Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. március 4. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Változatlan erővel folytatódik a Vietnam elleni kínai agresz- szió; határozathozatal nélkül zárul a Biztonsági Tanács vitája. — Ljahovval és Rjuminnal fedélzetén ■ felbocsátják a Szojuz—32 űr­hajót, amelyet összekapcsolnak a Szaljut—6 űrállomással. KEDD: Az ugandai—tanzániai viszályról tárgyal az Afrikai Egység­szervezet Nairobiban. — Az NDK külügyminisztere a szovjet fő­városban. SZERDA: Egységfelhívások és belső harcok Iránban. — A francia el­nök Mexikóban. — Hua Kuo-feng fogadja a Pekingben tartózko­dó amerikai pénzügyminisztert. CSÜTÖRTÖK: Választások Spanyolországban. — Begin izraeli mi­niszterelnök Carterral találkozik. — Népszavazás Skócia és Wales korlátozott önkormányzatáról. — Tűzpárbajok sora Dél-Libanon- ban. PÉNTEK: Leonyid Brezsnyev beszéde ,kül- és belpolitikai kérdések­ről, két nappal a szovjet választások előtt. — Ugo La Maifa visz- szaadja kormányalakítási megbízatását Olaszországban. SZOMBAT: Fegyverszünet a két Jemen fegyveres konfliktusában. — Hanoi visszautasítja a képmutató kínai „tárgyalási” javaslatokat. A hét három Űjra vietnami helységneveket tanul a világ. A francia expedí- ciós csapatok vereségét jelképező Dien Bien Phu völgykatlana után a talán legtöbb bombatámadást kiálló Vinh, az amerikai imperia­lizmus kegyetlen hadviselését megtestesítő My Lai és a Saigon szomszédságában bevehetetlen erődöt képező Chu Chi vashá­romszög került a köztudatba. Most viszont az északi tartomá­nyok települései, Lang Son, Lao Kay, Hoang Lien Son, s a többi­ek szerepelnek a híradásokban. Mi a helyzet a kínai-vietnami határövezet háborújában ? Harmadik hetébe lépett a Vi­etnam ellen indított, s az ország­nak mind a hat északi tartomá­nyára kiterjedő kínai agresszió. A sűrűn nyilatkozgató Teng Hsziao-ping először 15 napban, azután 33 napban jelölte meg a támadás időtartamát, de nehezen lehet hitelt adni a felröppentett és cáfolt dátumoknak. Egyes je­lentések ugyanis arra utalnak, hogy tovább tartanak a kínai csapatösszevonások, bevetésre ké­szítik elő a kínai légierő jelentős egységeit. Más hírek egy vissza­vonulás kezdetére céloznak — azaz a tudósítások meglehetősen ellentmondóak. A kínai támadás nem érhette el célját: nagy veszteségekkel fizet­tek a határmebi térnyerésért, jól­lehet vietnami részről főként a milicisták harcoltak, s a főerők még nem kerültek bevetésre. Amennyiben Kína végül is a jó­zanság maradék szavára hallgat­na, s kivonulna, ez nem győzel­mi parádé lenne. Ha viszont foly­tatja és fokozza kalandját, még kevésbé számíthat sikerre, de an­nál több veszélyt idézne fel. Mi­közben a kínaiak bonyolult és nehéz helyzetbe manőverezték be­le magukat, világszerte nő a Pe- kingnek címzett bírálatok száma. Akadtak furcsa megnyilvánulások is: visszatetszést keltett például, hogy az amerikai pénzügyminisz­ter éppen ebben az időszakban tett látogatást a kínai fővárosban. Akadtak zavaró körülmények 'a Biztonsági Tanács vitájában, hi­szen a NATO-hataLmak igyekez­tek egyenlőségjelet tenni az ag- resszor és az agresszió áldozata közé, ezért nem is születhetett megfelelő döntés. A kínai vezetés azzal próbálta gyengíteni az elítélő nyilatkoza­tok súlyát, hogy tárgyalási indít­ványt tett: javasolta a két ország külügyminiszter-helyettesi meg­beszéléseit. A hanoi rádió joggal leplezte le ezt a szemfényvesztő és képmutató kínai megnyilvánu­lást. Peking ugyanis úgy akar „tárgyalni”, hogy közben kínai kérdése csapatok tartanak megszállva vi­etnami területeket. Vietnam ter­mészetesen nem1 zárkózik el a párbeszéd elől (noha korábban már nyolc tárgyalási forduló ma­radt eredménytelen a kínaiak ma­gatartása miatt), de ragaszkodik a kínai csapatok visszavonásához, s szuverenitásának tiszteletben tar­tásához. Mi jellemezte a szovjet vezetők állásfoglalásait a választási kampány során elmondott beszédekben ? Nincs olyan világpolitikai kér­dés, ahol ne esne különös nyoma­tékkai latba az SZKP és a szov­jet kormány vezetőinek vélemé­nye. Érthető érdeklődés kísérte tehát a most vasárnapi szovjet választások előkészületeit, ame­lyek alkalmat adtak Brezsnyev, Koszigin, Kirilenko, Szuszlov, Gromiko és mások kiemelkedően fontos nyilatkozásaira. Leonyid Brezsnyev több, mint egyórás be­szédében egyaránt érintett jelen­tősebb belső kérdéseket, s kül­politikai problémákat. Az utóbbi hetekben kétségkí­vül feszültebbé váló nemzetközi helyzetben (a kedvezőtlen eleme­ket elsősorban a kínai agresszió, s a kínai kártyával játszó ameri­kai szélsőségesek tolták előtérbe) határozott, nyugodt, magabiztos hang hallatszott a moszkvai Kremlből.. A Szovjetunió teljesíti kötelezettségvállalásait Vietnam­mal szemben a négy hónapja alá­írt szerződés értelmében; szolida­ritását nyilvánítja az önvédelmi küzdelmet folytató hős országok­kal, s kalandor terveik feladá­sára szólítja a támadókat. _ A Szovjetunió komolyan veszi’ ezt a válságot is, de nem „temeti” az enyhülést, ellenkezőleg, újabb erő­feszítésekre szólít fel a nemzet­közi kapcsolatok javítása érdeké­ben. Az SZKP főtitkára, a szov­jet államfő nem zárta ki egy SALT-egyezmény közeli megkö­tését, célzott a SALT—3. forduló szükségességére, s reális lehető­ségként beszélt Moszkva és Wa­shington közti csúcstalálkozóról. A közelmúlt tapasztalatai azt mu­tatták, hogy a vietnami amerikai agressziót éppen a nemzetközi enyhülés kibontakoztatásának időszakában sikerült felszámolni, s egy hasonló folyamat most a kínai támadókat szigetelhetné el, még jobban lerántva a leplet a pekingi magatartásról. A SALT-szerződés megkötése mellett (Brezsnyev hangsúlyozta egyébként, hogy a megállapodás feltételei jobbak is lehetnének, de a kompromisszum jegyében most ennyire futotta), új szovjet kezde­ményezések hangzottak el a kö­zép-európai haderőcsökkentés elő­mozdítására, s az országok közti • Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is megtárgyalta a Vietnam elleni kí­nai támadás nyomán kialakult helyzetet. Képünkön: Ha Van Lau, Vietnam ENSZ-nagykövete szólal fel. • Dél felé menekülnek a vietna­mi országúton a megtámadott kí­nai határ menti tartományok la­kói. • Képünkön: egy vietnami kato­na sebesült bajtársát viszi bizton­ságba. (Telefoto — AP — MTI — KS.) • Spanyolországban megtartották a parlamenti választásokat. Ké­pünkön: egy madridi háziasszony a plakátdömping maradványait szedi le házának faláról. "sonló céllal, de új szereposztás­ban. Az egyiptomi miniszterelnök, valamint az izraeli és amerikai külügyminiszter találkozója azon­ban nem hozta közelebb a meg­oldást, ezért Carter újabb csúcs­ra, immár a Camp David—3-ra tett indítványt. Ezt Szadat indít­hatta el, mert az arab világ ré­széről fenyegető teljes bojkottól félt. Begin viszont sértődötten visszautasította, hogy ne az egyiptomi elnök legyen partnere. Zsarolások és ellenzsarolások kö­zepette végül is az izraeli kor­mányfő amerikai útra indult, de csak kétoldalú találkozóra került sor. Egyelőre nehéz lenne előrejel­zést adni, hogy lesz-e újabb Camp David, s főleg: hozhat-e eredményt. Az Egyesült Államok nyilván mindent elkövet majd ennek érdekében, hiszen rápil­lantva a naptárra: elnökválasz­tás előtti évben vagyunk, s Car­ter népszerűségének visszaszerzé­sében reménykedik. Csakhogy a különút eddig is túlságosan síkos­nak bizonyult, s nincs rá biztosí­ték, hogy az elkövetkező időkben ne rosszabbodnának tovább a kü- lönutas béke esélyei. Réti Ervin • Khomeini ajatollah, iráni val­lási vezető Teheránból Qumba, a síiták szent városába tette át szék­helyét. Képünkön: beszédet mond az érkezésére összegyűlt tömeg­nek. bizalmat erősítő intézkedések tel­jesebbé tételére. (Ezek közé tar­tozik például a flottagyakorlatok és nagy csapatmozdulatok előze­tes bejelentése.) A következetes enyhülési törekvések és a követ­kezetes kiállás az agresszió áldo­zata mellett, így kapcsolódik egy­máshoz a Szovjetunió legmaga­sabb szinten kifejtett következe­tes békepolitikájában. Hogyan alakulnak a közel-keleti tárgyalások ? Az amerikai elnöknek a köz­vélemény-kutatások adataiban ki­fejezett népszerűsége tavaly szep­temberben, a Camp David-i ke­retegyezmények aláírása után volt a legmagasabb. Amikor az­után kitűnt, hogy a várakozások túlzottnak bizonyultak (több lé­nyeges kérdést nem oldottak meg, osak a szőnyeg alá söpörtek, s közben új fejlemények bontakoz­tak ki a bagdadi csúcstól a Szí­riái—iraki békeülésen át az iráni fordulatig) — annál szembetű­nőbb lett a kiábrándulás és csa­lódás. Amerikai kezdeményezésre ezért összehívták Camp David—2-t, ha­Megrázó részletek Kína agressziójáról HANOI Az ADN-hírügynökség szemta­núk beszámolói alapján megrázó részleteket közölt a kínaiak Viet­nam ellen indított barbár agresz- sziójáról. Vu Thl Minh általános iskolai tanuló elmondotta, hogy a kínai támadók február 17-én a hajnali órákban hatoltak be Hoang Lien vietnami határmenti tartományba — ő maga szülőfalujában, a tarto­mány Quang Kim nevű helységé­ben élte át az eseményeket. Csa­ládjával együtt egy óvóhelyen húz­ta meg magát. „A kínaiak benyomultak az óvó­helyre, amelyben anyámmal, fivé­reimmel és nővéreimmel együtt tartózkodtunk — mondta. — Csa­lódom tagjait hajuknál fogva rán­cigálták ki a bunkerből és hurcol­ták el a közeli dombra. Később lövéseket és kiáltásokat hallottam. Amikor a kínaiak továbbvonul­tak, óvatosan arra a helyre kúsz­tam, ahonnan a lövések és a kiál­tások hallatszottak. Sok más asz- szony és gyermek holtteste között ott találtam anyám, fivéreim és nővéreim holttestét is”. Vu Thi Minh egyike azoknak a keveseknek, akik Quang Kimben túlélték a támadást. A kínai ag- resszorok nehéztüzérsége a föld színével tette egyenlővé a határ­menti falut. A támadók — más szemtanúk elbeszélése szerint — szörnyű vérfürdőt rendeztek Quang Kimben. Polgári lakosokat lőttek agyon, a menekülni próbá­lók életét puskatussal oltották ki. A kínai páncélosok a támadást előkészítő tüzérségi tűz után még megmaradt lakóépületeken átgá­zolva nyomultak előre. Romokban hever Quang Kim pályaudvara, Is­kolája, egészségügyi állomása, pia­ca és számos lakóépülete. Hasonló sorsra jutott Keo Kham, a határmenti tartomány másik faluja is. Ott az agresszorok lemé­szároltak mintegy száz embert és felgyújtották az épületeket. Lang Son tartományi székhelyet napokig lőtte a kínai tüzérség. Február 27-én reggel kínai aknák és ágyúlövedékek százai csapód­tak be a városba. Rombadőlt a megyei kórház, a vízmű, egy ter­melőüzem és sok-sok lakóépület. Gyilkoltak és gyújtogattak az agreszorok Lang Son tartományi székhelytől északra, a határtól mintegy 6 kilométerre fekvő My Cao faluban is. Lángszórókkal öl­ték meg azokat, akik árkokban kerestek menedéket. Szemtanúk szerint sok fiatalt Kínába hurcol­tak. Hoang Lien Son tartományban február 17-én hajnalban kínai tü­zérség a föld színével tette egyen­lővé egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet épületeit, közöttük az iskolát és a bölcsődét is. (ADN) * Négyezer kínai katonát tettek harcképtelenné a vietnami erők az utóbbi napokban Lang Son tarto­mányban — tűnik ki a Hanoiban tegnap kiadott összefoglaló jelen­téséből. Az agresszorok csak a ha­tár közvetlen közelében levő Dong Dang települést tudták bevenni. A VNA-hírügynökség most arról szá­molt be, hogy innen két irányban, dél-, illetve délnyugat felé kísé­reltek meg teret nyerni az invá- ziós csapatok. (MTI) Alvaro Cunhal befejezte magyarországi látogatását A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meg­hívására március 1—3. között ba­ráti látogatást tett Magyarorszá­gon Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára megbeszéléseket folytatott Alvaro Cunhallal. A PKP főtitkára ta­lálkozott Gyenes Andrással, a KB titkárával. A találkozókon részt vett Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Adelino da Silva, a PKP KB tagja. A megbeszélések során kölcsö­nösen tájékoztatták egymást párt­jaik helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Véle­ménycserét folytattak a két or­szág és párt kapcsolatairól, vala­mint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Az MSZMP és a PKP képvise­lői megerősítették, hogy a két párt aktívan hozzá kíván járulni a Magyarország és Portugália kö­zötti kapcsolatok minden téren történő továbbfejlesztéséhez. Az MSZMP és a PKP képvi­selői a leghatározottabban elítélik a Vietnami Szocialista Köztársa­ság elleni kínai fegyveres agresz- sziót, amely nemcsak az indokí­• Kádár János, az MSZMP KB el­ső titkára pénteken fogadta Alva­ro Cunhalt, a Portugál Kommu­nista Párt KB főtikárát. (MTI) nai országok, hanem a világ bé­kéjét is veszélyezteti és követeli annak haladéktalan megszünteté­sét, a kínai csapatok kivonását vietnami területről. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára szombaton elutazott Budapestről. A Ferihe­gyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP külügyi osztályának ve­zetője búcsúztatta. (MTI) Ma választásokat tartanak a Szovjetunióban (Folytatás az 1. oldalról.) tétele, hogy előre lépjenek a le­szerelés egyes kérdéseiben és Brezsnyev arra is lát esélyt, hogy Európában közelebb jussa­nak a katonai enyhüléshez is. Brezsnyev megismételte, hogy a Szovjetunió, szövetségeseivel együtt minden tőle telhetőt meg­tesz az enyhülés, a fegyverkezési verseny megállítása, a háborús veszély elhárítása, a leszerelés érdekében. „A kínai—vietnami konfliktus ellenére Brezsnyev az enyhülés­re játszik”, „Brezsnyev az enyhü­lést választja”, ilyen és hasonló címekkel jelentek meg szomba­ton reggel a francia lapok. A cikkek általában egyetértenek azzal, hogy az enyhülés a szov­jet külpolitika vezérelve marad. Kiemelik a meg nem támadási szerződés megkötésére való ja­vaslatot, ugyanakkor hozzáteszik, hogy Leonyid Brezsnyev biztosí­tani akarja a békét a Szovjetunió nyugati határai mentén akkor, amikor a Kremlt nyugtalanítja az ázsiai helyzet fejlődése. A Le Dauphiné Libéré című lap meg­fogalmazása szerint a Szovjet­unió emlékeztette a Nyugatot, hogy a béke és az enyhülés út­ja továbbra is Moszkván át ve­zet. A francia sajtó kiemeli, hogy az SZKP KB főtitkára szi­gorúan elítélte a Vietnam elleni kínai támadást és azt a világbé­két fenyegető legsúlyosabb ve­szélyként értékelte. A belga lapok vezető helyen, nagy terjedelemben ismertetik Leonyid Brezsnyev beszédét. Az egyik legtekintélyesebb újság, a La Libre Belgique -kommentár­jában a többi között megállapít­ja: a Szovjetunió egy felelős és békeszerető nagyhatalom képét mutatta. Brezsnyev figyelmeztet­te a Nyugatot, ne legyen cinko­sa Kínának, ugyanakkor javas­latot tett a Nyugatnak az eny­hülés megszilárdítására, és gya­korlatilag elkötelezte magát a második SALT-egyezmény alá­írására. A japán lapok is vezető helyen foglalkoznak Brezsnyev pénteki beszédével. Az Aszahi Simbun című japán lap kiemeli, hogy a szovjet vezető rámutatott: a Szovjetunió teljes mértékben szo­lidáris a vietnami néppel és tel­jesíteni fogja a két ország kö­zött megkötött barátsági és együttműködési szerződésből reá háruló kötelezettségeket. Richard Wolf, az Angol—Szov­jet Baráti Társaság főtitkára, a TASZSZ tudósítójának adott nyi­latkozatában hangsúlyozta: „A Szovjetunió fennállásának egész történelme azt mutatja, hogy a Szovjetunió mindig fellépett az agresszor ellen és mindig az ag­resszió áldozatának oldalán állt.” (MTI) NÉPI ÖNBÍRÁSKODÁS — LÖVÖLDÖZÉSEK Khomeini utasította a kormányt az iszlámosítás folytatására TEHERAN Szombatra virradó éjjel ismét voltak szórványos lövöldözések Teheránban. Feltehetőleg jelen­téktelen incidensekről lehetett szó, mert a forradalmi rádió reg­geli híradásában nem tett emlí­tést róluk. A rádió ugyancsak szombaton reggel további kivégzésekről adott hírt: Abadanban, illetve Gaz- vinban az elmúlt 48 órában ha­lálra ítélték és agyonlőtték há­rom rendőrtisztet, akik az elmúlt hetekben különös kegyetlenséggel léptek fel a tüntetőkkel szemben. Egyidejűleg folytatódik a népi önbíráskodás is, ami politikai kö­rökben távolról se talál egyér­telmű helyeslésre. Najafabad vá­rosában pénteken a feldühödött tömeg meglincselt három rend­őrt, amikor azokat a forradalmi milicisták éppen a helyi börtönbe kísérték. A forradalom továbbvitelét kö­vetően baloldali fedajinok a saj­tóban közzétett nyilatkozatukban éles hangon tiltakoztak amiatt, hogy az ország északi részén fek­vő Langerud városában fegyve­resek megtámadták egyik ren­dezvényük résztvevőit. Ez az in­cidens is jól tükrözi, hogy szerte az országban számos, egymással ellentétes érdek hat, és mind­egyik külön fegyveres csoporto­kat mozgat. Közben folyik az ország isz- lámosítása, amire Khomeini aja­tollah az elmúlt napokban több ízben is felszólított. A vallási vezető utasította a kormányt, hogy — mint a korán szerint „tisztátalant” — tiltsa be a fa­gyasztott hús importját, rendelje el a meglevő készletek megsem­misítését. A fagyasztott hús fo­gyasztása tehát Iránban szom­battól kezdve tilos. Bár ezt a hatóságok hivatalosan még nem rendelték el, a szexfil­mek, valamint az erőszakot áb­rázoló filmek máris lekerültek a mozik műsoráról. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT w Magyar—amerikai kulturális tárgyalások Február 26-a és március 3-a között amerikai kulturális delegáció folytatott tárgyalásokat a Kulturális Kapcsolatok Intézetében Yale Richmondnak, AI ICA (nemzetközi kommunikációs ügynökség) igaz­gatóhelyettesének vezetésével. A tárgyalások célja az 1977. április 6-án aláírt magyar—amerikai kormányközi kulturális, oktatási, tudo­mányos és műszaki-természettudományos egyezmény első végrehaj­tási munkatervének kidolgozása volt. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents