Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-28 / 49. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1979. február 28 események sorokban ADDISZ ABEBA ______________ C zinege Lajos hadseregtábornok, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban tett ötnapos látogatása befejeztével Etiópia fővárosába, Ad- disz Abebába érkezett. (TASZSZ) BUDAPEST__________________ A Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének meghívására február 22-e és 27-e között hazánkban tartózkodott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rádió és televízió bizottságának küldöttsége, Kim Si - Hak-nak, a bizottság elnökének vezetésével. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a rádió és a televízió vezető munkatársaival a kapcsolatok továbbfejlesztéséről. A látogatás idején egyezmény aláírására került sor. A KNDK rádió és televízió bizottságának delegációja kedden elutazott hazánkból. (MTI) MOSZKVA ___________________ A lekszej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke hétfőn Moszkvában fogadta azt a vietnami delegációt, amely Hoang Minh Giamnak, a Vietnámi Szocialista Köztársaság nemzetgyűlése külügyi bizottsága elnökének vezetésével tartózkodik a Szovjetunióban. Megbeszélésük középpontjában a két ország parlamentjei közötti kapcsolatok fejlesztésének és az interparlamentáris unió tevékenységében való részvételnek kérdései álltak. (TASZSZ) WASHINGTON_______________ A z Egyesült Államok folytatja nukleáris rakétafegyver-készleté- nek bővítését. Mint a hadügyminisztérium bejelentette, a Pentagon szerződést kötött a Martin- Marietta Corporationnal a Pershing—2 típusú, nukleáris robbanófejekkel lellátott harcászati rakéta kifejlesztésére. A szerződés az amerikai adófizetőknek 360 millió dollárjába kerül. (TASZSZ) RIO DE JANEIRO____________ E ddig 86 halálos áldozata van a riói karneválnak. A zenés-táncos kavalkád minden évben igen sok emberáldozatot is követel. A hatóságok szerint a szombat óta tartó farsangi mulatságban gyakoriak a támadó cselekmények, a lövöldözések, a közlekedési kihágásokból származó halálos gázolások és a súlyos'balesetek. (AFP) ÜJ DELHI___________________ K étévi börtönbüntetésre ítélte kedden egy indiai bíróság Szand- zsai Gandhit, Indira Gandhi volt miniszterelnök fiát. A fiatalember ellen az a vád, hogy anyja kormányelnöksége idején megsemmisített egy filmet, amely szatirikus formában leplezte le a korrupciót és a hivatali visz- szaéléseket. (AP, AFP, Reuter) Súlyos veszteségeket szenved a kínai agresszor | NAPI KOMMENTÁR Jemeni határháború (Folytatás az 1. oldalról.) a jelentés is, amely szerint a kínai agressziós csapatok Hoang Lien Son tartomány egyik határmenti termelőszövetkezetét csaknem teljesen szétverték. A kínai ágyútűz jó néhány parasztcsalád életét kioltotta, sok a sebesült. A háború sújtotta vietnami körzetek közül az ugyancsak Hoang Lien Son tartomány^ hot tartozó Uang Kim kommuna veszteségeit emelte ki a keddi hanoi sajtó. A Vörös folyó jobb partján fekvő község több száz lakóépülete megsemmisült és sok a halálos áldozat is a kínai in- váziós egységek előrenyomulása következtében. * Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap este folytatta a vitáját az indokínai helyzetről. A BT tagországai hétfőn nem hivatalos eszmecseréket tartottak. A délkelet-ázsiai országok a hírek szerint kompromisszumos javaslatot tartalmazó munkaok- mányt készülnek előterjeszteni. * Ügyetlen próbálkozásnak nevezte kedden a vietnami néphadsereg lápja Pekingnek azt a kísérletét, hogy agressziós csapatainak Vietnammal szembeni magatartását „udvariasnak”, „megértőnek” tüntesse fel. A lap, a Quan Dói Nhan Dán, ironikusan állapította meg: miközben a kínai agressziós egységek bűnöket követnek el Vietnam népével szemben, az Űj Kína hírügynökség olyan jelentéseket bocsát ki, hogy a kínai alakulatok gyógyszereket osztanak szét sebesült vietnami parasztoknak, s inkább nem hatoltak bé egy faluba, csak hogy ne ébresszék fel az ott élő embereket. A manőver célja nyilvánvaló: a kínai agresszorok távozását követelő nemzetközi közvélemény félrevezetése, és a széles tiltakozó hullám lecsendesítése. A vietnami lap hangsúlyozza: nem véletlenül rendelték el a pekingi hatóságok hírzárlatot agressziójukkal kapcsolatban, miként nem véletlen az a Pekingben feltűnt tacepao sem, amely tiltakozott a Vietnam-ellenes kínai agresszió miatt. A pekingi reakciós vezetés birkózik a kritikus közvéleménnyel — írta a hanoi lap, így folytatva: „a miként” azonban nagyon ügyetlen, s felér a közvélemény további provokálásával. * Egyes kínai vezető politikusok arról beszélnek, hogy legkésőbb március negyedikéig befejeződik a kínai akció. Mások, mint például Teng Hsziao-ping, sejtetni engedik, hogy sokkal tovább is elhúzódhat a dolog. Ezt támasztotta alá Teng Hsziao-ping, amikor kijelentette: az 1962-es kínai— indiai háború — amelyet Peking szintén a „büntetőakciók” kategóriájába sorol — harminchárom napig tartott. Reméli — fűzte hozzá —, hogy a Vietnam elleni kínai akció ennél rövidebb idő alatt befejeződhet. A kínai vezetés taktikázását segíti elő az Egyesült Államok, feltehetően az egyetlen ország amelyet Peking előzetesen tájékoztatott a Vietnam ellen készülő invázióról. Az MTI pekingi tudósítójának értesülése szerint erre az előzetes tájékoztatásra akkor került sor, amikor Teng Hsziao- ping Washingtonban tartózkodott és egyetlen tolmács jelenlétében bizalmas megbeszélést folytatott Carter elnökkel. Michael Blumenthal amerikai pénzügyminiszter, aki jelenleg Pekingben tárgyal, állítólag „súlyosan figyelmeztető” üzenetet továbbított a kínai vezetőknek Carter elnöktől. Az amerikai miniszter hivatalos fogadáson marasztalta el Kínát a Vietnam ellen indított invázió kérdésében, de nem mind agresz- szort, hanem csak mint „vétkest”. Megfigyelők szerint az Egyesült Államok „kemény magatartását” Pekingben senki sem veszi komolyan. Kínaiak, akik előtt külföldi újságírók szóvá tették Carter elnök „súlyos figyelmeztetését”, szemmel látható derültséggel reagáltak és tudtul acl- ták, hogy nézetük szerint az amerikai „figyelmeztetés” propagandacélokat szolgál és nem Kínának, hanem az amerikai és a nemzetközi közvéleménynek szól. * — Kína fegyveres támadást hajtott végre Vietnam ellen, ezért az Egyesült Államok kormányának, mint leplezetlen aggressziót, el kellett volna ítélnie a kínai akciót — jelentette ki a napokban Vietnamban járt Billy ev Lee Evans amerikai képviselő. Az Egyesült Államok álláspontja — fűzte hozzá — Délkelet-Ázsia országaiban azt a benyomást keltette, hogy az Egyesült Államok „passzívan hozzájárult a kínai támadáshoz”. — Saját szememmel láttam a kínaiak okozta hatalmas károkat — mondta el sajtókonferenciáján a képviselő, aki külföldi újságírók egy csoportjával a Vietnam északkeleti részén levő hadműveleti övezetben is járt. Szavai szerint Lao Cai városban a kínaiak ipari és gazdasági objektumukat*», lakóházakat romboltak le és fél- . égették a környező falvaJtäf.„- t Az elkeseredett harcok ellenére — hangsúlyozta a képviselő —, a vietnami katonák erkölcsi és harci szelleme igen magas színvonalú. A vietnamiak meg vannak győződve arról, hogy visszaverik az agresszorokat. Az Egyesült Államok kormányának el kell ítélnie a kínai agressziót és hatékony lépéseket kell tennie a Vietnami Szocialista Köztársasággal való kapcsolatok normalizálására. A hongkongi sajtó felhívja a figyelmet arra a súlyos kockázatra, amelyet a pekingi vezetés vállalt, amikor agressziót indított a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. A South China Morning Post „Hogyan lehet gyorsan elveszíteni barátókat” című vezércikkében a következőket írja: nincs mód arra, hogy Kína megmeneküljön a bírálattól a Vietnam ellen indított támadás miatt. Kínát el kell ítélni, amiért a háború eszközéhez folyamodott. Kína, amely az elmúlt hónapokban irányt vett gazdaságának korszerűsítésére, nevetségessé tette magát, amikor olyan költséges háborúba kezdett, amelyet nem képes korlátok között tartani. Kínának a modernizáláshoz nyugati segítségre van szüksége. Peking nyugati barátai azonban most arra kényszerülnek, hogy felülvizsgálják támogatási szándékukat és megfontolás tárgyává tegyék, vajon köthetnek-e ügyleteket azzal a Kínával, amely tartós háborúba keveredik szomszédjával. A Far Eastern Economic Review című hetilap legújabb száma felteszi a kérdést: vajon a kínai akcióra a pekingi vezetés egyhangú döntése nyomán ke- rült-e sor, vagy ezúttal is az történt, hogy Teng Hsziao-pingnek sikerült ráerőltetnie véleményét politikai bizottságon belüli ellenlábasaira? És ha Kína véres orral kerül ki az invázióból, ez súlyos következményekkel lesz-e Teng pozíciójára? — Amennyiben Teng pozíciója meggyengül a vietnami kaland miatt — folytatja a hetilap —, ez azt eredményezheti, hogy lassul Kína modernizálásának folyamata. És az a tény, hogy Kína bizonyíthatóan kész bevetni növek- Vő erejét egy szomszédos ország ellen, azok helyzetét erősíti meg a rijfuiati árszágokbSá, akik helytelenítették azt az ötletet, hogy a nyugat segítséget nyújtson Kínának hadserege megerősítéséhez. Űjabb feszültséggóc? — kérdik aggodalommal mindazok, akik a világ válságtérképét szorgosan tanulmányozva egyre több neuralgikus pontot tartanak számon. Észak- és Dél-Jemen határán nem a mostani az első konfliktus, Ha valahol, akkor ezen a határvonalon már régóta feszült a helyzet. Most azonban a két ország között az ellenségeskedés kiújulása több okból is nagyobb figyelmet érdemel, veszélyesebb méreteket ölthet, mint korábban. Közismert, hogy az imperialista politika érdekeit a közelmúltban több csapás érte a térségben. Etiópia ellen szőtt nagyszabású tervük Ogadenben összeomlott. Eritreában a jelek szerint megszilárdul az Addisz Abeba-! központi kormányzat helyzete, s a gerillák harca egyre kilátástalanabb. Ám a Vörös-tenger másik partján korántsem ilyen megnyugtató a helyzet. Az Egyesült Államok számára az iráni események balul ütöttek ki, s a kudarc ezúttal nemcsak egy ország, hanem egy szélesebb értelemben vett térség tekintetében is kínos következményekkel járhat — vélik bizonyos amerikai körökben. Brown hadügyminiszter a közelmúltban azért járt a többi között Szaúd-Arábiában is, hogy az USA pozícióit erősítse. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság már régóta szálka az amerikabarát arab országok szemében. Földrajzi fekvése révén rendkívül fontos geopolitikai szerepet tölt be a hatalmas olaj- szállító hajók útvonala mentén, az Adeni-öböl partján. Észak-Je- rrien nyíltan a nyugatbarát arab államok sorába tartozik, de aligha tőle indult ki a kezdeményezés: a déli szomszéd megtámadása. Bár a határháború mélysége és fejleményei egyelőre meglehetősen bizonytalanok, célját illetően egy amerikai bejelentés eloszlatja a kételyeket. Draper külügyi államtitkár hétfőn közölte: az USA rövidesen 100 millió dollár értékű hadfelszerelést szálr lit az< észak-jemeni rendszernek.' Egyben felkérik a kongresszust: járuljon hozzá további 400 millió dollár értékű fegyver és hadianyag szállításához, amelyet néhány éven belül kapna meg Észak-Jemen. Az üzlet ellenértékét — legalább is a számla nagyobbik felét — Szaúd-Arábia egyenlíti ki. így már világosabb a kép. Az Egyesült Államok mindenáron ellensúlyozni szeretné az érdekeit feltétlenül kiszolgáló Irán elvesztését a térségben. Az Arab- (Perzsa)-öböl fölött éppúgy, mint á Vörös-tenger térségében, Szaúd- Arábia kapta a fennhatóság jogát, beleértve az amerikai érdekek védelmére irányuló kötelességeket is. A hatalmas szaúdi érdekeltség számára Washington a szükséges fegyverszállítmányokat kilátásba helyezte. Feltételezhető, hogy Brown hadügyminiszter ri- jadi eszmecseréin az amerikai érdekekkel ellentétesnek minősítette a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság magatartását az imperialista törekvésekkel szemben.' A határháború netán már ennek a látogatásnak a jegyében fogant. Vagyis: Eritrea és Ogaden helyett másutt próbálkoznak új feszültséggóc szításával. Gy. D. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI Gyenes András fogadta Ros Samayt Szolidaritási gyűlés a KÖJÁL-nál Tegnap délután politikai tanácskozást rendeztek Kecskeméten, a megyei KÖJÁL székházában. A téma Kína Vietnammal szembeni agressziója volt. A résztvevők rámutattak arra, hogy a pekingi vezetők hegemonista lépése nyílt kihívás a béke ügye ellen, s annál inkább elítélendő, mert egy sokat szenvedett, szabadságát harcokban kivívott ország ellen irányul. Követelték, hogy Kína azonnal hagyjon fel mindenfajta fegyveres cselekménnyel, s vonuljon saját határai mögé. A gyűlés résztvevői teljes szolidaritásukról biztosították a Vietnami Szocialista Köztársaságot, annak hangsúlyozásával, hogy a testvéri nép bizton számíthat a Szovjetunió és más szocialista országok támogatására. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden az MSZMP KB székházában szívélyes baráti légkörű megbeszélésen fogadta Ros Samayt, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának főtitkárát. (MTI) mmmm* mmmm Britannia - részekben? „Angliában voltunk a nyáron” — halljuk, „a versenyt az angolok nyerték” — olvassuk, még akkor is, ha ismerőseink esetleg a skót Edinburgh-ben jártak, a dobogóra pedig walesi sportoló lépett fel. A magyar köztudatban kevéssé él a tény: a brit szigeteket több nemzet lakja. (Az arányok érzékeltetésére: az ötvenhat milliós lakosságból körülbelül 5,5 millió a skót és 3,1 millió a walesi.) Bár a történelmi fejlődés egységes monarchia kialakulásához vezetett (tehát Anglia, Skócia és Wales nem föderatív államrendszert alkot, mint például az Egyesült Államok), Londonnak mégis örök gondot jelentettek a nemzeti törekvések. Észak-lrország politikai válságához persze nem hasonlítható, de mindenképpen komoly problémák vezettek Skóciában és Walesben a holnapi népszavazáshoz. A közvetlen feladat: dönteni e két országrész korlátozott önkormányzatáról; a jelenlegi brit belpolitikai helyzetben azonban az eredmények sokkal messzebbre is kihatnak. Keltáktól — az unióig A brit szigetekre a kora középkorban bevándorló angolszászok nem lakatlan területre érkeztek. Hosszú háborúskodásba keveredtek a kelta eredetű skótokkal, akiknek feudális királysága a XI. századtól önálló állammá fejlődött. A két ország egyesítése dinasztikus alapon történt a XVII. században. E perszonálunió ingatagságát mutatta az angol polgári forradalom, amikor Skócia Cromwell ellen fordult — sikertelenül. Vereségük következménye az addig önálló skót parlament feloszlatása, majd 1707-ben az angol—skót unió létrehozása lett. Lényegében hasonló volt Wales fejlődése is. Az országrészt az angolok a XIII. században foglalták el, beolvasztására 1536-ban került sor. Az ipari forradalom hatásai ellenére Wales viszonylag fejletlen maradt, hagyományos iparágainak jelentősége különösen századunkban csökkent. A nemzeti érzések a gyors integrálódás ellenére sem tűntek el, sőt az egyre erősödő nacionalizmus századunkban elkerülhetetlenné tette valamiféle önkormányzat megteremtését. Különösen szorgalmazta a megoldást a 70-es években a munkáspárti kormány — több okból. Egyrészt a választási elemzések adatai azt bizonyítják, hogy hosszú ideje csak skóciai részeredményei biztosítják a Labour Party országos győzelmét. így, ha nem támogatnák a skót nemzeti érdekeket, egy — az idén elkerülhetetlen — általános választáson vereségüket idézhetné elő. Másrészt, régóta kisebbségben kormányozva, Callaghan nem kockáztathatja a skót, illetve walesi nacionalista pártok parlamenti támogatásának elvesztését. Olaj és bogáncs Érdemes megvizsgálni, mi okozta a nemzeti pártok szerepének felértékelődését. A kulturális hagyományok újraéledésén túl a folyamat főleg gazdasági okokra vezethető vissza. Munkanélküliségük súlyosabb az angliainál, pang a walesi acélipar, Skócia pedig kőszénbányászatának és hajógyártásának válságát érzi. Sajátos vetületet jelent az Északi-tenger olajkincsének kérdése. Kómolyabb termelés mindössze néhány éve folyik, de a skót partok közelében levő fúró- kutak máris sok vihart kavartak. London reformlépéseinek meggyorsítására kényszerült, hogy kifogja a szelet azok vitorlájából, akik a váratlan olaj gazdagság nyomán már Skócia elszakadását kezdik emlegetni. Egyszerre túl szúrósnak tűnt a skót nemzeti jelképnek számító bogáncs: a munkáspárti kormány évek óta kínos lavírozásra kényszerül. Hiszen a konzervatívok a nemzeti erőknek tett legkisebb engedményt is árulásnak tartják, sőt Callaghant saját pártja sem követi egységesen. így kénytelen kompromisszumos megoldást keresni. Napirenden a devolúció Ezt a brit kormány a most népszavazásra bocsátott úgynevezett) devolúciós törvényjavaslatban vélte megtalálni. A szó hatalomátruházást jelent, azaz a londoni döntési jogkörök egy részének visszaadását. E reformtervek szerint Edinburgh-ben 150 tagú, egykamarás törvényhozó gyűlés, Cardiffban pedig törvényhozási jog nélküli, adminisztratív hatáskörű, ugyancsak egykamarás gyűlés alakulna. Számos kérdésben döntenének ezentúl helyi szinten (egészségügy, oktatás, lakásépítés stb.), de a| lényeges ügyeket továbbra ljj Londonban intéznék. Szegő Gábor • Caernarvon várában kapja meg az angol trónörökös a walesi her cég címet.
