Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

1979. március 29. 9 PETŐFI NÉPE # Mit várhatunk az áfészéktől? Interjú dr. Szlamenicky Istvánnal, a SZŐ VOSZ elnökével Üzleteivel, vendéglátóhelyeivel és szerteágazó tevékenysége kere­tében más szerepkörében is ha­zánk minden településén jelen van valamelyik általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkezet. Az áfészek főként a községekben, a falvakban és a tanyavüágban tel­jesítenek rendkívül fontos fel­adatokat. amelynek nemcsak tag­jaik, hanem az egész ottani la­kosság életkörülményeit erőtelje­sen befolyásolják. Kezdjük is ez­zel : — Véleménye szerint ebben az évben tudják-e tovább javí­tani az áfészek az áruellátás színvonalát? — kérdeztük dr. dr. Szlamenicky Istvántól, a SZÖVOSZ elnökétől. — Tudják és kell. Ebben az év­ben az életszínvonal-politikai cé­lok között növekvő és fontos sze­repe van annak, hogy fenntart­suk. sőt egyes területeken növel­jük az áruellátásban elért szín­vonalat. Hazánk lakosságának mintegy fele nyit be szinte na­ponta az áfészek üzleteibe. Ez is érzékelteti, mekkora jelentősége van annak, hogy milyen a kíná­lat a fogyasztási szövetkezetek boltjaiban, áruházaiban. A tervek szerint az ország kiskereskedelmi forgalmának 1979-ben is a 35 szá­zalékát bonyolítják le az. áfész­ek. Ehhez 9.2 százalékkal kell nö­velniük eladási forgalmukat. — Megvannak az áfészek be­szerzési áruszállítási és korsze­rűsítési feltételei ahhoz, hogy eleget tegyenek az említett kö­vetelményeknek? — Az áfészek, amelyek több mint 15 ezer üzletet tartanak fenn. részint szerződéseikkel, ré­szint saját árualapjaikkal gon­doskodnak a kiegyensúlyozott áru­ellátásról. Az előbbi forrásból származik az árukészlet nagyobb hányada, de igen fontos az utóbbi forrás szerepe is. Az áfészek ke­retében ugyanis számottevő a me­zőgazdasági kistermelés, az élel­miszer-feldolgozás, és különféle iparcikkek gyártása. Ahhoz azonban, hogy ezt az évet is sikeresen zárjuk, az áru- beszerzésen kívül még sok más feladatot is jól kell megoldani. Hogy csak a legfontosabbakat em­lítsem: a forgalomnövekedést a tavalyinál kisebb készlettel old­juk meg; tegyük olcsóbbá a szál­lítást; fordítsunk nagyobb figyel­met az energiatakarékosságra; azokban az üzletekben, ahol tech­nológiai korszerűsítést hajtottunk végre, ennek megfelelő munka­termelékenységet érjünk el, és így tovább. Persze, nem minden csak az áfészektől függ. Áruik te­temes részét ugyanis nagykeres­kedelmi vállalatoktól szerzik be. Joggal várják el, hogy partnere­ik pontosan és a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek megfe­lelően teljesítsék vállalt kötele­zettségeiket. — Nem okoz nehézséget az árubeszerzésben, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek — bár méreteik az utóbbi években megnőttek — nem olyan nagy tételű megrendeléseket adnak fel külön-külön, mint például az állami nagyáruházak? — Nagyobb baj eddig nem volt ezen a téren, de mind erőtelje­sebb a kisebb áfész-üzletek igé­nye a koordináció, az együttes fellépés iránt. Ezért az áfészeket arra biztatjuk, hogy szélesítsék a gazdasági együttműködést egy­mással és a termelő üzemekkel. Nem régen határozta el a SZÖVOSZ elnöksége, hogy az áru­házak (68 nagyobb és 350 ABC- áruház) és a szaküzleti hálózat — természetesen az áfészek fennha­tóságával — kooperációt hoznak létre. Ez lehetővé teszi, hogy nagy tételű megrendeléseket adjanak a nagyiparnak és a külkereskede­lemnek. Mód van arra is, hogy az áruházak a különféle cikkek cseréje révén színesítsék a kíná­latot, bővítsék a választékot. Mindkét megoldás nem csupán a városi lakosságot