Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

2 9 PETŐFI NÉPE • 1979. január 27. események sorokban „MINÉL ELŐBB, ANNÁL JOBB’ Carter kiegészítette kongresszusi üzenetét MOSZKVA _____________________ P énteken Moszkvában, a szak- szervezetek házának oszlopcsar­nokában folytatódott a XXIII. moszkvai városi pártkonferencia. A szovjet főváros kommunistái­nak ezer küldötte — Viktor Gri- sinnek, az SZKP KB Politikai Bi­zottsága tagjának, a városi párt- bizottság első titkárának referá­tuma alapján — megvitatta a leg­utóbbi pártkongresszus óta vég­zett munkát és a kommunisták előtt álló feladatokat. (MTI) BELGRAD ~ Az el nem kötelezett országok képviselői január 23. és 25. között Belgrádban megtartott tanácsko­zásukon saját kutatási és tájékoz­tatási rendszert hoztak létre. Ez egyelőre 19 el nem kötelezett or­szág szakintézeteinek munkáját fogja össze, de tevékenységéhez csatlakozhat a többi el nem köte­lezett ország megfelelő intézmé­nye is. (AFP) BEJRÜT ~ Izraeli ügynökök ölték meg Abu Hasszán Szalameh-t (fedőnevén Abu Hasszánt) — állapította meg a PFSZ végrehajtó bizottságának csütörtöki üléséről kiadott közle­mény. A közlemény arról is tájé­koztat, hogy a PFSZ több külföl­di képviselőjét is halálosan meg­fenyegették izraeli ügynökök, ezért a testület megvitatta, milyen biztonsági intézkedésekre van szükség a palesztin vezetők életé­nek megvédéséhez. (UPI. AP) GABORONE , A Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezet (SWAPO) indul az ENSZ felügyelete alatt Namíbiában ez év őszén megrendezendő választá­sokon — jelentette be Gaborone- ban, Botswana fővárosában egy vezetőségi ülés alkalmából a szer­vezet szóvivője. A SWAPO a na- míbiai nép egyetlen törvényes képviselője, és mint ilyen elutasí­totta a dél-afrikai megszállók ál­tal tavaly decemberben megren­dezett választási színjátékot. (TASZSZ) MAPUTO Maputóban pénteken megkezd­te munkáját az el nem kötelezett országok koordinációs irodájának rendkívüli ülésszaka. A külügy­miniszteri szintű tanácskozáson 24 ország, valamint az ENSZ, az Af­rikai Egységszervezet és több fel- szabadítasi mozgalom képviselői vesznek részt. Az ülésszak napi­rendjén a dél-afrikai gyarmatosí­tó és fajüldöző rezsim elleni harc, valamint a zimbabwei, a namí- biai és a dél-afrikai nép megsegí­tésére irányuló erőfeszítések ösz- szehangolása kérdései szerepelnek. (TASZSZ) OTTAWA ~ William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára a TASZSZ-hírügynökségnek adott interjújában elítélte az Egyesült Államok és más nyugati országok reakciós köreinek mesterkedéseit, amelyeknek célja a „kínai kártyá­nak” a Szovjetunió elleni kiját­szása. (MTI) GUATEMALA Fegyveres merénylők csütörtö­kön a guatemalai fővárosban meg­gyilkolták Alberto Fuentes Mohr szociáldemokrata vezetőt. Mohr 1966 és 1970 között — Julio Ce­sar Mendez Montenegro elnöksé­ge idején — külügy- és pénzügy- miniszter volt. (AFP, AP, DPÁ) Szadat pénzgyűjtő utazási terve Az amerikai történelemben szokatlannak számító lépésre szánta el magát Carter elnök, amikor csütörtökön este kiegészí­tési fűzött a két nappal koráb­bam előterjesztett, az unió hely­zetéről szóló kongresszusi üzene­téhez. Carter újabb előterjeszté­sét elsősorban arra használta fel, hogy felújítsa a Leonyid Brezs- nyevnek szóló meghívást, és megerősítse: a kínai—amerikai kapcsolatok normalizálása, s en­nek fényében Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes küszö­bön álló washingtoni látogatása ,jiem irányul egyetlen más or­szág érdekei ellem sem”. Carter úgy vélekedett, hogy a kapcsolatok javítása mind a Szovjetunióval, mind pedig Kí­nával „alapjában az Egyesült Ál­lamok és a globális biztonság ér­dekeit” szolgálja. Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy mielőbb sor ke­rülhet első találkozójára Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB fő­titkárával, szovjet államfővel. Annak a várakozásának adott hangot, hogy a találkozón aláír-, hatják majd a hadászati táma­dófegyverek korlátozását elő­irányzó szovjet—amerikai egyez­ményt. Az AFP hírügynökség ál­tal idézett „rendkívül magas ran­gú” amerikai hivatalos személyi­ség ezzel összefüggésben közölte: Carter még akkor is szorgalmaz­za Leonyid Brezsnyevvel való mielőbbi találkozóját, ha ezen — esetleg — még nem kerül sor a SALT—2 aláírására. „Minél előbb, annál jobb” — fűzte hozzá az említett személyiség a találkozó időpontjára utalva. Carter reményét fejezte ki, hogy a szovjet—amerikai csúcs- találkozón napirendre kerül a nukleáris fegyverkísérletek átfo­gó betiltásának, az Indiai-óceán térsége fegyvermentesítésének, a hagyományos fegyverkereskede­lem korlátozásának, valamint — mint hangoztatta —'„a zavargá­sok és feszültség” sújtotta tér­ségekben tanúsítandó mértéktar­tásnak kérdése is. Carter a kongresszushoz inté­zett kiegészítő üzenetében han­goztatta: Teng Hsziao-ping kö­zeli washingtoni látogatása alá­támasztja a Kínához fűződő „konstruktív viszonnyal” kapcso­latos várakozásokat, s az — sze­rinte — hozzájárul a béke és a stabilitás biztosításához Ázsiá­ban. Més kérdésekről szólva Carter hangoztatta, hogy „nagy előre­haladást” sikerült elérni a közel- keleti béketárgyalásokon, ele — mint mondotta — nincs szó át­törésről. (MTI) LETARTÓZTATÁSOK TEHERÁNBAN Százezer tüntető várja Khomeinit TEHERÁN Az iráni katonai hatóságok pén­teken ellenzéki személyiségeket és újságírókat tartóztattak le. Az AP teheráni értesülése szerint a fe­szült helyzetre való tekintettel a hadsereg egységeit riadókészült­ségbe helyezték. A főváros repülő­terének irányító épületénél a ka­tonaság sorfala mintegy százezer tüntetővel néz farkasszemet. A teheráni egyetemnél a katonák rá­lőttek a gyülekezési tilalom elle­nére tüntető, mintegy ezres tö­megre. Az ÄP a főváros kórhá­zaiból származó adatok alapján legkevesebb öt halottról tesz em­lítést. Az ellenzékiek letartóztatásának hírét egy katonai szóvivő Teherán­ban megerősítette, adatokat azon­ban nem volt hajlandó közölni. Üjságírókörökből származó hírek szerint a baloldali író- és újság­író szindikátus legalább hét tag­ját a reggeli órákban lakásukon vették őrizetbe a szeptember óta érvényben levő statáriális rendel­kezések értelmében. Az újságírók mellett — meg nem erősített hí­rek szefint — vallási és értelmi­ségi vezetőket is letartóztattak. A Reuter helyszíni tudósításá­ban arról számol be, hogy Tehe­rán lezárt nemzetközi repülőteré­hez, valamint a közelben levő Sayad emlékműhöz Khomeini egyházi vezetőt éltető hatalmas tömeg vonult. Ezrek gyülekeztek a korábbi zavargások áldozatait befogadó központi muzulmán te­metőben is, ahol Khomeini az eredeti tervek szerint pénteken beszédet mondott volna. (AP, UPI, Reuter. DPA) 9 Elhalasztotta hazautazását Khomeini ajatollah. Á sitta főpap a sajtó képviselői előtt döntését a teheráni repülőtér bezárásával indokolta. (Telefotó — MTI) KÖZÉP-KELETI STRATÉGIA A CENTO alkonya Éhségsztrájk egy iráni katonai alakulatnál, politikai gyűlések a te­heráni külügyminisztériumban. Mind a két helyen, katonák és kül­ügyi tisztviselők egybehangzóan követelik:"Irán lépjen ki a CENTO- ból, az ország folytasson el nem kötelezett külpolitikát, s távozzanak az amerikai katonai szakértők és CIA-ügynökök. KAIRO Szadat elnök kora tavasszal „pénzgyűjtő” körutat tesz az Egye­sült Államokban, az NSZK-ban és Japánban — közölte pénteken az Ál Ahram. Arra akarja majd rá­venni a három gazdasági nagyha­talmat, hogy az egykori Marshall- tervhez hasonló keretekben 10—15 milliárd dollárral járuljanak hoz­zá az egyiptomi gazdaság talpra- állításához. Az ehhez szükséges összeget nem ajándékba akarja, hanem hosszú távú, áruvásárlási kötelezettségekkel meg nem ter­helt hitelek formájában szeretné megkapni. Szadat a nyilvánosság előtt már többször kifejtette, hogy elképze­lése szerint a Marshall-tervhez hasonló megoldás tudná csak ki­húzni Egyiptomot gazdasági ba­jaiból. Egyiptom -jelenleg évi egy- milliárd dollár összegű segélyt kap az Egyesült Államoktól, s ugyan­csak nagyarányú támogatásban részesül Szaúd-Arábia és más arab olajállamok részéről. Idei költség- vetése mégis megközelítően 4,5 milliárd dolláros deficittel számol. Külföldi adósságai elérik all mil­liárd dollárt. (UPI, AP) Irán forrong, s a tüntetők nem csupán a monarchia felszámolását kívánják, de jelszavaikban egyre tisztábban fogalmazódik meg az új külpolitikai irányvonal köve­telése. Érthető hát az a koncent­rált figyelem, amelyet a nyugati hatalmi központok, mindenek előtt Washington, a közép-keleti eseményekre összpontosítanak. Egyelőre nehéz elhinni, hogy az Egyesült Államok belenyugszik Irán „elvesztésébe”, hogy az olaj­ban rendkívül gazdag, s a Szov­jetunióval határos ország meg­szűnjék hű szövetséges, megbíz­ható olajszállító, s regionális zsan- dár lenni. Mindenesetre Washingtonban már kénytelenek számolni azzal, hogy Irán esetleges kilépésével széthullik a közép-keleti katonai tömörülés, a CENTO. A Központi Szerződés Szervezete a Bagdadi Paktum utódjaként született, tag­jai: Törökország, Irán és Pakisz­tán, valamint Nagy-Britannia. Az Egyesült Államok hivatalosan nem tagja a szervezetnek, de részt vesz tevékenységében. A CEN- TO-t az ötvenes években, mint a szocialista tábor köré épített pak­tumhálózat központi magvát hoz­ták létre, hogy összekötő kapocs legyen az azóta megszűnt SEATO és a NATO között. Nos, a SEATO már elhalt, s hamarosan a CEN- TO-ra is sor kerülhet. Ismeretes, hogy Pakisztánban is évek óta bizonytalan a politikai helyzet: a katonai kormányzat alig-alig képes megbirkózni a bel­ső politikai ellenzékkel, a halál­ra ítélt volt miniszterelnök, Bhutto híveivel és az önrendelke­zést követelő pathan és beludzs törzsekkel. Ezeket a körülményeket szem előtt tartják az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom fő­városában is. Igaz, ma még nem adták fel véglegesen Iránt. Wa­shington bízik abban, hogy egy esetleges „iszlám kormánnyal” fenntarthatja a korábban kiépített kapcsolatokat. (Az ortodox moha­medán Szaúd-Arábia az USA egyik leghűségesebb szövetségese.) Nem kizárt a katonái hatalomát­vétel sem — a pakisztáni recept szerint. Ez azt jelentené, hogy a hadsereg átvéve a síita papság jelszavait, bigott diktatúrát hoz létre, ami lehetőséget ad a bal­oldal és a munkásszervezetek szétverésére. A NATO berkeiben már régóta ferde szemmel néznek arra a jó­szomszédi viszonyra, amelyet Tö­rökország balkáni szocialista szomszédaival és a Szovjetunióval kiépített. Ennék fontos eleme a politikai bizalom és az egyenran­gú, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Nem vé­letlen, hogy a hisztérikus szovjet- ellenesség légkörében megrende­zett tavaly májusi NATO-csúcson Washingtonban Ecevit kijelentet­te: országa nem érzékeli az „észa­ki veszélyt”. A Nyugat most nagy erőt kon­centrál arra is, hogy „megment­se magáinak Törökországot”. Is­meretes, hogy ezt az országot évek óta súlyos gazdasági válság, s a politikai erőszak sújtja. Tö­rökország városaiban és falvaiban a fasiszta jobboldal fegyveres osz­tagai garázdálkodnak, s gyakran összecsapnak szélsőbal csoportok­kal. Bülent Ecevit miniszterelnök kormánya a parlamentben csak bizonytalan többséggel rendelke­zik, az ország kaotikus gazdasági és belpolitikai helyzete nem teszi lehetővé számára, hogy az any- nyira fontos reformokat végre­hajtsa. A gazdaság nehézségeit fo­kozza a ciprusi helyzet: Ankará­nak nemcsak a szigetország észa­ki részét megszálló csapatainak költségét kell viselnie, de a terü­leten létesített török ciprióta „szö­vetségi államot” is neki kell el­tartania. Mindehhez még hozzá­járul a Görögországgal való vi­szály többi eleme, ami tovább bonyolítja Ecevit helyzetét. Mindezeket figyelembe vették a Guadeloupe-i négyes csúcs résztvevői, amikor Törökország megsegítésének lehetőségét latol­gatták. A nyugati lapokban ki­szivárogtatták: a négy állam — az USA, NSZK, Franciaország és Nagy-Britannia — kb. egymilliárd dolláros mentőcsomagot ajánlott fel Ankarának. Igaz, az összeget Washington később cáfolta, ma­gát a tényt azonban nem. Januárban hosszabb ideig Tö­rökországban tárgyalt Warren Cristopher külügyminiszter-he­lyettes, elsősorban katonai kérdé­sekről. A törököktől elvárt kato­nai jellegű engedményeket — na­gyobb szabadságot az amerikai tá­maszpontoknak — a NATO szo­rosan összekapcsolja az esetleges gazdasági segítséggel. Washing­ton gyorssegélyként 300 millió dollár katonai támogatást ígért a NATO második legnagyobb had­seregének, s éreztették: Ankara számíthat a Világbank és a Nem­zetközi Valutaalap további segít­ségére is. (Ugyanakkor Ecevit 8 milliárd dollárnyi támogatást kért a Közös Piac kilenc tagállamától.) Mindez a török gazdaságot leg­alább ideig-óráig stabilizálhatná. A Törökország szanálására irá­nyuló lépéseket azonban féltékeny szemmel figyelik Athénban. A gö­rög kormány tiltakozik a felemelt katonai segély ellen, s a két or­szág közötti egyensúly felborulá­sáról beszél. Így tehát könnyen előfordulhat, hogy a segélyműve­letek, amelyek célja, hogy meg­szilárdítsák Törökország szerepét „Keleten” a CENTO térségében, a válság kiéleződéséhez vezetnek Görögországgal, az Égei-tenger szigetei között. M. G. NAPI KOMMENTÁR Penit Noutb küldetési Nyolc nap múlva Kubában rendezik meg az el nem köte­lezettek csúcstalálkozóját. Ahogy közeledik a tanácskozás időpont­ja, úgy sűrűsödnek a problémák az el nem kötelezettek táborá­ban. Valószínű, hogy a küszö­bönálló maputói összejövetel — az összekötő bizottság ülése — már bizonyos ellentétek jegyé­ben zajlik majd. Erre utal például a Kambod­zsa ügyében megnyilvánult egyet nem értés. Az el nem kötele­zettek egy csoportja fogalmazta meg a Biztonsági Tanács hatá­rozattervezetét, amelyet a Szov­jetunió álláspontja végül is meg­hiúsított. Ebben az okmányban nyíltan ugyan nem ítélték el Vietnamot, de lényegében az amerikai és a brit állásponthoz állt közel a tervezet szelleme. Sajnálatos, hogy a Pol-Pot-re- zsim szétzúzásában egyes álla­mok — amelyek pedig követke­zetes imperialistaellenes politikát folytatnak és a haladás elköte­lezett hívei — nagyobb jelentő­séget tulajdonítottak a külső se­gítség szerepének, mint a népir­tással Szembeszegült, a törvény- sértések miatt fegyvert ragadott kambodzsai hazafiak felkelésé­nek. Érezhetően megnövekedett Kí­na érdeklődése a tiszteletre mél­tó céljai révén a világpolitiká­ban jelentős szerepet játszó moz­galom iránt. Peking nyilvánva­lóan növelni kívánja befolyását, s ezért igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait a mozgalom ilSBigsä néhány befolyásos tagállamával. Kettős érdekből: egyrészt szeret­né megbélyegeztetni Vietnamot, másrészt megkérdőjeleztetni Ku­ba afrikai jelenlétét, Havanna internacionalista segítségnyújtá­sát a fekete földrészen. Annál is inkább, mert Afrikában soka­sodnak a latin-amerikai konti­nens első szocialista államának őszinte barátai, akik nyíltan szembehelyezkednek a kínai de­magógiával. Peking nemrég újabb tanúje- lát adta annak, hogy az el nem kötelezettek mozgalmában za­vart akar kelteni. Szihanuk egy­kori miniszterelnökét: Penn Nouth-ot a megbuktatott kam­bodzsai rendszer képviseletében Maputóba menesztett?. Kína sze­retné elérni, hogy á , törvényes Kambodzsával szemben az el­űzött Pol-Pot-rendszer is vala­milyen módon jelen legyen a tanácskozáson. Megfigyelők sze­rint a pekingi vezetés egyben azt is meg akarja akadályozni, hogy Maputóban az összekötő bizottság tárgyaljon a dél-afrikai apartheid rendszerről, s állást foglaljon a rhodesiai Smith-ék ellen fellépő hazafiak erkölcsi­politikai támogatásáról. Sokféle erő hat tehát napja­inkban az el nem kötelezettekre. Márpedig a világpolitika, á ha­ladás és nem utolsósonban a fej­lődő országok érdeke azt kíván­ná, ha a mozgalom megőrizné egységét és betöltená nemes hi­vatását a nemzetközi életben. Gy. D. A KISZÖV küldöttközgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) része nem a súlyának megfele­lően foglalkozik a lakosság min­dennapi szükségleteinek kielégí­tésével. Felvevőhelyek szűnnek meg, nem pótolják a kieső mun­kaerőt, nem kielégítő a szolgál- tatóhelyiságek kulturáltsága, az érintett szövetkezeték meglevő eszközeiket más célra használják fel. Az MSZMP Központi Bizott­sága pedig egy évvel ezelőtti üléséi!'láIhözott!o;- töfSföi'átábaír1 hangsúlyozta: „Az életszínvonal emelésének egyre fontosabb ele­me, a szolgáltatások fejlesztése.” A szövetkezeti ipar múlt évi eredményeihez tartozik, hogy termelésének 10 százalékos nö­vekedése teljes egészében a ter­melékenység emelkedéséből szár­mazik. Az árbevételből származó nyeresége eléri a 12 százalékot. Veszteséges szövetkezet a me­gyében nem lesz. Ami pedig a gazdálkodásban nem mondható pozitívnak, az, hogy a beruházá­sok a tervezettnél gyorsabban növekedtek, s hogy a készletnö­vekedés üteme meghaladja a termelés növekedését. Gondot okoz a termelésben dolgozók létszámának csökkené­se. Általában még az A kate­góriás szövetkezetek sem tudtak új munkaerőket felvenni. Az idei termelési tervekről és gazdálkodásról szólva Fekete László hangsúlyozta, hogy na­gyobb gondot kell fordítani a termékek minőségére, a szállítá­si határidők betartására, az esz­közállomány hatékonyabb ki­használására, a készletek csök­kentésére, a megkezdett beruhá­zások gyors befejezésére, s nem utolsósorban a vezetés színvo­nalának emelésére. A szövetke­zetek 1979-ben mintegy 7—8 szá­zalékkal növeljék termelésüket. Ennek azonban csak akkor van létjogosultsága, ha a termékek­re a belső és a külső piac igényt tart, a népgazdaság részére is hasznos, s a szövetkezet jöve­delmét is növeli. A gazdálkodás javítása A tervek szerint a 47 szövet­kezet közül 4 szövetkezet terme­lése szinten marad, a többié 2 —20 százalékkal növekszik. A termelésüket szinten tartó szö­vetkezetek az idén termékössze- tételjüjc v y megvál&^tjfctfffs, - és bérmunkára való átállásra hasz­nálják ki a lehetőségeket. Nyolc százalékot meghaladó termelés­növelés azoknál a szövetkezetek­nél várható, amelyek tőkés ex­portra termelnek, vagy hiány­cikkek gyártását vállalták. Fontos feladata a megye ipari szövetkezeteinek a gazdálkodás további javítása. Az idén nehe­zebb gazdasági körülmények kö­zött is a megkezdett beruházáso­kat az ütemnek megfelelően be kell fejezni, gazdaságosabban termelni, szolgáltatásaikat növel­ni. A gazdaságtalan termelés visszaszorítása során felszabadu­ló kapacitásaikat elsősorban a tőkés importot pótló gazdaságos termékek gyártására állítsák át. Beszámolója befejező részében a KISZÖV elnöke a szövetke­zeti demokráciával, a testületek tevékenységével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol a válasz­tott szervek és az elnök man­dátuma lejárt, a választások elő­készítésénél vegyék figyelembe a párt káderkiválasztásra vonatko­zó határozatát, miszerint vezető­nek csak alkotni tudó, a helyze­tet jól felismerő, helyesen dön­teni tudó embereket válassza­nak. A beszámolót vita követte, majd a közgyűlés elfogadta a KISZÖV idei költségvetését, az alapszabály-módosítást, a kül­döttközgyűlés általános ügyrend­jét, és titkos szavazás útján ki­egészítette a nő- és ifjúsági, va­lamint a fegyelmi bizottságot. N. O. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Mezőgazdasági tudományos napok Gödöllőn Január 31.—február 2-a között a Gödöllői Agrártudományi Egyete­men rendezik meg a mezőgazdasági tudományos napokat. A szakem­berek 80 előadást tartanak majd a mezőgazdaság gépesítésének, va­lamint a takarmányozásnak időszerű kérdéseiről. Szó esik majd a traktorokhoz tartozó munkagépek fejlesztéséről, a búza újszerű, sávos vetéséről és a kombájnok terhelésszabályozó automata berendezéséről,' amely megkönnyíti a gépész dolgát. (MTI) • Rablótámadás Japánban Pénteken a kora délutáni órák óta harminc túszt tart fogva egy vadászpuskával felfegyverzett bandita a japán Micubisi bankház osa- kai fiókintézetében. A bűnöző cédulát juttatott ki az utcára, és ebben azzal fenyegetőzik, hogy egyenként végez foglyaival, ha a rendőrök közeledni mernek. A banképület környékét biztonsági alakulatok zár­ták le. Szemtanúk elbeszélése szerint a támadó berontott a földszinti terembe, és azonnal tüzet nyitott, amikor az egyik alkalmazott meg­tagadta követelésének teljesítését, 50 millió jen, körülbelül 4 millió forint átadását. Rálőtt egy rendőrre is, aki a lövés zajára érkezett. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents