból bőséges az állomány megyénk második legnagyobb városában, Baján is. A kerékpárosok nemegyszer valósággal ellepik az utakat. De hogyan? Vörös Pál olvasónk szerint úgy, hogy az már aggodalomra ad okot. Az úttesteken — különösen tapasztalható mindez a vasútállomás környékén — körültekintés nélkül közlekednek, általában nem is a jobb szélen, hanem középütt, így aztán a testi épségük megóvása érdekében többször kénytelenek felhajtani a járdára az őket megelőzni, a mellettük biztonságosan elhaladni szándékozó gépkocsivezetők és motorosok. A szabálysértők között sok a tizenéves kiskorú, és sajnos a felnőtt is. Ám a belvárosban sem ritkák ezek a maguk és mások életét egyaránt veszélyeztető biciklisták — soraikban is képviselve van minden korosztály —, akik előszeretettel veszik birtokukba a járdákat, s ott suhannak nagy sebességgel. Ilyen körülmények között enyhén szólva félő errefelé gyalogolni, ahol szép számmal megfordulnak a kisgyermekeiket sétáltató anyukák, valamint az idős emberek. KÜLSZOLGÁLAT SAJÁT KOCSIN Kiskunhalason lakik egyik olvasónk, aki sokszor végez külszol- gálati feladatot, s ennek során mindig a tulajdonában levő személygépkocsival közlekedik. Azt kérdezi: gyakorlata megengedett-e jogszabályilag, s ha igen, mennyi költségtérítésben részesülhet? Néhány héttel ezelőtt jelent meg és lépett hatályba a munkaügyi miniszter 1,1979. (I. 24.) MüM. számú rendelete, mely a saját gépjárművek belföldi hivatalos kiküldetés (külszolgálat) alkalmával történő használatával foglalkozik. Ennek értelmében a kiküldő szerv, vagyis a munkahely vezetője engedélyezheti dolgozójának, hogy a külszolgálatához igénybe vehesse a személyi tulajdonú autóját, feltéve, hogy mindez gazdaságosabb, mint"a közforgalmú, tehát a menetrend szerint közlekedő járműveken való utazás, és ha eme kocsira érvényben van a CASCO- biztosítás. A megtett út — ennek hosszát a megfelelő térkép, illetve ennek híján a távolsági autóbusz menetrendje alapján kell megállapítani — minden kilométere után 2 forint 70 fillér térítést kaphat a gépkocsitulajdonos. Fontos tudni, indokolt esetben a helységek belterületén történő közlekedéshez is engedélyezhető, használható az ilyen jármű. Közöljük még, hogy a rendszeresen a saját autójával utazó dolgozó részére az alkalmankénti elszámolás helyett csak átalány fizethető, melynek összegét úgy kell meghatározni, hogy az kizárólag a tényleges költségeket fedezze és ne jelentsen fizetéskiegészítést. SZOCIÁLIS KEDVEZMÉNY JÖVEDELEMADÓRA A tompái P. K. összesen 1 hold- nyi háztáji területen gazdálkodik. Idős kora és meggyengült egészségi állapota miatt azonban már nem tudja kellően megművelni a földet, minek következtében a jövedelme nagyon kevés. Űgyany- nyira, hogy az adófizetési kötelezettségét is csak lemondás árán teljesítheti. Az iránt érdeklődik: csökkenthető-e valamilyen címen ez az összeg? A pénzügyminiszteri rendelet szerint 50 százalékos adókedvezmény illeti meg a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját fizető állampolgárt, pontosabban a 60. életévét betöltött nőt, s a már 65 éves, vagy ennél idősebb férfit, ha csupán a mezőgazdasági termelőmunkából van adóköteles jövedelme és a háztartásában nincs munkaképes férfi családtag. Az ezzel kapcsolatos kérelmet a lakóhely szerinti tanács vb szak- igazgatási szervéhez kell benyújtani, amely jogosult az ügyben döntést hozni. Végezetül arról tájékoztatjuk, a különleges méltánylást érdemlő esetben — ilyen például a nehéz szociális körülmény — arra is van módja a hatóságnak, hogy felmentést adjon a jövedelemadó teljes összegének fizetése alól. MEDDIG JÁR A TARTASDlJ? A Jánoshalmán lakó egyik olvasónk hosszú ideje fizeti már a bíróság által megállapított tartásdíjat gyermekei után, melyek közül a kisebb 17 éves, az idősebb pedig nagykorú. Mindketten munkaképesek, ám jelenleg tanulnak, s ezért tartanak továbbra is igényt erre az összegre. Meddig vagyok én kötelezve az Ilyen jogcímen történi fizetésre?" — kérdezi az érintett szülő. E konkrétumokhoz hadd tegyük hozzá, hogy megyénk más településeiről is kapunk