Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

1979. február 23. • PETŐFI NÉPE • 3 • A Nagy Honvédő Háború elesett hőseire emlékeznek. A béke pillére • Katonabarátság. A szovjet fegyveres erők — a felszaba-- dult munkások és parasztok hadserege, a forradalmi vív­mányok védel- mezésének esz­köze — a világ első szocialista államának megalakulásá­val egyidejűleg jött létre. Ezt a ; küldetését egész története során mind a mai napig be­csülettel telje­sítette. Alig három évtized alatt — megszületésétől 1945-ig — mint­egy tíz esztendőt töltött csaták­ban és hadjáratokban. Gsak azért tudott kiállni ilyen feszült­séget, csak azért tudott kivívni világtörténelmi jelentőségű győ­zelmeket, mert mindig igazságos harcot folytatott, mert a nép szü­lötte, összeforrott vele, élvezi szeretetét és állandó támogatá­sát; mert a marxizmus—leniniz- mus elméletével felvértezett; mert a Szovjetunió forradalmi har­cokban edzett élcsapata: a kom­munista párt vezeti; mert a világ legigazságosEÍbb társadalmát, a szovjet nép szocialista társadal­mát védelmezte és védelmezi. A Vörös Hadsereggel való szö­vetség megteremtésének népünk számára is beláthatatlan követ­kezményei lettek volna, ha a Ta­nácsköztársaság ' idején sikerül velük kapcsolatot teremteni. Ez azonban a Besszaiyábiában már előre törő Vörös Hadseregtől va­ló 200 kilométeres távolság és a burzsoá román erők felfegyver­kezése miatt meghiúsult. A ma­gyar nép legközelebb 1944 végén találkozott az országot és a me­gyét egyaránt felszabadító hatal­mas erőkkel, nagy áldozatokkal és nagy iramban előretörő szovjet hadsereggel. Ennek a lendületes előrenyomulásnak lett végered­ménye, hogy véget ért a Nagy Honvédő Háború, a’ világtörténe­lem összes háborúi közül a legsú­lyosabb. A szovjet fegyveres erők ebben elévülhetetlen dicsőséget szereztek. Erős és álnok ellenség­gel vívott példátlanul nagyará­nyú és elkeseredett harcban, vé­res csaták tüzén át vitték a győ­zelmes vörös zászlót és tűzték ki a megdöntött fasizmus felleg­várára, mint a szocializmus dia­dalának és legyőzhetetlenségének jelképét. A szovjet hadsereg meggyőzően bizonyította történel­mi küldetését, azt, hogy a reakció és az agresszió erőivel szemben megvédje mindazt, amit haladás­nak nevezünk. A ' szovjet fegy­veres erők, mint a béke és biz­tonság megőrzésének hatalmas té­nyezője Földünkön, ma is méltó módon teljesítik nemes küldeté­süket. Egy olyan kemény, hosszantartó háború tapasztalatai, mint ami­lyen a szovjet nép Nagy Hon­védő Háborúja volt, roppant je­lentőségű. Páratlan értékű té­nyező, rendkívül figyelemre mél­tó fejezet az egész forradalmi és felszabadító világmozgaflom fö­lött. A szovjet hadsereg győzelmének elsősorban és alapvetően mély társadalmi forrásai vannak. Ele­ve meghatározta ágt a szovjet állam egész történelmi fejlődé­se, a szocializmus természetében rejlő objektív lehetőség, a szo­cialista társadalmi államrend fö­lénye a tőkés renddel szemben. A második világháború meg­győzően bizonyította a szocialista állam politikai rendszerének rop­pant erejét. A szovjet állam sa­játossága, hogy nemcsak a poli­tikai hatalom eszközeivel, hanem az összes gazdasági erőforrások­kal is rendelkezik. Hiszen össz­népi tulajdonként kezében van­nak a termelés döntő eszközei is. A háború tapasztalatai azt iga­zolják, hogy a szovjet államnak a szocialista társadalmi rendnek erősítése, a világbéke megőrzé­sének legfontosabb feltétele. Az imperialista