Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

Otthon-e a napközi otthon? Az 1960/61, tanévben még csak 113 ezer gyerek — az ál­talános iskolásoknak a 8,1 szá­zaléka — töltötte délutánjait is az iskolában, ma viszont 380 ezer általános iskolai tanuló, az összlétszám 34,4 százaléka tartózkodik az ország rtapközi otthonaiban. Még jobban visz- szalapozva a naptárba: Az 1952/53: tanévben például mindössze 19 ezer napközis gyermekről tudósit a statiszti­ka. ök még csak 1,6 százalé­kát tették ki a tanulóknak. E számok tükrébeii bátran állít­hatjuk, hogy közoktatásunkban a napközi otthon fejlődött az utóbbi évtizedekben a legdina­mikusabban. Annyira dinami­kusan), hogy a mennyiségi igé­nyeket tanévenként 90—95 szá­zalékban ki tudjuk elégíteni. Oldjuk föl a számokat. Csak­nem négyszázezer kisiskolás kénytelen a tanításon túli má­sik félnapját is az iskolában, a napközi otthonban tölteni, ahelyett, hogy a szüleivel le­hetnie, vagy a testvéreivel játszhatna az igazi otthonában. De hát a napközi is otthon — második otthon. Csakhogy, ha benézünk egy napközi ott­honba, bizony gyakran elszo- morodurik. Azt látjuk, hogy a kisgyermek a második félnap­ját is tanteremben kénytelen eltölteni, egyszerűen azért, mert a mennyiségi fejlődéssel anyagi erőink nem tudtak lé­pést tartaná, ezért nincs kellő számú speciális napközis ter­münk. Még nagyobb baj, hogy a napközinek kinevezett tan­teremben a kívánatos húsz­huszonöt helyett sok helyen harminc-nlegyven gyermek szo­rong, és ritka ajándéknak szá­mít, ha az iskolának nagy ud­vara meg sportudvara is van, ahol a tanulók kifutkoshatják magukat a jó levegőn. A szűk ebédlőkről — vagy az étkezőnek kijelölt szűk tan­termekről — már szinte röstel- lek szólni. Pedig köztudomású, hogy a kevés hely miatt a nap­közisek néha három-öt turnus­ban kénytelenek ebédelni, s ez két, két és fél órát leköt az amúgy is kevés szabad ide­jükből. A legnagyobb baj talán az, hogy noha — ismétlem — mintegy négyszázezer kisgyer­mek él napközi otthonainkban; mind a szülői, mind a pedagó­gusi köztudat még ma is amo­lyan másod- vagy sokadrangú intézménynek tartja a napkö­zit. Ezért azután az ide beosz­tott nevelők jó része igyekszik rangosabbnak tartott oktatói munkát kapni, semmint hogy a lebecsült neveléssel foglal­kozzon. A szülő pedig fittyet hány a napközis nevelő kéré­seire, figyelmeztetéseire, mert hiszen a napközis nevelő nem osztályoz. A felnőttek gondol­kodásmódját természetesen át­veszi a gyerek is. Vart-e kiút ebből az ördögi körből? Van. Egyre több iskolában jönnek rá, hogy — mint a rendtartás kimondja — „a napközi otthon az általános is­kola szerves része”, nem pe­dig tehertétel, ami jobb volttá, ha nem volna. Ezekben az is­koláiéban igyekeznek otthono­san berendezni a külön terme­ket, és a nevelőt is rtehéz mun­kájához illően megbecsülik. Sőt: a szülők is tudják, hogy a napközi otthon nem amo­lyan hatodrangú „pedagógiai ruhatár”, ahová csak úgy be­teszem, s ahonnét kiveszem a gyermekemet; hanem fontos nevelési intézmény. Az ilyen iskolákban a szü­lők segítenek mindenben, ami­ben tudnak. A gyermeknek nemcsak a tetszetős berende­zés, mozgástér, játéklehetőség jelenti az otthonosságot, ha­nem az is — vagy talán első­sorban az —, ha látja: az 6 szülője is részt vett az ő máso­dik kis otthonának a szépítésé­ben, munkájában', hogy neki, a gyermeknek jobb legyen... A fent mondottakkal talán azt is sikerült bebizonyítanom, hogy a napközi otthon, megbe­csülése, gondos fejlesztése, ott­honossá tétele nerh pusztán pénzügyi probléma. Es ne feledjük, hogy egy­másfél évtizeden belül — az előrejelzések szerint — több mint félmillió kisiskolás lesz napközi otthonainkban! Gy. Gy. Gromiko befejezte olaszországi látogatását Meghívás Brezsnyevnek és Kosziginnek Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter pénteken befejezte ötnapos hivatalos olaszországi látogatását és hazautazott Moszk­vába. A szovjet diplomácia ve­zetőjét Forlani külügyminiszter búcsúztatta a római Ciampino repülőterén. Gromiko elutazása előtt nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek. „Jó légkörűnek” minősítette olaszországi megbeszéléseit. Egyetértettek abban, hogy nem­csak a kapcsolatok színvonalának megőrzésére van szükség, hanem fejlesztésükre, bővítésükre is — mondotta. A tárgyaláson nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi kérdé­seknek. Ez a megbeszélés is „hasznos” volt, mutatott rá Gro­miko és hangot adott meggyő­ződésének, amellyel nyilván olasz részről is egyetértenek, hogy „itág tere nyílik az együttműkö­désnek a nemzetközi és az eu­rópai enyhülés megerősítése ér­dekében”. Vannak kihasználatlan lehetőségek gazdasági és keres­kedelmi vonatkozásban is. „Hosz- szú távon kell fejlesztenünk gaz­dasági együttműködésünket” — vélekedett. Az aláírt szovjet- olasz megállapodások pozitívan értékelhetők. A pápával tartott tanácskozás­ról kijelentette: „Találkoztam a pápával, a római katolikus egy­ház vezetőjével. Hasznosnak tar­tom megbeszélésünket. Tanács­kozásunk középpontjában a bé­ke, a béke megszilárdítása állt, az a törekvés, hogy kiküszöböl­jük az újabb háborút”. Gtomiko elmondta még, hogy olasz részről megújították a meg­hívást Leonyid Brezsnyevnek és Alekszej Kosziginnek, ő pedig moszkvai látogatásra hívta meg Forlanit. (MTI) Traktor, gabonakombájn rendelés szerint XXXIV. évf. 22. szám Ára: 90 fillér 1979. január 27. szombat Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa pénteken ülést tartott. A népgazdaságot megkárosító devizavisszaélések és spekulációs cselekmények elleni hatékonyabb fellépés és a forint védelme érdé-, kében az Elnöki Tanács módosí­totta a tervszerű devizagazdálko­dásról szóló 1974. évi 1. számú tör­vényerejű rendeletet. A módosító jogszabály 1979. március 1-én lép hatályba. ­Az Elnöki Tanács megvitatta a belügyminiszter és az igazságügy­miniszter jelentését az állampol­gársági, illetve a kegyelmi ügyek elmúlt évi intézéséről. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy az il­letékes szervek előkészítő-javas­lattevő tevékenységükben a szór cialista humanizmus és törvényes­ség követelményeinek megfele­lően jártak el, s a jelentéseket jó­váhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács Dobos Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökhelyettesévé, dr. Ko­vács Imrét és Pásztor Gabriellát a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság tagjává megválasztotta. Ezután bírákat választott meg és mentett fel az Elnöki Tanács, s egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Mérleget készít az előző évről az állami gazdaság, a tsz és a szakszövetkezet. Hasonlóképpen tesz ezekben a napokba a mező- gazdasági gép- és eszköz-kereske­delem. Az elmúlt évben ismét gyarapodott a mezőgazdaság mű­szaki felszereltsége, hiszen a me­gye gazdaságaiban 5250 erőgép működött, amiből 367-et tavaly vásároltak meg a termelők. A Bács-Kiskun megyei AGRO- KER — Berki Endre igazgatóhe­lyettes tájékoztatása szerint — az utóbbi öt év alatt megkétszerez­te a forgalmát. Tavaly 2 milliárd forintnál többet érő zöldség-, gyü­mölcs-, szőlő-, cukorrépa- és ga­bonatermesztő gépet, felszerelést, vegyi anyagot értékesített. A jól bevált szovjet, NDK és más gyárt­mányú gabona-, valamint szálas­betakarító kombájnokból tavaly több száz talált gazdára. Sikeres volt a kedvezményes kombájnvá­sárlási akció is. A hazai gyártókkal és külföldi szállítókkal kötött előzetes szer­ződés szerint. 