Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-29 / 74. szám
i • PETŐFI NÉPÉ • 1979. március 29. Kampány Képes” kapcsolat a komputerrel A számítástechnika nem is olyan távoli „hőskorában” az angol szóhasználattal élve még dis- play-nek nevezték azt a készüléket, amit napjainkban — kissé erőltetett magyarítással — képműként, vagy megjelenítőként emlegetnek. Ez a számítógéphez kapcsolódó (ún. perifériális) egység lehetővé teszi a komputerben tárolt információk képernyőn való gyors megjelenítését,, illetve billentyűzete által a különböző adatok számítógépbe való betáplálását. Alkalmazhatóságának fő előnyei közé tartozik, hogy nincs helyhez kötve, könnyen mozgatható, és bármilyen messziről is kapcsolatba hozható a számítógéppel, ha meg tudják teremteni 'kettőjük közt a vezetékes kapcsolatot. A távadat-feldolgozás térhódítása és a mikroelektronika fejlődése egyre fontosabb szerephez juttatta a képműveket. A tárolóberendezések felhasználásával kialakított megjelenítők segítségével már a számítógéptől függetlenül is elvégezhető az adatok ellenőrzése, rögzítése, javítása és szerkesztése (csoportosítása), vagy szükség esetén azok átmeneti tárolása, illetve feldolgozásra való előkészítése. Ennek eredményeként képműveket használhatnak például a szerkesztőségekben és a nyomdákban a szövegszerkesztéshez és szövegfeldolgozáshoz. Számos szolgáltató jellegű irodában pedig képművek segítségével oldják meg az ügyfelek tájékoztatását, illetve kiszolgálását. tt Az egyik nagy belga utazási iroda számitógépes adatfeldolgozó, > nyilvántartó és tájékoztató rendszerének megjelenítői. A száinítógé- > pes rendszert azzal a céllal hozták létre, hogy az utazásokkal kap- ~ csolatos minden adminisztratív munkát „magára vállaljon”, meg- . gyorsítson, a helyfoglalásoktól az egyes költségtételek elkönyveléséig. A számítógéphez kapcsolódó harmincnyolc képernyős készülékből mindegyik irodai alkalmazott asztalára elhelyeztek egyet-egyet. (KS.) A napenergia-hasznosítás buktatói. A világ minden táján lázas kísérleteket folytatnak a minél gazdaságosabban működő naperőművek feltalálása érdekében. Valóban csábító lenne, ha a Napból ingyen a Föld felszínére jutó energia egy részét a növényeken kívül az ember is hasznosíthatná. A probléma azonban több okból is rendkívül bonyolult. Először is a Napból jövő energia jelentős részét elnyeli légkörünk. Persze a maradék is nagyon jelentős meny- nyiség, csakhogy rendkívül egyenetlen az időbeli eloszlása. Nemcsak a •ovid nappalé évszakok hosszú éjszakai szüneteire kell itt gondolnunk, hanem a rövidebb-hosszabb borús időszakokra is. Ezért a hasznosításhoz a napfény energiájának az átalakításán kívül annak tárolásáról is gondoskodni kell, hogy az energiaszükségletet a napfényben szűkölködő időszakokban is ki lehessen elégíteni. A tanácsi munkaközvetítő iro- . dán a lélektelen bánásmódra panaszkodott egy, a felmondási idejét éppen letöltött fiatal technikus. Három hónapja került a vállalathoz, ez alatt négyszer irányították át más munkaterületre. A szerkesztési csoportban kezdte, de egy hét után főmérnöke rájött, hogy inkább a műszaki előkészítésnél van rá szükség. Egy röpke hónap elteltével felhalmozódtak a szerkeszteni valók, ezért kiindulási helyére küldték vissza. Az ő rajztudásá- nak és szorgalmának is köszönhető, hogy a csoport néhány hét alatt végzett a feladattal. Sorsára hagyva várt, hogy visszahelyezik-e az ‘előkészítőkhöz vagy manad. Előállt az osztályvezető, s közölte: ezentúl a kereskedelmi csoportot kell erősítenie. Felmondott. Döntését azzal indokolta, hogy 3 hónap alatt 3 közösségbe, háromszor 12 ember közé kellett volna beilleszkednie. Étre nem volt képes. Elfogta a bizonytalanság, nem tudta, mennyit ér a munkája, talajt vesztett. Bár minden egyes átcsoportosítás előtt megmagyarázták neki, hogy milyen nagy szükség van rá odaát, a másik helyen, ő úgy éfezte, egyáltalán nincs rá szükség. A vállalat igazgatója nem látta az ügyet ilyen súlyosnak. Nézete szerint ez természetes jelenség. Az iparág sajátosságaiból, a termékszerkezet összetételéből fakad. E vállalatnál ugyanis a dolgozóknak csak munkaidejük 60 százalékát töltik ki munkaköri feladataik. A fennmaradó 40 százalék olyan tevékenységet takar, ami merőben távol áll a munkakönyvben található .megjelöléstől. Nem említette, de nyilvánvalóan ez lehet az oka, hogy a csarnokokban dolgozó brigádok feladatait is gyakran változtatják. Ugyancsak elhallgatta az igazgató azt a tényt, hogy a vállalatnál a fluktuáció évek óta 30 százalék körül mozog. A kampány jegyei különösen érezhetőek hónap végén, amikor az ilyen-olyan okokért nem teljesített dekádtervek miatt kell „ráverni”. Előbb-utóbb gyanút ébreszt az emberekben, hogy a folyamatos, egyenletes erőfeszítést kívánó, ütemes termelés helyett szinte minden feladatot alkalmi akciónak tekintenek, amiin gyorsan túl kell esni. Az egyenletesség, a folyamatosság a vállalati gazdálkodásban olyan követelmények, amelyektől a népgazdaság zavartalan működése nagymértékben függ. . A kampányra okot adó körülmény természetesen a lemaradás. A lemaradás legtöbbször hanyagsággal, tervszerűtlenség- gel, rossz szervezéssel jár együtt. A „hajrá” eredménye lehet megfelelő, de hordozza a felületes, az összecsapott, rossz munka kockázatát is. A munkakampány persze a termékekre, az energiafogyasztásra, a gépek állapotára és a túlórafelhasználásra is kihat. S vajon az emberekre? Az írás elején említett példa, s a fluktuáció mértéke erről is elárul egyet, s mást. J. Sz. Gy. ÖT ÉS FÉL MILLIÓT KÖLTENEK FEJLESZTÉSRE A kecskeméti fodrászok és fényképészek A fodrászat és a fényképészet azok közé a szolgáltatási ágazatok közé tartozik, amelyek a mindennapi életben a legközvetlenebb kapcsolatban állnak a lakossággal. S nem is akármilyen szinten kell kielégíteniük az igényeket. Réges- rég túl vagyunk mér azon, hogy elegendő egy fésű, egy olló, a haj- nyírógép, a sütővas, s a fényképész sem várhatja csupán azt, hogy bevonul a megrendelő a műterembe. A modern kor újabb és újabb követelményeket támaszt mindkét szolgáltatási ágazattal szemben. — Kecskemét ma már csaknem százezer lakosú város, nappali lé- lekszáma a bejárókkal együtt, jóval több, s nekünk mindbzt figyelembe kell vennünk — mondja Balázs József, a Kecskeméti Fodrász és Fényképész Ipari Szövetkezet elnöke. — Szolgáltatásaink fejlesztését ezért nem csak számon tartják, hanem támogatják is a városi, s a megyei párt- és állami szervek. Körzetünk azonban a város határain túl, Tisza- kécskéig és Dunavecséig, vagyis a Dunától a Tiszáig terjed. Természetesen a hozzánk tartozó tizenöt községben is igénylik szolgáltatásaink színvonalának növelését. —r Mennyit költ az idén a szövetkezet üzlethálózatának fejlesztésére, korszerűsítésére? — Elöljáróban el kell mondanom, hogy a korábbi években a bővítésre és korszerűsítésre fordított összegek nem érték el az egymillió forintot — válaszolta az elnök. — 1978-ban viszont ez az összeg már kétmillió forint volt. Létrehoztuk Kecskeméten, a Batthyány utcában tanműhelyünket, ahol negyven ipari tanulónk megfelelő szakmai felügyelet mellett, önálló munkát végez. Fülöp- szálláson és Hetényegyházán új fodrászüzletet nyitottunk. A Szé- chenyivárosban azzal számoltunk, hogy elkészül a szolgáltatóház, ahol szintén létesítünk fodrászatot. kozmetikát, színes technikájú fényképész műtermet és laboratóriumot. Ezekhez a berendezéseket tavaly be is szereztük. Ezenkívül 73 üzletünkből jó néhányat felújítottunk, illetve különböző felszereléssel láttunk el. Nyugodtan mondhatom — folytatta' Balázs József — elhanyagolt üzletünk nincs. 