Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-23 / 18. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. január 23. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Rádió- és elektronikai szakosodás A KGST-országok rádió- és elektronikaipari együttműködését összehangoló közös bizottság mintegy 500 fajta korszerű termék gazdaságos gyártására dolgozott ki ajánlásokat. E munka alapján mind jobban terjed a szakosítás és a termelési kooperáció, így a tagállamok teljes exportjában a szakosított gépipari és ezen belül a rádió- és elektronikai termékek részaránya 1971 óta 17.7-ről 25 százalékra nőtt. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia egyebek között tízfajta félvezető és integrált áramkör gyártására szakosodott. Az 1980-ig szóló megállapodás 65 ezer félvezető dióda, 4 millió 222 ezer tranzisztor, 733 ezer analóg és 9 millió 690 ezer digitális integrált áramkör kölcsönös szállítását irányozta elő. Ugyancsak 1980-ig szól az a másik jelentős megállapodás, amely szerint a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK-beli és a szovjet partnerek 1980-ig 653 millió ellenállást, több, mint 3 millió fotoellenállást és 57 millió blokk-kondenzátort szállítanak egymásnak. Több, mint 3500 féle árucikket tartalmaznak azok az információs és mérőrendszerek kölcsönös szállítására vonatkozó megállapodások, amelyeket Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia írt alá. A több oldalú szakosítás kiterjed az elektronikus, az automatikus telefon- állomások, a telefonkészülékek, a gázlézerek, valamint a félvezetők és a nyomtatott áramkörök technológiai és gyártóberendezéseinek előállítására, szállítására is. (MTI—ADN) Gépipari együttműködés Csehszlovákiával A magyar—csehszlovák árucsere-forgalomban folyamatosan bővül a gépek aránya, 1976 óta 51- ről 55 százalékra növekedett. Elsősorban a járműiparban, a mezőgép-, és traktorgyártásban, az építő- és útépítőgépek termelésében és a számítástechnikai iparágban kötöttek jelentős termelési együttműködési szerződéseket. Az idén a kölcsönös gépforgalomnak már 40 százaléka e megállapodások alapján bonyolódik le. Bővül a* együttműködés az infrastrukturális beruházások kiépítésében is. így Csehszlovákiában magyar kivitelezésben kenyérgyárak, szennyvíztisztító-művek, Budapesten a csehszlovák partnerek segítségével felépülő szemétégetőművön túl a baráti ország közreműködésével korszerűsítjük trolibuszhálózatunkat, Prágában pedig korszerű magyar villamosvágányok szállítása segíti a csehszlovák főváros tömegközlekedésének javítását. (MTI—ADN) • Csehszlovák gépipari kiállítás. A képen egy vízierőmű-turbina. Közös fedél alatt, közös irányítással A KGST területén a villamosipari termékek gyártásában alkalmazott speciális szerszámgép- csoportok és automatizált technológiai vonalak első és eddig egyetlen gyára három ország — a Szovjetunió, Lengyelország és az NDK — közös vállalkozása. A nyugat-ukrajnai Novovolinszkban, a lengyel Hrubieszów közeli szomszédságában elhelyezkedő gyár nemrég átadta a villamos- motorokat és hasonló berendezéseket gyártó szovjet üzemeknek a nagy termelékenységű automaták első tételeit; a jövő év elején a következő szállítmányok az NDK-beli és a lengyel üzemekbe kerülnek. Ezek a gépek minden tekintetben beváltak. 1979-ben a novovo- linszki gyár már teljes gőzzel fog dolgozni. Jelenleg a létesítmény a termelés megkezdése ellenére még az építés stádiumában van. A novovolinszki gyár még nagyon fiatal, még nem alakult ki teljesen, de már megszerezte az első értékes tapasztalatokat. Ezek a tapasztalatok lehetővé teszik néhány lényeges következtetés megfogalmazását a KGST-tagor- szágok önálló elszámolású termelő gazdasági szervezeteinek fejlődési jellegét illetően. Ezek közül egyet emelünk ki. Elsősorban — és alighanem ez a legfontosabb kérdés — a több országból érkezett szakemberek és dolgozók vegyes csoportjainak egy helyen, egy fedél alatt és egy irányítással végzett közös munkája jelent nagy hajtóerőt a műszaki haladásban. Ez természetesen több ország együttes tapasztalatainak eredménye egy olyan szűk területen, amilyen egy konkrét termék előállítása. Annak ellenére, hogy a novovolinszki automaták első szériáit nagyra értékelték, már megkezdték azok soron következő, műszakilag fejlettebb családjának kidolgozását. Az új prototípusokra bizonyára nem kell sokáig várni. Gazdálkodás - kedvezmények nélkül Napjainkban az iparvállalatoknál sokfelé mondogatják: ránk köszöntött a hét szűk esztendő. Néhány szabályozó módosításával az idén! valóban nehezebbé válik a vállalati gazdálkodás. Pontosabban — és ez a lényeg — nehezebb lett a vállalatoknak szükséges eredmény, nyereség és az ebből képezhető alapok előteremtése. Minőségileg teljesen más munka kell ahhoz is, hogy egy vállalat akár csak az eddigi jövedelmeire szert tehessen. Emelkedik például (az 1979-es év után számított) nyereségadó. Egyben, széles körben csökken a nyereségadóból, kedvezményesen, különféle célokra visszatartható rész. Növekedett (már az 1978-as évre vonatkozóan is) a tartalékalapba helyezendő kötelező rész. Beruházás esetén a vállalat a tervezett fejlesztési költségek 30 százalékát köteles letétbe helyezni. (Tehát — egyszerűen szólva — egy 50 milliós beruházás elkezdéséhez 65 millióra lesz szükség.) Évente 40-80 millió kiesés Az iparban megszűnik az eddig évenként központilag biztosított 1,5 százalékos bérfejlesztési lehetőség. A továbbiakban adómentesen csak akkor és ott lehet emelni a béreket, ahol a hatékonyság (hozzáadott érték, termelékenység) növekszik. Egy átlagos nagyságú vállalatnál e módosítások, évi 40—80 millió forint „kiesést” okoznak — a vállalatok egy részénél vállalati és személyi jövedelemkiesést is. Három évvel ezelőtt hasonló pénzügyi szigorításokra került sor. Azt azonban akkor a vállalatok viszonylag könnyen ellensúlyozták. Egyrészt, mert különféle címeken, különféle támogatásokat, visszatérítéseket, kedvezményeket kaptak, illetve jártak ki maguknak. Másrészt, szinte korlátlanul növelhették a termelés mennyiségét. Eközben viszont az egyre nagyobb mennyiségben előállított termékek jó részéért a világpiacon egyre kevesebbet fizettek, a gyártásukhoz szükséges árukért pedig egyre többet kértek. Az ily módon keletkezett veszteséget a költségvetés fizette: a vállalatoknak olyan jó módot biztosított, mintha gyártmányaik egyre jobb áron lennének eladhatók. Kevesebb áruval több bevételt A pénzügyi szigorítások mellé tehát most ezért párosul a kedvezmények megvonása, visszaszorítása, a támogatások csökkentése, illetve: az ipari termelés növekedési ütemének (az eddigi évi 6—7 százalékról) 4 százalékra mérséklése. A vállalatoknak tehát most nem a gyenge termékek gyártásának a bővítése, hanem a jó, jövedelmező, korszerű termékek előállítása — hogy kevesebb áru, több bevételt hozzon — lesz a kifizetődőbb. S abban is nő az érdekeltség, hogy a bevételben több legyen a nyereség, amiért érdemes lesz, igen gyorsan, javítani a munka minőségét, csökkenteni a költségeket. Gyárat, szakmát változtatni A munkások és vezetők egységes álláspontja a vállalati belső intézkedések irányát, jellegét, ütemét illetően most fontosabb, mint eddig bármikor. Nem lesz köny- nyfi megválni, ott, ahol erre lesz szükség, a régi, jól begyakorlott gyártmányoktól, vagy szakítani a régi eljárásokkal, s új megoldásokat megtanulni. Nem lesz köny- nyű esetleg a hatékonyság érdekében szükséges átszervezések miatt új üzemrészbe, gyáregységbe települni, vagy, ha úgy hozza a helyzet — gyárat változtatni, vagy esetleg még szakmát is. Ezek az átszervezések érinthetik az eddigi kereseti szinteket is. Megfontolt, indokolt lépéseket szabad tehát csak tenni, s igen körültekintően. Ezért a vezetőknek most mindenütt érdemes lesz az eddiginél jobban (vagy végre!) megosztani a gondokat a vállalat valamennyi alkalmazottjával: megindokolni, előrejelezni a tervezett intézkedéseket és javaslatokat kérni egy-egy sokakat érintő lépés előtt, hogy nincs-e más rnód a változtatásra, amely esetleg kevesebb veszteséggel, „mozgással" jár. Sokfelé szokatlan lesz a beruházások nélküli szelektív, intenzív fejlesztés útján megtenni az első lépéseket, megfogni az eddig aránylag könnyen szerteguruló forintokat, hozzáfogni a termékskála szűkítéséhez, s azonos (vagy kevesebb) létszámmal, az eddigi (vagy kisebb) anyag-, energia-, időráfordítással nagyobb eredményt, nagyobb (tiszta) jövedelmet elérni, vagyis többet fizetni be a költségvetésbe, de úgy, hogy azért a vállalatnál is maradjon annyi, amennyi szükséges a további fejlődéshez és az emberek életszínvonalának megtartásához. a.», Az idén tisztább, virágosabb lesz Kiskunfélegyháza A kiskunfélegyházi Városi Tanács költségvetési üzemének 297 dolgozója a múlt évi 28,7 millió forintos árbevételi tervét 35,3 millió forintra teljesítette. — Az idén tovább építjük városunk úthálózatát — mondta Zsidó Gábor, az üzem vezetője. — A szilárd burkolatú utak és járdák építése mellett több utcában, ahol erre lehetőség van, kerékpárutat is épít a brigád. — A lakóházak és más épületek karbantartásának és javításának gyorsabb elvégzésére a múlt évben univerzális szakemberekből alakítottunk egy hattagú hibaelhárító brigádot. Ez az új rendszerű munka bevált, az idén a kollektíva létszámát 12-re növeljük. Ezzel kapcsolatban igen jó módszer az is, hogy bevezettük a Dolgozz hibátlanul mozgalmon bélül az Add a neved a munkához rendszert. Névkártyákat készíttettünk és a munkát végző ezt kitöltve otthagyja a megfrendelő- nél. Ha az ügyfél nincs megelégedve, akkor tudjuk, hogy ki „rontotta” az üzem hírnevét, ha viszont legközelebb a hibabejelentésnél név szerint kérik, hogy ki menjen a hiba elhárítására, ez az illetőnek jó pontot jelent. Negyedévente az ilyen név szerint hívott szakembereket jutalomban is részesítjük. A kommunális részleg parképítői a Lenin Termelőszövetkezet Virágos brigádjának segítségével mintegy 90 ezer virágpalántát ültettek ki, az idén tavasszal szeretnék legalább 150 ezer virágpalántával csinosítani a várost. Tovább folytatjuk a Körösi úti lakótelepen a tavaly kezdett fásítást és parkosítást. A város játszótereinek hintáit és más felszereléseit is szeretnénk tavaszra rendbehozni, felújítani. A múlt év jelentős eredménye volt, hogy sikerült bevezetni a konténeres szemétszállítást. A köztisztaság megteremtését tovább javítja majd az idén vásárolt önfelszedő IFA seprőgép, valamint a járdaseprőgép is. Tevékenységünket jól segíti a szocialista brigádmozgalom, amelyre jellemző, hogy 1977-ben dolgozóink 39, míg 1978-ban már 54 százaléka vett részt. ». L. Az olajkutatástól a tűzálló üvegekig • A gyár specialitása: homokfúvott üvegből készített díszművek. Amikor — „Tényleg a legelső volt?” c. írásunkban reagáltunk a 79 éves kiskunhalasi nyugdíjas, Kovács István levelére, célunk csupán annak tisztázása volt, hogy az általa emlékezetünkbe idézett dr. Pávai Vájná Ferenc főgeológus előtt is folytak már kőolaj-, s földgázkutatások a Duna—Tisza közén. Azon túlmenően azonban, hogy szakmai körökben, illetve az elmúlt idők kutatói közt méltó helye van a „mindig morőzus, szakállas öregúr”, az egykori főgeológus munkássága emlékének, mégis jó a még élő öregek hasonló jelzése, figyelemfelkeltő buzgalma. így, ha például az utókor valamilyen olvasmányaiban — legyenek azok helytörténeti monográfiák, folyóiratok, napilapok — előbukkannak ilyen, az idősek emlékezetéből is kiesett, a ma élő • Lakáskultúránkban mind nagyobb szerepet kapnak a tetszetős. üveg világítótestek. (Temes- közy Ferenc felvételei) laikus nemzedék előtt meg sosem ismert személyiségek nevei, rögtön „helyére tudják tenni” életükben vitt szerepüket. Amiképpen én is voltam vele a napokban, mint szintén nem szakmabeli. Ismerősöm és kedves földim közvetítésével hozzájutottam gyermekkorom, s ifjúságom városa, Karcag közelmúltban kiadott krónikájához. (Nagykunsági füzetek 2.) Huszonegynéhány év óta csak egyetlenegyszer jártam odahaza, a gimnázium alapításának 300. évfordulóján. Az amúgy is rövid ott-tartózkodást nagyon megkurtították a „forgatókönyv” zsúfolt programjai. Szétnézni, bejárni az egykori helyeket nem volt idő. Azért is hatványozott izgalommal merültem el a „Karcagi krónika” fejezeteinek, képeinek búvárlatában. Mondom, a halasi nyugdíjas le• Napjaink háztartásában szinte nélkülözhetetlenek a Berekfürdőn gyártott, formatervezett tűzálló üvegedények. veiének feldolgozása után történt mindez... Ahogy a krónikában, a város ipartörténetét taglaló tanulmányban „A bereki földgáz- és üvegiparunk” című alQpnthoz érek, annak mindjárt első mondatában ezt olvasom: „A 20-as évek közepén Pávai Vájná Ferenc főgeológus elmélete alapján az Alföldön kutató fúrásokat végeztek”. Ezek nyomán tört fel forró víz a föld mélyéből előbb Hajdúszoboszló, majd Karcag közelében. A nagykun város határában 1928. január 24-én történt az emlékezetes esemény. A nagy erővel'feltörő vízsugár összetörte a fából készült fúrótorony felső részét és mintegy 60 méterre szökött fel a forró víz. Dr. Pattantyús A. Géza, a későbbi Kossuth-díjas egyetemi tanár így vélekedett az országos visszhangot keltett fordulatról: „Az alföldi gázkutatásnak folyó évi január 24-én a karcagi fúrással elért eredménye fordulópontot jelent hazánk energiagazdálkodásában ... Ha figyelembe vesszük, hogy itt nem véletlen felfedezésről van szó, hanem tervszerű kutatás eredményéről, akkor bizakodással remélhetjük azt is, hogy ennek az elméletnek az egész Alföldünkre vonatkozó kedvező megállapításai szintén be fognak teljesedni.” Pattantyús professzor a feladatokat is vázolta, miként gondoskodjanak mérnökeink arról, hogy az új energiaforrást minél hamarabb és mennél tökéletesebb eszközökkel hazánk szolgálatába állítsák. A tudományos alapossággal felvázolt lehetőségek, elképzelések azonban nagyon nehezen — túlnyomó részt már a mi társadalmunkban váltak valóra. Hajdúszoboszlóról nyilván nem szükséges ismertetést adni... Ami a karcagi „forró vizet” illeti, annak sorsát Móricz Zsigmond a 30-as évek elején úgy jellemezte, hogy „ömlik az arany a karcagi határban” — tehát pocsékolódik. Ma már országos híre van az ottani Berekfürdőnek, amelynek hévízhatása a szoboszlóihoz hasonló. De lássuk a bereki gázkutak egyik féle hasznosításának menetét. Azokkal se történt semmi hosszú ideig. Aztán Budapesten 1936-ban megalakult egy kistőkés vállalkozás, a „Veres Zoltán Tűzálló Üveghuta Rt.”. A kis részvény- társaságnak gondot okozott a hőenergia biztosítása hiszen az üveggyártás nagy -hőenergiaigé- nyű ipar. Kapóra jött nekik egy kihasználatlanul állt berekfürdői épület, amelyet eredetileg gázpalackozásra készítettek, de a hatóság nem engedélyezte az üzem beindítását. A 16 részvényes ezt megvásárolta, s a fő részvényes, egyben műszaki irányító, Veres Zoltán mérnök vezetésével 1940 februárjában üzemelni kezdett az üveghuta. (A hivatásának élő, munkásai körében igen nagy tiszteletet élvező, rendkívül egyszerű ember idővel Kossuth-díjat kapott.) Tűzálló üveg előállítását tervezték, amilyet csak Jénában csináltak ez idő tájt Közép-Euró- pában. Mivel azonban a németek az ilyen kis konkurrenciát sem tűrték, az üzem laborüvegek gyártására rendezkedett be. — A háború alatt több tonna tűzálló anyag pusztult el, szóródott szét. A felszabadulás után, 1945 februárjában indult meg az üzem. Az összegyűjtött üvegből petróleumlámpa-üveget, befőttesüveget, üvegkancsót készítettek 1946 nyaráig. — Ezután javult az anyag- ellátás, tervszerűbben termelhettek. Jugoszláviának készítettek laboratórium-üvegeket, majd megkezdték a háztartási kávé- ésr teafőzőkhöz szükséges tűzálló üvegek gyártását is. Jéna_ még nem üzemelt, biztatónak tűnt a perspektíva. Persze, az újjáépítés alatt álló hatalmas jénai gyárnak nem lehetett tartós versenytársa az energia és műszaki lehetőségekben szerényebb adottságú berekfürdői üzem. — Az 50-es években számos üvegtechnikai kísérleti munkát végeztek. A berekfürdői gyár színes üvegei — mint gépkocsik, hajók és repülőgépek jelzőlámpa-burkolatai az egész világot bejárták. A 60-as évek első fele jelentős mennyiségű híradástechnikai üveg gyártásáé. Utána ezeket már csaknem teljesen kiszorították a stabilabb üzemű, félvezetőkből összeállított egyenirányítók. Ez az évtized végére a tűzálló háztartási üvegek irányába terelte a kutatást és fejlesztést. Rugalmasan alkalmazkodni kellett a piachoz, ezért megtanulták ezek készítését is. S nem volt könnyű utolérni a jénai üveg és az angol PYRÉX minőségét, hírnevét a vásárlók körében... A mi világunkban természetes, hogy ez az üzem — éppen törekvő „természetének” köszönhetően — szintén bővítés, rekonstrukció alá került. Figyelmet érdemlő kísérője a fejlődésnek a műszaki vezetés színvonalának, a dolgozók képzettségének emelkedése mellett a dolgozókról való gondoskodás. Berekfürdőn szinte már utcasor épült az ún. „üveggyári lakásokéból. ... S ugye — a sokirányú változás, fejlődési folyamat elején — szellemi indító erőként — ott volt Pávai Vájná Ferenc főgeológus elmélete. Szép dolog, hogy személyét a laikus utókor elé is visszaidézte egykori „fuvarozója”. Tóth István • A cseppfolyós üveg formálhatóságának gazdagok a lehetőségei.
