Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-21 / 43. szám
1979. február 21. « PETŐFI NÉPE • 3 Baja jelenidőben II. Népesség, demográfia Az aktív keresők aránya a városi átlagot — közel 50 százalék — számottevően meghaladja az egyéb belterületen és az iparterü- leteken. A többi városrészben lényeges eltérések ezen a téren nem figyelhetők meg. Jelentékeny különbségek tapasztalhatók viszont az eltartottak arányában. A fiatal korosztályok nagy súlya miatt kiemelkedően magas az eltartottak aránya a lakótelepeken és a külterületeken. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint Baja város 17,4 ezer aktív keresőjének 85 százaléka a belvárosban és a lakóterületeken élt. Az elmúlt nyolc év alatt ez az arány feltehetően a lakótelepek javára változott meg. Ipari, mezőgazdasági dolgozók A városban végbement jelentős ipari fejlesztés hatására az aktív kereső népesség fele az iparban és az építőiparban, harmada az úgynevezett tercier ágazatokban dolgozott. Viszonylag magas, meghaladja a 17 százalékot a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya. Az aktív kereső lakosság ösz- szevont népgazdasági ágak szerinti összetétele városrészenként jelentékeny szóródást mutat. Az ipari és építőipari keresők részaránya a városi átlagnál lényegesen magasabb az iparterületeken, valamint a belső és külső lakóterületeken. A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya csak az egyéb belterületen és a külterületeken jelentős. A tercier szektorban dolgozók aránya á lakótelepeken a legmagasabb, de a városi átlagot számottevően meghaladja a belvárosban és a belső lakóterületen is. A fizikai dolgozók részaránya kiemelkedően magas az egyéb belterületen és a külterületen. Ezekben a városrészekben a legmagasabb egyúttal a mezőgazda- sági fizikai foglalkozásúak súlya is. A belvárosban, a belső lakóterületen, továbbá a lakótelepeken a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya természetszerűleg a legalacsonyabb. A szellemi dolgozók aránya ugyanakkor a belvárosban és a belső lakóterületen a legnagyobb. Általában jellemző, hogy a belvárosból kifelé haladva növekszik a fizikai, és csökken a szellemi foglalkoztatottak aránya. Wolfárt Mária Baja népessége a századforduló óta közel kétharmadával növekedett, és jelenleg meghaladja a 38 ezer főt. Számottevő népességgyarapodás a felszabadulást követően csak az 1960-as évektől figyelhető meg, amikor az ipari fejlődés nagy szívóhatást gyakorol a vonzáskörzet népességére. Jelenleg közel 5 ezren járnak be dolgozni naponta a városba. Gyarapodott a lakosság Jelenleg Baja Bács-Kiskun megye második városa, és a településhálózatban betöltött szerepkörét illetően részleges felsőfokú központ. Jellemző a városra — a megyeszékhellyel ellentétben — a külterületi népesség viszonylag alacsony aránya. A megye városai közül — Kalocsát követően — Baja a legkevésbé tanyás város. 1960-ban a lakosságnak mintegy 90 százaléka élt külterületen. Azóta al jelentős belterületre költözés következtében arányuk tovább mérséklődött, és jelenleg 5 százalék körülire tehető. A legutóbbi két népszámlálás között eltelt évtizedben a város lakosságszáma 15 százalékkal gyarapodott, az előző évtizednél számottevően gyorsabban. Az 1970—78 közötti években a népességszám növekedési üteme ismét visszaesett, évi átlagban alig haladta meg az 1 százalékot. A városfejlesztési célkitűzések végrehajtása kapcsán a belső városrészekben megvalósított szanálásokkal, valamint áz új lakótelepek folyamatos kiépülésével a lakásállomány térbeli megoszlásában számottevő arányeltolódás következett be, ami a népesség városrészenkénti elhelyezkedését is nagy mértékben módosította. A város legerőteljesebben növekvő részei — a többi városhoz hasonlóan — a lakótelepek, nevezetesen a József Attila és az Üjvárosi lakótelep. Az utóbbiban a VI. ötéves tervidőszak végéig 1000— 1500 lakásszámú lakótelep kialakítása várható. Eszerint az itt élő népesség 1985-ig a jelenlegihez képest legalább megkétszereződik, vagyis megközelíti majd az ötezer főt. Gyerekek, fiatalok, öregek Az 1970-es népszámlálás időpontjában Baja gyermekkorú lakosainak száma megközelítette a 6.5 ezret, ami az összlakosság 18,2 százaléka. A 0—14 évesek aránya a belvárosban és a belső lakóterületen lényegesen alacsonyabb a városi átlagnál, ezzel szemben a külső lakóterületeken és a külterületen jóval magasabb. A lakótelepekre általában jellemző fiatal korösszetétel most van kialakulóban. A munkaképes korú népesség aránya ugyancsak figyelemre méltó eltéréseket jelez városrészenként. A legproduktívabb (15—39 éves) munkaképes korú lakosság körzetenkénti aránya 3E>—51 százalék közötti. 1970-ben legmagasabb volt a lakótelepeken. Az idősebb (40—59 éves) munkaképes korú lakosság területenként kisebb szóródást mutat. Az idős korú (60 és idősebb) népesség aránya a lakótelepeken nem éri el a 11 százalékot, s ezzel szemben a belső lakóterületeken 20 százalék. A tanácsi munka pártirányítása a nagyközségekben Rangos települések a nagyközségek. Megyénkben 21-et számlálunk, s e helyeken él Bács-Kiskun lakosságának több mint 27 százaléka. A nagyközségek közül néhány szemmel láthatóan is a várossá fejlődés irányába halad — igen tekintélyes vonzáskörzettel. A valóságos rangot talán mégis az adja, hogy az utóbbi években figyelemre méltó fejlődés történt a nagyközségek politikai, gazdasági, társadalmi helyzetében. E folyamatok befolyásolásában, irányításában, a végrehajtás megszervezésében, a lakosság mozgósításában igen nagy felelősségük van a nagyközségi tanácsoknak. Rendelet a vásárlók tájékoztatásáról Nemcsak a vevő, de sokszor az eladó sem tudja egy-egy fogyasztási cikkről, hogy tulajdonképpen mi is az, hogyan kell használni, kezelni. A vásárlók ilyen irányú jogos kifogása korántsem csak az import termékekre, hanem sok hazai árura is érvényes. Ezért adott ki a belkereskedelmi miniszter rendeletet a fogyasztási cikkek használati útmutatóiról. A rendelet a vásárlók megfelelő tájékoztatása érdekében előírja. hogy — meghatározott termékekhez, amelyek körét is bővítették — írásban, magyar nyelvű, közérthető útmutatót kell mellékelni. Ebben a terméknek a fel- használás vagy kezelés szempontjából lényeges tulajdonságairól, rendeltetéséről, minőségéről, méreteiről, tartósságáról kell tájékoztatni a vásárlót, valamint arról, hogy az érintett termék meddig hozható forgalomba, meddig használható fel, hogyan őrizhető meg a minősége. A külföldi termékek kezelési útmutatóján feltüntetendő a gyártás helye és — a ruházati cikkek kivételével — az importáló vállalat neve is. A használati kezelési útmutatóról a termelőknek, az importálóknak, illetve a kisiparosoknak a belkereskedelmi vállalatokkal, magán- kereskedőkkel együttműködve kell gondoskodniok. A miniszteri rendeleit augusztus 1-én lép hatályba, amikor nemcsak az újonnan forgalomba kerülő, hanem a raktáron levő termékek használati kezelési útmutatóiról is kötelesek gondoskodni az érintett szervezetek. (MTI) Kis füzet, nagy segítség Egyre nagyobb tömegek igénylik a szabad idő kulturált, aktív pihenéssel való eltöltését. Ehhez ad segítséget az az ízléssel szerkesztett, gazdagon illusztrált fü- zetecske, amelyet a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztálya adott ki, hogy áttekintést nyújtson általa négy neves, nagy múltú közművelődési-tudományos intézmény — a budapesti Történeti Múzeum, a budapesti Fővárosi Levéltár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert — szolgáltatásairól, látnivalóiról. A füze- tecske remek segítség a közös családi programok kialakításához, és a csoportos látogatók ismeret- szerzéséhez, szórakozva tanulásához. Erősödik a demokratizmus Nem közömbös tehát, hogy mennyire eredményes a tanácsi apparátusok munkája, milyen szintűek a lakossági kapcsolataik, s hogy mennyire színvonalas pár,tirányíitásuk. A nagyközségi pártbizottságok, pártvezetőségek irányító munkájukat a XI. kongresszus, valamint a témában érvényben levő felsőbb pártszervi határozatok alapján végzik. Növekszik kezdeményezőkészségük, jobban élnek hatásköreikkel. Ami ugyancsak figyelmet érdemel: folyamatosan erősödik, szélesedik működésük demokratizmusa. A pártirányítás ma elsősorban a tanácsok munkájának erősítésére, a területfejlesztésre, olyan politikai program kimunkálására irányul, melyek a lakosság széles rétegeit érintik. Ebben a tevékenységben meghatározó szerepük van a választott tanácsi testületek kommunista tagjainak, akik elősegítik a feladatok helyes értelmezését, a tisztánlátást, a párt politikájának végrehajtására mozgósítanak a testületen belül. Ezért is célszerű a nagyközségi pártbizottságok nagy részének az a törekvése, hogy a fontosabb, nagyobb jelentőségű párt- határozatokról külön is tájékoztatást adnak a kommunista tanácstagoknak. A pártszervek az utóbbi időszakban egyre több fontos témával foglalkoznak, így fejlesztési kérdésekkel, beruházásokkal, a tanácsi ágazati munka egyes kiemelt területeivel foglalkoznak. Gond is van. Viszonylag még kevesebb alkalommal mérik fel az igazgatási, hatósági munka eredményeit, további feladatait. Segítés, ellenőrzés A nagyközségi tanácsok pártirányítása is több csatornán keresztül érvényesül. Egyrészt a választott testületek útján, a kommunista tanácstagok tevékeny közreműködésével, a tanács hivatali apparátusában dolgozó kommunistákon, vezetőkön keresztül és az apparátusban működő hivatali párt- alapszervezet közvetlen tevékenysége által. A ha- táskörileg illetékes nagyközségi pártbizottságok, pártvezetőségek ennek megfelelően nagy felelősséggel, eredményesen végzik irányító, segítő és ellenőrző munkájukat. A járási pártbizottságok közvetett módon kapcsolódnak a tanácsi munka pártirányításához: segítik és ellenőrzik a közbeeső pártbizottságok, pártvezetőségek munkáját. Közreműködnek a nagyközségi párt, illetve tanácsi szervek és a megyei tanács szakigazgatási szervei közötti koordináció eredményes működésében. A nagyközségi tanácsi apparátusokban egyre nagyobb figyelmet kap a káder- és személyzeti munka. Tervszerűbben foglalkoznak a hivatali apparátus politikai és szakmai felkészítésével, továbbképzésével. Az utóbbi két évben a szakmai képzettség aránya szerényebb, a politikai képzettség terén viszont lendületesebb a fejlődés. A legnagyobb gond — az apparátusok