1979-ben számos, az eddiginél korszerűbb géppel gya­rapodik a kereskedelem áruvá­lasztéka. A szovjet és NDK arató­cséplők legújabb típusain kívül, a lengyel gyártmányú Bison-Gigant kombájn is mégjelenik majd a mezőgazdasági üzemek gabona­földjein. Továbbra is beszerezhe­tő az NSZK-beli Claas Dominátor arató-cséplő gép, amelyet az AGROTRÖSZT közvetlenül for­galmaz a termelési rendszerekhez társult gazdaságok számára. A hazai gyártmányú Rába- Steiger, valamint a Rába 180-as, a szovjet K—701-es, T—150 K-tí- pus, az MTZ—80-as, 82-es, to­vábbá a csehszlovák Zetor több típusa szintén a megrendelés sze­rinti mennyiségben kapható. Az idén négykerékhajtású, sorköz­művelő erőgépet vásárol külföl­dön a mezőgazdasági gép- és esz­köz-kereskedelem, amelyet a még nem korszerűsített, keskenyebb sortávolságú ültetvényekben is jól lehet használni. Ezzel szemben a T—100-as lánc­talpas erőgépekre alig lehet szá­mítani, mert a külföldi gyártó­üzem csak elenyésző mennyiség szállítására tudott vállalkozni a megnövekedett belső szükséglet miatt. Ezt a lánctalpas gépet nem­csak a mezőgazdaság, hanem az erdészet is széleskörűen hasz­nálja az erdei anyagmozgatásnál. Nálunk az ültetvénytelepítés, ta­lajjavítás, tereprendezés nélkü­lözhetetlen erőgépe. így e géptí­pus utánpótlásának hiányában, a meglevők szakszerű kezelésével, karbantartásával lehet a szőlő-, gyümölcstelepítési programot mű­szakilag megalapozni. • Téli gépjavítás a garai Vörös Csillag Tsz szerelőcsarnokában. (Straszer András felvétele) Nem javult a helyzet a mező- gazdasági rakodás eddig is hiány­cikknek számító gépeinél sem. Amelyik gazdaság három éve megrendelte, az esetleg remélhet ti, hogy hozzájuthat az NDK gyártmányú, Weiner típusú rako­dógéphez. Mivel a homlokrako­dó gépekből is csupán 15 darab szállítását igazolta vissza a gyár­tó vállalat, a kalászos gabonater­mesztés melléktermékeinek gyűj­tésében, a szalma rakodásában, kazlazásában csak házi megoldá­sok segítségével lehet 1979-ben to­vább lépni. Az idén sem kapható a szükség szerinti mennyiségben altalajlazító, talajmaró, mert a kaposvári MEZŐGÉP nem tud eleget szállítani. Az egyéb talaj­művelő eszközök közül az eke, tár­csa, borona, henger, különböző tí­pusaiból a kínálat — a szállítási szerződések szerint — megnő. A külföldi szabadalom alapján ké­szülő RAU-kombinátorokból vi­szont 1979-ben még nem tud ele­gendő mennyiséget gyártani a kecskeméti MEZŐGÉP. A tavaszi növények vetéséhez, ültetéséhez különböző típusú gé­pek általában beszerezhetők. Az AGROTRÖSZT közvetítésével a fűszerpaprika-vető géphez kellő mennyiségben hozzájutnak majd a nagyüzemek. A szállító járművek, pótkocsik gyártása már folyama­tos, remélhető, hogy a gépkeres­kedelem idejében megkapja a megrendelt mennyiséget. A háztáji és kisgazdaságok szá­mára szintén érkeznek talajmű­velő, permetező kisgépek, kistrak- torok, de ezek korlátozott száma miatt az AGROKER szolgáltatás­ként a kölcsönzést szándékozik be­vezetni. így a csehszlovák és olasz gyártmányú kistraktorokhoz — szerény használati díj ellenében — azok is hozzájuthatnak, akik nem tudják megvásárolni. K. A. A Bács-Kiskun megyei Ipari Szövetkezetek tegnap tartották meg Kecskeméten idei első kül­döttközgyűlésüket, amelyen részt vett Fábi Andor, az OKISZ pénz­ügyi főosztályvezetője és Vágó Ívári, a megyei tanács ipari osz­tályának vezetője. A közgyűlést Fodor Mária, a KISZÖV elnök- helyettese nyitotta meg, majd Fekete László, a KISZÖV elnöke számolt be a megye ipari szövet­kezeteinek 1978. évi tevékenysé­géről és idei célkitűzéséről. — Ezt a küldöttközgyűlést a szokásostól eltérően, néhány hét* tel később hívtuk össze — kezdte beszámolóját Fekete László. — Ennek oka, hogy az idei feladatok végrehajtása, az előző évinél is gondosabb előkészítést igényel. Részleteiben vizsgáltuk meg az 1978. évi tervek teljesítését és egyeztettük a szövetkezetek ez évi termelési célkitűzéseit. Piacképes minőség A KISZÖV által előzetesen be­gyűjtött adatok szerint a megye szövetkezeti ipara az ötéves terv­időszak első három évében — így tavaly is — a célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. 1978-ban az ipari termelés 10, az építőipari termelés 13, a szolgáltatás 6 szá­zalékkal növekedett. Meg kell azonban állapítani — és ebből a tanulságokat is levon­ni —, hogy bár a megye szövet­kezeti ipara az állami iparénál gyorsabban növelte termelését, ez csak kis mértékben járt együtt a fejlődés minőségi követelmé­nyeivel, a hatékonyság, a terme­lékenység emelésével, a termelési szerkezet megfelelő ütemű és irá­nyú változtatásával. Nem értük el célkitűzéseinket a tőkés export növelésében sem. A megye 47 ipari szövetkezete kö­zül csak 18 szövetkezet gyárt ter­mékeket exportra, amelyeknek részaránya az össztermelésnek mindössze 12 százaléka. Az ex­port 40 százaléka a szocialista, 60 százaléka a tőkés országokba irá­nyult. Dicséretes ugyanakkor, hogy egyes szövetkezetek tőkés export­jukat az elmúlt esztendőben je­lentős mértékben, nerh ritkán 10 százalékkal is növelték. Erre azért voltak képesek, mert megfelelő információk alapján kelendő ter­mékeket választottak, s azokat piacképes minőségben szállították a megrendelőknek. Ennek ered­ménye az volt, hogy nyolc megyei ipari szövetkezet 60 millió forint­tal teljesítette túl tőkés export­ját. Ugyanakkor voltak szövetkeze­tek, amelyek alig tettek erőfeszí­téseket elavult termékszerkezetük megváltoztatására, s ily módon nem sokat tettek a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sáért. S hogy mennyire fontos kérdés a termékszerkezet megfe­lelő időben való változtatása, a minden piacon jól értékesíthető árucikkek gyártása, azt igazolja, hogy négy megyei szövetkezet 50 millió forinttal kevesebbet ter­melt tőkés exportra, mint egy év­vel korábban. A Bács-Kiskun me­gyei ipari szövetkezetek célkitű­zése — hangsúlyozta az előadó —, hogy a tervidőszak végéig meg­kétszerezik a nyugati országokba exportjukat. A tőkés piacok ilyen arányú elvesztése azonban veszé­lyezteti a célok megvalósítását. A belföldi forgalmazásra gyár­tott termékek értéke 20 száza­lékkal növekedett 1978-ban. Az értékesítés alaposabb elemzése arra enged következtetni, hogy az idén hasonló ütemben növel­hetik szövetkezeteink a belkeres­kedelmi megrendeléseiket. Ehhez is arra van azonban szükség, hogy választékban — és ami ugyanilyen mértékben fontos — minőségben is, igyekezzenek ki­elégíteni a fogyasztók igényeit. Erre kötelezi szövetkezeteinket az MSZMP Központi Bizottsá­gának és a megyei pártbizottság­nak a decemberi határozata is. Építőipari gondok A megyei pártbizottság decem­beri ülése egyébként pozitívan értékelte az ipari szövetkezetek átlagban elért eredményeit, a többi között azt is, hogy tovább javult az állami vállalatokkal és a szövetkezetek szövetkezetekkel való együttműködése. A megye szövetkezeti építő­ipara az elmúlt három évben 37 százalékkal növelte termelését, ami megfelel a megyei pártér­tekezlet és a megyei pártbizott­ság 1976-ban hozott határozatá­nak. Ebben az időszakban az építőipari szövetkezetek jelentős anyagi támogatást kaptak kapa­citásuk bővítéséhez, műszaki színvonaluk emeléséhez. Ennek nyomán jelentős előrelépés tör­tént a lakásfelújítói, karbantar­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA • A közgyűlés elnöksége. • Fekete László. (Tóth Sándor felvételei) tói tevékenységben. A lakásépít­kezések ütemével azonban nem lehetünk elégedettek. Ez viszont nem egyedül a szövetkezeteken múlt csak, hanem a késve ka­pott tervdokumentációk, vala­mint a közművesített építési te­rületek hiánya is közrejátszott ebben. Reméljük, a helyi taná­csok is segítik szövetkezeteinket abban, hogy 1979—80-ban elegen­dő építési területet bocsátanak rendelkezésükre. Ezzel egyidőben az építőipari szövetkezetek erő­teljesebben törekedjenek arra, hogy minél több lakást adjanak át jó minőségben a megrende­lőknek. A hagyományos szolgáltatások összességében jó eredményeket értünk el a lakossági szolgálta­tások területén. A hat százalékos növekedés elsősorban a kiemelt szolgáltatások, a mosás-vegytisz- títás, a lakáskarbantartás, a gép­kocsijavítás arányát növelte. Ta­pasztaltunk azonban olyan jelen­ségeket is, hogy a hagyományos szolgáltatások egyes helyeken csökkentek. A szövetkezetek egy (Folytatás a 2. oldalon.) KÉTMILLIÁRDNÁL MAGASABB FORGALOM AZ AGROKER-NÉL AZ IDÉN SEM LESZ ELÉG RAKODÓ-, TALAJLAZÍTÓ GÉP TERMÉKSZERKEZET-KORSZERŰSÍTÉS, SZOLGÁLTATÁSBŐVÍTÉS A KISZÖV küldöttközgyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents