Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-27 / 48. szám
1979. február 27. ® PETŐFI NÉPE • 3 FELÜLVIZSGÁLJÁK A VÁROSRENDEZÉSI TERVEKET Nemcsak a mának építünk... Milyen legyen az új városközpont? Melyik terület alkalmas a beépítésre? Hogyan lehet gazdaságosabban, előrelá- tóbban építkezni? E kérdésekre az utóbbi időben rohamosan fejlődő városaink többsége helyesen válaszol. Különböző okok miatt azonban még sok helyütt ellentmondásos a város- fejlesztés. Az 1971-ben kormányhatározattá emelt országos településhálózat-fejlesztési koncepció soron levő felülvizsgálatának és a szakmai körökben jó ideje tartó vitának egyik legfontosabb tanulsága: bizonyos lazulás mutatkozik a tervezés és a megvalósítás kapcsolatában. A hatvanas évek közepén Több, mint háromezer településünk közül ezernek az ötvenes- hatvanas évekből származik a rendezési terve. E tervek alapozták meg városaink nagyarányú építését a hatvanas évek közepétől. Űj lakótelepek sora épült, városközpontok alakultak át. Olyan rendezési megoldások születtek városaink többségében, amelyek lehetővé tették, hogy szép és modern környezetben élhessenek az emberek. De azzal a hatalmas anyagi ráfordítással, amit népgazdaságunk a városi infrastruktúra megteremtésére — út, villany, közművek, intézmények — és általában, a városépítésre áldozott, nem mindenütt arányos az eredmény. Sok esetben baj van a tervszerűséggel, az előrelátással. A legnagyobb hiba, hogy nem gazdálkodnak jól a városok a beépítésre szánt területtel. Gyakori, hogy a rendezési tervek előírásait figyelmen kívül hagyva, nem tartalékolnak helyet későbbi beruházásokra. A mennyiségi fejlesztés, a sürgető lakáshiány sokszor háttérbe szorította a minőséget, a jövő szempontjainak figyelembevételét. Ügy tűnik: néhol csak a jelennek építenek. Időről időre — s ez most is aktuális — felül keli vizsgálni a rendezési terveket. A vizsgálatok megállapították: időközben jó néhányuk elavult, tehát nem mindenben volt alkalmas egy- egy tervidőszak városépítésének megalapozására. Az általános, az egész városra vonatkozó rendezési tervek nyolcvan százalékát újra kell készíteni ebben a tervidőszakban. Tervezők és kivitelezők Nem hunyhatunk szemet az olyan rendezési tervtől eltérő intézkedések fölött, amelyek nagyobb területet, nagyobb közösséget érintenek, s aligha korrigálhatok, vagy ha igen, a települést fölösleges kiadásokkal terhelik. Egyik fiatal városunkban történt: iparterületbe ékelődő régi óvodát bővített a tanács, több milliós költséggel, olyan lakóterület ellátására, amelyet nagy forgalmú út választ el az óvodától. A ráfordítás elpazarolt pénz. Az óvodát — később határozatban mondták ki — rossz fekvése miatt 'megszüntetik ... Gyakori továbbá, hogy közterületeket olyan helyen fásítanak, amelyeken majd forgalmi út vagy csomópont épül. Az egyik városban, ahol ez történt, a következő választ adták az intézkedés indokolására: ha majd megkapjuk a hitelt az útépítésre, nem fogjuk sajnálni kivágni a fákat... Példákkal is bizonyítható: hiányzik a folyamatos kapcsolat a tervezők és a megvalósítók között; a nem szerencsés „műszak- váltás” következtében nincs mindig lehetőség a tervek megváltozott feltételekhez való alkalmazására. Az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium — a területrendezés-fejlesztés irányító főhatósága — éppen ezért új típusú tervezésre, szintézisre ösztönzi a városok tervezőit és a városépítést irányítókat: a területrendezési és a fejlesztési tervezés koordinálására. Ez az ösz- szehangoltság adhat használható segítséget a végrehajtáshoz. Meg kell szüntetni a városrendezési tervezés eddigi csupán feltáró, javaslattevő, ötletet adó, csak nagy távlatokban gondolkodó gyakorlatát. Be kell kapcsolni ezt a programot a városépítés napi feladatainak megoldásába. Nagyon fontos, hogy a tömeges lakásépítésekre, amelyek alapvetően meghatározzák városaink modern arculatát, másfajta rendezési programok készüljenek. Olyanok, amelyeknek alapján valamennyi városrendezési kérdés eldönthető. Amely adatokat nyújt a beépítési tervhez és a beruházás sorrendjéhez, . menetéhez. Amelynek alapján elvégezhető az alapvető közmű- és útfejlesztés. Amelynek alapján megindulhat a kisajátítás, a bontás, a közművesítés. A városközpontok sorsa A másik, városainkra jellemző nagyarányú változás a város- központok újjáépítése, amelyekhez szintén részletes rendezési terv készül. Átépítésüket külön jogszabályok irányítják. Jelentőségük igazgatási, kulturális, kereskedelmi és más téren egyaránt meghatározó. Fontos tehát, hogy rendezési terveik a gyakorlatban pontosan megvalósuljanak. Kerülni kell — pénz sincs rá, értelmetlen is —, hogy a városközpontokat hivalkodó, költséges épületekkel tűzdeljék tele. Nem mindig a tervező hibájából történik ez ... Külön gond a városképi jelentőségű részletek, épületek megőrzése. A városrendezési és fejlesztési tervezés integrációjának megteremtéséhez alapvetően más kapcsolat szükséges az építők és a tervezők között, mint ami eddig volt. Az új követelményeknek csak a tanácsokkal, s az ágazati szervekkel való szoros együttműködéssel, együttgondolkodással lehet megfelelni. Ezek a biztosítékok a jövő tervszerűbb, harmonikusabb városépítésére. J. E. BUSÓJÁRÁS A KÓLÓ TÉRTŐL A DUNÁIG » Farsangi karnevál Mohácson A mohácsiaknak meglehetősen régi és érdekes szokása a téli, farsangi busójárás. Ilyenkor nemcsak a helybeliek, a város és a sziget lakói, de az egész környék is, szinte az egész Baranya megye megmozdul. Mindenkor, színesen kavargó, látványos és fergeteges rendezvénysorozattal igyekeznek az érdeklődő közönség kedvébe járni. Az itt élő nemzetiségi lakosság a magyar anyanyelvűekkel közösen őrzi és ápolja sajátos szokásait, hagyományait. Az idei öt napon át tartó busójárás már a múlt hét péntekjén elkezdődött a dél-dunántúli Schneider Lajos-emlékverseny- nyel, amelyen három megye — Baranya, Somogy és Tolna — legtehetségesebb népdaléneke^ei vettek részt. Ez másnap folytatódott, majd este színpadra léptek a pécsi színház művészei. Közben néprajzi, történeti, valamint nép- és iparművészeti kiállításokat látogathatott a közönség. Ám a hangulat csak a harmadik napon emelkedett a tetőfokára, amikor elkezdődött a soksok látványossággal kecsegtető farsanigvasárnap. Délelőtt kilenc órakor már mindenfelé szólt a zene; délszláv, német és magyar dallamo• Ez a két kiskőrösi szlovák énekes asszony már derűsen nézhet szembe a fényképezőkkel: sikerrel szerepeltek a Kossuth Mozi színpadán. kát sugároztak a hangszórók, amelyek Mohács egész területét behálózták. A feldíszített utcákon és tereken valósággal egymás hegyen-hátán tolongtak az emberek. A Kóló tértől a Duna- partig hömpölygőit az emiberára- dat. A helybeliek és a vidékről érkezettek, meg a külföldiek láthatóan igazából élvezték a talán minden eddiginél nagyobb méretűre sikerült közös népi játékot. A város legkülönbözőbb pontján énékeltek, táncoltak a helybeli és meghívott népi együttesek, amatőr csoportok tagjai. A népviseleti ruhák díszes ragyogása külön színt adott a far- sangvasámapnak. Miközben állandóan szólt a hangos térzene, zavartalanul folyt a népművészeti vásár. Tömött sátrak előtt a mézeskai ácsos, az álarcfaragó, a kékfestő, valamint a réz- és bőrdíszműves kínálta tetszetős portékáit. A népművészet mestereinek kitűnő munkái iránt nagy volt az érdeklődés. Egész nap nem hagyott alább a karneváli hangulat, s a közönség száma tovább növekedett. Gépkocsikon és buszokon egyaránt újabb csoportok érkeztek, s kapcsolódtak be a hangulatos programba. A filmnézők és fény- képezők kedvükre forgathatták masináikat, hogy megörökítsék az élményt. Az álarcos busók, a tarka rongyruhákba öltözött farsangolók úton-útfélen ijesztgették és kacagtatták a közönséget. Olykor meg táncra perdültek, jeleneteket rögtönöztek, máskor meg kitömött zsákokkal és hangos kereplőkkel hadonásztak, egetverő zajt csaptak, sikongattak és dudáltak. És persze mindez azzal volt teljes, hogy az eszem-iszom sem hiányzott. Kitettek magukért a hivatásos és alkalmi vendéglátósok és a bazárosok is. V. M. • Maga készíti a mohácsi idős ember ezeket a fonott kalapokat. • íme az álarcfaragók egyik tetszetős műve. Az üzemi demokrácia a SZOT elnökségének napirendjén Legyenek közérthetőbbek és tömörebbek az üzemi demokrácia fórumai elé terjesztett tájékoztatók, javaslataikat pedig lehetőleg több változatban készítsék el a vállalatok, hogy a dolgozók azokat alaposabban mérlegelhessék — egyebek között erre hívta fel a gazdasági vezetőket hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az üzemi demokrácia fórumai ma már alkalmasak arra, hogy állásifoglalásaikkal, javaslataikkal segítsék a helyes vállalati döntések kidolgozását és azok végrehajtását. A vállalati szak- szervezeti tanácsok és bizalmi testületek közvetlenebbé tették a dolgozók részvételét a vezetésben. A közelmúlt hetekben például nagy felelősséggel vizsgálták: milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a nehezebb feltételek mellett is helytáljon a vállalat. Ahol alternatív megoldásokat javasolt a vezetés, többnyire a nehezebbet választották, hogy az új feltételek mellett is mód legyen jelentősebb bérfejlesztésre. A legkezdeményezőhb fórumok a szocialista brigádvezetők tanácskozásai. Innen indultak el a munkaverseny-feJajánlások, s egyben azok a javaslatok is, amelyek a vállalati szervezés javítását, a jó munka féltételeiőek megteremtését szorgalmazzák. Az üzemi demokrácia fejlődése tehát jó úton halad, bár még távolról sem zökkenőmentes. A vállalatok javaslatai nem mindig áttekinthetőek, s nem ritka, hogy már eldöntött intézkedésekhez „kérik” a dolgozók véleményét. Még mindig gyakoriak a párhuzamos értekezletek, vagyis ugyanazt a témát — gyakran ugyanazok a dolgozók — több helyen is megvitatják. Fölösleges vagy nélkülözhető értekezletek jócskán akadnak, pedig az üzemi demokrácia hatékonyságát nem az értekezletek száma, hanem a javaslatok értéke, a jó kezdeményezések végrehajtása fejezi ki. (MTI) Vetőmagellátás Harmincnyolcmillió tasak vetőmag már kinn van a boltokban, a kistermelők és a kiskerttulaj- donosok a tavalyihoz hasonló, kiegyensúlyozott, jó zöldségvető- mag-ellátásra számítanak. Valamennyi zöldségfaj szaporítóanyagához már most hozzájuthatnak a vásárlók. A speciális vetőmagvak iránti keresletet importból fedezik. A 10—20—50 dekás zöldségve- tőmag-csomagokba a tavalyinál lényegesen nagyobb arányban drazsírozott vetőmag kerül. A drazsírozott magból kikelő növények ritkítására nincs szükség. Ezzel a vetőmaggal lényegesen egyszerűsíthető a zöldségtermesztés, csökkenthető a kézi munka. Takarmányvetőmagból az idén a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb mennyiséget árusítanak a kistermelőknek a vetőmagból- tok. (MTI) Baráti kapcsolatok A KÖZELMŰLTBTN AZ MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának propaganda- és művelődési osztálya érdekes témájú tanácskozást tartott. A testvérmegyei kapcsolatokba bevont szervek, intézmények vezetőit, képviselőit tájékoztatták az együttműködés helyzetéről és a továbbfejlesztésre vonatkozó elképzelésekről, feladatokról. A jelenlevőket is meglepte, bár aktív résztvevői a munkának, hogy milyen terebélyes fává nőtt — képletesen szólva — az a másfél-két évtizede elültetett fács- ka, melyet a megye társadalmi, politikai, gazdasági életében így nevezünk: baráti kapcsolatok. A rendszerint pártközi kapcsolatokkal kezdődő együttműködés legtöbb esetben kiszélesedett, s ma már részese a megye szinte valamennyi társadalmi szervezete, jelentős intézménye, szervezői az üzemek, gazdaságok, sport- és kulturális szervek, az úttörő és ifjúsági mozgalom, s igen szépen fejlődik a városok közötti összefogás is. CSAKNEM KÉT ÉVTIZEDES múltra tekinthet vissza a Szovjetunió Krím területének és Bács-Kiskun megye vezető párt- szerveiníek együttműködése. A térben meglevő nagy távolság ellenére, ami elválasztja a két testvérmegyét egymástól, egyre gazdagabb, tartalmasabb, sokrétűbb ez a kapcsolat. Közrejátszik ebben bizonyára a sok termelési, gazdasági hasonlóság is, a fejlett szőlő- és gyümölcskultúra, mely egészen konkrét tapasztalatszerzésre adott és nyújt a jövőben is lehetőséget. A különböző tudományos és kutatóintézetek, élelmiszer-termelő üzemek, gazdaságok mellett már több mint harminc testvérvállalat működik együtt, keresi a hasznos módszereket, amelyek még közelebb hozhatják egymáshoz a különböző kollektívákat. Megszokottá, rendszeressé vált, hogy a jeles évfordulókon nagyobb turistacsoportok utaznak barátságvonattal a közös rendezvényekre, a testvérmegyei napokra, de időközben is számos szakmai csoport látogat el egymáshoz tanulmányozni a politikai, gazdasági, kulturális munka egy-egy fontos ágát. Az ifjúsági szövetségek delegátusai a fiatalok politikai oktatásának, képzésének tartalmi tapasztalatait tanulmányozták, az úttörővezetők a pionírok körében végzett világnézeti mevelőmunká- val ismerkedtek. A vendéglátásban dolgozó ifjú szakmunkások szakmai bemutatóval és tanácskozással egybekötött turistaúton vették részt. Az ifjú kommunisták küldöttei a megyék forradalmi, munkásmozgalmi emlékhelyeivel is megismerkedtek. A fizikai dolgozók gyermekeinek hagyományos csereüdültetése mellett öntevékeny gyermek művészeti csoportok cseréjével és úttörő technikusok kölcsönös kiállításával szélesedett az együttműködés. Lehetne sorolni a szakszervezetek, a fogyasztási szövetkezetek, a sportszervek és -egyesületek közötti kapcsolatok eddigi eredményeit is. Egyre gyakoribbak a meghívások az öntevékeny művészeti csoportok,, együttesek számára. Tartalmas és szép kivitelű kiadványok jelentek meg kölcsönösen egymás eredményeinek megismertetésére, bár ezekből •még többre is lett volna igény. ÉRTHETŐEN nagy jelentősége van megyénk életében déli szomszédunkkal, a jugoszláviai Vajdasággal kiépült kapcsolatoknak. A -megyei szintű pártközi kapcsolat mellett is igen sokirányú az előrelépés. Különösen figyelmet érdemel ezek között is Baja és Zombor városok együttműködési szerződésekkel rendszeresen megújított kapcsolata, de létrejött az együttműködés Kiskunhalas és Kanizsa között is. Sor került színházak és képzőművészek alkotó — kölcsönös előadásokban, kiállításokban megnyilvánuló — tapasztalatcseréjére. Sok lehetőséget rejt magában a fcishatármenti forgalom bővítése, s a termelési tapasztalatok kicserélése. A nemzetek közötti kapcsolatok szerves részét képezi a romániai Álba Júlia és megyénk pártdelegációja által megkötött együttműködési munkaprogram megvalósítása. A pártbizottságok küldöttei a gazdasági élet pártirányításának kérdéseit tanulmányozták. Sor került az ifjúsági szövetségek delegációinak cseréjére, vállalatok képviselőinek látogatására, népi együttesek fellépésére, sajtókapcsolatok felvételére. A Bács-Kiskun megyed Tanács és az olaszországi Modenái Tartományi Tanács között egy évtizede létrejött kapcsolat pártközi együttműködéssel is bővült a közelmúltban. Kecskemét város Tanácsa és a franciaországi Arcuelli város tanácsa, Kiskőrös és Tarnov között úgyszintén fejlődő kapcsolat alakult ki. Az előbbiekben csak vázlatosan említett nemzetközi kapcsolatok szervesen beilleszkednek hazánk ilyen irányú kapcsolat- rendszerébe. Ápolásuk, fejlesztésük éppen ezért nagy felelősséggel is jár. Elősegítik, hölgy a szocializmus építésének tapasztalatait megismertessük barátainkkal, elősegítve a kölcsönös tájékozódást és eligazodást. Elvtársi módon keressük az összekötő •szálakat, tiszteletben tartva mások véleményét, fejlődésük sajátosságait. Ügyelni kell arra, hogy a továbbiakban a kapcsolatok főleg tartalmi vonatkozásban bővüljenek, s eninek alapja a gondos tervezés, a programok valóban tapasztalatcsere jellegű megszervezése és összehangolása. Ma még előfordul, hogy ezek a programok külsőségeiben túlméretezettek, néhol a formaságok uralják, sok az ismétlődés, a kapcsolatok nem épülnek egymásra, hiányzik a tudatos felkészülést segítő dokumentáció. Az említett értekezleten többen szóvá tették, hogy milyen szegények vagyunk megyei, városi kiadványokban, tájékoztató anyagokban. HASZNOS VOLT ezeknek a tapasztalatoknak az összegezése, melyek segítenek majd e fontos politikai munka és társadalmi tevékenység még jobb elvégzésében. Aminek a haszna végül is a szocialista internacionalizmus fogalmának megértésében, az emberi kapcsolatok egyszerű és összetettebb formáiban is kifejeződő népek barátságának elmélyítésében jut imajd érvényre. S ez napjainkban különösen időszerű, el nem odázható és nem lebecsülendő feladat. T. P. KÉPERNYŐ Állandóság, rugalmasság, rögtönzés Agyonszabályozott, oda-vissza biztosított világunkban, a hetekkel, hónapokkal előre kitervelt műsorrend szorításában arra kényszerült egy hete Sugár András, hogy túllépje a megszabott időt, néhány percig szóval tartsa a közönséget. Így is lehet, örvendeztek a nézők. A tekintélyes riporter bátorságát, leleményességét dicsérte szinte minden magyar lap, szokatlan eseményként emlegették a természetes műsorvezetői reagálást. A hatalmas szervezet lomhaságából adódó késéseket azonban a legügyesebb munkatárs sem hozhatja be, keltheti életre a késői bemutatásig megöregedő, elhaló műsorokat. Csak akkor szólhat bele a tévé hatékonyan a dolgok menetébe, csak akkor formálhatja erőteljesen a közgondolkodást, csak akkor segítheti közös céljaink elérését, ha megtalálja a szükségszerűen óriási tartalék és a napi igények, a tévéújság lényegéből adódó gyors alkalmazkodás közös nevezőjét. A mozgékony technika révén ma sokkal gyorsabban eljuthat bárhová a televízió, mint a kezdeti években, s ez általában a következtetésekből sejthető. A hatalmasra duzzasztott szervezet, a kockázatot a minimumra csökkentő szemlélet akadályozza elsősorban a gyorsabban, fogékonyabban, rugalmasabban követelmények érvényesítését! Az elmúlt hét azt a reményt táplálja, hogy nem lesz mindig így. Óriási érdeklődés kísérte a kínai támadás hátterét megvilágító szovjet dokumentumfilm vetítését. A magyar közvélemény egy kubai összeállításból és egy jól szervezett, őszinte légkörű külpolitikai vitaműsorból is tájékozódhatott az indokínai fejleményekről, a várható eseményekről. Ezek az adások meggondolkoztat- túk az embereket, megállapítások, kinyilatkoztatások helyett, többnyire tényeket soroltak, így segítették a valódi helyzet megismerését. A közönség ma már elsősorban a televíziótól várja a szükséges információkat, magyarázatokat, az összefüggések feltárását. A „pohár körül” rendezett ke- rekasztal-beszélgetés is azt jelzi, hogy a korábbinál jobban odafigyel a tévé saját műsorainak visszhangjára. Az esti híradó január 17-i adásában látott pohárriport alaposan felkavarta a kedélyeket — mint azt a Rádió és Televízió Űjság is megállapította —, mindenki várta a folytatást. Feltehetően az elmarasztaltak is keresték, követelték a bizonyít- ványmagyarázás lehetőségét, de aligha csak ennek a nyomásnak tulajdonítható a gazdasági életünk visszásságait, ellentmondásait szemléletes példán feltáró riport megvitatása. Arra persze vigyázni kell, hogy a több szemoontú, több érdekű megközelítésben ne sikkadjon el a felelősség, a mélyebb, körültekintőbb, az esetlegességeket kiiktató elemzés ne csökkentse a mulasztások, az ésszerűtlenségek miatti felháborodást, a jobbítás szándékát. A Filmszem különkiadása is a műsorszerkesztés frissülését mutatja. Már egy héttel a díjkiosztás után — az olvasókra bízom, hogy elismerésnek vagy az eddigi gyakorlatot ironizáló megjegyzésnek tulajdonítják a „már” kiemelését — átfogó, okosan elemző képet kaphattunk az idei magyar játékfilmszemléről. H. N. i
