Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-22 / 68. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 68. szám Ára: 1,20 forint I979. március 22. csütörtök Megyeszerte koszorúzásokat, megemlékezéseket tartottak A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából tegnap megyeszerte koszorúzásokat, megemlékezéseket tartottak. Kecskeméten délelőtt 10 órakor a Magyar Tanácsköztársaság emlékművénél a Himnusz hangjai után a megyei pártbizottság nevében Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára koszorúzott. A megyei tanács képviseletében dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese helyezte el a kegyelet koszorúját. Ezután Ros- csupkin Alekszandr Mefogyije- vics vezetésével az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottságának küldöttsége, Bosko Krunity vezetésével a Vajdasági Kommunisták Szövetsége tartományi Bizottságának küldöttsége, Sergio Rossi vezetésével az Olasz Kommunista Párt Modena megyei Bizottságának delegációja, Munteanu Sofron vezetésével a Román Kommunista Párt Álba megyei Bizottságának delegációja koszorúzott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Kecskemét városi Bizottsága nevében dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára és Fekete László, a városi párt- bizottság titkára, Kecskemét város Tanácsa nevében Gádor József, a városi tanács elnöke és Veliczky István, a városi tanács általános elnökhelyettese helyezett el koszorút. A hazánkban ideiglenesein állomásozó szovjet egységek parancsnoksága és politikai osztálya képviseletében Alekszandr Mihajlovics Szircov gárdaezredes és Artur Pavlovics Szemjonov gárdaezredes helyezett el koszorút az emlékmű talapzatára, őket követték a Szakszervezetek Megyei Tanácsának, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának, a fegyveres erőknek és testüle- teiknek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács-Kiskun megyei Bizottságának, a Magyar Honvédelmi Szövetség Bács- Kiskun megyei vezetőségének képviselői, a megyeszékhely üzemeinek, intézményeinek dolgozói. A köztemetőben a Mártírok emlékművét a Kecskeméti Konzervgyár, a BRG, a Reszelőgyár és a tűzoltók városi parancsnokságának kommunistái koszorúz- ták meg. Az Ukrán Kommuniista (Folytatás a 3. oldalon) • Horváth István és Katanics Sándor koszorút helyez el a kecskeméti tanácsköztársaság! emlékműnél. ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS KECSKEMÉTEN A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a Bács-Kiskun megyei Tanács, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront megyei bizottsága a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából ünnepi nagygyűlést rendezett tegnap este Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban. Az ünnepi nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ignác, Katanics Sándor, Terbe Dezső, a megyei párt- bizottság titkárai, Roscsupkin Alekszandr Mefogyije- vics, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottságának másodtitkára, Bosko Krunity, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottsága elnökségének titkára, Munteanu Sofron, a romániai Álba Megyei Néptanács vezetője, Sergio Rossi, az Olasz Kommunista Párt Modena megyei Bizottságának tagja, Alekszandr Mihajlovics Szircov, gárdaezredes, Artúr Pavlovics Szemjonov gárdaezredes, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára, Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Gódor József, a városi tanács elnöke, Farkas József, a megyei népfrontbizottság titkára, dr. Fehér Géza rendőr ezredes, dr. Cserháti László megyei munkásőr parancsnok, dr. Simon Sándor ezredes, Dudás István határőr ezredes, Szepesi József ezredes, Lengyel Imre ezredes, Bognár Ferenc alezredes, Kerekegyházáról Bertusz Pál, Bajáról Dömény József veteránok, Fekete László, a KISZÖV elnöke, Neiner János, az SZMT elnöke, Csizmadia István, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója, dr. Kiss Ilona állami díjas körzeti orvos, Rézmann Im- réné állami díjas pedagógus, Vörös István állami díjas szocialista brigádvezető, Fülöp Sándor fogathajtó világbajnok, Tóth Pálné, a BRG szakmunkása, dr. Krajcsovszki József, a Felsőfokú Óvónőképző Intézet igazgatója, Borsodi Ilona, Molnár Istvánné, Ve- zsenyi Istvánné, Tóth József, Berta Sándorné szocialista brigádvezetők. Az ünnepi nagygyűlésen részt vettek a megye és a megyeszékhely párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek, a gyáraknak, üzemeknek, közös gazdaságoknak, intézményeknek a vezetői, dolgozói. Az ünnepi nagygyűlés a Himnusz hangjaival kezdődött, majd dr. Kőrös Gáspár, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte a vendégeket. Mint azt megnyitójában a városi pártbizottság első titkára mondta, a Magyar Tanácsköztársaság az egyetemes történelem és a nemzetközi munkásmozgalom, valamint a magyar történelem és munkás- mozgalom egyik legfontosabb eseménye volt a Nagy Hat évtized alatt hatalmasat fejlődött hazánk • Dr. Kőrös Gáspár üdvözli az ünnepi gyűlés résztvevőit. Októbert követő világméretű forradalmi mozgalomban. A magyar proletariátus a lenini bolsevik párt vezette oroszországi munkásosztály példáján lelkesedve másodikként a világon, tanácshatalmat hozott létre, és megkezdte a szocialista társadalom építését. A hat évtizeddel ezelőtti forradalmi földindulás, s az utána következő több mint négy hónapos munkáshatalom merész és korszakos alkotásaival írta be magát népünk történelmébe. A Magyar Tanácsköztársaság 133 napos fennállása népünk történelmének kimagasló időszaka. Létrejötte azt jelentette, hogy hazánkban először került minden hatalom a dolgozó nép kezébe. A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt rendkívül nagy nehézségek közepette is bizonyította a magyar munkásosztály államalkotó erejét, elhivatottságát a társadalom megújítására, a nemzet vezetésére. Az ellenforradalmi rendszer 25 éves uralma, a legkegyetlenebb terror sem tudta megsemmisíteni a Tanácsköztársaság emlékét. A szocializmus ügye 1945 után diadalmaskodott Magyarországon. A megnyitó után dr. Kőrös Gáspár felkérte dr. Gajdócsi Istvánt ünnepi beszédének megtartására. Gajdócsi István beszéde Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Tisztelt Elvtársak! Kedves Vendégeink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága, a megyei tanács vezetése nevében tisztelettel köszöntőm a nagygyűlés valameny- nyi résztvevőjét. Ma a XX. századi magyar történelem korszakot formáló, nagyszerű kísérletének 60. évfordulójára, az első magyar proletárdiktatúrára, a Tanácsköztársaságra emlékezünk. Idézzük a történelmet: 1919 tavasza súlyos, válságos, iszonyú megrázkódtatásokkal, éhséggel, vérrel teli esztendők után a békét, a társadalmi megújulást hozta el. A gyökeres átalakulást hirdető, a szocialista társadalmat kirajzoló eszmék sajnos, „nem szökkenhettek szárba”. A viharfelhők újra és egyre fenyegetőbben sűrűsödtek. A proletárhatalom elszánt küzdelemben védte létét, miiközben tervezte—építette az újat. Az első intézkedések, rendeletek egyértelműen jelezték: a szocialista forradalom hihetetlen erőt szabadított fel. De a nemzetközi helyzet kedvezőtlenül alakult. A proletariátus erejétől megrettent nemzetközi imperializmus összefogott a Magyar Tanácsköztársaság ellen, s a belső ellenforradalmárokra támaszkodva vérbefoj- totta. Huszonöt éven át sokan őrizték emlékét fájó szívvel, elszánt akarással, tudatos politikai meggyőződéssel; ez adott erőt az illegalitásban, az emigrációban, értékelve, elemezve politikáját, kiemelve jelentőségét, az egyetemes és a nemzeti történelem számára országoknak és nemzedékeknek nagyszerű például ajánlva. Legálisan vállalni csak 1945 után lehetett. Dq a felszabadult magyar nép XX. századi története egyik legnagyobb fejezetének vallja, hirdeti a Tanácsköztársaságot; 1848 folytatásának, kiteljesedésének és annak, ami valóban volt: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom édes test- vérének. Mindenkihez!” >9 Hasonló módon tették a Tanácsköztársaság sorsát függővé a nemzetközi forradalomtól a kormányzótanács legelső, „Mindenkihez!” címzett híres kiáltványai. És ez érthető, mert a Tanácsköztársaság értelme, célja, támasza és reménysége a nemzetközi proletárforradalom volt. A nemzetközi helyzet kedvezett a magyar forradalmi átalakulásnak, bár csak szívós, kemény és következetes belső küzdelemben merít végbe. Évszázadokon át húzódó megoldatlan problémák sokaságával kellett szembenéznie az első világháború vérzivatarából, az Osztrák—Magyar Monarchia összeomlásából forradalmi úton kiemelkedő új Magyar- országnak. Az „őszirózsás forradalom” ujjongó mámora a polgári demokratikus forradalom követeléseit hirdette. A Nemzeti Tanács vezetői később emlékirataikban arról írtak, hogy „nem akartak forradalmat és legfőképpen nem bolsevizmust, hanem békés átalakulást, demokratikus evolúciót”. De a Nemzeti Tanács létrehozása vezetőik szándéka ellenére is következményeiben forradalmi tetté vált. Hiszen nagyon rövid idő alatt mindazok gyülekezőhelyévé' lett, akik a fenálló rendszerrel való gyökeres szakításra törekedtek. Mozgásba hozta a proletariátust, földosztó bizottságok, munkás- és katonatanácsok alakultak. A polgári forradalom hajtóerejét a munkásság és a vele együtt fellépő más osztályok és rétegek alkották, több volt tehát egyszerű polgári forradalomnál. A megalakult különféle népi szervek, szervezetek egy munkás —paraszt hatalom csíráit és lehetőségeit rejtették magukban. És világosan jelezték: az 1918. évi polgári demokratikus forradalom erői túl későn győztek ahhoz, hogy a magyar történelem drámaian függő kérdéseit megoldják, hogy a társadalmi—gazdasági zsákutcát felszámolják és a nemzetiségi kérdések ellentmondásait feloldják. / A november végén megalakult kommunista párt a hazatért volt hadifoglyok, Vörös Hadseregben harcolt internacionalisták irányításával okosan, taktikusan hasznosította az oroszországi tapasztalatokat. Felismerte, hogy az adott helyzetben fennáll a hatalom azonnali átvételének a lehetősége. „A kapitalizmus megérett a bukásra”, „elérkezett az ideje a szocializmus megvalósításának” — hirdette meg a jelszavakat programadó cikkében a Vörös Újság. Máig tanulságul szolgál, ahogy a párt eligazodott a zűrzavaros politikai viszonyok között. Ahogy felismerte, hogy az uralkodó osztály a városi és falusi proletárokkal szemben nem rendelkezik mozgósítható fegyveres erővel, szilárd közigazgatási szervezettel, hogy „a burzsoázia azért van még hatalmon, mert erről a szociáldemokrata párt önként lemondott.” Egetverő lelkesedéssel Ez az időszak a pártmunka hőskora volt. Vezetői és tagjai éjt nappallá téve dolgoztak, agitáltak, szerveztek. Együtt éltek a tömegekkel, megismerték a dolgozók helyzetét, vágyait, reményeit. Nem kétséges, hogy az a forradalmi hév és szenvedély, ahogy a marxizmus igazságait hirdették, teremtett olyan politikai helyzetet, hogy 1919 tavaszán a kommunisták nélkül már nem lehetett egyetlen fontos kérdésben sem dönteni. A megyében -már 3—5 tagú direktóriumok működtek, földkiosztó bizottságok létesültek, a katonai egységek több helyen, Kecskeméten is, forradalmi szelleműek voltak. Nem volt más választás: tárgyalni kellett az alig néhány hete bebörtönzött kommunista vezetőkkel. Március 21—22-én a főváros lakossága „egetverő lelkesedéssel fogadta a két munkáspárt egyesítésének hírét”, a Forradalmi Kormányzótanács megalakulását, a Tanácsköztársaság kikiáltását. Az öröm, a lelkesedés lángja a Duna—Tisza közén is fellobbant. Kecskeméten és Kiskunhalason március 22-én alakultak meg a szocialista forradalom hatalmi szervei, amelyeket messzire te-- kintő alkotó tervek foglalkoztattak. Mi, utódok értelmes hitükért, odaadó lelkes munkájukért elismeréssel és hálával adózunk. (Folytatás a 2. oldalon.) A testvérmegyei küldöttségek fogadása Tegnap reggel Kecskeméten, a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójára Bács-Kiskun megyébe érkezett Krím területi, vajdasági, Álba megyei, modenai küldöttségeket Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, s a kommunisták nevében szeretettel köszöntötte a testvér- megyei delegációkat. A vendégek fogadásán részt vett dr. Gajdócsi István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke, Czank János, az MSZMP Központi Bizottságának instruktora, a megyei pártbizottság titkárai, a megyei tanács elnökhelyettesei. Horváth István hangsúlyozta: elért vívmányainknak, a forrása az, hogy pártunk a marxizmus— leninizmus eszméi alapján alakította ki és fejleszti rendszeresen alkotó politikáját. Nemzetközi kapcsolatainkról szólva a megyei pártbizottság első titkára elmondta, hogy azokat az elemeket szilárdítjuk meg, amelyek a békés egymás mellett élést erősítik. Ennek alapján a nemzetközi kapcsolatainknak fontos tételei vannak. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együttműködve, a feladatok egyeztetése alapján tevékenyl^edünk. A világon mindenütt a társadalmi haladásért küzdők mellett állunk. Korrekt kapcsolatokra törekszünk a tőkés országokkal is azon a területen, ahol lehetséges. A továbbiakban Horváth István a párt XI. kongresszusa határozatának végrehajtását, eddigi eredményeinket és feladatainkat ismertette, majd befejezésként Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi helyzetéről tájékoztatta a vendégeket.