reakciós körök politi­kájuk megvalósításában csak az erőre támaszkodtak és támasz­kodnak, és csakis az erővel szá­molnak. Ezen az alapon építik ki kapcsolataikat más államok­kal, és igyekszenek a saját belá­tásuk szerint rendelkezni azok sorsával, miként azt a tőkés mo­nopóliumok érdekei megkövete­lik. A szovjet hadsereg világtör­ténelmi győzelme és azóta is a világ békéje feletti őrködése tör­vényszerű mert a fegyveres erők akiciói, a szovjet állam egész gaz­dasági ereje biztosította és biz­tosítja manapság is. A Nagy Honvédő Háború idején kivívott győzelem a szovjet gazdasági rendszer győzelme volt. De te­gyük hozzá, hogy a győzelem megteremtője tulajdonképpen a nagy szovjet nép volt, a szovjet nép döntötte el ^ háború sor­sát, bizonyítva az egész világ­nak saját forradalmi kitartását, a kommunista párt iránti oda­adását, szilárd eszmei, erkölcsi­politikai egységét, vasakaratát és tömeges hősiességét. • Felvonul a világ legkorszerűbb haditechnikája. Baja jelenidőben IV. A kereskedelem ~ A felszabadulás után Baján is megkezdődött a szoci­alista kiskereskedelmi hálózat létrehozása, elsősorban az alapvető élelmiszer-ellátás megszervezése céljábóL A későbbiek során az életszínvonal emelkedésével, az áruellátás javulásával párhuzamosan mind jobban elő­térbe került a nagyobb átbocsátó képességű üzletháló­zat kialakítása. Ez egyrészt a meglevő egységek kor­szerűsítésével, másrészt modernebb üzletek létesítésé­vel, nem utolsósorban a korszerű kiszolgálási formák bevezetésével és kiterjesztésével valósult meg. Baján jelenleg 145 bolt biztosítja a város lakosságá­nak áruellátását, ebből 144 a központi belterületen. 1970—1977 között a boltok alapterülete 44 százalék­kal, a forgalom pedig több, mint kétszeresére emelke­dett. Ennek hatására az elmúlt hét év folyamán tovább fokozódott az üzletek zsúfoltsága. Aránytalanságok A városban elsősorban a la­kótelepeken megvalósuló jelentős lakásépítés következtében az egyes városrészek népessége egy­re inkább bővül. A kereskedel­mi hálózat kiépítése azonban — még az élelmiszert és napi cikkeket árusító üzletek esetében is — csak számottevő késéssel tudja követni e városrészek la­kosságának gyorsuló növekedését. Így egyes városrészek mind na­gyobb számú népessége kénysze­rül távoli boltokban vásárolni. 1977 végén a város népességének nem egészen 9 százaléka élt a belvárosban, ugyanakkor a bol­ti kiskereskedelmi hálózat alap- területének több, mint fele itt található. A belső lakóterületen él a város lakosságának több, mint egyötöde, és ide jut a bol­ti kiskereskedelmi hálózat alap­területének közel 30 százaléka. Ezzel szemben a külső lakóterü­leteken él a népesség közel fele, ugyanakkor a bolti kiskereskedel­mi hálózat alapterületének ará­nya alig haladja meg a 13 szá­zalékot. De nem jobb az ellátott­ság a lakótelepeken sem, ahol a lakosság egytizedére a bolthá­lózati a'lapterület mindössze ket­tő százaléka jut. • A kiskereskedelmi üzletháló­zattal igen gyengén ellátott vá­rosrész a külső lakóterületek kö­zül Bajaszentistván, ahol a bol­tok átlagos alapterülete mindösz- sze 53 négyzetméter. Ennél még kedvezőtlenebb az iparterületek és az üdülőterületek ellátottsága. A két lakótelep közül az Új­városi lakótelep van viszonylag hátrányosabb helyzetben, itt ezer lakosra mindössze 109 négyzet- méter bolti alapterület jut, és a — Az egészségügy fejlesztése a népgazdaság gondjai ellenére az idén is folytatódik. Az egészség- ügyi és a szociális intézmények 1979. évi tervének és költségveté­sének összeállításánál változatla­nul az V. ötéves terv alapvető koncepciójából indultunk ki — mondotta Juszt Lajos egészégügyi miniszterhelyettes Deregán Gá­bornak, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — Az Egészségügyi Minisztéri­um és a tanácsok a beruházásra 3,5 milliárd fontot költhetnek, a hálózat növekedése az idén még­is viszonylag szerény lesz. Az el­lentmondás csak látszólagos: a boltok átlagos alapterülete csu­pán 67 négyzetméter. Baján a szakboltok szinte va­lamennyi típusa megtalálható, városon belüli elosztásuk azon­ban meglehetősen egyenetlen. Míg az élelmiszerboltok viszony­lag egyenletesen helyezkednek el, addig a ruházati boltok teljes egészében a belvárosban és a belső lakóterületeken találhatók. Emellett az iparcikkboltok közel 70 százaléka szintén a belső vá­rosrészekben működik. A külső lakóterületeken együttesen csak 9 iparcikkbolt található. Ezen kí­vül a két lakótelepen összesen, illetve az iparterületeken mind­össze. egy-egy ipareikkbolt van. Ezek is inkább csak iparcikk jellegű háztartási boltok. Boltok, vendéglők Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom városrészenkénti meg­oszlásából arra lehet következ­tetni, hogy a külső lakóterületek népessége élelmiszer-szükségletei­nek közel felét a belvárosban, illetve a belső lakóterületen szer­zi be. Emellett nem elhanyagol­ható a lakótelepi népesség bel­városi élelmiszer-vásárlása sem, mivel a munkahelyükről haza­utazok nagy része érinti a vá­rosközpontot. A város lakosságának iparcikk­ellátását túlnyomó többségben a belső városrészek hálózata biz­tosítja. Figyelembe véve a vi­dékről naponta bejárók mintegy ötezres létszámát, a belső város­részek kereskedelmi hálózata va­lamennyi szakbolt esetében lakó- népességénél többszörösen na­gyobb nappali népességet lát el. Baján a piac a Sugovica-par- ton, az üdülőterület térségében található. Térbeli elhelyezkedése kórházi, a bölcsődei és a szociális otthoni építkezések jelentős ré­szének befejezése ugyanis jövőre várható. Ezernégyszáz új kórházi ágy azonban már 1979-ben is a gyógyítás rendelkezésére áll. Az ismert kórházi ellátási gondok mégsem enyhülnek ilyen mérték­ben, mert sok a rekonstrukcióra, a felújításra, sőt a lebontásra érett épület. Ezért az idén több mint hétszáz ágyat „meg kell szüntetni”, összességében: az év végére a 10 ezer lakosra jutó gyógyintézeti ágyak száma vár­hatóan 88,4 lesz, az 1978. évi 88- al szemben. Elkészül és megkezdi munkáját a kistarcsai 580 ágyas és épületadottságai egyaránt meg­felelőek a városi piac számára. A vendéglátó egységek száma Baján 1970—1977 között egyne­gyedével növekedett, 1977 végén 75 egység látta el a város lakos­ságát. A növekvő igényeket jel­zi az a tény, hogy míg a ven­déglátó egységek alapterülete kö­zel másfélszeresére emelkedett, áddig a forgalom 86 százalékkal bővült. A vendéglátó-hálózat városré­szenkénti eloszlására jellemző, hogy kevésbé tömörül a város- központban, mint a bolti kiske­reskedelmi hálózat. A nagyobb egységek a városközpontban ta­lálhatók. A belvárosban és a belső lakóterületen együttesen két étterem, 13 falatozó—büfé és há­rom italbolt van, erre a részre jut az összes alapterület több, mint fele. A két lakótelep közül különö­sen kedvezőtlen az Újvárosi la­kótelep ellátottsága, ahol mind­össze két falatozó—büfé áll a la­kosság rendelkezésére, együtte­sen csupán 