Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-13 / 293. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1918. december 13. SIKERÜL A REKORDKÍSÉRLET KISKUNFÉLEGYHÁZÁN TáNuladták a tavalyi eredményeket • Szabó Zoltán átvevő, a Kállai szocialista brigád tagja, elégedetten állapítja meg, hogy a Kiskunhalasról érkezett sertések minősége megfelel a követelményeknek. Korábban hírt adtunk arról, hogy a Bács-Kisikun megyei Ál­lal forgalmi és Húsipari Vállalat az idén rekordra készül: a múlt évi 543 ezer hízott sertés felvá­sárlása után szeretnék - elérni az év végéig a 623 ezer darabos tel­jesítményt. A napokban, alig né­hány héttel az év vége előtt, arról érdeklődtünk Biró Imre igazgató­tól, vajon, sikerül-e elérni a ki­tűzött célt? — Annak idején, minden lehe­tőséget figyelembe véve, alapos megfontolás után mertük vállal­ni, hogy a múK évi 543 ezer ser­tés után az idén 623 ezrét jutta­tunk a közellátásba —, mondta az igazgató. — örömmel vettük tudo­másul, hogy a kistermelők sertés­tenyésztési kedve erőteljesen nö­vekedett, s így reális alapokon nyugszik a rekordkísérletünk. A tavalyi tervünknek megfelelő ser­tésmennyiségét az idén november 15-én vettük át, s jelenleg már több mint 570 ezernél tartunk. Az évből hátralevő időben felvá­sárlóink átveszik a tervezett mennyiséget. Külön elismerést érdemelnek a felvásárlással foglalkozó dolgo­zóink lelkiismeretes, a tenyésztő­ket is segítő munkájukért. A kis­kunhalasi kirendeltségünk pél­dául Petri István irányításával a múlt évinél 20 százalékkal több sertést vett át. Ugyancsak jelen­tősen túlszárnyalta tavalyi ered­ményét a bajai és a kiskunfélegy­• Szabó Ferencné, a húsüzem Petőfi nevét viselő aranyjelvényes töltőbrigádjának tagja munka közben. (Opauszky László felvételei) szágot, viszik az álltatokat a társ­vállalatokhoz, s bizony, ez eseten­ként veszteséget, illetve minőségi romlást jelent. Az üzem különben a tavalyinál többet, 100 ezer ser­tést dolgoz fel az idén. Szarvas­­marhából is növekedett a feldol­gozás, tavaly 37 ezer, az idén 40 ezer „fejezte be üzemünkben a pályafutását”. Az idén 3,5 százalékkal több tőkehúst és húskészítményt jut­tattunk a megye lakosságának ellá­tására. Már megkaptuk a szilvesz­teri virslimegnendelést, összesen 3,5 vagon virslivel járulunk hoz­zá az év minél sikeresebb bú­csúztatásához. O. L. házi klrendeliség is. Az állatok át­vétele mellett nagy figyelmet for­dítanak kirendeltségeink a több éves szerződéskötésék lebonyolí­tására. A nagy érdeklődésre való tekintettel ennék határidejét de­cember lí-ig meghosszabbítottuk. Nem akarok most előre számokat említeni, de abban már biztosak vagyunk, hogy az ideinél jóval több sertésre számíthatunk 1979- ben. — A húsüzem győzi a munkát? — Sajnos, üzemünk kapacitása nem bővül az igényeknek megfe­lelően. A megye ellátását ugyan biztosítani tudjuk, de az általunk felvásárolt állatokból még mindig csak keveset tudunk feldolgozni. Szállító jármüveink járják az or-Garázsépítés a társasházakhoz tartozó területeken Bizonyára sokan vannak, akik társasházban laknak és garázst szeretnének építeni. Figyelmük­be ajánljuk az alábbiakban is­mertetett pert, amely végső fo­kon a Legfelsőbb Bíróságot is megjárta. A perben egy társasházközös­ség tagjaiból kerültek ki az al­peresek és felperesek. A perre garázsépítés miatt került sor. A négy épületből álló társashózban — az alsó szinteken — voltak ugyan garázsok, de kis számban. Ezért a tulajdonostársak egy ré­sze elhatározta, hogy 17 garázst fog építeni a társasházakhoz tar­tozó tetületen. Ennek azonban akadályát képezte az alapító okiratnak egyik rendelkezése. E szerint az egyes épületekhez tartozó parkban, illetve terüle­ten, bármilyen építményt csak az összes társtulajdonos közös beleegyezésével lehet létesíteni. A tulajdonostársak egy része a 17 garázs felépítéséhez nem já­rult hozzá, 8 garázs építését azonban nem ellenezte. Az érde­keltek azonban ragaszkodtak a 17 garázs felépítéséhez, ezért pert indítottak és kérték, hogy a bíróság ítélettel pótolja az épí­téshez szükséges hozzájáruló nyi­latkozatok hiányát. A per meg­indításához a Polgári Törvény­könyv 5. paragrafusa adott lehe­tőséget, amely tiltja a joggal va­ló visszaélést. Az elsőfokon eljáró bíróság 9 garázs tekintetében pótolta a hozzájáruló nyilatkozatot, míg a további 8 garázs vonatkozásában a felperesek keresetét elutasí­totta. Az Ítéletben foglaltak sze­rint a társasházakhoz tartozó te­rületen történő építkezést vala­mennyi tulajdonostárs beleegye­zéséhez kötötte. Mivel 8 garázs építéséhez valamennyi tulajdo­nostárs nem járult hozzá. így az alapító okirat rendelkezéseire fi­gyelemmel a bíróság a felperesi keresetet csak részben tartotta teljesíthetőnek. Fellebbezés következtében a per a másodfokú bíróságon foly­tatódott. Az eljáró bíróság meg­változtatta az elsőfokú ítéletet és valamennyi garázs tekinteté­ben pótolta az alperesek hozzá­járuló nyilatkozatát. Az ítélet szerint a joggal való visszaélés tilalmára vonatkozó rendelkezé­sek alkalmazására szerződésből eredő jogosultság jogszabállyal ellentétes gyakorlása esetén is sor kerülhet. Törvényességi óvás Iránti ké­relem alapján tárgyalta az ügyet a Legfelsőbb Bíróság és a má­sodfokú bírósággal ellentétes ál­láspontra helyezkedett. Ezt a kö­vetkezőkkel indokolta: A társas­házról szóló 1977. évi 11. számú tvr. 6. paragrafusa értelmében az alapító okirat megváltoztatá­sához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Az ala­pító okirat lényegében a tulajdo­nostársak szerződése, amelynek módosításához szükséges szerző­dési nyilatkozatot joggal való visszaélés címén pótolni nem le­het. Az a körülmény, hogy a tu­lajdonostársak egyes esetekben eltekintették ennék a szabálynak az alkalmazásától, nem jelenti az alapító okiratban foglalt tilalom megváltoztatását és a korlátozás teljes feloldását. A Legfelsőbb Bíróság szerint a jognyilatkozat pótlásának továb­bi feltétele a joggal való vissza­élés tényének megállapítása. Ez akkor valósul meg, ha a jog gya­korlása társadalmi rendeltetésé­vel össze nem férő célra, külö­nösen a népgazdaság megkárosí­tására, az állampolgárok zakla­tására, jogaik és törvényes ér­dekeik csorbítására, vagy il­letéktelen előnyök szerzésére irá­nyul. Az adott esetben azonban a per adatai ennek a feltételnek a megvalósulását nem igazolták. Sőt a per adataiból az tűnik ki, hogy az alperesek saját jogos ér­dekeik megóvása miatt tagadták meg a garázsok felépítéséhez szükséges hozzájárulásukat. A garázsokat ugyanis azoknak az alpereseknek a lakása közelé­ben tervezték felépíteni, akiknek nincs gépkocsijuk. A felépített garázsok alperesek lakásának használatát is zavarta volna, és ezt a tényt a másodfokú bíróság is megállapította. Az említette­ken kívül megállapítható volt az is, hogy a garázsok építése a fel­peresek lakásának értékét nö­velte, míg alperesek lakásának értékét csökkentette volna. Az építkezés egyébként a gyermek­­játszótér megszüntetését is szükségessé tette volna, és ez már nem egyéni, hanem közér­deket érint. Ilyen körülmények között az­után nem állapítható meg, hogy amikor az alperesek az alapító okiratban kikötött jogaikat gya­korolták, visszaéltek volna joga­ikkal. Mindezekre figyelemmel, a Legfelsőbb Bíróság a másod­fokú ítéletet hatályon kívül he­lyezte, és helyébe az első fokú ítélet helyben hagyásával hozott jogszabályoknak megfelelő hatá­rozatot. Dr. Varga Emil 31» EZEI <!NKAÓR> Gépjavítás a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Tsz-ben • Téli munka a szerelőcsarnokban. • Gondosan lemossák a gépeket, járműveket a felújítás, karbantartás előtt. (Pásztor Zoltán felvételei) Rakodó-, szál­lítógépek, trak­torok sorakoz­nak a kecske­méti Magyar— Szovjet Barát­ság Tsz köz­ponti javító­­műhelyében. Befejeződött az őszi betakarí­tás. A hóna­pokon át ala­posan igénybe vett, elhaszná­lódott munka­eszközök fel­újításának nincs többé akadálya. A szövetkezet szakemberei 30 ezer munka­órát irányoz­tak elő a téli gépjavításra, és a technológiai sorrendnek megfelelően először a 9 gabonakombájnt vizs­gálták át, hogy a szükséges al­katrészcserét elvégezzék, a hi­bás szerkezetet kijavítsák. A szövetkezetben Jó szokás, hogy a szerelőcsarnokba vonta­tás előtt, minden egyes gépet vegyszeres, forró vízzel gondosan letisztogatnak. így az olajos sár, a termény- és szármaradvány nem szennyezi a munkahelyet, ahol nap nap után hosszú órá­kat töltenek a lakatosok, hegesz­tők, szerelők. A tisztító vegysze­res kezelésnek mindezen felül még olyan haszna is van, hogy a más munkaterületen gazdasá­gosan felhasználható nyersolaj­­származékot takarítanak meg. A közös gazdaság szakemberei az alkatrész- és gépbeszerzésben igyekeznek előrelépni. A másutt bevált tapasztalatok hasznosítá­sával, számítógépes rendszerű gépjavítás-tervezésre, alkatrész­­előkészítésre térnek majd át. Eh­hez azonban arra van szükség, hogy a mezőgazdasági gép- és eszközellátás Ipari, kereskedelmi háttere a követélménynek meg­felelően alakuljon. Gyenge mi­nőségű vas-, acélanyagokból gaz­daságosan használható alkatrészt, berendezést aligha lehet gyár­tani. A több és minden piacon jól értékesíthető élelmiszer termelé­séhez kifogástalan minőségű munkaeszközökre, műtrágyára, vegyszerekre is szükség van. K. A. Hogyan szolgáltat a DEM ASZ? Az eset november 23-án, csü­törtökön a kora délutáni órákban történt Kecskeméten, a Berettyó utcában, ahol áthaladt a Volán 9-es számú Vállalat egyik teher­gépkocsija, melynek rakománya olyannyira magas volt, hogy el­tépte az úttest fölött feszülő vil­lanydrótot, s ennek következté­ben áram nélkül maradt Lajos László és a szomszédiban lakó Kökény László családi háza. Az idős emberek azonnal siet­tek a DÉMÁSZ helyi kirendelt­ségéhez, ott azonban csak a le­szakadt vezeték gyors eltávolítá­sára kaptak ígéretet, majd közöl­ték velük: derítsék ki a tettes személyét, a hiányzó drótokat oe­­dig pótoltassák kisiparossal. Út­nak is indultak, ám a küldetésük hiábavalónak bizonyult, mert konkrét adatok híján a Volán nem vállalkozott a nyomozásra, a feladat elvégzésére kész kisiparo­sok pedig a. kevéske jövedelmű nyugdíjasok számára teljesíthe­tetlen feltételt szabtak, mondván, a javításért felszámolandó több ezer forintos számla összegére a munka végeztével azonnal igényt tartanak. Olvasóink