Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-23 / 18. szám

197». január 23. • PETŐFI NÉPE • 3 A MINŐSÉG ÉS HATÉKONYSÁG TERVE 1. Középpontban az egyensúly javítása * Aki az 1979-es népgazdasági tervre pillant, néhány adatá­ból kiolvashatja: változás történt a gazdaságfejlesztés irá­nyaiban, feltételeiben és módszereiben*— miközben a bevált gazdaságpolitika nem módosult. Ahhoz, hogy mindennek lé­nyegét jobban megvilágítsuk, elemezzük röviden az ötödik ötéves terv célját és az elmúlt három esztendő fontos ta­pasztalatait. KÉPERNYŐ KIDERÜL, hogy gazdaságunk — három év átlagát tekintve — di­namikusan fejlődött — ahogy ezt a terv előírta. Emelkedett a ter­melékenység — bár az előirány­zottnál némileg szerényebben —, gyarapodott az életszínvonal is. Azonban több kulcsfontosságú te­rületen erőteljessé vált néhány negatívum is, amely főként az egyensúlyi helyzet rosszabbodásá­ban öltött testet. Igaz, néhány ten­dencia korábbi keletű volt — így a beruházási feszültség, a terme­lés szerkezetének kelleténél jóval lassúbb korszerűsödése, s ami mindezzel összefügg, a hatékony­ság kedvezőtlen alakulása. “Rom­lottak cserearányaink, kedvezőt­lenül alakult a külkereskedelmi forgalom. Bár mint említettük — a termelés a tervezetthez közel- állóan fejlődött —, továbbra sem sikerült jelentős lépést megtenni előre a minőség javításában. Így aztán 1976—77-ben nem javult az egyensúlyi helyzet — noha a terv annak fokozatos helyreállítását tűzte ki célul. Sőt — a tervben megfogalmazott céloktól nagy­mértékben eltérve — tavaly már a nemzeti jövedelem emelkedését is lényegesen meghaladta a bel­földi felhasználás növekedési üte­me. Bár a cserearányaink némi­képpen javultak — a külkereske­delmi mérleg nagy tőkés passzívu­ma miatt az egyensúlyi helyzet to­vább romlott. A KEDVEZŐTLEN tendenciák — mint említettük — tehát 1977 végén érezhetővé váltak; a mér­legadatok megmutatták az arány­talanságokat — és születtek is in­tézkedések a korrekció érdeké­ben. Ám ezek az intézkedések nem váltották be a hozzáfűzött reményeket. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter a parlament leg­utóbbi, tavaly decemberi ülésén hangsúlyozta: „Túlzott támogatást kapott a helyi, részleges stabi­litásra való törekvés, a jövedel­mek elszakadtak a teljesítmé­nyektől és kiegyenlítődtek. Né­hány ágazatban és területen olyan ambíciók is teret kaptak, amelyek nincsenek összhangban mai gaz­dasági helyzetünkkel. Ezeket a problémákat felismerve sem min­dig találtuk meg irányítási gya­korlatunkban a közgazdasági be­folyásolásnak és a közvetlen in­tézkedéseknek legmegfelelőbb öt­vözetét, valamint a különféle szer­vezetek között a felfogás és a cse­lekvés egységét. Az 1978. évi nép- gazdasági tervbe foglalt intézke­dések — bár visszatekintve is — helyesek voltak, nem bizonyultak elégségesnek e negatív folyama­tok meggátlásához.” A végered­mény: a belső gazdasági folyama­tok mindinkább eltértek az ötéves terv előirányzataitól, például az imént említett belföldi belső fel- használás növekedése nemhogy lassult volna, hanem rendkívüli mértékben, 6—7 százalékkal na­gyobb volt 1978-ban az előző évi­nél. A NÉPGAZDASÁGI folyama­tokból megállapíthatók: amíg 1974-ben, 75-ben és 77-ben a nép­gazdaság egyensúlya kisebb részt belső, nagyobb részt külpiaci problémák hatására romlott, .ad­dig az 1978-ban tapasztalt kedve­zőtlen tendenciák a belső folya­matok következtében alakultak ki. Az MSZMP KB 1978. decem- ben 6-i határozata ezért hirdette meg: a további munka kulcskér­dése, hogy a minőségi és haté­konysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítani kell a népgazdaság egyensúlyi helyze­tének javítását. Ennek kell alá­rendelni a gazdasági növekedés ütemét, és a belső felhasználást is. A cél teljesítése változtatást követel eddigi gyakorlatunkban a tervezésben, az irányításban, a szabályozásban és a végrehajtás­ban egyaránt. A változtatás első és nagyon lényeges pontja az 1979-es terv számaiban tükröző­dik. E szerint: a nemzeti jövede­lem növekedése 3—4 százalék; az ipari termelés növekedése 4 szá­zalék; a mezőgazdasági termelés növekedése 3—3,5 százalék; a szo­cialista szektor beruházásai 204— 206 milliárd forint körül alakul­hatnak. NEM IS KELL hozzá alapos vizsgálódás, hogy érzékeljük: az ütem mérséklése azért történt, hogy lehetővé váljon az egyensú­lyi követelmények előtérbe állítá­sa. Nevezetesen: a mérsékelteb­ben növekvő ipari termelés keve­sebb importot igényel, s ez ked­vezően hat a külkereskedelmi for­galomra, csakúgy, mint a mérsé­kelt beruházási előirányzat. A gazdasági-ipari termelés szeré­nyebb növekedését nem lehet, és nem úgy kell felfogni, mint a gaz­daság általános fékezését, lassítá­sát. Sokkal inkább olyan lehető­ségnek, amelyben a mennyiségek kategóriáit a minőséggel váltjuk föl. Mód nyílik a termelés- és ter­mékszerkezetünkből kihagyni azokat a tényezőket, amelyek nem hoznak megfelelő nyereséget, vagy éppen veszteségesek. Az elmúlt esztendő egyik tanulsága ugyanis éppen az volt; nagyon nehéz egy­szerre megvalósítani mennyiségi és minőségi feladatokat, kedvezőt­len külgazdasági feltételek köze­pette. És ugyancsak a tavalyi esz­tendő tapasztalata, hogy a köve­telmények és jó határozatok elle­nére csak nagyon vontatottan ha­lad a termékszerkezet-váltás, ami­től pedig éppen a gazdaságosság — a népgazdasági produktum függ. Következő anyagunkban azt mutatjuk be, hogy a terv milyen feltételrendszerbe foglalja a kö­vetelményeket; miként segíti a kedvező folyamatok kibontako­zását. M. I. (Következik: Szabályozó-módo­sítások lényege.) Országos térkép készül a talaj szerkezetéről Készül a talaj szerkezetének országos térképe, amelyet az új lakónegyedek és ipari létesítmé­nyek helyériek kiválasztásánál, valamint a megjelelő alapozási mód megválasztásánál hasznosít­hatnak a tervezők, útmutatása alapján a szó szoros értelmében még megalapozottabb lehet az építkezés, tovább növekedhet az épületek élettartama. A felmérések szerint az ország­ban több tízezerre tehető az alta­laj elváltozás miatt károsodott épületek száma. A talaj süllyedé­se okozta egyebek mellett a mű­csarnok, az egri Líceum és a vár­palotai lakótelep épületeinek re­pedéseit, rongálódását. Mindez ar­ra figyelmeztet, hogy a jövőben fokozottabb gondot kell fordítani az egyes területeken a talajréte­gek mechanikai tulajdonságainak pontos ismeretére. Ezt az igényt elégíti ki a Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat. Az eddigi vizsgálódás eredmé­nyeként annyi már bizonyos, hogy különösen a Balatontól a Sáros­patakig húzott képzeletbeli vo­naltól északra kell jobban ügyelni a megfelelő alapozásra. Ezen a területen ugyanis jobbára agya­gos a talaj szerkezete, ez pedig a legkevésbé alkalmas az építke­zésre. Az agyag kiszáradva össze­zsugorodik, térfogata csökken, s az ilyen talajra épült ház gyak­rabban megsüllyed. Kellően kö­rültekintő — és drágább — ala­pozással azoitban az elkerülhető, rendszerint cölöpös alapozást al­kalmaznak ezeken a helyeken. Gyakran okoz gondot a váro­sok utcáiban a foghíjak beépítése is. Az új épület okozta megterhe­lés feszültsége átterjedhet a ré­gebben felhúzott szomszédos há­zak alá, s ennek nyomán néhány centit megsüllyednek a falak, ami repedéseket okozhat. Ennek el­kerülésére. ahol a talajmechani­kai vizsgálatok ilyen veszélyt sej­tetnek, úgynevezett szád-falat al­kalmaznak, ami nem más, mint fiiTdbe lesüllyesztett acéllemez. Ez az acéllap nem engedi a talaj fe­szültségét átterjedni a szomszé­dos házak alá. Ezt a megoldást a belváros üres telkeinek beépíté­sénél már alkalmazzák. (MTI) Party A következtetések levonását a nézőkre bízták a Party alkotói. A munkássorsot megélt, a gyárak­ban, peremkerületi utcákban ma is otthonos Vészi Endre azt hiszem, úgy járt mint az Egyszál magam kiadása után Raffai Sarolta. Az ország távoli szögleteiben is azon töprengtek, hogy „az ő iskolaigaz­gatójukat” honnan ismerhette az írónő, mert a kivagyi direktorban egy ártalmas típust ábrázolt az írónő. Magam is hallottam olyan gyár- igazgató-feleségről, akit „idegesít a tömeg”, mint a szerda este ve­tített tévéfilm elegáns háziasszo­nyát. Napról napra tapasztalom, hogy feléledt a „suba a subához, guba a gubához” már feledettnek vélt szemlélete. Mind többen igye­keznek magánéletüket, emberi kapcsolataikat is „szinten tartani”. Régi barátságok halványulnak el azért, mert a hajdani cimbora idő­közben vezető állást kapott, mert a megengedhetőnél több minden dől el efféle összejöveteleken. Gábor Pál rendező megérezte, hogy Vészi Endre kicsit sajnálja is a nyilván tehetséges, sokat dol­gozó igazgatót, ö a munkahelyen még elvtársnak nevezi, embernek tartja ezermester gépkocsivezető munkatársát, csak a családi bé­kesség érdekében veti alá magát felesége nagyzási hóbortjának, a volt arisztokrata tanácsain neve­lődő, a kényelmét szolgáló beosz­tottakon keresztülnéző feleség szeszélyeinek. Az író még drukkol ezért az igazgatóért, még meg- menthetőnek tartja, még remény­kedhetünk, hogy ez az eset ki­nyitja szemét. A Party éppen csendes vissza­fogottságával hat, figyelmeztet közéletünk egészségtelen tünetei­re. Az udvarias szólamokba cso­magolt megaláztatás sokszor fá­jóbb a nyílt megleckéztetésnél, a kialakuló szokásokra való hivat­kozás leplezi le a magatartás fo­nákságait. Nyilván a rendezői szándéknak is tulajdonítható, hogy Sólyom László kamerája egészen másként mutatta be a „kérem Gyenes” otthoni környezetét és a luxusvilla világát. így szembesült igazán a gépkocsivezető szűkös,' kopár otthona és főnöke levegős, napfényes, kertes otthona (majd rezidenciát írtam), ahol a „Gye­nes” csak szolgálattételre illetékes.' A jól megválasztott színészek­nek is köszönhető, hogy ez a szé­pen megcsinált tévéfilm az utób­bi hónapok legsikerültebb alkotá-; sai közé sorolható. Smog-riadó Mai témáról tudósított a Smog-; riadó. Néhány esztendeje magam is jártam a Ruhr-vidéken. Ne­gyedórákig füstölgő gyárkéményelo mellett robogott a vonat, a vegyi üzemek kénsárga füstöt okádtak; a jó széljárás, a derült égbolt el­lenére, szennyes felhőkben gyűlt a korom. Az NSZK-tévéfilm do­kumentumjáték formájában utalt a környezetszennyeződés veszé­lyeire, nyilván azért, mert így valóságosabbnak, hitelesebbnek, megtörténhetőbbnek érződött a nem is olyan régen még utópisz­tikusnak. szinte elképzelhetetlen­nek tartott történet. A műsorközlőtől tudtuk meg, hogy az élet sajnálatosan igazolta Wolfgang Petersen rendező aggo­dalmait. A napokban kénytelenek voltak elrendelni az 1962-es ka­tasztrófa időszakban kidolgozott környezetvédelmi riadót. Tragé­diákról most még nem érkezett jelentés, csak tíz- és százezrek kínlódtak, gyötrődtek. Nemcsak az NSZK nagy iparvidékeit fe­nyegeti a füstriadó. Mindenütt fel kell készülni arra, hogy a növekvő motorizáció, energiafelhasználás elviselhetetlenné teheti az életet, veszélyezteti egészségünket, éle­tünket. Világjelenség! Gondoljurflc csak arra, hogy mennyi mérget és füstöt nyeltünk a kecskeméti '1o- máncipari Művek környékén. A Smog-riadóból kiderült, hogy kapitalista körülmények között a tőkések érvényesíthetik felfogásu­kat; a haszon előbbrevaló a la­kosság érdekeinél. Ízelítőt adott ugyanakkor a közvélemény befo­lyásolását — divatos szóval: ma­nipulálását — szolgáló módsze­rekről. —i -r mmmmsM Jo rrijbtf TÖRTÉNELMI TALÁLKOZÓK SZÍNHELYÉBŐL NAGYKÖZSÉG Űjra áll az öregtorony ilfiß-JSl tlov siesobié Csodálkozva hallgatták ismerő­seim bácsi beszámolómat. „Léte­zik még ilyen település?" álmél- kodtak azok is, akik hallottak va­lamit harangozni ősi váráról. Tud­ták, hogy már a magyarok bejö­vetelekor lakott hely volt, és a XIII. században érseki székhely. Ügy emlegették mégis, mintha a világ végén lenne, noha autóval Bajáról két óra alatt elérhető. Igaz, ami igaz, elkerülik a főút­vonalak, lepipálta a frissebb Ku- la, a gyorsan gyarapodó Vukovár. A régi dicsőségéért persze hiába áhítoznak, aligha tartanak a jövő­ben falai között országgyűléseket, mint 1500-ban, 1518-ban és a kö­vetkező esztendőben, diplomáciai tárgyalásoknak sem ad helyet, a török vezérek sem frissülnek fel megroggyant fürdőjében, de azért igyekszik lépést tartani. Bővítik híres cukorgyárát, új lakásokat, üzleteket építenek, büszkék le­hetnek modern iskolájukra. • A» öregtorony Henszlmann idejében (rajz) és ma. Vasárnap délután jártam ott kollégámmal. A mintegy hét- nyolcezer lakosú település utcáin sétálgatok szerbül beszélgettek, elvétve magyar szó is hallatszott. Néhány jellegzetes házsor, cég­tábla németek jelenlétére utal. A nagyközség őrzi még a regi városi lét nyomait, A főtér han­gulata, az egykori középületek homlokzata, a központ elrendezé­se egyaránt jobb napokat idéz. Legnagyobb tekintélye az Árpá­dok és az Anjouk idejében volt. Róbert Károly által építtetett vá­rától várták a török előrenyomu­lás feltartóztatását. Az erődít­mény készítésekor már öregnek számított a ferences templom és kolostor. Innen küldtek új és új rajokat a balkáni „eretnekek” té­rítésére. Üresen tátong a klast- rom, állítólag egyetlen barát lak­ja, feltehetően őt láttuk a temp­lomi orgonánál. Kacsák lubickolnak az elisza­posodott, eltömődött várárokban, kisgyerek is könnyedén megfábol- ná a hajdan a Duna vizével is táplált Mosztongát. Jó védelmet nyújtott, amikor tele volt a me­der. Távolabb, irdatlan mocsarak gyűrűje védte a nyolctornyos vá­rat. Hiába! A Mohács után megriadt ma­gyarok egynapi harc után feladták Bácsot. A törökök alatt sokat vesz­tett jelentőségéből. Évszázadokig állhatott még a nagy lovagterem, a díszes kápolna, a magas fal, amíg II. Rákóczi Ferenc a délvi­déki harcok során fel nem gyúj­totta. Egy-kettőre betemette a föld, elfödték a bokrok, gyökerek, fák, füvek, virágok. Csodálható, hogy amikor a múlt • Üj házsor az ősi településen (Karáth Imre (elvételei). vqi irtk rcKVtii fű • ... még nem kőhalom. század hetvenes éveiben megkez­dődött a műemlékek számbavéte­le. tervszerű megőrzése, a legelsők között figyeltek fel Bácsra. Dr. Henszlmann Imre az Arche­ológiái Értesítő 1872-es első szá­mában így számolt be kutatásai­ról: „A tornyok és a részenként még megmaradt közfalak még mindig magasan emelkednek fel a talaj felett, belsejében pedig a murva és a föld ölnyi magasság- nyira tornyosodott fel, a vad­bodzafa mindent úgy benőtt, hogy az épület mellékleteinek és össze­tartozásának semmi nyoma nem volt. Csak hat hétig nyolcvan munkással, folytonosan tartó munkálatnak sikerült a régi épü­let nagy részét felszedni, hogy mondani lehetett, itt állt a lovag­terem, itt az élelemtár, itt a lak­tanya, itt voltak az iskolák, a ki­rohanókapuk stb.” Mit nem adnánk azért, hogy ez az alig-alig látogatott romos épü­letcsoport valahol itt lenne me­gyénkben. Barátainkat annyira le­foglalják Jugoszlávia déli részén, a tengerparton található műemlé­kek, hogy kevesebb figyelmet kap ott Bács vára a szükségesnél. Per­sze, ők bővelkednek hasonló em­lékekben, nem úgy, mint mi. Vál­tozó szemléletüket, növekvő lehe­tőségeiket, fokozódó törődésüket jelzik az elmúlt években végzett munkálatok. Rendbehozták, fel­újították az öreg tornyot, remény­kednek a helyreállítás folytatásá­ban. Mostani állapotában is históriai hangulatot kelt, megtekintése megéri a fáradságot. Az illendő­ség is azt kívánja, hogy mi, Bács- Kiskun megyeiek tartsuk számon, tudjunk róla. Heltai Nándor • összeépült a falu és a vár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents