Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-08 / 32. szám

2 • PETŐFI NÉPÉ • 1979. február 8. események sorokban NEW YORK __________________ New Yorkban kedden megnyílt az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának négynapos szervezeti ülésszaka. A küldöttek a tanács 1979—80-as munkatervét vitatják meg. A keddi nyitó ülésen a Gaz­dasági és Szociális Tanács közfel­kiáltással Hollai Imre nagyköve­tet, Magyarország állandó ENSZ- lcépviselőjét választotta alelnöké- vé. A tanács elnöke a holland Hugo Scheltema, másik alelnöke a mexikói Jorge Eduardo Navar- rete Lopez lett. (MTI) MOSZKVA ___________________ A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa két házának külügyi bi­zottsága elfogadásra ajánlotta a szovjet—etiópiai barátsági és együttműködési szerződést. A szer­ződést a múlt év novemberében Moszkvában írták alá Mengisztu Hailé Mariam látogatása alkal­mából. Több felszólalás után az együttes ülés a szerződést elfo­gadásra a Legfelsőbb Tanács El­nöksége elé terjesztette. Az ülés munkájában részt, vett Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának el­nöke is. (MTI) GENF _______________________ G enfben felújították a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kül­döttségei között folyó, az új tö­megpusztító fegyverfajták, s ezen belül a sugárfegyverek betiltásá­val kapcsolatos tárgyalásokat. (TASZSZ) WASHINGTON ________________ A z Egyesült Államok hivatalo­san is meghívta Izraelt és Egyip­tomot a Camp David-i egyezmé­nyek alapján megkötendő béke- szerződésről szóló tárgyalások fel­újítását célzó értekezletre — kö­zölte kedden Washingtonban Hod- ding Carter, a külügyminisztérium szóvivője. A hármas konferencia színhelyét és időpontját csak a legközelebbi napokban hozzák nyilvánosságra, megfigyelők azon­ban egyetértenek abban, hogy a találkozóra Washingtonban kerül sor. (MTI) MADRID____________________ S zerdán megkezdődött a már­cius 1-re kitűzött spanypl parla­menti választások hivatalos pro­pagandakampánya. A hét végén megtartják az első választási gyű­léseket is. Ezen a hét végén a fő­városban csak a jobboldali pár­tok vezetői tartanak gyűléseket. A baloldali pártok vezetői, köztük Felipe Gonzalez és Santiago Car­rillo, valamint a kormánypárt el­nöke, Adolfo Suarez vidéki gyűlé­seken szólal fel. (MTI) BONN_______________________ T egnap délután Helmut Schmidt elnökletével Bonnban összeült az NSZK nukleáris tanácsa, amely az atomipar helyzetével és felada­taival foglalkozik. (MTI) TOKIO_______________________ A Japán Kommunista Párt nyi­latkozatban követelte a japán kor­mánytól, hogy az — Teng Hsziao- ping kínai miniszterelnök-helyet­tes tokiói látogatása idején — szó­lítsa fel a kínai kormányt: szün­tesse be fegyveres provokációit a Vietnami Szocialista Köztársaság határán. (TASZSZ) PEKING_____________________ E lfoglalta állomáshelyét Ting Hszueh-szpng, a Kínai Népköz- társaság új hollandiai nagykövete. Ting Hszueh-szung az első női nagykövet a Kínai Népköztársaság történetében, s kinevezése front- áttörést jelent a nők számára a kínai diplomáciában. (MTI) Elnökválasztás Algériában ALGÍR Elnökválasztásokat tartottak tegnap Algírban. Nyolcmillió sza­vazásra jogosult állampolgár já­rult az urnákhoz, hogy leadja voksát a legmagasabb állami tiszt egyetlen jelöltjére — Bendzsedid Sadlira, a Nemzeti Felszabadítási Front párt főtitkárára. Az ország sivatagos vidékein, valamint a külföldön élő algé­riaiak körében már hétfőn meg­indult a szavazatgyűjtés, a vá­lasztások végeredményét ma hoz­zák nyilvánosságra, s az új ál­lamfő holnap teszi le a hivatali esküt. Az