Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-28 / 73. szám
4 • PETŐFI NÉPE m 1979. március 28. TÖBB MINT KÉTMILLIÓ EMBER KENYERE A mezőgazdasági termelés megszakíthatatlan folyamat, amelyben változnak a mozgalmas és nyugalmasabb szakaszok. Ilyenkor kora tavaszon, amellett, hogy megszaporodik a munka, talán a legnagyobb felelősség hárul a mezőgazdaságban dolgozó szakemberekre, állami gazdasági dolgozókra, szövetkezeti tagokra és minden rendű, rangú kistermelőre. Ezeknek a napoknak, heteknek a munkája alapozza meg a növénytermelés hozamait. Azt, hogy mennyi lesz a kenyér- nekvalő, lesz-e elég szőlő, gyümölcs, zöldség az itthoni fogyasztóknak, mennyi jut ezekből a termékekből külpiacokra, lesz-e elég takarmány a növekvő állatállománynak. Bács-Kiskunban, amely köztudottan az ország legnagyobb mező- gazdasági megyéje, különösen nagy jelentőségűek ezek a kérdések, mert a mezőgazdasági termelésben eléri eredmények nemcsak az itt dolgozó állami gazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek eredményeit határozzák meg, hanem több vonatkozásban az országos ellátásban is jelentős szerepet játszanak. És az ország számít arra, hogy a tavalyihoz hasonlóan, az idén is megtermelik gazdaságaink legalább 2 millió 200 ezer ember évi kenyerét, 30 ezer vagon zöldséget, két és félmillió mázsa szőlőt, valamint az előző évinél nagyobb területen több kukoricát. m Jól halad az ültetvények metszése, kora tavaszi ápolása a mezőgazdasági üzemekben. Az időszerű tavaszi munkákról készült statisztikai összegzések mindenképpen biztató képet mutatnak. A szokottnál gyengébben telelt őszi kalászosok fej trágyázását valamennyi nagyüzemi területen elvégezték. A vége felé tart a homoki és a szikes területeken a tavaszi szántás, teljes erővel végzik az őszi szántások el- munkálását, a korai vetésű növények magágy-előkészítését. A nagyüzemi szőlőültetvények több mint kétharmadán, a gyümölcsösök több mint háromnegyedén már befejezték a metszést, folyamatosan végzik a tavaszi növényvédő munkákat. A zöldségtermesztésben megkezdték a palánták nevelését, a fóliasátrakból folyamatosan kerül a piacra a fejessaláta, zöldhagyma, a retek. A soronlevő munkák közül a legnagyobbat a több mint 80 ezer hektár üzemi kukorica, a közel 5500 hektár cukorrépa, a 15 ezer hektár olajosnövény, az 1600 hektár dohány, az ezer hektár rostkender, a több mint 2200 hektár nagyüzemi burgonya területének előkészítése, vetése jelenti. E feladatok optimális időben, jó minőségben történő teljesítése gondos munkaszervezést és lelkiismeretes munkát kíván. A most elkövetett mulasztások káros következményeit a tenyész- idő későbbi szakaszában nem lehet helyrehozni. E néhány kiemelt, elvégzendő munka is jól érzékelteti azt a hatalmas feladatot, amely megyénk mezőgazdasági üzemei előtt a közeli hetekben áll. , A felvásárló vállalatok szerződéseinek helyzetét áttekintve azt állapíthatjuk meg, hogy a nép- gazdasági igények — amelyek ezekben a szerződésekben testesülnek meg — kielégítése az idén is biztosítottnak látszik. A korábbi évek hasonló időszakánál szinte kivétel nélkül minden cikk szerződéskötése időarányosan 3 óbb. A konzerv- és étkezési gyümölcs, zöldségszerződések — néhány kisebb jelentőségű cikk kivételével — már most 100 százalék felett állnak. Teljesült a tojás-, a tej-, a rostkender, a cukorrépa-előirányzat is, és „lemaradást” csak. a süldő-, a malacszerződéseknél tapasztalhatunk, ami viszont a háztáji kisüzemi gazdaságok termelési kedvének fokozódását bizonyítja, mert a malacokat és süldőket inkább meghizlalják és úgy értékesítik. Megyénk gazdaságaiban kiemelt feladatot jelent a több mint 3 ezer hektár szőlő és gyümölcsös eltelepítése. A területek előkészítése rendben megtörtént. A szaporítóanyagok többsége is rendelkezésre áll, így az üzemek vezetőinek elsősorban arról kell dönteniük, hogy a jelenlegi hitelezési lehetőségek ismeretében milyen ütemben végzik a munkát. Az egész magyar gazdaságra érvényes takarékossági intézkedések végrehajtása minden eddiginél igényesebb munkát követel a mezőgazdaságban dolgozó vezetőktől és fizikai dolgozóktól egyaránt. Ismert, hogy a megye mezőgazdasági nagyüzemei évek óta készítenek takarékossági terveket. Ezek végrehajtása során azonban maradéktalanul érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a takarékosság ne okozza a termelési eredmények romlását, hanem a gazdálkodás eredményessége növelését szolgálja. Erre kivétel nélkül minden gazdaságban megvan a lehetőség, és biztosítható minden feltétel arra, hogy az anyag- és energia ésszerű felhasználása, a még ma is sok helyen tapasztalható pazarlás megszüntetése számottevő megtakarítást eredményezzen. Gyorsítani kell a megkezdett beruházások mielőbbi termelésbe állítását is. A központi intézkedések az építési beruházások lehetőség szerinti lassítását célozzák, ami nem azt jelenti, hogy a termelést jól szolgáló létesítményeket ne kezdjék el építeni az üzemek, hanem azt, hogy úgy készítsék el a beruházásokat, hogy azok a lehető legrövidebb idő alatt megvalósuljanak. A mezőgazdasági szövetkezetek terveiből készített összegezések szerint 1979-ben az építéseket 8,5 százalékkal csökkentik, a gépi beruházásokat, 5,2 százalékkal növelik. Tehát értik és helyesen alkalmazzák a beruházási politika egész országra érvényes elveit a mindennap gyakorlatában is. .A sikeres munka alapvető feltétele, hogy az anyagi-műszaki ellátás zavartalanságáért felelős vállalatok, szervezetek is maradéktalanul eleget tegyenek feladataiknak. A helyzet ismeretében megállapíthatjuk, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzéséhez szükséges gépek, alkatrészek, vegyszerek, műtrágyák néhány kivétellel, rendelkezésre állnak. Az alkatrészellátási viszonyok kedvezőek, a megyei AGROKER Vállalat minden eddiginél nagyobb raktárkészlettel rendelkezik, így csak átmeneti hiányok fordulhatnak elő. A tavaszi munkákhoz megrendelt mű- trágyamennyiséget a vállalat maradéktalanul kielégítette. A nö- vényvédőszer-ellátás viszont nem lesz teljesen zavarmentes. Különösen a tőkés országokból származó szerek más készítményekkel történő pótlása kíván szoros együttműködést a vállalat és az üzemek között. Nyilvánvaló, hogy az ésszerű takarékosság, a veszteségmentes felhasználás e téren is komoly segítséget jelenthet az üzemnek, a népgazdaságnak egyaránt. Az üzemanyag-ellátás zavartalan. Ahhoz azonban, hogy a gazdaságnak mindig időben álljon rendelkezésre a megfelelő mennyiségű energiahordozó, biztosítani kell a meglevő tárolóterek állandó feltöltöttségét. A tavaszi vetőmagellátásban sem mutatkoztak eddig zavarok. A háztáji és kiskerttulajdonosok vetőmagellátását 209 bolton keresztül oldják meg. Dicséretes és követendő kezdeményezés a megyei vetőmagvállalat boltjánál alkalmazott gyakorlat. Eszerint a boltok nyitvatartását úgy határozták meg, hogy a kerttulajdonosok a munkából hazatérőben is be tudják szerezni a kiskerthez szükséges árucikkeket. Sajnos, a nyitvatartási idők hozzáigazítása a vásárlók igényéhez még nem minden üzletben alkalmazott gyakorlat. A tavaszi munkák jelenlegi állapota összességében kedvező képet mutat. Ahhoz azonban, hogy a folytatás is így legyen, szoros összefogásra, a korszerű üzem- és munkaszervezési eljárások mielőbbi széles körű alkalmazására van szükség és takarékosságra minden területen. Erre kötelez mindannyiunkat az ország, a szőkébb haza, a megye és az üzem iránt érzett felelősség. Dr. Király László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője KÉRDEZZEN - FELELÜNK KINEK KELL FIZETNI TELEKADÓT? A szerkesztőségünket felkereső K. L. bajai lakos, családi ház tulajdonosa. Nemrégen örökölt egy üres telket, amely után máris adófizetésre kötelezik. Szerinte jogellenes a hatóság döntése, hiszen úgy tudja, hogy ilyen címen csakis annak az állampolgárnak kell adóznia, akinek tulajdonában két beépítetlen építési telek van. Azt kérdezi: helytálló-e eme értesülése? Lényegében igen. Persze azért célszerű ismerni a fontosabb részleteket is. Mindenekelőtt azt: a telekadó-fizetési kötelezettségnek csupán egyik feltétele, hogy az érintett személy tulajdonát képezze legalább két beépítetlen telek. Ha azonban e területnek az a személy a tulajdonosa, akinek nevén van már például lakás, esetleg üdülő, akkor bizony reá is vonatkozik a szóban forgó előírás. Minthogy ön is gazdája egy háznak, így hát adóznia kell az említett földrészlet után, amelyet a hatályos építésügyi rendelkezések, illetve a városrendezés tervei minősítettek lakóteleknek. A KIKÖLTÖZŐ BÉRLŐ JOGAI Egyik kiskőrösi olvasónk el akarja hagyni állami bérlakását, amelyet a közelmúltban korszerűsített jelentős ráfordítással. Szeretné tudni, magával viheti-e a számára továbbra is szükséges néhány berendezési tárgyat? A kiköltöző bérlő leszerelheti és elviheti a saját költségén — de bei beszámítás nélkül — vásárolt és beépített berendezési eszközöket — így a villanybojlert, tűzhelyet, fűtőtestet stb. —, feltéve, ha ezáltal nem károsodik a lakás állaga. Ilyenkor azonban a bérleményt az eredetinek megfelelő műszaki állapotba kell visszaállítania, például az említett bojler helyére szükséges visszatennie az úgynevezett fűtőkályhát. Közöljük még, e tárgyakat felajánlhatja megvételre a bérbeadónak, az árbecslést illetően visiont nem kötelező elfogadnia a Bizományi Áruház, vagy más szakvállalat véleményét. MEDDIG ÉRVÉNYESÍTHETI KÖVETELÉSÉT A TSZ-TAG? Az utóbbi időben több mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag panaszolta el, hogy számottevő összegű földjáradékkal adós a gazdaság, vagy éppen a háztáji föld pénzbeni megváltásának elintézését halogatja. „Meddig érvényesíthetők az ilyesféle követelések?” — érdeklődnek olvasóink. Alapvető tudnivaló, hogy a tsz- tagsági viszonyból származó igény általában 3 év alatt évül el. Az elévülés pedig akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. A földjáradék kifizetésével, a háztáji terület megváltásával, a családtagok közös munkában való részvételével stb. kapcsolatos igényt ezen időn belül lehet érvényre juttatni. Ilyen tartalmú kérelemmel először a szövetkezet vezetőségét kell lehetőleg írásban felkeresni, indokolt esetben pedig a helyi döntőbizottsághoz lehet fordulni. Ha a tag nem ért egyet e testület határozatával, fellebbezhet ellene — a sérelmes döntést tartalmazó írásbeli közlés kézhezvételétől számított 30 napon belül — a járásbírósághoz. Az igazságszolgáltató szerv ítélete is megfellebbezhető, a megyei bíróságnál. KI KAPHATJA A CSALÁDI PÓTLÉKOT? A kiskunhalasi járásban lakó egyik édesanya amiatt kesereg, hogy a férje enyhén szólva nem a rendeltetése szerinti célra fordítja a saját jogán folyósított család di pótlék jó részét, pedig erre az összegre maradéktalanul szükség lenne a kiskorú gyermekek megfelelő ellátása, nevelése érdekében. Azt tudakolja olvasónk: van-e mód arra, hogy e pénzt közvetlenül ő kaphassa meg? A jogszabály lehetővé teszi, ha indokolt, hogy ne annak a szülőnek fizessék ki a családi pótlékot. akinek jogán az jár. A kérelmet a lakóhely szerinti tanács vb illetékes szakigazgatási szervéhez kell benyújtani, amely igazolást ad ki, s ennek alapján igényelheti az anya — vagy éppen a szülői háztartásban levő más nagykorú hozzátartozó — az érintett munkáltatótól, hogy ezt a társadalombiztosítási ellátást a jövőben az ő kezéhez juttassák el. a gépjármüveken KÖTELEZŐEN TARTANDÓ PÓTALKATRÉSZEK Kovács Edit kecskeméti olvasónk mások nevében is szóvá tette, hogy az autók közúti ellenőrzését végző hatóságok gyakorta kifogásolják bizonyos pótalkatrészek készletének hiányát. Kérdése: voltaképpen mit tartalmaznak a vonatkozó előírások, s azokat kötelező-e maradéktalanul betartani? Elszomorító tények bizonyítják, hogy a közúti balesetek számottevő részének okozója a gépjárművek műszaki hibája. Ez utóbbi lehet különböző mértékű, ám elhanyagolni, felületesen tudomásul venni még a legcsekélyebb meghibásodást sem lehet. Sőt, ha az útközben fordul elő, igyekezni kell mielőbb kijavítani. Hogy erre sor kerülhessen, ennek: technikai feltételét biztosítja a rendelkezés. Eszerint minden motoros járművön készenlétben kell tartani az első és hátsó helyzetjelző lámpákban, a tompított fényszórókban, a féklámpákban és az irányjelző lámpákban használt izzókból — azok minden fajtájából — egyet-egyet, e cserék elvégzéséhez szükséges szerszámokat, valamint a jármű biztosítékainak szintén minden típusából egy-egy darabot. (Ugyancsak kötelező készenlétben tartani — az oldalkocsi nélküli motorkerékpárok kivételével — valamennyi gépjárművön egy szabványos elakadás- jelző háromszöget.) Eme felsorolásunk természetesen nem lehet teljes, a részletesebb tudnivalók a közúti járművek forgalomba helyezésének és tartásának műszaki feltételet taglaló 23T975. (XII. 31.) KPM számú rendeletben találhatók. Amelyeket ajánlatos tüzetesen megismerniük, illetve pontosan megjegyezniük és alkalmazniuk a nem hivatásos gépjárművezetőknek is! összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 m> mmmm Amit most iszol... Amit most iszol, az nem alkohol — hallhatjuk a tévében naponta, amikor felszólítanak bennünket, hogy igyunk Márka italt, mert üdít, frissít. Aki megkóstolja ezt a folyékony csodát, az kétszer is meggondolja, hogy a borospohárért nyúljon — így is folytathatnánk a reklámszöveget, mert igaz, csak a jó üdítő ital kelhet versenyre a sörrel, borral, ha — szomjúságoltó, s zamatos íze, aromája is vetekszik a szeszes italéval. Az üdítő ital elterjedése a környezet- és az életszínvonal-változással függ össze. Kevesebb vizet iszunk, mert sajnos romlik az ivóvíz minősége és igazán nem luxus, ha a büfékben felhajtunk egy pohár gyöngyöző Traubisodát vagy Márka meggyet. A turizmus fellendülése és a gépkocsivezetők egyre növekvő tábora is népszerűvé tette a szeszmentes italokat. Jött a „barna üstökös” Kezdetben volt a langypiros, kátrányízű Bambi, Utas, és a Husi, melyek senkiből sem váltottak ki antialkoholista nézeteket. Ezekhez képest a hatvanas évek derekán megjelenő narancsital — a magyar konzervipar terméke — felséges nektárnak számított. Majd jött a „barna üstökös”: a világpiacon uralkodó Coca-Cola 1968-tól nálunk is hódított. Alig múlt egy év, s már megérkezett a vetélytárs: a Pepsi-Cola, azután osztrák licenc alapján, hazai alapanyagból gyártani kezdtük a Traubisodát. Vázlatosan ilyen volt a magyar üdítőital- történelem 1973-ig, amikor végre rádöbbentünk: kiváló gyümölcseink vannak, s mi több, a magyar szakemberek fejéből is kipattanhat a friss üdítő ötlet... Megszületett a Márka-program. A MÉM jóváhagyásával a Borgazdasági Vállalatok Trösztje laboratóriumában egyéves kísérleti munka után megkezdődhetett a Márka szőlő ipari gyártása. Hogy miért éppen a szőlőre esett a választás? A'tröszt vállalatai tartják kezükben az ország szőlőtermésének 40 százalékát. Pár év alatt létrejött a Márka-család. Jelenleg 85 százalékban hazai gyümölcsből — szőlő, meggy, málna, fekete- és pirosribizke, alma alapanyagból — készülnek az italok, 15 százalékuk pedig citrus gyümölcslésűrítményből: narancsból, mandarinból, citromból. Szénsav nélküli — kajszi, őszibarack, körte — rostos italok gyártását is tervezik. 300 millió palackkal A kétdecis üvegek mellett literes palackozásban is forgalomba kerültek ezek az italok. Míg 1973-ban mindössze 300 ezer üveggel értékesítettek, most csaknem 300 millió üveget töltenek meg évente a szentendrei, győri, szőregi, egri, pécsi, szombathelyi üzemekben. E mennyiségből a Közép-magyarországi Pincegazdaság 46 milliót vállal. Miskolcon most épül az új Márka-gyár. A zavartalan alapanyag- ellátást a tsz-ekkel, állami gazdaságokkal kötött szerződésék biztosítják. Tekintettel, hogy a tröszt évente 10 százalékkal akarja növelni az üdítőitaltermelést, előrelátóan járt el: a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezettel társasági szerződés keretében telepít meggyeskertet. Itthon közkedvelt ital lett a Márka, s országhatáron túlra is eljutott a híre. Csehszlovákia már három éve rendszeres vevő, az idén a kecskemétiek 10 ezer hektoliter dúsított Márka alapmustot szállítanak oda. A hat palackozó vállalat raktáraiban 18 millió üveg Márka italt tárolnak. A szükség szerint három műszakban termelő kecskeméti üzem készül az idegenforgalmi szezonra is. 1979-ben 36 millió kétdecis és 2 millió literes palackba töltik az üdítőt. Égetett betűk A keresd a kupakot Márka-játék az elmúlt hetekben országnyi izgalmat és derűt keltett a fogyasztók 'körében. A sorsolás előtti 85 millió kupak számolásába, válogatásába egy csapat kiskatona is bekapcsolódott, s teljes győzelmet aratott a seregnyi koronadugó fölött. Napokig tartott az élcelődés laktanyán kívül és belül, ez azonban senkinek sem ártott, sőt: egyik legjobban sikerült reklámja volt a Márka italnak. H. A. • Óránként 15 ezer Márka üdítő ital kerül le erről az automata gépsorról. (Hauer Lajos (elvétele — KS.) A mezőgazdasági dolgozók felelőssége & Szedik a fejessalátát a tiszakécske- kerekdombi Új Élet Tsz hajtatásos kertészetében. 9 A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet földjén a magágyat készítik elő a vetésre.
