Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-20 / 16. szám
1979. január 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Á KGST ÉS MAGYARORSZÁG 4. Együtt a mezőgazdaságban is I HATVAN ÉV MÜLTÁN _____________________________ A néptanács 5 A polgári pártok körében nagy zűrzavart • váltott ki ez a határozott állásfoglalás. Annál is inkább így volt ez, mert az ülésen csak négy-öt polgári személy volt jelen és a többi 25 körében sem volt világos az új helyzet. A Függetlenségi és a 48-as párt azonnal értekezletre ült össze, amikor dr. Fritz Imre felvetette, hogy a „Nemzeti Tanács már betöltötte hivatását, éppen azért már nincs is rá szükség. Voltaképpen tehát fel kellene oszlania...” A vita vége egy olyan értelmű állásfoglalás lett, hogy a polgári pártok tagjai lépjenek ki a Nemzeti Tanácsból. Ez az állásfoglalás és a jogi formulák keresése egy forradalmi helyzetben egyes kérdések megoldására, nyilvánvalóan szoros összefüggésben volt a hatalommal. A polgári pártok, ha nem látták világosan, de ösztönösen megérezték, hogy az adott politikai és gazdasági helyzet olyan tartalommal telítődik, ami a munkásosztálynak, a tömegeknek kedvező, és azt is látták, hogy szinte napok kérdése már, hogy felmerül: kié legyen a hatalom? Ez a kétségbeesett és átlátszó kifogásokkal próbálkozó manőverezés nevetséges helyzetbe hozta a polgári pártokat és az adott helyzetben senki sem vette komolyan szándékait. Erre vall egyébként azoknak a szükséges intézkedéseknek a hiánya is, amely már nagyon sürgető és égető volt, de a kormányzat, amely a jobboldali szociádemokraták- kal fedeztette magát, nem akart, s nem is tudott megoldani. Az 1919 eleji politikai helyzetben a helyi szociáldemokrata pártot, illetve annak egyes vezetőit befolyásolta ugyan a szociáldemokrata pártvezetés opportunista politikája, de az is vitathatatlan volt, hogy nyilvánvaló megalkuvó politikát, a tömegek szeme láttára nem lehet érvényesíteni. Talán ez az oka annak, hogy a szociáldemokrata állásfoglalás általában megfelelt annak a helyzetnek, ami éppen adva volt, hogy a pártvezetőség — az egyes kérdésekben helytelen állásfoglalása mellett is — általában az osztályérdeknek megfelelő politikai irányvonalon haladt. A város polgármestere, aki az úgynevezett törvényesség útján akart haladni, január 10-én az államtitkár kormánybiztoshoz többek között a következő felterjesztést küldte: „A közelmúltban újjászervezett, s most felerészben a polgári pártok megbízottaiból álló helyi Nemzeti Tanács ma esti ülésén a munkástanács részéről indítványt tettek, hogy a törv. hat. bizottsági közgyűlést szólítsák fel lemondásra és jogkörének a Nemzeti Tanácsra való átruházásra, mely azután vegye át a város felett a hatalom gyakorlását, és ahol szükséges a központi kormányhatalom túlságos jóváhagyási és intézkedési jogának mellőzésével tegye meg a szükséges intézkedéseket. Kijelentették egyben, hogy ha a törv. hat. bizottság nem lenne erre hajlandó, a munkástanács tudni fogja a módját, hogy a lemondást kikény szentse”. Sándor István polgármester dr. Horváth Mihálynak, a Nemzeti Tanács elnökének január 30-án a következő levelet küldte: „A helybeli munkástanács küldöttsége tegnap a városi tanácstól több követelésének teljesítését kérte, melyeket már szóbelileg közöltem Elnök Úrral. E követeléseknek egyike az volt, hogy addig, míg a Néptanács intézményesen megalakul, a Munkástanács által megválasztott három tag: Vincze Lajos, Simon István és Bódy János hívassanak meg a városi tanács üléseire.” Ugyanakkor Sándor úgy intézkedett, hogy a polgári pártok is hasonlóan három tagot delegáljanak a városi tanácsba. A kezdeményezésnek tehát az lett a végeredménye, hogy bár a munkás- osztály képviselői helyet foglalhattak a tanácsban, „ellenőrző és tanácskozási joggal”, de részvételüket a polgári pártok képviselőivel ellensúlyozták, arról nem is beszélve, hogy a közgyűlés megmaradt eredeti összetételében. A helyzet azonban egyre inkább úgy alakult, hogy a munkásosztály hatalma nem sokáig váratott magára. A Nemzeti Tanács és a törvényhatósági bizottság között a hatalomért folyó harccal kapcsolatosan érdekes az a levél, amely a Kecskeméti Polgár 1919. január 23-i számában jelent meg. A levél írója a városi tanács kiegészítését javasolja £s azt mondja: „a kiegészített városi tanács pedig, mint valami igazi néptanács intézze a város fontosabb ügyeit.” A Nemzeti Tanács január 25-i ülésén Bódy János, a szociáldemokrata párt részéről bejelentette, hogy a munkástanács nem fogadta el a néptanács felállítására vonatkozó kompromisszumos megoldást, hanem ragaszkodik az eredeti tervhez, mely szerint a közgyűlés minél előbb mondja ki feloszlását és a végrehajtó hatalom szálljon át a Nemzeti Tanácsra. De január 29-én már Kecskemétre érkezett a hír, hogy városi néptanácsok lesznek, amely tisztviselő tanácstagokból és a kormány- biztos által kinevezett külső tanácstagokból áll. Ezzel egyidejűleg természetesen a Nemzeti Tanácsok megszűnnek. A hír igaznak bizonyult, mert a hivatalos lap február 1-i száma közölte a néptanács intézményének életbe léptetéséről szóló néptörvényt. Nemsokára a függetlenségi párt és a szociáldemokrata párt küldöttei megbeszélésre jötek össze, és háromórás vita után abban állapodtak meg, hogy a két párt a paritás alapján 6—6 taggal vesz részt a tanácsban. A néptanács első ülését február 25-én tartotta meg. A szociáldemokrata pánt nevében Lőwy Ödön kifejtette, hogy a népköztársaság érdekében a szociáldemokrata párt hajlandó együttműködni a polgári pártokkal. A kormánybiztos a néptanács ülésén mutatta be helyettesét, dr. Földes Istvánt, aki bemutatkozó beszédében felkérte a polgárságot, hogy haladjon együtt a munkássággal. A jegyzőkönyv azt mondja: „Az együttműködés szerintem nem a munkásság, hanem éppen a polgárság érdekében szükséges. Meg kell valósítani még áldozatok árán is a szükséges népjóléti, szociális és kulturális intézményeket. Igen szomorú dolog, hogy Kecskeméten még nincs ve- nériás betegkórház, népkönyvtár, népfürdő”. MAKÓ, SZÉKESFEHÉRVÁR, KECSKEMÉT MIT ÍRTAK A KRITIKUSOK? Páger Antal első színpadi sikerei A KGST-országok közötti együttműködést az első időszakban az határozta meg, hogy csaknem mindenütt a mezőgazdaság volt a népgazdaság vezető ágazata. A kapcsolatok legfontosabb — gyakorlatilag egyetlen — formáit a termékszállítások jelentették. A kétoldalú megállapodások biztosította kereteken belül hazánk — mint kedvező természeti adottságokkal, termesztési hagyományokkal rendelkező ország — gabonát. zöldséget és gyümölcsöt exportál partnereinek. Az import oldalon pedig gyapot, rizs, és más, Magyarországon nem termesztett mezőgazdasági termék szerepelt. Igen fontosak ugyancsak az ágazat anyagi-műszaki bázisának növeléséhez a baráti országokból származó erő- és munkagépek valamint műtrágyák és vegyszerek. A génbank haszna Az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelő szorosabb kapcsolatok csak az utóbbi évtizedben alakultak ki. Ezeknek jellemzője, hogy a korábbi kétoldalú együttműködés helyett a hangsúly a sokoldalú kapcsolatokra helyeződött át. Az új formák kidolgozásában, gyakorlati megvalósításában hazánk is aktív szerepet vállalt A legrégebbi sokoldalú együttműködés a vetőmagok és a szaporítóanyagok termelésszakosítása és kölcsönös szállítása. Ennek keretében Magyarország a többi között a nagy hozamú kukorica, a borsó, valamint a lucerna vetőmagjának a kikísérletezését, termesztését és szállítását vállalta. Igen gazdag a szerződés importoldala is. A Szovjetunió például a korszerű nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges búzavetőmagot az NDK különböző zöldségvetőmagot, Románia napraforgó-vetőmagot ad a magyar gazdaságoknak. Jól teljesül a gyakorlatban a szaporítóanyagok szállítására aláírt megállapodás is. Magyarország főleg a szőlő és különböző gyümölcsfák telepítéséhez nyújt segítséget. A kikísérletezett és partnereinknek átadott fajtákat valamennyi szocialista országban kedvezően fogadták, amit jól érzékeltet, hogy szívesen vásárolnának az eredetileg egyeztetett mennyiségeknél többet is. Kedvező tapasztalatokat hozott a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt létrehozott génbank is. A közös bankokba a részt vevő országok a legjobb tulajdonságokkal rendelkező fajtákat, típusokat gyűjtik össze, és itt megfelelő körülmények között évekig tartósítják úgy, hogy hosszú időszak elteltével is felhasználhatók. A közös vállalkozás már eddig is nagymértékben segítette elő a növénytermesztésben és az állattenyésztésben az újabb — a korábbiaknál lényegesen nagyobb hozamú — hibridek kidolgozását. A Arra kell törekedni, hogy átlagban 100 helyre 120-nál több kisgyermeket ne vegyenek fel a bölcsődékbe — hangsúlyozták az Egészségügyi Minisztériumban, abból az alkalomból, hogy közzétették a bölcsődék új szervezeti és működési szabályzatát. A zsúfoltság ugyanis a jó ellátás, a szakmai színvonal rovására megy. Ma az ország több mint 1200 bölcsődéjében mintegy 70 ezer gyermeket gondoznak, az intézmények kihasználtsága átlagban — a szakmai kívánalmaknak megfelelően — 120 százalékos. Az átlag azonban lényeges eltéréseket takar: van olyan bölcsőde — főleg néhány nagyobb településen és a fővárosban . —, ahová a megengedettnél kétszer több gyermeket vettek fel, viszont nem ritka az olyan kisebb település sem, ahol a meglevő lehetőségeket sem használják ki teljesen. Az igény a jövőt illetően nem túlzott, annak ellenére sem, hogy a tanácsok évente 10—15 ezer jogos kérelmet kénytelenek elutasítani. A bölcsődék száma ugyanis évről évre .— ha a szükségnél lassúbb mértékben is — nő. Az ötödik ötéves terv alapján évente 3—4 ezer új bölcsődei helyet adtak, illetve adnak át, és számuk az idén várhatóan 3 és fél ezerrel emelkedik. Több mint húszéves jogszabályt váltott fel az egészségügyi miniszternek a bölcsődékről közelmúltban közzétett rendelete, amely egységbe foglalja a bölszakemberek egybehangzó véleménye szerint a magyarországi állattenyésztés gyors minőségi fejlődésében igen fontos szerepet töltött be a szocialista országok közös génbankja. Együttes erővel a járványok ellen Viszonylag újabb keletű a száj- és körömfájás elleni közös védekezést biztosító egyezmény. Az állatorvosi kutatások eredményeként a legutóbbi időben vált ismertté, hogy a veszélyes betegségnek többféle kórokozó vírusa van. így az ellene való védekezéshez is különböző oltóanyagokra, gyógyszerekre van szükség. Az érdekelt országok sokoldalú megállapodásának megfelelően országonként elsősorban egy-egy kórokozó elleni védekezésre összpontosítanak. Ezt tanulmányozzák, készítenek újabb — az eddigieknél is hatékonyabb — készítményeket. Létrehoztak egy közös tartalékalapot, ahonnan szükség esetén 24 óra alatt a sikeres védekezéshez szükséges mennyiségeket a segélyt kérő ország rendelkezésére bocsátják. Az eddigi tapasztalatok szerint óramű pontossággal érkezett szükséges esetben a szállítmány. Ezért gyakorlatilag az egyes országok mentesültek a készletezéssel járó felesleges gondoktól, a szükséges technológiai eszközök beszerzésétől. A jövő programjai Az egyik legígéretesebb téma a hústermelés bővítését elősegítő több oldalú tervek kimunkálása, megvalósítása. Már eddig is voltak bizonyos kapcsolatok a szocialista országok között — gyakorlatilag kétoldalú megállapodások alapján — a hústípusú szarvasmarha tartási és tenyésztési tapasztalatainak kicseréléséről. Most azonban a sok oldalú együttműködés keretében egyeztetnék a sertés-, a szarvasmarha-, valamint a juhtenyésztés távlati feladatait, s megállapodnak abban, hogy az egyes országok miben tudnak hozzájárulni a kitűzött célok eléréséhez. Magyarországon az időjárási viszonyok lehetővé teszik a félszabad tartást. Az itt szerzett tapasztalatokat, technológiát minden bizonnyal más országok is hasznosítani tudják. Várhatóan külön téma lesz a baromfitartás. Hazánkban az utóbbi években nagyon sok. — és világszerte elismert — tapasztalat halmozódott fel ezen a területen. Az együttműködés keretében partnereink a korszerű tartási technológiát, az épületeket éppen úgy megvásárolhatják, mint a szülőpárokat. Sőt arra is lehetőség nyílik, hogy folyamatosan megkapják a legfrissebb kutatási eredményeket is. csődéi ellátással kapcsolatos, időközben megjelent más jogszabályokat is. Ehhez kapcsolódik az új szervezeti és működési szabályzat is. A rendelkezés figyelembe vette a szülési szabadság időtartamát, ezért a jövőben általában 16 hetes kortól vehetők fel a gyermekek a bölcsődékbe, és 3 éves korukig tarthatók ott. A 30. hónapot betöltött gyerekek felvételét viszont ne a bölcsődébe, hanem már az óvodába kérjék a szülők, mert azok néhány hónapon belül úgy is kinőnek a legkisebbek közül. A felvételnél továbbra is előnyben részesítik azokat, akiket egyedülálló szülő nevel, akiknek az édesapja sorkatonai szolgálatát tölti, vagy ahol az egyik szülő tartósan munkaképtelen. Ugyancsak előnyt élveznek a sokgyermekes családok kicsinyei. Űj a jogszabályban, hogy rendkívül indokolt esetben fel lehet venni a gyes-en otthon levő édesanyának azt a gyermekét, aki után gyermekgondozási segélyt nem kap. Ritkán ugyanis, de előfordul, hogy az anya első gyermeke megszülésekor még nem volt munkaviszonyban. Ilyen esetekben a kérelmet a bölcsődét fenntartó tanács bírálja el. Először rögzíti jogszabály az elhelyezés megszüntetésének lehetőségeit. Nem „járhat” bölcsődébe az a kisgyerek, aki olyannyira nem bírja a közösséget, hogy az • A KGST-országokban jól hasznosítják a triticale nevű, a kecskeméti zöldségtermesztő kutató- intézetbeen kinemesített gabonafajtát. Nagy távlatok vannak a növénytermesztési együttműködésben is. Minden országban kiemelt feladat a következő esztendőkben a szemestermény-termesztés növelése. Magyarország érdekelt a búzatermesztésben kidolgozott legújabb tapasztalatok átvételében. Cserébe pedig a kukoricanemesítésében, termesztésében elért eredményeinkkel vehetünk részt a közös célok megvalósításában. Faragó András (Következik: A fogyasztók javára) egészségét veszélyezteti. Kizáró ok lehet az is, ha a gyermek hozzátartozója ismételt figyelmeztetések ellenére megsérti a bölcsődei házirendet, például rendszeresen később viszi be, illetve haza a gyermeket. Az intézmények nyitvatartási idejét továbbra is a tanács állapítja meg, a szülők és a gondozott gyermekek érdekének, valamint a dolgozók létszámának figyelembevételével. A nyitvatartási idő a napi 12 órát nem haladhatja meg. A jövőben nyaranta a karbantartás idejére — az óvodákhoz hasonlóan — a bölcsődék is bezárnak, legalább két hétre. A minisztériumban hangsúlyozták: a nyári zárás időpontját a tanácsoknak egyeztetniük kell az óvodai karbantartás idejével, enyhítve ezzel is a többgyermekes szülők gondjain. A bölcsődei ellátás színvonalának növelését szolgálja a jogszabálynak az a rendelkezése, amely úgynevezett vezető bölcsőde kijelöléséről intézkedik. Számos megyében egyébként már évek óta feladata egy-egy, a legjobb feltételek között működő intézménynek a többi bölcsőde szakmai irányítása, ellenőrzése. Nagy jelentőségű lesz a munkájuk a továbbképzés szempontjából is, mert ma még minden ötödik gondozónő szakképzetlen. (MTI) !/■ ecskeméti emlékeiért keres- tem föl budai villájában Páger Antal Kossuth-díjas, kiváló művészt, de a beszélgetés egész életét beindázta. Vívódva visszavisszatért egy eseményhez, huncut kajánsággal idézte hajdani ki- vagyi csínjeit, töprengve tusako- dott bizonyos megnyilvánulásait elmarasztaló bírálatokkal, hamis látszatokat cáfolt, tévutak miatt emésztette magát, leplezetlen büszkeséggel sorolta újabb szerepeit, kitüntetéseit. A filmtörténetírás lassan helyére teszi az egykori Fáger-filme- ket; szinte mindben „a magyar uralkodó osztály kapta a pofont”, de nem ilyen egyszerű, hogy „kitől és miért”. ígéretem visszatart az elgondolkoztató és megrendítő feltárulko- zás megírásától, a nyolcvanadik születésnap ünnepi alkalma egy mindenképpen hatalmas életmű elemzésétől, minősítésétől. — Kérem, ne bolygassa ezeket az ügyeket, voltak tévedéseim, de tudatosan sohasem ártottam. Magam is mezítlábas szegénygyerek voltam, a makói pénzügy-igazgatóság egyik altisztjének a fia. Sohasem felejtem ezt a világot. Örülök, hogy ilyen korosán is dolgozhatok. Színház nélkül nem tudom elképzelni az életemet, pedig a véletlen sodort erre a pályára. Festőnek, majd jogásznak készültem. Q tthon ücsörögtem az első világháború után. Ott rekedt egy haknitársulat. Anyám volt a főjegyszedőnő, tőle tudták, hogy szeretek előadásokra járni/ és fellépéseimről is hallhattak. Mivel kevesen voltak megkértek egy szerep eljátszására. Ráértem, miért ne segítsek nekik. Meglátott egy odavetődött fehérvári szeszkereskedő, és amikor visszament a dunántúli városba, így szólt az ottani igazgatónak, Andor Zsigának: — Makón van egy műkedvelő. Ha összegyűjtőd egész társulatodat, nem jön össze annyi tehetség bennük, mint ebben a fiatalemberben. Elküldte a titkárát. — Bátori Illés vagyok, azért jöttem, hogy önt szerződtessem. Gondoltam Székesfehérvár mégiscsak közelebb van Pesthez, ahová jogra iratkoztam. — Mit fizetnek? — Jutalékalapon dolgozik a színház, egységekre van felosztva a bevétel, 40 egység a legnagyobb gázsi, magának 36-ot kínálnak. — A havi kétezer korona minimum szavatolásával fogadtam el az ajánlatot. Vagabund voltam, hiszen csak egy ruhám volt, a frontot megjárt katonaöltöny. Elmentem asztalosmester Sanyi fivéremhez, csináljon egy jó nagy ládát. Kezdtem írni, ismerőseim közül kik estek el, kinek milyen alakja volt, ki öltözködött jobban. A végén kijött egy Pál István nevű úr, apám hivatali főnöke, özvegye egyszerűen nem vette tudomásul, hogy férje elesett a Kárpátokban. Tudtam, csak akkor lehetek színész, ha megszerzem ruháit. Becsöngettem az Űri utca 1. számú házba. — Drága Pistám nagyon élvezte, amikor színházat játszott. Gyerekkoromban gyakran meglestek, amint bent a pénzügyigazgatóságon operetteket énekeltem. — Nagyságos asszonyom, éppen ilyen ügyben jöttem! Leszerződtem színésznek. — Biztosan nagy karrier előtt áll! — Remélem, de ehhez ruha kellene! — Nem adom férjem ruháit. Rám borult és sírt. Mindent nekem adott, alig fértek az asztalnyi ládába. Megérkeztem Fehérvárra, én lettem a legelegánsabb vidéki színész. Sértően fogadtak, csak a tizedik napon kaptam szerepet, könnyű szívvel hagytam ott őket. 1/ ertre néző, saját festmé- nyeivel díszített modern dolgozószobájában egykori sajtókritikák felolvasásával könnyítem az itt töltött két évad felidézését. „A kevés néző előtt játszott gyenge Cásrdáskirálynőt Páger és Űjházi mentették meg ügyes táncszámaikkal. Különösen Páger humora volt kifogyhatatlan” — írta 1923 januárjában a Kecskeméti Lapok kritikusa. Néhány nap• A nyolcvanéves Páger Antal. pal később: „A nagyságos asszony táncosa szereplői közül Páger nyújtotta a legkitűnőbb alakítást.” A Leányvásárban is sok tapsot kapott, de „Páger, aki a közönség szeretetével dicsekedhet, ezúttal szertelen volt.” (1923. február 15.) így búcsúzott az 1922—23-as évad végén: „Amikor színpadra lépett, megindult az ajándékok áradata ... Hálás volt a meleg ünneplésért és a gazdag ajándékokért. Talán soha nem volt humora olyan csapongó, de azért könnyed, játéka oly temperamentumos és közvetlen, mint tegnap A postásfiú és húga előadásán.” C zerencsére még egy évig ^ maradt. Végleges búcsújátékul 1924 áprilisában a Mágnás Miska címszerepét választotta. A Kecskeméti Közlöny színházi tudósítója szerint „minden szerepére ambícióval készült, szépen kidolgozott alakításokat nyújtott, és sok derűs percet szerzett a közönségnek, amely teljes mértékben honorálta fáradozásait.” — Köszönöm a figyelmet, mindig szívesen emlékszem Kecskemétre. Igaz, a társulat nem volt túl erős és szinte kizárólag operettek voltak műsoron. A nagyobb gázsi mellett azért is szerződtem Szegedre, mert ott drámai szerepeket is kaptam. Sok szép emlék fűz a hírős városhoz. Dayka Antal festővel barátkoztam a legtöbbet. Ott is festegettem, meg tánciskolát vezettem, meg ott mondtam búcsút a legényéletnek. Azóta is szívesen mentem, ha nagy ritkán hívtak vendégszereplésre. A tavasszal feltétlenül megnézem, hogy mi minden változott, amióta ott jártam. Heltai Nándor ŰJ EGYSÉGES JOGSZABÁLY Hetvenezer gyermek a bölcsődékben