hasonló észrevételeket,1 bejelentéseket. Ezekből az is kiderül, sokszor hiányzik a kerékpárokról a legfontosabb tartozék, a lámpa, a fék, vagy éppen a csengő. És az sem egyedi eset, hogy egyetlen biciklin a megengedettnél jóval többen, ketten-hárman is ülnek. Nos, az előzőekben közöltek arra engednek következtetni, többen úgy vélik, a kerékpározásnál semmiféle előírást nem kell betartani. Alapvető tévedés mindez, hiszen tudni kell: a lábbal hajtott két kerekű közlekedési eszközökre is érvényesek a járműközlekedés általános szabályai ! Az ezzel kapcsolatos részletekről pedig érdemes volna még több szót ejteni a KRESZ-oktatásokon, a közíleke- dési előadásokon, s az iskolák ilyen tárgyú foglalkozásain. Aztán célszerű lenne szigorúbban ellenőrizni a kerékpárforgalmat is, s a közlekedők sorából „kiszűrni” a balesetet könnyen előidézőket, azokat, akik nem ismerik a bicikli közúti használatának elemi szabályait, vagy éppen fittyet hánynak azokra! Mint a jogszabály előírja, a tór- tásdíjat addig kell fizetnie az arra kötelezett szülőnek, míg a gyermeke nem képes önállóan gondoskodni a saját eltartásáról. Ebből egyértelműen következik például az, hogy a középiskola, majd a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatólagosan tanulót addig illeti meg a tartásdíj, míg meg nem szerzi a végbizonyítványát. Ha a nagykorú, vagyis a 18. életévét betöltött gyermek a saját hibájából ismétli a tanévet, természetesen jogosulatlanná válik erre az összegre. Szintúgy, ha már — akár 16 éves korában is — munkát vállal, s rendelkezik a megélhetését biztosító keresettel. Elmondjuk még, hogy a tartásdíj-fizetési kötelezettség megszüntetése érdekében a kötelezett személynek kell tennie egyet, s mást — elsősorban a családi kapcsolatai alapján, szükség esetén azonban a hatóság közreműködését kérve is. A GYES IDEJÉRE érvényes Átlagkereset Az apostagi if j. T. K.-né tizedik éve termelőszövetkezeti tag. Nemrég telt le a gyes-e, mely után azonnal kivette az eme időre járó szabadságát. Kifogásolja, hogy e napokra nem a legutóbbi munkakörében elért átlagkeresetét vették alapul, hanem a mostani fizetését, mely számottevően alacsonyabb, hiszen más munkaterületen dolgozik, egyszerűbb feladatot lát el. Szeretné tudni: helyesen járt-e el ügyében a munkaadója? A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter rendelete egyértelműen leszögezi, hogy a tsz-tagot a fizetett szabadsága idejére az átlagrészesedés illeti meg. Mindezt pedig, vagyis a részesedés egy napra jutó átlagát úgy kell kiszámítani, hogy az előző évben a közösből származó munka szerinti részesedés összegét el kell osztani a tag által teljesített munkanapok számával. Ami pedig a konkrét esetet illeti, az ön szóban forgó szabadsága idejére olyan átlagrészesedés jár, amelyet a legutóbbi évben, tehát még a gyes igény- bevétele előtt végzett munkája alapján állapítottak meg. Ameny- nyiben a szabadságát nem így számolták el, panasza jogos, s annak mielőbbi orvoslását kérje a közös gazdaság vezetőségétől. Ha e testület intézkedésével, válaszával nem ért egyet, forduljon a szövetkezet munkaügyi döntőbizottságához segítségért. JUBILEUMI JUTALOM NYUGDÍJAS KORBAN Egyik kecskeméti olvasónk immár tíz éve van nyugállományban, azóta is rendszeresen dolgozik, azonban a megadott foglalkoztatási kereten belül. Eleddig összesen már 50 esztendőt töltött munká; ban. Azt tudakolja: igényt tarthat-e az Ilyenkor járó jubileumi jutalomra. A munkaviszonyban álló nyugdíjasokat is megilletik azok a járandóságok — szabadság, jubileumi jutalom stb. —, amelyekre a többi dolgozó jogosult. A különbség csak az, hogy ez utóbbiaknál az egyhavi alapbérrel, a nyugállományban levőknél azonban általában a nekik fizetett havi személyi alapbérrel egyezik meg a jubileumi jutalomként kifizetett összeg, amelyet kérés nélkül is kell folyósítani, az egyéb feltételek megléte esetén. összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Hol van már a tegnapi hó? js ’S.. *s* • Asszonyok a behavazott gyümölcsösben. (Straszer András felvétele) ■ ■ ■ KÉRDEZZEN —FELELÜNK ■ ■ ■
