Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! t. PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 20. szám Ára: 9 0 fillér 1979. január 25. csütörtök A hivatalos látogatáson Rómá­ban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán rövid kikapcsolódással töltötte délelőttiét: a Rómától 40 kilo­méterrel északra fekvő Bracciano történelmi nevezetességeivel is­merkedett. Gromiko késő dél­után Vatikánvárosba látogatott, s II. János Pál kihallgatáson fo­gadta. Gromiko és Forlani keddi, el­ső tanácskozásán a két külügy­miniszter megállapodott abban, hogy a következő hónapokban tíz évre szóló gazdasági és mű­szaki-tudományos megállapo­dást írnak alá. Ez az új egyez­mény lépne az idén lejáró öt­éves, hasonló megállapodás he­lyébe. (A tízéves szerződést Pa- tolicsev szovjet külkereskedelmi miniszternek a következő hóna­pokban esedékes római látoga­tásakor írnák alá.) A két mi­niszter pozitívan értékelte a két­oldalú kapcsolatok alakulását. Megállapították, hogy együttmű­ködésük nemcsak országaik ér­dekében áll, hanem hozzájárul az európai és a nemzetközi enyhü­léshez is. (MTI) SZÜKSÉG VAN MINDEN ORSZÁG TÁMOGATÁSÁRA Megkezdte újabb ülésszakát a leszerelési bizottság Szerdán, a genfi nemzetek palotájának tanácstermében, 39 ország képviselőinek jelenlétében megnyílt a leszerelési bi­zottság újabb ülésszaka. Az ülésszakon Algéria küldöttségé­nek vezetője, Abdel Aziz Buteflika külügyminiszter elnökölt. A négyszögben felállított kon­ferenciaasztalok körül a francia ABC sorrendjében foglaltak he­lyet a tagországok képviselőd, kö­zöttük dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Négy nukleáris hata­lom — a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország — mellett 35 szo­cialista, tőkés, illetve harmadik világbeli ország tagja a leszere­lési bizottságnak. Kína lenne a 40. tagország, egyben az ötödik nukleáris hatalom, de a számá­ra fenntartott szék a Kína fel­iratot viselő tábla mögött a szer­dai megnyitó ülésen üresen ma­radt. A kínai képviselő jelen volt ugyan a teremben, de egyelőre teljesen bizonytalan, hogy mikor kapcsolódik be a leszerelési tár­gyalásokba. Buteflika rövid üdvözlő beszé­dében hangsúlyozta, hogy a le­szerelési bizottság csakis vala­mennyi ország aktív közremű­ködésével képes eleget tenni fe­lelősségteljes kötelezettségének, a tartós béke megteremtéséhez szükség van valamennyi ország politikai támogatására — mon­dotta, majd megnyitottnak nyil­vánította a genfi leszerelési bi­zottság tavaszi ülésszakát. Ezt követően felolvasták dr.' Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár- nak a leszerelési bizottság kon­ferenciájához intézett üdvözletét.' Waldheim kifejezte reményét,' hogy mind az öt nukleáris ha­talom képviselője mihamarabb elfoglalja helyét a tárgyalóasz­talnál. Ismételten aláhúzta a genfi leszerelési fórum munká­jának jelentőségét, és hangoztat­ta, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az atomfegyverek to­vábbi elterjedését gátló intézke­dések hatékonyabbá tételéért, il­letve intézkedéseket kell hozni az atomfegyverrel nem rendel­kező államok biztonságának nö­A TAGFELÜLYIZSGÁLATOK TAPASZTALATAIRÓL TÁRGYALT A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Tovább javulnak a szakszövetkezetekben is a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételei A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága tegnapi ülésén a szak- szövetkezetek fejlesztésére hozott határozatok végrehajtását, a tag­felülvizsgálatok tapasztalatait vi­tatta meg dr. Király László me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető előterjesztése alap­ján. A napirend tárgyalásán részt vett dr. Major Lajos, a MÉM szövetkezeti és üzemgazdasági fő­osztályának vezetője is. A beszámoló vázolta a szövet­kezeti mozgalom fejlődésének Bács-Kiskun megyei sajátossága­it, amely lehetővé és szükségessé tette, hogy a Homokhátság sző­lő- és gyümölcstermelő körzetei­ben szakszövetkezetek alakulja­nak. A gazdaságokban a közös tevékenység lassan alakult ki, majd több intézkedés hatására felgyorsult a szövetkezetek fej­lődése. Amint a megyei pártbi­zottság 1975-ben hozott határo­zata is megállapította: a meglevő szakszövetkezetek fejlődésének feltételei biztosítottak, ez a szö­vetkezeti forma életképes és nép- gazdaságilag hasznos, a szakszö­vetkezetekre megyénkben hosz- szabb távon is számítunk. Na­gyobb figyelmet kell fordítani a szövetkezetekben a szocialista jelleg erősítésére és a közös te­vékenység szélesítésére. Fokozni kell a tagság bevonását a szövet­kezeti életbe és közös munkába, biztosítva a szövetkezet és a ta­gok saját gazdasága közötti szo­ros kapcsolat kialakítását. A fejlődést szolgálta, hogy jól előkészített és helyesen végrehaj­tott egyesülésekkel az erők kon­centrálódtak, az üzemi méretek megnőttek. A közös művelésbe vont terület nagysága az összes érdekeltségi területhez viszonyít­va ötven százalék fölé emelke­dett. Gyakorlattá vált, hogy a tagok a termelvényeket és álla­tokat a közös gazdaság útján ér­tékesítik. Növekszik a nagyüzemi szőlő és gyümölcsös területe. Az V. ötéves tervben a szakszö­vetkezetek 1800 hektár ültetvény megvalósítására vállalkoztak. Három szakszövetkezet időköz­ben — Lajosmizsén és Kiskun- majsán — termelőszövetkezetté alakult. Így jelenleg megyénkben 32 mezőgazdasági szakszövetkezet működik több, mint százezer hektár területen 32 ezer taggal. Gazdálkodásuk tehát arányait te­kintve is a megyében igen je­lentős, tegyük hozzá: az ország­ban működő szakszövetkezetek földterületének 62 százaléka Bács-Kiskunban van. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, amikor a szakszövetkezetek működéséről és fejlődésük lehetőségeiről van szó, hogy az említett taglétszám­ból mintegy nyolcezer fő kettős foglalkozású, s a tagok 40 száza­léka elérte a nyugdíjkorhatárt. Az 1977-ben életbe lépett jog­szabályok megteremtették annak előfeltételét, hogy — a forma megváltozása nélkül is — tovább erősödjenek a szakszövetkezetek. A szakszövetkezeti tagok jogai és kötelezettségei tovább közelítet­tek a termelőszövetkezeti tagoké­hoz. A szakszövetkezeti tagság esetén is kizáró feltétel a pár­huzamosan fennálló munkavi­szony. A szakszövetkezeti tagok érdekeltségi területére is ki lett mondva az elidegenítési tilalom, a forgalomképtelenség. A módo­sított szövetkezeti törvény sze­rint tehát 1978. december 31-e után nem lehet szakszövetkezeti tag, aki máshol munkaviszony­ban van, vagy másik szövetkezet­nek is tagja. A kettős jogviszony megszün­tetésével kapcsolatos felülvizsgá­lat csaknem nyolcezer tagot érin­tett. Az ezzel összefüggő felvi­lágosítás és személyes tárgyalás, megállapodás a múlt év máju­sában megkezdődött és az év vé­géig befejeződött. Ez a munka minden szövetkezetben körülte­kintően és zavarmentesen folyt le. Mintegy ötezren döntöttek a tagsági viszony megszüntetése, csaknem ezerkétszázan pedig an­nak megtartása mellett. Közeli nyugdíjazás címén türelmi időt kértek több mint hétszázan, ezer főt meghaladja azoknak a száma, akik helyett a házastársuk lépett be a szövetkezetbe. A tagsági viszony megszűnése esetén a tag valamennyi érdekeltségi te­rülete szövetkezeti tulajdonba kerül, illetve abból a volt tag­nak csak a személyi tulajdon mértékét meg nem haladó föld visszatartására lehet igénye. A felülvizsgálat mostani sza­kaszában a földhivatalok ponto­sítják a megváltásra kerülő föl­dek adatait, s véglegesen meg­határozzák a visszahagyandó te­rületet. Várhatóan mintegy 800 hektár szőlő és hétezer hektár egyéb ingatlan kerül a volt ta­goktól megváltásra és szövetke­zeti tulajdonba. Gondoskodtak arról is, hogy mindez a tavaszi mezőgazdasági munka megkezdé­sét ne zavarja. A végrehajtó bizottság a be­számolót elfogadta. További in­tézkedései, főként arra irányul­nak, hogy a rendelkezések vég­rehajtása ne okozzon átmenetileg sem visszaesést a termelésben, s a közös gazdaságok anyagi hát­rányt ne szenvedjenek. Fontos feladat a fentiekkel összhangban a tagsági termelés fejlesztése is. A megyei tanács vb a továb­biakban tájékoztatást kapott a kishatármenti együttműködés, árucsere és -ellátás helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól, majd bejelentésekről tárgyalt. Elfogadta a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság szer­vezéséről szóló előterjesztést, amely az eddigi természetvédel­mi bizottság átszervezésével jött létre. Az újonnan szervezett bi­zottság elnöke: Tohai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese, társelnöke dr. Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója. T. P. NAPIRENDEN A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA Ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága A megye kollégiumaiban, diák­otthonaiban folyó kulturális ne­velő munkát értékelte a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnapi ülésén, amelyen Németh Ferenc első titkár elnökölt. A diákotthonoknak a szociális ellátáson túlmenően jelentős fel­adataik vannak az iskolai oktató­nevelő munka kiegészítésében és a diákok személyiségformálásában is. E tevékenységben külön hang­súlyt kap a kulturális nevelés, többek között azért is, mert a diákotthonok kollégiummá válá­sának alapfelétele az intézmé­nyek pezsgő, kulturális tevékeny­sége. A megye 33 diákotthonából — amelyekben mintegy 5700 KISZ-korosztályú fiatal lakik — eddig 19 kapta meg a kollégiumi címet, de 1978-ban újabb 16 in­tézményben tűzték célul a ki­tüntető cím megszerzését, vagy magasabb fokozat elérését. Az elmúlt öt évben nyolc új, korszerű diákotthont adtak át, és több régi intézmény épületét kor­szerűsítették. Az esetleges hiá­nyosságok és eltérő adottságok — egyes kollégiumokban 5 ezer, míg másokban 50 ezer forint jut kul­turális célokra — ellenére is megvannak a feltételek a színvo­nalasabb munkához. Meghárom­szorozódott a rádió- és tévé-ké­szülékek száma, működnek helyi stúdiók is, de a lehetőségeket még nem mindenütt használják ki. Százezer kötet könyv közül válogathatnak a fiatalok, a könyv­tárak rendszeresen járatnak több­féle napilapot, irodalmi és szak­mai folyóiratot. Szakképzett ne­velők dolgoznak a kollégiumok­ban, minden’ intézményben van kulturális nevelőtanár is. Munká­jukat kultúrfelelösök segítik, akik a diáktanácsok munkaterve alap­ján, széles aktívahálózatra tá­maszkodva szervezik a kollégiu­mok kulturális programjait. A gazdag választékban szerepel színház- és múzeumlátogatás, hangverseny, film és tudományos előadás is. A kollégiumok együtt dolgoznak a TIT-szervezetekkel, a helyi művelődési szervekkel, és ez a közös munka sok jó előadást eredményez. Ám a kapcsolatokat ezen a területen is élőbbé, rend­szeresebbé kell tenni. Ezernégyszázra tehető azok száma, akik rendszeresen részt vesznek az intézményeken belül dolgozó öntevékeny művészeti csoportok, szakkörök munkájá­ban. Irodalmi színpadtól a fotó­szakkörig mintegy harmincféle kis csoport várja — minél