Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1079. február 10. Politizálnak-e a munkásfiatalok? Napjainkban az üzemi élet legkülönbözőbb területein el­hangzik az a részben jogos, gyakran azonban alaptalan véle­mény, hogy a mai munkásfiatalok tartózkodnak a nagy tár­sadalmi-politikai kérdésektől, a köziigyektől, az aktív politi- tikai munkától, semleges magatartást tanúsítanak a terme­lés, a gazdálkodás eredményesebb megszervezése iránt. Az ifjúság — s benne a munkásifjúság — politikai arcu­latának niegítélésénél a mérce csakis az lehet: hogyan telje­síti kötelességeit, mindennapi tetteiben szocialista fejlődé­sünk érdekében, milyen felelősségtudattal készül és vállal­kozik a kor követelményeinek teljesítésére. Az ifjúmunkások világnézete, politikai aktivitása — a társadal­mi gyakorlat során — a szocialis­ta viszonyok erősödésével köl­csönhatásban kedvező politikai miliőben formálódik. Számukra a társadalmi tevékenység szintere az üzem, politikai élményanya­gunk jó részét szocialista jele­nünkből merítik. A munkásiljuság legfőbb poli­tikai tevékenysége a becsülettel elvégzett munka. Politikai fejlő­désüket, osztályöntudatuk alaku­lását elsősorban a munkásosztály­hoz való tartozás, a termelőmun­ka és a munkahelyi környezet együttes hatása befolyásolja. Esz­mei, politikai fejlődésük tehát el­választhatatlan az üzemi élettől, döntően • összefügg az ott zajló eseményekkel, a gazdálkodás, a termelés eredményeivel, a gazda­sági és mozgalmi vezetők, szer­vezetek tevékenységével. A fiatal munkásokat' az üzemekben alap­vetően szocialista hatások érik, és ez kedvező lehetőséget teremt a nevelői, mozgalmi gyakorlat tar­talmának mélyítéséhez. A. munkásifjúság túlnyomó többsége a szocializmus — ösztö­nös, vagy tudatos híve. Számotte­vő azoknak a csoportja, akik — a becsülettel végzett munka mel­lett — tudatosan és öntevékenyen, nem ritkán áldozatokat vállalva, közvetlenül közéleti, politikai te­vékenységet is folytatnak. A leg- szakképzettebb fiataloknál, álta­lában szakmunkásoknál a politi­kai cselekvés igényével párosul a szocializmussal való érzelmi azo­nosulás, a fontosabb társadalmi, politikai kérdésekben a szocializ­mus talajáról foglalnak állást. A fiatal munkások másik nagy cso­portjánál a politikai tevékenység, a társadalmi munka még nem belső szükséglet, nem magától ér­tetődő igény következménye, de megfelelő szervező munkával könnyen mozgósítható. Van a fiatal munkásnemzedék­nek egy kisebb hányada, amely közömbös, vagy látszólag passzív. E csoport tagjait jelentős különb­ségek jellemzik. Egy részüknek valóban nincs lehetősége a napi munka mellett az aktív politikai tevékenységre, mert távol laknak a munkahelyüktől, a több órás utazás következtében kedvezőtle­nek tanulási, művelődési lehetősé­geik, kevesebb szabad idővel ren­delkeznek. Általános tapasztalat, hogy ezekhez, de legkevésbé a munkásszállásokon élőkhöz jut el az ifjúsági szövetség és á szak- szervezet. A politikai nevelő mun­kában egyelőre még alig törődnek velük. A közömbös munkásfiatalok másik csoportja kétségtelenül passzív, tartózkodik mindenféle politikai tevékenységtől. Az ese­tek többségében azonban ez azt jelenti, hogy csak közvetlen poli­tikai tevékenységet nem folytat­nak. Éppen ezért nem lehet őket egyértelműen elítélni, inkább azo­kat az okokat kell felderíteni és megszüntetni, amelyek politikai aktivitásuk csökkenéséhez vezet­tek. A fejlett szocializmus építésé­nek időszakában á; politikai tevé­kenység lehetőségei bővülnek, és olyan új területei alakulnak ki, mint a népgazdaság fejlesztésé­nek nagy feladataiba való tudatos részvétel változatos formái. Ezek ugyan közvetlenül nem viselik magukon a politikai harc jellegze­tes jegyeit, de ha valóban tuda­tos tevékenységgé válnak és a társadalom szempontjából a leg­fontosabb teendőkre koncentrá­lódnak, közvetlen politikai jelen­tőséget nyernek. Anélkül, hogy tagadnánk a közvetlen politikai tevékenység fontosságát, az a vé­leményünk, hogy a politikai cél­jainkban világosan meghatáro­zott öntudatos, fegyelmezett mun­ka napjainkban politikai terv. Közvetett politikai tevékenység­nek fogjuk fel a szocialista társa­dalom építésében tanúsított tuda­tos áldozatvállalást, a társadalom fejlődését tudatosan előre vivő cselekedetet. Ennek társadalmi, gazdasági, politikai jelentősége kézenfekvő, közvetett politikai aktivitás for­rásává általában csak akkor vá­lik, a azt a fiatalok tettük politi­kai jelentőségének tudatában hajtják végre, ha tetteik — visz- szaható módon — egyben politi­kai nevelésük, fejlődésük eszkö­zeivé is válnaík. A feladat, hogy kialakítsuk ennek a politikai te­vékenységnek a megfelelő for­máit, területeit, s az is, hogy a szocialista demokratizmus széle­sítésével bővítsük a közvetlen po­litikai tevékenységet. G. R. HÁZUNK TÁJA Termesztés tólia alatt • A fóliaház váza alumínium és vascsőből, vala­mint fából is elkészíthető. A fólia alat­ti kertészke­déssel, ahol ar­ra lehetőség van, érdemes foglalkozni.' Ehhez viszony­lag költséges berendezést kell építeni. A beruházáshoz többféle anya­gi támogatást kaphatnak a vállalkozó kis­termelők. Egy­részt a lakhely szerinti OTP- fióknál, illet­ve takarékszö­vetkezetnél „mezőgazda- sági termelési hitel” vehető igénybe, me­lyekből fólia­vázszerkezet is vásárolható. Ha viszont a Zöldért, vagy az áfész felvá­sárló telepével áruértékesí­tési szerződést köt a kiskert- tulajdonos, ak­kor 40 százalé­kos ártámoga­tással vásárol­hatja meg a hajtatáshoz szükséges fóliát és alumínium bordákat. Egyetlen feltétel csupán, hogy a szerző­dést háiom évre kössék meg. A hldegfóllás hajtatásra fólia­ágyat, fóliasátrat, vagy fóliaházat használhatunk. A vázat építhet­jük fából, műanyag csőből, vagy Űj termékkel készülnek a tavaszra • Lukács Ferenc a Kiskunfélegyházi Cipészipari Szövetkezet elnöke és Csorba János, a Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat kecskeméti lerakatának vezetője az új termékek­kel. (Opauszky László felvétele.) A Kiskunfélegyházi Oipésziparl Szövet­kezet elnökét, Lukács Ferencet éppen egy üzleti tárgyalásban zavarjuk. — Egyik megrendelőnk képviselője pót­rendeléssel keresett fel bennünket — mondja az elnök. — Már csak a szerződés megkötése van hátra — veszi át a szót Csorba János, a Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat kecs­keméti lerakatának vezetője. —r Tudtam, hogy nem jövök hiába. A szövetkezettel — élve az önálló beszerzési jog adta le­hetőségekkel — 1975-ben vettük fel a kapcsolatot, amely azóta is egyre szoro­sabb. A szövetkezet az első félévre szerző­dést kötött vállalatunkkal tízezer pár Olympia fantázianevű női utcai papucs és szandál szállítására. Ez a mennyiség a lerakatok között kerül eloszrtásra. Mi, kecskemétiek a piaokutaitás során kevés­nek találtuk a ránk eső részt, s most újabb megrendeléssel jöttem. — Elvállaljuk a tízezer pár legyártását — mondja az elnök. Márciusban már a boltokba kerülhet ez az új termékünk, s május végéig teljesítjük szerződési köte­lezettségeinket. örülünk annak, hogy ez a poliuretán talpú, könnyű és kényelmes papucs ilyen sikert arat. Az év első felé­ben egyébként 82 ezer pár női papucsot és szandált gyártunk, s ebből ötvenezer pár az Olympia. — Vállalatunk a második félévben a szövetkezet által gyártott 30 ezer női csiz­mából 20 ezerre számít — mondja Csor­ba János lerakatvezető. — Nem lehetet­len, hogy annak idején majd ezekkel a divatos rövidszárú galléros csizmákkal kapcsolatban is jelentkezem pótrendelés­sel. — Ha egy mód lesz rá, elvállaljuk — válaszol az elnök. — A vállalattal és a kecskeméti lerakatta! való kapcsolatunk növeli a termelési biztonságot, tervsze­rűbbé teszi a munkánkat. — Honnan kap még árut a kecskeméti lerakat? — Naigy gondot fordítunk a választék bővítésére ezért igen sok helyről szerez­zük he azokat a cipőket és csizmákat, amelyeket a megye mintegy 100 áruhá­zába, illetve boltjába szállítunk. Az or­szág hat cipőgyárából érkezik áru — kö­zöttük igen jelentős ellátónk az Alföldi Cipőgyár. Harminc ipari szövetkezettel vagyunk kapcsolatban, természetesen a megye négy cipőgyártó szövetkezete is közöttük van. Forgalmunkra jellemző, hogy a vállalat múlt évben 6,6 .millió pár különböző lábbelit értékesített, ebből 950 ezer pár tőlünk kerül a boltokba, illetve vásárlókhoz. Az idén várhatóan elérjük, vagy túl is haladjuk az 1 millió páro3 forgalmat. Kecskeméti és bajai mintatermünk Igen forgalmas, nemegyszer Zala, Baranya, vagy Pest megyei megrendelők is jelent­keznek, s velük Is kötünk üzletet. Húsvét előtt a megyében mintegy 30 helyen tar­tunk árubemutatót és vásárit, ahol kedvé­re válogathat a közönség. O. L. A DI N YTAJUAN OLVASTIK: Jubilálnak a vízgazdálkodók Az Aisódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakszer-; vezeti tanácsa negyedévenként ad ki tájékoztatói Dunatáj címmel, amelynek legutóbbi száma egye-; bek mellett, terjedelmes cikkben emlékezik meg á szocialista magyar vízügyi szervezet három évtized­del ezelőtti megalakulásáról. , Az emlékezést egy érdekes történelmi visszapil­lantás vezeti be, amélylből az olvasó megtudhatja,' hogy a vízgazdálkodás kezdeteit hazánk területén a római kort vízvezetékek, a honfoglalás korabeli vízi malmok, valamint a török hódoltság idejéről ránk maradt fürdők fémjelzik. A tudatos, tervsze­rű vízgazdálkodás első nagyszabású akciójának az Ecsedí-iáp lecsapolását, illetve a Ferenc-csatorna megépítését kell tekintenünk, amelyekre az 1700-as évek végén került sor. A következő évszázad első évtizedeiben ezt követte — Széchenyi és Vásárhelyi terveinek alapján — az Al-Duna szabályozása, va­lamint a Körösök, a Duna és a Tisza vízrajzi fel­mérése. A század második felében kerülhetett sor a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű ár­vízvédelmi és folyamszabályozási vállalkozásra: a Tisza szabályozására. A magyar vízgazdálkodás — az évtizedeken át tartó, egyhelyben topogás után — a felszabadulást követő években kezdett újra fellendülni: a harminc évvel ezelőtt megalakult Országos Vízgazdálkodási Hivatal, majd jogutódja, az 1953-ban életre hívott Országos Vízügyi Főigazgatóság irányításával meg­kezdődött a vízépítés gépesítése, a belvízi szivattyú- telepek villamosítása, valamint az öntözéses mező- gazdasági termelés nagyarányú kibontakoztatása. Az ötvenes évek végén jött létre a vízügyi szakok­tatási rendszer is: az új főiskola, több vízügyi szak- középiskola létesült, és megkezdődött a szakmun­kásképzés is. A hatvanas években már a szakmai-mőszaki al­kotás és a fejlesztés állt a szervezet kifejlődésének előterében. Megkezdődött például a Körösöknek és a Tiszának a csatornázása. Tiszalököt követően el­készült a Kiskörei vízlépcső, amely jelenleg az or­szág legnagyobb vízi létesítménye. E tevékenységsorozat eredménye egyebek mellett az is, hogy a megerősített töltések kivédték az 1985-ös dunai, és az 1970-es tiszai nagy árvizet. A belvizek 1 ecsapolási határideje — a csatornahá­lózatok és a szivattyútelepek megépítésével — a negyven-negyvenöt napos lefolyási időről a felére csökkent. A következő két esztendő során mintegy ötszázezer hektáron létesül öntözés, s az ország la­kosságának 73 százaléka közműves vízellátásban részesül. A jubileumi évfordulót köszöntő írás részletesen foglalkozik a vízgazdálkodás távlati feladataival is. Ezek sorában megemlíti, hogy tíz éven belül be kell fejezni a vízellátás fejlesztését: korszerűvé kell tenni az ipari vízgazdálkodást, s ezen belül első­sorban a szennyvíztisztítást kell megnyugtató mó­don kiterjeszteni. Tovább kell növelni az öntözött területek nagyságát. Ezekkel egyenrangúan fontos feladatnak számít, a dunai, a csongrádi, majd a drávai vízlépcsőrendszer .kiépítése, valamint a Duna—Tisza-csatorna tervének megvalósítása is. K. J. A fogorvos ezután hívásra házhoz megy életkörülmények az építőiparban 1. Munkásszállók ;- munkásszállodák Ezután nem lesz ritkaság, hogy a fogorvos keresi fel páciensét, nem pedig megfordítva. Az NDK- ban „Minipraxis” néven — tar­talmával együtt mindössze két ki­logramm súlyú — fogorvosi tás­kát állítottak össze, amelyben alumíniumból. Sokan azonban viszonylag olcsón vascsöveket vá­sárolnak a MÉH haszonvaste- lepéről, s ebből készítik a fólia- házat. A vascsőből hajlítóval ké­szíthető megfelelő ívelésű borda. A hajtításnak azonban van házi módszere is. Leverünk két cöve- ket szorosan egymás mellé, ahová a vascső vége beakasztható. Az­tán a kívánt ívet a földre rajzol­juk, s a palást vonalán 20—25 centiméterenként újabb cöveket verünk. A vascsövet — esetleg a cső végébe dugott rúd segítségé­vel — a cövekek mellé hajlítjuk. Divatos még ma is a fából konstruált fóliaház. A Tüzép-te- lepeken, vagy a fűrészüzemektől úgynevezett tetőléceket vásárol­hatunk. Sok helyen akácfa ke­rítésoszlopokból készített vázra erősítik fel ezeket a léceket. A fából készített fóliaházak hátrá­nya, hogy sok a kiálló szeglet, sarok, ahol könnyen megsérül­het a fólia. Az ilyen részeket ne felejtsük el gondosan bevonni használt fóliával, vagy valami­lyen rongy darabbal. A termelési gyakorlat bizonyí­totta, hogy a nagyobb légferű fóliaházak a legalkalmasabbak a hajtatásra. A növények fejlődése az ilyen fóliaházakban a legked­vezőbb. A nagy légtér miatt ki­egyenlítettebb a hőgazdálkodás. A jelenleg vásárolható „Aluváz” elnevezésű fóliaházak 4,5 és 7,5 fesztávolságban készülnek. Alap­anyaguk alumínium, illetve an­nak ötvözete. A 4,5 méter széles fóliaházakat főként a kisebb ker­tészetekben használják ki ered­ményesen, ahol esetleg még meg­oldható a vándoroltatásos hajta­tás. Az előregyártott fóliaházakat a mezőgazdasági áruháziakban, vagy a megyei AGROKER válla­latoknál vásárolhatják meg a kistermelők. Összeállításuk nem igényel különösebb szakértelmet. A szőlőtermesztésben ismert Ul- tetőfúróval 150 centiméterenként megtalálható minden, a fogorvosi munkához szükséges műszer, gyógyszer. Az érdekes újdonság egyike annak az 50 orvosi talál­mánynak, amivel az NDK felhív­ja magára a szakmai világ figyel­mét. (BUDAPRESS) a földbe lyukat fúrunk, s ezek­be szúrjuk a bordákat. Az összeállított fóldaház taka­rására polietilén fóliát használ­hatunk, amit általában „Agrofó- lia” néven árusítanak az üzletek­ben. A műanyag fólia előnyös tu­lajdonsága, hogy a lúgoknak és a savaknak ellenáll, szakítószilárd­sága 150 kilogramm négyzetcen­timéterenként, fényáteresztő ké­pessége és hővisszatartó képessé­ge jobb, mint az üvegé. Jó a hő­tágulása is, mínusz negyven és plusz ötven Celsius-fok között biztonságosan alkalmazható. A polietilén fóliák általában 70— 100 kilogrammos tekercsekben kerülnek forgalomba. Szélessé­gük: 4,2; 8,5; vagy 12 méter. A fóliaház építésénél, illetve az anyagok beszerzésénél hasznos tudnivaló: mennyi egy méter fó­lia súlya. Általában a 4,20-asból 0,58; a 8,50-esből 1,17, a 12 mé­teresből pedig 1,65 kilogramm egy méter fólia. A fóliás berendezések többnyi­re fűtetlenek. Növelhető a hideg fólia alatti hajtatás sikere, ha kettős takarást alkalmazunk. A legegyszerűbb megoldás, nagy légterű fóliaházban kisebb ágyá- sokat alakítunk ki, s ezeket kü­lön is takarjuk. Jó idő esetén az ágyásokról lehúzzuk a fóliát és csak a hidegebb éjszakákon húz­zuk vissza. Lehet csipeszekkel is felerősíteni belülről pótlólag fó- liataikarót. Csipeszek készíthetők, ha műanyag csövet négy-öt centis darabkákra elfűrészelünk, s be­lőle, egy kis szeletet kivágunk. Az így kialakított szétfeszíthető műanyag szorítót könnyen rápat­tinthatjuk a bordára, s egyúttal odafogjuk a belső fóliát is. A harmadik változat, hogy újabb fóliasátrat emelünk a meglevő fölé. Ennek előnye, hogy a ta­karást a hideg idő elmúltával áttelepíthetjük és másutt ismét felállíthatjuk. R. F. Munkásszállás. A szociológusok, a társadalom„mélyrétegeiben” elő­szeretettel búvárkodók kedvelt kutatóterülete. A munkásszállás­sal kapcsolatos előítéletek ma mát jórészt idejét múlták. Tűnő­ben a tömegszállásjelleg, jobbá­ra száműzetett az emeletes ágy; egyik-másik új — vagy korszerű­sített — létesítményhez méltóbb a szálloda név. (Bizonyság erre, hogy az idegenforgalmi főszezon­ban, hétvégeken olykor turista- csoportokat szállásolnak el a 3—4 ágyas, korszerűen berendezett szo­bákban.) Ha azt boncolgatjuk, miként él­nek ma Magyarországon az építő­iparban dolgozók, élre kívánko­zik .h munkásszállások jelene- holnapjs(. A munka jellegéből, s a városok — kiváltképp Buda­pest — nagymérvű iparosodásá­ból adódik, hogy az új lakások; üzemek, kommunális intézmé­nyek kivitelezői elsősorban falu­helyen laknak, s otthonuktól tá­vol vállalnak munkát. Ily módon két lehetőségük van: Vagy a szállót választják, vagy nap nap után ingáznak. S hogy mily so­kan, arra utaljanak a számok! Az országos építőiparban hozzávető­leg félmillióan dolgoznak, közü­lük 430 ezer a fizikai dolgozó, az építkezések színhelyein fizikai munkát 360 ezren végeznek. Jelenleg mintegy 100 ezren él­nek munkásszálláson, és csaknem 120 ezren ingáznak naponta. S bár — ha módjukban áll — mind többen az ingázást részesítik előnyben, a szállásokra még so­káig igény lesz, alapvető köve­telmény tehát, hogy az elhelyezés körülményei javuljanak. A vállalatok évente 600 millió forintot fordítanak a munkásszál­lások fenntartására, almi pedig az előbbre lépést illeti: csupán az ÉVM vállalatai félmilliárd forint­nál is többet költöttek, költenek új szállodákra az ötödik ötéves terv időszakában. Ez idő alatt több mint hatezer új helyet léte­sítenek — ebből négyezret a fő­városban —, s ha csupán a kö­zelmúltat idézzük: Budafokon 1000, Kaposvárott 400 építőnek adtak át „hétközi otthont”; mun­kásszálloda épült Tatabányán, Szolnokon, Nagyatádon, Kecske­méten és másutt. A holnapról pe­dig: az idén Békásmegyeren fel­avatják a budafoki épület 1000 ágyas ikertestvérét, jövőre a Fe­hérvári úton egy 500 ágyas női szállót, s előkészületben van — remélhetőleg 1981-re el is készül — Angyalföld 1600 személyes száliodaóriása. Óhatatlanul felvetődik a kér­dés: mi okozza Budapest — ta­lán aránytalannak tűnő — elsőSb- ségét. Mindenekelőtt az, hogy a fővárosban lényegesen kedvezőt­lenebb a szálláshelyzet, mint más városokban, településeken, továb­bá mert itt működnek az orszá­gos hatáskörű, nagy építővállala­tok. Kézenfekvő: az új szállodák átadása teszi lehetővé az elavul­tak korszerűsítését. A régiek mo­dernizálására évente körülbelül 100 millió forintot költ az „ÉVM- szállodák” kezelője, az Építőipari Szolgáltató Vállalat. Legtöbb okuk a somogyi és a hajdúsági építőknek van, hogy szálláskgrülményeikkel elégedet­tek legyenek. Kaposvárott — első­ként az építőknél — minden két szobához egy fürdőszoba járul, zu­hannyal; ^ debreceni munkás­szállodának pedig fedett uszodája is van. De az új — és részben a felújított — épületeket is az jel­lemzi, hogy szobáik 3—4 ágyasak (az új szállodákban minden szo­bában van mosdó), emeletenként társalgók, főzőkonyhák, a föld­szinten közös helyiségek, klub, könyvtár, tévészoba (néhol színes készülékekkel) teszik otthonosab­bá a környezetet. S nem hiányzik az étterem sem, amely mind több helyen meleg vacsorával várja az építőmunkásokat. F. T.

Next

/
Thumbnails
Contents