Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-15 / 295. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: napköz­ben megélénkülő, a Dunántúlon né­hány helyen megerősödő szél. hajnal­ban többfelé köd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 0—plusz 5, legmagasabb nappali hőmérséklet: 5—10 fok között. Távolabbi kilátások kedd reggelig: időnként borultságig növekszik a felhőzet, ismétlődő esőkre kell számítani. Jelentős (legalább 5 mm) csapadék az ország területének 60 százalékán várható. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ‘AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 295. szám Ára: 90 fillér 1978. december 15. péntek f Ülést tartott a Minisztertanács Zavartalan a téli forgalom • Ilyen tábla ad tájékoztatást a Volán kecske­méti központi telepén az útnak induló gépkocsi­vezetőknek. • Vakulya János autószerelő egy MÁZ típusú gépkocsit javít az EPFU 1. üzemegységének kecs­keméti kirendeltségén. (Opauszky László (elvételei.) A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kormány az Országos Tervhi­vatal elnökének előterjesztésére határozatot hozott az 1979. évi népgazdasági tervről és a végre­hajtással kapcsolatos feladatokról. A pénzügy- és az igazságügy­miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1979. évi állami költségvetésről szóló törvény tervezetét, amelyet az országgyűlés elé terjeszt. A Nemzeti Bank elnökének ja­vaslatára a kormány meghatá­rozta a jövő évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását szolgáló hitelpolitikai irányelve­ket és hitelkereteket. Á Szakszervezetek Országos Ta­nácsa elnöksége és a munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány rendelkezett az alacsony összegű nyugellátások felemelésé­ről. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese jelentést tett a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormány­bizottság ülésszakáról. A kormány elfogadta a jelentést és megbíz­ta a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságát, hogy dolgoz­zon ki intézkedési tervet az ülés­szakon elfogadott határozatok végrehajtására. A közlekedés- és postaügyi mi­niszter javaslatára a Miniszterta­nács módosította a közületi szer­vek gépjármüveiről szóló jogsza- j bályokat. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) December ötödi'kén keményen csikorogva beköszöntött a tél. a hőmérő higanyszála olykor mí­nusz tíz foknál is hidegebbet jelzett. A látogatás nem volt hosszú idejű, hiszen napjainkban már a hőmérséklet néha még a plusz tizenöt fokot is eléri. Eső váltja egymást a köddel, csúszó­sak az utak, egyszóval, a nyári­nál sokkal nehezebb körülmé­nyek között dolgoznak a sze­mély- és teherforgalmat lebo­nyolítók. Három olyan munka­helyen tettünk látogatást, ahol az emberek nagy része télen— nyáron a szabadban dolgozik. Idejében felkészültünk a hideg napokra ... .., mondta Önódi János, a MÁV kiskunfélegyházi állomás­­főnöke. — Már októberben el­készítettük az intézkedési Jervet, amelynek végrehajtását folyama­tosan ellenőrizzük. Megszervez­tük a váltók karbantartását és beszabályozását. Gondoskod­tunk elegendő fagytalanító folya­dékról és ellenőriztük a forrasz­tólámpák üzemkészségét, hogy ezek állandóan alkalmasak le­gyenek az esetleg befagyott vál­tók felmelegítésére. Az Utasellátóval karöltve meg­szerveztük a szabadban dolgozók forró teával való ellátását, ügyel­ve arra. hogy az állomás leg­távolabbi részében is megkap­hassák ezt a védőitalt. Amikor megérkezett a nagy hideg, az idejében megtett in­tézkedések meghozták az ered­ményt — mind a személy-, mind pedig az áruszállítás mun­kája zavartalan volt. Napjaink egyik legnagyobb feladata a répaszállítás befejezé­se. Bízunk abban, hogy a cukor­gyárak igénye szerinti ütemben Minden vonal foglalt 4. oldal Úttörőélet 5. oldal január 10-re körzetünkből a 26 ezredik tonna répát is el tudjuk szállítani. Külön feladatot jelent majd az ünnepi forgalom lebonyolítása. Megerősítjük a személy pénztára­kat és az információs irodánk mellett megszervezzük a mozgó tájékoztatást. Két jegyvizsgáló­tanuló járja majd ezekben a na­pokban az állomás területét ég ■felvilágosítja az érdeklődőket a vonatok érkezéséről, indulásáról. Még eddig nem volt fennakadás... ... reméljük, ezután sem lesz — válaszolta kérdésünkre Szabó Zoltán, a 9. számú Volán teher­forgalmi osztályvezetője. A szol­gálati helyeken megszerveztük a fagybrigádofkat, akik gondoskod­nak arról, hogy a reggeli indí­tásoknál le legyen fennakadás. Elegendő melegítőberendezés áll rendelkezésünkre s a gépjármű­vek szükség esetén megfelelő mi­nőségű hóláncokat használhat­nak. A korábbinál is nagyobb gon­dot fordítunk a közlekedés biz­tonságának megteremtésére. Gép­kocsivezetőink a rendszeres ok­tatásokon kívül is kapnak segít­séget munkájuk biztonságos el­látásához. A megfelelő vizsgála­tok után ma már minden gépko­­(Folytatás a 2. oldalon.) A MEGTAKARÍTÁS is eredmény Műszaki felkészültség a termelőszövetkezetekben Társadalom az idősekért Állásfoglalás a mozgalom további teendőiről és a pénz elosztásáról A Hazafias Népfront megyei székházában tegnap ülése­zett a „Társadalom az idősekért” mozgalom összefogására alakult megyei bizottság. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhe­lyettese, dr. Dobos László, a nép­front megyei elnöke. valamint dr. Nagy Tibor, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője. Tá­jékoztatást kapott a bizottság a mozgalom hatásáról és eddigi eredményeiről Állásfoglalás szü­letett — Ágoston András társel­nök és dr. Szikszói István tit­kár előterjesztésében — a továb­bi i teendőkről és az eddig kép­ződött pénzügyi alap felosztásá­ról Az állásfoglalás legfontosabb megállapításait az alábbiakban ismertetjük. A következő időszakiban is, azt kell tennünk a közöis ügy ér­dekében, amit a mozgalom szü­letésékor tett a megye társadal­ma -^hangoztatja az állásfogla­lás; ’r-f, Tovább kell tevékeny­kedni.. 'l hogy a mozgalom tel­jesítse legfőbb feladatát: a tá­­mqgjitisra szoruló idős emberek szociális • életkörülményeinek gyorSjibb ütejmű javítását. A szé­les fcí^rű társadalmi mozgalmat erősítem kell, és t vigyázni árra, hogy,'az idő múlásával hatása ne csökkenjen. j i A ' íbi'ottság i rhegállapítótta, hogy. a ..Társadalom az időse­kért-* mozgalmat a megye köz­véleménye nagy figyelemmel kí­séri, ;ézért e munkaiban való Rész­vétel elkötelezettséget jelent, a lakossággal, a megye társadalmá­val szemben. Az akciót legtöbb helyütt súlyának megfelelően kezelik és nagyon sok erőfeszí­tést tesznek sikerériek előmozdí­tására. Kedvező példa erre a kecskeméti és a kiskunhalasi já­rás, ahol példásan’ összehangolt tevékenységet fejtenek ki • a megjelölt feladatok végrehajtása érdekében. A bizottság felkéri a társadal­mi szervek, gazdasági egységek és intézmények vezietőit. tovább­ra is segítsék a mágasztos célo­kat szolgáló mor&almat. hogy a kitűzött tervek valósággá válja­nak.' Kérik a járási és városi tanácsi vezetőket, hogy a konk­rét szociális ellátási terveket — 1985 évig terjedően — a megyei programban megjelölt módon állítsák össze és annak összege­zett adatait juttassák el a bizott­sághoz. Több szervtől és kollek­tívától érkezett kérés alapján a Magyar Televízió elnökéhez for­dult a bizottság, hogy a Nap­lemente című tv-doikumentum­­filmnek megismétlését tegye le­hetővé. A mozgalom hatására kibonta­kozott társadalmi felajánlások eredményeként a megyei alapon eddig 7,1 millió forint képződött, amiből ötmillió a Rács-Kiskun megyei Tanács felajánlása. A rendelkezésre álló pénzből első­sorban