Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

1979. március 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Pályázati felhívás a marxizmus-leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetemi felvételre az 1979/80-as tanévre. Oktatási formák 1. A hároméves általános tagoza­ton az első évben filozófiát, a második évben politikai gazda­ságtant, a harmadik évben nem­zetközi és magyar munkásmozga­lom-történetet tanulnak a hallga­tók. Felvehetők: — a helyi vezetők, akiknek a középfokú politikai iskolai vég­zettség megszerzését a pártszer­vek, tömegszervezetek, illetve ál­lami szervek előírták és azzal még nem rendelkeznek; a káder- fejlesztési tervekben középszintű munkakör betöltésére számba vettek; a párt- és tömégszerve- zeti oktatásában működő propa­gandisták és utánpótlásként terv­be vett propagandista jelöltek; — akik érettségiztek, vagy en­nél magasabb iskolai végzettsé­gük van; — akik 5 hónapos pártiskolával, 1 vagy 2 éves marxizmus—leni­nizmus esti középfokú iskolával, vagy ennek megfelelő politikai tájékozottsággal rendelkeznek; — akik más iskolának nem hall­gatói, és tanulmányaik folytatá­sát munkahelyük és az orvos en­gedélyezi ; — akik sikeres felvételi vizs­gát tesznek. Tandíj: évi 170 forint. A hároméves tagozat I. évfo­lyamai Kecskeméten, Kiskunfél­egyházán, Kiskunhalason, Baján, Kalocsán, Kiskőrösön, Solton, Já­noshalmán és Tiszakécskén indul­nak. A hallgatók hetenként egy­szer háromórás kötelező foglalko­záson vesznek részt, negyedéven­ként beszámolót, félévkor kollok­viumot. év végén szigorlatot tesz­nek. 2. A szakosító tagozaton 2 éven keresztül a marxizmus—leniniz­mus egy-egy szakágát tanulmá­nyozzák a hallgatók. A harmadik évben a szaktárgyhoz kapcsolódó speciális kérdéseket dolgoznak fel. A vizsgák sikeres letétele felső­fokú politikai végzettséget bizto­sít. Az 1979—80-as tanévben a kö­vetkező szakok indulnak: a) filozófia, b) politikai gazdaságtan, c) nemzetközi munkásmozgalom története. Felvehetők: — a káderképzésben foglalkoz­tatott, illetve tervbe vett propa­gandisták, olyan felsőfokú poli­tikai iskolai végzettséggel még nem rendelkező vezetők, akiknek annak megszerzését a párt-, a tö­megszervezetek és állami szervek előírták, a káderfejlesztési terv­ben felsőszintű munkakör betöl­tésére alkalmasnak minősített párttagok és pártonkívüliek, illet­ve olyan értelmiségiek és társa­dalmi aktívák, akik felsőfokú képzését a pártbizottságok szük­ségesnek tartják, — akik elvégezték az esti egye­tem hároméves tagozatát, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek (pl. egyetemen vagy főiskolán államvizsgáztak mar­xizmusból), — akik más iskolának nem hall­gatói, és tanulmányaik folytatását engedélyező munkahelyi és orvosi igazolásuk van; — akik sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 250,— Ft. 3. Egyéves kiegészítő tagozat in­dul a következő szakokon: a) filozófia, b) politikai gazdaságtan, c) magyar munkásmozgalom története. A kiegészítő szakokon felvehe­tők azok, akik a marxizmus egy- egy ágazatából a kétéves szakosí­tón sikeres államvizsgát tettek. A hallgatók egy éven át tanulmá­nyozzák a választott szakágazatot és tanulmányaik befejezésével ál­lamvizsgát tesznek. Tandíj: évi 250,— Ft. A szakosító és kiegészítő tago­zat csak Kecskeméten működik, amelyre vidéki hallgatók is je­lentkezhetnek, ha a rendszeres beutazást meg tudják oldani. A szakosító és kiegészítő tagozaton heti három óra kötelező foglal­kozást tartunk. 4. Speciális tanfolyamok indulnak párt-, állami, gazdasági, tömeg­szervezeti vezetők, propagandis­ták részére, továbbképzés céljá­ból. A) Kétéves speciális tanfolya­mokat a következő témakörökben indítunk: Gazdaságpolitika (Kecskeméten és Kiskőrösön). A pártirányítás és pártéletkér­dései (Kiskunfélegyházán és Ba­ján). A párt kulturális politikájának elvi kérdései (Baján). A propagandista tevékenység pedagógiai és módszertani kérdé­sei (Kiskunhalason). Nemzetközi politika (Kiskunha­lason). B) Egyéves speciális tanfolya­mok indulnak az alábbi témakö­rökben : A szocialista állam fejlődése és működése (Kecskeméten). A káder- és személyzeti munka kérdései (Baján és Kiskőrösön). A politikai vezetés elvei és módszerei (Kiskőrösön). A speciális tanfolyamok az adott témakörökhöz kapcsolódó kérdéseket tárgyalják, figyelem­mel a legújabb kutatási eredmé­nyekre. A hallgatók félévenként és a tanfolyam befejezésével vizs­gát tesznek, amelyről az Oktatási Igazgatóság bizonyítványt ad. Fölvehetők: — akiknek e formákon történő továbbképzését a pártbizottságok szükségesnek tartják, — akiknek munkaköre vagy társadalmi megbízatása kapcsola­tos a speciális tanfolyamok téma­körével, — akik az esti hároméves ál­talános, vagy kétéves szakosító tagozatát elvégezték, vagy ennek megfelelő ideológiai képzettséggel rendelkeznek. A jelentkezők felvételi beszél­getésen kötelesek megjelenni. A speciális tanfolyamok a jel­zett helyeken működnek. A fog­lalkozások itt is kötelezőek (he­tenként 3 óra). Az esti egyetem törvényes elis­merését, valamint a hallgatók kedvezményeit (tanulmányi sza­badság, végzettség elismerése stb.), a fenti tagozatokon a Mi­nisztertanács és egyes szakminisz­terek rendeletéi, valamint külön­böző kormányszervek állásfogla­lásai biztosítják. Jelentkezés Az esti egyetem valamennyi ta­gozatán a járási, városi pártbi­zottságok propaganda- és művelő­dési osztályain, vagy az Oktatási Igazgatóság tanulmányi hivatalá­ban beszerezhető „Jelentkezési lap”-on történik. A kitöltött és megfelelő javas­latokkal ellátott jelentkezési la­pokat 1979. április 10-ig a kibo­csátó járási, városi pártbizottsá­gok propaganda- és művelődési osztályához, vagy az Oktatási Igazgatóság címére (6000 Kecske­mét, Ady E. u. 18.) kell eljuttat­ni. A jelentkezési laphoz mellékel­ni kell 2 db megcímzett válasz- borítékot, bélyeggel. Az április 10-e után érkezett jelentkezése­ket nem tudjuk figyelembe venni! A felvételi vizsgák május vé­gén, illetve június első felében lesznek, pontos helyükről, idejük­ről, valamint a felvételivizsga­kérdésekről a tanulmányi hivatal külön értesíti a jelentkezőket. A felvételi bizottság döntését július 15-ig küldjük meg. Az érdeklődőknek részletes fel­világosítást nyújtanak a járási­városi pártbizottságok propagan­da- és művelődési osztályai, va­lamint az Oktatási Igazgatóság tanulmányi hivatala. Valamennyi oktatási formára pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága JUHÁSZ GYULA KÉZÍRÁSA, DEDIKÁLT Böngészők az antikváriumban Jól emlék­szünk még rá: hosszú éveken át hiányzott a megyeszékhe­lyen az antik­várium; ahol adni-venni le­het a régi — vagy kevésbé régi, ám újnak már nem ne­vezhető — könyveket. Míg aztán 1975-ben megnyitották végre a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat 125. számú Ko­dály Antikvá­rium Zenemű- és Hanglemez- bolt elnevezésű üzletet, a város központjában. Azóta, akik megfordulnak a sétálóutcában, a Kéttemplom közben, meg­mfnchg^cseme- * Könyvek és kották, lemezek között egyaránt lehet válogatni. géket kínáló kirakat előtt. S ha idejük engedi, meg kedvük is van hozzá, be­mennek a szépen berendezett boltba nézelődni, böngészni, ke­resgélni a több ezer könyv és hanglemez között. □ □ □ Bodoglári Lajosné boltvezető nem kis örömmel újságolja, hogy milyen nagy az érdeklődés a könyvszerető közönség részéről. Nézzünk két számadatot összeha­sonlításul: Míg 1975 októberében harmincezer volt a forgalmuk, három évvel később több mint hatszor ennyi. S a könyvek irán­ti kereslet növekedését mutatja, hogy kezdetben az eladott leme­zek értéke legalább négyszer annyi volt, mint a könyveké. Most fele-fele az arány. A helyettes boltvezető, Kárpáti Béláné a gazdája, felelőse a le­mezforgalomnak. Nem kisebb az ő öröme sem. Hogyne, hiszen a több ezerre tehető raktári kész­let és a sok-sok újdonság közül kedvükre válogathatnak a zene­kedvelők. Jóleső érzés — mond­ja —, hogy ma már a komolyze­ne iránt nagyobb az érdeklődés, mint a könnyűzene iránt, Kez­detben bizony ez egyáltalán nem így volt. Bartók, Kodály művei, Beethoven, Mozart, vagy Liszt és Csajkovszkij alkotásai egyaránt keresettek. Vannak, akik köny­vet és lemezt, sőt kottát is vá­sárolnak. — Vannak törzsvendégek? — Legalább harmincán, negy­venen. ök naponta benéznek hoz­zánk, ha másért nem, egy kis cse­vegésre, s hogy hátha „horogra akad” valamilyen könyvritkaság. — Mondanánk példákat? — A törzsvendégeink között var. ötvenéves kazánfűtő, negy­venéves jogász, fiatal mérnök és középkorú szakszövetkezeti elnök is. — S a „leletek”? Eszükbe jut egy-két könyvritkaság? Olyan, melynek láttán fellelkesült va­laki? — A százkötetes Jókai-sorozat iiyen volt. A négyezer forintot sietve „legombolta” érte valaki. Vagy ilyen volt egy kötet Juhász Gyula kézírásával, meg a Móra által dedikált könyv. Említhet­nénk a négykötetes Hornyikot, mely igazi ritkaság már. Külön­ben is: a helytörténeti művek tránt láthatóan nő az érdeklődés. ■ Ugyanígy a néprajzi, népművé­szeti munkák iránt. A legújabb csemegénk viszont az irodalom- történetileg kuriózumnak számí­tó egykori „Holnap” című anto­• íme, egy értékes ritkaság: • „Holnap” című antológia, a dedi­kálok kézírásával. lógia, a rangos szerzők' dedikálá­sával. — Bizonyára nemcsak helybe­liek járnak ide. — Jönnek Félegyházáról, Bajá­ról; de még Budapestről és Pécs­ről is. Ápoljuk a kapcsolatokat más városokkal úgy is, hogy egy­két napos helyszíni árusítást szervezünk. Voltunk többször Baján, Kalocsán és másutt. Ilyenkor vásárolunk is könyve­ket. Minden esetben több tízezer forintos forgalmat bonyolítunk le. Az antikvárium tehát életké­pes lett a hírős városban. Sokak által kedvelt kis szellemi mű­hely vált belőle a rövid néhány esztendő alatt. Jóleső érzéssel ve­szi tudomásul ezt a tényt a kecs­keméti lokálpatrióta, a könyvba­rát. S hogy ez így van, azt a forgalom növekedése mellett az is bizonyítja, hogy míg kezdet­ben két dolgozója volt a boltnak, addig ma már négyen igyekeznek naponta a „böngészők” kedvébe járni. • Böngészés közben. (Straszer András felvételei.) Varga Mihály FILMJEGYZET A kecskeméti MEZŐGÉP vál­lalat központjában nemrégiben versmondó versenyt tartottak. A vállalat gyáregységei és a köz­pont dolgozói közül sokan jelent­keztek a vetélkedőre, amelyen kötelező, illetve szabadon válasz­tott verset — .vagy prózát — kel­lett a zsűri előtt elmondaniuk. A zsűri tagjai a vállalat értő és versszerető dolgozói közül kerül­tek ki. Az elnöki teendőket Ma­jor Pál, a Katona József Szín­ház művésze vállalta el. A vetélkedő első helyezettje a solti gyáregység fiatal dolgozója, Lehoczky Imre lett, aki mindkét kategóriában remekül szerepelt. A vers ismerete és átélése, kifo­gástalan szövegmondása mellett kellemes orgánuma, és a lényé­ből áradó versszeretete is bizto­sította számára az első helyet. A beszélgetésre Lehoczky Imre a műhelyből jön fel, néhány perc­re. Ormótlan, vastag védőcsizma a lábán, a ruhája olajfoltos; hi­szen fizikai munkás, lakatos­hegesztő. Amikor e néhány per­cet elvesszük tőle, éppen a ke- fésmosó gép gyártási munkáiban vesz részt. A gépet a gyáregység exportra gyártja. Ezen dolgozik ő maiga is. — Az általános iskolában kezd­tem a versmondást — mondja. Nyolcadikos voltam, amikor az iskolában József Attila-emlékmű­sort rendeztek. Akkor szavaltam el nyilvánosság előtt az első ver­set. Nemcsak az ünnepség tet­szett, de a vers is, amit akkor elmondtam: a Favágó. A tanár­nőm akkor felfigyelt rám, bizta­tott is, hogy foglalkozzam a ver­sekkel ... Az általános iskola után Kalocsára kerültem, kollé­giumba. Itt is részt vettem sza­valóversenyen, és első helyezést kaptam. — S azután? — Gimnáziumi tanulmányai­mat a harmadik évben abbahagy­tam, és szakmunkásképzőbe ke­rültem. Később munka mellett szereztem meg az érettségi bizo­nyítványt, a szekszárdi Csapó Dá­niel Szakközépiskolában. Ez az időszak nem hozott ilyen élmé­nyeket, bár talán lett volna rá lehetőség. De most, amikor meg­tudtam, hogy a vállalatnál ren­deznek ilyen vetélkedőt, nyomban jelentkeztem... — Van kedvenc költője? — Federico Garcia Lorca és József Attila. Azt hiszem, mély gondolataik, mondanivalójuk miatt szeretem őket. Hiszen ez a lényeg! Juhász Ferencet is na­gyon szeretem, nem véletlenül választottam a vállalati versenyre az ő műveit. Arra a kérdésre, hogy ő maga írt-e már verset, s hogy más módon milyen a kapcsolata a versekkel, az irodalommal, így válaszol: — Aki szereti a verset — már­pedig én nagyon szeretem —, azt hiszem, előbb-utóbb megpróbál verset írni. Én magam is így vol­tam ezzel, bár nem írtam sokat, és soha nem mutattam meg sen­kinek. Mi sem természetesebb ta­lán, hogy akkor írtam, amikor katona voltam. Egyelőre fonto­sabbnak tartom, hogy olvassak és ez igazán kedvemre való időtöl­tés. De természetesen nemcsak a verseket szeretem, hanem a regé­nyeket és a drámákat is. És a ze­nét. Valamikor énekeltem és gi­tároztam. De általában nagyon vonzódom a művészetekhez. És azt üzenem a fiataloknak, a kor­osztályomnak, hogy szeressék a szépet, a művészetet, a zenét, az irodalmat, a verseket. Higgye el mindenki, hogy talán nincs is ennél semmi szebb az életben...! — Van saját könyvtára? — Több, mint háromszáz köte­tem van. Nagyon rég kinéztem már magamnak a Világirodalmi Lexikont. Most a versenyen ka­pott jutalomból, végre megvehet­tem ... — Még valamit mondjon ön­magáról, a családjáról. — Tizenkét éve dolgozom a vállalatnál, illetve a solti gyár­egységben, itt is kezdtem. Hu­szonnyolc éves vagyok, két gyer­mekünk van, egy kisfiú és egy kislány. Igaz, érettségiztem, de megmaradtam a fizikai munká­nál. Talán hihetetlen, de nem­csak azért, mert így több a kere­set. Hanem mert szeretem ezt a munkát... Amikor elköszönünk, kemény kézfogással, és ő az ormótlan vé­dőcsizmában elindul, próbálom magamnak megfogalmazni a ta­lálkozás, a beszélgetés summázá- sát. De végül is arra gondolok, fölösleges. Lehoczky Imre min­dent elmondott helyettem is... Antalfy István Zsaru Szerzői film ez is, mint Jean- Pierre Melville alkotásainak több_ sége. A rendező írta a forgató- könyvet is, amely tulajdonképpen sehol sem ttér el az úgynevezett bűnügyi filmek előírásaitól. Sab­lonoknak is tekinthetnénk ezeket a bizonyos előírásokat, de a film mégis többet ad a szokványos fordulatoknál. * A máshol, más filmgyártó mes­teremberek műhelyében kiagyalt meseelemeket érdekes, nyugtala­nítóan szomorkás hangulati, ér­zelmi többlettel úgy forrasztja egybe a szerző, hogy minden rész­let eredetinek, logikusnak és sa­játosan egyéninek tűnik. A hely­színek kiválasztása nagyon érde­kes. A fölényes biztonsággal al­kalmazott fényképezési trükkök, a vágások időnként zaklatottan felgyorsuló, majd vontatottá csil­lapuló tempója, és elsősorban a szereplők gondos kiválasztása emeli ki ezt az alkotást a hason­ló stílusúak közül. Alain Delon rezdülésnyi árnyalatokkal is ér­zékenyen közvetítő játéka adja elsősorban a film nagy élményét. De a többi szereplő invenciója sem alacsonyabb értékű, különö­sen a gyönyörű Catherine De­neuve és Riccardo Cucciolla ala­kítására emlékszik vissza a néző örömmel. * A rendező Melville (eredetileg Grumbach n neve és a Moby Dick írója iránti tiszteletből vet­te fel a Melville nevet) egyéb­ként nem ismeretlen (a közönség előtt. A háború után nem sokkal egy artisztikus rövidfilmmel hív­ta fel magára a figyelmet, majd az 1972-ben készült Zsaru bemu­tatása előtt, általában kétévenként jelentkezett egy-egy újabb alko­tással, tehát nem túlságosan ter­mékeny művész. Amikor 1949-ben bemutatták ia Vercors regényéből készült A tenger csendje című filmjét, Jean Cocteau felajánlot­ta, hogy Rettenetes gyerekek cí­mű drámájából készítsen filmet. A darab el is készült, és ez az adaptáció alapozta meg tulajdon­képpen Melville hírnevét. Többi filmjét sajnos, nem mutatták be hazánkban, talán két kevéssé je­lentős alkotása kivételével. Ez a Zsaru is nagy-nagy késéssel ju­tott el a magyar filmvásznakra. Megelőzte a bemutatás sorrend­jében egy sereg olyan alkotás, amely frontosán a Zsaru ötleteit vitte tovább és másolta le. * Egyébként a külföldi kritika nem halmozta el dicséretekkel ezt a filmet, áltálában azt álla-, pitották meg Melville munkájá­ról, hogy — ami a hangulati té­nyezőket illeti — már csak ön­magát másolja. Cs. L. Beszélgetés a versmondóval i iiteiiyiillIfíiiiiiliíílüííáiiiiiSlüÉi®^^^ ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents