Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
Ml*. Janaár 14. • PETÖPI NÉPÉ • I A z új év első heteiben a társadalmi és tömegszervezeteknek is egyik jelentős feladata, hogy az idei törekvéseiket meghatározzák, s elképzeléseik, céljaik megvalósításának üteméről, módjáról munkatervet készítsenek. Az idei tennivalók számbavételekor természetes a visszapillantás, vagyis a tavalyi munka összegzése, hiszen ez szolgálja a kiinduló alapot. Bartha Imrénével, a kecskeméti városi népfrontbizottság titkárával a megyeszékhely népfrontmozgalmának eredményeiről, s az idei feladatokról beszélgettünk. Cél: a várospolitika megvalósításának segítése Beszélgetés a megyeszékhely népfrontmozgalmáról TERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPPEL — A városi népfrontbizottság rendezésében tavaly rendszeresen nyílt várospolitikai fórumokra került sor. A tapasztalatok szerint hasznosak voltak ezek az események? — Igen. Ugyanis a fórumok résztvevői a megyeszékhely fejlesztésének aktuális kérdéseit beszélték meg. Az elmúlt évben fórumot rendeztünk egyebek között Kecskemét szolgáltatásáról, kereskedelmi ellátásáról. Tekintettel arra, hogy ezeken az eseményeken igen sokan vettek részt, az idén is folytatjuk a sorozatunkat. — Két év óta a város üzemeinél és intézményeinél igény szerint előzetes felmérések alapján várospolitikai előadásokat is szervezünk. A lakóterületen tartott rendezvényeinken — gyűlések, aktívaülések, külön e célra szervezett tanácstagi beszámolók — több mint 30 ezren ismerték meg Kecskemét V. ötéves terveinek célkitűzéseit, illetve az aktuális feladatot. — A népfrontbizottságnak Kecskeméten is jelentős feladata a társadalmi munka szervezése. — Kiemelt feladatunknak tekintettük a közrédekű társadalmi munka szervezését a lakóterületen a városi tanács és a lakosság összehangolt igényei alapján. Addig, amíg a IV. ötéves tervidőszak egész ideje alatt 79 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, az V. ötéves tervidőszak első két évében már több mint 115 millió forint volt a társadalmi munka értéke. — Ez az örvendetes tény a tanácsi tervekben azt mutatja, hogy a tanács támaszkodik arra a hatalmas erőre, amely a lakosság összefogásában, a közösségért, a városért tenni akaró emberek erejében rejlik. — A város különböző társadalmi rétegének tudatos együttműködésében jelentős szerepet töltenek be a népfront munka- bizottságai. — A munkabizottságok céljainak eredményes megvalósításához elsősorban az értelmiségi aktívák kezdeményező közreműködését igényeltük. Tavaly megalakult a városesztétikai bizottság, melynek tagjai fiatal értelmiségiek. A bizottság munkája szervező és tanácsadó jellegű. Megtárgyalták egyebek között a főtér átrendezésének tervét, javaslatot tettek a számozott utcák megszüntetésére, az új elnevezésekre, valamint szobrok elhelyezésére is. — Tavaly a nő- és rétegpolitikai munkabizottságunk dolgozott a legaktívabban. E munkabizottság keretében megszerveztük a nők politikai, várospolitikai, művészeti, kulturális képzését. Fórumokat, előadásokat, író—olvasó találkozókat tartottak, s mindez eredményesen segítette az asszonyokat abban, hogy éljenek a művelődés adta jogokkal, lehetőségekkel. — A pedagógiai bizottságunknak a város iskoláiban alakult szülői munkaközösségek összefogása a feladata. Céljuk egyebek között a szülői munkaközösségek időszerű teendőinek megbeszélése, konzultációk szervezése, melyeken a szülők az oktatási és nevelési feladatokról tájékoztatást kapnak. Helyi beszélgetéseket szerveznek a városi és tanyai általános iskola szülői munkaközösségével, bekapcsolva az iskola vezetőségét is. — A béke és barátsági munka- bizottságunk szervezi a tavaszi béke- és barátsági hónapot, valamint az őszi szolidaritási rendezvényeket. Rendszeres kapcsolatot tartanak a városban működő MSZBT-tagcsoportokkal és közösen szervezik a barátsági rendezvényeket. — A jogi akcióbizottságunk egyebek között bekapcsolódik a törvényelőkészítő vitákba, javaslatokat tesz, melyek közül néhányat el is fogadtak. A lakóterületi bizottságainknál konzultációkat, kötetlen beszélgetéseket szerveztek a kisajátításról, a közérdekű bejelentések és panaszok törvényéről, a gyermek családjogi helyzetéről, munkajogról, közlekedésjogról, valamint az állampolgári jogokról és kötelességekről. — Milyen kapcsolatuk van a társadalmi és tömegszervezetekkel? — A város népfrontmozgalma a tanács legszélesebb tömegpolitikai bázisa. Több év óta megállapodás szabályozza az együttműködésünket. A megállapodásban foglaltakat a közérdek szem előtt tartásával igyekszünk maradéktalanul elvégezni. Munkánkkal elsősorban azt segítjük elő, hogy a tanács és a lakosság között minél szorosabb legyen a kapcsolat. — Kezdeményezésünkre jött létre és vált. rendszeressé a tanácstagokkal való csoportos beszélgetés és konzultáció a tanácsi osztályvezetőkkel. Egységes tervet készítünk a tanácstagok rendszeres tájékoztatására és képzésére. A körzeti bizottságaink munkájával elősegítjük a lakossággal való kapcsolatuk szélesítését. A tanácstagi beszámolók megszervezéséhez is rendszeresen segítséget nyújtunk. — Az új lakótelepek kialakítása a tanácstagi munka végzésében komoly' nehézségeket, objektív akadályokat eredményezett. A Széchenyivárosban ma már például mintegy 15—16 ezer ,ember lakik. A korábbi választókörzetek beosztása szerint itt három tanácstagot választottak, jelenleg is ennyi van. A törvényben megállapított választókörzetek létszáma alapján húsz tanácstag lenne választható, ez tehát azt jelenti, hogy jelenleg 7—8 ezer választó- polgárnak nincs tanácstagja. Ezt a torzulást csak a legközelebbi választások alkalmával lehet kiküszöbölni. Az új választókörzetek kialakításának előkészületi munkáira előterjesztést tettünk a városi tanács végrehajtó bizottságának. — A tanáccsal való lakóterületi kapcsolat legkisebb sejtjei a lakóbizottságok. Előrehaladásunk fontos követelménye, hogy minél többen vegyenek részt a közügyekben. Ennek érdekében tavaly is folytattuk a városkörzeti bizottságok létrehozását. Két évvel ezelőtt létrehoztuk a műkertvárosi és hunyadivárosi körzeti bizottságokat. Jelentős eredményeket értek el a lakossági információk továbbításában, a megoldásra váró kérdések rendezésében, a munkahelyekkel való kapcsolat kiépítésében. — Tavaly megalakult a IV. kerületi és a VI. kerületi bizottság. Előkészítettük a II. kerületi (má- riavárosi) bizottság megalakítását. A szervezések során a bizottságok munkájába bevontuk az értelmiségieket, az ott lakó kisiparosokat, a közéleti munkát szívesen vállaló és arra alkalmas nyugdíjasokat, szocialista brigádtagokat. A lakóterületi bizottságaink fontos feladata a tömegpropaganda, melynek középpontjában a városi bizottság által javasolt, a lakóterületen szervezett számos vitafórum, előadássorozat áll. A körzetekben évente 28—30 előadásra kerül sor. — Kérjük, ismertesse a népfrontbizottság idei feladatait. — Továbbra is fontos feladatunknak tekintjük azt, hogy a megyeszékhely lakosságát mozgósítsuk az V. ötéves tervben meghatározott feladatok időarányos végrehajtására. Továbbra is rendszeresen megszervezzük a nyílt várospolitikai fórumokat, előadásokat. Az 1979. évi tervek ismertetésére, az ezzel kapcsolatos fórumok, tájékoztatók szervezésére, a társadalmi munka kellő előkészítésére a korábbiaknál fokozottabb figyelmet fordítunk. A városi tanáccsal szorosan együttműködve a lakó- és utcabizottságok választását megfelelő módon előkészítjük és lebonyolítjuk. Az eddigieknél nagyobb segítséget nyújtunk a városkörzeti bizottságok lakóterületi politikája mozgalmi munkájának fejlesztéséhez. Az új körzeti bizottságoknak a pat- ronálás mellett rendszeres segítséget adunk munkájuk végzéséhez. — Köszönjük a beszélgetést. Tárnái László A fehér bot Kopog a fehér bot. Gazdája magasra emelt fővel halad az utcán. Sokan közömbösen mennek el mellette, mások készséges segítőként adnak felvilágosítást, vagy vezetik át az úttesten. S egyre gyakrabban találkozunk velük a munkahelyeken is, ahol a látókkal egyenértékű munkát végeznek. Róluk, a vakokról beszélgetünk a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházában a szövetség főtitkárával, dr. Bódi Istvánnal. Sötét szemüveg, szelíd, meleg, barátságos hang: — Nem, a vakok nem sajná- latraméltó csodalények — mondja. — Ha megfelelő segítséget kapnak és megfelelő munkakörbe tudják állítani őket, semmiben sem maradnak el látó munkatársaiktól. Általában szeretnék, hogy a társadalom ne tanúsítson velük szemben túlzott elnézést, de túlzott elvárást sem. Munkahelyi beilleszkedésükhöz persze idő és megfelelő segítség szükséges.A vakok helytállását bizonyítja, hogy általában elégedettek a munkájukkal és ennek megfelelően fizetésük is eléri a hasonló munkakörben foglalkoztatott többi dolgozókét. > Magyarországon minden munkaképes vak dolgozhat, ha akar. Igaz, a munkakörük választéka nem túl nagy: mintegy 8—10 féle munkát tudnak vállalni. — Hányán dolgoznak és melyek a leggyakoribb szakmák? — A szövetség jelenlegi 19 ezer tagjából mintegy háromezer dolgozik. Tudnunk kell azonban, hogy tagjainak majd kétharmada idős, túlhaladta a nyugdíjkorhatárt. Többen is lehetnénk, hiszen az országos statisztika több mint 30 ezer vakot és majdnem A legtöbb vak telefonkezelőként dolgozik. háromezer gyengénlátót tart nyilván. A legtöbb vak, mintegy 800— 850, telefonkezelőként dolgozik. A hagyományos „vakszakmák• Az automata kefekötö gépet ügyesen irányítja a „lató kezű” asszony. • Értelmiségi szakmában is dolgoznak. (Lugossy Zoltán felvételei — KS) ban”, kefe- és kosárkötőként, seprőkészítőként, körülbelül 6— 700-an tevékenykednek, őket a gyógymasszőrök követik. Számuk 180. Ugyanennyi vakot találunk a könyvkötők között is. Vannak kárpitosipari szakmunkások és telepőrök. Emellett néhány értelmiségi szakmában szintén eredményesen munkálkodnak a vakok: pedagógus, zenetanár, jogász, sőt számítógép-programozó is található közöttük. — Mit tesz a szövetség a fiatalokért? — Fontos feladatunk, hogy felkészítsük őket az életre. Budapesten az Ajtósi Dürer soron működik a Vakok Általános iskolája és Nevelőotthona, ahol megtanítják őket a Braille-féle pontírásra, olvasásra és általában mindazokra az ismeretekre, amelyeket a látók is elsajátítanak. Szervezzük a szakmunkástanuló-képzést. Sok fiatal a látó gimnáziumokban tanul tovább, sőt az egyetemekre és főiskolákra is eljut. Célunk, hogy minden tagtársunknak a maximális segítséget nyújthassuk. Erre minden támogatást megkapunk államunktól, a tanácsoktól, valamint a társadalmi szervektől, egész társadalmunktól. G. I. • Az EVITERV Szerelőipari Tervező Vállalat belső- és szabadtéri világítási berendezések tervezésével foglalkozik. Az idő- és munkaigényes világítástechnikai számítások elvégzését — a közvilágítási berendezések méretezését és kiválasztását számítógéppel végzik. (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Kommunisták ' a minőség javításáért Párttaggyülés az Alföldi Cipőgyárban Kellemes környezetben, a Czollner téri kerületi pártszékházban gyülekeztek az Alföldi Cipőgyár kecskeméti gyárának kommunistái az üzemi pártszervezetek összevont taggyűlésére. A tágas teremben ezúttal nem egymás mellé sorban rakták az asztalokat, s mögéjük a székeket. A nőknek mindig van valami jó ötletük — gondoltam — amint az ügyesen széthelyezett asztalkák körül ülő, beszélgető csoportokat néztem. Semmi merevség, máris oldottabb a hangulat. Kritikus értékelés A zömében nőkből álló párttagság híven tükrözi a gyár dolgozóinak nemek szerinti összetételét is. A taggyűlést levezető elnök, a párttitkár — és az már természetes, hogy a jegyzőkönyv- vezető is — nő, csupán a városi pártbizottság képviselője és egy meghívott vendég a férfi az elnökségi asztalnál. Ám mindezt egyszeriben elfelejtette a résztvevő, amint Talmácsi Balázsné párttitkár hozzákezdett az elmúlt évi pártmunkáról szóló beszámoló megtartásához. Pontról pontra mélyrehatóan elemezte és kritikusan értékelte a pártvezetőség, és a cipőgyári kommunisták tevékenységét. Mint az előterjesztésből kitűnt; eléggé élénk volt a politikai élet. A pártvezetőség például tizenkét ülést tervezett, ám a helyzet úgy kívánta, hogy ti- zenhatszor hívják össze tagjait. Számos esetben vettek részt az alapszervezetek vezetőségi ülésein is, hogy közvetlenül segítsék a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzését. Különösen nagy súlyt helyeztek a munkás- osztály helyzetének megjavítására készült intézkedési terv végrehajtására, s nem utolsósorban az üzemi demokrácia fejlesztésére. Ma már teljesen természetes a gyárban, hogy a munkásokat érintő kérdésekben — mint a bér, a munkaügyi, a szociálpolitikai ügyekben — a termelő-, munkáskollektívák meghallgatása után dönt az üzem gazdasági vezetése. Megnőtt az üzemi demokrácia fórumainak szerepe is, mert a vezetők a termelési kérdésekben nemcsak meghallgatják a dolgozók képviselőinek véleményét, hanem döntéseik meghozatalánál alapoznak is azokra. Kevesebb reklamáció A beszámoló ezután a városi pártbizottság gazdaságpolitikai irányelvei alapján kidolgozott cselekvési program végrehajtásával foglalkozott. Megállapította, hogy a termelés pártellenőrzése hatékonyan segítette a gyár gazdasági célkitűzéseinek megvalósí- , tását, s a kommunisták eredményesen mozgósították a dolgozókat a feladatok végrehajtására. Az elmúlt esztendőben a vállalat termelése mennyiségileg nem növekedett, gyártmányainak összetétele azonban a munkaigényesebb termékek irányába tolódott el. Ennek következtében a termelési értéket a tervezett 614 millió forinttal szemben 688 millió forintra teljesítették. Az eredmények értékét növeli, hogy, közben a munkáslétszám harminceggyel csökkent. Az átlagbér viszont a vállalatnál 4,9 százalékkal növekedett. A cselekvési program fontos célkitűzése volt a minőség javítása. A kecskeméti gyár az I.' osztályú minőségű lábbelik arányát 1,4 százalékkal növelte, ugyanakkor 1,5 százalékkal csökkent a fogyasztói reklamációk száma. Az eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy az alsórész üzemben ragasztási és kikészítési technológust állítottak munkába, a kommunisták pedig élenjártak a technológiai fegyelem betartásában, örvendetes az is, hogy az exportra gyártott cipőkre reklamáció nem érkezett.’ Ami az idei feladatokat illeti, az Alföldi Cipőgyár 3 millió pác lábbeli készítését tervezi, ami 2 százalékkal több a tavalyinál.1 Rendkívül fontos tennivaló továbbra is a hatékonyság növelése mellett a minőség javítása.' Ezért a kommunistáknak tevékeny közreműködésére számítanak a technológiai fegyelem további javításában, a minőség és a gyártásközi ellenőrzés fokozásában. Ezt kívánja meg a belföldi fogyasztói igények magasabb- szintű kielégítése, valamint a szocialista országokba —, s az idén már 200 ezer pár cipő tőkés országokba — történő exportja. A pártmunka elismerése A taggyűlés mintegy másfél órával tovább tartott, mint amennyire tervezték. Igaz, nem szokás határt szabni a kommunisták tanácskozásának, ezúttal azonban nem saját párthelyiségükben gyűltek össze. A vita mégis elhúzódott, sokan fejtették ki véleményüket, álláspontjukat.1 Többen hasznosan egészítették ki a beszámolót is. Érthető volt ezek után, hogy Pogány Károly, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, aki ezúttal a városi pártbizottságot is képviselte, örömmel tolmácsolta a felsőbb pártszervek üdvözletét. A városi pártbizottság minősítése pedig szintén dicsérőleg szólt a cipőgyári pártszervezet tevékenységéről, s megállapította, hogy rugalmasan igazodik a feladatokhoz, tagjai mind fegyelmezettebben hajtják végre pártmegbízatásaikat. Az elismerés a kommunisták körében is a további jó munkára való ösztönzés eszközé. Nagy, taps kíséretében vette át kiváló pártmunkájáért Parádi Ferencné és Urbán Lászlóné, Pogány Ká- rolytól az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának oklevelét.' Ezenkívül a pártszervezet sok tagja kapott jutalmul könyvet, vagy könyvutalványt. Nagy ötté