Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-27 / 22. szám
Otthon-e a napközi otthon? Az 1960/61, tanévben még csak 113 ezer gyerek — az általános iskolásoknak a 8,1 százaléka — töltötte délutánjait is az iskolában, ma viszont 380 ezer általános iskolai tanuló, az összlétszám 34,4 százaléka tartózkodik az ország rtapközi otthonaiban. Még jobban visz- szalapozva a naptárba: Az 1952/53: tanévben például mindössze 19 ezer napközis gyermekről tudósit a statisztika. ök még csak 1,6 százalékát tették ki a tanulóknak. E számok tükrébeii bátran állíthatjuk, hogy közoktatásunkban a napközi otthon fejlődött az utóbbi évtizedekben a legdinamikusabban. Annyira dinamikusan), hogy a mennyiségi igényeket tanévenként 90—95 százalékban ki tudjuk elégíteni. Oldjuk föl a számokat. Csaknem négyszázezer kisiskolás kénytelen a tanításon túli másik félnapját is az iskolában, a napközi otthonban tölteni, ahelyett, hogy a szüleivel lehetnie, vagy a testvéreivel játszhatna az igazi otthonában. De hát a napközi is otthon — második otthon. Csakhogy, ha benézünk egy napközi otthonba, bizony gyakran elszo- morodurik. Azt látjuk, hogy a kisgyermek a második félnapját is tanteremben kénytelen eltölteni, egyszerűen azért, mert a mennyiségi fejlődéssel anyagi erőink nem tudtak lépést tartaná, ezért nincs kellő számú speciális napközis termünk. Még nagyobb baj, hogy a napközinek kinevezett tanteremben a kívánatos húszhuszonöt helyett sok helyen harminc-nlegyven gyermek szorong, és ritka ajándéknak számít, ha az iskolának nagy udvara meg sportudvara is van, ahol a tanulók kifutkoshatják magukat a jó levegőn. A szűk ebédlőkről — vagy az étkezőnek kijelölt szűk tantermekről — már szinte röstel- lek szólni. Pedig köztudomású, hogy a kevés hely miatt a napközisek néha három-öt turnusban kénytelenek ebédelni, s ez két, két és fél órát leköt az amúgy is kevés szabad idejükből. A legnagyobb baj talán az, hogy noha — ismétlem — mintegy négyszázezer kisgyermek él napközi otthonainkban; mind a szülői, mind a pedagógusi köztudat még ma is amolyan másod- vagy sokadrangú intézménynek tartja a napközit. Ezért azután az ide beosztott nevelők jó része igyekszik rangosabbnak tartott oktatói munkát kapni, semmint hogy a lebecsült neveléssel foglalkozzon. A szülő pedig fittyet hány a napközis nevelő kéréseire, figyelmeztetéseire, mert hiszen a napközis nevelő nem osztályoz. A felnőttek gondolkodásmódját természetesen átveszi a gyerek is. Vart-e kiút ebből az ördögi körből? Van. Egyre több iskolában jönnek rá, hogy — mint a rendtartás kimondja — „a napközi otthon az általános iskola szerves része”, nem pedig tehertétel, ami jobb volttá, ha nem volna. Ezekben az iskoláiéban igyekeznek otthonosan berendezni a külön termeket, és a nevelőt is rtehéz munkájához illően megbecsülik. Sőt: a szülők is tudják, hogy a napközi otthon nem amolyan hatodrangú „pedagógiai ruhatár”, ahová csak úgy beteszem, s ahonnét kiveszem a gyermekemet; hanem fontos nevelési intézmény. Az ilyen iskolákban a szülők segítenek mindenben, amiben tudnak. A gyermeknek nemcsak a tetszetős berendezés, mozgástér, játéklehetőség jelenti az otthonosságot, hanem az is — vagy talán elsősorban az —, ha látja: az 6 szülője is részt vett az ő második kis otthonának a szépítésében, munkájában', hogy neki, a gyermeknek jobb legyen... A fent mondottakkal talán azt is sikerült bebizonyítanom, hogy a napközi otthon, megbecsülése, gondos fejlesztése, otthonossá tétele nerh pusztán pénzügyi probléma. Es ne feledjük, hogy egymásfél évtizeden belül — az előrejelzések szerint — több mint félmillió kisiskolás lesz napközi otthonainkban! Gy. Gy. Gromiko befejezte olaszországi látogatását Meghívás Brezsnyevnek és Kosziginnek Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken befejezte ötnapos hivatalos olaszországi látogatását és hazautazott Moszkvába. A szovjet diplomácia vezetőjét Forlani külügyminiszter búcsúztatta a római Ciampino repülőterén. Gromiko elutazása előtt nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek. „Jó légkörűnek” minősítette olaszországi megbeszéléseit. Egyetértettek abban, hogy nemcsak a kapcsolatok színvonalának megőrzésére van szükség, hanem fejlesztésükre, bővítésükre is — mondotta. A tárgyaláson nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi kérdéseknek. Ez a megbeszélés is „hasznos” volt, mutatott rá Gromiko és hangot adott meggyőződésének, amellyel nyilván olasz részről is egyetértenek, hogy „itág tere nyílik az együttműködésnek a nemzetközi és az európai enyhülés megerősítése érdekében”. Vannak kihasználatlan lehetőségek gazdasági és kereskedelmi vonatkozásban is. „Hosz- szú távon kell fejlesztenünk gazdasági együttműködésünket” — vélekedett. Az aláírt szovjet- olasz megállapodások pozitívan értékelhetők. A pápával tartott tanácskozásról kijelentette: „Találkoztam a pápával, a római katolikus egyház vezetőjével. Hasznosnak tartom megbeszélésünket. Tanácskozásunk középpontjában a béke, a béke megszilárdítása állt, az a törekvés, hogy kiküszöböljük az újabb háborút”. Gtomiko elmondta még, hogy olasz részről megújították a meghívást Leonyid Brezsnyevnek és Alekszej Kosziginnek, ő pedig moszkvai látogatásra hívta meg Forlanit. (MTI) Traktor, gabonakombájn rendelés szerint XXXIV. évf. 22. szám Ára: 90 fillér 1979. január 27. szombat Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A népgazdaságot megkárosító devizavisszaélések és spekulációs cselekmények elleni hatékonyabb fellépés és a forint védelme érdé-, kében az Elnöki Tanács módosította a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. számú törvényerejű rendeletet. A módosító jogszabály 1979. március 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács megvitatta a belügyminiszter és az igazságügyminiszter jelentését az állampolgársági, illetve a kegyelmi ügyek elmúlt évi intézéséről. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy az illetékes szervek előkészítő-javaslattevő tevékenységükben a szór cialista humanizmus és törvényesség követelményeinek megfelelően jártak el, s a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács Dobos Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesévé, dr. Kovács Imrét és Pásztor Gabriellát a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjává megválasztotta. Ezután bírákat választott meg és mentett fel az Elnöki Tanács, s egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Mérleget készít az előző évről az állami gazdaság, a tsz és a szakszövetkezet. Hasonlóképpen tesz ezekben a napokba a mező- gazdasági gép- és eszköz-kereskedelem. Az elmúlt évben ismét gyarapodott a mezőgazdaság műszaki felszereltsége, hiszen a megye gazdaságaiban 5250 erőgép működött, amiből 367-et tavaly vásároltak meg a termelők. A Bács-Kiskun megyei AGRO- KER — Berki Endre igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint — az utóbbi öt év alatt megkétszerezte a forgalmát. Tavaly 2 milliárd forintnál többet érő zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, cukorrépa- és gabonatermesztő gépet, felszerelést, vegyi anyagot értékesített. A jól bevált szovjet, NDK és más gyártmányú gabona-, valamint szálasbetakarító kombájnokból tavaly több száz talált gazdára. Sikeres volt a kedvezményes kombájnvásárlási akció is. A hazai gyártókkal és külföldi szállítókkal kötött előzetes szerződés szerint. 1979-ben számos, az eddiginél korszerűbb géppel gyarapodik a kereskedelem áruválasztéka. A szovjet és NDK aratócséplők legújabb típusain kívül, a lengyel gyártmányú Bison-Gigant kombájn is mégjelenik majd a mezőgazdasági üzemek gabonaföldjein. Továbbra is beszerezhető az NSZK-beli Claas Dominátor arató-cséplő gép, amelyet az AGROTRÖSZT közvetlenül forgalmaz a termelési rendszerekhez társult gazdaságok számára. A hazai gyártmányú Rába- Steiger, valamint a Rába 180-as, a szovjet K—701-es, T—150 K-tí- pus, az MTZ—80-as, 82-es, továbbá a csehszlovák Zetor több típusa szintén a megrendelés szerinti mennyiségben kapható. Az idén négykerékhajtású, sorközművelő erőgépet vásárol külföldön a mezőgazdasági gép- és eszköz-kereskedelem, amelyet a még nem korszerűsített, keskenyebb sortávolságú ültetvényekben is jól lehet használni. Ezzel szemben a T—100-as lánctalpas erőgépekre alig lehet számítani, mert a külföldi gyártóüzem csak elenyésző mennyiség szállítására tudott vállalkozni a megnövekedett belső szükséglet miatt. Ezt a lánctalpas gépet nemcsak a mezőgazdaság, hanem az erdészet is széleskörűen használja az erdei anyagmozgatásnál. Nálunk az ültetvénytelepítés, talajjavítás, tereprendezés nélkülözhetetlen erőgépe. így e géptípus utánpótlásának hiányában, a meglevők szakszerű kezelésével, karbantartásával lehet a szőlő-, gyümölcstelepítési programot műszakilag megalapozni. • Téli gépjavítás a garai Vörös Csillag Tsz szerelőcsarnokában. (Straszer András felvétele) Nem javult a helyzet a mező- gazdasági rakodás eddig is hiánycikknek számító gépeinél sem. Amelyik gazdaság három éve megrendelte, az esetleg remélhet ti, hogy hozzájuthat az NDK gyártmányú, Weiner típusú rakodógéphez. Mivel a homlokrakodó gépekből is csupán 15 darab szállítását igazolta vissza a gyártó vállalat, a kalászos gabonatermesztés melléktermékeinek gyűjtésében, a szalma rakodásában, kazlazásában csak házi megoldások segítségével lehet 1979-ben tovább lépni. Az idén sem kapható a szükség szerinti mennyiségben altalajlazító, talajmaró, mert a kaposvári MEZŐGÉP nem tud eleget szállítani. Az egyéb talajművelő eszközök közül az eke, tárcsa, borona, henger, különböző típusaiból a kínálat — a szállítási szerződések szerint — megnő. A külföldi szabadalom alapján készülő RAU-kombinátorokból viszont 1979-ben még nem tud elegendő mennyiséget gyártani a kecskeméti MEZŐGÉP. A tavaszi növények vetéséhez, ültetéséhez különböző típusú gépek általában beszerezhetők. Az AGROTRÖSZT közvetítésével a fűszerpaprika-vető géphez kellő mennyiségben hozzájutnak majd a nagyüzemek. A szállító járművek, pótkocsik gyártása már folyamatos, remélhető, hogy a gépkereskedelem idejében megkapja a megrendelt mennyiséget. A háztáji és kisgazdaságok számára szintén érkeznek talajművelő, permetező kisgépek, kistrak- torok, de ezek korlátozott száma miatt az AGROKER szolgáltatásként a kölcsönzést szándékozik bevezetni. így a csehszlovák és olasz gyártmányú kistraktorokhoz — szerény használati díj ellenében — azok is hozzájuthatnak, akik nem tudják megvásárolni. K. A. A Bács-Kiskun megyei Ipari Szövetkezetek tegnap tartották meg Kecskeméten idei első küldöttközgyűlésüket, amelyen részt vett Fábi Andor, az OKISZ pénzügyi főosztályvezetője és Vágó Ívári, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. A közgyűlést Fodor Mária, a KISZÖV elnök- helyettese nyitotta meg, majd Fekete László, a KISZÖV elnöke számolt be a megye ipari szövetkezeteinek 1978. évi tevékenységéről és idei célkitűzéséről. — Ezt a küldöttközgyűlést a szokásostól eltérően, néhány hét* tel később hívtuk össze — kezdte beszámolóját Fekete László. — Ennek oka, hogy az idei feladatok végrehajtása, az előző évinél is gondosabb előkészítést igényel. Részleteiben vizsgáltuk meg az 1978. évi tervek teljesítését és egyeztettük a szövetkezetek ez évi termelési célkitűzéseit. Piacképes minőség A KISZÖV által előzetesen begyűjtött adatok szerint a megye szövetkezeti ipara az ötéves tervidőszak első három évében — így tavaly is — a célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. 1978-ban az ipari termelés 10, az építőipari termelés 13, a szolgáltatás 6 százalékkal növekedett. Meg kell azonban állapítani — és ebből a tanulságokat is levonni —, hogy bár a megye szövetkezeti ipara az állami iparénál gyorsabban növelte termelését, ez csak kis mértékben járt együtt a fejlődés minőségi követelményeivel, a hatékonyság, a termelékenység emelésével, a termelési szerkezet megfelelő ütemű és irányú változtatásával. Nem értük el célkitűzéseinket a tőkés export növelésében sem. A megye 47 ipari szövetkezete közül csak 18 szövetkezet gyárt termékeket exportra, amelyeknek részaránya az össztermelésnek mindössze 12 százaléka. Az export 40 százaléka a szocialista, 60 százaléka a tőkés országokba irányult. Dicséretes ugyanakkor, hogy egyes szövetkezetek tőkés exportjukat az elmúlt esztendőben jelentős mértékben, nerh ritkán 10 százalékkal is növelték. Erre azért voltak képesek, mert megfelelő információk alapján kelendő termékeket választottak, s azokat piacképes minőségben szállították a megrendelőknek. Ennek eredménye az volt, hogy nyolc megyei ipari szövetkezet 60 millió forinttal teljesítette túl tőkés exportját. Ugyanakkor voltak szövetkezetek, amelyek alig tettek erőfeszítéseket elavult termékszerkezetük megváltoztatására, s ily módon nem sokat tettek a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításáért. S hogy mennyire fontos kérdés a termékszerkezet megfelelő időben való változtatása, a minden piacon jól értékesíthető árucikkek gyártása, azt igazolja, hogy négy megyei szövetkezet 50 millió forinttal kevesebbet termelt tőkés exportra, mint egy évvel korábban. A Bács-Kiskun megyei ipari szövetkezetek célkitűzése — hangsúlyozta az előadó —, hogy a tervidőszak végéig megkétszerezik a nyugati országokba exportjukat. A tőkés piacok ilyen arányú elvesztése azonban veszélyezteti a célok megvalósítását. A belföldi forgalmazásra gyártott termékek értéke 20 százalékkal növekedett 1978-ban. Az értékesítés alaposabb elemzése arra enged következtetni, hogy az idén hasonló ütemben növelhetik szövetkezeteink a belkereskedelmi megrendeléseiket. Ehhez is arra van azonban szükség, hogy választékban — és ami ugyanilyen mértékben fontos — minőségben is, igyekezzenek kielégíteni a fogyasztók igényeit. Erre kötelezi szövetkezeteinket az MSZMP Központi Bizottságának és a megyei pártbizottságnak a decemberi határozata is. Építőipari gondok A megyei pártbizottság decemberi ülése egyébként pozitívan értékelte az ipari szövetkezetek átlagban elért eredményeit, a többi között azt is, hogy tovább javult az állami vállalatokkal és a szövetkezetek szövetkezetekkel való együttműködése. A megye szövetkezeti építőipara az elmúlt három évben 37 százalékkal növelte termelését, ami megfelel a megyei pártértekezlet és a megyei pártbizottság 1976-ban hozott határozatának. Ebben az időszakban az építőipari szövetkezetek jelentős anyagi támogatást kaptak kapacitásuk bővítéséhez, műszaki színvonaluk emeléséhez. Ennek nyomán jelentős előrelépés történt a lakásfelújítói, karbantarVILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA • A közgyűlés elnöksége. • Fekete László. (Tóth Sándor felvételei) tói tevékenységben. A lakásépítkezések ütemével azonban nem lehetünk elégedettek. Ez viszont nem egyedül a szövetkezeteken múlt csak, hanem a késve kapott tervdokumentációk, valamint a közművesített építési területek hiánya is közrejátszott ebben. Reméljük, a helyi tanácsok is segítik szövetkezeteinket abban, hogy 1979—80-ban elegendő építési területet bocsátanak rendelkezésükre. Ezzel egyidőben az építőipari szövetkezetek erőteljesebben törekedjenek arra, hogy minél több lakást adjanak át jó minőségben a megrendelőknek. A hagyományos szolgáltatások összességében jó eredményeket értünk el a lakossági szolgáltatások területén. A hat százalékos növekedés elsősorban a kiemelt szolgáltatások, a mosás-vegytisz- títás, a lakáskarbantartás, a gépkocsijavítás arányát növelte. Tapasztaltunk azonban olyan jelenségeket is, hogy a hagyományos szolgáltatások egyes helyeken csökkentek. A szövetkezetek egy (Folytatás a 2. oldalon.) KÉTMILLIÁRDNÁL MAGASABB FORGALOM AZ AGROKER-NÉL AZ IDÉN SEM LESZ ELÉG RAKODÓ-, TALAJLAZÍTÓ GÉP TERMÉKSZERKEZET-KORSZERŰSÍTÉS, SZOLGÁLTATÁSBŐVÍTÉS A KISZÖV küldöttközgyűlése
