Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1919. február 21. események sorokban MOSZKVA _____________ I gen széles körben emlékeznek meg az elkövetkező napokban és hetekben a Szovjetunióban a Magyar Tanácsköztársaság kiki­áltásának 60. évfordulójáról. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság kollektív tagjai az ország szinte valamennyi köztársaságában, sok nagyvárosában rendeznek emlék­ünnepséget, kiállítást, megemlé­kezést a nagy jelentőségű jubi­leumon. Méltatják a magyar kommunisták harcát, a szovjet és a magyar nép baráti kapcso­latának fejlődését, együttműkö­désének eredményeit. (MTI) WASHINGTON________________ A z Egyesült Államok f el tété ­lekhez köti a diplomáciai kap­csolatok helyreállítását Kubával. Egyértelműen ez tűnik ki abból a 16 oldalas jelentésből, amelyet Carter amerikai elnök a Kubá­val való viszony kérdésében ter­jesztett a kongresszus elé. A je­lentés ugyanis kimondja, hogy Washington mindaddig nem ál­lítja helyre diplomáciai kapcso­latait Kubával, amíg valamiféle „drámai javulás” nem történik Kuba afrikai politikájában, s amíg Havanna kártérítést nem fizet a 20 évvel ezelőtti forra­dalomban kisajátított amerikai ingatlanokért. (UPI) BECS A nyugatnémet elnök ausztriai látogatásra utazott. Képünkön: Walter Scheel (balra) Rudolf Kirschläger osztrák államfő tár­saságában a bécsi Hofburgban. (Telefoto — AP — MTI — KS) LISSZABON__________________ A ntonio Ramalho Eanes por­tugál köztársasági elnök népes küldöttség élén kedden ötnapos hivatalos látogatásra az afrikai. Bissau-Guinea Köztársaságba utazott. A volt portugál gyarmat függetlenségének kikiáltása, 1973 szeptembere óta' Eanes az első portugál államfő, aki hivatalos látogatást tesz Bissau-Guineában. Megfigyelők szerint Portugália részt akar vállalni a mintegy félmilliós népességű nyugat-afri­kai ország eddig érintetlen olaj- és bauxitkészleteinek kiaknázá­sában. (MTI) AMMAN_____________________ H asszán Ibrahim jordániai kül­ügyi államminiszter hétfőn ma­gához kérette a Szovjetunió, Kí­na, Franciaország, Kuvait és Csehszlovákia Jordániában állo­másozó diplomáciai képviselőit és felhívta őket: kérjék a világ országait, hogy támogassák Jor­dániát az izraeli telepítési poli­tikával szembenL állásfoglalásá­ban. Mint a helyi hírügynökség közölte, Jordánia hasonló tartal­mú üzenetet intéz a világszerve­zethez is. (UPI) LUANDA_____________________ Az Erich Honecker, a Német Demokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt KB főtit­kára vezette NDK párt- és állami küldöttség befejezte az Angolai Népi Köztársaságban tett négy­napos hivatalos látogatást és teg­nap reggel afrikai kőrútjának következő állomására, Zambiába utazott. Erich Honecker és Agos- tinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság és az MPLA-mun- kapárt KB elnöke hétfőn 20 év­re szóló barátsági és együttmű­ködési szerződést írt alá. (ADN, TASZSZ) ROMA _______________________ E nrico Berlinguer, az OKP fő­titkára hétfőn az olasz rádiónak adott nyilatkozatában a lassan már harmadik hete tartó kor­mányválság megoldását sürgette. Követelte, hogy alakítsanak koa­líciós kormányt az összes de­mokratikus alkotmányos párt, köztük a kommunisták részvéte­lével. Berlinguer hangsúlyozta, hogy a jelenlegi súlyos • válság fokozottan szükségessé teszi az ország demokratikus erőinek együttműködését. Az OKP főtit­kára javasolta a keresztényde­mokratáknak, hogy kössenek megállapodást a kommunistákkal a kormányválság megoldására, különben elkerülhetetlenné válik a parlament feloszlatása. (ADN) A világ népei elítélik a kínai agressziót Forró hangulatú nagygyűlést tartottak kedden délután a Ganz-MÁVAG Vörösmarty Mű­velődési Házában. A főváros két­millió lakójának, a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek kép­viseletében százak töltötték meg zsúfolásig a hatalmas színházter­met, hogy felemeljék tiltakozó szavukat Kína agressziója ellen, s testvéri szolidaritásukról bizto­sítsák a Vietnami Szocialista Köztársaság honvédő harcokban edzett hős népét. Sarlós István, a nagygyűlés szónoka a négy évvel ezelőtti ese­ményekre — a szétszakított Vi­etnam egyesítésére, Laosz és Kambodzsa felszabadítására, az Indokína jövője szempontjából oly fontos győzelemre emlékezte­tett. Akkoriban úgy tűnt, hogy évtizedek háborúja, szenvedése és nélkülözése után Indokínában is elkezdődik a szocializmus építé­sének békés korszaka. Kezdetben így is történt: a harcosok szerszá­mot vettek a kezükbe, hogy a háborús romokon gazdag. erős, boldog hazát építsenek. Progra­mok készültek a szervezett és tervszerű munkához. Örömteli hírek érkeztek Vietnamból és Laoszból arról, hogy a háború után elkészültek az első üzemek, lakóházak és iskolák. Megindult a közlekedés, egymásra találtak a családok és hazára, megértésre azok, akik azelőtt az agresszió­nak, s a történelem más viszon­tagságainak voltak kitéve. — De ugyanakkor néhány nyugtalanító jelenségre is fel kel­lett figyelnünk: Kambodzsából nem érkeztek a vietnamihoz és a laoszihoz hasonló hírek. Ha jöttek is információk, arról szól­tak, hogy Pol Pót és kormánya nem tartja szükségesnek Phnom Penhben a szocialista országok diplomáciai képviseleteinek mun­káját. Még inkább aggasztóak voltak azok a hírek, amelyek ar­ról szóltak, hogy a városok lakóit vidékre telepítik, mert a Pol Pot- rendszer a várost önmagában bű­nös képződménynek tartja. Később „a kínai szociálimperializmus, az amerikai imperializmus legbecs­vágyóbb szövetségese” hajtott végre Vietnam ellen. „Pártunk, kormányunk és né­pünk — jelentette ki az albán vezető — messzemenő rokonszen- vét és internacionalista szolida­ritását fejezi ki a hős vietnami emberek iránt, akik agresszió ál­dozatai.” arról is tájékoztatást kaptunk, hogy Kambodzsa területi igény­nyel lépett fel a felszabadító harcban szövetséges, baráti Viet­nammal szemben. Vietnam képviselői 1976-ban, majd később is javasolták, szor­galmazták, ihogy tárgyalásokon rendezzék a vitás kérdéseket. Kambodzsa akkori vezetői azon­ban elutasították az indítványt, és határprovokációkra, Vietnam elleni katonai támadásra vete­medtek. A nép visszaverte a tá­madókat, s az agresszort ért ku­darc alapvető következményeként született meg a forradalmi kam­bodzsai erők győzelme, s kezdőd­hetett meg az új Kambodzsa megteremtése. — A világ haladó közvélemé­nye a francia, majd az amerikai betolakodók elleni harc, s az 1975 után megkezdődött építő­munka idején is együttérzéssel kísérte és segítette Vietnam igaz­ságos ügyét. A politikai, az er­kölcsi, az anyági és a szellemi támogatásban ezúttal is a Szov­jetunió tette a legtöbbet. Vietnam országépítő munkájához segély- szállítmányokat, anyagot, gépet, berendezéseket küldött a többi szocialista ország, s a világ szá­mos más állama is. Vietnam for­radalmi pártja és népi kormánya érezve és értve a segítség jelen­tőségét, mindenkinek értésére ad­ta, hogy — eredeti programjá­nak megfelelően — sí Szovjet­unióval, a szocialista országok­kal szoros baráti szövetségben akar tevékenykedni. Ez az együtt­működés egyaránt hasznos Viet­namnak ésv tf. típc^ál zpaué- nem-': zetközi ügyének. Mindenütt a vi­lágban láthatták és látták, hogy a fejlett és a kevésbé fejlett or­szágok miképp köthetnek testvé­ri barátságot. Történelmi példa született az emberiséget felemelő együttműködésre a szocializmus jegyében, s ez hatott a harmadik világ országaiban, mozgalmai­ban is. — Nem mindenki szemlélte azonban egyetértéssel Vietnam törekvéseit, fejlődését. Kína po­litikai feltételekhez akarta kötni a segélyeket, a hiteleket. Egy­részt azért, hogy elszakítsa Vi­etnamot a szocialista közösség­től, másrészt azért, mert terület­szerző politikájának vazallusává akarta tenni — más szomszédos országokkal együtt. Amikor Ha­noi visszautasította ^a számára elfogadhatatlan feltételeket, csök­kentették, majd teljesen meg­szüntették a Vietnamnak nyújtott segítséget. A kínai vezetés ezt követően koholt vádakkal mérgezte a két ország kapcsolatait, s durva fe­nyegetésekkel próbálta Vietnamot megfélemlíteni. Sorozatos határ­provokációk élezték a helyzetet, a háború megindítása pedig vég­képp megmutatta Kína jelenlegi vezetőinek valódi arcát, nagyha­talmi, nacionalista politikájának lényegét. Egy magát szocialistá­nak nevező ország támadta meg a vietnami népet, amely hazáját békében, szabadságban, nyuga­lomban akarja építeni. Tudjuk, hogy a kínai nép — amely tör­ténelme folyamán oly sokszor bizonyságát adta szabadságvágyá­nak, békeszeretatének — ma is a béke híve. De vezetői saját bűnös politikájukat úgy igyekez­nek feltüntetni e hatalmas or­szág tömegei előtt, mintha az a haladás, a szocializmus ügyét szolgálná. A „nagy ugrás” és a kulturális forradalom tényei is kézzel foghatóan bebizonyították, hogy a baloldali jelszavak kön­tösébe öltöztetve voltaképp soro­zatosan népellenes intézkedése­ket hoztak, és hoznak a kínai vezetők. E politika egyenes foly­tatása az ötvenmillió lakosú Vi­etnam elleni háború. Sarlós István ezután arról, szólt, hogy fontos, nélkülözhetet­len a becsületes emberek igaz­ságérzetének, a humanizmusnak, az együttműködés és a szolidari­tás szellemének erősítése, így is kényszerítve az agresszort a megtámadott területek azonnali elhagyására. — Vietnam hős népe megtör­hetetlen ! Szilárd meggyőződé­sünk, hogy pártja és kormánya tisztánlátó vezetésével, testvérei és barátai támogatására támasz­kodva, sikerrel megbirkózik a kínai agresszióval. Megvédi füg­getlenségét, szuverenitását, és ez­zel is hozzájárul Délkelet-Ázsda az egész világ békéjéhez. Viet­nam mellett áll az egész haladó világ; Vietnam győzni fog eb­ben a harcban is! — mondotta befejezésül Sarlós István. Részt vett a nagygyűlésen és felszólalt Nguyen Phu Soai, a VDK budapesti nagykövete. (MTI) Hazánkba látogat az Iraki Köztársaság elnöke Gáspár Sándornak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa helyettes elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Taha Muhieddin Maaruf, az Iraki Köztársaság alelnöke. Magyarország és Irak kapcsolata Sokoldalúan fejlődtek az utóbbi években a Magyar Népköztársa­ság és az Iraki Köztársaság kap­csolatai. Az együttműködés nem­zetközi politikai fundamentumát mindenekelőtt Irak imperialista­ellenes, az igazságos közel-keleti rendezésért küzdő, a szilárdság frontját erősítő külpolitikája je­lenti. A kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tését jelentősen elősegítették a kölcsönös magas szintű látogatá­sok. Az Iraki Forradalmi Pa­rancsnoki Tanács elnökének 1975-ös budapesti, s a magyar kormányfő 1977-es bagdadi tár­gyalásai, valamint a két ország képviselőinek más fontos meg­beszélései nyomán az együttmű­ködést szélesítő és erősítő meg­állapodások születtek. Az évtized végéig szóló egyezmény biztosít­ja hazánknak az iraki olaj szállí­tását, illetve a magyar áruk ki­vitelét. A két ország között ke­reskedelmi forgalom dinamikusan fejlődik: az 1977. évi 140 millió­val szemben tavaly már 240 mil­lió dollár értékű áru cserélt gaz­dát. A kőolajért hazánk elsősor­ban gépipari termékekkel, autó­buszokkal valamint élelmiszer- ipari, híradástechnikai és erős­áramú berendezésekkel fizet, hoz­zájárulva a közel-keleti ország önálló gazdaságának fejlesztésé­hez. Négy évvel ezelőtt magyar tervek alapján, magyar berende­zésekkel építettek aútóbusz-ösz- szeszerelő üzemet Irakban. Geo­déziai szakembereink munkálkod­nak a közel-keleti ország nyers­anyagkincsének feltárásában, s a műszaki-tudományos együttműkö­dés keretében tudósaink vizsgál­ják az iráni mezőgazdaság öntö­zéses fejlesztésének lehetőségeit. A gazdasági kapcsolatok elmé­lyítésére, kölcsönös érdekeken alapuló továbbfejlesztésére a két ország gazdasági vegyes bizottsá­got hívott létre. Az élet más területein is hosz- szú és rövid távú megállapodások nyitnak utat együttműködés bő­vítéséhez. A kulturális egyez­mény eredményességét 1978-ban kiállítások, valamint nemzeti kultúra értékelt is tolmácsoló együttesek vendégszereplései je­lezték. Hazánk évről évre fogad iraki ösztöndíjasokat egyetemein­ken, főiskoláinkon: jelenleg 38 iraki fiatal tanul Magyarorszá­gon. Országaink 1977-ben jog­segélyszerződést kötöttek, s ugyancsak két évvel ezelőtt ír­ták alá azt az egészségügyi meg­állapodást, amely az orvosi, or­vostechnikai és á gyógyszerésze­ti kapcsolatok bővítésére kínál lehetőséget. (MTI) Összecsapások Nicaraguában Éleződnek a Sandinista Nemze­ti Felszabadítási Front harcosai és a Somoza rendszerét támogató fegyveresek közötti összecsapások Nicaraguában. A hazafiak a la­kosság széles körű támogatásával több rajtaütésszerű támadást in­dítanak a diktatúra erői ellen. A legutóbbi napokban /a főváros külső kerületeiben véres csatá­rozások folytak, amelyekben a nemzeti gárda egységei jelentős veszteségeket szenvedtek. A ni- caraguai diktátor eközben min­dent megtesz, hogy fegyveres konfliktust provokáljon a szom­szédos országokkal. Az elmúlt napokban nicaraguai repülőgépek megsértették Honduras légterét, és lakott területeket bombáztak. Az akció több halálos áldozatot követelt á polgári lakosságtól. (MTI) Afgán nyilatkozat a kabuli nagykövet meggyilkolásáról Hafizullah Amin afgán minisz­terelnök-helyettes alaptalannak minősítette és visszautasította az Egyesült Államok kabuli nagy­követének meggyilkolásával kap­csolatban kormányát ért váda­kat. Az amerikai vezetés véle­ménye szerint részben az afgán rendőrség „elsietett” mentőakció­ja vezetett ahhoz, hogy a ter­roristák meggyilkolták a február 14-én elrabolt diplomatát. A mi­niszterelnök-helyettes újságírók­nak nyilatkozott a nagykövet el­leni terrorcselekményről, amelyet — mint közölte — a „nemzeti zsarnokság” elnevezésű terror- szervezet tagjai követtek el. (AFP) Kádár János és Lázár György üdvözlete Alekszej Kosziginhez MOSZKVA Az Októberi Forradalom rend­del tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­ge Alekszej Koszigint, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ját, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökét 75. születésnapja alkalmából. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa meleg hangú üdvözletben köszöntötte születésnapján az SZKP és a szovjet állam kiemelkedő szemé­lyiségét. Kádár János, az MSZMP Köz- ponti Bizottságának első titkára és Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke levélben jókívánsá­gaikat fejezték ki Alekszej Koszi- ginnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének 15. születésnapja alkalmából. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Musztafa Khalil egyiptomi kül­ügyminiszter (egyben miniszter- elnök is) elindult az amerikai elnöki pihenőhelyre, Camp Da- vidbe, hogy ott találkozzék Mose Dajan izraeli külügyminiszterrel és az amerikai diplomácia veze­tőivel. Az előzmények közismer­tek. A kezdeti sikerek után ta­valy novemberben kudarcba ful­ladtak az egyiptomi—izraeli kü­lönbékére irányuló, Carter által teljes súlyával támogatott tárgya­lások. A ma kezdődő folytatás a kö­vetkező kérdéseket teszi logikus­sá: 1. Miért volt fontos a külön­béke Washingtonnak tavaly és milyen új elem járult ehhez ma? 2. Miért hiúsultak meg lénye­gében a finis előtt a megbeszélé­sek és mik a jelenlegi kilátások? A válaszok a dolog jellegénél fogva összetettek. Kezdjük az amerikai motiváció kérdésével. Az Egyesült Államok diplomáciá­ja — a kissingeri politika nyom­dokain — érthetően nagy siker­nek könyvelné el, ha Washington égisze alatt sikerülne tető alá hozni egy „pax americanát”, ame­rikai békét a nyugati orientáció­júvá vált Egyiptom és a felsza­badító mozgalmak ellen ugyan­csak bástyának tekintett Izrael között. Ezzel rendkívüli módon megne­hezítené az izraeli problémával kapcsolatos ENSZ-határozatok teljesítését és megteremtené a reakciós arab államók és szövetségének alapjait. Szadaton nem múlt volna egy ilyen alku, néhány jobboldali arab állam reagálása azonban Kairót éppúgy meglepte, mint Washingtont. Mind Jordánia, mind Szaúd- Arábia magatartása megérttette Szadattal a teljes elszigetelődés veszélyét és ezért kénytelen volt bizonyos tárgyalási pontokkal kapcsolatban fenntartásokkal él­ni. Ez volt az akkori helyzet. Mi változott? A tágabb értelemben vett tér­ségben, Afganisztánban és első­sorban Iránban azóta gyökeresen új helyzet alakult ki. Washing­tonnak újabb nyomós oka támadt arra, hogy valamiféle sikert ér­jen el a világnak ezen a neural­gikus pontján, méghozzá úgy, hogy lehetőleg megtalálja — ka­tonapolitikai értelemben — Irán utódját és látványosan megnyug­tassa a jobboldali arab rezsime- ket. Ez egyben annyit is jelent, hogy az Egyesült Államok kény­telen nagyobb fegyverkezési és hasonló szolgálatokat tenni a térség konzervatív államainak, amelyeket viszont az eddiginél jobban lehet ijesztgetni az iráni „fertőzés” továbbterjedésével. Ez a helyzet lényege a Camp David-i felújítás előtt. A kérdés csak az, hogy az érdekeltek kö­zött melyik félelem bizonyul erő­sebbnek a korábbinál. “ h. K Befejeződtek a szovjet-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások MOSZKVA Kedden Moszkvában befejeződ­tek a szovjet—csehszlovák kül­ügyminiszteri megbeszélések, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, és Eohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, csehszlovák külügyminisz­ter, baráti, szívélyes légkörben folytatta néhány nemzetközi prob­léma megvitatását. A felek köl­csönös törekvésüket fejezték ki a két ország közötti együttműkö­dés további bővítésére és tevé­kenységük egyeztetésére nem­zetközi téren. A csehszlovák külügyminiszter kedden Moszkvából rövid láto­gatásra Kisinyovba utazott. (MTI) • Képünkön: a Gromiko (harmadik jobbról) és Chnoupek (második balról) vezette tárgyalóküldöttség. (TASZSZ—MTI—KS) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Magyar békemozgalmi küldöttség utazott Pozsonyba A magyar békemozgalom képviseletében kedden Pozsonyban uta* zott Balázs József és Sütő Ottó társadalomtudós, s mindketten elő­adást tartanak a csehszlovák béketanács február 20—23-a között megrendezendő „Szocializmus és béke” tudományos konferenciáján. A tanácskozáson a Béke-világtanácsot Salgó László, a BVT, vala­mint az Országos Béketanács tagja képviseli. (MTI) • A Nemzetközi Üjságíró Szervezet nyilatkozata Az újfasizmus felélénkülésének mai veszélyes jelenségeiről nyilat­kozatot adott ki székhelyén, Prágában a Nemzetközi Újságíró Szer­vezet' (NUSZ) főtitkársága A nyilatkozat rámutat, hogy a nyugati reakciós körök és az őket szolgáló propagandaszervek már sok éve türelmet és engedékenységet hirdetnék a jobboldallal szemben. Ez a legutóbbi időkben arra vezetett, hogy szégyenletes kampány indult a „harmadik birodalom” fasiszta vezetőinek rehabilitálására, az NSZK* ban pedig vita indult arról, hogy az úgynevezett elévülési határ­időket érvényesítsék a náci háborús és emberiség elleni bűntettekre is. Most a legreakciósabb nyugatnémet polgári sajtóorgánumok sík­ra szállnak az „elévülésért”, a „múlt lezárásáért”, és a legszívesebben befejezettnek nyilvánítanák a fasizmus elleni harcot A Nemzetközi Újságíró Szervezet a maga 150 ezer tagja nevében a leghatározottab­ban nemet mond a háborús bűnök elévülésére és az elkövetőik Iránti elnézésre — fejeződik be a nyilatkozat. (MTI) Sarlós István beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Az albán népi gyűlés hétfőn kezdődött második ülésszakán Petro Dode, az albán állami terv­bizottság elnöke az 1978. évi terv­teljesítéséről szóló minisztertaná­csi jelentés keretében foglalko­zott az indokínai eseményekkel. „Alnok katonai támadásnak” ne­vezte a kínai agressziót, amelyet

Next

/
Thumbnails
Contents