Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. január 25. események sorokban TEL AVIV______________________ Az izraeli kabinet szerdán dél­előtt háromórás ülésen vizsgálta meg az Alfred Atherton ameri­kai utazó nagykövet által az iz­raeli-egyiptomi béketárgyalások felújítására javasolt kompromisz- szumokat és úgy döntött, hogy további megbeszélésekre van szükség az izraeli küldöttség és AtEerton között. „A megbeszélé­seket még szerdán folytatták, az­zal a céllal, hogy tisztázni lehes­sen a még mindig meglevő né­zeteltéréseket” — jelentette ki Begin kormányfő a kormányülés­ről távozóban. Bővebben sem ő, sem más hivatalos személy nem szólt, sem az ülésen hozott dön­tésekről, sem a még fennálló vé­leménykülönbségekről. (UPI, Reu­terig ____________________________ AM MÁN _________________ A z izraeli hatóságok újabb fél­katonai település építésébe fog­tak a Jordán folyó megszállt nyugati partján, Ramallah város közelében. A település létrehozása része annak a tervnek, amely a megszállt területeken további te­lepülések építését és a már meg­levők bővítését irányozza elő. (TASZSZ)______________________ W ASHINGTON_________________ J ames Carter fogadta "Sam Nunn és John Glenn szenátoro­kat, a két szenátor a Dél-Ko- reában állomásozó amerikai had­erők „kivonási ütemtervének fe­lülvizsgálatára” tett javaslatot az elnöknek. (TASZSZ)____________ LO NDON_______________________ N agy-Britanniában forgósztráj­kokkal folytatódik a másfél mil­lió alacsony keresetű tanácsi fi­zikai dolgozó bérkövetelő sztrájkja, amely közvetlenül a kormány ötszázalékos bérnormá­ja ellen irányul. Számos körzet­ben munkalassító mozgalomban vannak a mentők. Az ország 420 ezer ápolónője és szülésznője küldöttséget menesztett Calla­ghan miniszterelnökhöz, hogy fi­gyelmeztessék: rövidesen ők is sztrájkolni lesznek kénytelenek megélhetési nehézségeik miatt. Számos körzetben sztrájkolnak az útfenntartók, ami a havas, csúszós téli időben különös ne­hézségeket okoz. (MTI)__________ SAN TIAGO_____________________ Mordechai Zipporl tábornok, izraeli hadügyminiszter-helyettes, aki ötnapos „udvariassági láto­gatáson” a chilei fővárosban tar­tózkodik, az El Mercurio című chilei lapnak adott nyilatkoza­tában elmondotta, hogy Izrael hajlandó fegyvereket szállítani Chilének és katonai segítséget nyújtani a Pinochet-rendszernek. (AFP) _________________________ MÜN CHEN_____________________ A bajor tartományi kormány keddeh állást foglalt a náci há­borús bűnök elévülhetetlensége és az ellen, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaságban meghosz- szabbítsák a háborús bűnök el- évülésének határidejét. (AFP) BELGRAD_____________________ A Jugoszláv Nemzeti Bank 1979. február 1. és december 31. között kivonja a forgalomból az 1965. augusztus 1-i kibocsátású 50. 10 és 5 dináros címletű bank­jegyeket. A szóban forgó bankje­gyeket a Jugoszláv Nemzeti Bank 1979. december 31-ig 'be­cseréli. (MTI) AZ ELNÖK ÉVI JELENTÉSE Carter szerint pár hónapon belül aláírhatják az új SALT-egyezményt Carter amerikai elnök kedden este terjesztette a törvényhozás elé szokásos évi jelentését az or­szág helyzetéről, amelyet „egész­ségesnek” jellemzett. Az elnök nagy hangsúlyt adott az új SALT-egyezménynek, s az év leg­fontosabb feladatának ítélte, hogy a kongresszus, a közvélemény el­fogadja a jövendő megállapodást. Carter ugyanakkor ismételten alá­húzta az amerikai katonai erő je­lentőségét is. A Fehér Ház egy il­letékes vezetője mindenesetre azt mondotta a sajtónak: várakozá­saik szerint a következő hóna­pokban aláírják a SALT-szerző- dést, megrendezik a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozót. Űj korszak kezdődik az amerikai—kínai kap­csolatokban, mondotta azután Carter, az Egyesült Államok ál­talában a korábbinál szélesebb körű együttműködésre törekszik a világ különböző országaival. Az elnöki jelentés hazai vonatkozás­ban indokolatlanul kedvező képet festett a gazdasági helyzetről, majd az infláció, a munkanélkü­liség enyhítését ígérte. "N Carter sürgette a törvényhozást: hagyja jóvá a jövő évi (rekord­magasságú, összesen .J38 milliárd dolláros) hadiköltségvetést. „A Szovjetunióval való együtt­működés a békét szolgálja, mert a nukleáris korszakban a világ­békének magába kell foglalnia a két szuperhatalom közötti békét, s a nukleáris fegyverek ellenőrzé­sét” — mondotta. A jelentés kül­politikai vonatkozásban a hadá­szati fegyverzetkorlátozásnak szentelte a legnagyobb teret. Az elnök hangsúlyozta, hogy a ké­szülő új SALT-egyezmény nem nyújt egyoldalú előnyöket, mind­két nagyhatalomnak egyformán érdeke, s megfelelően ellenőriz­hető lesz. „Amennyiben a Szovjetunió to­vábbra is jóhiszeműen tárgyal”, megszülethet a megállapodás, fo­galmazott sajátosan Carter. A törvényhozás SALT-ellenes erői­nek is szóló kitételekkel szemben egy vezető fehér házi tisztségvi­selő, az elnök beszédét elhang­zása előtt „értelmezve”, az újság­íróknak kijelentette: Washington arra számít, hogy a következő 2—3 hónapon belül megrendezik a szovjet—amerikai csúcstalálko­zót, aláírják a SALT-egyezményt. Ez alkalmat nyújt majd arra, hogy mindkét fél megerősítse el­kötelezettségét az enyhülési poli­tika mellett, széles körben átte­kintse a kétoldalú — és a világ- politikai kérdéseket, így csökken­jenek közöttük a súrlódások. Carter, aki hétfőtől vendégül látja Teng Hsziao-ping kínai mi­niszterelnök-helyettest, „remény- teljes új korszak” kezdetéről be­szélt a két ország kapcsolataiban. Nem szabad elveszíteni az Iz­rael és Egyiptom közötti külön- béke lehetőségét, mondotta az el­nök. Carter négyéves elnöksége „fél­idejében” terjesztette be máso­dik jelentését, amely az elnök ál­talános politikai gyengeségeit is tükrözte — mutatnak rá megfi­gyelők. A beszéd „új alapokat” ígért az országnak, alig tartalma­zott új elemeket. Az első tv-kommentárok pedig rámutattak: Carter népszerűsége, bármennyire is törekszik a hazai és a külpolitikai problémák meg­oldására, korlátozott, s nem két­séges, saját pártjából is lesznek vetélytársai, amikor egy év múl­va újra harcba indul az elnök­jelöltség megszerzéséért. (MTI) AKADÁLYOZZÁK KHOMEINI HAZATÉRÉSÉT Tankok és katonák a teheráni repülőtéren Tankok és katonák vették kö­rül szerda reggel a teheráni re­pülőteret és a belépést mindenki­nek megtiltották. Közben Párizs­ban indulásra készen áll az iráni légitársaság egyik Boeing-gépe, hogy hazaszállítsa az iráni vallási vezetőt, Khomeini ajatollahot. Amikor a Reuter tudósítója Kho­meini ajatollah péntekre tervezett hazaérkezéséről kérdezte a repü­lőteret lezárva tartó alakulatok rendőr őrnagyát, az nevetve így válaszolt: „Khomeini nem jön, egyáltalán nem.” Közleményében a teheráni katonai kormányzó az intézkedést a „rossz időjárással” próbálta indokolni, dé hivatkozott bizonyos „megalkuvó” csoportok „lazító” terveire is. A külföldi lé­gitársaságok teheráni képviselőit tájékoztatták, hogy a repülőteret vasárnapig tartják zárva. Khomeini terveire utalva, hogy iszlám köztársasággal váltja fel a monarchiát, illetékes kormány- forrásból közölték: a hadsereg nem fog eltűrni semmilyen alkot­mányellenes akciót. Ha ilyen ak­cióra kerül sor, nem kizárt a vér­ontás sem. Az Inter-France rádiónak adott nyilatkozatában az ajatollah egyik munkatársa kedden kijelentette, hogy Khomeini a törvényes iráni rend megteremtéséért tér haza. „Khomeininek mielőbb haza kell térnie, hogy megakadályozza az összeesküvési kísérleteket, ame­lyeket az amerikaiak épp^n most készítenek elő — mondotta. Re­ményét fejezte ki, hogy a pénteki teheráni fogadtatás minden za­vargás nélkül zajlik majd le. Az iráni nép fegyelmezett lesz — mondotta —, ha a Baktiar-kor- mány, vagy a hadsereg nem pro­vokálja. (AFP, AP, UPI, Reuter) ÚJABB POLITIKAI GYILKOSSÁG Fokozódik a terror Olaszországban Súlyos politikai terrorcselek­ményt követtek el szerdán reggel Genovában. A „Vörös Brigádok” elnevezésű politikai terrorszerve­zet meggyilkolta Guido Rossat, az Italsider kohászati kombinát szakszervezeti vezetőjét, aki a baloldali CGIL szakszervezeti szövetség fém- és vasipari tag- szervezetének tagja volt. A 44 éves férfit lakása előtt lőtték agyon, amikor munkahelyére in­dult. Az újabb politikai gyilkosságot röviddel azelőtt követték el, hogy Rómában összeültek volna a kommunista és a keresztényde­mokrata vezetők a belpolitikai helyzet megvitatására és annak tisztázására, hogy milyen jövő vár az Andreotti-kormányt támo­gató ötpárti parlamenti együtt­működésre. Válaszul a terrorakcióra szer­dán általános sztrájkba lépett a nagy olasz kikötőváros valameny- nyi dolgozója, Olaszország többi tartományában pedig, 1—4 órás sztrájkokat tartanak. A három legnagyobb olasz szakszervezeti szövetség (CGIL, CISL, UIL) fő­titkárai Rómában, a CGIL szék­házában összeültek, hogy megvi­tassák a kialakult helyzetet és eldöntsék, mit tegyenek. Egy halálos áldozatuk és két súlyos sebesültjük volt a múlt héten Torinóban elkövetett új­fasiszta terrorcselekményeknek. Catanzaróban megszökött egy 16 rendbeli gyilkossággal vádolt ter­roristavezér, noha hat rendőr őrizte. Rómában hétfőn pokolgé­pes merénylet következtében sú­lyosan megsebesült egy pedagó­gus. Ugyanaznap római bírák szabadon engedtek öt újfasisz­tát, akiket két héttel ezelőtt, sú­lyos terrorcselekmények miatt vettek őrizetbe. Az olaszországi helyzetre jel­lemzőek az ilyen és ehhez ha­sonló események. Az 1978-ban elkövetett terror- cselekményeknek 37 halottjuk és 421 sebesültjük volt. Az ország­szerte működő csaknem 150 ter­rorista banda közel 2400 merény­letet kpvetett el. A terror elsősorban a kommu­nista párt, valamint a baloldali közigazgatású városok ellen irá­nyul. Ezernégyszáz esetben kö­vettek el pokolgépes merényletet az olasz kommunista párt és más demokratikus pártok, valamint a szakszervezetek irodái, továbbá állami létesítmények ellen. A terror-stratégia egyik főko­lomposa Pino Ráüti, a „Movi­mento Sociale Italiano” elneve­zésű újfasiszta párt helyettes ve­zetője, aki „Pinochet példáját követő” megoldást sürget Olasz­ország számára. Ráüti és párt­jának vezetője, Almirante, Mus­solini volt államtitkára — a töb­bi újfasiszta vezetőhöz hasonló­an — szoros kapcsolatokat tart fenn más nyugati országok tit­kosszolgálatának képviselőivel. Az olasz kommunista párt is­mételten és hangsúlyozottan rá­mutatott arra, hogy a terror az olaszországi demokratikus fejlő­dés megakadályozására törő nem­zetközi reakció fokozódó táma­dásai keretében tombol. (MTI) EMS ÉS ECU Valutaháború Nyugat-Európában Hogy mikor indul be az EMS, azt ma már azok sem tudják, akik létrehozásáról december elején Brüsszelben megállapod­tak. A nyugat-európai pénzügyi rendszer legfőbb mentora, Hel­mut Schmidt nyugatnémet kan­cellár legutóbbi nyilatkozatában talányosán mindössze annyit mondott, hogy „nem nagyon sok hét múlva”. Pedig előzőleg még mennyire simának tűnt minden! 1978 utolsó napjaiban a koráb­ban kételkedő megfigyelők is biztosra vették, hogy 1979 első napján nem lesz komplikáció az EMS megszületésénél. Mi is ez az EMS, amely körül a szenvedélyek még csak most csapnak magasra igazán? Az elvben jóváhagyott terv szerint a csatlakozó országok valutái (Olaszországot kivéve) 2,5 száza­lékkal térhetnének el (le- és föl­felé) a középárfolyamtól, ame­lyet a piaci árfolyamok alapján rögzítenek. A rendszer központi pénzegysége az ECU (European Currency Unit) a jelenlegi közös piaci elszámolási egység helyére lép és induláskor azzal — 2,25 nyugatnémet márkával — lesz egyenlő. A nehézségek kiküszö­bölésére az országok közös ala­pot hoznak létre, amelyre arany- és valutatartalékaik 20 százalé­kát fizetik be. Ennek összege 25 milliárd ECU lesz, 14 milliárd ECU-t rövid lejáratra a gyengél­kedő valuták megsegítésére, dl milliárdot pedig közép távra, a fizetési mérleg-deficit kiegyenlí­tésére vehetnek igénybe a részt­vevők. Az angol neve — European Monetary System rövidítése — után csak EMSnként emlegetett gazdaságpolitikai elképzelés rész­leteinek kidolgozása az elmúlt esztendő legnagyobb hévvel be­harangozott közös piaci akciója volt. S hogy nem lett belőle az új év ígéretes nyitánya, az az elfogadtatásán oly sokat fárado­zó Franciaország és az NSZK nézeteltérésén múlott. Schmidt nyugatnémet kancellár és Gis­card d’Estaing francia elnök ép­pen külföldön tartózkodtak, ami­kor mezőgazdasági minisztereik összevesztek az óév utolsó nap­jaiban: a franciák — mint derült égből a villámcsapás — hirte­lenjében a közös agrárpolitika reformját szabták legeslegutolsó feltételül az EMS beindításához. (Ez a viszály nem újkeletű az Európai Gazdasági Közösség or­szágai között: az árak és támo­gatások jelenlegi rendszerének legfőbb haszonélvezői a nyugat­német, holland és dán gazdák, szemben a franciákkal és az ola­szokkal.) Érthető hát Schmidt tétovasá- ga, bosszúsága pedig még in­kább. A nyugatnémet kancellár volt ugyanis, aki az EMS ja­vaslatával előállt a koppenhágai csúcsértekezleten április elején. Célja a rendszer megteremtésé­vel az volt, hogy jobban meg- védhesse a Közös Piac tagálla­mait, elsősorban az NSZK-t, a dollár árfolyamzuhanásának ká­ros hatásaitól és végre rendet te­remtsen a nyugat-európai pénz­piacokon. Az ügy népszerűsíté­sében hamarosan segítőtársra is talált — Giscard d’Estaing sze­mélyében. A francia elnök, már csak belpolitikai okokból is, meg­szállottan kereste Franciaország visszatérésének útjait a nyugat­európaiak pénzügyi klubjába, ahonnan korábban két alkalom­mal is távozni kényszerült. Együtt agitálták hát a többie­ket, a közösség szegényebb és gazdagabb tagállamait egyaránt. Nem járunk messze az igazság­tól, ha azt mondjuk: többet tár­gyaltak partnereikkel, mint az előző két évben összesen. Angliát azonban sehogy sem sikerült meggyőzni. London az agrárpo­litika reformja mellett a közös pénzügyi alaphoz való hozzájá­rulás módosítását is követelte igenjéért cserébe. Írországot és Olaszországot hangzatos ígére­tekkel bírták rá a csatlakozás­ra. A két ország 1,25—1,25 mil­liárd dollár rendkívüli segélyt kap a következő öt évben, a kedvezményt pedig, hogy valu­táik a 2,5 százalékos ingadozási sáv helyett 6 százalékosat élvez­zenek, csak Róma vette igénybe. A többiekkel nem volt különö­sebb gond. Schmidt kancellárnak, aki va­lószínűleg őszintén hitt az EMS beindulásában, érthetően meg­szaporodtak a gondjai. Partne­rei egyre inkább marakodnak, leghangosabban a franciák, egy­szeriben mintha mindenki meg­feledkezett volna a gazdasági válságról, a nagyarányú munka- nélküliségről, az