Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

2 • PETŐFI NfiPE • 1979. február 23.

{' s e ni c nyék sorokban

BUDAPEST

__________________

Csütör

tökön Casablancába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Veres Józsefnek, a Központi Bizottság tagjának vezetésével részt vesz a Marokkói Haladás és Szocializmus Pártja II. kongresszusán. (MTI)

BERLIN

Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere a szovjet kormány meghívására február végén—március elején hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban — jelentették be Berlinben. (MTI)

praga______________________

Pozsonyban folytatta munkáját a Szocializmus és béke címmel rendezett háromnapos nemzetközi tudományos értekezlet, amelyen a szocialista országok — közöttük Magyarország — békemozgalmának, valamint a nemzetközi demokratikus szövetségek egész sorának képviselői vesznek részt. (MTI)

LUSAKA

____________________

A

z Erich Honecker vezette állami és pártküldöttség csütörtök reggel befejezte háromnapos zambiai látogatását. Az NDK küldöttsége Lusakából a Mozambiki Népköztársaságba, az afrikai körút negyedik, s egyben utolsó állomására utazott. (ADN)

TAJPEJ_____________________

A tajvani kormányzat csütörtökön az „észak-amerikai ügyeket egyeztető tanács” létrehozásával hivatalosan lefokozta az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatait. A korábban nagyköveti szintű kapcsolatok további ápolására hivatott testület életre hívását — hosszú tárgyalások után — már február 15-én bejelentették. Az Egyesült Államok tajpeji nagy- követségét a „tajvani Amerika- intézet” váltja fel. Mindkét — lényegében tanácskozó — testület március 1-én, vagyis a Washington és Peking közötti nagykövetcsere napján kezdi meg tevékenységét. (AFP)

Czinege Lajos üdvözlete

Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter csütörtökön táviratot küldött D. F. Usztyinovnak, a Szovjetunió mar- salljának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének.

A táviratban a miniszter a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 61. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Honvédelmi Minisztériumának Katonai Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Néphadseregi Bizottsága, a Magyar Néphadsereg parancsnokai, katonái elvtársi üdvözletét, őszinte jókívánságait tolmácsolja a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta személyi állományának, katonáinak és parancsnokainak, valamint személy szerint Usztyinov marsallnak.

Folytatódik a tiltakozás a kínai agresszió ellen

(Folytatás az 1. oldalról.)

Fidel Castro végezetül elmondta, hogy az Egyesült’. Államok ellen vívott háborújában orvosokkal segítették Vietnamot, jelenleg viszont közel ezer polgári szakértő segédkezik az ország újjáépítésénél.

Hasonló módon eliitéli a kínai agressziót szerdai sízámában a Granma, a Kubai KI’ lapja.

•

Az amerikai diplomácia mossa kezeit a délkelet-ázsiai fejlemények ügyében, s megpróbál politikai tőkét kovácsolni a maga számára. Ez tűnt ki Richard Holbrooke-nak, a keleit-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkárnak csütörtöki kijelentéseiből.

Holbrooke elismerte, hogy Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnökhelyettes januári washi ngtoni látogatásán a zárt tárgyalásokon is közölte az amerikai korrhánnyal: katonai lépésre készülnek Vietnam ellen. „Washingtoni tudott róla, hogy valami készül — csak a konkrét időpontot nem ismertük” — mondotta a vezető kül- ügyminisztériumi tisztviselő. Holbrooke megismételte az ismert washingtoni érvet, amely szerint Carter elnök ellenezte a kínai terveket, s ezt közölte Teng Hsziao-pinggel.

Holbrooke amerikai lap- és rádiószerkesztők tanácskozásán beszélt. A kérdésre, hogy miért támadta meg Kína Vietnamot, a külügyi államtitkár az ismert pekingi érvekkel válaszolt: Kína demonstrálni akarta erejét — és „válaszolt a vietnami határsértésekre". Közismert, ezzel szemben, hogy Kína határprovokációk hosz- szú sora előzte meg az általános támadást.

A külügyi államtitkár aggodalmát hangoztatta, hogy ha a harcok kiterjednének, veszélybe kerülhetnek az Egyesült Államok szövetségesei, mint például Thaiföld. A csendes-óceáni amerikai 7. flotta erejét változatlan szinten tartják — közölte.

*

Az Egyesült Államok csütörtökön hivatalosan kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, hogy „megvizsgálják a délkelet-ázsiai helyzetet, s annak összefüggéseit a nemzetközi bi z- tonsággal”.

Andrew Young, amerikai

ENSZ-nagykövet közvetlenül a bejelentés előtt, Washingtonban azt mondotta: meg kell fontolni, foglalkozzék-e a világszervezet a délkelet-ázsiai fejleményekkel. Előfordulhat ugyanis, hogy az ENSZ-ben összekapcsolják a Vietnam elleni kínai támadást azzal a segítséggel, amelyet Vietnam Kambodzsának nyújt. Ez azután oda vezethet, hogy Kína végül nemzetközi határozatra hivatkozik, majd, amely feljogosítja: „csapatai Vietnamban maradhatnak mindaddig, amíg vietnami csapatok vannak kambod- zsában” — fejtegette Young.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője és a minisztérium más illetékes vezetői elkerülték az állásfoglalást a számukra kínos kérdésben. (MTI—VT/NY).

*

Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei támogatják Kína Vietnam ellen irányuló agresszióját — állapítja meg a BTA bolgár hírügynökség külpolitikai szemleírója. A Fehér Ház jóváhagyásával veszélyes ügylet zajlik: korszerű fegyverrel látják el a támadót. A helyből felszálló Karrierekkel eddig csak a NATO-or- szágok fegyveres erői rendelkeztek. Mindez olyan kritikus időpontban történik, ami egyértelművé teszi Washingtonnak és Londonnak a kínai agresszióhoz való viszonyulását.

Még egy jellemző tény: a Vietnamra rátörő kínai hadosztályok közül tízet az éppen megszüntetett tajvani frontról helyeztek át. Ez csak az amerikai—kínai közeledés következtében vált lehetővé. *

Veszelin Gyuranovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke, a Belgrádban akkreditált külföldi újáágírók részére sajtó- értekezletet tartott.

Nemzetközi kérdésekről szólva a délkelet-ázsiai helyzetre, Kína Vietnam elleni támadására vonatkozó kérdésre a következőket fejtette ki:

— Sajnálkozással és aggodalommal figyeljük, hogy a világ e térségében a Vietnam területére való katonai betörés következtében megromlott a helyzet. Véleményünk szerint az összeütközés, a konfliktus csak békés úton oldható meg. Elsőrendű, teendő a kínai csapatok kivonása Vietnam területéről, s aztán a vita békés tárgyalásokon történő rendezése,

az államközi kapcsolatok ismert, Jugoszlávia által az el nem kötelezett mozgalomban is következetesen képviselt elvei alapján.

♦

Csütörtökön hazánkban is folytatódtak a tiltakozások a kínai -agresszió ellen.

A MEZŐGÉP Tröszt több mint 37 ezer dolgozója ítélte el a barbár támadást és támogatásukról biztosították a hős vietnami népet.

A BHG Híradástechnikai Vállalat pártalapszervezetei, szakszervezetei, és KISZ-bizottságai valamennyi gyáregységben, üzemben, röpgyűléseket szerveztek, s a vállalat dolgozói nevében tiltakozó táviratot juttattak el a kínai nagykövetségre. Hasonló röpgyű- lésekre került sor a Láng Gépgyár üzemeiben, műhelyeiben.

Az Országos Szövetkezeti Tanács Elnöksége, 3 millió szövetkezeti tag nevében, testvéri szolidaritását fejezte ki a békés építő munkájában megtámadott vietnami néppel.

A mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók ezrei is tiltakozó röpgyűléseken fejezték ki felháborodásukat a kínai agresszió miatt.

A Komárom megyei bányászok röpgyűléseken követelték a kínai támadás azonnali és végleges beszüntetését. Táviratban ítélték el a pekingi vezetés kalandor, a világ békéjét is fenyegető akcióját, a vasutasok, s több más iparág dolgozói. A gyűlésekről tiltakozó táviratokat küldtek Kína budapesti nagykövetségére, s „Vietnam veled vagyunk” tartalmú táviratokban fejezték ki szolidaritásukat a vietnami budapesti nagykövetségnél.

A katolikus papok Somogy megyei békebizottsága nyilatkozatban ítélte el Kína Vietnam elleni támadását: „Felelősségünk és hivatásunk tudatában tiltakozunk Kína erőszakos, és a világbékét veszélyeztető lépése ellen. Együttérzésünket fejezzük ki azzal a vietnami néppel, amely a háborús nyomokat még jószerével el sem takarította. Csatlakozunk mindazokhoz a tiltakozásokhoz, melyek akár hívők, akár más jó- akaratú emberek részéről történnek” — hangzik a nyilatkozat, amely békét, a súlyos problémák megoldásához pedig tárgyalásokat követel. (MTI, AFP, Reuter, TASZSZ)

Ugo La Maifa kapott megbízatást az új olasz kormány megalakítására

Pertini köztársasági elnök csü törtökön Ugo La Maifát, a Köz- társasági Párt (PRI) elnökét jelölte miniszterelnöknek a szerdán visszalépett Andreotti helyett.

A 76 éves La Maifát az olasz nagytőkéhez szorosan kötődő politikusnak ismerik. Jó kapcsolatot tart fenn Washingtonnal is. Különösen jó viszony fűzi a Fiat fő- részvényeseihez, az Agnelli-csa- ládhoz. La Maifa tavaly köztársasági elnökként is szóba került. Moro idején azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy szorgalmazta a kommunisták bevonását a kormányba. Újabban elkanyarodott ettől a vonaltól, és lényegében megalkudott azzal a Washington által is támogatott kereszténydemokrata törekvéssel, hogy az OKP-t távoltartsa a kormánytól. (Az olasz nagytőke is erre az álláspontra helyezkedik.)

La Maifa kormányalakítási kísérletét — nehéz vállalkozásnak — tartják Rómában. Annál is inkább, mivel a Kereszténydemokrata Párt leszögezte: La Maifának is ugyanazon korlátok között kell maradnia, amelyeket pártja Andreottinak állított fel.

Ugo La Maifa az elnöki palotából távozóban kijelentette, arra

kapott megbízatást Pertinitől, hogy igyekezzék helyreállítani a felbomlott ötpárti parlamenti többséget, és megszerezni ennek a többségnek a támogatását egy új kormány megalakításához. La Maifa fenntartással fogadta el megbízatását, s bejelentette, hogy kormányalakítási konzultációit pénteken kezdi el.

Ha La Maifa tanácskozásai nem járnak sikerrel, akkor — a csütörtöki olasz sajtó egyöntetű véleménye szerint — Olaszországban a parlament feloszlatása és idő előtti választások kiírása várható. (AFP, DPA)

Irán két héttel a forradalom után

Az iráni sah által kinevezett utolsó kormány az uralkodó menekülését mindössze 26 nappal élte túl. Eleven bizonyítéka ez annak, hogy lényeges társadalmi bázisa nem volt. Az iráni tömegeket egyesítette a szabadulás vágya az abszolút monarchia önkényuralmától: ez vezetett Baktiar gyors bukásához.

Már a nagy forradalmi fordulat időpontjában előrelátható volt, hogy mindazok a társadalmi és politikai problémák, amelyek az önkényuralom elleni harc időszakában szükségszerűen háttérbe szorultak, a győzelem után újra megjelennek. Hiszen a monarchiát az elvetélt földreform, az erőltetett iparosítás, a polgári és baloldali ellenzékre nehezedő terror aknázta alá. A megdöntött önkényuralmi rezsim helyébe tehát új politikai rendszert kell létrehozni, ez pedig igen kényes és bonyolult feladat.

Az első két hétben a mélyebben fekvő gazdasági-társadalmi kérdések megközelítésére természetesen nem kerülhetett sor. A forradalmi mozgalom, amelynek szellemi vezetője a siita egyház vezéralakja, Khomeini volt, egyelőre a konszolidálás elsődleges problémáival volt elfoglalva.

Első helyen szerepelt ezek között al kormány létrehozása és helyzetének megszilárdítása. Ismeretes, hogy Khomeini Bazar- gan személyében olyan, 73 esztendős politikust nevezett ki miniszterelnökké, aki sajátos rhó- don egyesíti magában az iszlám elvek iránti hűséget egy racionális és modern technokrata szakértelmével.

Khomeini koalíciója

Ami Bázargan kormányát illeti, annak összetételét az jellemzi, hogy a miniszterelnök-helyettesi posztokat Khomeini személyes bizalmasai, a legfontosabb miniszteri tárcákat viszont a polgári na- cionailista Nemzeti Front politikusai töltik be. A három miniszterelnök-helyettes között a legfontosabbnak tűnik Ibrahim Jaz- di. aki az úgynevezett „forradalmi ügyek” felelőse. Khomeini másik két bizalmasa, Sabbaraian a hatalomátvétel szervezeti problémáival, Entezam pedig a tájékoztatási kapcsolatokkal foglalkozik. A miniszterek között a Nemsieti Front három kiemelkedő személyiségét találhatjuk meg: Szand- zsabi, a front vezetője külügyminiszter; Foruhar munkaügyi miniszter lett, a belügyminisztériumot pedig egy ügyvéd-politikus, Dzsavadi vette át.

E pillanatban tehát kormány- szinten az jellemzi a helyzetet, hogy Khomeini közvetlen környezetének koalíciója jött létre a polgári nacionalista vezetőkkel. Ennél baloldalibb erő nem kapott képviseletet a hatalomban. Az iráni kommunistákat illetően Khomeini és más vezetők úgy nyilatkoztak, hogy az 1949 óta betiltott kommunista párt a későbbiekben kifejthet legális tevékenységet. Azt azonban nem titkolták, hogy kormányszinten nem hajlandók együttműködni a Tudeh-párttal.

Tábornokok kivégzése

A kormányhatalom vonatkozásában az első napok két említésre méltó fejleményt hoztak. Az egyik az, hogy gyors és erőteljes intézkedések történtek az iráni hadsereg „lefejezésére”. Úgynevezett „iszlám különbíróság” két ízben is tárgyalta e hadisereg vezetőinek ügyét. Elítélték és kivégezték a titkosrendőrség, á SAVAK több mint egy évti2:edig volt vezetőjét, Nassziri tábornokot, Nadzsi tábornokot, az isafahánl helyőrség parancsnokát, Rahimi tábornokot, aki Teherán katonai parancsnoka, majd a rendőrség főnöke volt, és Koszrodad tábornokot, a légide- szant-csapatok parancsnokát. A második perben még négy táborr nokot ítéltek halálra és végeztek ki. Tekintve, hogy a szárazföldi

hadsereg vezetőjét, Badredi tábornokot már korábban saját katonái megölték, a katonai ultrák főnöke, Oveisszi tábornok pedig még a forradalom győzelme előtt az Egyesült Államokba menekült — ezt a fordulatot gyorsnak és radikálisnak lehet nyilvánítani. A cél nyilvánvaló: a kormány magát a hadsereget át akarja venni, de lehetetlenné akarja tenni egy restaurációs katonai puccs megszervezését.

Nehéz konszolidáció

Az új hatalom első két hetének második és a helyzetet lényegesen bonyolító jelensége a régóta létező két fegyveres gerillaszervezet erőteljesebb fellépése, legalább is Teheránban. A magát „marxista—leninistának” nevező, de erőteljes anarchista és maóista jellegű és elsősorban az egyetemi diákságra támaszkodó Fedajjin, valamint a siita mozgalom ultrabal fegyveres szárnyát alkotó ^ludzshid-csoport nem szolgáltatta be fegyvereit, így jelenleg (mindenekelőtt a fővárosban) a kormánnyal nem teljesen tisztázott kapcsolatban álló két fegyveres csoport is működik.

Feltehető, hogy a kormányhatalomnak még néhány hétre lesz szüksége a konszolidáció legközvetlenebb elemi feladatainak végrehajtására. Az abszolút monarchia helyébe lépő új rendszer mélyebb gazdasági-társadalmi és politikai problémái csak ezután kerülnek majd napirendre.

—i —e

FELÚJÍTÁS ÉS A KORSZERŰSÍTÉS

Tizenöt év alatt; 1,2 millió új lakás

A párt Központi Bizottsága már korábban javasolta, a Miniszter- tanács pedig csütörtöki ülésén jóváhagyta azt a 15 éves programot, amelynek alapján 1990-ig hazánkban újabb 1,2 millió lakás épül, több mint 300 ezer lakást felújítanak, több tízezret korszerűsítenek.

Ezúttal a második 15 éves lakásépítési programról van szó; az első nagyszabású tervet 1961 és 75 között hajtottuk végre. Másfél évtized alatt a tervezett 1 millió helyet 1 millió 50 ezer lakás épül, 63-ról 35 százalékra csökkent az egyszobás, 80-ról 53 százalékra a komfort nélküli lakások, ugyanakkor 37-ről 65 százalékra emelkedett a kettő- és több szobás, 13-ról 35 százalékra a komfortos lakások aránya. Annak ellenére, hogy időközben csaknem negyedmillió elavult, korszerűtlen lakást megszüntettek, csökkent a lakások zsúfoltsága.

Az új 15 éves program a ko- íábban megkezdett lakásépítési politika folytatása, a korábbinál azonban átfogóbban, sokoldalúbban intézkedik a lakásépítésről és -gazdálkodásról, s fontos új elemekét is tartalmaz. Nagy nyomatékkai hangsúlyozza, a lakásépítéssel azonos fontosságú feladatként határozza meg a meglevő lakások felújításának és korszerűsítésének gyorsítását, rámutat az alapfokú oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és egyéb, a lakosság ellátását szolgáló létesítmények létrehozásának, a lakáscserék fokozásának jelentőségére.

A program szerint 1976 és 1990 Között 1,2 millió új lakás épül, így 1990-re a lakásállomány eléri a 4—4,1 milliót. A program teljesítése nyomán lényegesen kevesebb család kényszerül majd együttlakni, mint jelenleg. A komfortos lakások aiánya megkétszereződik és megközelíti az összes lakások háromnegyedét. Növelik az állami lakások alapte- riiletét, az idősek és egyedülállók számára nagyobb arányban építenek kis alapterületű, nyugdíjas házakat, bérlő- és garzonházakat, hoteljellegű otthonokat, amelyeknek lakói különféle szolgáltatásokban is részesülhetnek.

A 15 éves lakásépítési és -gazdálkodási program első harmadának feladatait már az V. ötéves népgazdasági terv megszabta. 1976 és 80 között várhatóan 440—450 ezer új lakás épül, a VI. és a VII. ötéves tervidőszak-! ban további 750—760 ezer lakást kell építeni.

A lakáskorszerűsítés 1990-ig mintegy 120 ezer városi, komfort nélküli kis alapterületű állami lakást érint. ‘Ezek használati értékét olyan módon is növelik, hogy több kis alapterületű lakás összevonásával jól felszerelt, nagyobb lakásokat alakítanak ki. így a 120 ezer komfort nélküli lakásból mintegy 50—60 ezer, minőségileg megfelelő lakás jön létre.

A tömeges lakásépítéshez az elmúlt másfél évtizedben lényegében megteremtődött a háttéripar. Létrejöttek a házgyárak, rendelkezésre állnak a különféle szerelvények, építőanyagok. Nem alakult ki még az iskolák, óvodák. bölcsődék, áruházak, üzletek, egészségügyi létesítmények építését szolgáló megfelelő építőipari bázis és technológia. Mindez szükségessé teszi a magas- és mélyépítőipari, a szak- és szerelőipari kapacitások összehangolt fejlesztését.

A lakásfelújítások és -korszerűsítések gyorsuló üteme is új feladatokat jelent. Ezért a kapacitásokban tartós területátrendezést kell végrehajtani, főként Budapest és azon körzetek javára, ahol a legnagyobbak a feladatok.

A tanácsi lakások elosztásánál az eddiginél is következetesebben kell érvényesülniük a szociálpolitikai, rétegpolitikai elveknek. A lakáselosztással összefüggő támogatási rendszert ennek megfelelően oly módon szükséges továbbfejleszteni, hogy több esélyük legyen a lakáshoz jutáshoz a szerényebb jövedelmű rétegeknek. Sokat segíthet a lakáshelyzeten a lakáscserék intézményes támogatása is. Pénzügyi ösztönzéssel, a lakáscserealap fokozatos növelésével, szolgáltató jellegű szervezetek létrehozásával is segíti majd a kormányzat a lakáscserét.

A Minisztertanács utasította az illetékes szerveket, gondoskodjanak a lakásépítés, s -gazdálkodás 15 éves terve végrehajtásához szükséges feltételek széles körű megteremtéséhez. (MTI)

LAPZÁRTAKOR ÉRKEZFTT

• Hazaérkezett Indiából a magyar parlamenti delegáció

Csütörtökön hazaérkezett a magyar országgyűlés küldöttsége, amely Péter János alelnök vezetésével hivatalos látogatáson járt Indiában. A delegáció tagja volt Komócsin Mihály, Vadkerti Miklósné, Magyar Sándor és Radnóti László képviselő. (MTI)

• Chnoupek hazautazott Moszkvából

Befejezte hivatalos látogatását Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívására járt Moszkvában. Bohuslav Chnoupek megbeszéléseket folytatott Andrej Gromiko külügyminiszterrel. A látogatásról közleményt adtak ki, melyben megállapítják, hogy a két ország kapcsolatai sikeresen fejlődnek. Állást foglalnak a szocialista közösség országainak egysége, a fegyverkezési verseny haladéktalan megszüntetése mellett. Határozottan elítélik Kínának a szocialista Vietnam ellen végrehajtott agresszióját. (MTI)

GYORSLISTA

az 1979. február 21-én megtartott nemzetközi olimpiai sportlottó jutalomsorsolásról.

A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a Harkov borotva (495 Ft) b Moszkvics 1500 tip. személy- gépkocsira utalvány, c Lada 1200 tip. személygépkocsira utalvány.

d Utazás az 1980. évi moszkvai

e Vásárlási utalv. (10 000 Ft) f Minszk—10 hűtőgép (5300 Ft) g Junoszty—420 tv (4350 Ft) h Riga mosógép (1500 Ft) i Rakéta—7 porszívó (1260 Ft) j Vásárlási utalv. (5000 Ft) k Vásárlási utalv. (2000 Ft)

olimpiára (15 000 Ft) ,

í

Vásárlási utaJv.

(1000 Ft)

2 153 349 1

2 336 933 f

z 715 575 1

3 140 113 1

3 558 914 e

2 159 086 1

2 342 670 h

Z 721 312 k

• 3 151 587 1

3 576 125 1

2 164 823 1

2 348 407 h

2 727 049 1

3 157 324 J

3 581 862 1

2 176 297 1

2 354 144 j

2 732 786 k

3 163 061 1

3 604 810 h

2 187 771 j

2 509 043 j

2 738 523 1

3 168 798 1

3 622 021 1

2 193 508 1

2 514 780 k

2 744 280 1

3 174 535 k

3 633 495 1

2 204 982 1

2 520 517 f

2 755 7Í4 1

3 191 746 1

3 639 232 1

2 216 456 1

2 526 254 ß

3 019 636 1

3 197 483 1

3 650 706 k

2 227 930 1

2 537 728 le

3 025 373 1

3 208 957 1

3 656 443 e

2 233 667 1

2 572 150 1

3 031 110 1

3 214 694 1

3 662 180 1

2 239 404 1

2 577 887 1

3 036 847 1

3 415 489 1

3 673 654 h

2 245 141 1

2 600 835 1

3 042 584 1

3 432 700 1

3 679 391 1

2 250 878 i

2 606 572 1

3 048 321 1

3 438 437 1

3 685 128 J

2 268 089 k

2 612 309 k

3 054 058 1

3 461 385 j

3 696 602 k

2 273 826 k

2 635 257 1

3 065 532 1

3 467 122 1

3 719 550 1

2 285 300 k

2 640 994 k

3 071 269 1

3 472 859 1

3 731 024 1

2 291 037 1

2 646 731 k

3 077 006 k

3 490 070 1

3 759 709 1

2 296 774 1

2 652 468 j

3 094 217 g

3 507 281 1

3 765 446 k

2 302 511 k

2 663 942 k

3 099 954 g

3 518 755 1

3 776 920 1

2 308 248 l

2 669 679 1

3 105 691 k

3 524 492 1

o noo 004 i_

2 313 985 J

2 675 716 1

3 111 428 1

3 530 229 1

3 788 394 k

2 319 722 1

2 686 890 1

3 117 165 1

3 535 966 1

3 799 868 1

2 325 459 k

2 698 364 g

3 122 902 1

3 547 440 1

3 822 816 1

2 331 196 e

2 704 101 1

3 128 639 k

3 553 177 1

3 862 975 f

Listánk a szegedi és a pécsi postaigazgatóság területén vásárolt szelvények számát tartalmazza.

A nyertes szelvényeket 1979. március 20-ig kell a totó—lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni.

A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.