szolgálja, ha­nem a vonzáskörzetben lakó fa­lusi embereket is. — Az áfészek elismerésre méltóan sokat tettek a vendég­látás színvonalának fejleszté­séért is. Milyen terveik van­nak arra, hogy a vendéglátó- ipar révén is tovább javítsák a lakosság életkörülményeit? — A tavalyi évért nem kaptunk dicséretet. Gyakorlatilag a ven­déglátás forgalma az előző évivel azonos volt. — Bizonyára része van eb­ben a közismert szeszárusítási korlátozásnak is. — Igen, de az élelmes áfészek példái bizonyítják, hogy meg le­het találni az ellenszert. A ta­pasztalatok alapján azzal is nö­velhető a vendéglátóhelyek étel­forgalma, hogy nagyobb szerepet vállalnak a közétkeztetésben, a munkahelyi, a gyermek- és a di­ákétkeztetésben. Egyébként e té­ren is megmutatkozik az egy te­lepülésen levő gazdálkodó egysé­gek együttműködésének előnye. Vannak rá példák, hogy ipari nagyüzem fogott össze az áfész- szel. A vállalat, a gyár emelte az épületet, amelyben az áfész tart­ja fenn az ipari munkásokat és saját dolgozóit egyaránt ellátó üzemi, étkezdét.,, Növelni,,.kellene és lehet a hidegkonyhai, s a cuk­rászipari készítmények forgalma­zását is úgy, hogy a legkisebb falvakba is eljussanak ezek a ke­resett termékek. — Az áruellátást, de külö­nösen a vendéglátást lényege­sen befolyásolja, hogy az áfész­ek — mint erről már szó. volt — különféle módokon igyekez­nek a saját erejükből is növelni az árukínálatot. — Az 1979. évi népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés 3,5 százalékos növelését irányozza elő. Mi számot vetettünk erőik­kel. s úgy látjuk, hogy az áfész­ek a mezőgazdasági termékekből a felvásárlást 6—7 Százalékkal, élelmiszer-feldolgozásukat pedig 8—10 százalékkal tudják bővíteni. E cél megvalósításának fő bázisa a 2600 mezőgazdasági szakcso­port, több mint kétszázezer tag­gal. — Térjünk át más területre. Véleménye szerint van-c lehe­tőség arra. hogy az áfészek hozzájáruljanak népgazdasá­gunk egyensúlyának javításá­hoz is? — Igen. Arra törekszünk, hogy az idén a háztáji és kisegítő gaz­daságokból. szakcsoportokból szár­mazó áru nagyobb hányada érté­kesül jön a külpiacokon, mint ed­dig. Ügynevezett apró cikkekről van szó. amelyeket keresnek és megfizetnek külföldön; a kamil­lateát éffpen úgy, mint a liba- pelyhet vagy például a ciroksep­rűt és a fakanalat. Ezek a cikkek — s mások is — kevés ráfordí­tással hoznak valutát. S előállí­tásukkal olyan melléktermékeket, hulladékokat hasznosítunk és olyan töredék munkaerőt haszná­lunk fel, amely egyébként veszen­dőbe menne. Az áfészek által szervezett kistermelés és ipari te­vékenység hazai nyersanyagból hoz létre értéket, tehát — ha sze­rény mértékben is — külkereske­delmi egyensúlyunk javítását szolgálja. — Mit értsünk a szerény mértéken? — Külön-külön tényleg szerény tételekről van szó, hiszen a Her­baria a : különböző gyógynövé­nyekből „csak” négymillió dollárt exportál, s a Hungaronektár is „csak” tízmillió dollárt, de ha a „csak”-okat a libamájjal, a tol­lal, a seprűvel stb., tovább foly­tatjuk. akkor együttvéve mintegy százmillió dollárhoz jutunk. — A tervek megvalósítása bizonyára attól is függ, hogy mennyire erős és széles az áfészek kapcsolata elsősorban a községekben és a még kisebb településeken élő emberekkel. — A 300 áfészben dolgozó, csaknem 130 ezer ember naponta találkozik a másfél milliós áfász- tagsággul és összesen ötmillió na­pi vásárlóval. A kapcsolatot kö­zöttük nemcsak. a,boitoic sha: .ven­déglátóhelyek jelentik. Munkást és tsz-tíige>teotanítát és: tisztvise“- lőt összefűz az a közösségi élet is. amelyet az áfészek önkor­mányzati szervei alkatnak. Sze­rintem e téren még nem használ­tuk ki lehetőségeinket, S hogy előrelépjünk, az elsősorban az áfészek vezető testületéitől függ. Ök tehetik a legtöbbet azért, hogy növekedjék a közösségi összefogás ereje. Az áfészek idei terveinek jó teljesítéséhez ez ugyanolyan fontos, mint a kifejezetten gaz­dasági feladatok jó megoldása. Gulyás Pál Barangolás Bács-Kiskunban Sokan sokat tudnak megyénk­ről, Bács-Kiskunról, de úgy gon­doljuk rövid néhány sorban érde­mes elmondani minden városról, községről a legfontosabb tudniva­lókat. Bemutatni legjellegzetesebb ..arcát” egy képen, ismertetni a legfontosabb adatokat, látnivaló­kat, hátha valaki kedvet kap és fölkerekedik, hogy saját szemével győződjön meg arról, mennyi ér­dekes akad ezen az országnyi te­rületen. Talán először elevenítsük fel a megye néhány adatát. Öt- száznyolcvanháromezer lakosa, 836 ezer hektáron jórészt 6 város­ban, 98 községben és településen lakik. De ahogy azt már sokszor leírtuk, mi vagyunk az ország leg­nagyobb tanyás megyéje, hiszen közel 150 ezren laknak régimódi, vagy részben korszerűsített ta­nyán. Kecskemét A megye székhelye, egyben a legnagyobb városa Kecskemét. Lakosainak száma 92 ezer 741. A hozzátartozó négy településsel együtt több mint 100 ezer. Terü­lete is óriási, 25 ezer 680 hektár. A városban há­rom felsőokta­tási intézmény működik. Közel száz ipari üzemben, szö­vetkezetben fo­lyik a termelés. Védett műemlékeinek száma fél­száz körül van, ezek jó része a központban könnyen elérhető helyen található. Az ide látogató vendéget múzeumok, kiállítások várják, télen-nyáron működik a fedett, uszoda és a sportcsarnok, itt játszik a megye egyetlen állandó színháza, a Katona József Színház. Pásztor Zoltán Keltetés • Megkezdték a Balatoni Halgaz­daság nagyatádi kerületének ba­romfitelepén a kacsatojások kel­tetését. A korszerű keltetőgépek- ben automata szellőztető biztosít­ja a mindig megfelelő hőmérsék­letet és a páratartalmat. A kikelt kacsák a telep halastavaira, majd a Baranya megyei feldolgozóba kerülnek. Mintegy hetvenezret a környék kistermelőinek adnak át továbbtenyésztésre. (MTI-fotó: G.vertyás László felv. — KS.) Paprikavetőmag Őshazájában egykor dísznö­vénynek termesztették az indiá­nok a paprikát. Amerika fölfe­dezése után szinte valamennyi földrészen maghonosodott az év­századok során. Eleinte gyógyszer volt, majd később lett ízesítő­szer. Egyes helyeken a paprika- őrleményt baromfi táphoz keve­rik, hogy színesebb legyen a to­jás sárgája. A paprika magjából értékes olajat lehet sajtolni, s volt idő, amikor pálinkát főztek a terméséből. Méregerős ital! Magyarországra jó háromszáz esztendeje került a fűszerpapri­ka. amelyet manapság Kalocsa és Szeged- körzetében 12 ezer hektáron termesztenek. A hajda­ni dísznövény mostanság is dí­sze a paprikás mezőgazdasági üzemeknek, háztáji gazdaságok­nak. A Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat évente harminc országba szállít őrle­ményt, de a Szegedi Papniikafel­dolgozó készítményeit is méltán keresik. A világon évente el­adott fűszerpaprika minden har­madik kilogrammja hazánkból származik. .**, ....... A Zöldségtermesztési Kutató­intézet tudományos munkatársai az elmúlt időszakban számos új fajtát, fajta jelöltet állítottak elő, hogy a hazai fűszerpaprika-ter­mesztés a megnövekedett köve­telmények ellenére versenyképes termékeket adhasson a feldolgo­zóiparnak. Az idén például 15 tonna elit, szuperelit paprika- vetőmagot kapnak a gazdaságok, s a kiváló minőségű .szaporító­anyagból 6 tonna a gépi szedés­re, termesztésre alkalmas fajták magja, amelyet a szegedi és a kalocsai gyárral szerződött ter­melőknek a szokásosnál .koráb­ban szállítanak, A fajtanemesítésen, a vető­mag-előállításon kívül a Zöld­ség termesztési Kutatóintézet ka­locsai állomásának munkatársai­ra hárul olyan műszaki felada­toknak a megoldása is, amelyet másutt a mezőgazdasági gép­gyártás, vagy a kereskedelem vé­gez. A hazai forrásból beszerez- hetetlen műszaki berendezéseket, gépeket a kutatók maguk készí­tik el. hogy mások mulasztása miatt ne lehessen pillanatig sem kétséges a tudományos munká­juk eredménye. K. A. A tanya már messziről látszik a fák között. Nem vakítóan, nem frissen meszelve, de még fehé­ren. Öreg kutya tápászkodik fel a jöttömre, de nem ugat, csak nyújtózik egyet. Talán már hang­ja sincs. Néz rám, nem érti, hogy kerül ide ember. A Vargáék tanyája ez, az or­szágúitól négy kilométerre. A legnagyobb gyerek, Jóska, aki tanár bent a városban, jó bará­tom, vele jártam itt néhányszor. Most, hogy a szomszéd dűlőben volt dolgom, erre hozott a lá­bam, hogy megnézzem, mi van az öregekkel. A kapu helyén megállók. Ta­valy dúlt össze a kerítéssel együtt, s emlékszem, az öreg azt mond­ta, nem csinálja meg. nekik már jó lesz igy is. Ötven évig i'olt kerítés is, kapu is, ha kellett, ha nem, most már nem kell. Az udvaron csirkék bóklász­nak. Szinte elvesznek a fűben, mely felverte, az udvart. Csak a kútig van taposva ösvény, meg hátra az ólakig. Csönd veszi körül a házat. Az idei üdülési tervek szerint 1,3 millió ember vehet részt szakszervezeti üdülésben. Amióta egyre melegebben süt a nap, s egyre tavaszígérőbb az időjárás, sűrűbben gondolunk ar­ra, hogy hol töltjük a szabadsá­gunkat az idén. Ki mondhatja majd magát az 1,3 millió ember közé tartozónak, kinek sikerül 14 napot a Balaton partján, vagy a Duna-'kanyarban családjával töl teni ? A hangsúly az utóbbin van. A családon. Mert akinek gyerekei vannak, érthetően velük szeretné megosztani a szabadság, a pihe­nés örömét. E jogos kívánságot igyekeznek teljesíteni a szakszer­vezetek is. A Szakszervezetek Országos Tanácsa évek óta első­sorban a gyógyüdülés és a csa­ládos, a nagycsaládos szervezett dolgozók kedvezményes pihené­sét szorgalmazza. A 388 ezer SZOT-beutaló mellett a vállala­tok csaknem egymillió ember kéthetes üdültetését oldják' meg. Az idén talán az átlagosnál is több ötlet, figyelmesség övezi a családok nyaralását. A gyermek világévre tekintettel programok egész sorát rendezik a legifjab­bak szórakoztatására. Az üdülés megszervezésének, lebonyolításának bökkenője vál­tozatlanul a beutalás elosztása. Akkor is, ha a SZOT az idei jegyeket — hála a számítógépes rendszernek — már tavaly szep­temberben a szakmák rendelke­zésére bocsátotta. Ez megalapoz­hatná a megfontolt elosztást. Ám az alapelv, hogy az üdülés Szeptembertől megkezdődik az új tantervek fokozatos bevezetése a nemzetiségi tanítási nyelvű álta­lános iskolákban. Az oktatási miniszter most megjelent utasí­tása a horvát-szerb. a szerb-hor- vát, a román és a szlovák taní­tási nyelvű iskolákra vonatkozik. Az új lan tervek legfontosabb vo­nása, hogy nő az anyanyelven tanított tantárgyaik száma. Az 1—4. osztályokban a magyar nyelv és irodalom kivételével va­lamennyi tárgyat anyanyelvükön sajátítják el a kisdiákok. A íel- sőtagozatosok pedig az anyanyelv Pedig de hangos volt egykor! Hét gyereket nevelt fel a tanya, akiket úgy kellett összekiabálni fészerből. eperfa tetejéről, a szomszéd nádasból vacsorához, mely tízliteres lábasban készült lebbencs volt, paprikával, para­dicsommal tele. Ma csak a küszöbön ülő férj­nek szól ki az asszony: gyere! Aztán leülnek egymással szem­ben a sárral tapasztott konyhá­ban, és szó nélkül esznek. Mit is beszélnének? ötven év alatt beszéltek eleget. Meg már nincs is miről szólniuk, nem történik velük semmi. Az öreg Varga bólogat a fejé­vel, mintha helyeselne, vagy mintha az ételt dicsérné: ez jó volt. anyjuk, tudsz még főzni, Vagy az életre, a múltra helye­sel? Ki tudja! A felesége, talán csak, hogy ellenkezzen, nemet integet, s időnként felrántja a vállát: nem érdekel. Van még két évem, a harmadikat már ajándékba ka­pom az istentől, ha kapom. Bá­nom is én az egészet! a jó munka elismerése, még mindig nem érvényesül elég kö­vetkezetesen. Mintha nem vált volna még köztudomásúvá, hogy egy családos beutaló felér a jó munkát megillető legrangosabb elismeréssel. Különös, hogy néhány száz forintos , jutalmak odaítélése fe­lett szinte késhegyig menő vitá­kat folytatnak az üzemekben, a négytagú család mintegy 5 ezer forint hozzájárulással támoga­tott beutalójának sorsa felett pedig viszonylag könnyen napi­rendre térnek.' Főleg ott, ahol még nem vált gyakorlattá, hogy az elosztásnál a bizalmi is ér­vényesítse javaslattevő, beleszó­lási jogát. És ahol nem övezd ezt nyilvánosság, tehát társadalmi kontroll. Különösen jellemző ez a vállalati beutalók sorsának el­döntésére. Amiben pedig jszintén a jó munkának, a szociális szempontoknak kell perdöntőnek' lenniük. Nyilvánvaló, hogy ma — 1,3 millió hely birtokában — már nem illuzórikus feltételezni az igazságos elosztást. A szabályok tiszteletben tartása továbbra is kötelező — előny a .bányában, a vegyiparban dolgozóknak, a nagycsaládosoknak. Azoknak, akik helytállnak a munkában, de korántsem törzsgárdatagok az üdülésben. Olyan szempontok ezek, ame­lyeket mind a SZOT-, mind a vállalati beutalóknál érvényesí­teni kell. L. M. és irodalom, a történelem, a földrajz és az osztályfőnöki órán kívül az ének-zenét, és ahol nyel­vi képesítésű szaktanár van,, ott a rajzot és a technikát is a nem­zetiségi nyelven ismerik meg, ta­nulják. Az új tantervekkel párhuza­mosan megújulnak és kibővülnek a nemzetiségi tankönyvek és egyéb nyomtatott taneszközök, A nemzetiségi nyelv létjogát, használatának szükségességét bizonyítja az ország általános gimnáziumaiban szeptembertől életbe lépő új tanterv is. (MTI) S a gyerekek? Három itt el a városban, a töb­bi szerte az országban. Az asszony napközben kinéz néha a dűlőútra, hátha jön vala­melyik. A reggeli meg a déli buszhoz olykor elébük is megy az álon, de hiába. Pedig nincs ellenük panasz Csak ha megjönnek, mindig ve-' székednek, hogy miért nem hagy­ják itt a tanyát. Hát itt nem le­het élni? Odabent csörren a pléhtányér- ban a kanál. Tudom, hogy Var­ga néni most el fog mosogatni, a férje pedig ül addig az asztal mellett, \és elszív egy pipa do­hányt. Aztán megbontják az ágyat, és nyugodni térnek. Alud­ni nem fognak, csak fekszenek egymás mellett szótlanul, legfel­jebb éjfél után hunyják le a szemüket egy-két órára. Indulok tovább. Jóskának megmondom majd, hogy odakint minden rendben van. Hazafelé régi latinóráink jut- nak eszeníbe. Mit szenvedtünk, míg megértettük a praesens per- fectumot. Befejezett jelen? Hát vagy befejezett, vagy jelen. Most milyen egyszerű az égisz. Tóth Tibor TANYÁK, SORSOK, TÖRTÉNETEK Befejezett jelen 10 A székesfehérvári V IDEOTON Rádió- és Televízió Gyárban elké­szült a modul-rendszerű televízió színes változata, a Super Color. Az új készülék sorozatgyártása március végén kezdődik, ősszel pedig már az üzletekben lesz. A képen: az új tévék prototípusát szerelik. (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS.) Űj tantervek a nemzetiségi iskolákban \ Üdülés - családdal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents