Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-10 / 7. szám

4 © PETŐFI NÉPE • 1979. január 10. VÁLLALKOZÓ VÁLLALATOK Egy kooperáció születése VASŰT-AUTOMATIZÁLÁS • A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán a kutató­munka egyik fontos témája a tömegközlekedés fejlesztése. A közleke­dés automatikai osztályon a vasúti jelző és biztosító berendezések üzemközbeni önműködő vizsgálatára műszercsaládot fejlesztettek ki. (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS.) NÉGY ÉS FÉL EZER LITER AZ ÁTLAGOS TEJHOZAM DUN AVECS ÉN A Béke Tsz a megye legjobb tejtermelői között • A legjobban tejelő teheneket mutatja Matula János, a szarvasmar­hatelep vezetője. WWI1 HltttttittÉtÉmmÉÉÉtÉimmmmmmámmmmmmMiiiáííimtÉÉmiiiiiiiiiiümi A FÉKON Ruházati Vállalat (a korábbi Férfifehérneműgyár) ed­digi legjobb üzletét néhány évvel ezelőtti gépvásárlásának köszön­heti. Az történt ugyanis, hogy a textilruházati ipar rekonstrukció­ja során devizakeretet kapott a gyár korszerű gépek importjára. A szakemberek tehát elindultak, Nyugat-Európába is, gépet válo­gatni, hogy ne csak prospektusok (vagyis lényegében a reklám) alapján, hanem a valóságban, a konfekciógyárakban működő be­rendezésekből válasszák ki a meg­felelőt, amely még árban is jó, s a gyár műszaki adottságai közé is beilleszthető. Bejutni a piacra Egy-két kereskedelmi ügynökön, néhány áruházon kívül akkoriban, Nyugat-Európában, még senki sem ismerte a FÉKON-t. Ezen a gépbeszerző körúton viszont, ami­kor a nyugati gépgyártók saját gépeiket mutogatva körbevitték a magyar gyár képviselőit a szak­mában — voltaképpen mindenütt megismerték a gyárat, felfigyeltek rá. S valóban, még haza sem ér­tek a magyar szakemberek, még meg sem vették a gépeket, máris itt voltak az első ajánlatok, több nagy külföldi konfekciógyártól, hogy gyártsanak közösen, inget, női köpenyt, női ruhát stb. Ezek a külföldi konfekciógyá­rak ugyanis úgy gondolták, hogy ha egy vállalat olyan korszerű gépeket vesz, mint amilyenekkel ők is dolgoznak, akkor abban a gyárban a jó gépeken gyártható korszerű termékek előállításához szükséges megfelelő tudás is léte­zik, tehát ezzel a vállalattal hasz­nos lehet az együttműködés. Érdekes tanulság: egy igényes piacra, esetleg nemcsak termékek­kel, hanem gépvásárlással is, az ismert és korszerűnek elismert technológia átvételével is be lehet jutni. Ez a FÉKON úgy tűnik, sikerült: a gépimportőrből nap­jainkra, egy elég jó piaccal ren­delkező nőirutia-exportőr lett. Több, mint bérmunka A 70-es évek elején a legelő­nyösebb ajánlattal egy NSZK cég kereste meg a magyar vállalatot. Ez a cég aránylag olcsón. — 12 millió forintért — adta a know- how-t, a gyártási eljárást, s a li- cer.cet — a termék műszaki do­kumentációját és gyártási jogát. Ráadásul ezek árát termékkel le­hetett fizetni. Emellett — s ez volt a döntő — amikor a FÉKON sokalta a licenc árát, és keveselte azt az árat, amelyet a külföldi partner akart adni az új termékekért — a nyugati partner azt ajánlotta, hogy a FÉKON ne az ár növelé­sével igyekezzen nagyobb hasznot elérni, hanem inkább a termelé­kenység növelésével csökkentse a ráfordításait; sőt: ha a magyar gyár elfogadja a javaslatot, szíve­sen segít a termelékenység javí­tásában, a korszerű gépek jobb kihasználásában is. Ez így már egyértelműen elő­nyös üzletnek mutatkozott: tehát a kooperáció keretében a magyar vállalat megkapja a termékek le­írását, a technológiát, a partner elviszi és eladja a megtermelt áru jelentős részét, s emellett át­Junoszty típusú televízióké­szüléket nyerhet, aki a Bács- Kiskun megyéről szóló négy ke­resztrejtvényt helyesen megfejti és a helyes megfejtést beküldi a Lobogó szerkesztőségébe. A Pe­tőfi Népe januárban megjelenő szerdai számaiban (3., 10., 17., 24.) közöljük a keresztrejtvényhálót és a vízszintes sorok szövegét. A rejtvényeket kiegészítő függőle­ges sorok meghatározását és a beküldendő sorokat a Lobogó január hónapban (4., 11., 18., 25.) megjelenő számaiban talál­ják meg. Kérjük a négy meg­fejtést egy levelezőlapon feb­ruár 14-ig küldjék be a Lobogó szerkesztőségébe: 1394 Buda­pest, Pf. 427. 2. Vízszintes: l. Kecskemét világhíres szülötte. 12. Vissza: állat. 16. Nagy me­zőgazdasági munka befejezésének ün­neplése. 17. Átnyújt. 18. Arra a hely­re. 19. Kevesen tudják. 20. Bizottságok­ban van. 21. Iráni város. 22. Japán fél­sziget. 23. Nehéz fém. 25. Foghúsa. 27. Idegen tagadás. 28. Török férfinév. 2». Indíték. 30. Több császár és király ne­ve. 33. Szitok. 35. „A” sátoros tábor­helyek. 37. Menetrendszerű közlekedé­si eszközökre. 41. Motívum. 42. Dunán­túli község, névelővel. 43. Névutó. 44. U. P. L. 46. I. D. G. 47. 1922-ben alapí­adja a korszerű munka- és üzem- szervezés tudományát és eddigi tapasztalatait is. Ez így már va­lóban több volt, mint bérmunka. A FÉKON, amely eddig főként Ingeket gyártott, ezekután már bátran belevágott a termékvál­tásba, előbb a női köpenyek, majd a női ruhák gyártásába. Ezzel tu­lajdonképpen egy jó, s ismert termékéről kezdte meg az átállást. Az ingek előállítását persze nem fogja a gyár már holnap abba­hagyni, de előreláthatóan, jó ér­zékkel, megkezdte a felkészülést a következő évtizedre is. A világ­piaci folyamatok ugyanis elég kö­vei kezetesen már évek óta jelzik, hogy az úgynevezett könnyűipari tömegáruban a jövő a fejlődő or­szágok iparáé, ahol helyben van a nyersanyag, s aránylag bősége­sen van munkaerő. A fejlettebb ipari országok számára tehát az értékesebb, a nagyobb szellemi- munka-tartalmú, s értékesebb anyagú gyártmányok előállítása hozhatja meg a kívánt eredményt. Megduplázódott a jövedelem Az új profil meghonosítása, az új technológia és szervezettség át­vétele persze egyáltalában nem volt diadalmenet a FÉKON szá­mára. Több száz embernek, mun­kásnak, vezetőnek kellett tanul­nia, több hónapon át, tanfolya­mokat kellett elvégezniük és az átállás, a betanulás időszakát a bérek is „megsínylették”. Az is igaz azonban, hogy, amíg 4 évvel ezelőtt a békéscsabai gyáregység, amelyet leginkább érintett az át­állás, az ágazatban az átlag alatti béreket fizette, ma már az ágazat legjobb kereseteit nyújtó gyárak közé tartozik. A termelés hatékonyságának változását jól mutatja, hogy a ré­gebbi, a hagyományos szervezés időszakában a női ruhagyártásban egy munkaóra átlagosan 21 forin­tot jövedelmezett a gyárnak, az új szervezés mellett pedig 41 fo­rintot. Több mint 40 százalékkal javult a doilárkitermelési muta­tó is. További előny, hogy a FÉKON- nál meghonosított munka- és üzemszervezés módszerét azóta már a Szegedi Ruhagyár is átvet­te, s az ebből eredő megtakarítá­sok már ott is megközelítik (a bácsalmási gyáregységben, ahol már bevezették az új megoldáso­kat) a 3 millió forintot. Egyértelműen előnyös vállalko­zásnak igazolódott tehát a FÉKON termékváltási, korszerűsítési prog­ramja, noha — s ez fontos körül­mény — az ingekből sem élt rosz- szul. A női ruhákkal viszont több devizabevételt szerez a népgazda­ságnak. Nem volt igazuk tehát azoknak, akik féltették a FÉ­KON-t az 1972-ben megkötött bér­munkaszerződéstől, mondván: ez konzerválni fogja a gyár műszaki színvonalát, s a nagyobb haszon a nyugati cégé lesz. A FÉKON a bérmunka-vállal­kozást arra használta fel, amire érdemes: a kapcsolatok bővítésé­re és megszilárdítására, majd a kapcsolat bővítése, kooperációvá fejlesztése révén a legkorsze­rűbb technika, és módszerek meg­honosítására, megismerésére. Ez­zel hosszú távra biztosították a gyár gazdaságos exportját, terme­lésének korszerű színvonalát és hatékony gazdálkodását. G. F. tóttá Kecskemét városa. 51. Az Opera­ház épitője. 53. Téli sport. 55. Nem ek­kora. 56. Finom sajtfajta. 57. Képesség. 59. Utazási Iroda, 60. Kén, alumínium vegyjele. 62. ... -tln-tln, híres kutya­sztár. 64. R. M: S. 66. O. A, 68. Légy­lárva. 70. T. K. 71. Stronclum. 73, A dunavecsei Béke Termelőszö­vetkezetben a tehenészet tavaly igen jó eredményt ért el, a négy­száz tehéntől átlag 4254 liter tejet fejtek. Annál is inkább figyelem­re méltó ez a szám, mivel 1976- ban a tejtermelés tehenenként még 1200 literrel volt kevesebb a gazdaságban. Igaz, három éve a két 200 férő­helyes tehenészeti telepen csak 73 magyartarka—h'olsteinfriz ke- resztezésű, jól tejelő tehén volt. A tejtermelés javulását a tsz-ben nem a szarvasmarha-állomány gyarapításával, hanem a fajtaát­alakító keresztezéssel érték .el. A múlt év végén az F,-es tehenek­Fcnyérzékenysce értékét Jelzi: 75. Ve­tik. 77. L. B. .79. Baranya megyei köz­ségbe való. 84. Kereskedelmi műszó. 86. A vízsz. 47. első vezetője volt. 88. Ételízesítő. 89. Es angolul. 90. Elemi! 91. Enekhang. 92. Haza. 93. Égitest. 94: Népszerű svéd együttes. bői már 260 állt az istállókban, ezek átlag 4500 liter tejet adtak. Az állomány takarmány- és tar­tásigénye párhuzamosan változik a termelés fokozódásával. Ezért 1977-ben a gazdaság saját építő­brigádja hozzákezdett az egyik te­lep rekonstrukciójához. Az átala­kítás után az összes tejtermelő te­hén az újjávarázsolt, kötetlen tar­tására rendezett, fejőházas szako­sított telepen lesz. A leendő, kor­szerű helyen dolgozó szakmunká­sok már most készülnek munká­jukra, továbbképzésen gyarapít­ják tudásukat, hogy 1981-ben a megváltozott feladatoknak is ele­gei tehessenek. A Béke Tsz-ben mintegy 250 hektáron termesztik a szarvas­marha-állománynak szükséges ta­karmánynövényeket, a silókuko­ricát, a lucernát és a gyepet. A tejelő teheneket tavasztól őszig a telepített gyepen, villanypásztor segítségével legeltetik. A takar­mánytermesztést 1977-től megvál­toztatták a gazdaságban, azóta a silókukoricát nem másodvetés­ként. hanem fővetésben termesz­tik. Így a legmegfelelőbb időpont­ban takarítják be, aminek ered­ményeként a beltartalmi értéke javult. A jó ütemezéssel elérték, hogy tavaly egy-egy 50 vagonos támfalas betonsilóba három nap alatt gyűlt össze a takarmánynak- való. A lucerna betakarítását je­lentősen gyorsította, hogy három NDK-gyártmányú rendfelszedő pótkocsit vásárolt a gazdaság. Ezek segítségével mintegy 120 va- gonnyi jó minőségű lucerna- és füszénát tároltak be. A dunavecsei Béke Tsz-ben az üszőket a természeteshez legjob­ban hasonlító módon tartják. Az ősgyepet és a kukoricatarlót hasz­nosítják a 190 magyartarka— holsteinfriz Ft és Rt állatokkal. A 240 férőhelyes istállóból pedig évente 120 hatszáz kilogrammos hízómarhát adnak át az Állatfor­galmi és Húsipari Vállalatnak. A gazdaságban szerzett tapasz­talatait és elképzeléseit adta köz­re a szarvasmarhatelep vezetője, Matula János abban a dolgozatá­ban. mellyel az Alkotó ifjúság megyei pályázatán harmadik he­lyezést ért el. Így lehetőséget ka­pott arra, hogy ezt a munkáját némiképp átdolgozva, szemléltető ábrákkal kiegészítve, az országos pályázatra eljuttassa. G. E. Húsáruk diétásoknak Köztudott, hogy az egészséges élet egyik döntő feltétele a helyes táplálkozás. Amelyet nálunk még meghatároz az úgynevezett ma­gyar specialitás, vagyis a túlfű- szerezéssel elért erős, nemegyszer csípős íz, a zsír bőséges mennyi­sége, a magas kalória- és szén­hidráttartalom. Pedig az ilyen ételek rendszeres fogyasztása előbb-utóbb károsan hat a szer­vezetre, hiszen okozója lehet többi között az érrendszeri megbetege­désnek és az emésztési zavarok­nak. Orvosok a megmondhatói, hogy az efféle panaszokkal hány embert gyógykezelnek hazánkban és így megyénkben is. A betegek mindig megfogadják az orvosok, illetve a diétás szak­emberek tanácsait, s vállalják, kizárólag aszerint étkeznek, csak­hogy a folyamatos diétázásukat még akadályozza a kereskedelem által kínált nekik való különféle élelmiszerek szűkös választéka. Sokan — közöttük a bajai Ko- vácsné, a jánoshalmi N. M. és a kiskunfélegyházi özv. Térjék Jó- zsefné — fordultak szerkesztősé­günkhöz az utóbbi időben azzal a kéréssel, hogy érdeklődjünk, ter­veznek-e valamilyen sajátos hús­árut a diétázók részére? Mint az illetékesektől megtud­tuk. a húskészítmények diétás re­cept alapján történő gyártásához még nincs érvényben szabvány. CIKKÜNK NYOMÁN A DÉMÁSZ-szolgáltatásról Decemberben megjelent egyik Sajtóposta rovatunkban tettük szóvá: a kecskeméti Berettyó ut­cában körülbelül 13—14 napon át volt áram nélkül két nyug­díjas ember lakása, mert a szom­szédos úttest fölötti villanyve­zetéket elszakította egy arra ha­ladó tehergépjármű, s a javítást csak többszöri sürgetés után, vagyis hosszú huzavona közepet­te vé^ Je el a DÉMÁSZ. A tör­téntekkel kapcsolatban kifejeztük véleményünket, hogy az említett cég ilyesféle szolgáltatása körül aligha lehet minden rendjén. Cikkünkre a Dél-magyarorszá­gi Áramszolgáltató Vállalat nagy­kőrösi üzemigazgatóságától kap­tunk választ. A Berecz Lajos üzemviteli osztályvezető és Me­leg László kirendeltségvezető ál­tal aláírt levélből ezeket tudtuk meg: A vállalat káresetként tartotta nyilván a panaszt, ez okból kér­te a fogyasztókat, ha módjukban áll, adjanak részletes informá­ciót a társadalmi tulajdont meg­rongáló gépkocsiról. A szükséges munkák elvégzésére vonatkozóan pedig azért javasolta valamelyik szakmabeli kisiparos közreműkö­dését, mert a magántulajdont ké­pező úgynevezet tetőtartótól a lakásba haladó fővezeték állapo­ta sem volt megfelelő. S az a Egyik kecskeméti olvasónk ma­gántulajdonú házban lakik albér­lőként. Bár a környezetének felté­telei nem változtak meg, a házi­gazda most mégis emelni szándé­kozik a bérleti dijat, arra hivat­kozván, megélhetéséhez több pénzre van szüksége. „Lehet-e módositani ilyen indokkal a ko­rábban meghatározott albérleti díjat?” — kérdezi a szerkesztősé­günkben személyesen járt albérlő. Albérleti díjat általában közös megegyezés alapján határoznak meg a felek. Ha a szoba, vagy lakás komfortjában kedvező vál­tozás történik, vagy ha a bérlő a korábbinál több szolgáltatás­ban részesül a tulajdonos részé­ről, ez a tény indokolhatja a bér­let összegének növelését. Egyéb esetben ilyesmire nem kerülhet sor. Ha ebből adódóan nézetel­térés támad, az albérlő hivatal­ból kérheti a bérleti díj megálla­pítását. Ez ügyben a bíróság il­letékes dönteni, intézkedni. A kiskőrösi járásban lakik az a fiatal olvasónk, akinek telkére rá­épített egyik szomszédja. Kérde­zi: tarthat-e igényt kártérítésre, vagy követelheti a lebontást is? Az új Polgári Törvénykönyv már szabályozta ezt a korábban nem eléggé egyértelműnek tekin­tett jogi helyzetet. A rendelke­zés szerint ilyen esetben a föld gazdája szerzi meg az épület tu­lajdonjogát. Persze köteles meg­fizetni az építkezőnek azt az ösz- szeget, mellyel ő a tulajdonjog megszerzése során gazdagodott. Ha azonban a tulajdonosnak nem felel meg e megoldás, bíróság útján szerezhet érvényt óhajá­nak, vagyis annak, hogy a rá­építő vásárolja meg az épületéhez tartozó földet. Más a helyzet, ha jóhiszemű építkezőről van szó. aki — a konkrét körülmények­től függően — megszerezheti a birtokolt föld tulajdonjogát, de lehetséges az is. hogy minderre csak használati jog illeti őt meg. épületének viszont rendes tulaj­donosává válhat. Városi peremkerületekben, lllet­Sőt a mostani technológiai elő­kést sem mindenütt veszik ko­molyan, s vannak termelőüzemek, melyek úgymond szokásjog alap­ján fűszerezik, zsírozzák termé­keiket. Ennek következménye, például az is, hogy a nagyon ked­velt főzőkolbász íze is aszerint változik, mely áfész, termelőszö­vetkezet, vagy állami gazdaság húsüzeméből való. Egyébként vár­ható, hogy az élelmiszerekről szó­ló 1976. évi IV. törvény követke­zetesebb végrehajtása során egy­ségesebbé válik majd e gyakorlat. Kedvező, biztató hírről értesül­tünk viszont az Állatforgalmi és Húsipari Tröszttől. Szabó Berény vezérigazgató-helyettes egy me­gyénkben olvasónk kérdésére vá­laszolván levélben közölte, a tröszt kutatóintézete már hosszabb ideje foglalkozik a diétázók részére ajánlott húsáruk — így a köz­kedvelt tájjellegű szárazkolbász — kísérleti előállításával. A minimá­lis fűszer- és zsírtartalmú, ám mégis nagyon ízletes és tápláló termékek közönség előtti bemuta­tására rövidesen sor kerül. S amennyiben azok kielégítik az ál­talános igényeket, s megfelelnek az egészségügyi követelmények­nek is. gyártásuk haladéktalanul megkezdődhet a tröszt öt válla­latánál. Eme diétás húsáruk elő­reláthatólag már az idén a ke­reskedelmi egységekbe kerülnek. szakember, aki e felújításra vál­lalkozik, könnyedén javíthatta volna meg a tönkretett csatlako­zó vezetéket is. A számla össze­gét természetesen visszatérítette volna utólag a DÉMÁSZ a két lakosnak. A jogosan kifogásolt huzavo­na pedig azzal magyarázható, hogy a nagyfeszültségű kábelhá­lózaton voltak olyan mérvű meghibásodások, amelyek helyre­hozása soron kívüli, tehát hala­déktalanul elvégzendő feladatot jelentett a vállalat kecskeméti kirendeltsége vezetőinek, szere­lőinek. Akik külön kérés nélkül is gondoskodtak volna a szóban forgó két családot érintő áram- ellátási zavar megszüntetéséről, amint befejezik sürgős teendői­ket. A szerk. megjegyzése: Köszön­jük a DÉMÁSZ tárgyilagos vá­laszát, melyhez csak annyit fű­zünk hozzá, reméljük, a válla­lat foglalkozik az ilyen jellegű szolgáltatások színvonala emelé­sének gondolatával is, s a jelep- leginél még ésszerűbb, jobb mun­kaszervezés bevezetésével talán egyszer garantálhatja, hogy az egyéni fogyasztó sérelmére be­következett üzemzavar elhárítása a bejelentéstől számított pár na­pon, esetleg néhány órán belül már megtörténhet! ve községekben lakó olvasóink értesítettek bennünket arról, hogy idén tavasztól nyúltenyész- téssel kívánnak odahaza foglalkoz­ni. Kérdezik: e jövedelem-kiegé­szítő tevékenységük során számít­hatnak-e szervezett segítségre? A könnyen emészthető, magas biológiai értékű nyúlhús — mely a fejlett élelmezési kultúrájú né­pek körében a legkeresettebb — fontos exportcikk, rendszeres megtermelése érdekében ezért többféle támogatásban is része­sülhet a tenyésztő, feltéve, ha termékértékesítő szerződést köt a területi felvásárlást végző áfész- szel. E kapcsolat egyrészt garan­tálja, a megfelelő takarmányel­látást, a korszerű nyúltartáshoz ma már szinte nélkülözhetetlen berendezések, eszközök beszerzé­sét, és a vágónyúl előre megha­tározott áron történő értékesíté­sét, másrészt lehetőséget ad a nyúlásznak, hogy bármikor igé­nyelhesse a megelőző, illetve gyógyító állategészségügyi ellá­tást, s részt vehessen a munká­jával kapcsolatos szakelőadáso­kon, tanácsadásokon. Bajai olvasónk az elhunyt roko­na kisgyermekét neveli. Hogy e gondozási feladatának maradékta- lanabbul tehessen eleget, hosszabb fizetés nélküli szabadságot akar kivenni munkahelyén. Az iránt érdeklődik, ilyen esetben jogo­sult-e a gyermekgondozási se­gélyre? Amennyiben legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkezik, s ennek során napi hat órai mun­kaidőben foglalkoztatták, illetve fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, kérheti a gyermekgon­dozási segély megállapítását, fo­lyósítását a saját háztartásában nevelt és a harmadik életévét még be nem töltött gyermek után. Igényét a munkaadójánál terjessze elő. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Két újság, egy rejtvény Bács-Kiskun megyéről ■ ■ ■ KÉRDEZZEN —FELELÜNK ■ ■ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents