Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. február 16. SŰLYOS HARCOK, ÖSSZETŰZÉSEK Khomeini egységre szólította fel a lakosságot Megkezdik az Iránban tartózkodó amerikai állampolgárok hazaszállítását TEHERÁN esem én vek tű sorokban BUDAPEST ___________________ C sütörtökön ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöksége. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházá­ban, Harmati Sándor elnökleté­vel, megtartott tanácskozáson összegezték a bizottság 1978-as akcióinak tapasztalatait és meg­vitatták az idei programot. Az 1979-es tervet, a jelentést, a Ma­gyar Szoclidaritási Bizottság hét­fői, kibővített ülése elé terjesz­tik, (MTI)______________________ S ZÓFIA______________________ Nicolae Ceausescu, az RKP fő­titkára, köztársasági elnök csü- tökön délelőtt baráti látogatás­ra Bulgáriába érkezett. A vendé­get a Razgrad megyei Vödén re­pülőterén Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Állam- tanács elnöke fogadta. (MTI) JERUZSÁLEM________________ Ha rold Brown amerikai had­ügyminiszter szerdán folytatta megbeszéléseit izraeli kollégájá­val, Ezer Weizmannal, és tanács­kozott Dajan külügyminiszterrel Is. A tárgyalások fő témája a két ország új stratégiai elképzelése volt az iráni sah megdöntésének összefüggéseiben. Ugyancsak szerdán Brown ellá­togatott a megszállt Císzjordániá- ba és a Golan-fennsfkra. Hodding Carter külügyi szóvivő hangsú­lyozta, hogy a megszállt terüle­tek meglátogatása nem jelent semmilyen változást az amerikai politikában.____________________ G ENF_______________________ Szer dán az ENSZ emberi jo­gok bizottságának 35. ülésén ha­tározatot fogadtak el arról, hogy táviratban szólítják fel Izraelt: haladéktalanul szüntesse be a palesztin foglyokkal szemben al­kalmazott embertelen bánásmó­dot, és a megszállt arab terüle- teken végrehajtott megtorlásokat. BERLIN_____________________ A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség berlini székhelyén nyilatkozatot tett közzé, amely­ben — az NSZK-ban jelenleg ér­vényben levő jogi rendelkezések­kel összefüggésben — tiltakozik a náci háborús bűnök elévülése el­len. „Mindazok mellett állunk, akik követelik, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság fogadja el a háborús bűntettek és az emberi­ség ellen elkövetett bűnök elévü­lését kizáró ENSZ-konvenciót, s csatlakozzék ahhoz” — hangzik a nyilatkozat. (MTI) VARSÓ Csütörtökön, röviddel déli 12 óra után, egyelőre meg nem ál­lapított okból, robbanás történt a PKO lengyel bankhálózat varsói fiókjának épületében. Délután négy órakor még folyamatban volt a mentőakció. Az első jelen­tések szerint a katasztrófának tíz halálos áldozata és számos sebe­sültje van. (MTI) PEKING Csütörtökön befejeződtek a Pe- kingben tartózkodó Vadzspaji in­diai külügyminiszter és a kínai vezetők hivatalos tárgyalásai. Az indiai külügyminiszter három al­kalommal tárgyalt Huang Hua kínai külügyminiszterrel kétol­dalú és nemzetközi kérdésekről. Vadzspaji a tárgyalásokat „őszin­tének és hasznosnak” minősítet­te. Huang Hua az Üj Kína hír- ügynökségnek adott rövid nyilat­kozatában „pozitívnak és hasznos­nak” nevezte megbeszéléseiket, amelyek — mint mondotta — „az őszinteség és a nyíltság jegyében zajlottak le”. MADRID_____________________ A Grapo elnevezésű spanyol szélsőbaloldali terrorista szerve­zet két fegyveres tagja csütörtö­kön délután madridi otthonának közelében meggyilkolta Gabriel Cristobal Vozmedianót, a spanyol csendőrség (Guardia Civil) tag­ját. A két terrorista a gyilkos merénylet után elmenekült. _____ N EW YORK__________________ Abu Dhabi, a Perzsa-öböl egyik olajtermelő állama csütörtökön bejelentette, hogy hét százalék­kal emeli az olaj árát. Meg nem erősített hírek szerint egy másik olajsejkség, Katar hasonló lépés­re szánta el magát. Abu Dhabi és Katar eddig azok közé az OPEC-országok közé tartozott, amejyek a mérsékelt olajár-eme­léseit mellett foglaltak állást. Amennyiben az OPEC egységesen követné az említett két országot, egy barrel olaj ára eléri majd a 16 dollárt. (EFE)_______________ T RIPOLI_____________________ A Líbiai Általános Népi Kong­resszus főtitkárságának meghívá­sára az NDK párt- és állami küldöttsége csütörtökön hivatalos baráti látogatásra megérkezett afrikai kőrútjának első állomásá­ra: Trlpoliba. Erich Honecker és Moamer el Kadhafi ezredes ba­ráti megbeszélést tartott a kétol­dalú kapcsolatok és a nemzetkö­zi élet több fontos kérdéséről. A két államfő megbeszélése után megkezdődtek a két küldöttség hivatalos tárgyalásai. (TASZSZ) A régi rendszer hívei és Kho­meini ajatollah harcosai súlyos harcokat vívnak Tabriz városá­ban — adta hírül csütörtök reg­geli jelentésében a teheráni rá­dió. A fővárostól 530 kilométerre északnyugatra fekvő városban szerdán este kijárási tilalmat lép­tettek éleibe azután, hogy a nap folyamán monarchista elemek ba­rikádot emeltek a város több pontján, a SAVAK volt ügynö­keiből toborzott bandák pedig gyűrűbe fogták a rádió épületét. A főváros több pontján szerdán este kirobbant összetűzésekről csütörtökön reggel nem érkeztek újabb jelentések. A teheráni köz­ponti rádió, röviddel azután, hogy Khomeini felfegyverzett hí­vei visszaverték a rádió és tele­vízió székháza ellen indított tá­madást, egységre szólította a la­A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa elkészítette közvetve a nyilvánosságnak szóló első érté­kelését Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes januári washingtoni látogatásáról. Az amerikai állásfoglalást jód érte­sült körök szivárogtatták ki. Az értékelés „mérsékeltnek” tekinti Teng amerikai szereplését, ugyanakkor óvja az amerikai ipa­ri és kereskedelmi köröket ,a Kínával kapcsolatos túlzott vá­rakozástól, és kinyilvánítja a kormány változatlanul aggódik, hogy Kína „korlátozott” táma­dást indít Vietnam ellen. Washingtoni hivatalos helyen azt is sikernek tudják be, hogy a kínai vezető kivételesen nem beszélt a háború elkerülhetetlen­ségéről, csak elhalasztásáról, s A BRIT KORMÁNY 1953-ban hadihajókat küldött a Perzsa- öbölbe, hogy megakadályozza az olajkincs államosítását. London­ban azonban elkéstek. Időközben ugyanis az amerikaiak „beásták” magukat Iránban, amely rend­kívül fontossá vált 'számukra. Először is a Szovjetunióval ha­táros lévén, jó támaszpontul szolgált, másodszor az olajra az amerikai társaságok is szemet vetettek; s meg is kaparintották. Előbb azonban azt tanácsolták Londonnak, hogy tekintsen el a fegyveres beavatkozástól, majd a nemzetközi .piacokon megszer­vezték a/z iráni olaj bojkottját, aminek következtében egy év alatt Irán csak 132 ezer tonna olajat tudott eladni, noha az ál­lamosítást megelőző két évben a kivitel 34 millió tonna volt. Az irániakat saját olajukba fojtották. S miközben dúlt az olajcsata, megkezdődött a szer­vezkedés Moszadik kormányának megbuktatására. Az amerikaiak Teheránba küldték a CIA közel- keleti szakértőjét, Kermit Roose- veltet. Az 1953. augusztus 15-ére tervezett puccsot még sikerült leszerelni, s a császár, akit a tervbe beavattak, Bagdadon át Rómába menekült. Ezután az amerikaiak újabb akcióba kezd­tek. Egymillió dollárt osztottak ki az alvilágban, a bűnözők fel­izgatták a fanatikus hívőket, a tömeg megrohamozta Moszadik miniszterelnöki rezidenciáját, s megbuktatta kormányát. Az ak­ció közvetlen irányítója Zahedi tábornok, a császár bizalmasa miniszterelnök lett. (Reza Pahla- vi később menesztette Őt, mert kényelmetlenné vált számára. Legutóbb Irán washingtoni nagy­követeként működött.) kosságot. A rádió és több külvá­rosi intézmény ellen végrehajtott támadások résztvevőinek pártál­lása egyelőre nem tiszázott, s a teheráni központi rádió szerdán éjfélkor még mindig csak „forra­dalomellenes erőkről” beszélt. Teheránban szerdán kinevezték az iráni nemzeti légierő vezérkari főnökét, Sapur Azarbarzin tábor­nok személyében, aki az Egyesült Államokban és az NSZK-ban vé­gezte tanulmányait. Az Egyesült Államok teheráni nagykövetsége csütörtökön beje­lentette, hogy szombaton meg­kezdődik az Iránban tartózkodó amerikai állampolgárok — több mint hétezer — hazaszállítása. Az amerikai külügyminisztéri­umban elmondták, hogy a terve­zett evakuáláskor valószínűleg sor kerül a szovjet határ közelé­ben elhelyezett amerikai katonai berendezések elszállítására is, s erről tájékoztatták a szovjet kor­hogy először nem utasította el maradéktalanul a SALT-megálla­podás gondolatát. Ugyanakkor amerikai kormány­körökben nem tartanák „megle­pőnek”, ha Kína „korlátozott” katonai lépéseket tenne Vietnam­mal szemben. Ezt diktálja az el­múlt évek kínai politikájának logikája, a közelmúltban tett sok pekingi kijelentés, bár Washing­tonban Teng látogatása után sem tudják, hogy milyen lépésekre készül Kína a térségben — kö­zölték. Az Egyesült Államok hajlandó Kínának „kettős rendeltetésű”, tehát katonai célra is hasznosít­ható berendezéseket is eladni — de csak akkor, ha bizonyos biz­tosítékokat kap. (MTI) A SZÁMŰZETÉSBŐL visszaté­rő császár új egyezményt kötött a külföldi olajtársaságokkal, s már nem az angolokat, hanem az amerikaiakat részesítette előnyben. Az irániak számára azonban minden maradt a régi­ben: a rosszul tápláltság, a ma­gas gyermekhalandóság és a 90 százalékos írástudatlanság páro­sult a feudalizmussal. Egy po­tenciálisan gazdag ország lakos­ságának döntő többsége a létmi­nimum alatt tengette életét, mi­közben a külföldi társaságok meg­gazdagodtak az olaj hasznából. Ilyen volt a helyzet az ország­ban, amikor a sah elhatározta, hogy megcsinálj^ „fehér forra­dalmát”. 1963. január 26-án népszava­zás indította útjára a reformso- rozatoL amelynek legfontosabb pontjai közé tartozott: az 500 hek­tárnál nagyobb földbirtokok fel­osztása; az erdők és vizek köz­tulajdonba vétele; a földesúri bí­ráskodás megszüntetése; a nők szavazati jogának biztosítása; or­szágos kampányt szerveztek a 90 százalékos analfabétizmus csökkentésére. A síita egyház el­lenállási mozgalmat indított, rész­ben azért, mert elvesztette föld­birtokait, másrészt veszély fe­nyegette befolyását. A sah azon­ban könyörtelenül leverte a moz­galmat, Khomeini főpapot pedig száműzte. ,A SAH tisztában volt vele, hogy az olajtartalék legfeljebb 30 évre elegendő. Ezért azt tervezte, hogy ez idő alatt modern tőkés ipart hoz létre. Kedvenc mondá; sa volt, hogy 2000 után Irán nem olajat, hanem aszpirint fog ex­portálni a tőkés országokba. Ezek a tervek azonban nem vették figyelembe a realitásokat, mányt, nehogy félreértés kelet­kezzen a költöztetés tényóből. A TASZSZ hírmagyarázója ír­ja, hogy az iráni sah rendszeré­nek bukása komoly gondokat okoz az amerikai politikai élet irányítóinak. A további fejlemé­nyektől és az új vezetés külpoli­tikájától függetlenül az már bi­zonyos, hogy Washington jórészt elveszítette Perzsa-öbölbeli pozí­cióit. Az amerikai politikusok attól tartanak, hogy az iráni esemé­nyek a Szaúd-Arábiára gyako­rolt amerikai befolyást is gyengí­tik: egyrészt a vallási nyugtalan­ság túlterjedhet Irán határain, másrészt Ríjad esetleg már nem tartja eléggé megbízható szövet­ségesnek és partnernek Wa­shingtont. Mérlegelve azt a tényt, hogy a Közel-Keleten egyetlen ország, még Szaúd-Arábia sem rendelke­zik elegendő erővel az amerikai érdekek biztosításához, Washing­ton valamiféle arab—izraeli kato­nai szövetség létrehozásán tevé­kenykedik. Ezt célozza Brown hadügyminiszter mostani utazása és az egyiptomi—izraeli tárgya­lások újjáélesztésére irányuló amerikai erőfeszítés is. • Szerdán további államok is­merték el az új iráni vezetést, köztük Marokkó, amely jelenleg is vendégül látja az Iránból el­űzött sahot. A Bazargan kormá­nyához intézett üzenetében Ma­rokkó hangoztatta, hogy tudomá­sul veszi az iráni tényeket, s re­méli, hogy a két ország baráti vi­szonya a jövőben is fennmarad. Az új vezetést ilyen értelemben tájékoztatta a többi között az NSZK, Finnország, Görögország, Törökország, Venezuela, Nepál, a Jemeni NDK, a Koreai NDK, Vi­etnam és Japán. Mint a teheráni rádió közölte: Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, a napokban az iráni fővárosba utazik, hogy sze­mélyesen fejezze ki jókívánságait Khomeini ajatollahnak”. (AP, UPI, AFP, Reuter.) Találatok érték a kormányépületeket BEJRUT A jobboldali keresztény milí­ciák orvlövészei csütörtökön kor­mányépületeket és más fontos célpontokat lőttek Bejrút köz­pontjában. Találatok érték Sze- lim Al-Ossz libanoni miniszter- elnök hivatalát is. A kormányfő közvetíteni próbált a milíciák ve­zetői és az arabközi békefenntar­tó erők parancsnoksága között a lövöldözés megszüntetése érdeké­ben, de sikertelenül. Az arabközi békefenntartó erők parancsnoksága csütörtökön le­szögezte : az előző napok össze­csapásait a jobboldali milíciák provokálták azzal, hogy orvlövé­szeik megsebesítették a béke- fenntartó erők két szíriai katoná­ját. (MTI) azt, hogy évszázadok mulasztá­sát nem lehet két évtized alatt pótolni. Mert igaz ugyan, hogy az olajárrobbanás évében — 1974-ben — Iránban 513 dollár volt az egy főre jutó nemzeti jövedelem, s hogy 1979-re elérte a 2500 dollárt, azonban ez az óriási gazdagság rendkívül egyen­lőtlenül oszlott meg. Először is nagyobb részét a hadsereg fel­fegyverzésére költötték, aztán új, modern gyárakat építettek a ja­pánok, amerikaiak, franciák és angolok segítségével, amelyek azután — mint például a Toyota gyár — alig 30—40 százalékos kapacitással dolgoztak, mert a munkaerőképzés elmaradt a be­ruházás ütemétől. Mindeközben mivel a földet csak kiosztották, de a parasztok nem kaptak se gépeket, se más, a műveléshez szükséges eszközöket, a földek egy része parlagon maradt, csök­kent a termelés, a pa(rasztok pe­dig milliós tömegekben vándo­roltak a városokba, megélhetési lehetőséget keresve. EZEK A MILLIÓK a növekvő infláció miatt az éhhalál küszö­bén vegetáltak, a felső réteg vi­szont a korrupciós üzletetek ré­vén mérhetetlenül meggazdago­dott. A császári család maga 2,4 milliárdos magánvagyonra tett szert, amelyet svájci bankok ke­zeltek. Növelte az elégedetlen­séget, s közelebb hozta egymás­hoz á vallásos és a világi ellen­zéket, hogy az uralkodó elbiza­kodottságában megszüntette a pártokat, s létrehozta saját „csá­szári” pártját, a Rasztakhizt. S volt még valami, ami feszítő erő­ként hatott: a fegyverkezésre költött milliárdok, s az országba beáramló amerikai tanácsadók tízezrei, akik életmódjukkal ki­hívták maguk ellen az irániak* haragját. Kanyó András (Következik: A Perzsa-öböl csendőre.) • Az iráni főváros több pontján fegyveres összecsapások történtek. Képünkön: felfegyverzett teherániak az amerikai nagykövetség le­vont zászlajával — a diplomáciai képviseletet szintén támadások ér­ték. (AP — MTI) A TENG-LÁTOGATÁS UTÁN A Fehér Ház első értékelése AZ IRÁNI VIHAR 2. A ,,fehér forradalom” NAPI KOMMENTÁR Mexikó és az „olajétvágy” Carter amerikai elnököt a me­xikóiak nem részesítették meleg fogadtatásban. Még meg sem ér­kezett, már nagy tömegek tün­tettek ellene. A megmozdulások — mintegy óriási felkiáltójel — előrevetítették: nem lesz köny- nyű dolga az Egyesült Államok vezetőjének a szomszédos állam­ban. Az egyszerű emberek, akik az utcákra vonultak, elsősorban a latin-amerikai állam hajtalmas olajkészletét féltik a „nagy étvá­gyú északi óriástól”, mert erre a kincsre az USA most szemet vetett. Ezért ment az amerikai elnök személyesen Mexikóba. Igaz, né­hány pillanatig habozott, amikor kiderült, hogy az USA teheráni nagykövetségét rövid időre isme­retlen fegyveresek megszállták és fogva tartották a személyzetet. Aztán mégis az utazás mellett döntött, és megint csak az iráni események miatt: a közép-keleti országban lezajlott demokratikus fordulat kérdésessé tette az on­nan érkező olajszállítmányokat, amelyek az amerikai szükségletek legalább hat százalékát fedezték eddig. Az elnöki látogatás másik kézenfekvő oka: Washington je­lezni kívánja, az Egyesült Álla­mokban már nem úgy tekintenek Mexikóra, mint korábban. Ma­gyarul: nem nézik le a súlyos társadalmi-gazdasági gondokkal küszködő „kis déli szomszédot”. Kérdés persze, mit szólnak Mexikóban a hirtelen támadt „amerikai nagyvonalúsághoz”. Amit Portillo elnök egy kőolaj- megállapodásért cserében min­denképpen szeretne elérni, az az USA-foa illegálisan bevándorolt, mintegy 12 millió mexikói ven­dégmunkás helyzetének rendezé­se. A korlátlan lehetőségek or­szágában embertelen körülmé­nyek között tengődő mexikóiak edlen az amerikai jobboldal a lá­togatás előtt újból heves táma­dást indított. Portillo elnöknek szándéka, hogy az ország függőségét csök­kentse az USA-tól. Erre azonban kevés a remény. Carter azért ment oda, hogy ezt a függőséget erősítse; akadályozza szomszédját a szélesebb körű és önállóbb nem­zetközi kapcsolatokban, főleg a szocialista országokkal. Ezzel csorbítja Mexikó tekintélyét az el nem kötelezett országok moz­galmában, s Latin-Amerikában is.' S végül Carternek célja, hogy rábírja Portillót, ne csatlakozzék a kőolaj-exportáló országok szer­vezetéhez, az OPEC-hez. Carter magaibiztosan kezdte meg tárgyalásait Portillóval: sa­ját zsebében véli a tárgyalások „sikerének” aduját, az erőt, az utcazajjal nem törődik. A mexi­kói államfő „fegyvere” pusztán a kemény akarat és következetes­ség, ha odafigyelt választói in­telmeire. K. M. Carter­Portillo találkozó • James Carter ame­rikai elnök Mexikó­városban folytat tár­gyalásokat Lopez Portillo államfővel. Portillo felhívta ven­dége figyelmét a tar­tós megoldások szük­ségességére: „A két ország kiegészíti egy­mást és szükségük van egymásra, de egyik sem akar oly mértékben függeni a másiktól, hogy el­veszítse saját szuve­renitását.’’ Képün­kön: Carter vendég­látójával tett körsé­táján egy Rivera- freskó előtt. (Tele- foto) ítéletidő tombol Európában BERLIN Az év végi — év eleji kelle­metlen időjárás csütörtökre to­vább bonyolította a közlekedési helyzetképet a Német Demokra­tikus Köztársaságban. Az újabb havazás és az erős szél még ne­hezebbé tette a már szerdán is sok gondot okozó forgalmat. Az NDK északi körzeteiben gyakor­latilag járhatatlanok a közutak, s egyre több a vonaitkimaradás is. Több fontos állomás bejelentette, hogy nem tud fogadni vonatokat. Az utak és a sínek tisztításán több ezren dolgoznak. BONN A szakadatlan havazás, az or­kánszerű szél és az áradások miatt katasztrófa-riadót léptet­tek életbe az NSZK legészakibb tartományában. A északi körzet túlnyomó többségében általános járműhasználati tilalmat rendel­tek el. A Rajna—Majna vonaltól északra sem a közutakon, sem a vasútvonalakon nincs biztonságos közlekedés, és a légi forgalom is megbénult. Valamennyi északi városiban iskolai szünetet rendel­tek el. Tegnapra virradó éjjel több száz gépkocsi rekedt a hirtelen feltorlódott hó fogságába, amíg a hadsereg lánctalpasai ki nem szabadították. KOPPENHÁGA A közlekedési hatóságok becs­lései szerint Dániában mintegy ötezer autó akadt el a hóban, ugyancsak csütörtökre virradó éj­szaka. A mentési munkában és a betegszállításban részt vesznek a dán hadsereg harckocsijai és lánctalpas járművei is. LONDON Angliában a tél legújabb roha­ma a szigetország délkeleti sar­kára összpontosult. Két kikötő a hófúvások miatt megközelíthetet- lenné vált és több, mint ötven főútvonalon szünetelt a forgalom a hóakadályok miatt. (MTI) • Brown amerikai hadügyminiszter (a képen balról a második) Tel Avivban Weizman izraeli hadügyminiszterrel és Dayan külügymi­niszterrel tárgyalt. (Telefoto — AP — MTI KS.) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Brown tárgyalásai Tel Avivban

Next

/
Thumbnails
Contents