elnökjelölt az algíri tv-nek kedden este adott interjújában hangoztatta: Algéria tovább fog haladni a maga választotta forra­dalmi úton. Sadli ismét leszögez­te, hogy Algéria a jövőben is füg­getlen külpolitikát kíván folytat­ni. \DN, Reuter) Befejeződött a Szövetség gáztávvezeték kormányközi bizottságának ülése Jegyzőkönyv aláírásával ért vé­get szerdán Moszkvában a Szö­vetség gáztávvezeték építésére létrejött kormányközi együttmű­ködési bizottság ötödik, kibőví­tett ülése. Az ülésen az építésben részt vett országokat meghatal­mazottak képviselték: Bulgáriát I. Szakarev építési és építőanyag­ügyi miniszter, Csehszlovákiát R. Rohlicek miniszterelnök-helyet­tes, Lengyelországot K. Secomski miniszterelnök-helyettes, Ma­gyarországot Szekér Gyula mi­niszterelnök-helyettes, az NDK-t W. Rauchfuss miniszterelnök-he­lyettes, Romániát G. Stioca, az ország állandó KGST-képviselő- jének helyettese, a Szovjetuniót Konsztantyin Katusev miniszter­elnök-helyettes. Részt vett az ülé­sen N. V. Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésen jelen voltak az épít­kezésben részt vevő országok párt- és társadalmi szerveinek képviselői, a Szövetség gáztávve­zeték építésében kiemelkedő munkát végzett munkások, szak­emberek. A kormányközi bizottság meg­hallgatta B. Scserbina kőolaj- és gázipari vállalatépítési minisz­Homályos hátterű katonai ter­vekkel próbálja fenyegetni az amerikai kormány Vietnamot, az indokínai, a délkelet-ázsiai térség felszabadítási mozgalmait. Kitűnt ez kedden a Fehér Ház-i tá­jékoztatón, amelyen Richard Holbrooke, az ázsiai kérdésekért felelős külügyi államtitkár, vala­mint a Nemzetbiztonsági Tanács illetékesei válaszoltak — vagy inkább nem válaszoltak — a kér­désekre. Az alkalmat Kriangszak Csa- manand thaiföldi miniszterelnök washingtoni látogatása adta. Carter szóvivője szerint az elnök „aggodalmát fejezte ki Vietnam kambodzsai inváziója” miatt. A kambodzsai népi erők — Viet­nam támogatta — győzelmére adandó amerikai válasz — mint az kitűnt a kormánytisztviselők szavaiból — a régi séma szerint alakul: fegyverszállítás a szövet­ségeseknek, az amerikai támasz­pontok erősítése, a katonai erő fi- togtatása. Az Egyesült Államok több mint 11 millió dollár értékű lőszert en­ged át Thaiföldnek, a legalább tér és Sz. Orudzsev szovjet gáz­ipari miniszter beszámolóját az építkezés első szakaszának befe­jezéséről, a Szövetség gáztávve­zeték üzembe helyezéséről, a ve­zeték teljes kapacitásának eléré­séhez szükséges, 1979-re tervezett munkálatokról. A bizottság megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége erőfeszítéseivel rövid idő alatt felépítették a 2750 kilomé­ter hosszúságú gázvezetéket. A Szovjetunió, vállalt kötelezettsé­gét teljesítve, 1979 januárjától megkezdte a gáz szállítását a KGST európai tagállamaiba. Az építkezés valamennyi részt­vevője nagy lelkesedéssel fogadta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének az építőkhöz intézett üdvözletét abból az alkalomból, hogy üzembe helyezték a Szövet­ség gáztávvezetéket és az oren­300 milliós fegyverszállításokon felül, közölték. Mint kiderült, az óriási mennyiségű amerikai lő­szer a vietnami amerikai vereség óta Thaiföldön volt — ahol hiva­talosan felszámolták Washington támaszpontjait. „Vállalt-e Carter (Bangkokkal szemben) olyan kötelezettséget, amelyről nem tudunk”, hangzott az egyik, megválaszolatlanul ma­radt kérdés. Nem válaszoltak a Fehér Ház-i illetékesek arra a kérdésre sem: „megvitatta-e Car­ter és Kriangszak azt a háborús veszélyt, amelyet a vietnami ha­táron tapasztalt kínai csapatösz- szevonások jelentenek?” Washingtoni hivatalos körökben változatlanul aggodalom tapasz­talható, hogy Kína — Teng Hsziao-ping amerikai látogatásá­nak sikerén! is felbátorodva -j- még veszélyesebb lépéseket en­ged meg magának Vietnammal szemben. Ennek a térségben és nemzetközileg várható következ­ményeit Washington a maga szempontjából nem tartja kívá­natosnak. (MTI) burgi gázipari komplexum har­madik részlegét. Az ülésszakon megtárgyalták azokat a közös intézkedéseket, amelyek biztosítják a gázveze­ték építésének befejezését, s azt, hogy 1979-ben elérje a tervezett kapacitást. Az ülésen felszólaltak az épít­kezés kiváló dolgozói, az építke­zésben részt vevő országok párt- és társadalmi szervezeteinek kép­viselői. A felszólalók ismertették az építők nemzetközi kollektívá­jának a munkában szerzett ta­pasztalatait. A KGST Végrehajtó Bizottsága ajánlásának megfelelően a bizott­ság határozatot hozott arról, hogy összegezi azokat a tapasztalato­kat, amelyeket az építkezésben részt vevő országok nemzetközi kollektívája szerzett a Szövetség gázvezeték építésekor. Az ösz- szegezés célja az, hogy ezeket a tapasztalatokat felhasználják az érintett KGST-tagállamok továb­bi közös munkájában. A Szövetség gázvezeték épí­tésére létrehozott kormányközi együttműködési bizottság ülése baráti, tárgyszerű légkörben ment végbe. (MTI) Japán aggodalma A japán kormány szerdán ag­godalmát fejezte ki a vietnami határon végrehajtott nagyszabá­sú kínai csapatösszevonások és katonai akciók miatt, és felszó­lította Pekinget, hogy a Vietnami Szocialista Köztársasággal ki­robbant vitájában tartózkodjék az erő alkalmazásától.«A sziget- ország erre vonatkozó álláspont­ját Ohira Maszajosi kormányfő és Szonoda Szunao, külügymi­niszter fejtette ki azokon a tár­gyalásokon, amelyeket külön-kü- lön folytattak Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettessel, illetve Huang Hua külügyminisz­terrel. Ohira emlékeztetett rá, hogy Japán és Kína eltérően ítéli meg a helyzetet, Szonoda pedig fel­hívta a figyelmet arra, hogy a kínai katonai alakulatoknak a vietnami határ mentán való fel­vonultatása aggodalommal töltöt­te el a térség országait. "A japán'kö'mmuflislá ffárt kül­döttsége jógán—'kínai tárgya­lások szerdai''megkezdésé előtt felkereste Szonoda külügyminisz­tert és felszólította: követelje Kínától a kínai—vietnami viszály tárgyalásos rendezését, Hanoi kö­vetkezetes javaslatainak megfele­lően. (MTI) AZ AMERIKAI KORMÁNY KATONAI TERVEI Washington nagy mennyiségű lőszert ad el Thaiföldnek i%Vőy.%,.\\V.ViV.ViV.V.V.V.V.%VAV%V»V.V.V.%V.V.V«%V.V.,MWtV»%V.VtV.,.V.V»,.V/.V.V.V.V.Vt%ViV.%ViV.,tV»,iV.VÍVAV.V.%%%W.,.V Anglia a sztrájkok sodrában Anglia gazdasági és politikai életét egymást követő rohamokban olyan sztrájkok rendítik meg, amilyenekre az 1926-os általános sztrájk óta talán csak egyszer, 1974-ben volt példa. Akkor a bányá­szok által vezetett hatalmas sztrájkmozgalom megbuktatta a kon­zervatív kormányt. Megosztott választók A helyzet politikailag most any- nyiban más, hogy munkáspárti kormány van hatalmon. Ez volta­képpen mindkét felet óvatosságra inthetné. A szakszervezeteknek tudniok kell, hogy az 1979-es esz­tendő választási év, márpedig Anglia politikai viszonyai között a munkáspárti kormány bukása esetén csak a konzervatívok ra­gadhatják magukhoz az irányí­tást. Ez a kormány nyilvánvalóan még kedvezőtlenebb, a tőkések érdekeit még nyíltabban képvise­lő gazdaságpolitikát folytatna. Ugyanez visszafelé is igaz. A vá­lasztási harcban a munkáspárti kormány tömegbázisát éppen a szakszervezetbe tömörült dolgo­zók alkotják, ha tehát Callaghan kabinetje a végsőkig kiélezi a vi­szonyt ezekkel a rétegekkel — akkor az egyébként is csaknem egyenlő arányban megoszló or­szág kormányzása kicsúszhat a Labour-párt kezei közül. Ezek a politikai realitások még­sem tudták korlátozni a sztrájk­harc hevességét. A magyarázat az, hogy a politikai valóság mögött egy még sokkal mélyebb és ha­tásosabb gazdasági realitás húzó­dik meg! 30 éves stagnálás Ennek voltaképpen történelmi gyökerei vannak, s részletei rend­kívüli bonyolultak. Lényege azon­ban az, hogy a második világhá­ború után Anglia pozíciója a tő­kés világgazdaságban gyökeresen megváltozott. Számos politikai és gazdasági tényező együttes hatá­saképpen nem újították fel az an­gol tőkések a nagyipar állóeszkö­zeit (azaz gépparkját) olyan ütem­ben, ahogy ezt más tőkés vetély­társak megtették. Ennek követ­keztében Angliában a termelé­kenység sokkal lassabban nőtt, mint más tőkés országban, és a gazdaság növekedése is sokszor a stagnálásig lelassult. Ennek a helyzetnek egyik következménye volt Anglia általános gazdasági lemaradása, külkereskedelmi ver­senyképességének csökkenése és az angol munkások reálbérének viszonylagos lemaradása a többi fejlett tőkés ország munkásainak reálbéréhez képest. Jövedelempolitika és stabilizálás Ez voltaképpen a jelenlegi vál­ság történelmi perspektívában vizsgált (de természetesen csak elnagyolt és vázlatos) oka. Ami a közvetlen okokat illeti, azt a mun­káspárti kormány úgynevezett „jövedelempolitikájában” kell ke­resni. A kiindulópont itt az, hogy a vázolt történelmi okok követ­keztében a megelőző konzervatív kormány bukása után Angliában olyan helyzet alakult ki, hogy a termelés jóformán egyhelyben to­pogott, viszont rendkívül nagy volt a külkereskedelmi és fizetési mérleg hiánya, az infláció pedig a 25 százalékos évi ütemet is meghaladta. A munkáspárti kormány ekkor egy stabilizálási politikát dolgo­zott ki, amelynek lényeges össze­tevője volt, hogy nagyjából 5 szá­zalékban szabta meg az átlagos évi béremelés lehetséges felső ha­tárát. A nagyhatalmú szakszerve­zeti tanács (TUC) igen hosszú időn keresztül támogatta ezt a jö­vedelempolitikát, és maguk a bér­bői és fizetésből élő tömegek is rendkívüli önuralomról tettek ta­núságot. Voltaképpen vállalták, hogy az általános inflációellenes, stabilizá­lási politikán belül ez az úgyne­vezett „jövedelempolitika” a fize­tésből élő rétegekre hárítsa a gaz­daság megszilárdításának fő ter­heit. A stabilizálás másik forrása az Északi-tenger olajkincsének egyre nagyobb jövedelméből szár­mazott és lényegesen javította Anglia külkereskedelmi és fizetési mérlegét. Magukra a tőkés válla­latokra (azon a címen, hogy gaz­dasági tevékenységüket ösztönöz­ni kell) aránytalanul kevesebb terhet raktak. Az állam lemaradt Az 1975. óta tartó időszak mér­lege ilyen formán lényegében azt mutatta, hogy három esztendeig, 1978 kora őszéig Angliában a reál­bér egyáltalában nem emelkedett, hanem nagyjában és egészében azonos maradt! (Másszóval: az infláció üteme mindig legalább akkora volt, mint a névleges bér emelkedése.) Ezen belül volt két hosszú időszak, amikor az infláció gyorsabb volt a névleges bér emef- kedésénél; a reálbér tehát csök-í kerst. A legutóbbi ilyen időszak 1977 tavaszától 1978 derekáig tar­tott. Az történt tehát, hogy a hiva­talos „jövedelempolitika” éveiben rendkívül sok visszatartott fe­szültség halmozódott fel a bér­fronton. Ez robbant ki a mostani szti ájkmozgalomban. Fontos járu­lékos oka a jelenlegi heves sztrájkharcnak, hogy Angliában, az állami szektorban dolgozók jö­vedelme lemaradt a magánszek­torban dolgozó munkások és al­kalmazottak jövedelmi szintje mögött. Ez a magyarázata annak, hogy a magánszektor után a sztrájkakciók jelenleg egyre job­ban átterjednek az államosított szektorra és a vízművek, repülőte­rek, iskolák, kórházak munkabe­szüntetései után felbukkant a villamosművek és a szénbányák sztrájkjának lehetősége is. —i —e NAPI KOMMENTÁR | Lehetőségek és kérdőjelek Tegnap Moszkvában véget ért a Szovjet—Amerikai Tudomá­nyos-Műszaki Együttműködési Vegyes Bizottság 6. ülésszaka. A hírről óhatatlanul eszébe jut az embernek, hazy a» szocialista és a kapitalista világ vezető orszá­gainak együttműködése enyhén szólva elmarad a lehetőségektől, nem tart lépést az igényekkel. Frank Press, Carter elnök tudo­mányos és műszaki tanácsadója, az ülésszakon részt vett amerikai küldöttség vezetője maga is be­ismerte: az elmúlt két évben a kapcsolatok köre némileg szűkült a korábbi esztendőhöz képest, ami egyáltalán nem biztató. A két or­szág gazdasági és tudományos életének több területén mutatko­zik ugyan bizonyos fejlődés az együttműködésben — Vlagyimir Kirillin szovjet miniszterelnök­helyettes az orvostudományt, a környezetvédelmet, a fémkohá­szatot, a mikrobiológiát és a szá­mítógépek alkalmazását emelte ki —, ez azonban messze elmarad a szakértők elképzeléseitől. Márpedig nem közömbös, hogy Moszkvát és Washingtont a je­lenlegi nemzetközi helyzetben milyen mérvű és mennyire széles körű kapcsolatrendszer fűzi egy­máshoz. A szovjet fővárosban több amerikai cég és bankház nyitott képviseletet az utóbbi esz­tendőkben. A nyitás ezúttal kép­letes értelemben is helytálló: az USA üzleti köreiben sokan — egyre többen — úgy vélik, hogy a két ország kapcsolatainak stabi­lizálásában a tudományos-műsza­ki együttműködés rendkívül fontos tényező. Mostanában azon­ban a Moszkvában dolgozó ame­rikai üzletemberek bizonyos csalódottságuknak adnak hangot: gyorsabb előrehaladást vártak, s mindenekelőtt azt, hogy a két or­szág kereskedelmi-gazdasági kap­csolatainak legfőbb akadályo­zója, a még mindig érvényben le­vő diszkriminatív előírások fölött megkondul a lélekharang. Csakhogy a legnagyobb kedvez­mény elve egyelőre nem segíti elő a szovjet—amerikai kereske­delmet. Igaz, a kínai miniszterel­nök-helyettes elutazásakor — aligha merő véletlen az időzítés — egy tekintélyes amerikai sze­nátor javasolta: mind á Szovjet­unióval, mind Kínával normali- zálják a kereskedelmi feltétele­ket, vagyis léptessék életbe a leg­nagyobb kedvezmény elvét. A vi­ta azonban várhatóan még hosz- szan elhúzódhat, s pozitív kime­netelét a „héják” megkérdőjelez­hetik. Pedig — bizonyság rá a tegnap véget ért ülésszak — tömérdek lehetőség kínálko^k a két ország együttműködésére. Ha az ameri­kaiaknak csakugyan érdekében áll a kapcsolatok fejlesztése — az elnök tanácsadója ebben az érte­lemben foglalt állást —, úgy Wa­shingtonnak konkrét lépésekre kellene elszánnia magát. Minden mást megelőzve a legnagyobb kedvezmény megadására, amit a SALT-egyezmény aláírására Leo­nyid Brezsnyev amerikai látoga­tására készülőben minden bi­zonnyal az enyhülés irányában ható fontos tényezőnek tekintené­nek világszerte. Gy. D. Khomeini hívei átvették a közigazgatási ügyek irányítását Irán második legnagyobb városában TEHERÁN Sapur Baktiar miniszterelnök a továbbiakban is kapcsolatban áll Mehdi Bazargannal, a Khomeini által kinevezett kormányfővel — közölte szerdán a Kayhan Inter­national teheráni lap Karim tBzandzsabira, a világi ellenzéket tömörítő nemzeti front főtitkárá­ra hivatkozva. A nemzeti front már korábban felszólította a la­kosságot, támogassa Khomeinit és Mehdi Bazargant. Khomeini hívei átvették a köz- igazgatási ügyek irányítását Isfa- hanban, Irán második legnagyobb városában. Sajtójelentések szerint hárman meghaltak, 27-en megsebesültek kedd este a kelet-iráni Zahedan városban, amikor a sah hívei rá­támadtak egy, a Khomeini támo­gatói által rendezett békés tünte­tésre. Teherán katonai kormányzója bejelentette, hogy a városban egy órával megrövidítették az éjszakai kijárási tilalmat. (DPA, AP, AFP) MOSZKVA Kommentárban foglalkozott az iráni eseményekkel szerdai szá­mában a Pravda. Az SZKP köz­ponti lapja, összefoglalva a leg­utóbbi napok fejleményeit, megál­lapítja: Az ideiglenes kormány megala­kítása tükrözi az ellenzék eltökélt­ségét, hogy megsemmisíti a ko­rábbi népellenes rendszer utolsó bástyáit is, átalakítja az ország belpolitikai szerkezetét, és az or­szág külpolitikai irányvonalát összhangba hozza a nemzeti ér­dekekkel. A sah ellenfelét — hangsúlyozza a cikkíró — ma mái aligha lehet ellenzéknek ne­vezni, hiszen ők alkotják a nem­zet túlnyomó többségét, a lakosság legkülönbözőbb rétegeit képvise­lik, s ők határozzák meg az ese­mények valódi menetét Iránban. E sok milliós mozgalommal szembenáll a Baktiar-kormány, amely a monarchiához hű csá­szári gárdára, a hadsereg különle­ges egységeire, valamint büntető osztagaira támaszkodik. A kom­mentátor ezzel összefüggésben rá­mutat: ezek az erők aligha len­nének képesek ilyen.hosszú ideig ellenállást tanúsítani a túlnyomó többség akaratával szemben, ha nem kapnának széles körű támo­gatást kívülről, az imperialista hatalmaktól, elsősorban az Egye­sült Államoktól. A , kommentátor végezetül hangsúlyozza: saját sorsát csakis az iráni nép határozhatja meg, csakis az iráni nép dönthet a rendszer és a kormány törvényes­ségéről, vagy törvénytelenségéről. (TASZSZ) iSííSíftw siivav Növekedett a haltermelés a megyében (Folytatás az 1. oldalról.) rületeken mind intenzívebben gazdálkodjanak. Bács-Kiskun megyében mintegy 400 hektáron, a többi közt a tiszaugi holtágon, a bátai Vén-Dunán, a bátmonos- tori Öreg-Dunán, a Kiskunsági Főcsatorna egy részén majdnem tógazdasági színvonalon művelik a halászatot. Országosan 1975-höz viszonyít­va 145 százalékkal kell öt év alatt a haltermelést növelni. Bács-Kiskun megye ezt az arányt tavalyi gazdálkodásával 138 szá­zalékra teljesítette. Amellett, hogy a megyei fogyasztási igé­nyeknek nagyjából megfeleltek, jutott exportra is. A bajai, a tiszaalpári és a szakmári gaz­daságok mintegy 50 tonna pon­tyot szállítottak az NSZK-ba és Olaszországba. A növényevő ha­lakból 25 tonnányit fogadott a lengyel kereskedelem. A háziasszonyok közül sokan nem szívesen vásárolnak élőha­lat. A tiszaalpári Virágzó Halá­szati Termelőszövetkezet a kifo­gott halakból főleg az amurt, a fehér és pettyes busát konyha­késszé dolgozza fel. A csomagolt halszeletekből 220 mázsával ér­tékesítettek Kecskeméten és a hozzájuk közel eső városok, köz­ségek boltjaiban. G. E. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Az oktatáspolitikai párthatározat végrehajtásáért Az együttműködés múlt évi tapasztalatait, továbbfejlesztésének le­hetőségeit és az idei feladatokat vitatták meg az Oktatási Miniszté­rium és a Pedagógusok Szakszervezete vezetői, élükön Polinszky Károly oktatási miniszterrel és Voksán József főtitkárral. Ismertet­ték és összehangolták az oktatáspolitikai párthatározat további vég­rehajtására kidolgozott intézkedési terveiket. (MTI) • Hazaérkezett a magyar békemozgalom küldöttsége Szerdán hazaérkezett az NDK fővárosából a magyar békemozgalom küldöttsége, amely Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének vezetésével részt vett a Béke-világtanács berlini ülésén. (MTI) A ___t

Next

/
Thumbnails
Contents