Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-28 / 49. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte derült idő. de később is csak kissé megnövekvő felhőzet« csapadék nélkül. Napközben megélénkülő déli szél. Hajnalban tőbbfelé köd. Legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 4, mínusz 9, legmagasabb nappali hőmérséklet: általában 3—S fok között, a tartósan ködös helyeken 0 fok körül. A Duna vízállása Budapestnél 250 cm, 2,4 fok. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 49. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 28. szerda Megkezdődött a munka az űrállomáson Tegnap már rendes munkanap volt a Szaljut—6. űrállomás új lakói, Vlagyimir Ljahov és Va- lerij Rjumin számára. A két űr­hajós hétfőn délután kapcsolta össze a Szojuz—32 űrhajót az űrállomással és a szükséges el­lenőrzések után átszállt a Szal- jutra. A földi irányító központban hétfőn délután érthető örömmel fogadták, hogy az összekapcsolás kifogástalanul sikerült. A mosta­ni összekapcsolás sikere azt jelen­ti, hogy a berendezések megbíz­hatóak és további felhasználásra is alkalmasak. Ljahov és Rjumin a hétfő esti első televíziós közvetítésben nagy örömmel számolt be arról, hogy minden manőver megfele­lően sikerült, és hogy az űrállo­máson mindent a legnagyobb rendben találtak. Kovaljonok és Ivancsenkov alapos „nagytakarí­tást” rendezett, mielőtt a múlt év november 2-án elhagyta a Szal­jut—6-ot, így a két új űrhajós most a maga igényeinek megfe­lelően rendezheti be új lakóhe­lyét. (MTI) SZŐLÖMETSZÉS • A Kiskunhalasi Állami Gazdaság szőlőtermelési rendszeréhez tár­sult Jászszentlászlői Mezőgazdasági Termelőszövetkezet üzemi ültet­vényén február eleje óta szorgoskodnak a kertészeti brigád tagjai. Jól haladnak a nagy szakértelmet kívánó munkával, naponta több száz szőlőtőkét metszenek meg. (Pásztor Zoltán felvétele.) Leonyid folytatódnak a harcok Vietnamban fogadta^ Súlyos veszteségeket szenved Raul Castrót a kínai agresszor • Az AP amerikai hírügynökség által kiadott térképen a legsúlyo-r sabb összecsapások színhelyei láthatók. MOSZKVA I.eonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke kedden Moszkvában fogadta a hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Raul Castro Ruzt, a Kubai Kommu­nista Párt KB másodtitkárát, a Politikai Bizottság tagját, a Ku­bai Köztársaság Államtanácsának és kormányának első elnökhelyet­tesét, a forradalmi fegyveres erők miniszterét. A felek vélemény- cserét folytattak a két ország kö­zötti baráti együttműködés erő­sítésének és fejlesztésének kérdé­seiről, valamint időszerű nemzet­közi problémákról. A megbeszélésért részt vett Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere, valamint Ana- tolij Blatov, az SZKP KB főtit­kárának tanácsadója is. (TASZSZ) A megye V. ötéves területfej­lesztési terve a vízellátás, csator­názás fejlesztésére 670 millió fo­rintot irányozott elő. A kitűzött célok a megye csaknem vala­mennyi települését érintik. Űj vízművek, csatornák, rekonstruk­ciók, hálózatbővítések valósul­nak meg. Kiemelt feladat a vá­rosok vízellátásának, csatornázá­sának gyorsítása, a lakótelepek közműellátásának javítása. E feladatok tervszerű megvaló­sítását vették számba tegnap Kecskeméten, az OVH és a me­gye vezetői. Dr. Breinich Miklóst, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettesét a megyei tanács székházában Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára és To­kai László, a megyei tanács ál­talános elnökihelyettese fogadta. Megbeszélésükön — amelyen az ágazat érdekelt szakemberei is részt vettek — áttekintették az öt­éves terv első három évében el­végzett munkát, s a tervidőszak további feladatait. Megállapították, hogy 1976—78 között tervszerűen haladt a me­gyében a tanácsi vízügyi beruhá­zások megvalósítása. A pénzügyi teljesítés 123 százalékos volt, megvalósultak a tervezett célok. Tovább bővült a vízbázis és a ve­zetékhálózat Kecskeméten, Baján, Kalocsán, Kiskőrösön, Kiskunha­lason és számos községben. Az elmúlt három évben több új községi vízmüvet adtak át a megyében, így például Akasztón, Pajszon, Orgoványon. Megkezdő­dött a dél-bácskai kistérségi víz­mű építése. Tovább fejlődött a megye szennyvízcsatornázása. Felgyor­sult a 24 ezer köbméter napi ka­A Vietnam-ellenes kínai invá­zió a legnagyobb nyomással pil­lanatnyilag Hoang Lien Son tar­tományra nehezedik. Az itt folyó összecsapások erősségét világosan jelzi, hogy a legutóbbi három nap folyamán, azaz február 24. és 26. között, a vietnami védel­mi erők egyedül ebben a tarto­mányban 2200 invázióa katonát tettek harcképtelenné. A hanoi rádió kedd délutáni haditudósí­tásában közölte azt is, hogy a hétfői harcok következményekép­pen Lang Son tartományban a helyi vietnami védelmi erőik szétverték a támadók két száza­dát. A harcoktól ugyancsak erő­teljesen sújtott Lai Ohau tarto­mányban a kemény ellenállást kifejtő vietnami csapatok az in- váziós erők 250 katonáját ölték meg, illetve sebesítették meg. A vietnami sajtó egyéb harci hírei közt figyelmet érdemel az (Folytatás a 2. oldalon.) paci/tású kecskeméti mechanikai szennyvíztisztító építése, bővült a bajai, kalocsai, kiskőrösi, kiskun- halasi szennyvíztisztító, megkez­dődött Bácsalmáson a szennyvíz­csatornázás. A csapadékcsatornázásnál ki­emelkedő jelentőségű a tervidő­szakban a kecskeméti Csukás ér rekonstrukciója. Az alsó szakasz — egy vasúti és két közúti híddal együtt — már teljesen kiépült, s folyamatban van a 2200 millimé­teres zárt csatornaszakasz építése. Az 1979—1980-ban tervezett fejlesztés műszaki és pénzügyi feltételei biztosítottak. Továbbra is megkülönböztetett feladat a városok vízellátásának, csatorná­zásának gyors fejlesztés«, a lakó­telepek közműellátásának bizton­ságosabbá tétele. Kecskeméten tovább folytatódik az 5—0—0 jelű szennyvíz- és csapadékcsatorna építése. A munkát 1980-ban be kell fejezni, mert lényegében ez biztosíthatja az új megyei kórház üzembe helyezését, és a folyamatos lakásátadásokat a Széchenyivá- rosban. Baján elsősorban a vízbázis fejlesztésére van szükség, a nyári csúcsidény és a húskombinát víz­igényének kielégítése céljából. Kalocsán új, parti szűrésű kuta­kat helyeznek üzembe, a kistér­ségi vízműhöz csatlakozó telepü­lések növekvő vízigényének ki­elégítésére. A városok közül Kis­kunfélegyháza vízellátása jelenti a legnagyobb gondot. Itt sürgősen új víznyerő területet szükséges kijelölni. A községi vízellátás fej­lesztése céljából tovább folytató­dik a dél-bácskai kistérségi víz­mű építése és megkezdődik az izsáki vízmű kivitelezése is. A szennyvízelvezetés és -tisz­títás fejlesztésének feladatai kö­zött kiemelt a kecskeméti mecha­nikai szennyvíztisztító első foko­zatának 1980. évi üzembe helye­zése. A megye vízműtársulatai ered­ményes szolgáltató munkával és a fejlesztési célok megvalósításá­val segítik a lakosság jobb ellá­tását, s a vízi közművek gyara­pítását. A megbeszélés résztvevői a to­vábbiakban áttekintették a VI. öt­éves terv előzetes megyei irány­számait és megtárgyalták a víz­ügyi ágazat területi problémáit. Az OVH vezetői elismeréssel szóltak a megyében folyó szolgál­tató és fejlesztő munkáról, az öt­éves terv eddigi eredményeiről és vázolták azokat a lehetőségeket, amelyekkel ezek megvalósítását az OVH a továbbiakban is segí­teni tudja. A tanácskozás résztvevői prog­ramjuk további részében vízügyi létesítményeket tekintettek meg, majd ágazati megbeszélésre ke­rült sor az Észak Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál. Itt Benkó Zoltán igazgató köszöntöt­te a vendégeket a vízügyi igaz­gatóságok és a vízügyi ágazat vál­lalatainak vezetőit. Tohai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese tájékoztatást adott a vezetői megbeszélés fontosabb kérdéseiről. Breinich Miklós el­nökhelyettes ismertette az ágazat további feladatait, értékelve és elismerve a megyében folyó szín­vonalas szolgáltatási munkát és a céltudatos, eredményes fejlesz­tési tevékenységet. Borászok tanácskozása A hazánk szőlőtermő-területé­nek mindössze 20 százalékát ki­tevő kékszőlők feldolgozásának szakosodásáról, annak ipari le­hetőségeiről tanácskoztak tegnap' Kecskeméten a kutatók és a gya­korlati borászok. Időszerűségét a magyar vörös borok egyre növek­vő hazai és külföldi keresettsé­ge indokolja, alapjául pedig a hagyományos vörösbor-termelés szolgál. A nagyüzemesítés kinőtte á régi vörösbor-előállítást, nincs idő a kiskádas színkinyeréses er­jesztésre, közvetlen préseléssel’ ugyanis halvány marad a kék- bogyójú szőlő leve. A technika ezen is segített, hevítéses eljá­rással, folyamatos feldolgozás mellett lehet színesebb, tüzesebb a magyar vörös bor. Ez egyben a fajta szakosodását, rangját is je­lentheti, kialakulhatnak a vörös­borászati üzemek, ahol a piac igényeinek megfelelő minőségű, színű és aramájú bort képesek előállítani. Így például a maga­sabb fokon hevített vörösszőlő­ből testesebb bort nyerhetnek, ami ugyanakkor gondosabb keze­lést és hosszabb idejű érlelést igényel. Az eddigi tapasztalatok szerint a legoptimálisabb színkinyerés 50 Celsius-fokon történik, amikor még az értékesebb enzimanya­gok a mustban maradnak. A tő­kén károsult, rothadt szőlő mi­nőségjavításához viszont 70—75 fokos hevítés kívánatos feldolgo­zás előtt. Ebben az esetben mes­terségesen pótolják az elpusztult enzimanyagokat, ugyanakkor tiszta marad a zamat és rubintos a szín. A tanácskozáson egyéb­ként a színanyagképzés lehetősé­geiről, a magyar fajták színkép­ző hatásának fokozásáról is vé­leményt cseréltek a résztvevők. V. E. Kommunista pedagógusok aktívaértekezlete • Dr. Csendes Lajos tartott előadást. (Tóth Sándor felvétele.) Mintegy folytatásaként az 1976-ban Lajosmizsén megtartott hasonló tanácskozásnak — ahol a Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozata addi­gi végrehajtását, s a feladatokat vették számiba — tegnap délután Tiszakécskén gyűlték össze aktí­vaértekezletre a kecskeméti já­rás kommunista pedagógusai. A tanyai kis- és középiskolások, szakmunkástanulók új hétközi otthonának ebédlőjét benépesítő résztvevőket köszöntve dr. Kiss Margit, a járási pártbizottság titkára külön is üdvözölte az ér­tekezlet előadóját, dr. Csendes Lajost, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető-he­lyettesét és Gera Sándort, a me­gyei pártbizottság osztályvezető­jét. Dr. Csendes Lajos előadásával, illetve az oktatásügy néhány idő­szerű kérdésével, gondjával, s a feladatok taglalásával megkezdte érdemi munkáját a kommunista pedagógusok aktívaértekezlete. Az előadó elöljáróban — uta­lással a Politikai Bizottság múlt évi értékelésére — az oktatás­ügy jelenlegi helyzetét jellemző néhány lényeges körülményre hívta fel a figyelmet. Egyebek között arra, hogy 1972 óta, mi­közben sok minden történt a köz­oktatás-politikai határozat végre­hajtása érdekében, néhány kö­rülmény megváltozott, ami féke­zi, nehezíti a további munkát. Egyik ilyen körülményként a de­mográfiai robbanást említette, melynek következményeként jö­vőre például harmincezer első osztályos gyermek iskolakezdése várható. A gyermeklétszám növe­kedése társadalmilag öröm, a közoktatásiban azonban számos gondot vet fel, nehezíti a mun­kát. Tehát a gond nemcsak mennyiségi, hanem minőségi Is, hiszen nehezebb körülmények között kell a közoktatási munka színvonalának javítása érdeké­ben kitűzött célokat végrehajtani. A nagy érdéklődéssél kísért előadás további részében dr. Csendes Lajos kitért az oktatási reformnak a nevelésre való ki­hatására, s az azzal összefüggő további feladatokra. Befejezés­ként az oktatáspolitikai határo­zat végrehajtásának múlt évi ér­tékelése nyomán a pedagóguso­kat érintő tennivalókról szólt, és néhány információval szolgált. A járási kommunista pedagó­gus aktívaértekezlet további ré­szében a jelenlevők kérdéseket tettek fel, amelyekre az előadó válaszolt. P. I. A marxista műveltségről „A Lenin-sorozatból tizen is rendeltek!...” — újságolta szemmel látható örömmel és büszkeséggel az egyik nagy­községi pártbizottság titkára, amikor a politikai könyvhónap eredményeiről beszélgettünk. Később azt is megtudtam, hogy a vásárlók között van óvónő, bolti eladó, fogorvos és általános iskolai tanár. A leg­különbözőbb foglalkozású em­berek érdeklődnek tehát a marxizmus klasszikusai iránt. Mégis, bizonyos nyugtalan­ságot keltett bennem az ösz- szetétel: hiányoltam közülük például az agronómusokat, a helybeli üzem mérnökeit. Fel is vetődött a kérdés; vajon mi lehet az oka annak, hogy ők kimaradták a felsorolás­ból? Ezeket az okokat kutat­va a párttitkár őszintén el­mondta, hogy tapasztalata szerint a szétágazó munka- megosztás, a szakmai ismere­tek gyors gyarapításának szűk. ségessége bizonyos fokú be- szükültséget eredményez egyes gazdasági szakemberek köré­ben. Egyfajta értelemben szinte természetes folyamat ez: a sa­ját dolgunk mind alaposabb, mind szélesebb körű, mélyre­hatóbb megismerése maga után vonja a más dolgoktól való elhatárolódást. Hiszen az élet különböző szektorai — il­letve már ezeknek a szekto­roknak a részágazatai is — egyre inkább teljes embert követelnek. Így fordulhat elő, hogy egyre gyakrabban talál­kozunk kitűnő szakemberek­kel, akik a világ egyéb dol­gaiban meglepően járatlanok. Egyik-másik nyíltan ki is mondja: „engem bizony a politika nem érdekel, én be­csületesen elvégzem a munká­mat, de ami ezen kívül esik, ahhoz semmi közöm.” A kérdés csak az, hogy el­végezheti-e becsületesen a munkáját az,' aki eleve le­mond arról, hogy a maga te­rületén érdemi részese legyen a társadalom formálásának, a poiltikai döntések meghozata­lának és valóra váltásának? Nyilvánvaló, hogy a társadal­mi életben, a közéletben csak az tudhat alkotó és érdemi módon részt venni, jogaival okbsan és emberségesen élni, aki érti, és képes áttekinteni az egész társadalmat, s annak minden lényeges összefüggé­sét. A világ, a társadalom megértésének kulcsa pedig az azt híven tükröző elmélet: a marxizmus—leninizmus tu­dományának ismerete. E tudás alapjait a klasszi­kusok tanításaiban való jár­tasság adja. Marx, Engels és Lenin megállapításai egy ösz- szefüggő rendszert alkotnak, s egyúttal a világ megismerésé­nek célravezető módszerét is a kezünkbe adják. A korszerű marxista műveltségnek elen­gedhetetlen eleme mindkettő: az alapvető eméleti tételek rendszere csakúgy, mint a va­lóság megismerésének módsze­re. Mindkét összetevő ismere­tére szüksége van annak, aki ismerni és érteni akarja az őt körülvevő világ törvényszerű­ségeit, aki el kíván igazodni a történések, az események ren­getegében. Az általános és a politikai műveltség szintjének társadal­mi méretű növekedése lehető­vé, a fejlődés összetettebb je­lenségei pedig szükségessé te­szik, hogy a valóság iránt mélyebben érdeklődők tíz- és százezrei a korábbinál gyak­rabban forgassák Marx, En­gels és Lenin müveit. Úgy is mondhatnánk: mind kívánato­sabb, hogy ne csak tanításaik­ról olvassanak az azokat ma­gyarázó művekben, hanem ,',el­ső kézből" ismerkedjenek meg magukkal a tanításokkal. Hi­szen a legjobb, a leghübb közvetítés is óhatatlanul szür- kit, szegényit valamelyest, s ettől csak az eredeti források közvetlen tanulmányozása' óv­hat meg. Azt hiszem, erre gondolva újságolta nekem szemmel lát­ható örömmel és büszkeséggel a pártbizottsági titkár, hogy nagyközségükben tíz Lenin- sorozatot rendeltek a politikai könyvhónap ideje alatt. K. J. ___________________________ T ervszerűen fejlődik a megye településeinek vízellátása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents