Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

Ml*. Janaár 14. • PETÖPI NÉPÉ • I A z új év első heteiben a társadalmi és tö­megszervezeteknek is egyik jelentős feladata, hogy az idei törekvéseiket meghatá­rozzák, s elképzeléseik, cél­jaik megvalósításának üte­méről, módjáról munkater­vet készítsenek. Az idei ten­nivalók számbavételekor természetes a visszapillantás, vagy­is a tavalyi munka összegzése, hiszen ez szolgálja a kiinduló alapot. Bartha Imrénével, a kecskeméti városi népfrontbizottság tit­kárával a megyeszékhely népfrontmozgalmának eredmé­nyeiről, s az idei feladatokról beszélgettünk. Cél: a várospolitika megvalósításának segítése Beszélgetés a megyeszékhely népfrontmozgalmáról TERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPPEL — A városi népfrontbizott­ság rendezésében tavaly rend­szeresen nyílt várospolitikai fórumokra került sor. A ta­pasztalatok szerint hasznosak voltak ezek az események? — Igen. Ugyanis a fórumok résztvevői a megyeszékhely fej­lesztésének aktuális kérdéseit be­szélték meg. Az elmúlt évben fó­rumot rendeztünk egyebek között Kecskemét szolgáltatásáról, ke­reskedelmi ellátásáról. Tekintet­tel arra, hogy ezeken az esemé­nyeken igen sokan vettek részt, az idén is folytatjuk a sorozatunkat. — Két év óta a város üzemei­nél és intézményeinél igény sze­rint előzetes felmérések alapján várospolitikai előadásokat is szer­vezünk. A lakóterületen tartott rendezvényeinken — gyűlések, ak­tívaülések, külön e célra szerve­zett tanácstagi beszámolók — több mint 30 ezren ismerték meg Kecskemét V. ötéves terveinek célkitűzéseit, illetve az aktuális feladatot. — A népfrontbizottságnak Kecskeméten is jelentős fel­adata a társadalmi munka szer­vezése. — Kiemelt feladatunknak te­kintettük a közrédekű társadalmi munka szervezését a lakóterüle­ten a városi tanács és a lakos­ság összehangolt igényei alapján. Addig, amíg a IV. ötéves tervidő­szak egész ideje alatt 79 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, az V. ötéves tervidőszak első két évében már több mint 115 millió forint volt a társadalmi munka értéke. — Ez az örvendetes tény a ta­nácsi tervekben azt mutatja, hogy a tanács támaszkodik arra a ha­talmas erőre, amely a lakosság összefogásában, a közösségért, a városért tenni akaró emberek ere­jében rejlik. — A város különböző társa­dalmi rétegének tudatos együtt­működésében jelentős szerepet töltenek be a népfront munka- bizottságai. — A munkabizottságok céljai­nak eredményes megvalósításához elsősorban az értelmiségi aktívák kezdeményező közreműködését igényeltük. Tavaly megalakult a városesztétikai bizottság, melynek tagjai fiatal értelmiségiek. A bi­zottság munkája szervező és ta­nácsadó jellegű. Megtárgyalták egyebek között a főtér átrendezé­sének tervét, javaslatot tettek a számozott utcák megszüntetésére, az új elnevezésekre, valamint szobrok elhelyezésére is. — Tavaly a nő- és rétegpoliti­kai munkabizottságunk dolgozott a legaktívabban. E munkabizott­ság keretében megszerveztük a nők politikai, várospolitikai, mű­vészeti, kulturális képzését. Fóru­mokat, előadásokat, író—olvasó találkozókat tartottak, s mindez eredményesen segítette az asszo­nyokat abban, hogy éljenek a mű­velődés adta jogokkal, lehetősé­gekkel. — A pedagógiai bizottságunk­nak a város iskoláiban alakult szülői munkaközösségek összefo­gása a feladata. Céljuk egyebek között a szülői munkaközösségek időszerű teendőinek megbeszélé­se, konzultációk szervezése, me­lyeken a szülők az oktatási és nevelési feladatokról tájékozta­tást kapnak. Helyi beszélgetéseket szerveznek a városi és tanyai ál­talános iskola szülői munkaközös­ségével, bekapcsolva az iskola ve­zetőségét is. — A béke és barátsági munka- bizottságunk szervezi a tavaszi béke- és barátsági hónapot, vala­mint az őszi szolidaritási rendez­vényeket. Rendszeres kapcsolatot tartanak a városban működő MSZBT-tagcsoportokkal és közö­sen szervezik a barátsági rendez­vényeket. — A jogi akcióbizottságunk egyebek között bekapcsolódik a törvényelőkészítő vitákba, javas­latokat tesz, melyek közül néhá­nyat el is fogadtak. A lakóterületi bizottságainknál konzultációkat, kötetlen beszélgetéseket szervez­tek a kisajátításról, a közérdekű bejelentések és panaszok törvé­nyéről, a gyermek családjogi hely­zetéről, munkajogról, közlekedés­jogról, valamint az állampolgári jogokról és kötelességekről. — Milyen kapcsolatuk van a társadalmi és tömegszerveze­tekkel? — A város népfrontmozgalma a tanács legszélesebb tömegpoli­tikai bázisa. Több év óta megál­lapodás szabályozza az együttmű­ködésünket. A megállapodásban foglaltakat a közérdek szem előtt tartásával igyekszünk maradék­talanul elvégezni. Munkánkkal el­sősorban azt segítjük elő, hogy a tanács és a lakosság között minél szorosabb legyen a kapcsolat. — Kezdeményezésünkre jött létre és vált. rendszeressé a ta­nácstagokkal való csoportos be­szélgetés és konzultáció a tanácsi osztályvezetőkkel. Egységes tervet készítünk a tanácstagok rendsze­res tájékoztatására és képzésére. A körzeti bizottságaink munkájával elősegítjük a lakossággal való kapcsolatuk szélesítését. A tanács­tagi beszámolók megszervezésé­hez is rendszeresen segítséget nyújtunk. — Az új lakótelepek kialakítása a tanácstagi munka végzésében komoly' nehézségeket, objektív akadályokat eredményezett. A Széchenyivárosban ma már pél­dául mintegy 15—16 ezer ,ember lakik. A korábbi választókörze­tek beosztása szerint itt három tanácstagot választottak, jelenleg is ennyi van. A törvényben meg­állapított választókörzetek létszá­ma alapján húsz tanácstag lenne választható, ez tehát azt jelenti, hogy jelenleg 7—8 ezer választó- polgárnak nincs tanácstagja. Ezt a torzulást csak a legközelebbi választások alkalmával lehet ki­küszöbölni. Az új választókörze­tek kialakításának előkészületi munkáira előterjesztést tettünk a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának. — A tanáccsal való lakóterü­leti kapcsolat legkisebb sejtjei a lakóbizottságok. Előrehaladásunk fontos követelménye, hogy mi­nél többen vegyenek részt a köz­ügyekben. Ennek érdekében ta­valy is folytattuk a városkörzeti bizottságok létrehozását. Két év­vel ezelőtt létrehoztuk a műkert­városi és hunyadivárosi körzeti bizottságokat. Jelentős eredmé­nyeket értek el a lakossági in­formációk továbbításában, a meg­oldásra váró kérdések rendezésé­ben, a munkahelyekkel való kap­csolat kiépítésében. — Tavaly megalakult a IV. ke­rületi és a VI. kerületi bizottság. Előkészítettük a II. kerületi (má- riavárosi) bizottság megalakítá­sát. A szervezések során a bizott­ságok munkájába bevontuk az ér­telmiségieket, az ott lakó kisipa­rosokat, a közéleti munkát szíve­sen vállaló és arra alkalmas nyug­díjasokat, szocialista brigádtago­kat. A lakóterületi bizottságaink fontos feladata a tömegpropagan­da, melynek középpontjában a városi bizottság által javasolt, a lakóterületen szervezett számos vitafórum, előadássorozat áll. A körzetekben évente 28—30 elő­adásra kerül sor. — Kérjük, ismertesse a nép­frontbizottság idei feladatait. — Továbbra is fontos felada­tunknak tekintjük azt, hogy a megyeszékhely lakosságát mozgó­sítsuk az V. ötéves tervben meg­határozott feladatok időarányos végrehajtására. Továbbra is rend­szeresen megszervezzük a nyílt várospolitikai fórumokat, előadá­sokat. Az 1979. évi tervek ismer­tetésére, az ezzel kapcsolatos fó­rumok, tájékoztatók szervezésére, a társadalmi munka kellő előké­szítésére a korábbiaknál fokozot­tabb figyelmet fordítunk. A vá­rosi tanáccsal szorosan együttmű­ködve a lakó- és utcabizottságok választását megfelelő módon elő­készítjük és lebonyolítjuk. Az ed­digieknél nagyobb segítséget nyújtunk a városkörzeti bizottsá­gok lakóterületi politikája mozgal­mi munkájának fejlesztéséhez. Az új körzeti bizottságoknak a pat- ronálás mellett rendszeres segít­séget adunk munkájuk végzésé­hez. — Köszönjük a beszélgetést. Tárnái László A fehér bot Kopog a fehér bot. Gazdája magasra emelt fővel halad az utcán. Sokan közömbösen men­nek el mellette, mások készséges segítőként adnak felvilágosítást, vagy vezetik át az úttesten. S egyre gyakrabban találkozunk velük a munkahelyeken is, ahol a látókkal egyenértékű munkát végeznek. Róluk, a vakokról beszélgetünk a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházá­ban a szövetség főtitkárával, dr. Bódi Istvánnal. Sötét szemüveg, szelíd, meleg, barátságos hang: — Nem, a vakok nem sajná- latraméltó csodalények — mond­ja. — Ha megfelelő segítséget kapnak és megfelelő munkakör­be tudják állítani őket, semmi­ben sem maradnak el látó mun­katársaiktól. Általában szeret­nék, hogy a társadalom ne ta­núsítson velük szemben túlzott elnézést, de túlzott elvárást sem. Munkahelyi beilleszkedésükhöz persze idő és megfelelő segítség szükséges.­A vakok helytállását bizonyít­ja, hogy általában elégedettek a munkájukkal és ennek megfele­lően fizetésük is eléri a hasonló munkakörben foglalkoztatott töb­bi dolgozókét. > Magyarországon minden mun­kaképes vak dolgozhat, ha akar. Igaz, a munkakörük választéka nem túl nagy: mintegy 8—10 fé­le munkát tudnak vállalni. — Hányán dolgoznak és me­lyek a leggyakoribb szakmák? — A szövetség jelenlegi 19 ezer tagjából mintegy háromezer dolgozik. Tudnunk kell azonban, hogy tagjainak majd kétharmada idős, túlhaladta a nyugdíjkorha­tárt. Többen is lehetnénk, hi­szen az országos statisztika több mint 30 ezer vakot és majdnem A legtöbb vak telefonkezelőként dolgozik. háromezer gyengénlátót tart nyilván. A legtöbb vak, mintegy 800— 850, telefonkezelőként dolgozik. A hagyományos „vakszakmák­• Az automata kefekötö gépet ügyesen irányítja a „lató kezű” asszony. • Értelmiségi szakmában is dolgoznak. (Lugossy Zoltán felvételei — KS) ban”, kefe- és kosárkötőként, seprőkészítőként, körülbelül 6— 700-an tevékenykednek, őket a gyógymasszőrök követik. Számuk 180. Ugyanennyi vakot találunk a könyvkötők között is. Vannak kárpitosipari szakmunkások és telepőrök. Emellett néhány értel­miségi szakmában szintén ered­ményesen munkálkodnak a va­kok: pedagógus, zenetanár, jo­gász, sőt számítógép-programozó is található közöttük. — Mit tesz a szövetség a fia­talokért? — Fontos feladatunk, hogy fel­készítsük őket az életre. Buda­pesten az Ajtósi Dürer soron működik a Vakok Általános isko­lája és Nevelőotthona, ahol meg­tanítják őket a Braille-féle pontírásra, olvasásra és általában mindazokra az ismeretekre, amelyeket a látók is elsajátíta­nak. Szervezzük a szakmunkás­tanuló-képzést. Sok fiatal a lá­tó gimnáziumokban tanul tovább, sőt az egyetemekre és főiskolák­ra is eljut. Célunk, hogy minden tagtár­sunknak a maximális segítséget nyújthassuk. Erre minden támo­gatást megkapunk államunktól, a tanácsoktól, valamint a társa­dalmi szervektől, egész társadal­munktól. G. I. • Az EVITERV Szerelőipari Tervező Vállalat belső- és szabadtéri világítási berendezések tervezésével foglalkozik. Az idő- és munkaigé­nyes világítástechnikai számítások elvégzését — a közvilágítási be­rendezések méretezését és kiválasztását számítógéppel végzik. (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Kommunisták ' a minőség javításáért Párttaggyülés az Alföldi Cipőgyárban Kellemes környezetben, a Czollner téri kerületi pártszék­házban gyülekeztek az Alföldi Ci­pőgyár kecskeméti gyárának kommunistái az üzemi pártszer­vezetek összevont taggyűlésére. A tágas teremben ezúttal nem egy­más mellé sorban rakták az asz­talokat, s mögéjük a székeket. A nőknek mindig van valami jó öt­letük — gondoltam — amint az ügyesen széthelyezett asztalkák körül ülő, beszélgető csoportokat néztem. Semmi merevség, máris oldottabb a hangulat. Kritikus értékelés A zömében nőkből álló párt­tagság híven tükrözi a gyár dol­gozóinak nemek szerinti összeté­telét is. A taggyűlést levezető el­nök, a párttitkár — és az már természetes, hogy a jegyzőkönyv- vezető is — nő, csupán a városi pártbizottság képviselője és egy meghívott vendég a férfi az el­nökségi asztalnál. Ám mindezt egyszeriben elfelejtette a részt­vevő, amint Talmácsi Balázsné párttitkár hozzákezdett az elmúlt évi pártmunkáról szóló beszámo­ló megtartásához. Pontról pontra mélyrehatóan elemezte és kriti­kusan értékelte a pártvezetőség, és a cipőgyári kommunisták te­vékenységét. Mint az előterjesztésből ki­tűnt; eléggé élénk volt a poli­tikai élet. A pártvezetőség pél­dául tizenkét ülést tervezett, ám a helyzet úgy kívánta, hogy ti- zenhatszor hívják össze tagjait. Számos esetben vettek részt az alapszervezetek vezetőségi ülé­sein is, hogy közvetlenül segít­sék a párthatározatok végrehaj­tásának ellenőrzését. Különösen nagy súlyt helyeztek a munkás- osztály helyzetének megjavításá­ra készült intézkedési terv vég­rehajtására, s nem utolsósor­ban az üzemi demokrácia fej­lesztésére. Ma már teljesen természetes a gyárban, hogy a munkásokat érintő kérdésekben — mint a bér, a munkaügyi, a szociálpoli­tikai ügyekben — a termelő-, munkáskollektívák meghallgatá­sa után dönt az üzem gazdasági vezetése. Megnőtt az üzemi de­mokrácia fórumainak szerepe is, mert a vezetők a termelési kér­désekben nemcsak meghallgat­ják a dolgozók képviselőinek vé­leményét, hanem döntéseik meg­hozatalánál alapoznak is azokra. Kevesebb reklamáció A beszámoló ezután a városi pártbizottság gazdaságpolitikai irányelvei alapján kidolgozott cselekvési program végrehajtásá­val foglalkozott. Megállapította, hogy a termelés pártellenőrzése hatékonyan segítette a gyár gaz­dasági célkitűzéseinek megvalósí- , tását, s a kommunisták eredmé­nyesen mozgósították a dolgozó­kat a feladatok végrehajtására. Az elmúlt esztendőben a vál­lalat termelése mennyiségileg nem növekedett, gyártmányainak összetétele azonban a munkaigé­nyesebb termékek irányába to­lódott el. Ennek következtében a termelési értéket a tervezett 614 millió forinttal szemben 688 mil­lió forintra teljesítették. Az ered­mények értékét növeli, hogy, közben a munkáslétszám har­minceggyel csökkent. Az átlag­bér viszont a vállalatnál 4,9 szá­zalékkal növekedett. A cselekvési program fontos célkitűzése volt a minőség javí­tása. A kecskeméti gyár az I.' osztályú minőségű lábbelik ará­nyát 1,4 százalékkal növelte, ugyanakkor 1,5 százalékkal csök­kent a fogyasztói reklamációk száma. Az eredményekhez nagy­ban hozzájárult, hogy az alsó­rész üzemben ragasztási és kiké­szítési technológust állítottak munkába, a kommunisták pedig élenjártak a technológiai fegye­lem betartásában, örvendetes az is, hogy az exportra gyártott ci­pőkre reklamáció nem érkezett.’ Ami az idei feladatokat illeti, az Alföldi Cipőgyár 3 millió pác lábbeli készítését tervezi, ami 2 százalékkal több a tavalyinál.1 Rendkívül fontos tennivaló to­vábbra is a hatékonyság növelé­se mellett a minőség javítása.' Ezért a kommunistáknak tevé­keny közreműködésére számíta­nak a technológiai fegyelem to­vábbi javításában, a minőség és a gyártásközi ellenőrzés fokozá­sában. Ezt kívánja meg a belföl­di fogyasztói igények magasabb- szintű kielégítése, valamint a szocialista országokba —, s az idén már 200 ezer pár cipő tő­kés országokba — történő ex­portja. A pártmunka elismerése A taggyűlés mintegy másfél órával tovább tartott, mint amennyire tervezték. Igaz, nem szokás határt szabni a kommu­nisták tanácskozásának, ezúttal azonban nem saját párthelyisé­gükben gyűltek össze. A vita mégis elhúzódott, sokan fejtették ki véleményüket, álláspontjukat.1 Többen hasznosan egészítették ki a beszámolót is. Érthető volt ezek után, hogy Pogány Károly, a megyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese, aki ezúttal a vá­rosi pártbizottságot is képviselte, örömmel tolmácsolta a felsőbb pártszervek üdvözletét. A városi pártbizottság minősítése pedig szintén dicsérőleg szólt a cipő­gyári pártszervezet tevékenysé­géről, s megállapította, hogy ru­galmasan igazodik a feladatok­hoz, tagjai mind fegyelmezetteb­ben hajtják végre pártmegbíza­tásaikat. Az elismerés a kommunisták körében is a további jó munká­ra való ösztönzés eszközé. Nagy, taps kíséretében vette át kiváló pártmunkájáért Parádi Ferencné és Urbán Lászlóné, Pogány Ká- rolytól az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának oklevelét.' Ezenkívül a pártszervezet sok tagja kapott jutalmul könyvet, vagy könyvutalványt. Nagy ötté

Next

/
Thumbnails
Contents