Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP B ACS-KISKDN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 11. szám Ára: 90 fillér 1979. Január 11. vasárnap Leonyid Brezsnyev Bulgáriában Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának meghívására szombaton rövid baráti látogatásra Bulgáriába érkezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Látogatásának befejeztével Leonyid Brezsnyev néhány napig pihenés céljából Bulgáriában marad. A szovjet vezetőt elkísérte útjára A. J. Blatov, az SZKP főtitkárának munkatársa és M. E. Mogilevec, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A magas rangú szovjet vendég szombaton a kora reggeli órákban vonattal érkezett Rusze városba, ahol Alekszandr Lilov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint más hivatalos személyiségek fogadták. (MTI) Több gáz Szánkról • A hideg idő fokozott erőfeszítést követel a szanki gázüzem dolgozóitól is. A téli hidegre való felkészülési tervüket időben végrehajtották, így nem okozott különösebb problémát a megnövekedett fogyasztás. Január első tíz napjában a tervezettnél 3 millió köbméterrel több gázt adtak a fogyasztóknak. (Pásztor Zoltán felvétele) Magyar felszólalás a Biztonsági Tanácsban Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kambodzsai vitájában pénteken este felszólalt Halász András, Magyarország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese. Kifejtette: érthető, hogy a Pol Pot-rezsim agresszív határháborúja Vietnam ellen, valamint kegyetlen belső elnyomó politikája kiváltotta a kambodzsai nép ellenállását. Ennek nyomán jött létre a Nemzeti Egységfront, amely az igazi nemzeti függetlenség, a gazdasági és társadalmi haladás, a demokrácia, és az el nem kötelezettség útján kívánja vezetni az országot. Ami ma a délkelet-ázsiai országban történik, az Kambodzsa belügye. Nem Kambodzsa és Vietnam kapcsolata buktatta meg, hanem a forradalmi nápmozgalom söpörte el Pol Pót és Teng Sary rendszerét. A Magyar Népköztársaság a Nemzeti Egységfrontot ismeri el Kambodzsa egyetlen törvényes képviselőjének — hangsúlyozta a magyar küldött, és kifejtette, hogy a magyar kormány véleménye szerint a Biztonsági Tanács kambodzsai vitájában a Nemzeti Egységfrontnak kell képviselnie a Kambodzsai Nép- köztársaságot. Halász András megállapította, hogy a vitában részt vevő Szi- hanuk herceget csupán magán- személynek lehet tekinteni, akinek nincs joga ahhoz, hogy Kambodzsát képviselje. (MTI) • • Zárszámadás előtt a kiskunsági szövetkezetekben A szőlőtermesztő szövetkezetek kiskőrösi borászati közös vállalkozásának évzárójával, a jövő héten megkezdődik a másfél száznál több mezőgazdasági, halászati szövetkezet és közös vállalkozás zárszámadó, tervtárgyaló tanácskozásainak február 25-ig tartó sorozata. Még javában folyik a mérlegkészítés az elmúlt 12 hónap gazdálkodásáról, s az eredmények, gondok kellő tanulsággal szolgálhatnak 1979-re, valamint a következő évekre. A szövetkezetek párt- és gazdasági vezetősége, munkahelyi közössége, küldött- gyűlése és végül a legfőbb fóruma, a közgyűlés elemzi majd széleskörűen a munka tapasztalatait. A. legtöbb szövetkezet a mérleg- beszámolóval együtt vitatja meg az 1979-re kidolgozott üzemi tervét. Ennek készítése lényegében már hónapokkal ezelőtt megkezdődött, amikor a gazdaságok meghatározták az őszi gabonafélék vetésterületi arányát, amelyek általánosságban a szövetkezetek szántójának 28—38 százalékát foglalják el, s elvetették a kalászosokat. Ezek állapota, áttelelé- sének körülményei befolyásolják majd az üzemi tervet, csakúgy, mint a szerződéskötés eredményei. Az 1977-es, 1978-as esztendő értékesítési gondjai meggyőzték a szövetkezeteket arról, hogy csak a mindkét fél érdekeit érvényesítő szerződés birtokában lehet biztonságosan tervezni és termelni, máskülönben a burgonyatermesztő szövetkezeti társulás sorsára juthatnak a termelő közösségek Bács-Kiskun megyében. Jóllehet, körültekintő piackutatással vásárló is akadt volna rá az Őrségtől Hollóházáig, Hegyeshalomtól Ártándig ebben az or• Tavaly csaknem egymillió pecsenyebaromfit értékesített a császártöltési Kossuth Tsz a felépített szakosított telepéről. Mayer Istvánná főkönyvelő és Walter Fe- rencné főkönyvelő-helyettes a zárszámadási mérleg adatait dolgozza fel a február eleji közgyűlésre. szágban. Májusban, júniusban majd kiderül, hogy az a 10 százalékos burgonyatermés-többlet, valóban többlet volt-e, vagy csak az áruforgalmazás alacsony színvonala. Termelési, gazdálkodási előrelépésről adhatnak majd számot a kiskunfélegyházi és városkörnyéki szövetkezetek évzáró közgyűlései. A 35 ezer hektáros területen, ahol az átszervezés előtt 13 ezer parasztgazdaság működött, tavaly 8 tsz, 2 szakszövetkezet, 1 vízgazdálkodási társulat és hatezer háztáji gazdaság termelt. A közös gazdaságok a népgazdasági előirányzatot túlszárnyalva, 1978- ban 14,2 százalékkal termeltek többet, mint az előző évben. Ebből a termelésnövekedésből 10,3 százalék a mezőgazdasági alígjte- vékenység értékének emelkedéséből származott. Ebben leginkább a kiskunfélegyházi Lenin, a Vörös Csillag, valamint a pálmonos- tori Keleti Fény Tsz jeleskedett. A kiskun város és a négy község mezőgazdasági szövetkezetei 900 millió forintnál magasabb termelési értékének kétharmadát az említett három szövetkezet állí-. tóttá elő. Ehhez jócskán hozzájárultak a háztáji gazdaságok a friss zöldséggel, retekkel, paprU kával, paradicsommal, a vágóbaromfi, a májliba, a tej és egyéb termék szövetkezetek által szer-; vezett értékesítésével. Végső soron egymilliárd forintot meghaladó a kiskunfélegyházi, valamint a városkörnyéki szövetkezetek,' háztáji gazdaságok tavalyi árbevétele. A Kiskunságban számos szövetkezet ért el 1978-ban kiemelkedő eredményt. Ezek közé tartozik a császártöltési Kossuth Tsz is,' amely 1978-ban a megye egyik legnagyobb állattenyésztési beruházását fejezte be a saját kivitelezésű, szakosított telepen. A különböző termékek értékesítése 211 milliós árbevételt jelentett a kö-; zös gazdaságnak 1978-ban. K. A. • A kiselejtezett hollandi ágyak üvegkereteinek felhasználásával épített hajtatóházban évente 220 ezer szál szegfűt nevelnek a kiskunhalasi Vörös Október Tsz kertészeti dolgozói. A szegfűt és a cserepes virágot három saját üzletében árusítja a halasi szövetkezet. Év elején a nagykereskedelmi vállalatoknál Szokatlanul nyugalmas a Dél- magyarországi RÖVIKÖT kecskeméti lerakatának környéke, egyetlen gépkocsi sem várakozik, hogy megrakják áruval. Ez a nyugalom azonban csak látszólagos, mert odabenn annál nagyobb a munka: folyik a leltározás. Tatár Géza raktárházigazgatót arról kérdezzük, milyen lesz a hurkolt-kötöttáruból az idei ellátás? — Szinte az ország valameny- nyi nagyobb kötöttárut és fehérneműt készítő gyárával, vállalatával kapcsolatban állunk, partnereink száma mintegy félszáz. Az előjelekből arra következtethetünk, hogy az ellátás a múlt évivel azonos lesz. A termelő vállalatokkal jó a kapcsolatunk, még ha esetenként a késedelmes szállítások nyomán kötbérigénnyel is lépünk fel. Az igazság azonban az, hogy mi jobban szeretjük, ha árut kapunk, mintha kötbért... Tavaly nem volt „kitartó” hiánycikk a szakmánkban, még ha egy-egy árunál tapasztalhattuk is a választék szegényességét. A negyedik negyedévi szállítások azonban bőséges választékot hoztak az olcsóbb árfekvésű ingekből: egyiptomi, kínai, román importból származó fehérneműt kaptunk. A leltár befejezése után — természetesen — már főként a tavaszra készülünk mi is, meg a kiskereskedelmi partnereink is. A „szomszédvár” a VIDIA kecskeméti telepe. Vitéz Sándor, a kirendeltség igazgatója arról tájékoztat, hogy az elmúlt év előirányzott áruforgalmi tervét • A VIDIA műszaki részlegén Sajdik Andrásné és Kovács Istvánná munkálkodik az áruösszeállításban. (Straszer András felvétele) hét százalékkal teljesítették túl. Jól állták a sarat az év végi nagy forgalom .idején — a kapható cikkekből. Bár az idei évet illetően az áruforgalmi tervek egyeztető tárgyalásai a közeljövőben zajlanak, az már most is ismeretes: ebben az évben hűtőszekrényből, vizsga nélküli kismotorból több lesz, nemcsak mennyiségben, de választékban is. Egyenletesebb lesz az ellátás a hengerelt és húzott acélárukból. Mindazokat a termékeket — például füstcső, ásó —, amelyeket idehaza nem tudnak beszerezni, importból biztosítják. Megmutatkozik a tavaly májusban megtartott hiánycikk-kiállítás eredménye is, több alkatrészre, aprócikkre gyártási ajánlatot kapott a VIDIA. Nagy gondot fordítanak a háztájikban és kiskertekben használatos gépek, szerszámok beszerzésére. Az idei évre összességében jó kínálat mutatkozik — bár — néhány hiánycikk az idén is nehezíti majd a folyamatos ellátást. A vállalat üzletpolitikájában továbbra is fontosnak tartják, hogy a szállítások, túrák pontossságát megőrizzék. A FŰSZERT Vállalat Kiskőrösi úti telephelyén Lukács Fe- rencné raktárigazgatóhoz kopogtattunk be a kérdéssel: hogyan kezdték az évet? — Az év végi nagy erőfeszítések után az ünnpeket követően néhány csendesebb napunk volt. Készleteink bőségesek. Tart a déligyümölcsszezon, narancsból, mandarinból a tavalyinál nagyobb mennyiség került a raktárakba, illetve az üzletekbe. Datolyából egy kamion-rakomány érkezett, s még jön az újabb szállítmány. Az időjárás viszontagságai viszont késleltetik a banánt, tudniillik a kikötőben nem tudják megrakodni a kamiont ... Ezekben a napokban a szállításikapacitás-igények felmérését is végezzük. Pillanatnyilag a forgalomban nincs fennakadás — mondta Lukács Fe- rencné. N. M. Differenciált bérezés Az idei népgazdasági terv végrehajtása fegyelmezett, kemény helytállást követel a termelés minden területén. Az MSZMP Központi Bizottságának decemberi ülése hangsúlyozta: „A további munka kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását." A Központi Bizottság ezzel kapcsolatban nemcsak a korszerűbb termelési szerkezet kialakítására, a gazdaságosabb termelésre hívta fel a vállalatok, szövetkezetek figyelmét, hanem arra is, hogy mindezek megvalósítására éljenek a magasabb teljesítményekre, a minőségi munkára ösztönző keresetdifferenciálás lehetőségeivel. Hassanak oda, hogy szűnjön meg a káros egyenlősdi és a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljön. Teljesen világos és igazságos érv, hogy aki többet dolgozik, nagyobb értéket tesz le a közösség asztalára, az többet is keressen. Ehhez azonban nem csupán az anyagi eszközökre van szükség. Először is le kell küzdeni a legtöbb munkahelyen még ma is tapasztalható, a Központi Bizottság által is károsnak tartott szemléletet — az egyenlősdit. S ez bizony nem könnyű feladat. Gyakran előfordul az is, hogy a bérek emelésénél különböző szociális szempontokat is figyelembe vesznek, mint például nagycsaládos, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő stb. Ezek segítésére megvannak a különböző alapokból való juttatási lehetőségek, támogatásukat semmi esetre sem lehet bérkérdésként kezelni. A munka szerinti elosztás igazságosabb kialakítását nagymértékben gátolja az időbérben dolgozók magas aránya is. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának felmérése szerint Bács-Kiskun nehéziparában az összes foglalkoztatottak 50, könnyűiparában 43, élelmiszeriparában 53 százaléka időbéres. Munkájukkal szemben semmiféle követelményrendszer nincs kidolgozva. S hogy mit jelent, ha szélesebb körben vezetik be a teljesítménybérezést, azt a Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat példája jól bizonyítja. Ennél a cégnél 25 százalékkal növelték a teljesítménybéres munkaórák arányát, s ez 33 százalékos termelékenységnövekedést eredményezett. Gondot okoz a differenciált bérezés szélesebb körű kiterjesztésénél az idén, hogy március elsejére a bértarifák alsó határát el kell érni az alacsonyabb bérű dolgozóknak is. Egyes iparágakban — különösen a könnyűipar néhány ágazatában ez jelentős bérkereteket köt majd le. Mindez természetesen mégsem lehet akadálya az igazságosabb, a munka értékét jobban figyelembe vevő bérezés fokozottabb érvényesítésének. Még nincs késő a megfelelő vállalati bérpolitika kidolgozására, illetve olyan jellegű módosítására sem, amely jobban ösztönzi a hatékonyabb, minőségileg jobb munkára az üzemek dolgozóit. A minőségileg jól végzett munka premizálása egyébként az egyik legelhanyagoltabb terület a vállalati bérpolitikán belül. Eddig túlzottan a mennyiségi normák teljesítését vették a legtöbb helyen figyelembe. Éppen ezért a legcélszerűbb a mennyiségi és a minőségi követelmények kombinált alkalmazása a teljesítménybérezésben. Ennek nyilván olyan következménye is lesz, hogy a fogyasztó sem jár rosszul, sőt, az exporttermékek is kifogástalanabb minőségben kerülnek a megrendelőkhöz. Ha tehát a vállalatok az egyenlősdi szemléletet leküzdve, a munka szerinti bérezést helyezik előtérbe, az visszahat a termelésre, a hatékonyság növelésére, a minőség javítására. A megfelelő gondossággal kidolgozott, a munka minőségét figyelembe vevő bérezés emellett találkozik a dolgozók többségének igazságérzetével. N. O.