16 négyzetméter alap­területtel. A József Attila lakó­telep ellátottsága megközelíti a városi átlagot. Nem megfelelő a külső lakóterületek ellátása, a vendéglátó egységek összes alap­területének egynegyede látja el a lakosság közel felét. A külső lakóterületeken levő húsz ven­déglátó egység kétharmada fala­tozó—büfé, mindössze Katonavá­rosban található egyetlen étte­rem. A vendéglátó forgalom város- részenkénti megoszlása valame­lyest eltér az alapterületétől. Míg a belső lakóterületeken az alapterület egyötödére a forga­lomnak csak 15 százaléka jut, addig a külső lakóterületeken az kórház, Kiskunfélegyházán 95 ágy létesült, Kiskunhalason pedig — a rekonstrukció részeként — egy új 92 ágyas elmegyógyászati rész­leg. Az általános orvosi körzetek 26-tal, a gyermekorvosi körzetek 24-gyel gyarapodnak. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a műtét, illetve az in­farktus utáni betegek további gondozására. Továbbra is a ki­emelt feladatok közé tartozik a műveseprogram, valamint a traumatológiai ellátás — mondot­ta befejezésül Juszt Lajos mi­niszterhelyettes. (MTI) alapterület egynegyedére a for­galomnak közel egyharmada esik. Az aránykülönbség mögött a kül­ső lakóterületeken levő falatozók—í büfék zsúfoltsága rejlik. Forgalom, idegenforgalom Az egységek szakjellege és a forgalom összetétele között szoros összefüggés van. A belvárosban, ahol főleg kulturált éttermek és szórakozóhelyek vannak, az ital- fogyasztás aránya 51 százalék. A külső lakóterületeken és az üdü­lőterületen, ahol a vendéglátó egységek nagy része falatozó—büfé és italbolt, az italfogyasztás ará­nya 61, illetve 59 százalék. Az italfogyasztás súlya viszonylag alacsony a lakótelepeken és az iparterületeken. Az egyes városrészek népesség­ből és a forgalomból való ré­szesedésének egybevetése arra utal, hogy a lakosság nagy ré­sze a belváros vendéglátó-háló­zatát veszi igénybe. Így a bel­városban nemcsak a kiskereske­delmi bolthálózat, hanem a ven­déglátó hálózat is saját népessé­génél lényegesen nagyobb népes­séget lát el. Baja egyetlen szállodája, a Du- na-szálló 150 férőhellyel. A vá­ros a fokozódó idegenforgalmi igényeknek egyre kevésbé tud eleget tenni, kénytelen szűkös szállodakapacitását fizetővendég­szolgálattal kiegészíteni. Harmadik éve működik a Pe- tőfi-szigeti kemping 10, összesen 30 férőhelyes első osztályú faház­zal, valamint 9, összesen 36 fé­rőhelyes, luxus kategóriájú fa­házzal. Wolfárt Mária Húszezerrel több szálláshely Megkezdődött a felkészülés az 1979-es idegenforgalmi szezonra.' A szálláshelyek bővítéséhez az Idegenforgalmi Hivatal az idén 20U millió forint támogatást nyújt, ami azt jelenti, hogy 20 ezer hellyel gazdagodik a hálózat. Elkészült a 400 személyes margit­szigeti gyógyszálló, s megnyitja kapuit Tatán a 100 ágyas Ár­pád-szálló is. ötezer új bunga­low, motelhely is várja a nya­ralókat az ország különböző tá­jain. (MTI) Az idén tovább fejlődik az egészségügyi ellátás 60 ÉVE TÖRTÉNT KRÚDY GYULA: A kápolnai földosztás A tavasz napja pedig végtele­nül ragyogott a kápolnai sík fe­lett. Az elhagyott barázdák, a néma mezők, a varjújárta rétek ma élvezik az utolsó magányt. Holnap reggelre megérkeznek a szerelmestársaik, az emberek, az új birtokosok és már alig vár­ják a türelmetlen munkáskezek az áldott munkát. Ma még a Károlyi buzdító hangja szállja be a mezőket, de holnapra elkezdődik itt a legna­gyobb áldás, az emberi munka. Egy felszabadult országnak az első kapavágása. Károlyi így beszélt a néphez: — Évszázados igazságtalanságot jöttünk jóvátenni. Alapkövét rak­juk most le annak a demokrati­kus birtokreformnak, melyet a nép akaratából alakult kormány készített a nép számára. Ez a nap egyúttal ünnepe az új Ma­gyarországnak, mert a feudális Magyarország utolsó maradvá­• Részlet a szerző azonos clmfl ri­portkötetéből, amelyet arról a nap­ról irt, amelyen Károlyi Mihály meg­kezdte földjei szétosztását. nyait temetjük el. Ezen az új, független, demokratikus, szociális intézményekkel telített Magyaror­szágon azé lesz a föld, aki dol­gozik. Mi a dolgozó Magyaror­szágért küzdöttünk és a forrada­lom vívmányainak első ünneplő napja a mai nap, a forradalom első diadalmas zászlóbontása a mai zászlóbontás. — A földbirtokreformot meg­alkottuk. Ez azonban az alkotás­nak csak egyik része. Most a dolgozó nép munkájára van szük­ség, hogy az alkotás maradandó legyen. Mert ha a nép nem lát munkához, rombadől az egész alkotás és ott fog heverni a ro­mok alatt az egész nép és a re­akció kicsavarja kezéből a már- már győzedelmes zászlót, és a zászló rúdjával fogja fejbevágni, hogy húzza tovább az igát. Aki igazán akarja a köztársaságot, aki igazán akarja, hogy a föld a népé legyen, az segítse a kor­mányt nehéz munkájában. A leg­nagyobb segítség pedig az, ha ásót és kapát vesznek a kezük­be, odaállnak az eke szarva mel­lé és arra törekednek, hogy töb­bet termeljünk, mint eddig. Az a legfontosabb, hogy a kisembe­rek is olyan belterjesen gazdál­kodjanak, mint eddig a nagybir­tokok, hogy a földművelés inten­zív legyen és elérjük a többlet- termelést. Itt azonban . nem sza­bad mindent az államtól várni. A kezdet nehézségei között itt- ott érezni fogják az állam se­gítő kezét, azonban az állami támogatásnak soha sincs meg az az éltető ereje, mint annak, ha az emberek egymást támogatják. A többtermelés sikere a szövetke­zéstől függ és ezért szövetkezeti alapon való együttműködésre hí­vom fel az ország kisbirtokosait. Termelő, beszerzési és értékesítő szövetkezeteket kell alakítani. — Ha meghallják az erdélyi hegyekben és a tótföld völgyei­ben, hogy itt megváltozott min­den, hogy itt a földtelenek föld­höz jutottak, hogy itt a munkát megbecsülik, akkor ott lakó test­véreink nem fognak Bukarestbe és Prágába vágyódni, ahová őket csak azért akarják besorozni, hogy a nagybirtokosok és a nagytőkések jövedelmét fokozzák, hanem azt fogják mondani, hogy nem akarnak sem a román, sem a cseh, sem a szerb imperializ­mus és kapitalizmus szolgái len­ni. — Mi is hódító hadjáratra in­dulunk most. Egy ellenséges nagy impériumát akarunk megvalósí­tani: a munkának és a szabad­ságnak impériumát. A zászlónk fehér és a fegyverünk nem a puska és a kézigránát, hanem az ásó és a kapa és az eke szarva. Én mint a köztársaság ideiglenes elnöke felszólítom az egész or­szág népét, sőt követelem, hogy adja ide a munkáját és a verej­tékét. Az egyszerű földművesekből álló néptömeg, mint egy ember kiáltotta: — Megadjuk! Ekkor már úgy ragyogott a nap a kápolnai mező felett, az égboltozaton, mintha sohasem lett volna szomorú tél. Az emelvényen a megyei és községi emberek elvegyültek a politikusokkal. Valamennyien gyönyörködve nézték a népet, amely oly méltóságteljesen, szin­te áhitatosan hallgatta végig a köztársaság elnökének szavait: mint aki átérezte e napnak his­tóriai jelentőségét. Mindenki ko­moly és ünnepélyes volt.

Next

/
Thumbnails
Contents