inflációról Nyu­gat-Európában. —i —t NAPI KOMMENTÁR ~j Rakéták és motívumok Legyező alakban terjed az iz­raeli katonai akció, amely most már elérte a sokat szenvedett Dél-Libanon keleti partvidékét is. A Tyr kikötőváros és Nabatije település térségét behálózó utak újra apokaliptikus képet mutat­nak, marcona fegyveresekkel és kétségbeesett menekülőkkel né­pesültek be. Jogos a kérdés: mi­lyen motívumok alapján dönthe­tett úgy az izraeli vezetés, hogy ezúttal föld—föld rakétákkal, te­hát a legkorszerűbb harci esz­közökkel látványos támadást in­dít Libanonban? A közvetlen izraeli indok per­sze megtorlás, visszavágás az iz­raeli területen a közelmúltban kétségtelenül végrehajtott geril­laakciók miatt. Izraeli körökben mindig is hangoztatták, hogy „egyetlen palesztin akciót sem hagynak megválaszolatlanul”. Ez azonban nyilvánvalóan csak a jéghegy csúcsa, tehát a dolog lát­ható része. Aligha lehet azonban vitás, hogy az izraeli támadás idő­zítésének és méreteinek más, közvetettebb okai is vannak. A két legvalószínűbb motívum a kö­vetkező : 1. Damaszkuszban most ért’ vé­get a palesztin parlamertt, az úgynevezett nemzeti tanács ti­zennegyedik ülésszaka. Itt a sze­mélyi és szervezeti természetű vi­ták bizonyos nyugati és izraeli re­mények ellenére nem vezettek semmiféle hangsúly-, vagy vonal­változásra. A PFSZ megerősítette Camp Daviddel kapcsolatos egyértelmű elutasító álláspontját és újra kinyilvánította, hogy nem fogad el semmiféle pótmegoldást. 2. Alfred Atherton, az amerikai kormányzat közel-keleti külön- megbízottja egy hét alatt immár tizennegyedszer tárgyal Beginnel és Dajarjnal. A legutóbbi hírek szerint az amerikai „puhítási kí­sérletek” eddig nem vezettek eredményre és Carter elhök nem is titkolja ezzel kapcsolatos csa­lódását. Ilyen körülmények között a Tel Aviv-i kabinet minden jel sze­rint hasznosnak ítélte, hogy „mind barát, mind ellenség felé” — tehát az amerikaiak és a pa­lesztinok felé is — „erőt mutas­son”. Azt persze nem lehet eldönteni, milyen hosszabb távú diplomáciai hatása lesz a jelenlegi akciónak. A közvetlen, azonnali hatás — isajnos —, sokkal könnyebben megállapítható: újabb szenvedé­sek és megpróbáltatások zúdúltak egy már nagyon régen zaklatott térség lakosaira. H. E. A FOGYASZTÓK VÉDELMÉBEN Harmincezer ellenőrzés évente A kereskedelemben megkülön­böztetett szerepe van az ellenőr­zésnek, miután az ország 55 ezer üzletében, vendéglátóhelyén na­ponta megfordul a lakosság fe­le, érzékeli és értékeli az ellá­tás kedvező vagy kedvezőtlen je­lenségeit, s tapasztalatai alapján alkot véleményt a kereskedelmi munkáról — hangsúlyozta Sel- meci Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettes szerdai sajtó- tájékoztatóján. Indokolt a rend­szeres ellenőrzés á társadalmi tulajdon védelmében is, hiszen a kereskedelmi dolgozók kezén naponta több száz milliós érté­kű áru, illetve készpénz fordul meg. A miniszterhelyettes arról adott képet, hogy a kereskede­lem ellenőrzési szervezete meny­nyiben elégíti ki a Miniszterta­nács erre vonatkozó határozatá­ban előírt követelményeket. A Belkereskedelmi Miniszté­rium egy-egy ágazat szakértőinek közreműködésével évente ellen­őrzi 83 vállalatának működését, minden részletre kiterjedően ér­tékeli tevékenységüket. Üj mód­szer, hogy a minisztérium veze­tő testületének napirendjén is szerepel egy-egy vállalat tevé­kenységének átfogó bírálata. A tapasztalatokat azután az egész ágazatban hasznosítják. A fel­ügyeleti vizsgálatok eredménye­ként született rendelkezés pél­dául az üzletek, a vendéglátóhe­lyek adminisztrációjának egysze­rűsítésére adtak ki irányelveket a megrendeléses, az előjegyzéses vásárláshoz. A minisztérium vezetőinek dön­tése alapján a jövőben több időt, nagyobb gondot fordítanak a helyszíni vizsgálatokra, a vál­lalatoknál feltárt hiányosságok elemzésére, azok gyorsabb meg­szüntetésére. Szorosabb kapcso­latot teremtenek a különböző el­lenőrzési szervekkel, jobban megosztják a munkát annak ér­dekében, hogy az ellenőrzés ren­delkezésére álló erőket jobban hasznosíthassák. Ennek megfele­lően például az idén a vállalati készletgazdálkodás helyzetét, a szerződéses fegyelem kérdéseit az élelmiszerkereskedelemben a Pénzügyminisztérium, a ruháza­ti szakmában pedig a Belkeres­kedelmi Minisztérium vizsgálja majd. A minisztérium külön foglal­kozott a vállalati belső ellenőr­zéssel, amely a kereskedelmi és vendéglátó hálózat színvonalas működését a kulturált, udvarias kiszolgálást, a hibák, a vissza­élések csökkentését, megelőzését hivatott szolgálni. A miniszté­rium szükségesnek tartja a belső ellenőrzés erősítését, javítását, amelyet az ellenőrök képzésével, továbbképző tanfolyamok szerve­zésével segít. Közismertebbek a miniszté­rium programja alapján tartott országos vizsgálatok, amelyek a kereskedelmi felügyelőségek 130 „hivatásos” ellenőrével és 15 ezer társadalmi ellenőr közre­működésével végeznek, évente 27—30 ezer ellenőrzést tartva szolgálják a fogyasztói érdekvé­delmet. (MTI) Vetőmag tavaszra (Folytatás az 1. oldalról.) mes- és silócirok-vetőmagból nincs elegendő. Ugyancsak gon­dot okoz a gyeptelepítéseknél a francia perje, a réti ecsetpázsit, és a zöldpántlika fűmag hiá­nya is. Legkedvezőbb a vetőmagellá­tási kép az ipari növények — borsó, napraforgó, szója stb. — körében, valamint lucernából. A fajtaválaszték ezekből megfe­lelő. A háztáji és nagyüzemi ter­mesztéshez . 35 zöldségfaj négy­száz fajtáját biztosítja a vállalat. Újdonság a drazsírozott vetőmag, amelynek sok előnye van, egye­bek között: szemenként és gép­pel lehet vetni, amelynek hatá­saként szükségtelenné válik az egyelés, továbbá a magot bevo­nó drazsíranyag a csírázás, a fejlődés kezdeti időszakában tápanyagul is szolgál. Főként a legapróbb magvúak — mint pél­LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsának ülése A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa szerdán Szűcs Ist­vánná főtitkár elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson — Nemes Péternek, az úttörőszövetség titkárának előterjesztésében — megvi­tatták a szövetség 1979/80-as programját. Az Országos Tanács java­solja az úttörőcsapatoknak, hogy a „Tettekkel a mi világunkért” jel­mondat jegyében készítsék el saját programjukat, mozgósítsák a kis­dobosokat és az úttörőket aktív részvételre, saját közösségük, az is­kola és a lakóhely életében, s erősödjék cselekvő hazaszeretetük, szo­lidaritásuk a világ gyermekeivel. (MTI) dául a gyökérzöldség-félék — vetését célszerű ezzel végezni. A drazsírozott vetőmagot elsősor­ban megrendelésre szállítja a Duna—Tisza közi központ, ára gO százalékkal magasabb a ta- sakokban forgalomba hozottnál. Bács-Kiskunban 201 áfész-üz- letben és húsz vetőmagszakbolt­ban, valamint három minta­boltban — Kecskeméten, Kalo­csán és Dunavecsén — szerezhe­tik be a háztáji gazdaságok, kiskerttulajdonosok a szükséges szaporítóanyagot. Az üzletekbe a vetőmagszállítás zökkenőmen­tes, eddig 180 elárusítóhelyre vitték ki az igényelt mennyisé­get. Ugyancsak kedvező hír a háztáji gazdaságoknak, hogy a burgonya vetőgumót mázsánként 100 forint árengedménnyel áru­sítják az üzletekben. A Desiere mellett a Somogy gyöngye fajta termesztéséhez is elegendő a ve­tőgumó. Cs. I.

Next

/
Thumbnails
Contents