Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-07 / 55. szám
1979. március 7. • PETŐFI NÉPE • 5 Diákok Szegeden Szeged felsőoktatási intézményeiben sokan tanulnak megyénkből is. A dél-alföldi városban találkoztunk a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola.két harmadéves és egy elsős hallgatójával. A madanasi Borits Éva és a keceli Árvái János már régen túl vannak a félévi vizsgákon, a nem könnyű matematika—kémia szakon. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA „A haza összes polgárainak használatára” KII Si 1 Az Akadémia épülete. (raw. .. • A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára. (Metszet a Vasárna- pi Üjság 1865. évf. 50. számából) • Boríts Éva Madarasról került Szegedre. — Miért szeretnének pedagógusok lenni? — kérdezem a két főiskolást? Borits Éva: — Nálunk a családban több pedagógus van, én is ebben a légkörben éltem. Az öcsém is tanár lesz; ő Egerben tanul. A húgom is ezt a pályát választja majd. Árvái János: — Már az általános iskolában életpályámnak választottam. A kalocsai gimnáziumban érettségiztem. A négy év alatt kitartottam eredeti elhatározásom mellett. — Nehéz volt a felvételi? B. É.: — Nem volt megerőltető feladat. Három órán át oda kellett figyelnem arra a szaktárgyra, amit én választottam. Arra állítottam be magam, hogy felvesznek. így aztán utólag nagy volt az öröm, a családban, mikor a hivatalos irat is megérkezett. Felvettek... Á. J.: — Matematikából központi dolgozatot írtunk, az négyes lett. Iskolai szintű versenyeken vettem részt, a középiskolában szinte mindig négyésoftps jegyem volt a két választott.'tantárgyból. Bíztam abban, hogy felvesznek. Utána egy év katonai szolgálat következett. • Árvái János szívesen tanítana falujában, Kecelen. — Milyenek az eddigi főiskolai évek? B. É.: — Jó Szegeden, és jó a főiskolán. Tanulni kell... Elsőévesként röplabdáztam is, de később abbahagytam. Inkább tanulok, de olykor néhány kedvenc komolyzenei lemezem is meghallgatom. Nyaranta a bájai úttörőtáborban, mint ifivezető foglalkozom a gyerekekkel. Á. J.: Főiskolai évek? Szívesen fogok majd visszaemlékezni ezekre. Persze, olykor nemcsak szórakozni, hanem tanulni is kell. — Hol tanítanának szívesen, ha majd kezükben lesz a diploma? Á. J.: — Bács-Kiskun megyében fogok elhelyezkedni, mivel társadalmi szerződést kötöttem. Szívesen tanítanék Kecelen. Éva is mellettem tanítana, hisz közösen tervezzük a jövőnket. Harmadik éve ismerjük egymást... B.onkó Erzsébet elsős. Katonatelepről jött Szegedre. Négy évet a kecskeméti Katona József Gimnáziumban töltött. A következő négy évet a tanárképző főiskolán szeretné tölteni. A jelek szerint, yemény is van erre, — Négy vizsgánk volt. Szerencsémre sejtbiológiából megajánlották a félévi jegyemet, az évközi munkámra. Ez ötös lett. Pszichológiából, csillágászatból is ötöst kaptam, csak a biokémia lett közepes. • Ronkó Erzsébet minden hét végén hazautazik Katonatelepre. — Miért választotta a biológia- földrajz szakot? — A biológia már a középiskolában is foglalkoztatott; főleg az embertant kedvelem. Miért ezt választottam? Talán azért, mert bonyolult, és mégis rendszerezett tudomány. A földrajzot is szeretem, amit egy év alatt megtanulunk, majd a nyáron terepgyakorlaton elevenítjük fel. — Milyen a kollégium? — A Teleki Blankában lakom. Nem rossz; hasznosabb mint az albérlet, hiszen itt a többi csoporttársammal bizonyos dolgokat közösen is megvitathatunk. — A város tetszik? — Nem nagyon ismerem. Minden hét végén hazautazom Katonatelepre. Otthon várnak a szüleim és a barátaim. B. T. Mozik, filmek krónikája Óvatosan, a kiadvány szükségességét magyarázva, köszöntötte olvasóit a Bács-Kiskun megyei Mozi- üzemi Vállalat rotaprint