stabilizálása. Gyakoriak ugyanis a cserélődések, viszonylag kevesen vannak, akik az igazgatási, hatósági munka végzéséhez kellő gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznének. Ebből ‘adódik, hogy néhány nagyközségben nehézkes az ügyintézés, hiányzik a szakszerűség és amivel ugyancsak számolni kell — a lakosság ügyeinek intézése is alatta marad a joggal elvárható szintnek. Tervszerű utánpótlás A jelenlegi helyzet mielőbbi megváltoztatása érdekében az eddigieknél hatékonyabban foglalkoznak az apparátusok minőségi javításával, meggondolt, célszerű kádercserékkel, belső előléptetésekkel erősítik a nagyközségi tanácsok vezetését, az érdemi ügyintézők szélesebb körét. A hosszú távú megoldást az adja majd, ha sikerül folyamatosan a tanácsi munkát hivatásnak tekintő fiatalok Államigazgatási Főiskolára küldése. Több nagyközségben ezt az utat járják. A kedvező változást előmozdítja az a terv, mely szerint a nagyközségekben is célszerű az ügyfélszolgálati irodák megszervezése. Az apparátusok erősítéséhez, a tervszerű utánpótlás biztosításához a szakigazgatási szervekkel együttműködve, folyamatos segítséget nyújtanak a nagyközségi pártbizottságok és a tanácsi apparátusban működő pártalapszervezetek. A tanácsi munka irányításában sajátos szerepük van a nagyközségi tanácsi apparátusoknál működő hivatali pártalapsziervezeteknek. Eredményesen közvetítik a felsőbb irányító pártszervek határozatait, folyamatosan segítik és ellenőrzik is az apparátusban dolgozó kommunista vezetők, ügyintézők munkáját. A legfontosabb feladatuk: helyileg minél jobb körülményeket teremteni az állami munkára a tanács tevékenységére vonatkozó párthatározatok következetes megvalósításához. Hatékony igazgatási munka Nem lebecsülendő felelősségük a tömegkapcsolatok erősítésében sem. Ezért egyre nagyobb figyelmet fordítanak a hatósági intézkedések megalapozottságára, a hatékony igazgatási munkára és nem utolsósorban a lakosság ügyeinek gyors, emberséges és kulturált intézésére. Végül még egy dologról. A nagyközségi tanácsoknál működő pártalapszervezetek munkáját a területileg illetékes pártszerveken kívül eredményesen segíthetik a megyei tanács szakigazgatási szervei és a megyei tanács járási jogú pártbizottsága is. Mindenekelőtt: információs munkával, koordinációval, a hatáskörök betartásával. Szabó Attila BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Üdültetés Lengyelországban Hol tölti a szabadságát? Tíz lengyel dolgozó közül legalább öten így válaszolnak a kérdésre: Télen a hegyekben. A Beszedekben vagy a Szudétákban. Természetesen, a kedvelt nyaralóhelyek közé tartozik a Balti-tengerpart is: júliusban, augusztusban für- dőzők lepik el Sopot strandjait. Bár hideg a tenger, de itt az öböl sekély vize gyorsan felmelegszik, s a nyári hónapokban üdülőknek kellerhes fürdési lehetőséget nyújt. A Mazur-tóhátság a vízisportot kedvelők paradicsoma. Lengyelország erdőkoszorúzta tavainál is számos kemping, szálló vonzza a pihenni, szórakozni vágyókat. Évente 4,5 millióan töltik szabadságukat hegyvidéki, tengerparti és tavak melletti üdülőhelyeken, ebből 2,8 millióan vállalati és szak- szervezeti üdülőkben. Varsóban, a Szakszervezetek Országos Tanácsának (CRZZ) székházában kerestem fel Jerzy Bialk elvtársat, az üdülési osztály vezetőjét. Szobájának egyik falán Lengyelország térképe, beszélgetésünk szemléltető eszköze. — Az ország különböző részein — hegyvidéken, tengerparton — üdülőink vendégei hatvan százalékban fizikai dolgozók. A beutalókat mi adjuk ki a gyáraknak, vállalatoknak, intézményeknek. A kéthetes üdülési díj változó, aszerint, hogy egy családban mennyi az egy főre jutó jövedelem. Ahol például 1200—1300 zloty, ott 200 zlotyt fizetnek egy családtag után. A maximális díj: 1200—1500 zloty. A vállalati szak- szervezeti tanács az elbíráláskor figyelembe veszi a gyermekek számát, azt, hogy egyedülálló-e a családfenntartó stb. S mindenekelőtt a munkakörülményeket: a nehéz fizikai munkát végzők előtérbe kerülnek. — Hogyan oldják meg a nagy- családosok üdültetését? — Lengyelország népessége nagyon fiatal. Az összlakosság 39 százaléka 0—30 éves korú. A háború utáni évtizedekben növekedett a családnagyság, ebből következően az ország lakossága három évtized alatt 10 millióval gyarapodott. Tehát nálunk az üdültetési rendszer eleve a családos formát veszi alapul. Ehhez nem feltétlenül fontosak az 5—6 ágyas szobák, mert a nagycsaládosok két egymásba nyitható szobában is elhelyezhetők. Az üdülőhelyeken központi óvodák vannak, ahová a különböző üdülőkből viszik a gyerekeket, s így napközben a szülőket nem kötik le. Ez feltétlen fontos a felnőttek kikapcsolódásához, az egész éves munka utáni regenerálódáshoz. — Ki tartja fenn az üdülő-óvodákat? — Egy éve, hogy a szakszervezet határozatot hozott az üdülőhelyek együttműködésére, gazdasági, szociális és kulturális vonatkozásban. Az egy településen levő üdülők fenntartási, karbantartási munkáit központi szakipari műhely látja el, ahol a szakmunkások — lakatos, villany-, vízvezeték-, központifűtés-szerelők dolgoznak. Közös az orvosi rendelő, az óvoda ... Ugyancsak központilag szervezik a kulturális rendezvényeket, így változatosabb a program, az emberek több szórakozási lehetőség közül választhatnak. Sportversenyeket is szerveznek, felszerelések a központi kölcsönzőben kaphatók, a hegyi vagy a vízi környezetnek megfelelően. Közös a csónakház, közösen fizetik az úszómestert. 1978- ban 28 városban 146 vállalati és szakszervezeti üdülő vezetősége kötött egymással ilyen típusú szerződést. Kedvezőek az első év tapasztalatai. — Egy adminisztratív kérdés: előfordul az üzemekben, hogy a kiadott beutalójegyekből visszamarad. Ilyenkor átadják a felesleget más vállalatoknak? — Sok időveszteséggel járna, míg körtelefonokkal keresgélnék az igénylőket. Bevált forma nálunk. hogy a felesleges jegyeket bejelentik a szakszervezeti megyei bizottságoknak, azok pedig a megyei lapokban rendszeresen közzéteszik. Így a dolgozók az újságból tájékozódhatnak az üdülési lehetőségekről. — A gyermeküdültetésben hogyan vesz részt a szakszervezet? — Az Oktatásügyi Miniszté-' riummal közösen szervezzük a nyári, szünidei üdülést. Évente hétmillió gyermek üdülését biztosítjuk, a vállalatok pénzügyi támogatásával. Az elhelyezésben igénybe vesszük a nyaralóhelyek iskoláit is. Ilyenkor a tantermek átalakulnak hálótermekké. — A szakszervezet foglalkozik külföldi csereüdültetéssel is, hány dolgozó vesz részt ebben? — Évente 60 ezer. Ennyien jutnak el a szocialista országokba a szakszervezet útján. Nagyon jók a kapcsolataink a magyar szak- szervezetekkel, vállalatokkal. A gyári kollektívák között tartós barátság jött létre, s ezt szeretnénk a jövőben tovább erősíteni. H. A. • Telt ház a hegyi üdülőkben. • A téli sport kedvelőinek liftes '"siklopälydkat építenek az üdii'^F közelében. (Fotó: INTF.RPI^ESS - i'*5'