na­gyobb számban — a fiatalokat. A kollégiumok és az iskolák kö­zött némi ellentét tapasztalható. A kétfajta intézmény nem egyez­teti elég gondosan a programo­kat, ugyaniakkor az iskola kevés­sé támaszkodik a kollégiumra, a kollégisták tevékenységére. Tuda­tosítani kell az iskolák vezetői­ben, hogy a kollégiumi munka éppen olyan KISZ-feladat, mint­ha azt az iskolában végeznék. A KISZ megyei bizottsága végül megállapította, hogy az eltérő fel­tételek között is színvonalas és fejlődő Bács-Kiskun megye kol­légiumainak kulturális élete, te­vékenysége. Ugyanakkor javasla­tot tett a jövőbeni feladatokra is. A KISZ megyei bizottságának határozata alapján az ezzel kap­csolatos dokumentumot vala- menntyi járási-városi KISZ-bi- zottságnak megküldik. Az ülés további napirendi pont­jaként megvitatták a KISZ Kecs­keméti Városi Bizottságának be­számolóját a középiskolai KISZ- szervezetek eszmei-politikai neve­lőmunkájáról, valamint meghall­gatták a KISZ megyei bizottságá­nak káderhelyzetéről szóló je­lentést." V. T. MENNYISÉG: IGEN - VÁLASZTÉK: NEM Vetőmag tavaszra Termelési rendszerekhez nem tartozó mezőgazdasági üzemek rendelik elsősorban a szántóföl­di és kertészeti termeléshez szük­séges vetőmagot a Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalattól. A rendszerek többsége egyéb „csa­tornákon” szerzi be a szükséges szaporítóanyagot. A vállalat Du­na—Tisza közi központjához már megérkeztek a Bács-Kiskun me­gyei mezőgazdasági üzemek megrendelései, amelyet — leg­alábbis mennyiségben — mara­déktalanul teljesíteni tudnak. Kevés tavaszi kalászos gabo­nát vetnek már évek óta a me­gyében, s mintegy 15 vagon ta­vaszi árpa és 11 vagon zab az eddigi igény. Az utóbbiból a Kondor fajta helyett, amelyet kivontak a köztermesztésből, a Szegedi korai zabfajtát adják a gazdaságoknak. Minden esztendőben központi téma a kukoricavetőmag-ellá- tás. A rendszerekhez nem tartozó gazdaságok összesen 3000 mázsát rendeltek, azonban a vál­lalat ennél jóval nagyobb kész­lettel, több mint négyezer má­zsával rendelkezik. Fajtaválasz­ték szempontjából a kínálat ko­rántsem ilyen kedvező. Egyrészt a tavalyihoz képest újat nem tudnak ajánlani, másrészt pedig a keresett, nagy termőképességű hibridekből kicsi a választék, vagy egyáltalán nem kapható. Országos törekvés, hogy a korai és középkorai érésű 200—500 FAO-szám közötti fajtákból és hibridekből vessenek többet a mezőgazdasági üzemek, elsősor­ban termésbiztonsági szempont­ból. Bebizonyosodott, hogy ennek termesztése gazdaságosabb, az átlaghozamok sem mutatnak lé­nyeges különbséget a később érő, magasabb FAO-számúakkal szemben. A megyei gazdaságok a korábban érő kukoricákból 1500 mázsa vetőmagot igényel­tek, ugyanannyit, mint a késői érésűekiből. A koraiak közül a BEM A DC 250-es és a Beke TC 270-es silókukoricából elegendő a szaporítóanyag. Az Anjou 256 és a Szegedi TC—255-ből viszont a megrendeléseket nem tudják teljesíteni. Legnagyobb gond a háromszázas FAO-számú hibri­dekkel van, ugyanis ehhez az érési csoporthoz tartozók közül csak egyet, a Szarvasi SC— 363-as hibridet tudja szállítani a vetőmagellátó. A következő cso­portot az MVSC—405 és 429, • Kecskeméten a megyei vető­mag- és szaporítóanyag-felügye­lőségen többféle szempontból vizsgálják a továbbtermesztésre szánt vetőmagvakat. Dr. Hodossi Sándorné laborvezető a naprafor­gó csírázását ellenőrzi. valamint a Kollektív, 440-es hib­ridek „képviselik” a vállalatnál, ezekből vannak készleteik, azon­ban a többi hibridekből szinte semmi. Az 500-as FAO-szám feletti ve­tőmagigény teljesítése sem gond­talan, az MVSC—580-ból keve­sebb , van a keresettnél. Nem­igen biztató tehát a kukorioave- tőmag-ellátás. Ennek ellenére sem kell attól tartani, hogy a fajtaválaszték hiánya miatt gond lesz a megyében a kukoricater­mesztéssel. A termelési rendsze­rekhez tartozó gazdaságoknak ugyanis a vázoltnál jóval kedve­zőbb az ellátása a rendszerköz- poratok gondoskodása következ­tében. A tömegtakarmány-termesztés- hez szükséges vetőmagot a vál­lalat, nagyobbrészt a mezőgaz­dasági üzemek kérése szerint tudja szállítani, bár itt is van kivétel: hibrid szudánifű, sze- (Folytatás a 2. oldalon.) • Gomperezési műveletet végez Dómján Gergely, a felügyelőség főelőadója. A gép segítségével mechanikus módon távolítják el a lucerna­vetőmagból az aranka­magokat, s ezzel meghatározzák a vetőmag aranka­fertőzött­ségének mértékét. (Tóth Sándor felvételei) A Móra-centenárium programja Országos jellegű rendezvények Kiskunfélegyházán és Szegeden Az idén, július 19-én lesz Móra Ferenc születésének 100. évfor­dulója. A centenárium ünnepsé­geit előkészítő országos Móra-em- lékbizottság tegnap dr. Tolnai Gábor akadémikus elnökletével az író szülővárosában, Kiskunfél­egyházán ülésezett és jóváhagyta a megemlékezések programter­vét. Az eseményekre az író éle­tének két fontos színhelyén, szü­lővárosában és Szegeden kerül sor. Kiskunfélegyházán már feb­ruár 8-án, halálának évfordulóján . megkezdődnek a centenáriumi rendezvények. Megkoszorúzzák majd a félegyházi Móra-szobrot, s ekkor rendezik meg a város szocialista brigádjainak emlék- versenyét, a Bács-Kiskun megyei középiskolások Móra-vetélkedőjé- nek, valamint az író nevét viselő általános iskolák, diákotthonok, és úttörőcsapatok emlékversenyé­nek országos döntőjét. Április 6-án és 7-én a kiskun városbarf kerül sor a középisko­lások országos prózamondó ver­senyére is. A városban kiállítást rendeznek a centenáriumra meg­hirdetett megyei gyermek- és if­júsági rajzpályázatok anyagából. Kiskunfélegyházán két reprezen­tatív tárlat is készül. Az író szü- lőházábari újjárendezik a Móra- család félegyházi életét bemutató irodalomtörténeti és néprajzi ki­állítást. A Kiskun Múzeumban pedig július 18-án Móra Ferenc egész életútját dokumentáló em­lékkiállítást nyitnak meg. Ugyan­aznap este irodalmi műsort ren­deznek a városi művelődési köz­pontban, a kecskeméti színház művészeinek közreműködésével, s ezzel ér véget a rendezvénysoro­zat félegyházi programja. Szegeden a Móra Ferenc Álta­lános Iskolában; május 28-án em­léktábla avatása vezeti be az ün­nepségsorozatot. A szegedi szín­ház többször előadja az író Aranykoporsó című regényéből készült Vántus-operát, a Kisszín- házban pedig június 1-én Móra- estet rendeznek, amelyen ugyan­csak részletek hangzanak el a Vántus-operából és a Móra-mű felhasználásával készült, Szőnyi Erzsébet komponálta A didergő király című gyermekoperából. A szegedi tv-stúdió műsort ál­lít össze a sok arcú Móráról. Az évforduló napján a Tisza Szálló­ban országos irodalmi emlékülés lesz, amelyen Móra legjobb is­merői tartanak előadásokat. Ez­után megnyitják a Móra-múzeum emlékszobáját, a Somogyi Könyv­tár emlékkiállításait, s megkoszo­rúzzák az író szegedi lakóházá­nak márványtábláját, sírját, szob­rait. Mindkét városban Móra-kiad- ványok látnak napvilágot. Kis­kunfélegyházán Mezősi Károly: Móra Ferenc élete című tanulmá­nyát adják ki, Szegeden pedig Tóth Béla József Attila-díjas író Móra Ferenc betűösvényein című szépirodalmi művét jelentetik meg egyebek között. Ligeti Erika szob­rászművész Móra-emlékplakettet tervezett, amelyet Szeged is, Kis­kunfélegyháza is elkészíttetett. R. M. , * ■ A pápa fogadj Gromikót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents