Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-27 / 48. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 48. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 27. kedd Fokozódik Peking elszigetelődése Az agresszió növelheti Kína gazdasági-társadalmi gondjait is ' A BIZTONSÁGI TANÁCS VITÁJA Győri Sándor és Zalai István, az MTI tudósítói jelentik: A Hanoiban közzétett hétfői összefoglaló jelentés szerint a Vietnam északi határtartományaiba betört kínai agressziós csapatok embervesztesége meghaladja a 16 ezer főt. Mint a VNA hírügynökség közölte, a vietnami védelmi erők február 17-e, az agresszió kezdete óta 16 kínai zászlóaljat vertek szét, az ellenség több mint 160 harckocsiját és egyéb harci járművét semmisítettek meg és nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. A vietnami védelmi erők sikeres ellenállása az agressziós csapatokkal szemben jól lemérhető azon, hogy az ország más körzeteiben, így a frontvonaltól 160 kilométerre levő Hanoiban az emberek nyugodtak, magabiztosak, a főváros nem adja külső jelét, hogy háború folyik. A vietnami néphadsereg napilapja, a Quang Dói Nhan Dán hétfői vezércikkében a harci helyzetet és a kínai terveket elemezve rámutat: Kína célja a határkörzetekben állomásozó vietnami fegyveres erők megsemmisítése és a legfontosabb határtartományok elfoglalása volt. Az agressziós csapatok azonban már az első pillanatokban kemény ellenállásba ütköztek és nem tudták végrehajtani terveiket. „Az agresszo- rok bennünket akartak megleckéztetni, valójában azonban ők kapták az első leckét népünktől” — írja a vietnami hadsereg lapja, a fronthelyzetre kitérve megállapítja: „Az agressziós csapatok nem tudtak továbbhaladni, de visszavonulni sem”. Ez utalás arra, hogy a vietnami fegyveres erők az országba betört kínai csapatokat feltartóztatásuk után igyekeznek körbezámi. Ugyanakkor figyelmeztet rá: Kína nem hagyott fel agressziós terveivel. „A korlátozott háborúról” szóló pekingi közlések csupán a világközvélemény megtévesztését szolgálják. Közben pedig Kína változatlanul keresi a lehetőséget, hogy fegyverekkel, friss katonai alakulatokkal erősítse meg a Vietnamba betört, inváziós csapatait. A vietnami nemzetgyűlés állandó bizottsága szombati ülésén a kínai agressziót tárgyalta meg, és kiadott nyilatkozatában követeli a kínai csapatok kivonását Vietnam területéről. Az ülésen Pham Van Dong kormányfő a Kambodzsai Népköztársaságban tett hivatalos látogatásáról beszámolva kijelentette: a béke-barátsági és együttműködési szerződés aláírása véget vet a ‘két ország közötti ellenségeskedéseknek, helyreállítja harci szolidaritásukat, megnyitja a béke, a barátság, az együttműködés és a minden téren való kölcsönös segítségnyújtás új korszakát a két nép érdekeinek megfelelően. Egyben hozzájárul a békéhez és stabilitáshoz Délkelet-Ázsiában. A kormányfő beszámolóját követően a vietnami nemzetgyűlés állandó bizottsága ratifikálta a Pham Van Dong Phnom Penh-i látogatása idején aláírt szerződést. (Folytatás a 2. oldalon.) t Kádár János fogadta az iraki alelnököt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Központi Bizottság székházában fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Taha Muhieddin Maarufot, az Iraki Köztársaság alelnökét. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter és dr. Szadum Hamimadi iraki külügyminiszter. Jelen volt dr. Gonda Lajos hazánk bagdadi és Shukri Sabri Ahmad, az Iraki Köztársaság budaipesti nagykövete. • Magyarországi látogatását befejezve Taha Muhieddin Maaruf délután elutazott Budapestről. Az iraki alelnököt és kíséretét — köztük dr. Szadun Hammadit — a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, Púja Frigyes, valamint az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, társadalmi és kulturális életünk több neves személyisége búcsúztatta. A látogatásról tegnap közös közleményt adtak ki. (mti) » TÁROLÓ, HÜTÖIIÁZ,szaporítóanyag Eredményes az együttműködés a ZÖLDÉRT és a termelők között Bács-Kiskun kertészeti termékei sokfélék, mennyiségük is számottevő. Szerződés alapján a kertészeti termékekből évente 130— 160 ezer tonnát vásárol meg a megyei ZÖLDÉRT. A mezőgazda- sági üzemek burgonyatermésének több mint a 90, kerti vetemények- nek 36—40 százalékát, .a gyümölcsnek csaknem a felét a megyei vállalat forgalmazza. Az export szempontjából különösen fontos termékek, mint a spárga, a pntaminpaprika, a kajszibarack, a meggy 80—90 százalékát szintén a ZÖLDÉRT vásárolja, válogatja, csomagolja a vállalat 9 önálló kirendeltségének 38 telepén. Felvásárlási idényben a ZÖLDÉRT és a vállalattal kereskedelmi kapcsolatban levő mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek ideiglenes átvevőhelyeket is létesítenek. Ezekkel együtt a megyében kétszáznál több felvásárlóhelyen történik a nagy tömegben érkező áru átvétele, kezelése. Az évente 130—160 ezer tonna gyorsan romló kertészeti termék átvétele, szállításra, hazai és külföldi értékesítésre előkészítése,. jórészt az árusítása is, a ZÖLDÉRT másfél ezer dolgozójára hárul, akiknek több mint 61 százaléka nő. Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemei közül félszáznál több foglalkozik kertészeti termeléssel, de az olyan bázisgazdaságoknak van a legnagyobb szerepük, mint a mélykúti Lenin, a kecskeméti Törekvés, a fajszi Kék Duna, az apostagi Duna menti, a tompái Kossuth, a dunavecsei Béke, a miskei Március 15. Termelőszövetkezet. A korai zöldséghajtatás- ban említésre méltó a tiszakécs- kei szövetkezetek tevékenysége, de a megye nagyüzemi és háztáji kertészeteinek primőrtermelése a lakosság szükségletét korántsem elégíti ki. Ebben közrejátszik a szövetkezetek munkaerőhiánya, az üvegházak, fóliasátrak fűtésének rohamos költségnövekedése, a természetes hőforrások energiájának szerény mértékű hasznosítása. A ZÖLDÉRT felvásárlási tevékenységét évek óta kedvezően befolyásolja az, hogy széles körű együttműködésre törekszik a nagyüzemi és háztáji gazdaságokkal. Ennek keretében több mint 30 milliós közös anyagi erőforrást gyümölcsözitet. Ezek közül a Jánoshalmi Tsz-közi Vállalattal együttesen létesített, ezertonnás hűtőtároló, a ZÖLDÉRT bajai ki- rendeltségén a dávodi Augusztus 20 Tsz-szel közösen felépített almafeldolgozó üzem, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben az idén elkészülő burgonyatárház, amelyben négyezer tonna árunak lesz helye, továbbá a szövetkezetek ültetvénytelepítéséhez nyújtott anyagi támogatás — a kecskeméti Törekvés, valamint a félegyházi Kiskunság Tsz csonthéjas gyümölcsültetvénye — a legjelentősebb. Mindkét nagyüzemi gyümölcsös az idén már termőre fordul. Számottevő az a termelési segítség, amelyet a ZÖLDÉRT az utóbbi két év alatt a háztáji gazdaságoknak nyújtott. Többek között 200 ezer tő spárgamagoncot adott Kelebia, Bugac, valamint a szomszédos megyében levő Örkény kistermelőinek, akik ahosz- szútávú szerződésük birtokában ingyen jutottak szaporítóanyaghoz. Kecskemét környékén 600 ezer tő szamócapalántát kedvezményes áron kaptak a kereskedelmi vállalattól a kiskerttulajdonosok. Kecelen, Csólyospáloson és másutt 50 hektár meggy, valamint 32 hektár őszibarack ültetéséhez facsemetéről gondoskodott a háztáji termelőknek a ZÖLDÉRT, és olcsóbb áron szerezhették be a szaporítóanyagot az érdekeltek. Ezen felül a ZÖLDÉRT a háztáji és kisgazdaságoknak fajtaazonos, jó minőségű zöldségvetőmagot, palántát, pa- lántázógépet, valamint fóliát is juttat. E támogatás, valamint az évek során kialakult kapcsolatok eredménye, hogy a meggy, cseresznye, valamint a paprikafélék 80, eretek 90 százalékát, a spárgát pedig teljes egészében a háztáji gazdaságoktól vásárolja fel. K. A. • A nagyüzemi burgonyatermés több mint 90 százalékát a ZÖLDÉRT forgalmazza. Képünk a vállalat kecskeméti burgonyatárolójában készült. Űj lakók érkeztek a Szaljut-6 űrállomásra Vasárnap kora délután, moszkvai idő szerint 14.45 órakor a Szovjetunióban, a bajkonuri űr- repülőtérről útnak indult a Szojuz—32 jelzésű űrhajó a Szaljut— 6 űrállomásra. Az űrhajó parancsnoka Vlagyimir Ljahov alezredes, fedélzeti mérnöke Vale- rij Rjumin. Vlagyimir Ljahov alezredes, a Szojuz—32 parancsnoka első alkalommal indul a világűrbe és mindjárt igen felelősségteljes feladatra. Ljahov ukrán származású, 1941-ben született a vorosilov- grádi területen fekvő bányászvárosban, Antracit városában. Bányászcsalád gyermeke. 1964-ben végezte el a harkovi katonai repülőiskolát és a szovjet légierők pilótája lett. Sokfajta gépen repült — eddig már több mint 1300 órát töltött a levegőben. Szakképesítése kiváló: első osztályú pilóta, sőt berepülőpilóta-képesítése is van és ezen a területen megszerezte a harmadik fokozatú minősítést. Az űrhajó fedélzeti mérnöke Valerij Rjumin, aki korábban a Szojuz—25 űrhajón az azóta űrhajózási világrekorderré lett Vlagyimir Kovaljonok partnere volt. Valerij Rjumin 1939-ben született az Amur menti Komszo- molszk városában. Technikumot végzett, majd a szovjet hadseregben szolgált, 1961-ben a moszkvai erdőmérnöki főiskola hallgatója lett,' annak gépesítési tanszakát végezte el. Kiváló képzettséget szerzett az elektronika, a számítógéptedhnika terén és tanulmányai befejeztével azonnal egy olyan tervezőintézet munkatársa lett, ahol a világűrkutatással, űrhajók, űrállomások tervezésével foglalkoztak. 1973-ban került az űrhajós-tanfolyamra, elvégezte azt a programot, amely az űrhajók irányítására, az űrállomáson végzett munkára készít fel. Első rajtjára 1977. október 9-én került sor. ♦ Vlagyimir Ljahov és Valerij • Vlagyimir Ljahov alezredes, parancsnok és Valerij Rjumin fedélzeti mérnök (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS.) Rjumin hétfőn délután, moszkvai idő szerint 16.30 órakor kapcsolta össze a Szojuz—32 űrhajót a november 2-a óta lakatlan űrállomással. A két űrhajós a főbejárathoz érkezett, és az automatikus berendezések segítségével minden nehézség nélkül hajtotta végre az összekapcsolás bonyolult műveletét. I.jahov és Rjumin ideiglenes lakáscseréje persze még sok munkát jelent. A két űrhajósnak minden műszert, berendezést ellenőriznie kell, működésbe kell helyezniük azokat a gépezeteket, amelyeket a legutóbbi állandó személyzet — Kovaljonok és Ivancsenkov — a távozáskor ideiglenesen használaton kívül helyezett. Ljahov ás Rjumin volt annak idején Kovaljonok és Ivancsenkov tartaléka, s így — igaz, csak a földi szimulátorban szerzett tapasztalatok alapján — nemcsak „otthon vannak” a Szaljuton, hanem mindennek a helyét tudják, így előreláthatólag más munkát is kell végezniük: éppúgy, mint az előző két együttesnek, foglalkoznak kell tudományos-műszaki vizsgálatokkal és orvosbiológiai kísérletekkel is. (MTI) Útépítés, felújítás, karbantartás Fontos szerepet játszanak az útépítésben, felújításban és karbantartásban a járási útfenntartó szervezetek. Munkájukról ösz- szeállításban számolunk be. A bajai járási útfenntartók húsz község közútjainak állapotáért felelőseik. Vaskútról indulva összesen 638 kilométernyi — zömében kiépítetlen földutat — tartanak karban. Évente — .tájékoztatta lapunkat Bácsi Gábor, a járási hivatal osztályvezetője — egymillió-kilencszázezer—kétmillió forintot használhatnak fél, ebből mintegy kétszázezer forintért bővítik gépparkjukat. Mindössze tizenöt tagú a szervezet, s nincs szükség arra, hogy új utat építsen, csak karbantartással foglalkozik. Tavaly 12 ezer 500 négyzetméternyi szakasz felület zárását végezték el, idei tervük több mint kétszerese ennek: 29 ezer 500 négyzetméter. Az 1 millió 855 ezer forint értékű gépparkkal állandó szabad szombatos rendszerben munkálkodnak — nem tesznek különbséget téli és nyári munkarend között. Ám amikor a szükség úgy kívánja — főként persze decembertől márciusig — részt vesznek a hóeltakarításban, a homok- és sószórásban is; ha kell szombatjukat és vasárnapjukat feláldozva. Huszonkét községben tűnnek föl a kalocsai járási útfenntartó szervezet munkásai, akiknek 22 község útjait kell rendben tartaniuk — tudtuk meg Kovács Lászlótól, a járási hivatal osztályvezetőjétől. Az idén valamelyest növekedett a rendelkezésükre álló pénzösszeg: 2 millió 310 ezer forintról 2 millió 340 ezer forintra. Ennek arányában több a feladatuk is, hiszen a tavalyi 2,2 kilométer helyett két és fél kilométernyi új utat létesítenek. A 2,5 millió forint értékű gépparkjuk tavaly 33, az - idén 70 ezer négyzetméternyi felület zárását végzi el. Tanácsi kezelésben összesen 736 kilométer út van, ám ebből mindössze 76 kilométer a kiépített. Negyvennégy órás munkarendben dolgozik a tizenhét útfenntartó. A legnagyobb munkát a laki- teleki székhelyű kecskeméti járási útfenntartó szervezet tizenöt embere végzi — derült ki Pocsai Jánosnak, a járási hivatal műszaki osztályvezetőjének információjából. Bár az idén 6 millió 800 ezerre csökkent .az elkölthető pénz, ez még mindig a legmagasabb összeg. Tavaly 3242 méter, az idén 6955 méter yj utat építenek a csaknem 4 millió forint értékű gépeket is fölhasználva. A felügyelet alá tartozó tizennyolc község nem kis munkát ad az útfenntartóknak, hiszen 71,8 kilométer belterületi kiépített, és 258 kilométer földút, ezenkívül a külterületeken 18 kilométer kiépített és 977 kilométer földút tartozik hozzájuk. A kiskunhalasi járási hivatal megbízott osztályvezetője, Szabados János, arról adott hírt, hogy az ő útfenntartó szervezetük tavaly és az idén egyaránt két kilométer új utat készít, 1978-ban 5 millió, az idén 4 millió 900 ezer forintot költve el. Tizenhat kis- és négy nagyközség útjai — összesen 1726 kilométernyi, amelyből mindössze 13 százalék a kiépített út — karbantartása van gondjaikra bízva. Tavaly főként a tanácsi kezelésben levő burkolt utak kátyútlanítása adta a fő munkát a tizenöt dolgozónak és a 3,5 millió forint értékű gépnek, másfél millió értékű járműnek. A kiskőrösi járásban az év első félében alakul útfenntartó szervezet — közölte Nagy Árpád, a járási hivatal osztályvezetője. A szükség hozza magával a fejlődést, hiszen a tizenhárom község tanácsi kezelésű 900 kilométeres bel- és külterületi útjain — amelyből alig 35 kilométer a kiépített út — van tennivaló jócskán. Tavaly 4,2 millió forintot költöttek el, a munkákat a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat és a Soltvadkerti Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme végezte el. Az idén 3,7 millió forintjuk van, ebből kell megoldaniuk az utak rendben tartását. B. J. • A ZÖLDÉRT dolgozóinak több mint 61 százaléka nő. Termést válogatnak, osztályoznak az asszonyok a vállalat tárolójában.