sokszorosítással készült évkönyvének szerkesztője. Véleménye szerint a magyar filmgyártás államosításának harmincadik, a vállalat alapításának negyedszázados évfordulója indokoljp a 86 oldalas ösz- szefoglaló üzemi tájékoztató közzétételét. Feleslegesek a mentege- tödző érvek! A mozisok krónikája hasznos, érdekes, a napi munkát segítő ősz- szeállítás. A fontosabb események rögzítésével, sok adat, tény felsorolásával hatékonyabbá teszik a filmforgalmazást, segítik a valóság megismerését. Ez azért is kívánatos, mert a film ma is kedvelt szórakozás, az ízlésnevelés, tudatformálás hatékony eszköze lehet. Az elmúlt negyedszázadban például mintegy 900 ezer előadást tartottak a megyében és ezekre hozzávetőlegesen 120 millió jegyet vásároltak. A legtöbben a vállalat fennállásának első évtizedében látogatták a mozikat. A későbbi visszaesés miatt országszerte sok mozit bejártak, de itt egyetlen filmszínházat sem szüntettek meg, mivel létét kulturális alapszolgáltatásnak tekintették. Bács-Kiskun az elsők között kezdte meg a különféle rétegek igényeihez alkalmazkodó filmterjesztési formák kialakítását. A Művészmozi sorozatnak 1971-ben 17 ezer, 1977-ben már 40 ezer látogatója volt. Mind jobban beválnak a gyerekeknek szánt sorozatok. Igyekeztek korszerűsíteni, csinosítani a mozikat. A kecskeméti Városi, a bajai Uránia, a kalocsai Otthon, a dunave- csei, bácsalmási, orgová- nyi, izsáki mozik a legszebbek közé tartoznak az országban. Az évkönyvből kitűnik, hogy az 1978-as tervet a városaik - - közül-,-csak Kalocsán, Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán t, teljesítet-- • ték. Kecskeméten és Kiskunhalason mindössze néhány ezerrel volt kevesebb a látogató a tervezettnél. A nagyközségek közül Kis- kunmajsán és Tiszakécskén járnak legtöbben moziba. A magyar filmek közül a Nyolcvan huszár és a Magyarok keltette a legnagyobb érdeklődést. E két film együttes nézőszáma sem éri i el azonban az Abba látogatottságát. Sajnálatos a kitűnő Cséplő Gyuri és a K. O. viszonylagos sikertelensége. Szívesen írunk majd az évfordulók ürügye nélkül is remélhetően megjelenő 1979-es évkönyvről, ha a mondandó tömörítésépei még áttekinthetőbbé teszik kiadványukat. Az egyszerűbb, a hivatali zsargont mellőző stílus is elő- j nyére válna a Bács-Kis- \ kun megyei Moziüzemi I Vállalat Üzemi Híradó Év- j könyvének. H. N. I A címben idézett mondatot az ' alapítólevélben olvashatjuk. 30 ezer kötetes könyvtárát akarta így közkinccsé tenni Teleki József történettudós, a Széchenyi István kezdeményezése nyomán létrehozott Akadémia (korabeli nevén Magyar Tudós Társaság) első elnöke. A reformkor e nagy egyénisége 1826. március 17-én a még csak néhány hónapja szervezett Társaságnak adományozta családi könyvgyűjteményét, megalapítván ezzel az Akadémia első és 1949-i^ egyetlen tudományos intézményét. Híres adományok, cserekapcsolatok Az első évtized nagyobb ajándékai Teleki József nevéhez fűződnek. Az ő közreműködésével került a könyvtárba a gyűjtemény egyetlen hiteles korvinája is. Lu- dovicus Carbo „De laudibus Matthiae regis” című munkája. Az Akadémia tagjai is bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Bugát Pál, Vörösmarty Mihály és mások főképpen saját műveiket ajándékozták a könyvtárnak. A Társaság 1832-ben kezdte kiépíteni kapcsolatait a külföldi akadémiai szintű tudományos társaságokkal. Az első cserepartner a Philadelphiai Filozófiai Társulat volt. Az Akadémia 1832-ben először kiadott évkönyvének első példányát Széchenyi István személyesen adta át Sussex hercegnek a londoni Royal Societyban. Az Akadémia 1836-ban az Űri utca 612. (ma Petőfi Sándor u. 3.) alatti Trattner-Károlyi házba költözött, ahol megindulhatott az immár 60 ezer kötetet számláló állomány katalogizálása. A feldolgozás befejeztével, 1844. december 23-án került sor a könyvtár megnyitására. Döntő fordulatot a hatvanas évek hoztak az Akadémia és a könyvtár történetében. A magyar társadalom közadakozásból 600 ezer főt rintot gyűjtött össze önálló székház építésére. Az Akadémia mai palotája August Stüler tervei alapján, Ybl Miklós és Skalnitzky Antal vezetésével 1865-re felépült. Az új épületben már lehetővé vált szélesebb körű tudományos olvasóréteg kiszolgálása :i£r; (A gyűjteményt havonta két alkalommal '■'már akkor is használhatták az érdeklődők, amikor még a Teleki család birtokában volt.) A könyvtár kezelésében múzeumok, emlékszobák (Széchenyi-múzeum, Goethe- és Vörösmarty-szoba) létesültek. A székház megnyitása utáni időszak legbecsesebb gyarapodása az 1711 előtti magyar és magyar vonatkozású könyveket is tartalmazó Ráth-könyvtár. Az első világháború alatt az akadémiai könyvtár elszigetelődött. Inflációs pénzzel nem lehetett külföldi könyveket vásárolni, megfogyatkozott az 1837 óta kqte- lespéldányként kapott hazai könyvtermés: nem volt mód a cserekapcsolatok fenntartására. Szerencsére, néhány külföldi akadé; mia (London, Edinburgh, Róma) ellenszolgáltatás nélkül is folytatta kiadványai megküldését. A második világháború idején az állomány megmentése vált fő feladattá. A legértékesebb kéziratokat és ritkaságokat a Nemzeti Bank bombabiztos pincéjében és a Várhegy alatti barlangokban helyezték el. 1944-ben, a megnyitás centenáriumán a könyvtár a teljes bénultság állapotában volt. Könyvtárak a könyvtárban Az 1949-es átszervezés során létrejöttek a szinte önálló könyvtárként működő különgyűjtemé- nyek. A Magyar Tudós Társaság kezdettől fogva nagy gondot fordított' a legfontosabb tudományos folyóiratok beszerzésére. A 12 500 féle periodikát őrző Folyóirattár az általános társadalom- és természettudományi alapkutatások területén az ország legnagyobb gyűjteménye. A Kézirattár kódexei és nyelvemlékei kezdetben főleg ajándékozás útján kerültek a könyvtár birtokába. A Régi Magyar Nyelvemlékek kiadásakor számos nyelvemlékkel (Kinizsiné Magyar Benigna imádságos könyve, Virginia- kódex stb.) gazdagodott az állomány. 1950-től — egyebek mellett — a Kézirattár birtokában vannak Ady, Babits, Kosztolányi kéziratai, a Tevan Kiadó levelezése, Romain Rolland és a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert levelezésének gazdag gyűjteménye. Ugyancsak a Kézirattárban helyezték el a megszüntetett akadémiai múzeumok, emlékszobák anyagát, továbbá ide kerülnek az akadémiai kandidátusi és doktori értekezések kéziratai is. Az érdekességek közül csak néhányat említve; itt található az a levél, amelyben Semmelweis Ignác beszámol felfedezéséről az Akadémiának, továbbá Balázs Béla tervezett Dózsa-filmjénelfl forgatókönyve és a Vörösmarty- szoba különösen nagy jelentőségű darabja, a Gondolatok a könyvtárban kézirata. (E vers megírására az 1844-ben nyilvánossá vált Akadémiai Könyvtár inspirálta a költőt.) A kézirattárral közös szervezete ben működő Régi Könyvek Gyűjteménye gondozza az ősnyomtatványokat és antikvákat, valamint a régi magyar és a muzeális értékű könyveket. Az Akadémiai Levéltár 1964 óta működik. Az újabb keletű iratok mellett a fontosabb akadémiai eseményeket megörökítő hang- és képanyagot is őrzi. A Keleti Gyűjtemény 1951 tavaszán nyílt meg azzal a céllal, hogy könyvtári bázisa legyen a hazánkban nagy hagyományokkal rendelkező orientalista kutatásoknak és szakemberképzésnek. Iszlám építészeti elemekkel díszített olvasóterme az Akadémiai Könyvtár egyik legszebb helyisége. A 45 ezer egységből álló gyűjtemény gazdag könyv- és folyóirat-állománya mellett nagy számú kéziratos anyagot is őriz. Számos unikumot, ritkaságszámba menő török, perzsa, arab kéziratot találhatunk a Szilágyi Dániel-, a Kégl Sándor-, a Vámbéry Armin-féle gyűjteményekben,’ Kaufmann Dávid hebraika-gyűj- teménye pedig 11. századi kéziratokat is tartalmaz. Az orientalisztika e Közép-Európa-szerte híres szakkönyvtárát külföldi kutatók is gyakran felkeresik. M. Zs. Magyar László, aki feltárta a fekete földrész fehér foltjait Még a világjáró magyarok közül is kevésnek jutott olyan kalandos sors, mint Magyar Lászlónak. 1818. november 13-án született Szombathelyen. A betűvetést Dunaföldváron, a „nemzeti oskolában” sajátította el, majd Kalocsán és Szabadkán folytatta tanulmányait, amelyeket — hallgatva a reformkori jelszóra: tengerre magyar! — a fiumei tengerészeti iskolában fejezett be. Ezután valóban tengerre szállt. Egy osztrák postahajóval eljutott Brazíliába, majd Afrikába és Indiába is. Azután visszatért Dél-Amerikába és élete meghökkentő kalandok sorozatává vált. La Plata állam (Argentína) flottájának hadnagyaként részt vett az Uruguay elleni háborúskodásban. Hadifogságba esett, s csak a szerencse mentette meg a kivégzéstől. Tovább vándorolt Afrikába. Kalabárban — a mai Nigéria területén — a királyi „flotta” parancsnokává nevezte ki az ottani fekete fejedelem. Ez időben, 1848-ban különleges dereglyén behatolt a Kongó torkolatába, s az első utazók egyikeként eljutott Bomáig, Afrika legnagyobb rabszolgatelepéig. Az ott tapasztalt borzalmakat szemléletesen, nagy megjelenítő erővel örökítette meg. A Yellala vízesésrőH, amely megálljt parancsolt kongói útjának, ugyancsak ragyogó ábrázoló erőről tanúskodó leírást adott. Két évi kalabári szolgálat után — saját kérésére — a király fejedelmi végkielégítéssel bocsátotta eV. Ka*abárból Benguélába, a portugál gyarmatok központjába hajózott. Benguólában beszerzett mindent, ami egy nagyszabású expedícióhoz szükséges. Afrika belsejébe, olyan tájakra készült, amelyeket csupán fehér folt jelzett a térképen, mert senki nem járt arra, aki leírásukhoz, térképezésükhöz értett volna. 1849 elején csatlakozott egy kereskedőkaravánhoz, amely Bihébe tartott. A fővárosban, Komba- lában Kajája Kajánigula, a „Dühös Oroszlánynak nevezett rettegett fejedelem kegyeibe fogadta, sőt lányát, Ina Kullu Ozorót is hozzáadta. Hozományul 300 fegyveres szolgával ajándékozta meg. Ozo- ró mindvégig hűséges feflesége, társa volt Magyar Lászlónak, akinek most már lehetősége nyílott arra, hogy ismeretlen területeket járjon be, és fedezzen fel. 1850 és 1854 'között három utat tett Dél-Afrikában és eljutott a Konigó forr ás vidékéig. Ez volt élete nagy pillanata: megtalálta az afrikai főfolyók bölcsőjét, a Kongó és a Zambezi szülőhelyét. Térképei, feljegyzései nyomán neve csakhamar ismert lett. Felfedezéseinek jelentőségéhez csak Livingstone és Stanley kutatásai mérhetők. Magyar László, a senkitől nem támogatott magyar utazó a két felfedezővel egyenrangú úttörője Kö- zép-Afrika kutatásának. Nehéz körülmények közé került, amikor apósát, a Dühös Oroszlánt megölték, mert neki is menekülnie kellett Bibéből. Később az Akadémia levelező tagjává választották és 1859-ben magyar és német nyelven kiadták három kötetre tervezett munkájának első kötetét. 140 arany jutalmat kapott érte. Magyar Lásáló 1862-ig küldte jelentéseit az Akadémiának, amely 1868-ban a portugál kormánytól tudta meg, a hírneves magyar Afrika-kutató 1864 novemberében Ponto do Cujoban elhunyt. A hagyatékában talált két ládát egy portugál telepesnél helyezték el, ennek háza azonban leégett, így a későbbi utazáísairól készült feljegyzések, térképek elpusztultak. • Kódexlap a kézirattárból. • A Kaufmann-gyűjtemcny 77. számú héber kódexének részlete (Hauer Lajos felvételei — KS)
