Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-20 / 66. szám

2 0 PETŐFI NÉPE 9 1979. március 20. I SAJTÓÉRTEKEZLET HANOIBAN Kína kénytelen volt kivonni csapatait Vietnam területéről 0 A laoszi főváros lakossága nagygyűlésen ítélte el Kína provoká­cióit az ország ellen. Egyben követelte, Peking vonja vissza csapa­tait a határ mentéről. (Telefotó—AP—MTI—KS) események sorokban BUDAPEST ___________________ A Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulóját kö­szöntő szovjetunióbeli ünnepsé­gekre Moszkvába utazott az MSZBT küldöttsége, Földes Lászlónak, a HUNGEXPO vezér- igazgatójának, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksé­ge tagjának vezetésével. A kül­döttség búcsúztatásánál Ivan Va- sziljevics Szalimon tanácsos, _a Szovjet Baráti Társaságok Szövet­ségének magyaroszági képviselője is jelen volt a Ferihegyi repülőté­ren. (MTI) LIPCSE______________________­Vasárnap délután bezárta ka­puit a világ idei legnagyobb sza­kosított vására, a lipcsei tavaszi vásár. A vásáron 61 ország és Nyugat-Berlin több mint kilenc­ezer kiállítója vett részt, s a vá­sár napjaiban 97 országból érkez­tek Lipcsébe külföldi szakember­látogatók. (MTI) TEHERAN Több tízezer egyenruhás kato­na és tiszt vonult fel hétfőn dél­előtt Teherán utcáin. „A hadse­reg a népért, a nép a hadseregért” jelszavakkal éltetve az iszlám forradalmat, annak szellemi ve­zetőjét, Khomeinit és a kormányt. Február 12-e óta, amikor a tehe- ráni tömegek megrohamozták a kaszárnyákat, ez volt az első hi­vatalos megmozdulás, amelyben a hadsereg egységei hitet tettek az iszlám forradalom mellett. (AFP, Reuter) KUVAIT Kuvait vasárnap megerősítette, hogy visszautasítja az egyiptomi— izraeli különbékét, mint ami nem vezethet igazságos és tartós közel- keleti békéhez. Kuvait tartja ma­gát az arab csúcstalálkozókon ho­zott határozatokhoz. (AFP) HANOI Bokor Pál és Zalai István, az MTI tudósítói, jelentik: A vietnami nép hősi küzdelmé­nek eredményeként és a világ­közvélemény elítélő állásfoglalásá­nak hatására Kína kénytelen volt kivonni csapatait a VSZK terüle­téről — jelentette ki hétfőn dél­ben Hanoiban tartott sajtóértekez­letén Cao Van Khang vezérőr­nagy, a vietnami néphadsereg ve­zérkari főnökének 'helyettese. A sajtóértekezleten első ízben mu­tattak be kínai hadifoglyokat a sajtó képviselőinek. A sajtóértekezleten bemutatott térkép tanúsága szerint még hét­főn is a határkörzet 24 különbö­ző pontján folytatódott a harc a részben bekerített, kisebb kínai agressziós egységekkel szemben. Cao Van Khang vezérőrnagy hangsúlyozta: a vietnami nép so­hasem felejti el a pekingi reak­ciós klikk bűncselekményéit. A vietnami nemzetvédelmi mi­nisztérium hétfőn kiadott közle­ménye szerint a február 17. és március 18. között eltelt harminc napban a rendkívül heves har­cok folyamán a vietnami nép és a fegyveres erők 62-500 agresz- szort tettek harcképtelenné, fel­számoltak vagy megtizedeltek há­rom ezredet és 18 zászlóaljat, megsemmisítettek, vagy megron­gáltak 550 katonai járművet, Időz­tük 280 harckocsit és páncélozott járművet, megsemmisítettek 115 löveget, ezenkívül nagy mennyi­ségű fegyvert és egyéb hadfel­szerelést zsákmányoltak és sok agresszort foglyul ejtettek. A közlemény értékeli a kato­nai győzelem jelentőségét, és kü­lön kiemeli, hogy a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok — teljesítve internacionalista kö­telezettségüket — megfelelő idő­ben és minden tekintetben haté­kony segítséget nyújtottak a viet­nami nép harcához. A vietnami nép és hadsereg he­ves ellenállása következtében Kí- *na kénytelen volt március 5-én bejelenteni csapatai visszavonu­lását — emlékeztet rá a közle­mény majd hozzáteszi: „Világo­san kimutatva jóakaratunkat, azt a szándékunkat, hogy békében és barátságban éljünk a kínai nép­pel, hagytuk, hogy csapataikat ki­vonják. Ez azonban késedelmet szenved és az agressziós erők bűncselekményeket követnek el népünkkel és országunkkal szem­ben.” A nemzetközi sajtó képviselői­nek hétfőn bemutatott tizenhárom kínai hadifogoly beszámolójából kitűnik, hogy a behatoló kínai csapatok közvetlenül a határ át­lépése után rendkívül heves el­lenállásba ütköztek. Li Hua-ping századparancsnok például el­mondta, hogy alegysége Cao Bang tói ségében, egynapos menetelés után kapcsolódott be a harcba. Máicius 11-én az alegység erősí­tést kapott, de akkorra 4—500 vietnami katona zárta körül őket, majd háromnapi ellenállás után kénytelenek voltak megadni ma­gukat. A vietnami nemzetvédelmi mi­nisztérium képviselője szerint a kínai hadifoglyok száma több százra tehető. Egyedül Caó Bang térségében 104 foglyot ejtettek. A pontos számadatot egyelőre nem tudják közzétenni, mivel ezek­ben a napokban újabb és újabb — a hegyekben bújkáló — kínai katonák' adják meg magukat. (MTI) Összeesküvés fenyegeti az afgán forradalmat NAIROBI Tanzániai hivatálos sajtóforrá­sok jelentése szerint a tanzániai csapatok két ugandai zászlóaljat — mintegy kétezer katonát- — „csaknem teljes egészében meg­semmisítettek” abban a háromna­pos csatában, amit a Kampalától mintegy 100, kilométerre fekvő Lukaya város körül vívtak. Dar Es-Salaamból érkezett jelentések arról adnak hírt, hogy az Amin- ellenes erők lassan, de egyenlete­sen — naponta mintegy 5 kilomé­tert — haladnak előre Kampala felé. (UPI) MADRID Tegnap Madridban hivatalosan közölték, hogy péntekre hívják össze a március 1-én megválasz­tott spanyol képviselőház alakulj ülését. Ez alkalommal választják meg a képviselőház elnökét, négy alelnökét és négy titkárát. (MTI) A kabuli rádió vasárnapi hír­adásában bejelentette, hogy az Irán által a közelmúltban Afga­nisztánba visszatelepített állítóla­gos afgánok valójában polgári ru­hába öltözött iráni katonák voltak. A kabuli adó a demokratikus kor- .. mányz^t rhjuat^lps Jrözleménvét. is­mertetve emlékeztetett a teherá- ni, rádió másfél hónappal ezelőtti " hf'Mre. dfWlT s2trrífrt Iránban ösz- szegyűjtöttek mintegy 7 ezer af­gán származású személyt, és visz- szaküldik őket hazájukba. Mint később kiderült, ezek a személyek nem afgánok, hanem álruhás iráni katonák voltak, és egyes egységeiknek sikerült Herat városában és környékén elhelyez­kedniük. Sariat-Madari ajatollah, iráni síita vezető azt bizonygat­ta, hogy az afganisztáni muzul­mánokat üldözik hazájukban. En­nek a kijelentésnek az volt a nyilvánvaló célja, hogy az afga­nisztáni síitákat felbujtsa a de­mokratikus kormányzat ellen. Az iráni vallási vezetők arra .törek­szenek — mutat rá a kormányköz­lemény —, hogy gondokat okozza­nak az afgán forradalom számára. A közlemény végén a kormány­zat azzal a kéréssel fordult Herat és más városok lakosságához, hogy jelentsék a külföldi ügynökök és segítőik tevékenységét, és adjalt át őkét a hatóságoknak. Az afgán főváros lakói vasárnap este kivonultak az utcákra, hogy így tiltakozzanak az Afganisztán ügyeibe való idegen beavatkozás ellen. ■ * A reakciós erőknek az afgán forradalom elleni aknamunkájával kapcsolatban cikk jelent meg a Pravda hétfői számában. Ebben a cikkíró rámutat, hogy az áprilisi forradalom eredményeként létrgr hozott kormányzat reformok útján nekilátott a gazdasági elmaradott­ság leküzdéséhez, felszámolja a társadalmi egyenlőtlenségeket, földreformot hajt végre, és más haladó intézkedéseket foganatosít a dolgozó nép érdekében. Az új kormány lojális álláspon­tot képvisel a vallásgyakorlás kérdésében, nem csorbítja a val­lásszabadságot., Ennek ellenére Pakisztánból és egy sor szomszédos országból bal­jós propagandakampányt folytat­nak a demokratikus Afganisztán és fbrradalmi kormánya ellen. Az afgán forradalom ellen fel­lépő fegyveres bandák egyik leg- tevékenyebbje a Pakisztánból működő „muzulmán testvérek” el­nevezésű szervezet, de kínai ki­képzők irányítása alatt különböző maoista csoportok is működnek. Az afganisztáni ellenforradal­mat néhány reakciós arab rezsim is támogatja. Egyiptom például rendszeresen nagyobb pénzössze­geket bocsát a „muzulmán testvé­rek” vezetősége részére. (TASZSZ) | NAPI KOMMENTÁR f A kuvaiti látogatás Befejeződött Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és kíséretének kuvaiti látogatása. A magasrangú delegáció számos egyezményt írt alá, amelyek hatá­lya kiterjed az élet legkülönbö­zőbb területeire, a kulturális cse­rétől magyar repülőgépek immár menetrendszerű kuvaiti járatainak megindulásáig. Sokszor elmondjuk, hogy ha­zánk — lehetőségeihez és erőfor­rásaihoz mérten — mindent meg­tesz á enyhülési folyamat kiszéle­sítéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak elmélyítéséért. Hiszünk abban, hogy a kapcsolatteremtés, ' bele­értve „a vezetők személyes talál­kozóit, kitűnően szolgálja a nagy kettős célt: a világbéke erősítését, és egyben hazánk legközvetlenebb nemzeti érdekeit. A magyar vezetők diplomáciai naptárában, tehát az utazások, tár­gyalások gazdag jegyzékében más államcsoportok mellett sú­lyuknak megfelelő arányban sze­repelnek a fejlődő országok is. Tu­datában vagyunk az ilyen orszá­gokat jellemző sajátos problémák­nak és a kölcsönösség jegyében készek vagyunk közreműködni megoldásukban. Kuvait ehbe a csoportba sorol­ható, de mégis egyedi jelenségnek tekinthető. Mindenekelőtt azért, mert az olajkinccsel rendelkező, a „fekete aranyat” nagyban expor,- táló államok közé tartozik. De rá­adásul azért is, mert lakosságának alacsony lélekszáma a hatalmas olajjövedelemmel párosulva kü­lönleges lehetőségeket jelent a gazdaság felvirágoztatására, az életszínvonal látványos emelésére. Ezek a lehetőségek azt is jelentik, hogy Kuvait megpróbálja olaj­gazdagságát „átmenteni a jövőre”, vagyis széles alapon álló, sokol­dalú gazdasági élet kialakításával megszüntetni az olajtól való jelen­legi egyoldalú függőséget. Hazánk ebben a munkában úgy vehet részt, hogy az a mi gazdag Ságunk számára is előnyöket je­lenthet. Lázár György valamennyi meg­beszélésén túltekintettek a köz­vetlen kétoldalú kapcsolatokon, és pillantást vetettek a nemzetközi helyzetre is. A tárgyalások fontosa ságát növeli a tény, hogy Kuvait olyan térségben — a Közel-Kele­ten — van, amely a világpolitika egyik válsággóca, és ahol a Car­ter elnök által szorgalmazott „ren­dezési terv”, sajnos, nem.csökken­ti, hanem növelheti a feszültséget. H. E. Apr^“A«ttl*lojgadta;^ szexist ittfeipaEiíjr^isták küldöttségét A títf lálkozóh részt Vett és felszólalt Győri Imre, az' MSZMP KB titkára. (MTT'-fötő.) ® Búcsú Vaszy Viktortól Hozzátartozók, barátok és pályatársak vettek búcsút "Hétfőn a sze­gedi ^belvárosi temetőben Vaszy Viktor kiváló művésztől, a Szocia- •lista Magyarországért Érdemrend kitüntetettjétől. A hetvenhat éves korában elhunyt kiváló karnagy, mintegy három évtizedet szentelt Szeged zenei életének fellendítésére. Ravatalánál a szegedi városi tanács nevében Bányainé dr. Birkás Mária elnökhelyettes, a Szegedi Nemzeti Színház nevében Pál Tamás, a színház igazgatója, a Kultu­rális Minisztérium és a Magyar Zeneművészek Szövetsége nevében Görgei György, a Zeneművészek Szövetsége elnökségének tagja vett búcsút az elhunyttól. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ® Internacionalisták AZ UNESCO VÉDELME ALATT Krakkó állja az idő Építésszel járni egy idegen vá­ros utcáit, olyan, mintha négy szemmel látnánk a világot. Az egyszerű turista, ha előzetesen át­lapozza a baedekert, legtöbbször abba a hibába esik, hogy min­dent akar látni, ezért gyakran el­rohan a legszebb műemlékek mellett. Az építész ismeri a vá­rosépítés történeti fejlődését, ki tudja emelni a karakterisztikus vonásokat, a várost legjobban meghatározó építészeti alkotáso­kat. Amikor a közelmúltban Krak­kóban jártam, találkoztam dr. Julian Fafara mérnökkel, aki a történelmi város műemléki fel­ügyelőségének egyik vezető építé­sze. Megelevenítően beszélt, szin­te körülölelt bennünket az elmúlt korók levegője: a királyi vár — a Wawel, a XII. században épített gótikus Mária-templom, a rene­szánsz Piac téri kereskedők háza, a Flórián-kapu, a Collegium No­vum, árkádos, ódon házak, kő­párkányok, kovácsoltvas céhjel­vények ... mindenütt a múlt meg­jelenítői. — Az egyetlen lengyel nagy­város, amely a világháborút szin­te sértetlenül vészelte át. Felmér­hetetlen szerencse! Krakkó Ke­let-, Közép-Európa egyik legré­gibb, történelmi értékekben gaz­dag városa. Az UNESCO a kö­zelmúltban felvette nemzetközi műemléki nyilvántartásába, 's ez nagy segítség lesz a jövőben. ostromát — Intézményük hatáskörébe a műemlékvédelem irányítása, szer­vezése és ellenőrzése tartozik, to­vábbá tudományos kutatási mun­kákkal, távlati és középtávú ter­vek megállapításával foglalkozik, A városkép megőrzésének szem­pontjából milyen a város rende­zési tervének üteme? — A műemlékek megóvása szervésen összefügg a városfej­lesztéssel, a mai építés ügyével. A múlt pótolhatatlan értékeinek megőrzése gazdagítja a városké­pet, szinte megjelenítik az időt, kifejezi a korokat, a társadalom tagjainak magatartását, egységes alapszövedékbe foglalja a telepü­lés történetét. 1945 után Lengyel- országnak az újjáépítés volt az el­sődleges, lakóházakra, ipari léte­sítményekre kellett a pénz. Krak­kó 500—600 éves műemlékei pe­dig vártak, csendesen pusztultak. 1952-ben elkezdődött egy akció „Romok a tető alatt!” figyelmez­tető felszólítással, melynek nyo­mán megkezdték a veszélyeztetett épületek helyreállítását, restaurá­lását. 1961-től 1974-ig a a város különböző pontjain az óvárosban, melyet a négy kilométer hosszan körülvevő parkövezet, a Planty határol be, továbbá a Visztula másik oldalán, a Stare Podgorze kerületben voltak felújítások. Például a városház tornya, a posz­tókereskedők háza, a Dominiká­nus-templom és néhány ház a Solski utcában, melyek nagyon rossz állapotban voltak. Ebben az időszakban Krakkó nehezen tudta állni az idő ostromát. — Mi hozta,a változást? — 1974-ben kormányrendelet jelent meg a krakkói műemlékek restaurálásáról. Akkor alakult meg a mi intézetünk is. Hatvan emberből áll az apparátus, a vá­rosi tanáccsal koordináljuk mun­kánkat, továbbá a kivitelező vál­lalattal, melyet műemlékkonzer­váló műhelynek nevezünk: nem­csak épületek rekonstrukcióját, hanem belsőépítészetet, sőt szob­rok, bútorok, festmények, freskók helyreállítást is vállalják. Jelenleg á hosszú távú terven dolgozunk: a Platy zöld gyűrű­jében levő műemlékek (A szektor) és a Nagy Kázmér városnegyed (E-szektor) területrendezésén. Két évvel ezelőtt megkezdtük az épü­letek katalogizálását. Fényképes dokumentációt készítünk egy-egy házról, részletekbe menően fel­jegyezve stílusát, állapotát stb., 84 utcával, 1050 épülettel készül­tünk el eddig, s még legalább 950 ház van hátra. A jelenlegi tervidőszakban 1,3 milliárd zloty szerepel a költségvetésünkben, ál­talában évi 300 milliót költünk. A Polónia ház felújítása például 32 millió zlotyba került. — Milyen■ szisztémával dolgo­zik a műemlékvédelem? — Az ősi városkép megőrzésé­re törekszünk. Krakkó belvárosá­ban változatlanul hagytuk a vá­rosszerkezetet, érintetlenek az utcavonalak, betartottuk a ma­gassági arányokat. A házsoroktól közbezárt területeken, egy-egy blokk belsejében építünk új há­zakat, vendéglőket, melyek így nem zavarják az utcaképet. Mint mindenütt, a műemléki városok­ban a felújítást nehezíti a lakók elhelyezése. Általában 100 laXás van egy blokkban. Az építkezés alatt az új városrészbe költöztet­jük a lakókat. Választhatnak, hogy az új lakótelepen maradnak, vagy visszajönnek az összkom- fortosított régi házba. Krakkó fundamentuma tele vá­ratlan meglepetéssel: a középko­0 A régi Piactér, háttérben a reneszánsz kereskedőház. • A Polónia ház egyik restaurált belső terme, ri csatornázás, a XIII. századból visszamaradt szennyvízgyűjtők ...’ de ezzél nem mondok semmi újat, hisz Magyarországon is a Budai Várban, Sopronban, Kőszegen, Pécsett, vagy Egerben hasonló problémákkal találják szembe magukat a régészek, építészek. Szerencsére Krakkó 600 ezer la­kosából mindössze 20 ezer embert érint a középkori állapot. De már nem sokáig. Az egységes város- rendezési terv szerint 15—20 év alatt befejezzük a lakások ijssz- komfortosítását. Horváth Anita

Next

/
Thumbnails
Contents