ekkor tanács­talanná váltak. S minthogy más­fél héten át — mert már ennyi ideje voltak kénytelenek estén­ként, éjszakánként gyertyával vi­lágítani otthonaikban, meg nél­külözni a szinte nélkülözhetetlen háztartási gépeket, a televíziót stb. — semmi nem történt ügyük­ben, szerkesztőségünk közbenjá­rását kérték. Javasoltuk, forduljanak kére­lemmel az áramszolgáltató válla­lat nagykőrösi üzemigazgatóságá­nak vezetőjéhez. A panaszosok kétszer telefonál­tak e céghez, ahol napok múltán végül is megszületett az intézke­dés, melynek eredményeként ha­marosan megjelentek a helyszí­nen a vállalati szerelők és elvé­gezték a javítást. A Berettyó utcai két otthonban újra van tehát villanyfény. Csak­hogy körülbelül 13—14 napos hu­zavona és megannyi utánajárás árán. Ügy tűnik, a DÉMÁSZ ilyesféle szolgáltatása körül nem lehet minden rendjén ... KÉRDEZZEN - FELELÜNK A Lajosmizsén lakó Csécsei Jó­zsef mezőgazdasági szövetkezeti járadékban részesül. Minthogy nagyon alacsony összegű eme tár­sadalombiztosítási ellátása, az iránt érdeklődik, kaphat-e házas­társi pótlékot a semmiféle jöve­delemmel nem rendelkező idős felesége után? Ha az ön felesége betöltötte a 65. életévét, vagy teljesen mun­kaképtelen, utána jogosult a há­zastársi pótlékra, melynek havi összege 360 forint. Ennek megál­lapítását a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságától kell kér­nie. Beadványához csatolja a há­zassági anyakönyvi kivonatot, va­lamint az együttélési nyilatkoza­tot, mely a házastárs keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat taglalja. A kecskeméti Szebellédi László hosszabb Ideje foglalkozik állat­tenyésztéssel, s tavaly is legelte­tés céljából több mint 11 ezer négyzetméternyi legelőt vett igénybe,; melyért úgynevezett szájbért fizetett a bérbeadó szerv­nek. E bérleménye után nemré­gen nagyobb összegű adóval ter­helte meg a városi tanács. Olva­sónk most azt szeretné tudni, hogy jogos-e a pénzügyesek in­tézkedése? A háztáji és a kisegítő gazda­ságok jövedelemadójával kapcso­latos minisztertanácsi rendelet ér­telmében mindenki kötelezhető ilyen adó megfizetésére, aki bár­milyen címen — például bérlet alapján — használ mezőgazdasá­gilag művelhető földet, melynek területe legalább 1500 négyzetmé­ter, vagy kert, szőlőültetvény és egyéb gyümölcsös esettében 800 négyzetméter. Üj bérleményről, illetve egyéb földhasználatról minden év március elsejéig kell adóbevallást tenni a lakóhelyileg illetékes tanácsnál. Hogy ön ele­get tett-e eme kötelezettségének, nem tudjuk, csak azt közölhet­jük, az aránylag jelentős legelő­területe után szabályszerűen kö­vetelik a megfelelő adókulcs alap­ján kiszámított jövedelemadót, ami után még községfejlesztési hozzájárulást Is kell fizetnie. A részletekről a kecskeméti Városi Tanács V. B. pénzügyi osztályá­tól szíveskedjék kérni felvilágosí­tást! Kalocsán lakik egyik olvasónk, aki sorkatonai szolgálatát szép eredménnyel, rendfokozattal fe­jezte be, s a leszerelését követően új munkahelyen dolgozilc. „Vajon Ilyenkor is megillet engem a rendkívüli szabadság?” — kérde­zi. Jogszabály írja elő, hogy a sor­katonai szolgálat alatt elért kü­lönféle rendfokozatok után csak akkor kaphatnak rendkívüli sza­badságot — mely legfeljebb 12 munkanap lehet — a fiatalok, ha a bevonulásuk előtti munkahe­lyeiken dolgoznak tovább. Mint­hogy ön másutt helyezkedett el, így e kedvezményre nem tarthat Igényt. A rokkantsági nyugállomány­ban levő J. J. kiskunhalasi lakos november 8-tól vállalt munkát az egyik megyei nagyvállalat kör­nyékbeli üzemében. Feladatának ellátása közben már az első na­pon balesetet szenvedett, s azóta Is beteg. Munkahelv! vezetője szerint nem kaohat táppénzt, mert nem volt keresete, mely után biztosított lenne. ..Valóban ennyire szigorúak a vonatkozó rendelkezések?” — kérdezi olva­sónk. Munkaadóla helyesen tálékoz­­tatta önt, ugyanis a társadalom­biztosítási törvény egyértelműen kimondja, a munkát vállaló nyug­díjas akkor jogosult táppénzre, ha a nyugdíjazását követően már kapott munkabért. Minthogy ön — közlése szerint — még nem részesült bérben, így a betegségi ellátásra sem tarthat Igényt. A balesete miatt persze nem kerül­het hátrányos anyagi helyzetbe, ezért tanácsoljuk, éljen a 2|,1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet ad ­ta lehetőséggel, mely a dolgozó egészsége, vagy testi épsége sérel­méből eredő károk megtérítésé­vel kapcsolatos. Az előírás sze­rint elmaradt jövedelemként kell megtéríteni azt a kárt, mely a dolgozót az által éri, hogy a sé­relemből származó munkaképte­lensége miatt elesik a kereseté­től. Kérelmét a vállalat vezetői­hez nyújtsa be írásban, s ha a választ nem találja kielégítőnek, forduljon panasszal a munka­ügyi döntőbizottsághoz. A Kiskőrösön lakó T. L.-né előre csomagolt kilónyi rizst vá­­u eíyik^ejyt, Ózletb^. Odahaza derült ki, hogy a rizs zöme hántolatlan, szemetes, vagy­is emberi fogyasztásra alkalmat­lan. A rossz minőségű árut a bolt­vezető azonban nem vette vissza, s nem cserélte ki, mondván, élel­miszerekre vonatkozóan nem kö­telessége ilyenféleképpen elintéz­ni a vásárlói kifogást. „Mit tar­talmaz valójában a belkereske­delmi törvény ezzel kapcsolatos szakasza?" — kérdezi a levélíró. A vezető kereskedő elutasító álláspontja jogszerűtlen. Hiszen alapvető szabály, a kereskedelem csak jó minőségű árut hozhat for­galomba. És azt is a törvény írja elő, hogy a vevő a termék hibá­jának fölfedezése után haladékta­lanul köteles a kifogását közölni a boltban, ahol viszont azonnal kell elintézni az ügyet. Ilyenkor vagy hibátlanra kell kicserélni a visszahozott árut, vagy azt visz­­szavenni és a vételárat visszafi­zetni, mindezt a vásárló kívánsá­gának megfelelően, önnek ezek után azt tanácsoljuk, sérelme or­voslását kérje a szóban forgó bol­tot működtető kereskedelmi szerv vezetőitől. A kecskeméti Széchenylváros­­ban lakó K. J. M. amiatt panasz­kodik, mert a Slgnál típusú tás­karádióját a város egyetlen GELKA-szervizében sem javítot­ták meg alkatrész hiányában. Ügynevezett bevizsgálási díj el­mén azonban összesen 55 forin­tot fizettettek vele. Az lránt ér­deklődik, helyénvaló-e ennyi ösz­­szeget kérni a továbbra is műkö­désképtelen készüléke után? A Gépipari Elektromos Kar­bantartó Vállalat megyei kiren­deltségétől megtudtuk, ez idő sze­rint sajnos többféle híradástech­nikai alkatrész hiányzik a szervi­zekből, melyek következéseképp nem tudnak eleget tenni a vál­lalt javítási kötelezettségeik egy részének. Ám ha megjavítatlan rádiót stb. adnak vissza, a tulaj­donosoknak csupán vizsgálati dí­jat kell fizetniük, s ennek összege készülékenként 10 forint. Hogy az ön esetében miért magas eme ösz­­szeg, csak ellenőrző vizsgálat de­rítheti ki. Kérjük, panaszával közvetlenül keresse meg a GEL­­KA említett kirendeltségét. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516

Next

/
Thumbnails
Contents