Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

S • PETŐFI NÉPE • 1979. január 14. y nETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Phnom Penh felszabadulása után, gyorsan normalizálódik a kambodzsai helyzet. — Magyar—líbiai külügyminiszteri tárgya­lások Tripoliban. KEDD: A perui katonai kormány rendkívüli állapotot rendel el a nagyarányú sztrájkmozgalom miatt. — Bécsi bejelentés: már má­jusban sor kerül az osztrák választásokra. — Terrorcselekmények Spanyolországban. 8ZERDA: Brezsnyev fogadja az amerikai szenátorok küldöttségét, s kifejti előttük a szovjet SALT-álláspontot. — Púja Frigyes mál­tai tárgyalásai. — Tömegtüntetés Nicaraguában, Chamorro, hala­dó szerkesztő meggyilkolásának évfordulóján. — Erich Honecker Indiában. CSÜTÖRTÖK: Kikiáltják a Kambodzsai Népköztársaságot, Peking és más reakciós erők az ENSZ fórumát próbálják felhasználni Viet- nam-ellenes vádaskodásokra. — A zavargások után helyreáll a rend Jamaica szigetén. PÉNTEK: Leonyid Brezsnyev úton Bulgáriába, Szovjet-Moldáviába érkezik. — Az ASEAN-országok külügyminiszteri értekezlete Bangkokban. — Mind súlyosabb következményei vannak Angliá­ban a szállítási sztrájknak. " SZOMBAT: Továbbra is feszült az iráni helyzet, újabb hírek és cá­folatok a sah külföldre távozásáról és Khomeini esetleges haza­téréséről. — Az Afro-ázsiai Szolidaritási Szervezet Hanoiban ta­nácskozik. A hét három kérdése Január második hete minden bizonnyal a kambodzsai fordu­lat jegyében kerül majd be ko­runk világpolitikai krónikájába. Phnom Penh felett új zászló lo­bog, vörös alapon, az angkori templom öt tornyának arany szi­luettjével. A korábbi kambodzsai rendszer, amelynél népellenesebb és gyűlöletesebb hatalmat keve­set ismerhetett a világ, szinte órák alatt összeomlott a széles körű népfelkelés nyomán. Győ­zött a Nemzeti Felemelkedés Egységfrontja, kikiáltották a Kam­bodzsai Népköztársaságot, s az országban gyorsan normalizáló­dik az élet. Hogyan alakultak a kambodzsai események? Ebben az évtizedben ritka gyorsasággal változtak a fron­tok az indokínai országban, ami egyúttal megadja az indokát, megrajzolja a hátterét a most le­zajlott eseménysorozatnak is. Mi­közben Vietnamban és Laoszban már hosszabb ideje tartott a vé­res háború, Kambodzsa megőriz­te semlegességét és az ország élén álló Szihanuk herceg bo­nyolult hintapolitikával próbálta fenntartani ezeket az állapoto­kat. 1970 tavaszán a jobboldali katonatisztek egy csoportja, Lón Nol tábornok vezetésével puccsot hajtott végre, amerikabarát re­zsimet alapított, sőt amerikai csapatok szállták meg a straté­giailag fontos pontokat. Sziha­nuk pekingi száműzetésben ra­gadt, s változatlanul törvényes államfőnek tartotta magát, Kam­bodzsában pedig — vietnami és laoszi hazafiak támogatását él­vezve — új erőre kapott a népi ellenállás, a vörös khmerek mozgalma. 1975 tavaszán az indokínai felszabadító harcok eredménye­ként Lón Nol-ék elvesztettek minden hatalmat, elmenekültek az országból. Remény tkel tő, új fejlődési szakasz kezdődött, pon­tosabban szólva: kezdődhetett volna. Rövidesen azonban kese­rű csalódottság váltotta fel a korábbi bizakodást. Az új veze­tők — miután sorozatosan félre­• Kormányellenes megmozdulásokra került sor Managuában, Nicara­gua fővárosában Pedro Joaquim Chamorro ellenzéki politikus meg­gyilkolásának egyéves évfordulóján. VJLLERUPT OCFCNSe BC ITEM“1 53nd,cDt Stdmr. Section de F01» Hl UtZ • Lorraine, a franciaországi acélkörzet munkásai Metzben tömeg- tüntetésen tiltakoztak ezerhatszáz társuk elbocsátása ellen. • Hanoiban az Afro-ázsiai Népek Szolidaritási Szervezetének ülésén méltatták a kambodzsai fordulat jelentőségét. Képünkön: az ülésszak elnöksége. • Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke Moszkvában fogadta az amerikai szenátus re­publikánus kisebbségének képviselőit. • Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszter­elnök-helyettes fogadta Filip Jermast, a Szovjet Állami Fllmbizottság elnökét. állították s nem egy esetben fi­zikailag likvidálták a kambod­zsai nép igazi érdekeit képvise­lő harcosokat — a terror és elnyomás szörnyű rendszerét építették fel. Másfél-kétmillió embert legyilkoltak, a családokat szétszórták és kényszermunka­táborokba hurcolták a lakossá­got, megszüntették a pénzt; a milliós főváros népességét húsz­ezerre csökkentették. Ami á küi-’ politikát illeti, minden szomszé­dukkal összeütközésbe kerülte!?," rendszeressé váltak a határinci­densek, s különösen súlyos hely­zet alakult ki Kambodzsa és Vietnam között. Valóságos ha­lárháborút indítottak, vietnamiak ezreit mészárolták le, visszauta­sítottak minden ésszerű tárgya­lási javaslatot. Hamarosan ki­tűnt, hogy Kambodzsa minden lépése mögött Peking áll, a kul­turális forradalom agyrémei rea­lizálódtak a „belső rendben”, a békebontó szerep pedig jól be­leillett a Vietnammal szemben tervezett kínai provokációba. Aki szelet vet, vihart arat. Csoda-e, ha ilyen körülmények között népi felkelés robbant ki s az emberek újra fegyvert ra­gadtak? A kambodzsai hatalom­bitorlók rendszere összeomlott, s az ország lakói tömegesen csat­lakoznak ahhoz a nyolcpontos programhoz, amely valóban a felemelkedés útját jelöli. Peking azonban Vietnam-ellenes vádas­kodásra kívánja felhasználni, ami történt, kierőszakolták a Biztonsági Tanács összehívását és sebtében — jellemző módon: hosszabb háziőrizetéből — „ki­váltották” Szihanukot, hogy el­játssza a kínai forgatókönyv ál­tal juttatott szerepet. Furcsa módon csatlakoztak ehhez egyes olyan NATO-körök is, amelyek nem győztek az „emberi jogok védelmének” ügyében ágálni, s most egyszerre krokodilkönnye­ket hullajtanak a kambodzsai jogsértéseket oltalmazva. Kínai csapatösszevonásokról is érkezett hír, sőt olyan értesülések lát­tak napvilágot, hogy a kínai ve­zetésen belül vita folyt a be­avatkozás „határairól”. A jelek szerint még Peking- ben is kénytelenek tudomásul venni, hogy egy katonai kaland milyen kockázatokkal járna, s elsősorban a propagandaháború­ban törekednek minél nagyobb hangerőre. Kambodzsa népe azonban közben a maga útján halad s Délkelet-Ázsiában, az indokínai félszigeten jelentős át­rendeződés ment végbe az egye­temes béke javára. Ezt más szocialista, haladó országokkal együtt a Magyar Népköztársaság is messzemenő szolidaritással kö­szöntötte. Mi történik Közép- és Dél-Amerikában? Megszaporodtak a héten a Közép- és Dél-Amerikából kel­tezett jelentések. Különösen a kontinens három forró pontjáról érkeztek gyakran hírek: Nicara­guából, Jamaicából és Peruból. A formai hasonlóságok kétségte­lenek, hiszen tüntetésekről, sztrájkokról és a biztonsági erők közbelépéséről szólnak. A lénye­get tekintve mégis alapvetően különböznek egymástól. Nicaraguában egy évfordulóról emlékeztek meg: tavaly január­ban orvul meggyilkolták Cha- morrót, egy managuai lap fő- szerkesztőjét. Ekkor csordult ki a pohár, megkezdődött a válság kiélezett szakasza, amelynek még mindig nincs vége. Nemrég fő­ként az amerikai közvetítés ál­lott! '‘élőtéíbéH ' külÖhfcŐZÖ ígére­tekkel, most azonban a Somoza- diktatúra ismét nyílt erőszakot alkalmazott a tiltakozókkal szem­ben. Alighanem ez az év ismét mozgalmas lesz a közép-amerikai országban. Jamaicában a kü­lönböző ellenzéki irányzatok — kihasználva a gazdasági gondo­kat — támadást intéztek a Man- ley-kormány ellen, hogy jobbol­dali kabinettel válthassák fel. A szükséges közbelépés azt je­lentette, hogy leszerelték a pro­vokátorokat (három rendőrt is meggyilkoltak!), s közmegelége­désre helyreállhatott a rend. A legbonyolultabbak a perui viszo­nyok: a tizenegy éve hatalmon levő sok haladó reformot meg­valósító katonai vezetés, amely­ben ugyanakkor belső törésvona­lak is találhatók, s több szemé­lyi változás nem a pozitív vo­násokat erősítette — a dolgozó­kat sújtó gazdaságpolitikájával sztrájkmozgalmat robbantott ki. Általános munkabeszüntetést hir­dettek, a kormány viszont rend­kívüli állapotot rendelt el. A baloldal végül felfüggesztette a sztrájkot, mert elejét akarta venni a súlyosabb összetűzések­nek. Peruban így továbbra is bizonytalan a helyzet, az igazi megoldás még várat magára ... Mit jelent az angol szállító-sztrájk? Nagy-Britannia alig ocsúdott fel az időjárás okozta téli nehéz­ségekből, amikor a szállító­sztrájkok okoznak újabb fenn­akadásokat. A jobboldali ellen­zék, amely dramatizálja a hely­zetet, már a szükségállapot el­rendelését követeli. A munkáspárti kormány csök­kenteni igyekszik a bajok látsza­tát, de szíve mélyén kevéssé le­het optimista. A heves bérmoz­galmak az úgynevezett „társa­dalmi szerződés” végét jelentik. Ez az alku önkéntes korlátozásra szólította a munkásokat, miköz­ben a nagytőke ezt semmifajta módon nem követte a profit-szá­zalékok esetében. Most úgy tű­nik, hogy a szakszervezetek, sőt a Munkáspárt új végrehajtó bi­zottsága sokkal baloldalibb a kormánynál. (A brit politikai ha­gyományok szerint a párt dönté­sei nem kötelezőek a kabinet szá­mára.) Közvetlen bukási veszély tehát nem fenyeget, viszont ha tavasszal választásokat tartanak, nehéz lesz kampányt indítani a pillérek megingása közben. Tu­lajdonképpen senki sincs igazán jó helyzetben Angliában, s egy­re többet idézik Shakespeare szavalt „rosszkedvűnk teléről” ... Réti Ervin Üjabb két város szabadult fel Kambodzsában Kambodzsa forradalmi fegyve­res erői pénteken felszabadítot­ták Siem Reap és Battambang városokat az ország északnyuga­ti részén — jelentette az SKP kambodzsai hírügynökség. Bat­tambang Kambodzsa második legnagyobb városa, és a jelentés szerint felszabadításában részt vett a felkelt lakosság is. A felszabadítási erők nagy mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést zsákmányoltak, s el­foglalták a kínaiak által épített és felszerelt Kampongcsang re­pülőterét, több géppel együtt. A hírügynökség tájékoztatása szerint a világhírű angkori mű­emlék templomok harc nélkül, sértetlenül kerültek a forradal­mi erők kezére. A Kambodzsa Hangja rádió szombati jelentése szerint Phnom Penh-ben normalizálódik az élet, a fővárosban örömteli hangulat uralkodik. Több száz lakos máris visszatért otthonába, s három év után ismét bekapcsolták a köz- világítást. » A forradalmi Kambodzsa meg­alakulásával és a reakciós Pol Pót—leng Sary rezsim bukásá­val kapcsolatosan eddig elhang­zott állásfoglalások tanúsítják, hogy külpolitikai síkon figyelem­re méltó gyorsasággal szilárdul a Kambodzsai Népköztársaság hely­zete. A Kambodzsai Népi Forra­dalmi Tanácsot Magyarország mellett elismerte már a Szovjet­unió, Bulgária, Csehszlovákia, a Mongol Népköztársaság, Viet­nam, Laosz, Kuba és Afganisz­tán. Több ország, köztük Lengyel- ország és Etiópia, valamint né­hány nemzetközi szervezet, legu­tóbb az Afro-ázsiai Népek Szo­lidaritási Szervezete táviratban üdvözölte a kambodzsai vezető­ket a forradalmi ás hazafias erők történelmi győzelme alkalmából. A forradalmi kormány azonnali elismerését követelte az ellenzé­ki Indiai Nemzeti Kongresszus Párt is. A Kambodzsai Népköztársasá­got támogató szocialista orszá­gok álláspontjától eltérő nézetet vallott a Scinteia, a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának lapja. A román állásfog­lalás több ízben hangoztatta' ugyan, hogy a román nép a viet­nami és a kambodzsai népet egyaránt barátjának tekinti, de ugyanakkor a forradalmi erők győzelme helyett „a Vietnami Szocialista Köztársaság és a de­mokratikus Kambodzsa közötti konfliktus kibontakozásáról” be­szélt, a Pol Pót—leng Sary klik­ket elsöprő forradalmi erők kép­viselőit pedig „bizonyos saját or­száguk vezetése ellen fellépő ele­meknek” minősítette. Hasonló álláspontot képviselt a Nodong Színműn, a Koreai Munkáspárt Központi Bizottsá­gának lapja is. A lap „tűrhetet­lennek” nevezte, hogy egy általa törvényesnek és forradalminak minősített hatalom ellen nyílt, fegyveres akcióhoz folyamodja­nak, és megdöntsék azt, s ezzel összefüggésben Vietnamot állító­lagos agresszív törekvésekkel, te­rületsértő akciókkal vádolta. A KNDK hivatalos lapja a maga sajátos értékelésére alapozva azt hangoztatta, hogy Vietnam meg­sértette az el nem kötelezettek mozgalmának alapelveit. Az el nem kötelezettek moz­galmának elveire és céljaira hi­vatkozott álláspontjának kialakí­tásában Jugoszlávia is. A jugo­szláv külügyminisztérium szóvi­vője védelmébe vette a megbuk­tatott kambodzsai rezsim veze­tőinek azt a követelését, hogy a kambodzsai kérdést a Biztonsági Tanács vitassa meg, és az elnyo­mott kambodzsai nép győzelmes felkelése helyett két szocialista és el nem kötelezett ország „ösz- szeütközéséről” beszélt. A TASZSZ szovjet hírügynökség New York-i tudósításában felhív­ta a figyelmet arra, hogy Jugo­szlávia ENSZ képviselői a ku­lisszák mögött olyan tevékenysé­get fejtenek ki, amely megfigye­lők szerint gyakorlatilag a kam­bodzsai nép által megbuktatott Pol Pót—leng Sary rezsim vé­delmének tekinthető. (MTI) Megnyíltak az iráni egyetemek Szombaton az iráni parlament felsőháza, a szenátus bizalmat szavazott Sapur Baktiar kormá­nyának. A szavazás formális volt, hiszen az alsóház jóváhagyását a sah által kinevezett új kormány­fő már megkapta. A miniszterelnök elrendelte, hogy szombaton nyissák meg az iráni egyetemeket és főiskolákat. A felsőoktatási intézményeket még az előző, katonai kormány zá­ratta be két és fél hónappal ez­előtt, hogy megakadályozza az egyetemistákat a sah és rendsze­re ellen irányuló megmozdulá­saiknak kiterjesztésében. „Zöld utat” adott a Baktiar- kormánynak Washington is. Az amerikai külügyminisztérium pén­teken szóvivője útján felszólította az iráni hadsereget, támogassa az új polgári kabinetet. Washington véleménye szerint a katonai ha­talomátvétel nem oldaná meg Irán problémáit. A Pentagon pénteken bejelen­tette, hogy szombaton indul és hétfőn érkezik meg Szaúd-Ará- biába az a tizenkét darab F—15-ös harci repülőgép, amelyet „muta­tóba” szánnak abból a hatvan F— 15-ösből, amelyet korábbi kong­resszusi döntés értelmében Ríjad csak három év múlva kap meg. A washingtoni hadügyminisztérium állítása szerint csupán be akar­ják mutatni a korszerű gépek működését, a velük együtt érke­ző háromszáz amerikai pilóta és technikus pedig megkezdi a szaúdi pilóták kiképzését az F—15-ösök kezelésére. Nem hiva­talos washingtoni körökben azon­ban az F—15-ös akciót egyértel­műen úgy értékelik, hogy az ame­rikai kormány ezzel — akárcsak flottaegységeinek mozgatásával — erődemonstrálásra szánta el magát. Célja ezzel egyrészt az el­rettentés és a fenyegetés, másrészt az iráni fejlemények miatt igen­csak nyugtalankodó rijadi rend­szer megnyugtatása. Üj hangot ütött meg legutóbbi — a CBS amerikai tv-társaság- nak adott — nyilatkozatában Khomeini Ajatollah, az iráni el­lenzék Párizsban élő vezéralakja. Kijelentette: Iránban napokon be­lül megalakulhat egy iszlám ál­lam, amelynek ő lesz a vezetője. „Nem a Baktiar-kormány fogja irányítani Iránt, hanem én fogom ellenőrizni és irányítani a kor­mányt” — állította a síita vallá­si vezető. Kijelentette: savait úgy is értelmezhetik, hogy ő lesz „Irán erős embere”. Arra azon­ban nem tért ki, miképpen fog végbemenni „hatalomátvétele”. (Reuter, UPI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Hazaérkezett Finnországból a népfrontküldöttség S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titká­rának vezetésével hazaérkezett Finnországból a népfrontküldöttség, amely a Finn Centrum Párt és a Finn Népi Demokratikus Unió meg­hívására a vendéglátók múlt évi magyarországi látogatását viszonozta. A magyar népfrontküldöttség és a két finn párt vezető képviselői vé­leményt cseréltek a magyar—finn kapcsolatok fejlesztésének általá­nos kérdéseiről, különös tekintettel, a társadalmi szervezeteknek és mozgalmaknak a két nép barátsága erősítésében játszott szerepére. A Hazafias Népfront küldöttsége a különböző finn pártok képviselőiből alakult előkészítő bizottsággal az 1979-ben sorra kerülő magyar—finn barátsági hét előkészületeiről is tárgyalt. (MTI) • Búvárok nyitották meg az árvízkaput Több napos megfeszített__xnunkával búvárok távolították el a ge- menci erdő szélén a Sió-zsilipnél összetorlódott hordalékot. Az iszap­ból, homokból, kövekből, faágakból és más törmelékből képződött sű­rű massza már akadályozta az árvízkapu zárását és nyitását. Az Or­szágos Vízügyi Hivatal ár- és belvízvédelmi készenléti szervezetének tizenkét tagú brigádja — köztük hat búvár — a jeges vízből körül­belül másfél méter magas hordaléktorlaszt takarított el. Így a hét vé­gén már újra működhetett a Sió-árvízkapu. A környező meder, tisztí­tását erős szivattyúkkal a jövő héten folytatják. (MTI) • Felemelték a benzin árát Lengyelországban Lengyelországban szombattól kezdve felemelték a benzin, az autó- olaj és a kenőanyagok árát. A 93 oktánszámú benzin literenkénti ára az eddigi 13 zlotyról 14 zlotyra, a 78 oktánszámú benziné pedig az eddigi 11 zlotyról 12 zlotyra emelkedik. Az áremelést a kőolaj világ­piaci árának drágulása és az importköltségek emelkedése tette szük­ségessé. (PAP)

Next

/
Thumbnails
Contents