Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1079. február 10.

Politizálnak-e a munkásfiatalok?

Napjainkban az üzemi élet legkülönbözőbb területein elhangzik az a részben jogos, gyakran azonban alaptalan vélemény, hogy a mai munkásfiatalok tartózkodnak a nagy társadalmi-politikai kérdésektől, a köziigyektől, az aktív politi- tikai munkától, semleges magatartást tanúsítanak a termelés, a gazdálkodás eredményesebb megszervezése iránt.

Az ifjúság — s benne a munkásifjúság — politikai arculatának niegítélésénél a mérce csakis az lehet: hogyan teljesíti kötelességeit, mindennapi tetteiben szocialista fejlődésünk érdekében, milyen felelősségtudattal készül és vállalkozik a kor követelményeinek teljesítésére.

Az ifjúmunkások világnézete, politikai aktivitása — a társadalmi gyakorlat során — a szocialista viszonyok erősödésével kölcsönhatásban kedvező politikai miliőben formálódik. Számukra a társadalmi tevékenység szintere az üzem, politikai élményanyagunk jó részét szocialista jelenünkből merítik.

A munkásiljuság legfőbb politikai tevékenysége a becsülettel elvégzett munka. Politikai fejlődésüket, osztályöntudatuk alakulását elsősorban a munkásosztályhoz való tartozás, a termelőmunka és a munkahelyi környezet együttes hatása befolyásolja. Eszmei, politikai fejlődésük tehát elválaszthatatlan az üzemi élettől, döntően • összefügg az ott zajló eseményekkel, a gazdálkodás, a termelés eredményeivel, a gazdasági és mozgalmi vezetők, szervezetek tevékenységével. A fiatal munkásokat' az üzemekben alapvetően szocialista hatások érik, és ez kedvező lehetőséget teremt a nevelői, mozgalmi gyakorlat tartalmának mélyítéséhez.

A. munkásifjúság túlnyomó többsége a szocializmus — ösztönös, vagy tudatos híve. Számottevő azoknak a csoportja, akik — a becsülettel végzett munka mellett — tudatosan és öntevékenyen, nem ritkán áldozatokat vállalva, közvetlenül közéleti, politikai tevékenységet is folytatnak. A leg- szakképzettebb fiataloknál, általában szakmunkásoknál a politikai cselekvés igényével párosul a szocializmussal való érzelmi azonosulás, a fontosabb társadalmi, politikai kérdésekben a szocializmus talajáról foglalnak állást. A fiatal munkások másik nagy csoportjánál a politikai tevékenység, a társadalmi munka még nem belső szükséglet, nem magától értetődő igény következménye, de megfelelő szervező munkával könnyen mozgósítható.

Van a fiatal munkásnemzedéknek egy kisebb hányada, amely közömbös, vagy látszólag passzív. E csoport tagjait jelentős különbségek jellemzik. Egy részüknek valóban nincs lehetősége a napi munka mellett az aktív politikai tevékenységre, mert távol laknak a munkahelyüktől, a több órás utazás következtében kedvezőtlenek tanulási, művelődési lehetőségeik, kevesebb szabad idővel rendelkeznek. Általános tapasztalat, hogy ezekhez, de legkevésbé a munkásszállásokon élőkhöz jut el az ifjúsági szövetség és á szak- szervezet. A politikai nevelő munkában egyelőre még alig törődnek velük.

A közömbös munkásfiatalok másik csoportja kétségtelenül passzív, tartózkodik mindenféle politikai tevékenységtől. Az esetek többségében azonban ez azt jelenti, hogy csak közvetlen politikai tevékenységet nem folytatnak. Éppen ezért nem lehet őket egyértelműen elítélni, inkább azokat az okokat kell felderíteni és megszüntetni, amelyek politikai aktivitásuk csökkenéséhez vezettek.

A fejlett szocializmus építésének időszakában á; politikai tevékenység lehetőségei bővülnek, és olyan új területei alakulnak ki, mint a népgazdaság fejlesztésének nagy feladataiba való tudatos részvétel változatos formái. Ezek ugyan közvetlenül nem viselik magukon a politikai harc jellegzetes jegyeit, de ha valóban tudatos tevékenységgé válnak és a társadalom szempontjából a legfontosabb teendőkre koncentrálódnak, közvetlen politikai jelentőséget nyernek. Anélkül, hogy tagadnánk a közvetlen politikai tevékenység fontosságát, az a véleményünk, hogy a politikai céljainkban világosan meghatározott öntudatos, fegyelmezett munka napjainkban politikai terv. Közvetett politikai tevékenységnek fogjuk fel a szocialista társadalom építésében tanúsított tudatos áldozatvállalást, a társadalom fejlődését tudatosan előre vivő cselekedetet.

Ennek társadalmi, gazdasági, politikai jelentősége kézenfekvő, közvetett politikai aktivitás forrásává általában csak akkor válik, a azt a fiatalok tettük politikai jelentőségének tudatában hajtják végre, ha tetteik — visz- szaható módon — egyben politikai nevelésük, fejlődésük eszközeivé is válnaík. A feladat, hogy kialakítsuk ennek a politikai tevékenységnek a megfelelő formáit, területeit, s az is, hogy a szocialista demokratizmus szélesítésével bővítsük a közvetlen politikai tevékenységet.

G. R.

HÁZUNK TÁJA

Termesztés tólia alatt

• A fóliaház váza alumínium és vascsőből, valamint fából is elkészíthető.

A fólia alatti kertészkedéssel, ahol arra lehetőség van, érdemes foglalkozni.'

Ehhez viszonylag költséges berendezést kell építeni. A beruházáshoz többféle anyagi támogatást kaphatnak a vállalkozó kistermelők. Egyrészt a lakhely szerinti OTP- fióknál, illetve takarékszövetkezetnél „mezőgazda- sági termelési hitel” vehető igénybe, melyekből fóliavázszerkezet is vásárolható.

Ha viszont a Zöldért, vagy az áfész felvásárló telepével áruértékesítési szerződést köt a kiskert- tulajdonos, akkor 40 százalékos ártámogatással vásárolhatja meg a hajtatáshoz szükséges fóliát és alumínium bordákat. Egyetlen feltétel csupán, hogy a szerződést háiom évre kössék meg.

A hldegfóllás hajtatásra fóliaágyat, fóliasátrat, vagy fóliaházat használhatunk. A vázat építhetjük fából, műanyag csőből, vagy

Űj termékkel készülnek a tavaszra

• Lukács Ferenc a Kiskunfélegyházi Cipészipari Szövetkezet elnöke és Csorba János, a Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat kecskeméti lerakatának vezetője az új termékekkel. (Opauszky László felvétele.)

A Kiskunfélegyházi Oipésziparl Szövetkezet elnökét, Lukács Ferencet éppen egy üzleti tárgyalásban zavarjuk.

— Egyik megrendelőnk képviselője pótrendeléssel keresett fel bennünket — mondja az elnök.

— Már csak a szerződés megkötése van hátra — veszi át a szót Csorba János, a Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat kecskeméti lerakatának vezetője. —r Tudtam, hogy nem jövök hiába. A szövetkezettel

— élve az önálló beszerzési jog adta lehetőségekkel — 1975-ben vettük fel a kapcsolatot, amely azóta is egyre szorosabb. A szövetkezet az első félévre szerződést kötött vállalatunkkal tízezer pár Olympia fantázianevű női utcai papucs és szandál szállítására. Ez a mennyiség a lerakatok között kerül eloszrtásra. Mi, kecskemétiek a piaokutaitás során kevésnek találtuk a ránk eső részt, s most újabb megrendeléssel jöttem.

— Elvállaljuk a tízezer pár legyártását

— mondja az elnök. Márciusban már a boltokba kerülhet ez az új termékünk, s május végéig teljesítjük szerződési kötelezettségeinket. örülünk annak, hogy ez a poliuretán talpú, könnyű és kényelmes papucs ilyen sikert arat. Az év első felében egyébként 82 ezer pár női papucsot és szandált gyártunk, s ebből ötvenezer pár az Olympia.

— Vállalatunk a második félévben a szövetkezet által gyártott 30 ezer női csizmából 20 ezerre számít — mondja Csorba János lerakatvezető. — Nem lehetetlen, hogy annak idején majd ezekkel a divatos rövidszárú galléros csizmákkal kapcsolatban is jelentkezem pótrendeléssel.

— Ha egy mód lesz rá, elvállaljuk — válaszol az elnök. — A vállalattal és a kecskeméti lerakatta! való kapcsolatunk növeli a termelési biztonságot, tervszerűbbé teszi a munkánkat.

— Honnan kap még árut a kecskeméti lerakat?

— Naigy gondot fordítunk a választék bővítésére ezért igen sok helyről szerezzük he azokat a cipőket és csizmákat, amelyeket a megye mintegy 100 áruházába, illetve boltjába szállítunk. Az ország hat cipőgyárából érkezik áru — közöttük igen jelentős ellátónk az Alföldi Cipőgyár. Harminc ipari szövetkezettel vagyunk kapcsolatban, természetesen a megye négy cipőgyártó szövetkezete is közöttük van. Forgalmunkra jellemző, hogy a vállalat múlt évben 6,6 .millió pár különböző lábbelit értékesített, ebből 950 ezer pár tőlünk kerül a boltokba, illetve vásárlókhoz. Az idén várhatóan elérjük, vagy túl is haladjuk az 1 millió páro3 forgalmat.

Kecskeméti és bajai mintatermünk Igen forgalmas, nemegyszer Zala, Baranya, vagy Pest megyei megrendelők is jelentkeznek, s velük Is kötünk üzletet. Húsvét előtt a megyében mintegy 30 helyen tartunk árubemutatót és vásárit, ahol kedvére válogathat a közönség.

O. L.

A DI N YTAJUAN OLVASTIK:

Jubilálnak a vízgazdálkodók

Az Aisódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakszer-; vezeti tanácsa negyedévenként ad ki tájékoztatói Dunatáj címmel, amelynek legutóbbi száma egye-; bek mellett, terjedelmes cikkben emlékezik meg á szocialista magyar vízügyi szervezet három évtizeddel ezelőtti megalakulásáról. ,

Az emlékezést egy érdekes történelmi visszapillantás vezeti be, amélylből az olvasó megtudhatja,' hogy a vízgazdálkodás kezdeteit hazánk területén a római kort vízvezetékek, a honfoglalás korabeli vízi malmok, valamint a török hódoltság idejéről ránk maradt fürdők fémjelzik. A tudatos, tervszerű vízgazdálkodás első nagyszabású akciójának az Ecsedí-iáp lecsapolását, illetve a Ferenc-csatorna megépítését kell tekintenünk, amelyekre az 1700-as évek végén került sor. A következő évszázad első évtizedeiben ezt követte — Széchenyi és Vásárhelyi terveinek alapján — az Al-Duna szabályozása, valamint a Körösök, a Duna és a Tisza vízrajzi felmérése. A század második felében kerülhetett sor a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű árvízvédelmi és folyamszabályozási vállalkozásra: a Tisza szabályozására.

A magyar vízgazdálkodás — az évtizedeken át tartó, egyhelyben topogás után — a felszabadulást követő években kezdett újra fellendülni: a harminc évvel ezelőtt megalakult Országos Vízgazdálkodási Hivatal, majd jogutódja, az 1953-ban életre hívott Országos Vízügyi Főigazgatóság irányításával megkezdődött a vízépítés gépesítése, a belvízi szivattyú- telepek villamosítása, valamint az öntözéses mező- gazdasági termelés nagyarányú kibontakoztatása. Az ötvenes évek végén jött létre a vízügyi szakoktatási rendszer is: az új főiskola, több vízügyi szak- középiskola létesült, és megkezdődött a szakmunkásképzés is.

A hatvanas években már a szakmai-mőszaki alkotás és a fejlesztés állt a szervezet kifejlődésének előterében. Megkezdődött például a Körösöknek és a Tiszának a csatornázása. Tiszalököt követően elkészült a Kiskörei vízlépcső, amely jelenleg az ország legnagyobb vízi létesítménye.

E tevékenységsorozat eredménye egyebek mellett az is, hogy a megerősített töltések kivédték az 1985-ös dunai, és az 1970-es tiszai nagy árvizet. A belvizek 1 ecsapolási határideje — a csatornahálózatok és a szivattyútelepek megépítésével — a negyven-negyvenöt napos lefolyási időről a felére csökkent. A következő két esztendő során mintegy ötszázezer hektáron létesül öntözés, s az ország lakosságának 73 százaléka közműves vízellátásban részesül.

A jubileumi évfordulót köszöntő írás részletesen foglalkozik a vízgazdálkodás távlati feladataival is. Ezek sorában megemlíti, hogy tíz éven belül be kell fejezni a vízellátás fejlesztését: korszerűvé kell tenni az ipari vízgazdálkodást, s ezen belül elsősorban a szennyvíztisztítást kell megnyugtató módon kiterjeszteni. Tovább kell növelni az öntözött területek nagyságát. Ezekkel egyenrangúan fontos feladatnak számít, a dunai, a csongrádi, majd a drávai vízlépcsőrendszer .kiépítése, valamint a Duna—Tisza-csatorna tervének megvalósítása is.

K. J.

A fogorvos ezután hívásra házhoz megy életkörülmények az építőiparban

1. Munkásszállók ;- munkásszállodák

Ezután nem lesz ritkaság, hogy a fogorvos keresi fel páciensét, nem pedig megfordítva. Az NDK- ban „Minipraxis” néven — tartalmával együtt mindössze két kilogramm súlyú — fogorvosi táskát állítottak össze, amelyben

alumíniumból. Sokan azonban viszonylag olcsón vascsöveket vásárolnak a MÉH haszonvaste- lepéről, s ebből készítik a fólia- házat. A vascsőből hajlítóval készíthető megfelelő ívelésű borda. A hajtításnak azonban van házi módszere is. Leverünk két cöve- ket szorosan egymás mellé, ahová a vascső vége beakasztható. Aztán a kívánt ívet a földre rajzoljuk, s a palást vonalán 20—25 centiméterenként újabb cöveket verünk. A vascsövet — esetleg a cső végébe dugott rúd segítségével — a cövekek mellé hajlítjuk.

Divatos még ma is a fából konstruált fóliaház. A Tüzép-te- lepeken, vagy a fűrészüzemektől úgynevezett tetőléceket vásárolhatunk. Sok helyen akácfa kerítésoszlopokból készített vázra erősítik fel ezeket a léceket. A fából készített fóliaházak hátránya, hogy sok a kiálló szeglet, sarok, ahol könnyen megsérülhet a fólia. Az ilyen részeket ne felejtsük el gondosan bevonni használt fóliával, vagy valamilyen rongy darabbal.

A termelési gyakorlat bizonyította, hogy a nagyobb légferű fóliaházak a legalkalmasabbak a hajtatásra. A növények fejlődése az ilyen fóliaházakban a legkedvezőbb. A nagy légtér miatt kiegyenlítettebb a hőgazdálkodás. A jelenleg vásárolható „Aluváz” elnevezésű fóliaházak 4,5 és 7,5 fesztávolságban készülnek. Alapanyaguk alumínium, illetve annak ötvözete. A 4,5 méter széles fóliaházakat főként a kisebb kertészetekben használják ki eredményesen, ahol esetleg még megoldható a vándoroltatásos hajtatás. Az előregyártott fóliaházakat a mezőgazdasági áruháziakban, vagy a megyei AGROKER vállalatoknál vásárolhatják meg a kistermelők. Összeállításuk nem igényel különösebb szakértelmet. A szőlőtermesztésben ismert Ul- tetőfúróval 150 centiméterenként

megtalálható minden, a fogorvosi munkához szükséges műszer, gyógyszer. Az érdekes újdonság egyike annak az 50 orvosi találmánynak, amivel az NDK felhívja magára a szakmai világ figyelmét. (BUDAPRESS)

a földbe lyukat fúrunk, s ezekbe szúrjuk a bordákat.

Az összeállított fóldaház takarására polietilén fóliát használhatunk, amit általában „Agrofó- lia” néven árusítanak az üzletekben. A műanyag fólia előnyös tulajdonsága, hogy a lúgoknak és a savaknak ellenáll, szakítószilárdsága 150 kilogramm négyzetcentiméterenként, fényáteresztő képessége és hővisszatartó képessége jobb, mint az üvegé. Jó a hőtágulása is, mínusz negyven és plusz ötven Celsius-fok között biztonságosan alkalmazható. A polietilén fóliák általában 70— 100 kilogrammos tekercsekben kerülnek forgalomba. Szélességük: 4,2; 8,5; vagy 12 méter. A fóliaház építésénél, illetve az anyagok beszerzésénél hasznos tudnivaló: mennyi egy méter fólia súlya. Általában a 4,20-asból 0,58; a 8,50-esből 1,17, a 12 méteresből pedig 1,65 kilogramm egy méter fólia.

A fóliás berendezések többnyire fűtetlenek. Növelhető a hideg fólia alatti hajtatás sikere, ha kettős takarást alkalmazunk. A legegyszerűbb megoldás, nagy légterű fóliaházban kisebb ágyá- sokat alakítunk ki, s ezeket külön is takarjuk. Jó idő esetén az ágyásokról lehúzzuk a fóliát és csak a hidegebb éjszakákon húzzuk vissza. Lehet csipeszekkel is felerősíteni belülről pótlólag fó- liataikarót. Csipeszek készíthetők, ha műanyag csövet négy-öt centis darabkákra elfűrészelünk, s belőle, egy kis szeletet kivágunk. Az így kialakított szétfeszíthető műanyag szorítót könnyen rápattinthatjuk a bordára, s egyúttal odafogjuk a belső fóliát is. A harmadik változat, hogy újabb fóliasátrat emelünk a meglevő fölé. Ennek előnye, hogy a takarást a hideg idő elmúltával áttelepíthetjük és másutt ismét felállíthatjuk.

R. F.

Munkásszállás. A szociológusok, a társadalom„mélyrétegeiben” előszeretettel búvárkodók kedvelt kutatóterülete. A munkásszállással kapcsolatos előítéletek ma mát jórészt idejét múlták. Tűnőben a tömegszállásjelleg, jobbára száműzetett az emeletes ágy; egyik-másik új — vagy korszerűsített — létesítményhez méltóbb a szálloda név. (Bizonyság erre, hogy az idegenforgalmi főszezonban, hétvégeken olykor turista- csoportokat szállásolnak el a 3—4 ágyas, korszerűen berendezett szobákban.)

Ha azt boncolgatjuk, miként élnek ma Magyarországon az építőiparban dolgozók, élre kívánkozik .h munkásszállások jelene- holnapjs(. A munka jellegéből, s a városok — kiváltképp Budapest — nagymérvű iparosodásából adódik, hogy az új lakások; üzemek, kommunális intézmények kivitelezői elsősorban faluhelyen laknak, s otthonuktól távol vállalnak munkát. Ily módon két lehetőségük van: Vagy a szállót választják, vagy nap nap után ingáznak. S hogy mily sokan, arra utaljanak a számok! Az országos építőiparban hozzávetőleg félmillióan dolgoznak, közülük 430 ezer a fizikai dolgozó, az építkezések színhelyein fizikai munkát 360 ezren végeznek.

Jelenleg mintegy 100 ezren élnek munkásszálláson, és csaknem 120 ezren ingáznak naponta. S bár — ha módjukban áll — mind többen az ingázást részesítik előnyben, a szállásokra még sokáig igény lesz, alapvető követelmény tehát, hogy az elhelyezés körülményei javuljanak.

A vállalatok évente 600 millió forintot fordítanak a munkásszállások fenntartására, almi pedig az előbbre lépést illeti: csupán az ÉVM vállalatai félmilliárd forintnál is többet költöttek, költenek új szállodákra az ötödik ötéves terv időszakában. Ez idő alatt több mint hatezer új helyet létesítenek — ebből négyezret a fővárosban —, s ha csupán a közelmúltat idézzük: Budafokon 1000, Kaposvárott 400 építőnek

adtak át „hétközi otthont”; munkásszálloda épült Tatabányán, Szolnokon, Nagyatádon, Kecskeméten és másutt. A holnapról pedig: az idén Békásmegyeren felavatják a budafoki épület 1000 ágyas ikertestvérét, jövőre a Fehérvári úton egy 500 ágyas női szállót, s előkészületben van — remélhetőleg 1981-re el is készül — Angyalföld 1600 személyes száliodaóriása.

Óhatatlanul felvetődik a kérdés: mi okozza Budapest — talán aránytalannak tűnő — elsőSb- ségét. Mindenekelőtt az, hogy a fővárosban lényegesen kedvezőtlenebb a szálláshelyzet, mint más városokban, településeken, továbbá mert itt működnek az országos hatáskörű, nagy építővállalatok. Kézenfekvő: az új szállodák átadása teszi lehetővé az elavultak korszerűsítését. A régiek modernizálására évente körülbelül 100 millió forintot költ az „ÉVM- szállodák” kezelője, az Építőipari Szolgáltató Vállalat.

Legtöbb okuk a somogyi és a hajdúsági építőknek van, hogy szálláskgrülményeikkel elégedettek legyenek. Kaposvárott — elsőként az építőknél — minden két szobához egy fürdőszoba járul, zuhannyal; ^ debreceni munkásszállodának pedig fedett uszodája is van. De az új — és részben a felújított — épületeket is az jellemzi, hogy szobáik 3—4 ágyasak (az új szállodákban minden szobában van mosdó), emeletenként társalgók, főzőkonyhák, a földszinten közös helyiségek, klub, könyvtár, tévészoba (néhol színes készülékekkel) teszik otthonosabbá a környezetet. S nem hiányzik az étterem sem, amely mind több helyen meleg vacsorával várja az építőmunkásokat.

F. T.