1979 mégis a nagyarányú fejlesztés esztendeje lesz. Saját alapból és a megyei tanácstól, valamint a KISZÖV-től kapott, csaknem négymillió forint felhasználásával ,5.4 millió forintot fordítunk beruházásra és korszer rűsítésre. — Mit valósítanak meg ebből az összegből? — Csupán a legjelentősebbeket említve kezdem azzal, hogy amennyiben az építők ígéretük szerint szeptember 30-ig átadják a Széchenyivárosban a szolgáltatóházat. már az ott berendezett női-férfi fodrászszalonunkban csináltathatják a városrész lakói karácsonyra ünnepi frizurájukat. Sőt, fogadja őket kozmetikai szalonunk és fényképész műtermünk is, amely színes felvételeket is készít. Javában folynak a munkála• A Batthyány utcai fodrász tanműhelyben 50 százalékos árengedménnyel a fodrásztanulók szép frizurákat készítenek. • Gyuris Ferencné, a színes labor vezetője színes felvételeket nagyít az olasz gyártmányú berendezéssel. tok a Május 1. téri szolgáltatóházban, amely már egy évtizede működik. Megérett tehát a felújításra a férfi és női fodrászat, emellett itt alakítjuk ki testkozmetikai szalonunkat is, az épület második emeletén. Újdonság — egyben egészségügyi szempontból sem közömbös —, hogy egy finn szaunát is építünk ebben a részlegben. A Luther-udvari fodrászüzletünk felújítására is sor kerül a kozmetikai szalonunkkal egyetemben. Tiszakécskén a férfi fodrászat részére épül új üzlet, Tisza- alpáron pedig fodrászat, kozmetika és fényképész műterem. Itt említem meg, hogy hasonló szol- gáltatóház készül el még ebben a tervidőszakban Lajosmdzsén is. Csaknem kétszázezer forintot fordítunk fodrászszalonjadnk korszerű munkaeszközökkel való felszerelésére. S miután igen nagy hálózattal, ennek folytán pedig igen sok géppel rendelkezünk, karbantartásuk megoldására időszerűvé vált a tmk-műhely és raktár létrehozása is. Még az idén Kecskeméten a Csillag utcában megkezdik ennek építését. — Többször esett szó a színes- fotó-laboratóriumról. Hallhatnánk erről is? — Ügy gondoltam, erről külön kell beszélni, összesen hét fényképész műtermünk van. Ezek korszerűsítését sem hanyagoltuk el és a jövőben is gondot fordítunk rájuk. A lakossági igények színvonalasabb kielégítéséhez tartozik azonban ma már, hogy önálló, a megrendelőiket kellő gyorsasággal kiszolgáló színes laboratóriumot létesítsünk. Mint említettem, tavaly megvásároltuk a berendezéseket, amelyek félmillió forintba kerültek. A színes labor végleges helye a Széchenyivárosban lesz. Átmenetileg a Rákóczi úti fényképész üzletünkben szereltük fel, elsősorban oktatási célból. Az átképzés befejeződött és már vállalunk munkát is. A műteremben színes portrékat, esküvői vagy családi képeket készítenek, s ezt dolgozzák fel. Sőt, kéttagú riportrészlegünk kérésre a lakáson készít, családi fel-t vételeket, kijár iskolákba, óvodákba. Ezekről a helyekről egyre több megrendelést kapnak. Színes részlegünk ma már 30 napos határidőre tudja vállalni a képek előkészítését. Végezetül annyit szeretnék még elmondani, hogy szövetkezetünk dolgozóinak többsége rendszeres szakmai továbbképzésen vesz részt. Erre a vezetőség azért teremtette meg a lehetőséget a fodrászok, kozmetikusak és fényképészek részére, hogy a lakosság igényeit minél magasabb színvonalon elégíthessék ki. Nagy Ottó AZ KRDÖK (J AZ RÁ INAK IMLNKÁJÁT SKUfTIK 9 Egy a sok próbálkozás közül. Ezt a napfény- gyűjtő tükörrendszert az amerikaiak építették Kaliforniában. Fakitermelés, környezetvédelem, pihenőkörzet ellenőrzése Vannak további akadályok is. Az az érték, amely a Napból jövő energiát fejezi ki, csak a napsugarak merőleges beesésekor igaz. Ha a napsugarak „súrolva” érik a felületet, ez az érték jóval kevesebb. Ezt a tényt a hasznosítás szempontjából nagymértékben figyelembe kell venni. A lehető legjobb hasznosítás végett az energiagyűjtő felületeknek általában folyamatosan követnie kell a Nap napi járását, különben a beesési szög növekedésével esőken a hatásfok. További probléma, hogy bár a napfény mindenütt jelen van, de nem eléggé koncentrált formában. Az egy négyzetméter területről egy óra alatt összegyűjthető egy kilowattóra energia körülbelül tíz dekagramm jó minőségű kőszénnek az elégetésével is nyerhető. Ugyanannyi, esetleg kevesebb tömegű kőolaj, vagy földgáz elégetése is szolgáltat ennyi energiát. Az uránium pedig mint energiahordozó még ezeknél is „töményebb”. A napfény csekély koncentrálhatóságának nagy része van abban, hogy általában igen alacsony a naperőművek hatásfoka. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a nagy felületű napfénygyűjtő ernyők nem helyezhetők el akárhol. Hiszen a termőtalaj és az azt borító növényzet nem lehet meg napenergia nélkül, a napenergiát tehát közvetlenül csak a napenergia egyéb, közvetett felhasználásának a rovására hasznosítjuk. Ez az oka, hogy a napenergia elsősorban a nagysu- gármemnyiséghez jutó, ritkán lakott, mezőgazdasági célokra nem használt és a hagyományos energiaforrásoktól távol eső területe- ■ ken jöhet számításba. Nem vélet- ■ len, hogy elsősorban a sivatagokkal borított, energiaszegény, fejlődő országok érdeklődnek a napenergia hasznosítása iránt. Földmozgások a kontinensek mélyén A legtöbb földrengés fészke a felszíntől legfeljebb 20—30 kilométer mélységben húzódik. A Csendes-óceán és a Himalája térségében viszont több száz kilométeres mélységben vannak a fészkek. A geofizikusokat nagyon érdeklik ezek a térségek, mivel a bolygónkon lejátszódó dinamikus folyamatokról ezel^ adnak információkat. A nagy mélységben keletkező földrengések egyik magyarázatát a lemeztektonika elmélet adja. A Szegedi Állami Erdőrendezőség Kecskerpéti Erdőfelügyelősége sajátos munkát végez. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, valamint a Bács-Kis- kun megyei szövetkezetek és állami gazdaságok erdőtelepítéseinek, erdőművelésének, ápolásának, fa- kitermelésének ellenőrzése. az ütemtetv szerinti erdőgazdálkodás betartatása a feladata. A felügyelőség szakemberei több mint 108 ezer hektár erdőterületen figyelik, hogyan gazdálkodnak az egyik legértékesebb természeti kincsünkkel, a fával. E terület mintegy 60 százalékán a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. 6 százalékán az állami gazdaságok, 28 százalékán a megyei termelőszövetkezetek. és alig egy százalékán a vízügyi szakemberek munkálkodnak. Hazánkban Pest, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megye igényli legnagyobb mértékben erdőterületeinek bővítését. Tavaly nálunk 38 millió forintot fordítottak az 1550 hektár új erdő telepítésére és mintegy 1100 hektáron pótolták a kipusztult fácskákat. Az erdőfelújítások költsége még ezt az értéket is meghaladta, 46 millió forint értékben végezték a gazdaságok az 1300 hektáros felújítást, illetve a 850 hektáros pótlást F>ács-Kiskun megyében. Az időjárás a fiatal erdőknek sem kedvez az utóbbi években. Az eddigi 25—30 százalékos pótlási arány még nőtt. és erre az idén is számítanak a felügyelőség szakemberei A szervezet munkájához sok segítséget ad a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet, ahol a telepítések előtti szükséges vizsgálatokat és a tervezést végzik el. Az erdőfelügyelők dolga ezután már „csak” annyi, hogy szakvéleményt készítenek, és így mondják: együtt éljenek az erdő gazdájával egészen a talaj-előkészítéstől az erdő teljes műszaki átvételéig. Az arra alkalmas parlagföldeken a racionális, ésszerű földhasználati tervek szerint erdőművelési ágazatot alakítanak ki. A meglevő anyagi, technikai lehetőségek figyelembevételével az ilyen területeken fontossági sorrend szerint kezdik meg a munkálatukat. A távlati programban meghatározták, azt is. milyen funkciót szánnak az erdőnek. Így fater- nielési, környezetvédelmi és szociális üdültetési erdőket különböztetnek meg. Az elsőben a fakitermelés, a minél több, jó minőségű faanyag megtel emtése a cél, de miután minden erdő, illetve facsoport védi, szolgálja a környezetünket, nem lehet teljesen elkülöníteni a környezetvédelmi feladatokat szolgáló erdőktől. Ez utóbbi elnevezés a városok zöldövezetét alkotó, a majorok körüli erdőkre és a védő fasorokra vonatkozik. Ilyen feladatot betöltő fásított terület Bács-Kiskun medvében mintegy 7700 hektáron található. Az üdülést kellemesebbé tevő erdők nagysága 700 hektár, ezekben csak a legszükségesebb tiszt;*ási. ápolási munkákat végzik el. Az erdőfelügyelőség munkatársainak tevékenységi köre még olyan nem egészen erdészeti tevékenység ellenőrzésére is kiter• Pillanatkép a Kecskemét környéki pihenűcrdőből. jeri, mint például az erdei tornapályák, az autóspihenők és az arborétumok létrehozása, fenntartása. A szabad idő kellemes eltöltésének helyeit az idén is készítik, szépítik. Így Solton, Csalánosban, Tőserdőn, Pirtón, Kiskunhalason és Tompa-Gányósoron alakítanak ki pihenést szolgáló erdőterületet. G. E.
