Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-02 / 51. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. március 2.

A villamos energia fellegvárában

A budai várnegyedben, közvetlen a Bécsi kapu szomszédságában vadonatúj „üvegpalota” áll, két hatalmas vasbeton toronnyal. Innen irányítják hazánk villa- mosenergia-ellátását. Fél éve költözött ide a szomszédos Űri utcából a Magyar Villamosipari Művek Országos Villamosteherelosztó Üzeme. A változás óriási. Három évtizeden keresztül ugyanis a föld alatt, 40 méter mélyen működött az üzem. Az itt dolgozóknak még mindig szokatlan, hogy az üvegfalak átengedik a napsugarakat.

Pintér Tibor, a teherelosztó üzem vezetője kalauzolt bennünket végig az épületen, amelyben működés közben láthattuk a legújabb műszaki, technikai berendezéseket.

— Tevékenységünk két nagy munkaterületet ölel fel: az üzemelőkészítést és a diszpécser irányítását. Hozzánk tartozik az ország 15 alaperőműve, az egész nagyfeszültségű hálózat és valamennyi transzformátorállomás. Az üzem-előkészítők feladata, hogy a több éves statisztika, valamint a népgazdasági fejlődést jelző mutatók alapján megtervezzék a várható fogyasztást és a termelést. Éves, havi, napi és órás menetrendet készítenek, amely szerint az erőműveknek működniük kell. Persze a legalaposabb és körültekintőbb tervezés sem lehet tökéletes. Bármelyik pillanatban történhet váratlan esemény (üzemzavar, időjárás-változás) és a menetrendet meg kell változtatni. Ez viszont már a diszpécserszolgálatra vár. Feladata olyan, mint egy karmesteré: a percről percre változó igényeknek megfelelően irányítja, összehangolja hazánk villamosenergiatermelését.

— Milyen információk alapján

végzik a diszpécserek ezt a

munkát?

— A műszerek szüntelenül ellenőrzik, mérik a fogyasztói terhelés változását, valamint a vezetékek és a transzformátorállomások állapotát. Az információk kábeleken érkeznek hozzánk. Az igényeket úgy kell kielégíteni, hogy az a lehető leggazdaságosabb legyen. A diszpécseri munka tehát nemcsak gyorsaságot, hanem nagy körültekintést is követel. Napjainkban olyan nagy mennyiségű adat fut be, hogy azokat az emberi agy képtelen átlátni, rendszerezni. A nemrég vásárolt japán gyártmányú számítógépünket most próbáljuk ki. Tervezzük, hogy a számítógép irányítja majd az erőművek között az optimális teherelosztást is. A diszpécser egy gombnyomásra megkapja a géptől a szükséges adatokat, így másodpercek alatt átlátja a fogyasztás változásait. A számítógép egyébként hazánk három legnagyobb erőművével közvetlen kapcsolatban áll, tehát az ottani termelést akár a diszpécser közbelépése nélkül is irányíthatja.

— Az új üzem műszaki színvonala még az ezredfordulón is kielégítheti az igényeket, bár a fogyasztás évről évre nő. Az új központ lehetővé tette, hogy nemzetközi kapcsolatainkat tovább bővítsük. Immár másfél évtizede együttműködünk az európai KGST-országokkal, importszük- ségleteinket a baráti országokból tudjuk kielégíteni. Az idén például szükségleteink 20 százaléka érkezik határainkon túlról. A

• Üvegpalota a budai várnegyedben.

• Innen irányítják az ország villamosenergia-ellátását. (Fotó: Hauer Lajos felvételei — KS.)

villamos rendszer egyesülése — hét országgal — már korábban megtörtént. Néhány hete működik a vinnyioa—albertirsai magasfeszültségű távvezeték és transzformátorállomás, amelyen 750 kilovoltos áram érkezik hazánkba. Ez egyúttal azt is jelenti,

hogy a KGST-országok villamos- energia-rendszerének összkapaci- tása 80 ezer megawattról 220 ezerre emelkedett. Az együttműködés teljes biztonságot nyújt és ami ugyancsak fontos: elősegíti a gazdaságos energiatermelést is.

A. E.

HOZZÁSZÓLÁS

Nemcsak anyagi kérdés

Vaskúti tudósítónk, Szakács Gyula Nemcsak anyagi kérdés címmel lapunk február 18-i számában szólt hozzá egy korábbi cikkhez, amely a termelőszövetkezeti nyugdíjasok helyzetével foglalkozott. Mintegy folytatva, kiegészítve a megkezdett gondolatsort, arról írt, hogy a bácskai települések többségében élő öregele az átlagosnál előnyösebb helyzetben vannak, többségük nincs magára hagyatva, anyagi, létfenntartási gondja közülük csak kevés embernek van. Egyéb természetű vágyaikról szólva a rendszeresen megtartott nyugdíjastalálkozókat hozza fel példának, amelyek formálissá válnak, elvesztik vonzerejüket. Van ugyan szép műsor is, ajándékcsomag is, mégis azt a tavalyi összejövetelt emlegetik, amikor egy kis pörkölt, egy oohár borocska mellett jól elbeszélgettek ...

Nem írta meg a helyszínt, nyilván a."'rt, mert általánosítani akart, s nem sérteni azokat, ahol így történt. . Mégis levél érkezett a vaskúti Bácska Termelőszövetkezettől Vámos Ferenc tsz-el- nök és Bority József párttitkár aláírásával. Ebben azt kérik, adjunk helyet a válasznak is. amit a nőbizottság titkára írt alá. Szükség esnek tartják a válaszadást, mivel termelőszövetkezetük jelentős támogatást nyújt nyugdíjasai részére, és az első volt a járásban kezdeményezéseivel. Nem lenne helyes, ha a cikk nyomán kedvezőtlen vélemény alakulna ki termelőszövetkeze-1 tünkről — írják levelükben. Nos, tehát a válasz:

Igen, nemcsak anyagi kérdés a nyugdíjasokról való megemlékezés, sőt nem is ez vezérelt bennünket akkor, amikor megrendeztük a már hagyományos „öregek napja” megemlékezést. Termelőszövetkezetünknek 389 nyugdíjasa van, járadékosokon kívül. A községben a mozi helyisége alkalmas ilyen nagy létszámú rendezvényre. Az előző években csupán 150 főt tudtunk meghívni, mivel a presszóban adtunk egy ebédet ekkor, volt, aki „kimaradt a listáról”, de nem azért, mert megfeledkeztünk róluk, hanem helyhiány miatt. Nőbizottságunk határozata alapján 1978. évben az összes nyugdíjas tagunk kapott meghívót.

Elsődleges célunk az volt, hogy a nyugdíjasaink részére tájékoztatást adjunk termelőszövetkezetünk mai életéről, valamint hangulatos műsorral kedveskedtünk a munkában megfáradt idős tagjainknak. A színvonalas műsor után ajándékcsomagot adtunk át nyugdíjasainknak.

Azt hiszem, aki részt vett ezen az ünnepélyen, és látta a szemükben megcsillanó könnycseppet, az egészen másként nyilatkozott, a cikkírónak látnia kellett volna idős tagjaink meghatottságát a róluk való megemlékezésen.

A többség, a közvélemény egyértelműen megelégedéssel nyugtázta ezen rendezvényt. Ilyen esetben nem a cikkíró és esetleg egy-két ember véleménye a döntő, hanem a többségé, a közvéleményé. Úgy érezzük termelő- szövetkezetünk vezetősége, valamint a nőbizottság mint szervező, a lehetőségeket messzemenően kihasználva igyekezett a megemlékezést maradandóvá tenni. Valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy nyugdíjasaink odaadó munkája a mai eredményeink alapja, és ennek szellemében rendeztük és rendezzük a jövőben is a „Nyugdíjasok napját.”

Illés Lászlóné

nőbizottsági titkár

HÁZUNK TÁJA

Hitelek

a mezőgazdasági termeléshez

■5- ' .m' M ■

Mezőgazdasági termelési hitelt mindenki igényelhet. — az OTP-től vagy a takarékszövetkezettől —, akinek mezőgazdasági művelésre alkalmas földje, kert, udvar, bérlet stb. van, és azt növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel szeretné hasznosítani. Á háztáji és kisegítő gazdaságok kölcsönt igényelhetnek zöldség- és gyümölcstermesztésre, állatok beszerzésére, gazdasági épületeik korszerűsítésére, eszközök vásárlására, stb. A kistermelők az önellátás célját szolgáló termelésre általában 15 ezer forintot kaphatnak, évi 8 százalékos kamatra. A hitel visszafizetésének ideje legfeljebb 5 év lehet. A szerződés nélküli termeléshez, például állatvásárlásra, táp, takarmány és felszerelés (önetető, önitató) beszerzésére, istálló és ól korszerűsítésére, esetleg építésére hitel vehető igénybe. A kölcsön összege 15 ezer forintig terjedhet, a lejárata pedig — a megtérülést figyelembe véve — legfeljebb 5 év, a kamat 8 százalék.

Gyarapítja a közöst, fejleszti gazdálkodását a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet

Kedvezmény

Azok, akik a felvásárló vállalatokkal vagy az áfész-ekkel az áru értékesítésére szerződést kötnek, különféle kedvezményekben részesülnek, például:

Szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás esetén az állat beszerzésére legfeljebb 50 ezer forint kölcsön kapható, évi 6 százalékos kamattal. A visszafizetés ideje 5 esztendő is lehet. Ehhez kapcsolódóan istállóépítés címén további 25 ezer forint igényelhető, a kamat ebben az esetben évi 8 százalék.

Szerződéses növénytermesztés és állattenyésztés esetén — hitelcélonként — 25 ezer, legfeljebb 50 ezer forint vehető igénybe. A visszafizetés időtartama, a szerződés lejáratától függően 5 év. Abban az esetben, ha a kölcsön a termelés közvetlen költségeit szolgálja, a kamat 6 százalék.

A korszerű állathizlaló rendszerek kialakításánál, ha a kivitelező az áfész, vagy a téesz, akkor 50 ezer forint, 5 éves lejáratú kölcsön kapható, évi 6 százalékos kamat mellett.

Mezőgazdasági kisgép beszerzésére — 20 százalékos saját hozzájárulás mellett — 50 ezer forintig terjedő kölcsön vehető igénybe, amelyet öt év alatt kell visszafizetni. Feltétel: csak állami vagy szövetkezeti szervtől lehet gépet vásárolni.

Telepítési kölcsön

A történelmi borvidékeken szőlőtelepítésre is igényelhető kölcsön. Ennek összege 25 ezer forintig terjedhet, kamata évi 6 százalékos. Lejárata a termőre fordulás évétől függően 5—10 év. Amennyiben a telepítendő terület meghaladja a 400 négyszögölt, a helyi tanács telepítési engedélyére is szükség van a hitel folyósításához, és fel kell tüntetni a telepítendő szőlő fajtáját. Bács-Kiskun megyében az OTP-hitelt Kecelen 168 szakszövetkezeti gazda vette igénybe tagsági szőlőtelepítésre, jóllehet, a Duna—Tisza köze nem tartozik az úgynevezett történelmi borvidékhez.

Ugyanilyen feltételekkel kaphatnak kölcsönt gyümölcstelepítésre, illetve felújítására.

A szakcsoportban levő méhészek részére is folyósítanak kölcsönt, ha mézértékesítési szerződést kötnek, s évente méhcsaládonként legalább 24 kiló mézet értékesítenek. A méhészet fejlesztésére 50 ezer forintig terjedő, 1982. december 31-ig visszafizetendő kölcsönt lehet igénybe venni. A kamat évi 8 százalékos, amelyből a méhészt csak 2 százalék terheli, a fennmaradó 6 százalékot a Hungaronektár Vállalat viseli.

Kisgépvásárlás

Az egy személy részére, több címen folyósítható kölcsön felső határa 75 ezer forint lehet. Például az a gazda, aki szerződést köt szarvasmarha tenyészállat beszerzésére, 50 ezer forintos kölcsönt igényelhet, ugyanakkor

— istállóépítésre — további 25 ezer forintot vehet fel. Vagy a szerződéses növénytermesztésnél: a termelés közvetlen költségeire 25 ezer forintot lehet kérni, és mezőgazdasági kisgép beszerzésére további 50 ezer forint kölcsön vehető fel.

A mezőgazdasági hiteleknél is

— hasonlóan az egyéb rövid- és középlejáratú hitelekhez — a fedezet elsősorban a kölcsönt igénylő és a házastársának havi, rendszeres jövedelme. A kölcsön kettőjük illetményének há- romszorosáig engedélyezhető. Amennyiben az összeg ezt meghaladja, megfelelő kezesekre van szükség. Ingatlanfedezetet a hitelek rövid lejárata miatt a takarékpénztár nem fogad el.

Üzemi kiskertek

Húsz éve annak, hogy Lengyel- országban a Szakszervezetek Központi Tanácsa életre hívta a Kertészkedő Dolgozók Országos Tanácsát. A kiskertek — amelyeket uz üzemek bocsátanak dolgozóik rendelkezésére, minimális térítés ellenében — az elmúlt évek során valóságos,,»yépi, hobbivá” váltak. E tevékenységet támogatja a párt- és állqmi , vezetés is. ,,,i0

Jelenleg 23 000 üzemi kert működik 24 500 hektáron, amelyet 6i0 000-en gondoznak. Az 1980-as években további 4,5 ezer hektár kerül szétosztásra, s azzal számolnak, hogy további százezer kertészkedő társul az eddigiekhez. Az igények aoznban még ennél is nagyobbak. Ma 300 ezer család szeretne igényelni üzemi kiskertet. Az ilyen célból kiosztott földek nem a legjobb minőségűek közé tartoznak, ám a belterjes műveléssel előrelépnek a jó földek sorába.

A kiskertek nagymértékben hozzájárulnak a belső piaci ellátás javításához. Becslések szerint

1977-ben a kiskertekben 420 000 tonna gyümölcsöt és zöldséget termesztettek. A szocialista szektor biztosítja a kiskertek termékeinek felvásárlását. Tavaly például 15 000 tonna zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel. A kereskedelem egyre inkább megoldja, hogy legyen elegendő kerti szerszám, műtrágya, növényvédőszer és vetőmag a kiskertek jó megműveléséhez.

A KULTŰRA és a gazdasági színvonal szoros összefüggése, kölcsönös meghatározottsága ma már általánosan — és nemzetközileg — ismert. A kutatások régen bizonyították, hogy egy ország gazdasági teljesítőképességét alapjaiban befolyásolja, meghatározza az átlagos kulturális szint, ami — más szóval — azt jelenti: nem lehet tartósan magas színvonalon dolgozni az automatizált gépsor, a bonyolult elektronikus berendezés mellett, ha a magánszféra, a munkán kívüli életvitel megrekedt a középkori hiedelmeknél, primitív szokásoknál, alacsony kulturális színvonalon. Ebben az értelemben a közművelődés elsőrendűen fontos gazdálkodási tényező. Noha ez ma már közhelyként ismert igazság — kevésbé elfogadott e feltétel logikai ikerpárja.

ARRA GONDOLUNK, hogy a kultúra nem szűkíthető, mondjuk, a Beethoven-szimfóniák, vagy Shakespeare ismeretére — bár a humán kultúrkör a közműveltségi szint nélkülözhetetlen alkotóeleme. A kultúrának azonban meghatározó része az is, amit átfogó kifejezéssel munkakultúrának neA kecskeméti Alföld Szakszövetkezet a pár éve történt egyesülése óta 1144 hektárt művel. Földjének 70 százaléka szőlő-, gyümölcsöskert, amelynek nagy részét évtizedekkel ezelőtt ültetitek a megyeszékhely szarkási külterületén. Hatszázhatvanhárom tagja van a szövetkezetnek, de több mint négyszázan nyugdíjasok, járadékosok, akiknek munkabírása már nem a régi. Egész éven át rendszeresen kétszáz egy- néhányan dolgoznak a 415 hektár közös művelésű területen, a szövetkezeti tulajdonú munkahelyeken.

Üzemi ültetvénytelepítéssel, földcserével, parlaghasznosítással, a város ipari üzemeiben dolgozó, volt szakszövetkezeti gazdák földjének felajánlásával, a legutóbbi években gyorsabb ütemben gyarapodott a szövetkezeti közös terület. A különböző művelési ágú, és rendkívül tagolt földön 40—50 hektár már nagyüzemi táblának számít, ami meghatározza a gazdálkodás módját, a termelés hatásfokát.

Mégsem gazdaságtalan a termelés, hiszen 1976 óta 5,4 millióról 8,2 millió forintra emelkedett

vezhetünk. Sőt, olyannyira alapvető ez, hogy a munka tette homo sapienssé, értelmes lénnyé az embert, s ez a folyamat mindmáig azonos tartalmú: a munka az ember önmegvalósításának, képességei gyarapodásának, s benne kulturális látóterének legfontosabb fejlesztője, kibontakozásának terepe.

Aligha tekinthető logikai kerü- lőútnak, ha erről az oldalról — tehát a személyiséget fejlesztő, az alkotóképességet kibontakoztató — hatásaitól közelítjük meg azt az összefüggést is, ahogyan a munkakultúra magára a munkára, a gazdálkodás eredményességére, színvonalára hat. Kétségtelen, hogy ha a termelés legfontosabb tényezője a termelő ember, akkor a munkahelyi kultúra közege is a legjelentősebb ponton kapcsolódik a gazdálkodáshoz.

CÉLSZERŰ most már hozzávetőlegesen körvonalaznunk magát a fogalmat, a munkakultúra tartalmát is, főleg azért, mert ebben nem kevés a félreértés. A fogalom természetesen magában foglalja mindazt, amit — némi egyszerűsítéssel — beruházási feltételekhez köthetünk, tehát a gépesítettség

az Alföld Szakszövetkezet mérleg szerinti nyeresége. Az elmúlt évben 38,5 millió forint volt a közös gazdaság termelésének .értéke« négy százalékkal magasabb, mint Wib'-hén. Jóllehet a szplőbep, gyümölcsösben — a szilvát kivéve — majdnem százszázalékos kárt okozott a fagy, a gabonaféléknél pedig az aszály csökkentette a hozamot.

Ezzel szemben megfelelően takarékoskodtak az anyagi eszkö- ; ükkel. A korábbinál jobban kihasználták a termelő berendezéseket. Nem aj beruházásra költötték a szövetkezet pénzét, hanem a termelékenységet emelték az alaptevékenységben, és kiegészítő ágazatokban. A munka hatékonyságát jelző mutatók két év alatt csaknem 40 százalékkal növekedtek. A munkahelyi közösségek kialakulásával, a vezetők és beosztottak önállóságának erősödésével, tudásának gyarapodásával együtt járt az, hogy a szak- szövetkezet kétszáznál több dolgozója személy szerint is magasabb követelmények teljesítésére vállalkozott.

Domokos Zoltán, a szövetkezet elnöke úgy vélekedik, hogy az elvégzett munkáért járó öszfokát, a műszakszámot, a munka úgynevezett infrastruktúráját (egészségi, munkavédelmi, stb. feltételeit), továbbá tanultsági szintjét, szakképzett vagy kisegítő jellegét. De legalább ennyire fontos elemei a munkakultúrának azok az egyszerűbb, s nem beruházási pénzekhez kötődő körülmények, amelyek tömérdek apróbb feltétel összhatásában tükröződnek.

Erről szólva hadd utaljunk — szokatlan módon — a Központi Statisztikai Hivatal egy mostanában zárult, s nagyhatású vizsgálatának egyik lábjegyzetére. „A fizikai dolgozók munkakörülményei” címet viseli ez a publikált vizsgálat, amely sokrétűen és átfogóan elemzi a munkakörülmények iparági, ágazati feltételeit és rangsorát. A kutatás bemutatja a technikai-techonlógiai fejlődés hatását a munkakörülményekre, ám itt szükségesnek tartja hozzátenni: „Egyenletes munkaütem, zavartalan anyag-, rajz-, szerszámellátás, a gépek célszerű sorrendje, rend és tisztaság a munkahelyen, elegendő fény és levegő stb. a tágabban értelmezett munkakörülmények szerves — és szervezést igénylő — részei.” Nos, mindez együtt tölti meg tartalommal a munkakultúra fogalmát.

S hogy ez a sok apróbb-na- gyobb feltétel mekkora jelentőségű, azt hadd jegyezzük ugyanszeg és a gazdaság nyeresége közötti kapcsolat most sokkal szorosabb, mint évekkel azelőtt. A szövetkezeti tulajdon védelmét» is számos intézkedést foganatost-j tottak. Az ellenőrző l^izpttság jqjj együttműködik a szakszövetkezet vezetőségével, és ez mindkét választott testület munkáját előmozdította. Az egyes ágazatok vezetői és valamennyi munkahelyi közösség tagjai ismerik termelési feladataikat.

A szakszövetkezet sokrétűen szervezi a tagsági gazdálkodást is, A termékek értékesítésére a ZÖLDÉRT-tel, az állatforgalmi és húsipari vállalattal, Középmagyarországi Pincegazdasággal ezer sertést hizlaltak meg a szak-, szövetkezet tagjai és 43,5 millió forint értékű vágóállatot értékesített az Alföld. A ZÖLDÉRT 950 tonna zöldségfélét, spárgát, szamócát, s egyéb terméket kapott a szarkási gazdaságtól.

A nagyüzem 362 ezer forint értékű műtrágyát, vegyszert juttatott a tagsági gazdaságoknak és 6085 mázsa terményt raktároz, l\ogy az új termésig legyen mivel etetni az állatállományt.

K. A.

csak e vizsgálat egyik részmegállapításával. A kutatók egyebek között azt is elemezték, milyenek a munkakörülmények az úgynevezett hiányfoglalkozásokban — ott tehát, ahová az átlagosnál is nehezebben találnak munkavállalót. Kitűnt a vizsgálatból, hogy e nehezen benépesíthető szakmák némelyikében nemcsak, sőt nem is elsősorban a bérek vonzásában van a hiba, hanem a munkakörülmények hátrányai, azt is mondhatjuk: az elmaradottabb munkakultúra a vonzáshiány fő tényezője.

A NEMZETKÖZI termelékeny-;

ségi mezőnyben elfoglalt helyünk éppenséggel nem tekinthető kedvezőnek. Alihoz, hogy gyorsítva lépjünk itt előre, természetesen egész sor körülmény — köztük sok beruházást feltételező tényező — összhatását kell latba vetnünk. Ezek sorában azonban különleges hely illeti meg a munkakultúra kisebb, és hozzátehetjük olcsóbb, kevesebb pénzt, da több figyelmet kívánó részelemeit. A kifestett műhely, a tiszta üzem, az egyenletes hőmérséklet — mindez és megannyi más sorolható ide. S végül talán még azt sem felesleges megjegyezni: az idei fejlesztési lehetőségek, pénzügyi körülmények sajátos nyo- matékot adnak e részelemek jelentőségének! T. A.

Munkakultúránk