Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-08 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! '00*- • •5»r' «5óm j"l ' ü pcróF/ m AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 32. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 8. csütörtök AZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága ELŐSZÖR VIDÉKEN Mezőgazdasági szakfilmek szemléje Az országos mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és erdészeti filmnapok kecskeméti megnyitójával kapcsolatosan joggal elmondható, hogy jobb későn, mint soha. Az eddigi 15 szem­lét ugyanis kivétel nélkül a fővárosban rendezték. A tegnapi vetítések iránt megnyilvánuló érdeklődés, az előkészületek gondossága egyaránt azt bizonyította, hogy jól döntött a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, amikor Bács- Kiskun megyét kérte fel a bemutató lebonyolítására. Nem­csak a helyszín megválasztásában különbözött a 16. országos mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és erdészeti filmnapok prog­ramja a korábbiaktól. Mezőgazdasági és filmes szakembe­rekből álló bizottság nézi végig a vetítéseket és dönt külön­féle díjak odaítéléséről. Az ifjúsági szövetség szerveze­ti szabályzata értelmében a kongresszusok között országos ér­tekezletet kell tartani. A tanács­kozás feladata megvonni a kong­resszusi határozat megvalósításá­nak mérlegét és kijelölni a jövő tennivalóit. Mint ismeretes, a KISZ KB úgy döntött, hogy 1979. május 19—20-ra összehívja az or­szágos értekezletet. A jelentős fó­rum előtt országszerte elemzik az eddig végzett munkát. Ez volt a feladata a KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága tegnapi, kibővített ülésének is, amelyen részt vett Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Vastagh Pál, a KISZ KB intézőbizottságának tagja, és Hegedűs István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Amint arra beszámolója első részében Németh Ferenc, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak első titkára is rámutatott, a testületi tanácskozásnak az a fel­adata, hogy az ismert tények mel­lett a munka fő irányaira, jel­lemzőire irányítsa a közfigyelmet, elemezze a kongresszus óta hozott döntések végrehajtásának elvi­gyakorlati tapasztalatait — ezzel járulva hozzá a májusi országos értekezlet sikeréhez. Az előadó — annak a helyzetnek az ismerteté­se után, amelyben az ifjúkommu­nisták dolgoznak — a gazdasági építőmunkában vállalt és teljesí­tett szerepről szólt. Elmondta: ma már a fiatalokat aszerint ítélik meg, hogy milyen eredménnyel dolgoznak, hogyan veszik ki ré­szüket országépítő céljaink meg­valósításából. Erre az ifjúsági szövetség akcióprogramjai is tág lehetőséget adtak. Az iparban dolgozó csaknem 30 ezer ifjúmun­kás és a mezőgazdaságban tevé­kenykedő 20 ezer fiatal munkája nagy erő — hangsúlyozta Németh Ferenc, majd rámutatott, hogy örvendetesen gyarapszik a kol­lektívákban dolgozók száma. Az összes brigádtagok 37 százaléka — több mint 24 ezer ifjúkommunis­ta — a felnőtt társadalom szem­léletének formálásában is szere­pet kap. Az elmúlt két évben másfél- szeresére nőtt a fiatal újítók szá­ma, s több mint száz új ifjúsági brigád alakult. A munkahelyek többségében bevonják a fiatalo­kat a tervek elkészítésébe, ám akad olyan gyár is, ahol még van­nak tennivalók az üzemi demok­rácia fejlesztéséért. Vonzóak a különböző szakmai versenyek, de újításra szorul az Alkotó ifjúság pályázat rendszere és tovább bő­víthető a radar-akció. Msgyeszerte híres társadalmi munkákban is részt vettek a fiatalok, s a többi között Kecskeméten felépítették a Karikás Frigyes (volt Nyitra) utcai 75 személyes óvodát, és dol­goztak az új megyei kórháznál. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára ezt kö­vetően a tanuló ifjúság felada­tairól szólt, majd az ifjúsági szö­vetségben folyó politikai képzést elemezte. Megállapította, hogy a fiatalok többsége ismeri az alap­vető politikai kérdésekre adandó választ. Németh Ferenc megemlékezett arról, hogy két éve hozott hatá­rozatot a KISZ KB az Edzett if­júságért mozgalom beindításáról. Bács-Kiskunban is megalakultak e munkát segítő bizottságok, s ennek köszönhetően jól indult a mozgalom. Külön öröm, hogy azokat a fiatalokat is sikerült be­vonni, akik eddig meglehetősen távolról szemlélték a sporttevé­kenységet ... A társadalmi össze­fogásnak köszönhetően nőtt a kis­pályák száma is, és egyre több egyesület nyitja meg létesítmé­nyének kapuit a fiatalok előtt. Szinte hihetetlen, hogy mekkora sikere lett az Aranyjelvényesek az olimpiára akciónak — s ebből kiindulva is kijelenthető az, hogy az Edzett ifjúságért mozgalom nagy jövő előtt áll. Az első titkár beszámolójához számosán hozzászóltak, köztük Bata Zsuzsanna, a KISZ megyei bizottságának titkára, Vastagh Pál és Borsodi György. A KISZ me­gyei bizottsága a javaslatokkal, észrevételekkel kiegészített be­számolót elfogadta. B. J. Tüntetések, tiltakozások Pakisztánban Több ország és szervezet kegyelmet kér Rhuttónak A szigorú biztonsági intézkedé­sek és tömeges letartóztatások el­lenére Pakisztán több városában szerda reggel kormányellenes tün­tetések robbantak ki Zulfikar Ali Bhutto volt pakisztáni miniszter- elnök halálos ítéletének megerősí­tése miatt. Eközben egyre több ország és szervezet kérte Ziaul Hak pakisztáni államfőt, hogy gyakoroljon kegyelmet és ne vé­geztesse ki Bhuttót. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár Ziaul Hak elnökhöz kedden to­vábbított üzenetében szintén ke­gyelmet kért Bhutto számára. A világszervezet vezetője Bhutto le­tartóztatása óta már harmadszor fordult a pakisztáni vezetőkhöz a volt miniszterelnök életének meg­mentése érdekében. James Carter amerikai elnök, Anker Jörgensen dán miniszterelnök szintén arra kérték Hak tábornokot, hogy kí­mélje meg Bhutto életét. Pakisztán két nagy városában — Rawalpindiben és Peshawar- ban — szerdán kormányellenes tüntetők lepték el a belvárost, és tiltakoztak a halálos ítélet miatt, követelve Bhutto azonnali szaba­don bocsátást. A felháborodott tüntetők megtámadták a közhiva­talokat, és felborítottak több autó­buszt. (MTI) * Valery Giscard d’Estaing fran­cia államfő levélben kérte Ziaul Hakot, hogy tekintet nélkül a bí­róság legutóbbi és esetleges ké­sőbbi döntésére, minden körül­mények között kímélje meg az elítélt politikus életét. A Német Szövetségi Köztársaság külügy­minisztériumának szóvivője kije­lentette: országa ellenzi a Bhutto ellen hozott halálos ítélet végre­hajtását. Konsztantin Karaman- lisz görög miniszterelnök Ziaul Hakhoz intézett levelében utalt arra, hogy Bhutto kivégzése sza­kadáshoz vezetne a pakisztáni né­pen belül. (DPA, UPI, AP) A zsanai gáztorony hátterében 3. oldal Tudomány—technika 4. oldal Diákújság és iskolai demokrácia 5. oldal Sütőipari újdonságok A sütőipar további újdonságok­kal jelentkezik, az üzemek igye­keznek bővíteni a választékot, ahogyan azt a sütőipar fejleszté­sére hozott tavalyi kormányhatá­rozat előírta. Átadták Budapesten az ország első automatizált réteslapgyártó berendezését a Százados úti ke­nyérgyárban. Az üzemrészben na­ponta 60—70 ezer réteslapot gyár­tanak. Döntöttek a régóta várt csoma­golt kenyér gyártásáról is. Ennek előállításához speciális berendezé­sekre van szükség. A szállítási szerződést osztrák gépgyárral kö­tötték meg. Az épülő új Váci úti kenyérgyárban állítják majd fel a gépsort, amelyen több napon át fogyasztható, tartós csomagolt ke­nyér készíthető. A Megyei Művelődési Központ zsúfolásig megtelt nagytermében dr. Matos László, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszöntötte hazánk minden részéből érkezett vendégeket, köztük dr. Pálfay Istvánt, a MÉM tájékoztatási fő­osztályának vezetőjét, Háry Fe­rencet, a Kulturális Minisztérium osztályvezetőjét, dr. Csáky Csa­bát, a' Magyar Agrártudományi Egyesület ügyvezető titkárát. Mezőgazdasági és élelmiszer-ipa­ri üzemeink eredményeinek, szak­embereink új iránti fogékonysá­Mi, magyarok az európai nem­zetek között szinte a legkevesebb halat esszük meg. Ennek oka azonban nem csupán az, hogy nem keressük a fehérjében és ásványi anyagokban oly gazdag halhúst, hanem, hogy keveset termelünk belőle. Tavaly Bács- Kiskun megyében az összesített adatok szerint némi javulás volt tapasztalható. A megye tógazda­ságaiból és természetes vizeiből mintegy 200 tonnával több halat termeltek, mint az előző évben. A megyében nyolc termelőszö­vetkezet és a bajai Űj Élet Ha­lászati Termelőszövetkezet tavaly összesen 651 hektár mesterséges tóterületen gazdálkodott. Bár a halastavak műszaki állapota, technikai felszereltsége, a vizek gának elismerését érzi a házigaz­da megtisztelő szerepében — mondotta többek között dr. Matos László. Tóth Róza, a kocséri Petőfi Tsz Állami-díjas elnöke, megnyitó be­széde szerint szakfilmek nélkül el­képzelhetetlen a tudományos és műszaki fejlesztés eredményeinek gyors elterjesztése, az új terme­lési eljárások széles körű megis­mertetése. A mind gyakrabban ve­tített ismeretterjesztő filmek hoz­zájárulnak az alkalmazási készség erősítéséhez, segítik a tájékozó­dást, az áttekintést. Elismerését tisztasága még mindig hagy ma­ga mögött kívánnivalót, a Bács- Kiskun megyei gazdaságok egyi- ke-másika jóval túlteljesítette az V. ötéves tervidőszak végére elő­irányzott hozamot. így a dávodi Augusztus 20. Tsz 18,17 mázsa, a szakmári Petőfi Termelőszö­vetkezet 16,4 q halat termelt át­lagban egy hektárnyi tóterüle­ten. A Bács-Kiskun megyei tó­gazdasági hal termelésben elértük a 13,8 mázsát hektáronként. Természetes-vízi halászatot a Tiszán, a Dunán, ezek holtágain, valamint a tavakon és víztáro­zókon folytat a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság, az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat, két halászati termelőszövet­kezet és hét termelőszövetkezet. • Gyakorlati példákra is hivat­kozott megnyitójában Tóth Róza, Állami-díjas szövetkezeti elnök. fejezte ki a filmek alkotóinak, az országos és a helyi rendezőknek. Elsőként A magyar mezőgazda­ság című színes filmet mutatták be. A MAFILM népszerű tudomá­nyos stúdiójában készült 45 perces alkotás szemléletes, vonzó, egy­szerre összegező és a további kor­szerűsítés lehetőségeit érzékeltető, szépen fotografált film nagy kö­zönségsikert aratott. Tegnap még 15 szakfilmet ve­títettek. A mezőgazdasági irányításban és a termelő üzemekben dolgozó nézők megállapítása szerint na­gyon nehéz lesz a bíráló bizottság munkája. A hazánkban 1978-ban készített mintegy 50—60 szakfilm közül most 36-ot láthatnak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium információs köz­pontjának filmstúdiója, valamint a MAFILM említett műhelye a párt és kormány agrárpolitikájá­val összhangban dolgozta ki prog­ramját; a látottak fontos, idősze­rű teendők megoldásához, elvég­zéséhez adnak hatékony segítsé­get. A XVI. országos mezőgazdasagi, élelmiszer-ipari és erdészeti film­napok vetítései ma reggel 8 óra­kor folytatódnak a Megyei Műve­lődési Központ színháztermében. Értékelésre és a díjak átadására délután 4 órakor kerül sor. H.N. Csaknem négyezer hektárnyi te­rületet hasznosítanak halászat­tal. Tavaly 457 tonna halat ér­tékesítettek; nagyrészt értékes fajtájúakat, pontyot, növényevő­ket, harcsát, csukát, süllőt, com- pót. A Bajai HTSZ halászai 11 mázsa angolnát is a magukénak mondhattak. A természetes-vízi halfogás eredményeinek alakulását számos tényező befolyásolja, többnyire kedvezőtlenül. Az aszályos évek alacsony vízállása, ezzel párhu­zamosan a halak természetes táplálékának és ívási területének csökkenése, a vizek szennyező­dése arra ösztönzi a gazdaságo­kat, hogy az arra alkalmas te­(F oly tatás a 2. oldalon.) • A megjelenteket dr. Matos László üdvözölte. (Tóth Sándor felvé­telei.) Növekedett a haltermelés a megyében " y;1 ' ■ t: •> . - , A bőrünkön érezzük „Most következő riportunk­ban örvendetes eseményről adunk hírt, kedves nézőink...” — jelentette be mosolygós arc­cal a tévébemondónő, és rövi­den előrebocsátotta — hol, mit adtak át. Még nem is váltott át a kép, a szomszéd ingerül­ten és maró gúnnyal már is ki­fakadt. — Hagyjanak már engem ezzel az „örvendetes"-sei, meg „örömteli"-vei!... Hogyne, majd mindjárt a plafonig ug­rálok a gyönyörűségtől, csak mert Borsodban átadták azt az új üzemrészt. Mi pedig két napja hiába várjuk a szerelőt. Az a nyomorult parapetkályha bedöglött. Már az egész család náthás. Itt vagyok én is, már fél órája, ülünk nálatok a jó melegben, de még riem tudtam fölengedni annyira, hogy le­vessem a nagykabátot... S ak­kor még örüljek, hogy Borsod­ban ... A fentivel ellenkező tartal­mú, mondjuk úgy — pozitív példák, illetve a hozzá hason­ló visszás tapasztalatok sűrít­ménye az a társadalompoliti­kai megfogalmazás, hogy: a szolgáltatás színvonala a társa­dalmi-gazdasági fejlettség, a kulturáltabb életmód fontos mércéje. Azaz — a mindenna­pi létfeltételek formálásában fokozódik a szolgáltatások je­lentősége. Pártunk politikai ér­zékenységét fejezi ki, hogy a KB egy évvel ezelőtti ülésén hozott határozatában hangsú­lyozta: „Az életszínvonal eme­lésének egyre fontosabb eleme a szolgáltatások fejlesztése". Fontosságának megfelelően a megyei párt- és tanácsi testü­letek, szakbizottságok is rend­szeresen foglalkoznak a szol­gáltatások fejlesztésével. A me­gyei tanács vb legutóbbi össze­gezéséből megtudhatjuk töb­bek közt, hogy öt év alatt több mint 200 millió forint értékű fejlesztés valósult meg a me­gyében. Az ötödik ötéves terv­ben kitűzött célok időarányos részét az 1976—1978. években si­került elérni, és az 1980-as elő­irányzatok is teljesíthetők. Fe­szültséget okoz viszont a be­ruházások lassúsága. 1978-ban a vállalatok, szö­vetkezetek és kisiparosok több mint 600 millió forint értékű szolgáltatást végeztek a lakos­ság részére, mintegy 22 szá­zalékkal többet, mint 1975-ben. A szocialista szektorban vég­zett szolgáltatások egy lakosra jutó értéke alapján Bács-Kis­kun megye területe közepesen ellátott, a megyék rangsorá­ban nyolcadik. A vállalatok és szövetkezetek szolgáltatóhelyei­nek száma növekszik, 10 000 lakosra jelenleg 32 szolgáltató egység jut, ami magasabb az országos vidéki átlagnál. Lássuk most csak két nagy szolgáltatási terület néhány kérdéskörét. Anélkül, hogy részletes adatközlésekbe men­nénk, leszögezhető, hogy a hír­adástechnikai cikkek és elekt­romos háztartási gépek javítá­sában, karbantartásában — jobb személyi, tárgyi és irá­nyítási feltételek mellett javult az ellátás. Fiókszervizek létre­hozásával és a helyszíni javí­tások fokozott kiterjesztésével könnyebb és gyorsabb lett a javítások igénybevétele. Javult a községek és külterületek ellá­tása is. Ennek ellenére a javí­tási, átfutási idő helyenként hosszú, aminek oka elsősorban az alkatrészhiány, de előfor­dulnak szervezési és admi­nisztrációs hiányosságok is. A megye ritka településhálózatá­ból adódóan loob fiókszerviz telepítésére is szükség van a nagyközségekben. Fontos fel­adat a felvevőhálózat bővíté­se, javítani kell a műszerezett­ség színvonalát, növelni a hely­színi javítások arányát. A textiltisztítás iránti igény a 70-es évek elejétől nőtt meg ugrásszerűen, s e tevékenység­ben meghatározó szerepe van a szövetkezeti szektornak. Vegy tisztításban az ellátási színvonal közel áll az országos vidéki átlaghoz. Mosásban je­lenleg az egy lakosra jutó szol­gáltatás 0,65—0,70 kg között van fejenként, ami kétharmada a vidéki átlagnak. A színvonal megítélésénél figyelembe kell venni a megye sajátosságait — életforma, hagyományok hiá­nya, településszerkezet, váro­siadottság mértéke. Jelentős hatással volt a fejlődésre a szalonok létrehozása. Egy ré­szük ma már túlterhelt. Jel­lemző, hogy igen sok még az ún. lappangó igény, amely csak korszerű szolgáltatási kínálat­tal hozható felszínre, különö­sen a mosásban. A textiltisztítási szolgáltatás színvonalának emelése elsősor­ban további decentralizálással, a szalonprogram folytatásával, az ágynemű és más textíliák kölcsönzésének további bővíté­sével, valamint a községekben a felvevő, illetve begyűjtőháló­zat szélesítésével érhető el. Amellett annak a szemlélet­nek az erősödésevei, amely so­sem téveszti szem elől, hogy mindannyiunk életmódját be­folyásolja a szolgáltatások mi­nősége. T. I. KGST-kooperációban • Az Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gép­gyárában atomerőművl, élelmiszer-ipari és vegyipari berendezéseket, üzemanyag-szállító tartályokat és hőcserélőket gyártanak. A képen: KGJIT-kooperációban a Szovjetunió részére készül az atomerőművl bepárló készülék. (MTI-fotó — Cser István felvétele — K8.)

Next

/
Thumbnails
Contents