a szociális otthoni helye­ket célszerű bővíteni, hogy mi­nél előbb mérséklődjön a beuta­lásra várók nagy száma. A hely­­bővítést a már működő szociá­lis otthonoknál tervezzük, mert pénzügyileg ez a gazdaságosabb. A lajosmizsei szociális otthon be­fogadóképességének ötven fővel való bővítése különösen indokolt. Ennek teljes költsége 12 millió forint. A bizottság egyetért azzal, hogy e célokra négymillió fo­rintot a megyei alapból folyósít­sanak. Az építőipari kapacitás rendelkezésre áll. az,építkezés a jövő év első negyedében indul és 1980 végére befejeződik. A kiskunhalasi járás o Kis­­kunmajsán levő szociális otthont további ötven ággyal kívánja fejleszteni. A teljes költség elő­reláthatóan 10 millió forjnt, melynek felét a járás saját erő­ből fedezi. A hiányzó összeget megyei támogatásként kéri. A terveket a kecskeméti AGROBER készíti társadalmi munkáiban. A fejlesztés a jelenlegi otthon el­látásának javítását is szolgálja. Az. építőipari kapacitás rendel­kezésre áll. az előkészí.tő mun­kálatok már folynak, az. építke­zés a jövő év tavaszán kezdődik és befejezése 1980 utolsó negyed­évében várható. A kiskunfélegyházi százötven személyes szociális otthont ötven hellyel kívánja bővíteni a városi tanács. Ennek költsége mintegy 9 millió forint lesz, melynek fe­lét a város saját erőből bizto­sítja, a hiányzó összeget megyei támogatásként igényli. A terve­ket nagyrészt a tanács műszaki osztálya készítette el társadalmi munkáiban, az építőipari kapaci­tás helyileg megoldott, a munkát a jövő év első felében szeretnék kezdeni és 1980 végére kívánják befejezni. A kiskunhalasi negyvenhárom személyes öregek szociális ottho­nát (Baky-kastélyt) ötven hely­­lyel kívánják bővíteni. Költsége, Várhatóan 9 millió forint, en­nek felét saját erőből vállalta a tanács, a többihez támogatást kér. A terveket társadalmi mun­kában az OLAJTERV készíti, az, alapozás a jövő év elején meg­kezdődik. s a munka befejezé­sére 1980 végén kerül sor. A kiskun, majsai, a kiskunfél­egyházi és a/ kiskunhalasi fej­lesztéshez a helyi erőforrásokon kívtil mintegy 13 és fél millió forint szükséges. A megyei alap­ból — a további befizetésre is számítva — három és fél millió forint áll majd rendelkezésre. A három szociális otthon ötven­ötven fős bővítése csak akkor valósítható meg, ha a még hiányzó, mitnegy 10 millió fo­rintot a megye a központi szer­vektől támogatásként megkapja. A ..Társadalom az idősekért" megyei bizottsága szükségesnek tartja, hogy a megyei tanács egyetértésével és támogatásával illetékes országos szervekhez, for­duljanak. A bizottság helyesli és támo­gatja. hogy társadalmi összefo­gással — ebben az ötéves terv­ben előkészítve. 1981—85 közötti befejezéssel — Kalocsán 40, Kis­kőrösön 25 fő befogadására al­kalmas bővítés történjen, mind­két helyen városi, járási koor­dinációban. Az állásfoglalás nagy vissz­hangot váltott ki a bizottság tag­jai és a meghívott tanácsi és társadalmi szervek vezetői köré­ben, s az igen aktív és tartalmas, az ügyet előrevivő vitában a je­lenlevők közül tízen szólaltak fel. Az átfogó értékelést igény­lő felszólalások tanulságainak is­mertetésére későbbi időpontban még visszatérünk. T. P. A Kiskunsági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége az idén májusban a kecske­méti járásbeli tsz-ek és szakszövetkezetek műszaki-technikai felszereltségének felmé­rését kezdte meg. Ehhez a kiskunhalasi já­rásban végzett hasonló munka tapasztalatait vették alapul. A kecskeméti járás 30 gazda­ságában 16 gépész szakember, többségük fő­mérnök, járta a javítóműhelyeket, érdeklő­dött, jegyzetelt. Ma az ő közreműködésükkel az adatok feldolgozását végzik. azonban mindössze ötnek van karbantartó műhelye. A tmk­­munkákat rábízzál; a gépet veze­tő traktorosra, aki becsületességé­től, munkaszeretetétől, teherbírá­sától függően végzi el. Arra kelle­ne törekedni egyre inkább, hogy külön műhelytér és szakember álljon ilyen munkákhoz rendel­kezésre. A gépek javításának színvonala valamivel jobb. mint a karban­tartásé. a mühelylétszám, ha szű­kösen is, de elegendő a munkák­hoz. A szakmunkások száma azonban itt is kevés. Lassan meg­felel a követelményeknek a mű­helyek felszereltsége, a mühelyle­­rek mérete viszont messze elma­rad ettől. Például a kombájnok alig. vagy egyáltalán nem férnek be a fedett műhelyekbe, pedig ja­vításukat a szabad ég alatt senki sem végzi szívesen. Jó megoldás­nak látszana a gazdaságok koope­rációs vállalkozása, "a közös mű­helyek létrehozása. Erre azonban szinte alig van példa. A nagyvilág híreit figyelemmel kísérve, mindannyian ismerjük az energiagazdálkodás gondjait. A kiskunsági termelőszövetkezetek évente mintegy félmilliárd forin­tot költenek a hajtó- és kenő­anyagokra, villamos energiára, földgázra, egyébre. A felhaszná­lásnak viszont sok helyütt nincs gazdája, pedig rendelet írja elő az energetikusok beállítását. Nem beszélve arról, hogy a mezőgaz­dasági energiagazdálkodás nincs szabályozva. A termelő és a kiszolgáló ága­zatok felmutatható eredményei között nagy a különbség, míg az agronómusoké mérhető a hektá­ronként termesztett terméssel, ad­dig a gépészet vezetői év elején kapott meghatározott keretösszeg­gel gazdálkodnak. Ezt a keretet azonban az árváltozások miatt általában túlhaladják. A megta­karítás egyik módja a nagy érté­kű. teljesítményű gépek két mű­szakba állítása lenne, ez viszont ma még csak kevés szövetkezet­ben gyakorlat. A Kiskunsági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének fel­mérése több súlyos vagy kevéssé súlyos gondra hívja fel a figyel­met. Ezek közül többet esetleg kis ráfordítással, jobb. ésszerűbb szervezéssel. energiagazdálko­dással meg lehet és minél rövi­­debb időn belül meg kell oldani. G. E. A felmérés kérdései a gépésze­ti vezetők munkájától az ágazat felszereltségéig sok mindent ma­gukba foglalnak. Az adatok soka­sága bizonyítja, hogy a gazdasá­gok többségében a gépész }t ve­zetője úgymond „a portás után következő második ember”, hi­szen gyakori, hogy nem elnök, il­letve elnökhelyettesi irányításaid tartozik. Ezzel egyáltalán nem áll arányban, munkával való nagy megterhelésük. Végeredményben egy személyben a gépek üzemelte­tésének, javításának munkáját, sőt sok esetben a beruházásokat, az anyagbeszerzést, adminisztrá­ciót is ők végzik. Olyan szakemberek feladatkö­rét szintén el kell látniuk, akik valamilyen ok miatt hiányoznak a gazdaságok szakgárdájából, pe­dig szükség lenne rájuk, iljenek az energetikusok, a munkavédel­mi és beruházási vezetők feladat­körei. Bár a gépészetek vezetői anyagilag megbecsültek, fizikai képességeik határa véges, a nap huszonnégy óráját, munkájukhoz mérve akár kétszeresére nyújt­hatnák, ha ez lehetséges lenne. Ráadásul a vizsgált gazdaságok kétharmadában a. feladatot ellá­tó szakemberek végzettsége sem a legmegfelelőbb. Az adatgyűjtés­ben részt vevő gépészek termé­szetesen nem ebből a kétharmad­ból kerültek ki, de érdekes fi­gyelni sorsukat. Május óta a 16 szakemberből öten már nem dol­goznak addigi munkahelyükön, többségük az ipari üzemeket vá­lasztotta inkább. A felmérés lényeges kérdése a gazdaságok gépállományára, an­nak állapotára vonatkozik. Az új erőgépek beszerzése sok szövetke­zetnél anyagi nehézségekbe ütkö­zik. így a meglevő gépparkot nemhogy fejleszteni, de sajnos, gyakran szinten tartani sem tud­ják. Fontos szerephez jut tehát a karbantartás, a javítás. A kecs­keméti járás 30 szövetkezetéből • A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben tehergépkocsit javítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents